Kezdőlap

Stenger Károly

magánhivatalnok, szül. 1830. okt. Zsigmondházán (Aradm.), hol atyja bíró volt. Középiskoláit Aradon végezte. Az 1848/49. szabadságharczban mint nemzetőr vett részt az aradi utczai harczban. Eleinte otthon és a vidéken hivataloskodott. Majd Budapestre költözött, hol a br. Lipthay- és Almay-család 14 palotaszerű házainak felügyelője volt 26 évig. Meghalt 1885. decz. 25. Budapesten.

Czikkei a M. Sajtóban (1857. 261. sz. Nehány szó az aradi magyar színház ügyében); a Vasárnapi Ujságban (1857. Arad, 1878.); az Aradi Hiradóban (1859. Közlekedés és közlekedési eszközök, Igénytelen nézetek az alföldi gazdászat érdekében); az Alföldi Kalauz cz. aradi naptárban (1860. Fényűzés); a Pesti Naplóban (1883. 205. sz. Régi mondák a költészetben); munkatársa volt az aradi Alföldnek, a budapesti Közvéleménynek sat.

Munkája: A rágalom iskolája, vígj. 5 felv. Irta Sheridan Richard, ford. Pest, év n. Magyar Könyvesház 68., 69. sz.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Figyelő XX. 1886. 154. l. és Jámbor Gyula szíves közlése.