Kezdőlap

Szabó Károly

bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, Sz. Mihály ref. lelkész és Tószegi Zsuzsánna fia, szül. 1824. decz. 14. Kőrös-Tarcsán (Békésm.); 1833. Debreczenbe ment és itt tanult 1842-ig; ez évben jogot tanulni Késmárkra távozott, s itt Hunfalvy Pál vezetése alatt különösen a görög klasszikus írók felé fordult a figyelme, azonkívül az ifjúság között alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja volt. 1843. jún. kitűnő sikerrel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint kir. táblai hites jegyző Pozsonyban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett: ügyvédi gyakorlatot azonban nem folytatott. 1846. jan. 27. felhangzott a «Tengerre magyar» és Sz. Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor veszélyes betegségbe esett és szüleihez tért vissza. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán Toldy Ferencz meghívására Pestre ment és segített neki a Magyar Tudósok Tára cz. irodalmi vállalatában, mely munka kéziratban maradt. E vállalat czélja volt az összes magyar írók életrajzát és munkáik jegyzékét adni. Sz. 1848 vége feléig Toldynál lakott és mintegy 8 kötetnyi életrajzot írt, és a kézirat a H betűig terjedt. 1848 első felében Békés városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a szabadságharcz kitörésekor a békésmegyei önkéntes nemzetőrök (szabadcsapat) közé lépett és a bánáti táborozás alatt több csatában vett részt, így 1849. ápr.-máj. az aradi ostromseregben; a főhadnagyságig vitte fel és néhány hónapig Okolicsny őrnagynak segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát Szent-Tamás ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak. A szabadságharcz elnyomása után egy ideig szülőföldén húzódott meg; 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte s ápr. 25. Geringer báró saját kérelmére az egyetemi könyvtárhoz fizetés nélküli gyakornoknak nevezte ki; de e közben Toldy Teleki József grófhoz, a «Hunyadiak kora» rendezéséhez ajánlotta, s 1850-55-ig (a gróf haláláig) itt dolgozott s az ő közreműködésével jelent meg öt kötet (1-4., 10.), s a gróf halála után (febr. 14.) szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet (5. 6. 11. 12.) sajtó alá; mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. 1855. szept. 17. hívták meg a nagykőrösi ref. gymnasiumba a görög nyelv tanárának. Itt tanítottak akkor Arany, Salamon, Szilágyi Sándor s ezeknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott. 1858. decz. 15. a M. Tudom. Akadémia levelezőtagjának választotta (1871. máj. 17. lett rendes tag). 1859. nov. 25. az Erdélyi Múzeum-Egylet alakító közgyűlése megválasztotta könyvtárnokává. Ekkor Kolozsvárra költözött és ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliographiára is kiterjesztette. Könyvtárnoksága mellett a tanári pályával se szakított, előbb a ref. kollegiumban a görög nyelvet tanította, 1873-tól kezdve pedig a kolozsvári egyetemre a magyar történeti tanszékre neveztetett ki s az 1882-83. iskolai évben egyetemi rektor is volt. Meghalt 1890. aug. 31. Kolozsvárt. A kolozsvári egyetemen 1891. decz. 14. Schiling Lajos, a M. Tudom. Akadémiában 1896. febr. 24. Szilágyi Sándor tartott felette emlékbeszédet.

Czikkei (124) felsorolvák az Akadémiai Értesítő 1891. 498-501. l.

Munkái:

1. Euripides válogatott színművei. Iphigenia Auliszban és Iphigenia Tauriszban. Pest, 1849. (Kisfaludy-Társaság Hellen Könyvtára V., VI.).

2. Attila. Történeti kor- és jellemrajz. Thierry Amadetól, ford. francziából. U. ott, 1855.

3. Oidipusz király. Sophoklesz színműve, görögből. Kecskemét, 1857. (A nagykőrösi helv. hitv. gymn. Programmjában is).

4. Magyarország történetének forrásai. Pest, 1860-64. Négy kötet. (I. 1. Béla király névtelen jegyzőjének könyve, 2. Rogerius mester siralmas éneke Magyarországnak a tatárok által történt romlásáról. Tamás spalatói esperes: A tatárjárás s Nagy-Magyarország dolgáról. 3. Kézai Simon mester magyar krónikája.

4. Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról).

5. Erdélyi történelmi adatok. IV. kötet (Új folyam 1. köt.) Kiadja az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szerk. Kolozsvár, 1862.

6. Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. U. ott, 1863.

7. Attila-mondák. Írta Thierry A., ford. Pest, 1863.

8. Attila éa utódai történelme a magyarok Európába telepedéseig. Írta Thierry A., ford. U. ott, 1865. Két rész.

9. A magyar vezérek kora. Árpádtól Szent Istvánig. U. ott., 1869. (A m. tudom. Akadémiától a Marczibányi-mellékjutalmat kapta).

10. Székely oklevéltár. (1211-1519.). Kiadta a m. tört. társ. kolozsvári bizottsága. Kolozsvár, 1872., 1876. Két kötet.

11. Péter és Aba. Székfoglaló értekezés. Pest, 1872. (Értekezések a tört. tud. köréből II. 3.).

12. Apáczai Cseri János Barcsai Ákos fejedelemhez benyujtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. U. ott, 1872. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből III. 2.).

13. Kisebb történelmi munkák. Bpest, 1873. Két kötet.

14. Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. Kolozsvár, 1873.

15. Kritobulosz. II. Mehemet élete. A. m. tud. Akadémia tört. bizottsága által kiadott görög szöveget ford. Bpest, 1875. (Monumenta Hung. Historica II. osztály. Irók XXII.).

16. A székely határőrség története. Irta gr. Teleki Domokos. A szerző hátrahagyott irataiból közzétette. U. ott, 1877.

17. Szilágyi Ferencz emlékezete. Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1878. máj. 27. ülésében. U. ott, 1878.

18. Régi magyar könyvtár. I. Az 1531-től 1711-ig megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. U. ott, 1879. II. Az 1473-1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok jegyzéke. U. ott, 1885. III. és IV. kötet: A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Irták Szabó Károly és Hellebrant Árpád. U. ott, 1896., 1898.

19. Királyi telepítvényesek-e a székelyek? Marosvásárhely, 1884.

20. Gyulafi Lestár följegyzései 1565-1605. U. ott, 1881. (M. Történelmi Emlékek. II. oszt. Irók XXXI. kötet).

21. Kun László 1272-1290. U. ott, 1886. (M. Történeti Életrajzok II. évf. 4. 5. füzet).

Jelenkor, Encyclopaedia. Pest, 1858. 88. l.

Danielik, M. Irók II. 293. l.

Erdélyi Múzeum 1875-76., 1878-82.

Figyelő I-IV., VII., VIII., XI., XII.

Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.

1890: Kolozsvár 198. 200. sz., Erdélyi Hiradó 260., Ellenzék 190., Ország-Világ 37. sz. arczk. Pesti Napló 242. sz. (Márki S.), Budapesti Hirlap 246. sz. Századok 677. l. Vasárnapi Ujság 36. sz. arczk.

Akadémiai Értesítő 1891. 493-501. l.

Fővárosi Lapok 1891. 141. sz. (Szász Gerő).

Schilling Lajos, Szabó Károly emlékezete. Kolozsvár, 1892. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).

Szádeczky Ljos, Sz. K. emlékezete. Bpest, 1894. (Különny. a Századokból.)

Szilágyi Sándor, Emlékbeszéd Sz. K. r. tag felett, Bpest, 1896. (Emlékbeszédek VIII. 10.).

Pallas Nagy Lexikona XV. 346. l. (Dézsi Lajos).

Nemzet 1898. 102. sz. (Mint tengerész, 1846. naplója).

Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös, 1904. 225. l.