Kezdőlap

Szász Gerő

ref. esperes-lelkész, a Petőfi-Társaság tagja, szül. 1831. aug. 5. Ördögkereszturon, hol atyja Sz. Gergely szintén ref. lelkész volt; ott kezdett tanulni is; 1840-től Kolozsvárt folytatott tanulásában a szabadságharcz megzavarta, sőt abban való részvétele miatt az osztrák hadseregbe is besorozták, honnét csak 1851 nyarán bocsátották el. Szülőföldjén töltött el egy évet, azután 1852. a theologiai tanfolyamra lépett Kolozsvárt, a hol aztán 1856. segédlelkész lett. Két év mulva külföldre indult s miután az 1858-59. tanévben a berlini egyetemen hallgatta az előadásokat, 1859. aug. a kolozsvári egyház lelkészszé választotta. 1867. esperes, később igazgató-tanácsos lett, míg 1885. szept. generális nótáriussá választatván, ettől fogva állandóan tagja volt mindkét testületnek, valamint tagja volt azelőtt a debreczeni s újabban a budapesti zsinatnak. 1876-ban a Petőfi-Társaság választotta tagjai sorába. Meghalt 1904. ápr. 29. Kolozsvárt.

Leginkább költeményeket írt a szépirodalmi lapokba, így a Kolozsvári Hetilapba (1853 szept. 14, első verse), a Divatcsarnokba (1859), a Hölgyfutárba (1859-64), a Nővilágba (1859-60), Szigeti Albumba (1860), Divatcsarnokba (1860), Császárfürdői Albumba (1863), Csokonay-Albumba (1861), Lisznyay-Albumba (1863), a Vasárnapi Ujságba (1860-tól), a Fővárosi Lapokba (1864), a Petőfi-Társaság Lapjába (1877-78), a Koszorúba (1879., 1882.) sat. Czikkei a Hölgyfutárban (1859. 68-70., 150. sz. Uti levelek, rajz Hollandból, 1860. 3. 42., 47. sz.), a Szépirodalmi Közlönyben (1858. 87. 88. sz. A berlini magyar könyvtár érdekében), a Korunk Tárczájában (1865. 1-4. sz. Homer világa), a Magyarország és Nagyvilágban (1865. Az Iliászról), a Főv. Lapokban (1865. Homer és az életéről költött adomák), az Erdélyi Prot. Közlönyben (1876. Gróf Mikó Imre emlékezete), a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1886. Az én édes apám 1794-1886, az Erdélyi Prot. Közlöny után); a Debreczenben (1887. 53. sz. Visszaemlékezés 1848. márcz. 15-re, az 1848-49. Történeti Lapok után) sat.

Munkái:

1. Szász Gerő Költeményei. Pest, 1861.

2. Költemények. U. ott, 1868.

3. Corday Charlotte. Költői beszély. Bpest, 1876. (Ism. M. Polgár 117. sz.)

4. Deák Ferencz emlékezete. 1876. ápr. 2. Kolozsvár.

5. Rolandné. Tragoedia 5. felv. Bpest, 1880. (Ism. Koszorú IV. M. Polgár 1886. 77. sz.).

6. Ujabb költeményei. U. ott, 1880. (Ism. Ellenőr 619. sz., Koszorú IV.).

7. Költemények, Kolozsvár, 1895. Két kötet. (Ism. Vasárnapi Ujság 1894. 50., Ellenzék, 278., Erdélyi Hiradó 285. sz.).

8. Ünnepi beszéd a segesvár-fehéregyházi csatatéren felállított Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyén. U. ott, 1897.

Szerkesztette az Erdélyi Protestáns Közlönyt 1871. jan. 1-től 1875-ig és a Prédikátori Tárt 1873. és Uj Folyamát 1887. és 1889. Kolozsvárt.

Pesti Hetilap 1868. 10. sz.

Ellenzék 1883. 46. és köv. sz.

Uj M. Athenás 381. l.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ország Világ 1889. 40. sz. arczk., 1891. 51. sz. arczk.

Kolozsvár 1894. 281., 282. sz.

Ellenzék 1894. 282. sz.

Erdélyi Hiradó 1894. 285. sz.

Zoványi Jenő. Theologiai Ismeretek Tára III. 248. l.

Pallas Nagy Lexikona XV. 438. l.

Kolozsvári Lapok 1899. 14. sz.

M. Polgár 1901. 175., 250. sz. 1904: Vasárnapi Ujság 19., 20. sz. arczkép.

Erdélyi Prot. Lap 18. sz., Budapesti Hirlap 121. sz.

Petrik, M. Könyvészet, 1886-1900.