Kezdőlap

Széchényi Béla (sárvári- és felsővidéki gróf)

val. b. titkos tanácsos a főrendiház tagja, a m. tud. Akadémia tiszt. és igazgató tagja, Széchényi István gróf 1848. miniszter és gr. Seilern Crescentia fia, szül. 1837. febr. 3. Pesten; magántanuló volt, majd Berlinben és Bonnban tanult és Európa különböző részeiben utazott. Legelső nyilvános szereplése 1858. volt, midőn Nelson botját ajándékozta a nemzeti múzeumnak. 1861. a nyéki választókerület képviselője lett és máj. 23. tartott beszédében a felirati párthoz csatlakozott és többek közt a zsidók emancipációját is követelte. 1863-ban gróf Károlyi Gyulával Amerikában járt. 1865. Algirban oroszlán vadászaton volt s azután mint kis-martoni képviselő az országgyűlésen vett részt. 1867. és 70-ben oroszlán vadászatokra három expeditiót tett Algirban. 1870. jún. 22. Erdődy Hanna grófnőt vette nőül, ki azonban már 1872. okt. 18. meghalt. Ekkor családi bánatának enyhítése végett nagy keleti utazásra szánta el magát oly czélzattal, hogy lehetőleg felkeresi a magyarok ős hazáját s egyúttal behatol az elzárt Tibetbe. Az útra úgy készült, hogy nem tér vissza többé. Atyja kéziratait az Akadémiának, ereklyéit a Múzeumnak adta. Útjára 1877. decz. 4. indult el, három kísérője volt: Bálint Gábor nyelvész (ki csakhamar visszamaradt), Lóczy Lajos geologus és Kreitner főhadnagy topografus. Útjuk főkép Chinára terjedt ki, melynek igen jelentékeny részét járták be, több európai ember által nem érintett vidékeken is voltak, de Tibet belsejébe a lakosok féltékenysége miatt nem juthattak el. Jünnanon keresztül hatolva ért el Hátsó-Indiába 22 havi utazás után. Útjáért a m. tud. Akadémia 1880. máj. 20. tiszteleti taggá választotta (igazgatótag 1883. máj. 17. lett). A főrendiházban feltűnt szabadelvű nyilatkozataival. A budapesti tud. egyetem 1896. máj. 6. tiszteletbeli doktori oklevelet adott neki, Keletázsiai tudományos utazása alatt használt nagyértékű műszereit a létesítendő meteorologiai és csillagászati múzeum részére adományozta. 1897. megkapta a val. b. t. tanácsosi méltóságot. 1901 óta a magy. szent korona őre.

Czikkeket írt a Vadász- és Versenylapba (1857., 1861., 1865.) és a Gazdasági Lapokba (1862. 14. sz. Néhány szó a magyar borhitel emelésének érdekében); levelei 1879. évből Khinából, Szo-Csao ápr. 12. (Budapesti Szemle XXI. 1879); Szining-Fu aug. 10. (Pozsonyvidéki Lapok 1879. 275. sz.), Batang decz. 8. (A Hon 1880. 104. sz.). Voltaire levelei (Ország-Világ 1881.); Apám emlékezete (Gróf Széchényi István emlékezete. Bpest, 1891).

Munkái:

1. Beszéde az 1861. országgyűlésen. Pest, 1861. (Tóth Vilmos beszédével együtt).

2. Amerikai útam. U. ott, 1863.

3. Kőkori lelet a Fertőtava medrében, néhány közleménynyel multjáról. Bpest, 1876. Hat kőnyom. táblával. (Németül. Wien, 1876. és francziául is. Bpest, 1878).

4. Széchényi Béla gróf Keletázsiai útjának tudományos eredménye 1877-1880. Bpest, 1890., 1897. Három kötet, rajzokkal és térképekkel. (Többek közreműködésével. Az első kötetet a m. tud. Akadémia 1896. a nagy jutalommal tüntette ki. Ism. ifj. Jankó János: P. Napló 1890. 44. sz. A teljes munkát ism. Jókai Mór: M. Hirlap 1898. Németül is megjelent Bécs, 1893).

5. A lungaui magyar zergevadász-társulat keletkezése és fejlődésének története. Bpest, 1896.

Kiadta a Széchényi-gyász. Széchényi István gróf halála alkalmából 1860-ban családjához intézett részvétnyilatkozatok. Bpest, 1885. cz. munkát.

Vasárnapi Ujság 1880. 23. sz. arczk.

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.

Ország-Világ 1881. I. 308. l. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XV. 479., XVIII. 625. l.

Sturm, Országgyülési Almanach. Bpest, 1901. 61. l.