Kezdőlap

Széll Kálmán (dukai és szentgyörgyi)

jogidoktor, államférfiú, Sz. József 1842-48. és 1861. alispán, 1865-67. országgyűlési képviselő és 1867-71. főispán és felső-eőri Berta Julia fia, szül. 1843. jún. 8. Gasztonyban (Vas m.); tanulmányait Sopronban és Szombathelyt végezte, a jogot Budapesten hallgatta. 1866. jogi doktorrá avatták, 1867. szolgabiró lett és 1868. a szentgotthárdi kerület képviselője; azóta ezen kerületet képviseli az országgyűlésen; hét évig jegyzője volt a képviselőháznak és állandó előadója a pénzügyi, központi és a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságnak és a delegáczió hadügyi albizottságának. Kiváló munkásságot fejtett ki minden téren, főleg közgazdasági és pénzügyi kérdésekben. Sokat volt Deák Ferencz körében, kinek kedveltjévé vált és kinek gyámleányát, Vörösmarty Mihály költő leányát, Ilonát 1867. szept. 16. vette nőül. Deák Ferencz 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Több ízben kinálták meg miniszteri tárczával, míg végre 1875. a fuzió után pénzügyminiszter lett; a boszniai okkupáczió után megvált ezen állásától. Mint pénzügyminiszter az állami bevételeket adóemelésekkel növelte, a Keleti és Tiszai vasutat megszerezte és a később bekövetkezett vasuti államosításnak ezzel első feltételét megteremtette; az 1878. pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával létesítette, a bank-kérdést a régi egységes osztrák banknak reorganizálásával és közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta; az ország hitelét emelte s az államháztartást az egyensúlyhoz közel hozta; a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét és oly eredményeket mutatott fel, hogy midőn 1878. tárczáját letette, az átvett deficzit felénél kisebb összegre szállott le. 1880. febr. 24. nagyszabású budgetbeszédet mondott. 1881. régi kerületében a függetlenségi párt ellenében kisebbségben maradván, Pozsony város II. kerülete tisztelte meg mandátumával. Nemsokára megalkotta a magyar jelzálogbankot s ennek és a leszámítoló banknak igazgatósági elnöke lett. 1896. márcz. 26. a jelzáloghitelbank 15. évforduló közgyűlésén leleplezték Benczur által festett arczképét. 1887. Kőszegen tartott nagyszabású programmbeszédében kifejtette azokat az eszméket, a melyek utóbb a pénzügyi rendezésben, főleg a szeszadó és a regale-törvényben érvényre jutottak. Időközben a király a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Számos évig a delegáczió és a pénzügyi bizottság tagja, 1892-96. ezen utóbbi bizottságnak elnöke volt. Részt vett a valutaszabályozás tárgyában egybehívott országos enqueteben, 1893. okt. 7. a Lipót-rend nagykeresztjével tüntették ki. Elnöke volt az 1892. XXI. t.-cz. értelmében kiküldött országos ellenőrző bizottságnak, továbbá a millenniumi országos-bizottságnak és az 1896. Budapesten ülésezett delegácziónak. Több évig nagy gonddal vezette a dunántúli közművelődési egyesület ügyeit. A közművelődési egyesületek 1896. kongressusán egyik társ-elnök volt. Az 1896. Budapesten tartott interparlamentáris konferentia magyar csoportjának elnöke volt. Végre elnök volt az 1896-1898-ig az országos quota-bizottságnak, a melynek munkálataira irányadó és döntő befolyást gyakorolt. Mint mezőgazda és állattenyésztő úttörő tevékenységet fejt ki; melynek remek részét teszi a híres rátóthéraházi simmenthali törzstenyészet, mely eddig mindazon kiállításokon a hol megjelent, a legelső díjat nyerte el. 1897 végétől a belpolitikai események által újra vezérszerepet kényszerült vállalni. 1899. jan. 26. ő Felsége megbízta őt, hogy Bánffy báró kormányelnökkel együtt a béketárgyalásokat vezesse, de Bánffy báró magatartása az ellenzék gyűlölködése miatt mindinkább lehetetlenné lévén, 1899. febr. 26. a király Széllt a kabinet megalakításával bízta meg, mire az ellenzék, az obstructiót leszerelve, a pactumot aláírta. A kabinetben a belügyminiszteri tárczát magának tartotta fenn. 1902. márcz. ő Felsége a szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki; 1903. jún. 16. beadta lemondását, azon év febr. 24. megkapta az I. osztályú vaskorona-rendet, 1906. máj. belépett az alkotmánypártba, mely elnökévé választotta.

Munkái:

1. A 9-es albizottság jelentése a 21-es bizottsághoz. Bpest, 1874.

2. Széll Kálmán pénzügyminiszter zárbeszéde a vámügyben a képviselőház 1878. febr. 15. üléséből. U. ott. 1878.

3. Sz. miniszterelnök Programmbeszéde a képviselőház 1899. márcz. 1. ülésében. U. ott, 1899.

4. Sz. miniszterelnök a képviselőház 1900. febr. 9. ülésén a nemzetiségi ügyben mondott beszéde. U. ott (Németül: U. ott, 1900.).

5. Beszéde a magyar kereszténység 900 éves fennállásának nemzeti ünnepe alkalmából Esztergomban, 1900. aug. 15. Választói számára nyomatta Mandel Pál. U. ott.

6. A szentgotthardi választókerület tisztelt választóihoz. Rátót, 1904. nov. 23. U. ott. (Németül: U. ott, 1904.).

Magyarország és a Nagyvilág 1873. 29. sz. arczk., 1875. 10. sz. arczk.

Kákay Aranyos, Nagy férfiaink. Bpest, 1874.

Vasárnapi Ujság 1875. 10., arczk., 1878. 45., arczk., 1899. 9., arczk., 12., arczk., 1901. 48. sz. arczk.

Wurzbach Biogr. Lexikon XLII. 42. l.

Abauj-Kassai Közlöny 1878. 42. sz.

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XV. 539., XVIII. 630. l. II, Pótlék 1904. II. 656. l.

Budapesti Hirlap 1891. 228. sz.

Dunántúli Képes Naptár 1892. 3. l. arczk.

Vasvármegye. (Magyarország Vármegyéi). Bpest, 1898. arczk.

M. Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok. Bpest, 1905. l. 566. l.

Sturm-féle Országgyűlési Almanach. VI. 1906. 229. l.