Vándormadár vagyok én,
Kinek nincs hazája.

Testvéreim a folyók,
S minden erdő fája.

Apám a zöld legelő,
Anyám virágos rét,

S kedvesem a rám boruló
Kék tavaszi ég.

Könnyű szárnyon
Repdesek a csillagok felett,

S átölelem szárnyaimmal
A messzi végtelent.