CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
I. Akadémiai mozgalom Európában a 17. század második és a 18. század első felében
II. Értelmiség és annak utánpótlása Magyarországon a 17. század végétől a 18. század hetvenes éveiig
III. Tudományszervezési törekvések Magyarországon az 1770-es évek végéig
- A jezsuita történeti forrásgyűjtő iskola (Szentiványi Márton, Hevenesi Gábor és társaik, követőik)
- Protestáns egyháztörténetírás és história litteraria (Pápai Páriz Ferenc, Ember Pál - Id. és ifj. Burius János, Czvittinger Dávid, Krmann Dániel)
- Bél Mátyás, a tudományszervező (Felhívások, munkatársak, eredmények - A Bél-Germeten-féle tervezet - Az olmützi társaságban)
- Fischer Dániel kísérlete
- Loew Károly Frigyes felhívása és Perliczi János Dániel próbálkozásai
- Pozsonyi magánkezdeményezések (Windisch Károly Gottlieb, Torkos Justus János)
- A felekezetköziség terjedése a tudományos együttműködésben (Dobai Székely Sámuel)
- Bécsi magán- és központi kezdeményezések: (Az 1763. évi tervezet - Academia Augusta (1770) - Allergnádigst privilegirte Anzeigen - Societas litteraria Augustiniana - A mezőgazdaság fellendítése érdekében - Iskolaügy és akadémia - Kollár Ádám és Tersztyánszky Dániel)
IV. A magyarnyelvűség kérdése
(Pietizmus - Az 1730.(?) évi tervezet - Orvosi felvilágosítás - A nemesség igényének növekedése - Bod Péter óhajtásai - A századközép irodalmi élete)
V. Kitekintés:
Az akadémia eszméje Magyarországon is mozgalommá válik
- Az egyetemhez fűzött remények
- A honismereti hagyomány folytatói
- A nyelvművelés sodrában
Jegyzetek
A jegyzetekben használt rövidítések
Névmutató
Előszó (részlet)
Dolgozatunkban a török uralom alól felszabadult Magyarország literátorainak közös munkáját, szervezkedési próbálkozásait kísérjük figyelemmel az 1790-es országgyűlésig: ekkortájt ugyanis jól érzékelhetően kitapintható egyfajta változás, s a tudományszervezési, nyelvművelési kérdésekben a kezdeményezés annak a jórészt nemesi rétegnek a kezébe kerül, amelynek értelmiségivé váló tagjai a 19. század első felében sokat megvalósítottak a 18. századi óhajokból.
Fő vonulatként tudományos műhelyek kialakításának kísérleteivel, a tudósok összefogását sürgető társaság-tervezetekkel és az együttműködés különféle megvalósult formáival foglalkozunk. Kitérünk a magyarországi szervezkedések külföldi ösztönző forrásaira és kapcsolataira. Igyekszünk minél több területen rámutatni arra a háttérre, amelyre az elképzelések, tervek megvalósítása, vagy megvalósítani akarása során támaszkodni lehetett.
Kitekintésünkben vázlatszerűen érzékeltetjük a nemzeti nyelv és irodalom előtérbe kerülésével bekövetkezett változásokat, s azok hatását a tudományszervezési törekvésekre. E részben csak a változások érzékeltetése volt célunk, a korábbi időszakéhoz hasonló, alapos kidolgozás, s az 1790-es, vitatható időhatár későbbre helyezése további, forrásokon nyugvó feltárást és elemzést igényel.
Témánkkal az elmúlt évszázadban meglehetősen sokat foglalkozott a szakirodalom. Dolgozatunkban - a szokásos hivatkozásokkal - használtuk ezen előzményeket, a harmadik, fő fejezetünkben azonban mindenütt igyekeztünk a forrásokig eljutni, s azokra támaszkodni.