Összefoglaló

Az elemzés a sztenderd foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták definícióinak kisebb megváltoztatásából eredő különbségeket elemzi három átmeneti gazdaságban. Az észt, orosz és román munkaerő felvételek segítségével kiszámított alternatív ráták nagy különbségeket mutatnak a sztenderd rátákhoz képest. Számításaink kimutatják, hogy a foglalkoztatási ráta érzékenyen reagál arra, hogy a teljes termelésüket felhasználó mező gazdasági dolgozókat és a fizetés nélkül, családi vállalkozás keretében dolgozókat foglalkoztatottnak tekintik-e vagy sem. A munkanélküliségi ráta pedig az elbátortalanodott dolgozók besorolására reagál érzékenyen. Ezek következtében viszonylag kis definícióváltozás sokkal magasabb foglalkoztatási rátát ad meg Oroszországban és sokkal alacsonyabbat Romániában, a munkanélküliségi ráta pedig mindhárom elemzett országban nő.

Abstract

We analyze the effects of privatization on firm-level wages and employment in four transition economies. Contrary to workers' fears, our fixed effect and random trend estimates imply little effect of domestic privatization, except for a slight negative effect in Russia, and they provide some evidence of positive foreign effects on both wages and employment in all four countries. The negligible employment impact of domestic privatization results from effects on efficiency and scale that are large, positive, but offsetting in Hungary and Romania, and from small effects of both types in Russia and Ukraine. The positive employment and wage bill consequences of foreign ownership result from a substantial scale-expansion effect that dominates the efficiency effectThis paper looks behind the standard, publicly available employment and unemployment statistics that studies of transition economy labor markets have typically relied upon. We analyze microdata on detailed labor force survey responses in Russia, Romania, and Estonia to measure nonstandard, boundary forms and alternative definitions of labor force status. Our estimates show that measured employment and unemployment rates are quite sensitive to definition, particularly in the treatment of household production (subsistence agriculture), unpaid family helpers, and discouraged workers, while the categories of part-time work and other forms of marginal attachment are still relatively unimportant. We find that tweaking the official definitions in apparently minor ways can produce alternative employment rates that are sharply higher in Russia but much lower in Romania and slightly lower in Estonia, and alternative unemployment rates that are sharply higher in Romania and moderately higher in Estonia and Russia.