Bevezetés

Alig van korunkban a tudománynak érdekesebb és hevesebben vitatott problemája, mint az emberi nem korának kérdése. Hittudomány, történelem, régészet, nyelvészet s a természettudomány több ága vállalkozott annak megoldására; és mégis alig van tudományos kérdés, mely körül eltérőbb felfogással s nagyobb eszmezavarral találkoznánk, mint éppen e fontos tárgy körül. A szent és profán történelem egyiránt a mellett tanuskodik, hogy az emberi nem kora nem nagyobb, legalább nem sokkal nagyobb 7-8000 évnél; de a régészek s geologusok legnagyobb része ezzel ellentétben tizezer, sőt százezer évekről beszél.

Régebben eszébe sem jutott a tudósoknak, hogy a szentirást ez oldalról megtámadják s egész a mult század végeig igen jelentéktelen pártot képeztek a tudományban azok, kik e hálátlan szerepre vállalkoztak. De századunk hamis felvilágosodása itt is kisérletet tett a szentirás tekintélyének s közvetve a kereszténység alapjainak megingatására. Először a történelem s a népek hagyományai nevében kezdettek kételyeket támasztani a szentirásra épitett korszámitás ellen; azután felkutatták a különböző világrészekben talált régi emlékeket; mióta pedig a geologia némi részben világot vetett földünk multjára, de egyszersmind tág mezőt nyitott a csapongó képzelemnek is; különösen pedig mióta Darwin - a XIX. század Ovidiusa - egy uj "Metamorphosissal" lepte meg a világot: azóta a természettudományok nevében is sokan hadat izentek a szentiras és komoly történetirás időszámitásának.

Ma tehát az emberi nem kora nem csupán theologiai kérdés, hanem egyik legfontosabb problemája a történelemnek, régészetnek és természettudománynak, kivált a geologiának. S daczára annak, hogy a szentiras ellen e tekintetben támasztott ellenvetések már számtalanszor meg voltak czáfolva, az ellenkező nézet éppen hazai irodalmunkban is makacsul tartja magát; sőt nem ritkán iskolai könyvek is az emberi nem mesés nagykorát - természetesen a szentirás ellen irányzott oldalvágások kiséretében - hirdetik.

Ezen okok, párosulva azon körülménynyel, hogy a kérdés honi irodalmunkban éppen a szentirástan szempontjából behatóan megvitatva tudtomra még nem volt, holott mindenkinek, ki a szentirás iránt érdeklődik, először is a kérdés ezen oldalával kell tisztába jönnie: birtak reá e kérdés kidolgozására. A jelen értekezésben csak a kérdés theologiai oldalára szoritkozom, a szentirasi korszámitast ismertetve s annak tekintélyét latolgatva.