Ajánlás

Kisfiam kedvenc könyve Nagy L. Éva egyik verses meséskötete. "Felnőtt" versei is meseszerűek, szelíden mitikusak.

Ha hosszadalmasan olvassa, hallgatja az ember versszövegeit, egy csendesebb, tisztább, bizalomtelibb világba repül.

Hagyományosan ízesek (szinte "háziasak") itt a színek, ritmusok.

Örök korba, Dayka és Lisznyai érájába merülünk, s kiszabadulunk egy időre a globalizálódás ringlispíljéből. Kedves, otthonos, barátságos, bizalmat keltő, vallomásos és vallomásra bíró a hangnem, az üzenet.

A legfontosabbat tudja a költőnő: óvnunk kell keserves szélmalomharcok árán is rettenetesen romló környezetünket. Minden épségére intő, épkézláb verssor, mely kehelynyi üde levegőt, kupányi tiszta vizet eredményez, evangéliumi értéket képez. S azt is tudja a kései Éva, hogy bűnös mulasztásainkat, csalafinta elcsábulásainkat jóvá kell tennünk, minél előbb, Isten oltáránál.

Úgy fáj neki, mint Szép Ernőnek, József Attilának mások nyomora, sokak szenvtelen kíméletlensége, s olykori saját tehetetlensége. Egyik legmeghatóbb darab e tárgyban a "Flaszteros". Időszerű tartalom, részvéttelien hiteles megfogalmazás.

Mégis, hogy visszatérjek az indításhoz, engem is színpompás, népéletes, ízes-mázos meseversei ragadnak el főként. Tessenek csak ízlelgetni a Gombamesét, Borka boszorkát!

Dr. Turai Kamil
egyetemi docens