Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Bayer Judit
A háló szabadsága
Az internet tartalmának szabályozási problémái a véleménynyilvánítás szabadsága tükrében

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom

Bevezetés

1. fejezet: Az internet általános kérdéseiről

  1. Az Internet tartalmának szabályozási lehetőségeiről - a lehető legrövidebben.
  2. Jogi fogalmak újragondolása
    1. Média és nyilvánosság
    2. Joghatóság, jogérvényesítés, a jogsértés helye
  3. Az internethasználat által befolyásolt társadalmi jelenségek - megváltozott környezet, új szabályozási igény
    1. Anonimitás - nyomon követhetőség
    2. Szelektálás és szűrés
    3. Az információkereslet és -kínálat viszonya, az információ hitelessége
    4. Erőviszonyok változása
    5. A "káros" tartalom, mint jogi kategória megjelenése
  4. A szolgáltatók felelőssége
    1. Zeran v. AOL
    2. Blumenthal v. Drudge
    3. Az értesítési-eltávolítási eljárás
    4. A szolgáltatók felelőssége - Összegzés

2. fejezet: A véleménynyilvánítási szabadság alátámasztásának elméletei és ezek alkalmazhatóságának változása az interneten

  1. A véleménynyilvánítási szabadság igazolásának egyes típusai
  2. Az instrumentális igazolás
    1. A vélemények piaca
    2. A piaci kudarc modellje
    3. Demokratikus részvétel
  3. A konstitutív igazolás
  4. Az internet véleményszabadság-korlátozásáról általában

3. fejezet: Kísérletek a személyiségi jogsértések szabályozására

  1. Mennyiben alkalmazhatóak a klasszikus szabályok az internetre?
    1. A definíciók hatalma
  2. Beszédre még több beszéd - de kötelezően? Az Európa Tanács ajánlástervezete
  3. Nagyvállalat v. Kisember (Corporate litigation)
    1. Újbeszél (1984) - "Újír" (2004)
    2. A John Doe ügyek
  4. A közéleti vita és a közszereplő fogalmának módosulása
    1. Az erőviszonyok átrendeződése kihat a véleménynyilvánítási szabadság elméleteire is
  5. A joghatóság és jogérvényesítés problémája egy személyiségi jogi per tükrében
    1. A Gutnick v. Dow Jones ügy

4. fejezet: Kísérletek a gyűlöletbeszéd internetes kezelésére

  1. Az internetes gyűlöletbeszéd kezelésének lehetséges eszközei
  2. A Yahoo! ügy
  3. Az amerikai Nuremberg-files honlap esete: a határ a védett beszéd és a fenyegetés között
    1. Az érdemi bírói döntések
    2. Tanulságok (Miért érdekes ez az ügy?)
  4. Önszabályozás vagy öncenzúra?
  5. A német ügy: Észak-Rajna Vesztfália esete a náci portálokkal
    1. Társadalmi visszhang és a fellebbviteli eljárás
    2. Következtetések
  6. A gyűlöletbeszéd kezelésének alternatív útjai
    1. Társadalmi összefogás a gyűlöletbeszéd ellen
  7. A Számítógépes Bűnözés Elleni Egyezményhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyv a rasszizmus és idegengyűlölet ellen
    1. A Jegyzőkönyv tartalma
    2. Értékelés: Csúszós lejtő

5. fejezet: A gyermekekre káros tartalom szabályozásának amerikai kísérletei

  1. Kinek káros?
  2. Az állami és civil szerepvállalás
  3. Az amerikai törvényhozás kísérletei
    1. Kommunikációs illemtörvény
    2. A második próbálkozás: COPA
    3. Konklúzió
  4. A technológiai szabályozás a jogi szabályozás helyett: a szűrőprogramok
    1. A szűrés módszerei
    2. Ki mondja meg, mit láss?
  5. CIPA
  6. Aggodalom a véleménynyilvánítás szabadságáért

Utószó

Felhasznált irodalom
Internetes források
Jogesetek


Fülszöveg

A kommunikációs forradalom új kihívások elé állította a jogalkotókat és a jogalkalmazókat egyaránt. Az internet több minden eddigi médiumként ismert eszköznél, mert egyesíti magában azok funkcióit, és továbbiakat is lehetővé tesz.

A könyv a véleménynyilvánítás szabadságának az interneten történő érvényesülését vizsgálja. Felméri, hogy mennyiben alkalmazhatók a hatályos jogszabályok az új médiumra. Mivel az internet egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy átlépi a területi határokat, a magyar jogszabályok vizsgálata mellett külföldi jogszabályokat, valamint külföldi bírói döntéseket is tárgyal, elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió területéről.

Az eredetileg csak kutatók által használt internet területét mára gazdasági, kereskedelmi és családi tartalom tölti meg. A vadnyugat meghódításához hasonlóan a szabadság korát az építkezés és rendszabályozás időszaka követi. A szabályozás gyakran nem jogi, hanem technológiai eszközökkel, és nem az állam, hanem az internetes ipar szereplői részéről történik. A szerző szerint az állam passzivitása hátrányos helyzetbe hozza a felhasználókat a nagyvállalatokkal szemben. Alkotmányos jogainkat mára nem csupán az államtól, hanem a nagyvállalatoktól is védeni kellene: de vajon ki lesz képes erre? A tanulmány üzenete, hogy az internet különleges adottságait a demokratikus szabadságjogok fejlesztésére kellene kihasználni, nem pedig elfojtani a szabályozás ürügyén.

A technológia folyamatos fejlődése és az internethasználat robbanásszerű terjedése nem könnyítik meg az internet tudományos vizsgálatát. Talán ennek tudható be, hogy viszonylag kevés tudományos mű foglalkozik e "mozgó célponttal". Amit az olvasó kezében tart, a kevés kivételek egyike.

×