CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ, A SZERZŐRŐL |
Tartalom
A Kiadó előszava
Publisher's Preface
Globalizáció
Ideológia vagy empirikus valóság a 'késői' modernitás korában?
1. A globalizáció fogalmának meghatározása
2. A modernitás individuumra alapozott univerzalizmusa
(a) Az univerzalizmus eredete és a kontextualizmussal való ellentéte
(b) Az univerzalizmus meghatározása és formái
(c) Az univerzalizmus forrásai
Második rész: A globalizáció sarokköve: politikai demokrácia és a liberális, jóléti állam
1. A társadalom szféráinak differenciálódása
2. A modern államiság két alkotóeleme: A területiség és a nemzeti szuverénitás.
(a) Területiség
(b) Nemzeti szuverenitás
3. A demokratikus állam
(a) A republikánus-demokratikus állam
(b) Az egyenlőségre alapozott demokratikus állam
4. A jövö politikájának útja: A regionalizmus
Harmadik rész: Globalizáció és világgazdaság
1. A gazdasági globalizáció meghatározása
2. A kapitalista piacgazdaság globalizációjának okai
(a) Előnyök - a jelenben és a múltban
(b) Hátrányok - a jelenben és a jövőben
3. A gazdasági globalizáció jövöje
(a) A világpiac
(b) Szociális politika és jóléti állam
(c) Morális megújulás és a modern gazdaság jövője
A globalizáció másik arca
Segesváry Viktor volt ENSZ-tanácsadó a kultúrák párbeszédéről
1. Globalizáció
2. Demokrácia és republikánizmus
3. Globalizáció és hegemónia
4. Az információs/kommunikációs technológiákról
Globalizáció, hegemónia és a harmadik évezred politikai ujjárendeződése; és ezek egyes regionális vonatkozásai
1. A területileg meghatározott nemzetállam hanyatlása
(a) A globalizáció jelentősége
(b) A területi nemzetállam hanyatlása
2. Egy nem-centralizált demokratikus politikai elrendeződés főbb vonásai
(a) Az új egységek konstitutív elemei
(b) Törvényhozás és kormányzás
(c) Gazdaságpolitika és a gazdaság irányítása
(d) A planetáris koordináció szükségessége
3. Az új politikai egységek együttműködésének technológiai lehetőségei
(a) Információ, információs társadalom és virtuális valóság
(b) Információs társadalom és közösségi network hálózatok
4. Technológiák és a szükséges infrastruktúra
(a) Infrastrukturális adottságok és virtuális közéleti szférák
(b) Információs és kommunikációs rendszerek
A témára vonatkozó művek listája
Civilizációk különbözősége és civilizációk ellentétei
Civilizáció vagy civilizációk
1. Az utolsó évtizedekben bekövetkezett törés a nyugati civilizáció keretében
2. Civilizáció és kultúra
3. A globális és a lokális fogalom párja
4. Hasonló vonások és alapvető különbségek civilizációk között
5. Civilizációs pluralizmus vagy világkultúra?
Excursus az egyes civilizációk politikai rendszereinek különbözőségéről
Virradat Keleten és a Nyugat alkonya: Két modernitás szembenállása
1. Mi a modernizáció értelme?
2. A nyugati és más civilizációk közötti alapvető különbségek
3. Modernizáció Kínában
(i) Konfucius és a kínai civilizáció
(ii) Konfucius, Mao és Deng
4. Modernizáció Indiában
(i) Vallási identitások és gazdasági egyenlőtlenségek az indiai államszövetségben
(ii) A kasztrendszer alapvető szerepe
6. Az ázsiai modernizáció jövője
Excursus: Kínai művészet: költészet és festmények
Egy széttöredezett világ felé: A hegemónikus politika következményei geopolitikai perspektívában
1. A hegemonikus törekvés sikertelensége
2. A geopolitikai perspektíva értelmezése
3. Hegemónia, krízis és széttöredezés a geopolitikai perspektívában
A szerzőről
A Kiadó előszava
A mai napon kiadtuk Segesváry Viktor cikkeit és előadásait, A GLOBALIZÁCIÓS ÁLMOK UTÁN EGY SZÉTTÖREDEZETT VILÁG FELÉ címmel, külön kötetben és átdolgozott formában. E kötet egyrészt a Valóságban megjelent cikkeit, másrészt egy 1999-ben adott interjúját a Magyar Televízió számára, valamint a Magyar Tudományos Akadémián 2002-ben és a Hollandiai Mikes Kelemen Kör 2003-ban és 2004-ben rendezett Tanulmányi Napjain elhangzott előadásait foglalja magában.
A szerzőről
A miskolci, kolozsvári és budapesti református gimnáziumokban végezte középiskolai tanulmányait. Budapesten a jogi karról 1949-ben három félév után kizárták, s a budapesti Református Teológiai Akadémián nyert lelkészi oklevelet 1953-ban. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt Magyarország elhagyására kényszerült; Svájcban telepedett le, s a befogadó ország állampolgára lett. A genfi egyetemen doktorált a politikai tudományokból, majd református teológiából. Pár évig magánvállalatoknál és a Nemzetközi Vöröskeresztnél dolgozott Genfben, s 1971 és 1994 között az Egyesült Nemzetek egyes gazdasági fejlesztési programjainak igazgatója - Algéria, Afganisztán, Mali, - majd korai nyugalomba vonulása után, mint konzultáns, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) főtanácsadója afrikai és ázsiai országokban. Tizenkilenc évig élt New Yorkban, s 1994 óta a kutatásnak és írásnak szentelte idejét. Hat könyve jelent meg az Egyesült Államokban, három Budapesten, kettő Svájcban, egy Erdélyben. 1994 óta rendszeresen publikál magyarországi és erdélyi folyóiratokban. A hágai székhelyű MIKES INTERNATIONAL kiadja egész életművét az Interneten; eddig tizenkilenc kötet jelent meg. Előadott a Milánói Egyetemen, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémián, amerikai és nyugat-európai magyar fórumokon. Filozófiai mélységű meggondolásokra alapozott munkásságának legfontosabb témakörei a következők: a világ civilizációinak egymáshoz való viszonya és elkerülhetetlen dialógusa; a kultúra alapvető fontossága az egyes emberek és közösségeik életében; a nyugati világ válságának jelenségei; a kommunikációs és információs technológiáknak valamint a globalizációnak a társadalmi élet és a politikai rendszerek újrarendeződésében játszott szerepe. Ezekben a vonatkozásokban, a szerző nemzetközi szinten is újszerű összefüggéseket tár fel.