Összefoglaló

A közpénzügyi irodalom alapján két hipotézist fogalmazhatunk meg az adóverseny kapcsán. A kompetitív modell szerint az egymással versengő kormányzatok az adókulcsukat csökkenteni igyekeznek, mindaddig amíg ez nem veszélyezteti a potenciális letelepedő tőke által elvárt közjavak szintjét. A stratégiai verseny modellje szerint az önkormányzatok nem feltétlenül csökkentik az adókulcsokat: a cél csak az, hogy az alacsonyabb legyen, mint a többi önkormányzaté. Amennyiben ott magas az adó, akkor ezt ők is megengedhetik a maguk számára.

A mostani vizsgálat tárgya ezen hipotézisek tesztelése a magyar helyi önkormányzatok és legfontosabb adójuk, az iparűzési adó esetében. A magyar esetben két fontos intézményi jellemzőre kell különös tekintettel lenni. A magyar önkormányzatok nagysága elsősorban a kis önkormányzatokra kidolgozott modelleket (a kompetitív versenyt) támasztaná alá. A más országokban lefolytatott vizsgálatok általában ingatlanadóztatást vizsgáltak, míg Magyarországon egy speciális, leginkább a forgalmi adóra emlékeztető helyi adóformában folyik ez a verseny.

A vizsgálat során az 5000 lakos fölötti magyar települések 2000 és 2004 közötti iparűzési adó adatait vizsgáltuk, amelyek alapján elsősorban a startégiai verseny hipotézisét tudjuk alátámasztani. Ugyancsak igazolhatónak látszik az adóverseny irodalomban gyakran felbukkanó aszimmetrikus verseny léte is.

Abstract

Based on the public economics literature, two hypotheses could be defined about the tax competition. The competitive model states that the governments involved in the competition will reduce the taxes up to the point when the low tax revenue does not cover the expenditure for the public goods required by the potentially immigrant business capital. According to the model of strategic competition, the goal is to keep the tax level below the level of the other municipalities. If the tax rates of the competitors are high, the municipality will attempt to set high tax as well.

The goal of this research is to verify these hypotheses in case of the Hungarian municipalities and of the local business turnover tax, the most important local tax revenues. Two important institutional features of Hungarian system should be taken into account. First, due to the size of the Hungarian municipalities, the model for the case of small governments (competitive model) is the first candidate. Secondly, while the researches in other countries analyses the local property taxation, Hungary municipalities compete with each others in a special form of local consumption tax.

The research contains the data on business turnover tax of local governments in 2000-2004. Our findings support mostly the hypothesis of the strategic competition. The asymmetric competition, one of the frequently mentioned points of the tax competition literature, could be verified.