CÍMLAP
|
Csipkés Elek kézirata 1823-ból TARTALOM, BEVEZETŐ, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Bevezető
I.1. "Torda nemes várossának históriája, eredete, változásai..."
I.1.2. Torda templomai
I.1.3. Városfejlődés (11-18. század)
I.2.2. Bíráskodás a 17. század második felében
I.3.2. A kéziratról
A felhasznált munkák jegyzéke
Bevezető
Dolgozatom tulajdonképpen bevezető egy forrásközléshez - egy olyan, mindeddig kéziratban levő munkát kívánok közzétenni, mely véleményem szerint értékes információkkal szolgálhat mindazoknak, akik Torda város története iránt érdeklődnek.
Az 1823-ból fennmaradt kézirat egyben az első kísérlet volt a város történetének megírására, ugyanakkor a szerző egy olyan, 1666-ból származó városi statútumot közöl, és elemez, mely ez idáig teljes terjedelmében nem jelent meg, és amely Torda 1665. évi nemesítése utáni időszakban a városi bíráskodás alapjául szolgált.
A bevezető tanulmányban magam is a kézirat szerkezetét kívántam követni, így az első részben Torda város történetét vázolom a 18. század végéig, a második részben a város jogi státusáról és a 17. század második felének városi bíráskodásáról ejtek néhány szót, végül a szerző életútját és magát a kéziratot próbálom röviden értékelni.
Ezúton mondok köszönetet Kiss András főlevéltárosnak és Tonk Sándor egyetemi tanárnak, akik munkám folyamán sokat segítettek.
B. Z.
Fülszöveg
Torda város történetének a mai elvárások szerinti feldolgozásával még adós a történettudomány. Ercsey József munkája, a Torda vármegyei utazások tulajdonképpen csak érinti a város történetét, s a mind ez ideig legkimerítőbb mű: Orbán Balázs Torda város és környéke is sok helyen kiigazításra szorulna.
Bicsok Zoltán most ennek az igencsak esedékes munkának a létrejöttéhez kíván hozzájárulni, amikor közzéteszi Csipkés Elek hajdani tordai városi tanácstag 1823-ban keletkezett kéziratos munkáját. Művének - amely különben az első kísérlet volt Torda történetének megírására - különös érdekességet kölcsönöz az, hogy a szerző művébe belefoglalja a város 1666-ban papírra vetett Statútumát is, amely az egykori, sajátosan erdélyi nemes város jogállását kifejező értékes forrás is. A Kemény József gyűjteményéből az EME levéltárába került kéziratot sajtó alá rendező Bicsok Zoltán bevezető tanulmányában nem csak a szerzőt és művét ismerteti meg velünk, hanem gondos és átfogó forráskutatás alapján összefoglalja azt is, amit Torda 18. század közepéig terjedő múltjáról tudhatunk.