CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Bevezetés
2. Az intertextualitás mint az összehasonlító stílustörténeti vizsgálatok elméleti alapja
2.1. Intertextualitás és irodalomelmélet
2.2. Az intertextualitás nyelvelméleti megközelítései
2.3. Intertextualitás és történetiség
2.4. Intertextualitás és szupertextus
2.5. Világirodalom, tipológia, összehasonlítás
2.6. Az összevetés módszertani kérdései
2.7. Egyéni stílus, stílustendencia
2.8. Összegzés
3. A századforduló a változások kora
3.1. Századforduló és aktualitása
3.2. A Monarchia reneszánsza és válsága
3.3. A magyarok mint társnemzet
3.4. A viktoriánus Anglia: a gyarmati nagyság bűvöletében
3.5. A viktoriánus hétköznapok
3.6. Ipari civilizáció és politika
3.7. A viktoriánus nőszemlélet
3.8. Stabilitás és változás
4. A szecesszió fogalma és elnevezései
5. A szecessziókutatás útjai
6. A századforduló témavilága és gyökerei
6.1. Dekadencia és elkorcsosulás
6.2. A lázadás kettős arca: anarchia és szocializmus
6.3. Identitásválság és a nemek válsága
6.4. A menekvés belső útjai
6.5. A szintézis lehetőségei: Gesamtkunstwerk
6.6. A kiútkeresés újabb lehetőségei: primitív világ, néphagyomány, organikus elemek
6.7. A magyar szecesszió nemzetközi kapcsolatai
7. Dekadencia és esztéticizmus a századvégi angol elméleti írásokban
7.1. A romantikában gyökeredző új stílus
7.2. Walter Pater esztéticizmusa
7.3. Oscar Wilde és az Aesthetic Movement
7.4. A dekadencia sajtóorgánumai Angliában
8. Szemléletmód és stílus
8.1. Céltalanság és fölöslegességtudat
8.2. Polgár és művész
8.3. Pózok és szerepek
8.4. A pénz motívuma és a társadalmi megújhodás kísérlete
8.5. Nőábrázolás
8.6. Férfi- és nő viszonya a szecessziós irodalomban
8.7. Szerelem és erotikum
8.8. Az utazás mámora
9. Szecessziós stílussajátosságok
9.1. Látási érzetek
9.2. Hallási érzetek
9.3. Szaglási-érzetek
9.4. Érzetegyüttesek
9.5. A díszített művi világ
10. A szecessziós természetélmény stílusalakító szerepe
10.1. Tavaszélmény
10.2. Virágélmény - létélmény
10.3. Virágok és csodavirágok
10.4. A legnépszerűbb virágfajták
10.5. A szecessziós fauna
11. Az illúzió változatai
11.1. A bűvös kör
11.2. Álom az élet
11.3. A látszat mint lényeg
11.4. A köd
11.5. Fátyol - függöny
11.6. Alkohol, ópium, halál
12. A kultúrélmény az irodalmi művekben
12.1. A sokarcú kultúrvilág
12.2. A zene, mint élményforrás
12.3. A táncművészet
12.4. A festészet mint irodalmi téma
12.5. A városok igézete
12.6. Lakásbelsők és a polgári élet más tipikus helyszínei
12.7. A szalon és a színház
12.8. A divat mint a korízlés kifejezése
13. Meseszerű és groteszk
13.1. Morbiditás és elidegenedés
13.2. Halál és morbiditás
13.3. Átesztétizált halálkultusz
14. Következtetések
14.1. Genetikus és tipológiai kapcsolatok
Irodalom
A felhasznált szépirodalmi művek jegyzéke
Bevezetés (részlet)
Dolgozatom célja a szecesszió stílusjegyeinek vizsgálata a 19. század második felében, valamint a századfordulón keletkezett eredeti angol nyelvű és magyar nyelvű irodalmi szövegekben. A párhuzamos vizsgálat során az alkalmazott módszerem az összevetés, mely a hasonló illetve eltérő szövegsajátosságokra derít fényt, s közvetve egy szövegek és nemzeti irodalmak feletti szupertextus, illetve stílustipológia kialakításához vezet.
Vizsgálódásom a stilisztika interdiszciplináris volta miatt is rendkívül sokrétű elméleti, stílustörténeti, nyelvészeti, irodalom- és művészettörténeti tájékozódást feltételez, s tulajdonképpen az összehasonlító stilisztika, vagy - amennyiben diakróniát a szinkron metszetek egymásutánja, illetve a közöttük megvalósuló különbségek adják - az összehasonlító stílustörténet körébe sorolható.
[...]
A dolgozatom elméleti, módszertani fejezettel kezdődik, majd azokat a tágabb társadalmi, gazsági kontextusokat vizsgálom angol és magyar vonatkozásban, amelyek a szecessziós szemléletmódot és stílust létrehozták. A szecesszió fogalmának és elnevezéseinek bemutatását a kérdés kutatásának története követi. A századforduló témavilága és gyökerei című fejezet egy tágabb kultúrtörténeti kitekintést ad, amelyben a kor új tudományos elméleteinek és a nyugat-európai dekadens eszméknek az összefüggéseit vizsgálom.
A szecessziós stílussajátosságokat a szemléletmódból vezetem le, ezért szentelek külön fejezetet annak bemutatására, hogy hogyan értelmezi a szecessziós stílusban megszólaló vagy bemutatott ember önmagát és közvetlen környezetét. A szemléletmódot és létértelmezést egyik legfontosabb stílusalakító tényezőnek tartom.
A díszítettséget, a szecessziós stílus legfontosabb stílussajátosságát, az érzéki érzetek, a természetélmény, az illúzió különböző formái, a kultúrélmény, a groteszk és a stilizáció témakörei szerint rendszerezve mutatom be. Végezetül az angol és magyar irodalmi szecesszió stílusban és tartalomban megragadható hasonlóságait és különbözőségeit összegezem.