Előszó

A magyarság elmúlt 1100 éves történelme szorosan összefonódott a kontinensünk nyugati felében létrejött civilizációval. A XIX. és főleg a XX. században önkéntes vagy kényszerű migráció következtében számos nép jelentős diaszpórát hozott létre a világ különböző államaiban. Ez a folyamat az ismert történelmi események következtében a magyarságot különösen érintette. A XXI. század elején a magyarság gyakorlatilag az egész földgömbön jelen van, s a magyar diaszpórában a társadalom minden rétege képviselve van.

Természetes és szükségszerű szociológiai jelenségként a nyugati magyarság egy sajátos szellemvilágot hozott létre: a magyar szellemiségre építve és a helyi körülményekhez alkalmazkodva létrehozta saját kulturális és egyházi szervezeteit stb., amelyeknek révén új áramlatokkal gazdagította és továbbra is gazdagítja az egyetemes magyar szellemvilágot. Számtalan lap- és könyvkiadási vállalkozás, kulturális és egyházi összejövetel, konferencia, cserkésztábor, de gazdasági vállalkozás, különböző országok politikai életében vállalt szerep stb. tanuskodik a magyarság nyugati ágának aktív és szerteágazó szellemi életéről. Emellett a magyar irodalom két vonalon is aktívan jelen van a nyugati kulturális világban magyar írók könyveinek a fordításaival és olyan szépirodalmi alkotásokban, amelyek 'nyugaton' látnak napvilágot, de témájuknál, stílusuknál fogva, ha nem magyar nyelven íródtak is, a magyar irodalom leágazásainak tekinthetők.

A magyarság napjainkban egy határ-talan térben, a Magyar Szellemi Hazában él és alkot. Ehhez küldetéstudatra van szükség, amely nem létezhet mélyebb bölcseleti és világnézeti alapozás nélkül. Nem elég az, hogy 'magyarok vagyunk'. Tudnunk kell, mit jelent a magyar kultúrvilágban élni, azt képviselni, azt oltani bele környezetünkbe, azt gazdagítani meg környezetünkkel, mindezt a 'nyugati' kultúrvilág határtalan vibráló gazdagságában és szabadságában.

Mennyiben hasonló és mennyiben más a magyar diaszpóra szerepe más nemzetekéhez viszonyítva? Megérti-e a maga emberi jelentését? Milyen egyetemes szellemi összjátékban játszhat szerepet 'magyar' területen és általános emberi területen?

Többek között ezekre a kérdésekre igyekeznek a 2005. évi Tanulmányi Napjaink szakértő előadói válaszokat keresni. Emellett szeretnénk kellő időt szakítani személyes beszélgetésekre is. Körünk hagyományaihoz hűen természetesen figyelmet szentelünk az irodalomnak. Többek között a 'Nyugati Magyar Irodalom' hordozóinak és alkotóinak, továbbá a Magyarország körül élő népek íróinak is igyekszünk teret adni. Körünk irodalmi díját, a Magyar Irodalmi Figyelő-t ezévben is odaítéljük egy magyar írónak, éljen bárhol a világon. 2004-ben a Kör Sipos Gyula (Párizs) laudatioja alapján a díjat Kemenes Géfin Lászlónak (Groningen) ítélte oda.