Előszó (részlet)

Jozef Tiso születése óta száztíz, halála óta ötven év telt el - nem lenne meglepő tehát, ha sok kortársához hasonlóan ő is a múlt homályába vesző árnyalakká vált volna, akiről legfeljebb néhány "beavatott", életét javarészt levéltárakban és könyvtárakban eltöltő szorgos kutató tudna érdemben nyilatkozni. A második világháború éveiben fennállt első Szlovák Köztársaság hajdani elnökének nevével azonban ma is gyakran találkozunk. Szülőhazájában a legismertebb történelmi személyiségek közé tartozik, s alakja a história kérdéseiben jártasabbak számára külföldön, így Magyarországon sem ismeretlen. Szlovákiában hosszú évtizedeken keresztül - 1945-től a kommunista rendszer 1989-ben bekövetkezett bukásáig - csak a bírálat, az elítélés és a kárhoztatás hangján lehetett szólni róla, legendája azonban nagyon sok ember tudatában mindvégig elevenen élt. A hivatalos történetírás képviselőinek népes csapata munkálkodott annak a korszaknak a feltárásán, melyben Tiso tevékenykedett, de portréjának, pályaképének megrajzolásával adós maradt a történettudomány.

[...]

Tiso neve ma már nem szerepel a politikai élet eseményeiről szóló híradásokban, s úgy tűnik, eljött az ideje, hogy személyével és szerepével csak a történészek s a történelem iránt érdeklődő olvasók foglalkozzanak. Akik nincsenek kevesen, s ez érthető: Jozef Tiso egy válságokkal és tragédiákkal terhes, viharos időszakban állt országa élén, s hatalmi pozíciójának köszönhetően emberek millióinak a sorsára gyakorolt befolyást. Vitathatatlan, hogy a huszadik századi szlovák történelem legnagyobb hatású, legfontosabb személyiségei közé tartozik. Az alábbiakban arra a kérdésre próbálunk meg választ keresni, miképp lett a morálteológia professzorából befolyásos politikus, egy nemzet "példaképe" és "vezére". Törvényszerű volt-e, hogy életútja az akasztófán ért véget? Miben lelhetjük meg állásfoglalásainak és tetteinek ésszerű magyarázatát? Mire hivatkozhatnak az őt kiátkozók, s mire az emlékét kegyelettel ápolók? Ki volt dr. Jozef Tiso?