CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
I. fejezet.
Jön a tavasz! - Fritz és Jack. - Látogatás a Czápa-szigeten. -
Két ágyúlövés a szigetről. - Három ágyúlövés felel a tengerről.
II. fejezet.
A kaiak hazatérése. - A hír hatása. - Három napos zivatar. -
Kirándulás kémszemlére. - A hadihajó.
III. fejezet.
A «Licorne» angol korvett. - Az ágyúlövések. - A sajka megérkezik. -
A Wolston-család. - Tervek a jövőre. - A búcsú. - A korvett elutazása.
IV. fejezet.
Tíz esztendő története. - A Zermatt-család megtelepedése a szigeten. -
Zermatt úr naplója. - A tizedik év vége.
V. fejezet.
Hazatérés Felsenheimba. - Az «Elisabeth» a Gyöngyház-öbölbe megy. -
A vadember. - Jenny Montrose. - Két év a Füstölgő-Sziklán. - Fritz elbeszélése.
VI. fejezet.
Az otthonmaradtak további sorsa. - A Wolston-család. - Új munkálatok tervei. -
Csatorna a Sakál-patak és a Hattyú-tó közt. - Az 1816-dik év vége.
VII. fejezet.
Az újév. - Séta Falkenhorstba. - A kápolna. - Útitervek. - Márczius 15-dike.
VIII. fejezet.
Az utazás. - A Licorne-öböl. - Horgonyt vetnek. - A déli part. - Tervek holnapra.
IX. fejezet.
A partvidék. - A pinguinek. - Megint egy folyó. - Ismeretlen vidék. -
A déli hegyláncz. - Tervek holnapra. - A Montrose-patak.
X. fejezet.
Csónakkal a folyón fölfelé. - Sziklás vidék. - A szakadék. -
Utazás hazafelé. - A füstoszlop. - Hazatérés Felsenheimba.
XI. fejezet.
Az aratás. - A téli esték Felsenheimban. - A kápolna. -
Ernő fölfedezése. - A két ágyúlövés. - A Czápa-szigeten.
XII. fejezet.
Falkenhorst. - Waldegg. - Zuckertop. - Prospect-Hill. -
Előkészületek a fölfedező útra. - A hegyszoros. - A búcsúzás.
XIII. fejezet.
A Grünthal. - A mezőség. - A rengeteg. - A majmok. -
Az éjjel a barlangban. - A sziklás hegyláncz.
XIV. fejezet.
A bércztetőn. - Mit láttak éjszakon, keleten és nyugaton. -
Hajó a szemhatáron. - Az angol lobogó.
XV. fejezet.
Az otthonmaradtak nyugtalansága. - Wolston úr és Ernő. -
Mi történt? - Az elefántok üldözése. - Wolston úr tanácsa. - Jack!
XVI. fejezet.
Jack elbeszélése. - A rengeteg. - Vademberek a szigeten. - A «Licorne»
egyre késik. - Három heti várakozás. - A felsenheimi kis kápolna.
XVII. fejezet.
A szélcsend. - Nyolcz napi bolyongás a tengeren. - Harry Gould kapitány
és John Block kormányos-mester beszélgetése. - Föld!... Föld!...
XVIII. fejezet.
A «Licorne» elutazása. - A Jó-Reménység foka. - James Wolston és családja. -
Angliában. - Fritz Zermatt és Jenny Montrose házassága. - Vissza a Fokvárosba.
XIX. fejezet.
A «Licorne» második utazása. - A Fokvárosban. - Új utasok és új tisztek. -
Viharos napok. - A legénység zendülése. - Kitéve Isten kegyelmére a nyílt tengeren.
XX. fejezet.
Miféle föld ez? - A sajka utasai. - A föld eltűnik a ködben. - Fenyegető idő. -
A part ismét föltűnik. - A megszabadulás.
XXI. fejezet.
Fritz és a vitorlamester beszélgetése. - Nyugodt éjszaka. - A sziklás,
kopár partvidék. - Kirándulás az ismeretlen parton. - A megtelepedés.
XXII. fejezet.
Az első éjszaka. - Fritz és Jenny. - Gould kapitány sebe gyógyul. - A sziklafalat
megmásszák. - Az október 26-dikáról 27-dikére virradó éjszaka.
XXIII. fejezet.
Válságos helyzet. - Eredményes halászat. - Kísérlet a sziget átkutatására keleti
irányban. - A Füstölgő-Szikla albatrosza. - Szomorú Szilveszter este.
XXIV. fejezet.
A kis Bob meg az albatrosz megbarátkoznak. - Előkészületek a telelésre. -
Megint új csapás! - Az albatrosz és Bob kalandja.
XXV. fejezet.
A hátulsó barlang. - Fritz fölfedezése. - Indulás a szikla fönsíkjára. -
Csalódott remények. - Az ágyúlövés.
XXVI. fejezet.
Az éjszaka a fönsíkon. - Útban éjszak felé. - A brit lobogó. -
A földi paradicsom! - Fritz fölkiáltása.
XXVII. fejezet.
A barlang a hegy lábánál. - Az erdőn keresztül. - Az antilop. - A Montrose-folyó. -
Ismerős helyek. - Egy éjszaka az eberfurti remete-lakban.
XXVIII. fejezet.
Az utazás Falkenhorstba. - A csatorna. - A földúlt tanya. -
Fönt a fa tetején. - Csüggedés. - Füst Felsenheimban.
XXIX. fejezet.
Tanácskozások a teendők felől. - Az ágyúlövés. - A kémszemle. -
A csónak. - «Ne lőjenek!...»
XXX. fejezet.
Végre viszontlátják egymást. - Mi történt a szigeten a «Licorne» távozása óta. -
A család kétségbeesése. - A vadak megjelenése.
XXXI. fejezet.
Négy napi kínos bizonytalanság. - A vademberek csónakraja. -
Az éjszakai támadás. - Az utolsó töltések. - Ágyúlövés a tengerről.
XXXII. fejezet.
A «Licorne». - Anglia birtokba veszi a szigetet. - Az első esküvő
Új-Svájczban. - A gyarmat további boldogulása.
Ismertető
A hajdanában A svájci Robinson címmel is emlegetett regény Verne egyik legjobban kidolgozott, sokféle változatban megírt témáját mutatja föl új oldaláról: a hajótörés folytán lakatlan szigetre vetődöttek emberi helytállását, teremtő képességét. Valóságos robinzonád tehát Az új hazában, sőt kétszeresen is az.
A történet kezdetén a hattagú svájci Zermatt család idestova tizenkét éve él a Csendes-óceán egyik lakatlan, ám természeti kincsekkel és gazdag élővilággal megáldott, egészséges éghajlatú szigetén. Boldog, nyugodt életüket mi sem zavarja, olyannyira nem, hogy amikor a sziget partjainál kiköt egy angol hadihajó, a család a maradás mellett dönt, a négy, felnőtt számba menő fiú közül csak kettő tart az óvilágba, hogy új telepeseket toborozzanak a fűszerekben, gyümölcsökben, vadban és aranyban gazdag Új Svájc megalapítására. Visszafelé útjukban azonban az őket szállító angol kereskedelmi vitorlás legénysége föllázad derék kapitánya ellen, és a Zermatt fiúkat, illetve a súlyosan sérült kapitányt - néhány hűséges emberével - egy lélekvesztőben vízre teszik Isten kegyelmére bízva őket. A kitaszítottak hosszú hetekig tartó reménytelen hánykolódás után partot érnek egy sziklaszirten, ahol - be kell látniuk - a közeledő esős téli évszakot lehetetlen lesz túlélniük. De mivel kis csónakjuk összetört - ez tehát a második robinzonád cselekményének kezdő eseménye - megpróbálnak a sziget belseje felé utat találni a sziklaszirtek között. Ekkor következik a meglepetés: fölismerik, hogy a gondviselés eredeti úticéljukhoz, Új Svájcba vezérelte őket. Immár mi sem állna a várva várt találkozás, az örömteli viszontlátás útjába, ha a közeli szigetek emberevő vademberei időközben meg nem támadták volna az otthon maradottak maroknyi csapatát. A végzetes összecsapás előtt azonban ismét fölbukkan a sziget partjainál egy angol hadihajó, így a küzdelem kimenetele és az angol kézre jutó gyarmat boldog jövője immár nem lehet kétséges.
Verne e kettős robinzonádban nemcak a civilizált európai ember helytállásának kiseposzát alkotta meg, hanem a minden nehézségen úrrá levő, szinte a semmiből meggazdagodó, gyarapodó, a korai polgári fejlődés modelljére hajazó ideáltípusait is. Ezek a remek emberek természetesen nemcsak találékonyak, kitartóak, de állhatatosak, nagylelkűek és puritánok. A vad világot civilizáló pionír telepes, a gyarmatszerző európai ideálképe fölrajzolásához Verne sok-sok izgalmas epizódot használ föl, melyek között megtalálhatók a tengeri és vadászkalandok, a fiatal szívek közötti gyöngéd érzelmek, az életmentő albatrosz segítsége, valamint a hősi erőfeszítés éppen úgy, mint a kannibálok elleni elszánt küzdelem, de legfőképp az isteni segítségbe és a maguk erejébe vetett hit.
Az eredeti 1901-es Franklin kiadás utánozhatatlan hangulatát visszaadó reprintváltozat - a Verne-olvasó fiatalok egyik kedvelt csemegéje lesz.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet