CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó a második kiadáshoz
I. Nyelvi fejlődés, társas környezet, kultúra: a nyelvi szocializáció útjai
1. Amit a baba magával hoz
2. A felnőtt-gyermek kommunikáció "gyermekközpontú modellje"
3. A kisgyermeknek szóló beszéd a nyelvi szocializáció része
4. Eltérő utak a nyelvhez
5. Szocializáció és nyelvi szocializáció
II. Nyelvi szocializáció és hátrányos helyzet: a nyelvi hátrány problémája az iskolában
1. Bernstein nézetei a nyelvi hátrány eredetéről
2. Bírálatok, értelmezések Bernstein elméletével kapcsolatban
3. Hátrányos helyzet és nyelvi szocializáció: hazai vizsgálat az anya-gyermek kommunikáció és a társadalmi helyzet összefüggéseiről
4. A nyelvi hátrány értelmezése a "beszélés etnográfiájának" szemszögéből
5. Hidat verni
III. Zárszó
Irodalom
Előszó a második kiadáshoz
Nagyon fontos esemény volt, hogy 1990-ben, az Akadémiai Kiadó gondozásában, Utak a nyelvhez címen Réger Zita közreadta saját és mások kutatásainak a nyelvi szocializációra, azaz a nyelv társadalmilag elfogadott használati módjainak az átadására vonatkozó eredményeit. Nem titkolt szándéka ezzel az volt, hogy - a könyv hatására - egyfelől "a szülők gyermekük nyelvi fejlődését tudatosan is segíteni tudják" (158. o.), másfelől a pedagógusok "tanítványaik nyelvhasználatát megfigyelve az esetleges «másság» jeleit felismerjék, és elfogulatlanul, előítélet nélkül elfogadják" (159. o.). E szándék azóta még időszerűbbé vált, hiszen naponta vagyunk tanúi az Európában megindult újkori népvándorlás nyomán kialakuló többkultúrás, többnyelvű társadalmak szerteágazó konfliktusainak. Márpedig, ha az Utak a nyelvhez olvastán elfogadjuk, hogy a nyelvi és ezen keresztül a nem nyelvi szocializációnak nem egyetlen és üdvözítő módja van, tudniillik az, amelyet mi ismerünk, talán sikerül belátóbbnak lennünk a miénktől eltérő szocializációt tükröző nyelvi és nem nyelvi viselkedésmódok iránt. Erre a belátásra annál is nagyobb szükség van, mivel az előrejelzések szerint a 21. század legfontosabb kérdése, hogy tudniillik hogyan lehet ránevelni a földkerekség tízmilliárdnyira becsült lakosságát arra, hogy békében éljen egymással és a környezettel, alapvetően nyelvi kérdésként fogható fel. A megoldást a nyelvi pluralizmus (több nyelvváltozat egymás mellett élése) és a többnyelvűség, tehát lényegében a nyelvi másság elfogadása jelenti.
Az Utak a nyelvhez igen hamar kötelező olvasmánnyá vált az ország számos felsőoktatási intézményében, s mára már a könyvtárakban is alig akad példány belőle. Az újrakiadás iránti sürgető igény a szerzőhöz is eljutott, ám váratlan halála megakadályozta őt abban, hogy ennek eleget tegyen. Tervét ezért a kutatásait mindig is támogató Soros Alapítvány, valamint munkahelye, az MTA Nyelvtudományi Intézete közösen váltja valóra a második - de bizonnyal nem utolsó - kiadással.
Kassai Ilona
MTA Nyelvtudományi Intézet