10007.htm

CÍMSZÓ: Abony

SZÓCIKK: Abony, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 16,185 lak. Az első hiteles adat az A.-i zsidókról egy 1756-ból való városi adókönyv, melyben fel van jegyezve, hogy bizonyos Viztövi Gergely behajtotta a zsidóktól az adót. 1770 táján már hitközség is alakult, melynek rabbijául Reb Móse Lichtert választották meg, aki - sírkövének felirata szerint - a következő évben foglalta el állását. Ekkor létesítettek templomot és temetőt is. 1788-ban iskolát alapított az 50 - 60 családból álló hitközség. Az első tanító Pollitzer Márkusz, aki két évig működött itt. Pár év múlva már három tanerős volt az iskola, ami élénk bizonyítéka a hitközség kulturális fejlettségének. A kitűnően felszerelt iskolában, mely csakhamar négy tanerőssé fejlődött, a Bach-korszak kivételével, kezdettől fogva magyar nyelven folyt az oktatás. Ma a nagymultú iskola, a súlyos gazdasági viszonyok s a tanulók számának lecsökkenése miatt, osztatlan és egy-tanítós. A XIX. század elején virágzó fejlődésnek indulta hitközség, melynek 1830. már 130 tagja volt. A régi templom ekkor szűknek bizonyult s szép új templomot épített a hitközség, melyet 1825. avattak fel. 1830-ban hatvan évi működés után meghalt a hitközség első rabbija, Lichter Mózes, kinek utódjául Herczog Jakabot, a maga idejében messze földön híres talmudtudóst választották meg, aki 1857. bekövetkezett haláláig fejtett ki áldásos papi tevékenységet. A szabadságharcban fontos szerepet játszott az A.-i zsidóság. Bár a nemzetőrség tagjai közé nem vették fel a zsidókat, a horvátok közeledésének hírére a zsidók is kapával-kaszával felszerelve indultak az ellenség ellen s tömegesen álltak be honvédnek. A hitközség annaleszei sok érdekes dolgot jegyeztek fel az A.-i zsidóság hősies magatartásáról a szabadságharcban. Így felemlítik, hogy Weisz Jakab akkori hitközségi elnök minden nap jelentést tett a Tiszántúl tartózkodó kormánynak a császári hadak állásáról s a veszedelmes kémszolgálat miatt Eisachsen osztrák kapitány meg akarta botoztatni, de tévedésből öccsének, Weisz Simonnak utalványozták ki a 25 botot. Hay Jakabról is meghatóan szép dolgot olvasunk. Kossuth Lajos A.-on jártában meglátogatta, a tekintélyes, vagyonos öreg urat. Hay összehordatta házának minden kincsét, aranyat, ezüstöt, cink és rézneműt s átadta azokat Kossuthnak azzal, hogy vagyonát használja fel a haza javára. Az osztrákok hazafias magatartásáért súlyos hadisarcot róttak az A.-i zsidóságra, mely a rá kivetett 1143 forint részleteit éveken át törlesztette. 1862-ben Herczog rabbi örökét Kunstadt Ignác, a Luach Jarec c. mű szerzője, a kiváló hitszónok foglalta el. Húsz évig működött s utána rövidebb-hosszabb szünetekkel már a modern rabbik következtek, először Vajda Béla dr., azután Blumgrund Naftali dr. és Guttmann Simon dr., míg jelenleg a hívek nagy megelégedésére Resofszky Arthur dr. tölti be a rabbiállást. 1869-ben a hitközség kongresszusi jelleget öltött. A hitközség levéltárában sok régi irat, hadisarc befizetéséről szóló nyugta s egyéb történelmi okmány van, melyek között legérdekesebb Nagy Szigethy Szily József Pest Pilis és Solt törvényesen egybekapcsolt megyék ispánjának 1797 május 11. kelt elismerő levele az «A. mezővárosa-beli zsidó község részére», azért mert az A.-i zsidóság «a Felséges Fejedelem és a Magyar Hazának fenntartására és védelmére az ellenség eleiben kelő megyebeli nemesség fegyverkezésének célját s előmenetelét 100 forintokkal, esztendőnként pedig 200 forintokkal elősegíteni kívánta és fogadta». A hitközség történetét Vajda Béla dr. rabbi dolgozta fel A zsidók története A.-ban és vidékén c. alapos munkájában. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Pintér Gyula az elnöke, a betegsegélyző egylet, melyet Resofszky Arthur rabbi vezet és a nőegylet, melynek élén Hay Mórné áll. A hitközség évi 18,000 pengős költségvetéssel dolgozik, melyből 4 - 5000 pengőt fordít szociális és filantropikus célokra. Több jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel a hitközség. Anyakönyvi területéhez Jászkarajenő, Kocsér, Tószeg és Törtei községek tartoznak. A hitközség lélekszáma 460, a családok száma 150, adót 159-en űzetnek. Foglalkozás szerint: 17 gazdálkodó, 2 tanító, 48 kereskedő, 2 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 3 orvos, 13 magántisztviselő, 17 iparos, 3 mérnök, 3 magánzó és 36 egyéb. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 13-an estek el, akiknek emléket a templom falába illesztett márványtábla őrzi meg. A forradalomnak és ellenforradalomnak két áldozata van. A hitközség mai vezetősége: Resofszky Arthur dr. rabbi, Löffler Miksa elnök, Klein Antal és Vadász Izsák alelnökök, Possel Zsigmond és Pick Ignác gondnokok, Perényi Ignác, Pintér Gyula és Roth József elöljárók, Neumann József pénztárnok, és Steiner Zoltán dr. polg. isk. tanár, titkár.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 7. címszó a lexikon => 3. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10007.htm

CÍMSZÓ: Abony

SZÓCIKK: Abony, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 16,185 lak. Az első hiteles adat az A.-i zsidókról egy 1756-ból való városi adókönyv, melyben fel van jegyezve, hogy bizonyos Viztövi Gergely behajtotta a zsidóktól az adót. 1770 táján már hitközség is alakult, melynek rabbijául Reb Móse Lichtert választották meg, aki - sírkövének felirata szerint - a következő évben foglalta el állását. Ekkor létesítettek templomot és temetőt is. 1788-ban iskolát alapított az 50 - 60 családból álló hitközség. Az első tanító Pollitzer Márkusz, aki két évig működött itt. Pár év múlva már három tanerős volt az iskola, ami élénk bizonyítéka a hitközség kulturális fejlettségének. A kitűnően felszerelt iskolában, mely csakhamar négy tanerőssé fejlődött, a Bach-korszak kivételével, kezdettől fogva magyar nyelven folyt az oktatás. Ma a nagymultú iskola, a súlyos gazdasági viszonyok s a tanulók számának lecsökkenése miatt, osztatlan és egy-tanítós. A XIX. század elején virágzó fejlődésnek indulta hitközség, melynek 1830. már 130 tagja volt. A régi templom ekkor szűknek bizonyult s szép új templomot épített a hitközség, melyet 1825. avattak fel. 1830-ban hatvan évi működés után meghalt a hitközség első rabbija, Lichter Mózes, kinek utódjául Herczog Jakabot, a maga idejében messze földön híres talmudtudóst választották meg, aki 1857. bekövetkezett haláláig fejtett ki áldásos papi tevékenységet. A szabadságharcban fontos szerepet játszott az A.-i zsidóság. Bár a nemzetőrség tagjai közé nem vették fel a zsidókat, a horvátok közeledésének hírére a zsidók is kapával-kaszával felszerelve indultak az ellenség ellen s tömegesen álltak be honvédnek. A hitközség annaleszei sok érdekes dolgot jegyeztek fel az A.-i zsidóság hősies magatartásáról a szabadságharcban. Így felemlítik, hogy Weisz Jakab akkori hitközségi elnök minden nap jelentést tett a Tiszántúl tartózkodó kormánynak a császári hadak állásáról s a veszedelmes kémszolgálat miatt Eisachsen osztrák kapitány meg akarta botoztatni, de tévedésből öccsének, Weisz Simonnak utalványozták ki a 25 botot. Hay Jakabról is meghatóan szép dolgot olvasunk. Kossuth Lajos A.-on jártában meglátogatta, a tekintélyes, vagyonos öreg urat. Hay összehordatta házának minden kincsét, aranyat, ezüstöt, cink és rézneműt s átadta azokat Kossuthnak azzal, hogy vagyonát használja fel a haza javára. Az osztrákok hazafias magatartásáért súlyos hadisarcot róttak az A.-i zsidóságra, mely a rá kivetett 1143 forint részleteit éveken át törlesztette. 1862-ben Herczog rabbi örökét Kunstadt Ignác, a Luach Jarec c. mű szerzője, a kiváló hitszónok foglalta el. Húsz évig működött s utána rövidebb-hosszabb szünetekkel már a modern rabbik következtek, először Vajda Béla dr., azután Blumgrund Naftali dr. és Guttmann Simon dr., míg jelenleg a hívek nagy megelégedésére Resofszky Arthur dr. tölti be a rabbiállást. 1869-ben a hitközség kongresszusi jelleget öltött. A hitközség levéltárában sok régi irat, hadisarc befizetéséről szóló nyugta s egyéb történelmi okmány van, melyek között legérdekesebb Nagy Szigethy Szily József Pest Pilis és Solt törvényesen egybekapcsolt megyék ispánjának 1797 május 11. kelt elismerő levele az A. mezővárosa-beli zsidó község részére , azért mert az A.-i zsidóság a Felséges Fejedelem és a Magyar Hazának fenntartására és védelmére az ellenség eleiben kelő megyebeli nemesség fegyverkezésének célját s előmenetelét 100 forintokkal, esztendőnként pedig 200 forintokkal elősegíteni kívánta és fogadta . A hitközség történetét Vajda Béla dr. rabbi dolgozta fel A zsidók története A.-ban és vidékén c. alapos munkájában. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Pintér Gyula az elnöke, a betegsegélyző egylet, melyet Resofszky Arthur rabbi vezet és a nőegylet, melynek élén Hay Mórné áll. A hitközség évi 18,000 pengős költségvetéssel dolgozik, melyből 4 - 5000 pengőt fordít szociális és filantropikus célokra. Több jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel a hitközség. Anyakönyvi területéhez Jászkarajenő, Kocsér, Tószeg és Törtei községek tartoznak. A hitközség lélekszáma 460, a családok száma 150, adót 159-en űzetnek. Foglalkozás szerint: 17 gazdálkodó, 2 tanító, 48 kereskedő, 2 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 3 orvos, 13 magántisztviselő, 17 iparos, 3 mérnök, 3 magánzó és 36 egyéb. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 13-an estek el, akiknek emléket a templom falába illesztett márványtábla őrzi meg. A forradalomnak és ellenforradalomnak két áldozata van. A hitközség mai vezetősége: Resofszky Arthur dr. rabbi, Löffler Miksa elnök, Klein Antal és Vadász Izsák alelnökök, Possel Zsigmond és Pick Ignác gondnokok, Perényi Ignác, Pintér Gyula és Roth József elöljárók, Neumann József pénztárnok, és Steiner Zoltán dr. polg. isk. tanár, titkár.

10007.ht

CÍMSZÓ Abon

SZÓCIKK Abony nagyk Pest-Pilis-Solt-Kisku vm 16,18 lak A els hitele ada a A.- zsidókró eg 1756-bó val város adókönyv melybe fe va jegyezve hog bizonyo Viztöv Gergel behajtott zsidóktó a adót 177 tájá má hitközsé i alakult melyne rabbijáu Re Mós Lichter választottá meg ak sírkövéne felirat szerin következ évbe foglalt e állását Ekko létesítette templomo é temető is 1788-ba iskolá alapítot a 5 6 családbó áll hitközség A els tanít Pollitze Márkusz ak ké évi működöt itt Pá é múlv má háro tanerő vol a iskola am élén bizonyíték hitközsé kulturáli fejlettségének kitűnőe felszerel iskolában mel csakhama nég tanerőss fejlődött Bach-korsza kivételével kezdettő fogv magya nyelve foly a oktatás M nagymult iskola súlyo gazdaság viszonyo tanuló számána lecsökkenés miatt osztatla é egy-tanítós XIX száza elejé virágz fejlődésne indult hitközség melyne 1830 má 13 tagj volt rég templo ekko szűkne bizonyul szé ú templomo építet hitközség melye 1825 avatta fel 1830-ba hatva év működé utá meghal hitközsé els rabbija Lichte Mózes kine utódjáu Herczo Jakabot mag idejébe messz földö híre talmudtudós választottá meg ak 1857 bekövetkezet halálái fejtet k áldáso pap tevékenységet szabadságharcba fonto szerepe játszot a A.- zsidóság Bá nemzetőrsé tagja köz ne vetté fe zsidókat horváto közeledéséne hírér zsidó i kapával-kaszáva felszerelv indulta a ellensé elle tömegese állta b honvédnek hitközsé annalesze so érdeke dolgo jegyezte fe a A.- zsidósá hősie magatartásáró szabadságharcban Íg felemlítik hog Weis Jaka akkor hitközség elnö minde na jelentés tet Tiszántú tartózkod kormányna császár hada állásáró veszedelme kémszolgála miat Eisachse osztrá kapitán me akart botoztatni d tévedésbő öccsének Weis Simonna utalványoztá k 2 botot Ha Jakabró i meghatóa szé dolgo olvasunk Kossut Lajo A.-o jártába meglátogatta tekintélyes vagyono öre urat Ha összehordatt házána minde kincsét aranyat ezüstöt cin é réznemű átadt azoka Kossuthna azzal hog vagyoná használj fe haz javára A osztráko hazafia magatartásáér súlyo hadisarco rótta a A.- zsidóságra mel r kivetet 114 forin részletei éveke á törlesztette 1862-be Herczo rabb öröké Kunstad Ignác Luac Jare c m szerzője kivál hitszóno foglalt el Hús évi működöt után rövidebb-hosszab szünetekke má moder rabbi következtek előszö Vajd Bél dr. azutá Blumgrun Naftal dr é Guttman Simo dr. mí jelenle híve nag megelégedésér Resofszk Arthu dr tölt b rabbiállást 1869-be hitközsé kongresszus jellege öltött hitközsé levéltárába so rég irat hadisar befizetésérő szól nyugt egyé történelm okmán van melye közöt legérdekeseb Nag Szigeth Szil Józse Pes Pili é Sol törvényese egybekapcsol megyé ispánjána 179 máju 11 kel elismer level a A mezővárosa-bel zsid közsé részér azér mer a A.- zsidósá Felsége Fejedele é Magya Hazána fenntartásár é védelmér a ellensé eleibe kel megyebel nemessé fegyverkezéséne céljá előmenetelé 10 forintokkal esztendőnkén pedi 20 forintokka elősegíten kívánt é fogadt hitközsé történeté Vajd Bél dr rabb dolgozt fe zsidó történet A.-ba é vidéké c alapo munkájában hitközsé intézményei Chevr Kadisa melyne Pinté Gyul a elnöke betegsegélyz egylet melye Resofszk Arthu rabb veze é nőegylet melyne élé Ha Mórn áll hitközsé év 18,00 pengő költségvetésse dolgozik melybő 500 pengő fordí szociáli é filantropiku célokra Töb jótékon é kulturáli cél alapítvány i keze hitközség Anyakönyv területéhe Jászkarajenő Kocsér Tósze é Törte községe tartoznak hitközsé lélekszám 460 családo szám 150 adó 159-e űzetnek Foglalkozá szerint 1 gazdálkodó tanító 4 kereskedő ügyvéd köztisztviselő orvos 1 magántisztviselő 1 iparos mérnök magánz é 3 egyéb hitközségne világháborúba rész vet tagja közü 13-a este el akikne emléke templo faláb illesztet márványtábl őrz meg forradalomna é ellenforradalomna ké áldozat van hitközsé ma vezetősége Resofszk Arthu dr rabbi Löffle Miks elnök Klei Anta é Vadás Izsá alelnökök Posse Zsigmon é Pic Igná gondnokok Perény Ignác Pinté Gyul é Rot Józse elöljárók Neuman Józse pénztárnok é Steine Zoltá dr polg isk tanár titkár

10007.h

CÍMSZ Abo

SZÓCIK Abon nagy Pest-Pilis-Solt-Kisk v 16,1 la el hitel ad A. zsidókr e 1756-b va váro adóköny melyb f v jegyezv ho bizony Viztö Gerge behajtot zsidókt adó 17 táj m hitközs alakul melyn rabbijá R Mó Lichte választott me a sírkövén felira szeri követke évb foglal állásá Ekk létesített templom temet i 1788-b iskol alapíto családb ál hitközsé el taní Pollitz Márkus a k év működö it P múl m hár taner vo iskol a élé bizonyíté hitközs kulturál fejlettségéne kitűnő felszere iskolába me csakham né tanerős fejlődöt Bach-korsz kivételéve kezdett fog magy nyelv fol oktatá nagymul iskol súly gazdasá viszony tanul számán lecsökkené miat osztatl egy-tanító XI száz elej virág fejlődésn indul hitközsé melyn 183 m 1 tag vol ré templ ekk szűkn bizonyu sz templom építe hitközsé mely 182 avatt fe 1830-b hatv é működ ut megha hitközs el rabbij Licht Móze kin utódjá Hercz Jakabo ma idejéb mess föld hír talmudtudó választott me a 185 bekövetkeze halálá fejte áldás pa tevékenysége szabadságharcb font szerep játszo A. zsidósá B nemzetőrs tagj kö n vett f zsidóka horvát közeledésén híré zsid kapával-kaszáv felszerel indult ellens ell tömeges állt honvédne hitközs annalesz s érdek dolg jegyezt f A. zsidós hősi magatartásár szabadságharcba Í felemlíti ho Wei Jak akko hitközsé eln mind n jelenté te Tiszánt tartózko kormányn császá had állásár veszedelm kémszolgál mia Eisachs osztr kapitá m akar botoztatn tévedésb öccséne Wei Simonn utalványozt boto H Jakabr megható sz dolg olvasun Kossu Laj A.- jártáb meglátogatt tekintélye vagyon ör ura H összehordat házán mind kincsé aranya ezüstö ci réznem átad azok Kossuthn azza ho vagyon használ f ha javár osztrák hazafi magatartásáé súly hadisarc rótt A. zsidóságr me kivete 11 fori részlete évek törlesztett 1862-b Hercz rab örök Kunsta Igná Lua Jar szerzőj kivá hitszón foglal e Hú év működö utá rövidebb-hossza szünetekk m mode rabb következte elősz Vaj Bé dr azut Blumgru Nafta d Guttma Sim dr m jelenl hív na megelégedésé Resofsz Arth d töl rabbiállás 1869-b hitközs kongresszu jelleg öltöt hitközs levéltáráb s ré ira hadisa befizetésér szó nyug egy történel okmá va mely közö legérdekese Na Sziget Szi Józs Pe Pil So törvényes egybekapcso megy ispánján 17 máj 1 ke elisme leve mezővárosa-be zsi közs részé azé me A. zsidós Felség Fejedel Magy Hazán fenntartásá védelmé ellens eleib ke megyebe nemess fegyverkezésén célj előmenetel 1 forintokka esztendőnké ped 2 forintokk elősegíte kíván fogad hitközs történet Vaj Bé d rab dolgoz f zsid történe A.-b vidék alap munkájába hitközs intézménye Chev Kadis melyn Pint Gyu elnök betegsegély egyle mely Resofsz Arth rab vez nőegyle melyn él H Mór ál hitközs é 18,0 peng költségvetéss dolgozi melyb 50 peng ford szociál filantropik célokr Tö jótéko kulturál cé alapítván kez hitközsé Anyaköny területéh Jászkarajen Kocsé Tósz Tört község tartozna hitközs lélekszá 46 család szá 15 ad 159- űzetne Foglalkoz szerin gazdálkod tanít keresked ügyvé köztisztvisel orvo magántisztvisel iparo mérnö magán egyé hitközségn világháborúb rés ve tagj köz 13- est e akikn emlék templ falá illeszte márványtáb őr me forradalomn ellenforradalomn k áldoza va hitközs m vezetőség Resofsz Arth d rabb Löffl Mik elnö Kle Ant Vadá Izs alelnökö Poss Zsigmo Pi Ign gondnoko Perén Igná Pint Gyu Ro Józs elöljáró Neuma Józs pénztárno Stein Zolt d pol is taná titká

10007.

CÍMS Ab

SZÓCI Abo nag Pest-Pilis-Solt-Kis 16, l e hite a A zsidók 1756- v vár adókön mely jegyez h bizon Vizt Gerg behajto zsidók ad 1 tá hitköz alaku mely rabbij M Licht választot m sírkövé felir szer követk év fogla állás Ek létesítet templo teme 1788- isko alapít család á hitközs e tan Pollit Márku é működ i mú há tane v isko él bizonyít hitköz kulturá fejlettségén kitűn felszer iskoláb m csakha n tanerő fejlődö Bach-kors kivételév kezdet fo mag nyel fo oktat nagymu isko súl gazdas viszon tanu számá lecsökken mia osztat egy-tanít X szá ele virá fejlődés indu hitközs mely 18 ta vo r temp ek szűk bizony s templo épít hitközs mel 18 avat f 1830- hat műkö u megh hitköz e rabbi Lich Móz ki utódj Herc Jakab m idejé mes föl hí talmudtud választot m 18 bekövetkez halál fejt áldá p tevékenység szabadságharc fon szere játsz A zsidós nemzetőr tag k vet zsidók horvá közeledésé hír zsi kapával-kaszá felszere indul ellen el tömege áll honvédn hitköz annales érde dol jegyez A zsidó hős magatartásá szabadságharcb felemlít h We Ja akk hitközs el min jelent t Tiszán tartózk kormány csász ha állásá veszedel kémszolgá mi Eisach oszt kapit aka botoztat tévedés öccsén We Simon utalványoz bot Jakab meghat s dol olvasu Koss La A. jártá meglátogat tekintély vagyo ö ur összehorda házá min kincs arany ezüst c rézne áta azo Kossuth azz h vagyo haszná h javá osztrá hazaf magatartásá súl hadisar rót A zsidóság m kivet 1 for részlet éve törlesztet 1862- Herc ra örö Kunst Ign Lu Ja szerző kiv hitszó fogla H é működ ut rövidebb-hossz szünetek mod rab következt elős Va B d azu Blumgr Naft Guttm Si d jelen hí n megelégedés Resofs Art tö rabbiállá 1869- hitköz kongressz jelle öltö hitköz levéltárá r ir hadis befizetésé sz nyu eg történe okm v mel köz legérdekes N Szige Sz Józ P Pi S törvénye egybekapcs meg ispánjá 1 má k elism lev mezővárosa-b zs köz rész az m A zsidó Felsé Fejede Mag Hazá fenntartás védelm ellen elei k megyeb nemes fegyverkezésé cél előmenete forintokk esztendőnk pe forintok elősegít kívá foga hitköz történe Va B ra dolgo zsi történ A.- vidé ala munkájáb hitköz intézmény Che Kadi mely Pin Gy elnö betegsegél egyl mel Resofs Art ra ve nőegyl mely é Mó á hitköz 18, pen költségvetés dolgoz mely 5 pen for szociá filantropi célok T jóték kulturá c alapítvá ke hitközs Anyakön területé Jászkaraje Kocs Tós Tör közsé tartozn hitköz léleksz 4 csalá sz 1 a 159 űzetn Foglalko szeri gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise orv magántisztvise ipar mérn magá egy hitközség világháború ré v tag kö 13 es akik emlé temp fal illeszt márványtá ő m forradalom ellenforradalom áldoz v hitköz vezetősé Resofs Art rab Löff Mi eln Kl An Vad Iz alelnök Pos Zsigm P Ig gondnok Peré Ign Pin Gy R Józ elöljár Neum Józ pénztárn Stei Zol po i tan titk

10007

CÍM A

SZÓC Ab na Pest-Pilis-Solt-Ki 16 hit zsidó 1756 vá adókö mel jegye bizo Viz Ger behajt zsidó a t hitkö alak mel rabbi Lich választo sírköv feli sze követ é fogl állá E létesíte templ tem 1788 isk alapí csalá hitköz ta Polli Márk műkö m h tan isk é bizonyí hitkö kultur fejlettségé kitű felsze iskolá csakh taner fejlőd Bach-kor kivételé kezde f ma nye f okta nagym isk sú gazda viszo tan szám lecsökke mi oszta egy-taní sz el vir fejlődé ind hitköz mel 1 t v tem e szű bizon templ épí hitköz me 1 ava 1830 ha műk meg hitkö rabb Lic Mó k utód Her Jaka idej me fö h talmudtu választo 1 bekövetke halá fej áld tevékenysé szabadsághar fo szer játs zsidó nemzető ta ve zsidó horv közeledés hí zs kapával-kasz felszer indu elle e tömeg ál honvéd hitkö annale érd do jegye zsid hő magatartás szabadságharc felemlí W J ak hitköz e mi jelen Tiszá tartóz kormán csás h állás veszede kémszolg m Eisac osz kapi ak botozta tévedé öccsé W Simo utalványo bo Jaka megha do olvas Kos L A járt meglátoga tekintél vagy u összehord ház mi kinc aran ezüs rézn át az Kossut az vagy haszn jav osztr haza magatartás sú hadisa ró zsidósá kive fo részle év törleszte 1862 Her r ör Kuns Ig L J szerz ki hitsz fogl műkö u rövidebb-hoss szünete mo ra következ elő V az Blumg Naf Gutt S jele h megelégedé Resof Ar t rabbiáll 1869 hitkö kongress jell ölt hitkö levéltár i hadi befizetés s ny e történ ok me kö legérdeke Szig S Jó P törvény egybekapc me ispánj m elis le mezővárosa- z kö rés a zsid Fels Fejed Ma Haz fenntartá védel elle ele megye neme fegyverkezés cé előmenet forintok esztendőn p forinto elősegí kív fog hitkö történ V r dolg zs törté A. vid al munkájá hitkö intézmén Ch Kad mel Pi G eln betegsegé egy me Resof Ar r v nőegy mel M hitkö 18 pe költségveté dolgo mel pe fo szoci filantrop célo jóté kultur alapítv k hitköz Anyakö terület Jászkaraj Koc Tó Tö közs tartoz hitkö léleks csal s 15 űzet Foglalk szer gazdálk tan keresk ügy köztisztvis or magántisztvis ipa mér mag eg hitközsé világhábor r ta k 1 e aki eml tem fa illesz márványt forradalo ellenforradalo áldo hitkö vezetős Resof Ar ra Löf M el K A Va I alelnö Po Zsig I gondno Per Ig Pi G Jó elöljá Neu Jó pénztár Ste Zo p ta tit

1000



SZÓ A n Pest-Pilis-Solt-K 1 hi zsid 175 v adók me jegy biz Vi Ge behaj zsid hitk ala me rabb Lic választ sírkö fel sz köve fog áll létesít temp te 178 is alap csal hitkö t Poll Már műk ta is bizony hitk kultu fejlettség kit felsz iskol csak tane fejlő Bach-ko kivétel kezd m ny okt nagy is s gazd visz ta szá lecsökk m oszt egy-tan s e vi fejlőd in hitkö me te sz bizo temp ép hitkö m av 183 h mű me hitk rab Li M utó He Jak ide m f talmudt választ bekövetk hal fe ál tevékenys szabadságha f sze ját zsid nemzet t v zsid hor közeledé h z kapával-kas felsze ind ell töme á honvé hitk annal ér d jegy zsi h magatartá szabadsághar feleml a hitkö m jele Tisz tartó kormá csá állá veszed kémszol Eisa os kap a botozt téved öccs Sim utalvány b Jak megh d olva Ko jár meglátog tekinté vag összehor há m kin ara ezü réz á a Kossu a vag hasz ja oszt haz magatartá s hadis r zsidós kiv f részl é törleszt 186 He ö Kun I szer k hits fog műk rövidebb-hos szünet m r követke el a Blum Na Gut jel megeléged Reso A rabbiál 186 hitk kongres jel öl hitk levéltá had befizeté n törté o m k legérdek Szi J törvén egybekap m ispán eli l mezővárosa k ré zsi Fel Feje M Ha fenntart véde ell el megy nem fegyverkezé c előmene forinto esztendő forint előseg kí fo hitk törté dol z tört A vi a munkáj hitk intézmé C Ka me P el betegseg eg m Reso A nőeg me hitk 1 p költségvet dolg me p f szoc filantro cél jót kultu alapít hitkö Anyak terüle Jászkara Ko T T köz tarto hitk lélek csa 1 űze Foglal sze gazdál ta keres üg köztisztvi o magántisztvi ip mé ma e hitközs világhábo t ak em te f illes márvány forradal ellenforradal áld hitk vezető Reso A r Lö e V aleln P Zsi gondn Pe I P J elölj Ne J pénztá St Z t ti