10164.htm

CÍMSZÓ: Anticionizmus

SZÓCIKK: Anticionizmus alatt azon törekvéseket értjük, amelyek akár a zsidóságon belül, akár kívüle a cionizmus alapeszméje, vagy politikai megvalósulása ellen irányulnak. A zsidóságon, belül több részre tagolódik az A. Az asszimilánsok és a zsidó missziós gondolat hívei szerint a cionizmus megakadályozza a zsidóságot abban, hogy egy szabad, egyetemes, tisztán vallási közösséggé fejlődjék, másrészt pedig veszélyezteti a zsidóság állampolgári jogait, amelyeket az emancipáció óta éppen nemzeti reményeinek feladásával vívott ki. Az asszimilációs zsidóság szervezetei és sajtója minden országban ezért folytatnak éles harcot a cionizmus ellen (nálunk az Egyenlőség), bár az utóbbi időben enyhült a harc és a cionizmus politikai sikerei valamelyes közeledést teremtettek legalábbis gyakorlati területen. Az A. legfőbb támasza az ortodoxia egy része, amely a hagyományokat félti a cionizmustól s ha szívesen látja is a zsidóság visszatérését az Isten által megígért országba, de csak abban az esetben, ha ez a visszatérés nem politikai eszközökkel, hanem a Messiás útján következik be. Vannak azután csoportok, amelyek azért fordulnak a cionizmus ellen, mert meggyőződésük, hogy a zsidóság csupán a diaszpórában biztosíthatja további egzisztenciáját. Mások reakciós-romantikus nemzeti mozgalmat látnak a cionizmusban s ezért ítélik el. Leghevesebb ellenzői a cionizmusnak a zsidó kommunisták. Oroszországban a kommunista-párt zsidó szekciója rendszeres cionistaüldözést szervezett s már eddig is nagyon sok cionistát száműzetett Szibériába. A zsidóságon kívül mindenekelőtt az antiszemiták a cionizmus ellenségei. Sokáig kimondottan anticionista magatartást tanúsított a Vatikán is, amely saját palesztinai helyzetét látta veszélyeztetve a cionisták által. A pápa 1924 május 29. kiadott egy bullát, amelyben azt az óhaját fejezi ki, hogy a Palesztina-kérdést az összkereszténység érdekeinek figyelembevételével oldják meg. A cionista szervezet a maga részéről méltányolja a Vatikán törekvéseit, annál is inkább, mert tudja, hogy Palesztina mind a három monotheisztikus vallás számára szent ország, tehát a keresztények és a mohamedánok szent helyei mindig kívül fognak esni a zsidóság hatáskörén. A francia imperialisták egy része és a fasiszta Olaszország is ellenséges érzülettel viseltetnek az angol Palesztina-mandátum és a zsidó nemzeti otthon iránt, mert ezek terjeszkedési törekvéseiket a Földközi tengeren akadályozzák. A hivatalos Franciaország azonban szimpátiával viseltetik a cionizmus iránt, amit az a körülmény is igazol, hogy 1925. a köztársasági elnök védnöksége alatt megalakult a Comité Francé Palestine s ennek a cionista törekvéseket támogató bizottságnak a vezető francia politikusok Briand, Cambon, Painlevé, Herriot és Poincaré is a tagjai. Az angol közvélemény egy része is - a parlamentben és a sajtóban egyaránt - állást foglalt a cionizmussal szemben. Az utóbbi időben azonban ez az állásfoglalás vesztett erejéből és ma már a legnagyobb lapok (Times, Daily Telegraph, Manchester Guardian, Daily Chronicle stb.) kimondottan pártolják a cionizmust. A palesztinai arab lakosság körében agitátorok szítják az A.-t, akik a zsidó bevándorlással szemben a leghevesebb ellenállást szervezték meg. Az 1920-ban Damaszkuszban tartott arab kongresszus nyíltan hadat üzent a cionizmusnak és követelte Palesztinának és Szíriának egy arab államban való egyesítését. A palesztinai arabok és zsidók közötti ellenséges viszony évek folyamán megenyhült, ami a cionista szervezet politikájának tulajdonítható. Az arabok belátták, hogy a zsidó bevándorlás számukra úgy szociális, mint kulturális szempontból csak hasznos lehet, a jogaikat meg azért sem kell félteniük, mert Palesztina - a cionista szervezet vezetőinek számos nyilatkozata szerint - olyan nemzeti otthon lesz, amelyben mindkét nép, a zsidó és az arab teljesen egyenlő jogokat fog élvezni. Meg kell emlékeznünk még minden ország antiszemitáiról, akiknek A.-a abból a fantasztikus aggodalomból ered, hogy a zsidók világuralomra törekszenek s ennek a központjává Palesztinát akarják berendezni.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 164. címszó a lexikon => 38. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10164.htm

CÍMSZÓ: Anticionizmus

SZÓCIKK: Anticionizmus alatt azon törekvéseket értjük, amelyek akár a zsidóságon belül, akár kívüle a cionizmus alapeszméje, vagy politikai megvalósulása ellen irányulnak. A zsidóságon, belül több részre tagolódik az A. Az asszimilánsok és a zsidó missziós gondolat hívei szerint a cionizmus megakadályozza a zsidóságot abban, hogy egy szabad, egyetemes, tisztán vallási közösséggé fejlődjék, másrészt pedig veszélyezteti a zsidóság állampolgári jogait, amelyeket az emancipáció óta éppen nemzeti reményeinek feladásával vívott ki. Az asszimilációs zsidóság szervezetei és sajtója minden országban ezért folytatnak éles harcot a cionizmus ellen nálunk az Egyenlőség , bár az utóbbi időben enyhült a harc és a cionizmus politikai sikerei valamelyes közeledést teremtettek legalábbis gyakorlati területen. Az A. legfőbb támasza az ortodoxia egy része, amely a hagyományokat félti a cionizmustól s ha szívesen látja is a zsidóság visszatérését az Isten által megígért országba, de csak abban az esetben, ha ez a visszatérés nem politikai eszközökkel, hanem a Messiás útján következik be. Vannak azután csoportok, amelyek azért fordulnak a cionizmus ellen, mert meggyőződésük, hogy a zsidóság csupán a diaszpórában biztosíthatja további egzisztenciáját. Mások reakciós-romantikus nemzeti mozgalmat látnak a cionizmusban s ezért ítélik el. Leghevesebb ellenzői a cionizmusnak a zsidó kommunisták. Oroszországban a kommunista-párt zsidó szekciója rendszeres cionistaüldözést szervezett s már eddig is nagyon sok cionistát száműzetett Szibériába. A zsidóságon kívül mindenekelőtt az antiszemiták a cionizmus ellenségei. Sokáig kimondottan anticionista magatartást tanúsított a Vatikán is, amely saját palesztinai helyzetét látta veszélyeztetve a cionisták által. A pápa 1924 május 29. kiadott egy bullát, amelyben azt az óhaját fejezi ki, hogy a Palesztina-kérdést az összkereszténység érdekeinek figyelembevételével oldják meg. A cionista szervezet a maga részéről méltányolja a Vatikán törekvéseit, annál is inkább, mert tudja, hogy Palesztina mind a három monotheisztikus vallás számára szent ország, tehát a keresztények és a mohamedánok szent helyei mindig kívül fognak esni a zsidóság hatáskörén. A francia imperialisták egy része és a fasiszta Olaszország is ellenséges érzülettel viseltetnek az angol Palesztina-mandátum és a zsidó nemzeti otthon iránt, mert ezek terjeszkedési törekvéseiket a Földközi tengeren akadályozzák. A hivatalos Franciaország azonban szimpátiával viseltetik a cionizmus iránt, amit az a körülmény is igazol, hogy 1925. a köztársasági elnök védnöksége alatt megalakult a Comité Francé Palestine s ennek a cionista törekvéseket támogató bizottságnak a vezető francia politikusok Briand, Cambon, Painlevé, Herriot és Poincaré is a tagjai. Az angol közvélemény egy része is - a parlamentben és a sajtóban egyaránt - állást foglalt a cionizmussal szemben. Az utóbbi időben azonban ez az állásfoglalás vesztett erejéből és ma már a legnagyobb lapok Times, Daily Telegraph, Manchester Guardian, Daily Chronicle stb. kimondottan pártolják a cionizmust. A palesztinai arab lakosság körében agitátorok szítják az A.-t, akik a zsidó bevándorlással szemben a leghevesebb ellenállást szervezték meg. Az 1920-ban Damaszkuszban tartott arab kongresszus nyíltan hadat üzent a cionizmusnak és követelte Palesztinának és Szíriának egy arab államban való egyesítését. A palesztinai arabok és zsidók közötti ellenséges viszony évek folyamán megenyhült, ami a cionista szervezet politikájának tulajdonítható. Az arabok belátták, hogy a zsidó bevándorlás számukra úgy szociális, mint kulturális szempontból csak hasznos lehet, a jogaikat meg azért sem kell félteniük, mert Palesztina - a cionista szervezet vezetőinek számos nyilatkozata szerint - olyan nemzeti otthon lesz, amelyben mindkét nép, a zsidó és az arab teljesen egyenlő jogokat fog élvezni. Meg kell emlékeznünk még minden ország antiszemitáiról, akiknek A.-a abból a fantasztikus aggodalomból ered, hogy a zsidók világuralomra törekszenek s ennek a központjává Palesztinát akarják berendezni.

10164.ht

CÍMSZÓ Anticionizmu

SZÓCIKK Anticionizmu alat azo törekvéseke értjük amelye aká zsidóságo belül aká kívül cionizmu alapeszméje vag politika megvalósulás elle irányulnak zsidóságon belü töb részr tagolódi a A A asszimilánso é zsid misszió gondola híve szerin cionizmu megakadályozz zsidóságo abban hog eg szabad egyetemes tisztá vallás közösségg fejlődjék másrész pedi veszélyeztet zsidósá állampolgár jogait amelyeke a emancipáci ót éppe nemzet reményeine feladásáva vívot ki A asszimiláció zsidósá szervezete é sajtój minde országba ezér folytatna éle harco cionizmu elle nálun a Egyenlősé bá a utóbb időbe enyhül har é cionizmu politika sikere valamelye közeledés teremtette legalábbi gyakorlat területen A A legfőb támasz a ortodoxi eg része amel hagyományoka félt cionizmustó h szívese látj i zsidósá visszatérésé a Iste álta megígér országba d csa abba a esetben h e visszatéré ne politika eszközökkel hane Messiá útjá következi be Vanna azutá csoportok amelye azér fordulna cionizmu ellen mer meggyőződésük hog zsidósá csupá diaszpórába biztosíthatj tovább egzisztenciáját Máso reakciós-romantiku nemzet mozgalma látna cionizmusba ezér ítéli el Legheveseb ellenző cionizmusna zsid kommunisták Oroszországba kommunista-pár zsid szekciój rendszere cionistaüldözés szervezet má eddi i nagyo so cionistá száműzetet Szibériába zsidóságo kívü mindenekelőt a antiszemitá cionizmu ellenségei Sokái kimondotta anticionist magatartás tanúsítot Vatiká is amel sajá palesztina helyzeté látt veszélyeztetv cionistá által páp 192 máju 29 kiadot eg bullát amelybe az a óhajá fejez ki hog Palesztina-kérdés a összkereszténysé érdekeine figyelembevételéve oldjá meg cionist szerveze mag részérő méltányolj Vatiká törekvéseit anná i inkább mer tudja hog Palesztin min háro monotheisztiku vallá számár szen ország tehá kereszténye é mohamedáno szen helye mindi kívü fogna esn zsidósá hatáskörén franci imperialistá eg rész é fasiszt Olaszorszá i ellensége érzülette viseltetne a ango Palesztina-mandátu é zsid nemzet ottho iránt mer eze terjeszkedés törekvéseike Földköz tengere akadályozzák hivatalo Franciaorszá azonba szimpátiáva viselteti cionizmu iránt ami a körülmén i igazol hog 1925 köztársaság elnö védnökség alat megalakul Comit Franc Palestin enne cionist törekvéseke támogat bizottságna vezet franci politikuso Briand Cambon Painlevé Herrio é Poincar i tagjai A ango közvélemén eg rész i parlamentbe é sajtóba egyarán állás foglal cionizmussa szemben A utóbb időbe azonba e a állásfoglalá vesztet erejébő é m má legnagyob lapo Times Dail Telegraph Mancheste Guardian Dail Chronicl stb kimondotta pártoljá cionizmust palesztina ara lakossá körébe agitátoro szítjá a A.-t aki zsid bevándorlássa szembe legheveseb ellenállás szervezté meg A 1920-ba Damaszkuszba tartot ara kongresszu nyílta hada üzen cionizmusna é követelt Palesztinána é Szíriána eg ara államba val egyesítését palesztina arabo é zsidó között ellensége viszon éve folyamá megenyhült am cionist szerveze politikájána tulajdonítható A arabo belátták hog zsid bevándorlá számukr úg szociális min kulturáli szempontbó csa haszno lehet jogaika me azér se kel félteniük mer Palesztin cionist szerveze vezetőine számo nyilatkozat szerin olya nemzet ottho lesz amelybe mindké nép zsid é a ara teljese egyenl jogoka fo élvezni Me kel emlékeznün mé minde orszá antiszemitáiról akikne A.- abbó fantasztiku aggodalombó ered hog zsidó világuralomr törekszene enne központjáv Palesztiná akarjá berendezni

10164.h

CÍMSZ Anticionizm

SZÓCIK Anticionizm ala az törekvések értjü amely ak zsidóság belü ak kívü cionizm alapeszméj va politik megvalósulá ell irányulna zsidóságo bel tö rész tagolód asszimiláns zsi misszi gondol hív szeri cionizm megakadályoz zsidóság abba ho e szaba egyeteme tiszt vallá közösség fejlődjé másrés ped veszélyezte zsidós állampolgá jogai amelyek emancipác ó épp nemze reményein feladásáv vívo k asszimiláci zsidós szervezet sajtó mind országb ezé folytatn él harc cionizm ell nálu Egyenlős b utób időb enyhü ha cionizm politik siker valamely közeledé teremtett legalább gyakorla területe legfő támas ortodox e rész ame hagyományok fél cionizmust szíves lát zsidós visszatérés Ist ált megígé országb cs abb esetbe visszatér n politik eszközökke han Messi útj következ b Vann azut csoporto amely azé forduln cionizm elle me meggyőződésü ho zsidós csup diaszpóráb biztosíthat továb egzisztenciájá Más reakciós-romantik nemze mozgalm látn cionizmusb ezé ítél e Leghevese ellenz cionizmusn zsi kommunistá Oroszországb kommunista-pá zsi szekció rendszer cionistaüldözé szerveze m edd nagy s cionist száműzete Szibériáb zsidóság kív mindenekelő antiszemit cionizm ellensége Soká kimondott anticionis magatartá tanúsíto Vatik i ame saj palesztin helyzet lát veszélyeztet cionist álta pá 19 máj 2 kiado e bullá amelyb a óhaj feje k ho Palesztina-kérdé összkereszténys érdekein figyelembevételév oldj me cionis szervez ma részér méltányol Vatik törekvései ann inkáb me tudj ho Paleszti mi hár monotheisztik vall számá sze orszá teh keresztény mohamedán sze hely mind kív fogn es zsidós hatásköré franc imperialist e rés fasisz Olaszorsz ellenség érzülett viseltetn ang Palesztina-mandát zsi nemze otth irán me ez terjeszkedé törekvéseik Földkö tenger akadályozzá hivatal Franciaorsz azonb szimpátiáv viseltet cionizm irán am körülmé igazo ho 192 köztársasá eln védnöksé ala megalaku Comi Fran Palesti enn cionis törekvések támoga bizottságn veze franc politikus Brian Cambo Painlev Herri Poinca tagja ang közvélemé e rés parlamentb sajtób egyará állá fogla cionizmuss szembe utób időb azonb állásfoglal veszte erejéb m legnagyo lap Time Dai Telegrap Manchest Guardia Dai Chronic st kimondott pártolj cionizmus palesztin ar lakoss köréb agitátor szítj A.- ak zsi bevándorláss szemb leghevese ellenállá szervezt me 1920-b Damaszkuszb tarto ar kongressz nyílt had üze cionizmusn követel Palesztinán Szírián e ar államb va egyesítésé palesztin arab zsid közöt ellenség viszo év folyam megenyhül a cionis szervez politikáján tulajdoníthat arab beláttá ho zsi bevándorl számuk ú szociáli mi kulturál szempontb cs haszn lehe jogaik m azé s ke félteniü me Paleszti cionis szervez vezetőin szám nyilatkoza szeri oly nemze otth les amelyb mindk né zsi ar teljes egyen jogok f élvezn M ke emlékeznü m mind orsz antiszemitáiró akikn A. abb fantasztik aggodalomb ere ho zsid világuralom törekszen enn központjá Palesztin akarj berendezn

10164.

CÍMS Anticioniz

SZÓCI Anticioniz al a törekvése értj amel a zsidósá bel a kív cioniz alapeszmé v politi megvalósul el irányuln zsidóság be t rés tagoló asszimilán zs missz gondo hí szer cioniz megakadályo zsidósá abb h szab egyetem tisz vall közössé fejlődj másré pe veszélyezt zsidó állampolg joga amelye emancipá ép nemz reményei feladásá vív asszimilác zsidó szerveze sajt min ország ez folytat é har cioniz el nál Egyenlő utó idő enyh h cioniz politi sike valamel közeled teremtet legaláb gyakorl terület legf táma ortodo rés am hagyományo fé cionizmus szíve lá zsidó visszatéré Is ál megíg ország c ab esetb visszaté politi eszközökk ha Mess út követke Van azu csoport amel az fordul cioniz ell m meggyőződés h zsidó csu diaszpórá biztosítha tová egzisztenciáj Má reakciós-romanti nemz mozgal lát cionizmus ez íté Legheves ellen cionizmus zs kommunist Oroszország kommunista-p zs szekci rendsze cionistaüldöz szervez ed nag cionis száműzet Szibériá zsidósá kí mindenekel antiszemi cioniz ellenség Sok kimondot anticioni magatart tanúsít Vati am sa paleszti helyze lá veszélyezte cionis ált p 1 má kiad bull amely óha fej h Palesztina-kérd összkeresztény érdekei figyelembevételé old m cioni szerve m részé méltányo Vati törekvése an inká m tud h Paleszt m há monotheiszti val szám sz orsz te keresztén mohamedá sz hel min kí fog e zsidó hatáskör fran imperialis ré fasis Olaszors ellensé érzület viseltet an Palesztina-mandá zs nemz ott irá m e terjeszked törekvései Földk tenge akadályozz hivata Franciaors azon szimpátiá viselte cioniz irá a körülm igaz h 19 köztársas el védnöks al megalak Com Fra Palest en cioni törekvése támog bizottság vez fran politiku Bria Camb Painle Herr Poinc tagj an közvélem ré parlament sajtó egyar áll fogl cionizmus szemb utó idő azon állásfogla veszt erejé legnagy la Tim Da Telegra Manches Guardi Da Chroni s kimondot pártol cionizmu paleszti a lakos köré agitáto szít A. a zs bevándorlás szem legheves ellenáll szervez m 1920- Damaszkusz tart a kongress nyíl ha üz cionizmus követe Palesztiná Szíriá a állam v egyesítés paleszti ara zsi közö ellensé visz é folya megenyhü cioni szerve politikájá tulajdonítha ara belátt h zs bevándor számu szociál m kulturá szempont c hasz leh jogai az k félteni m Paleszt cioni szerve vezetői szá nyilatkoz szer ol nemz ott le amely mind n zs a telje egye jogo élvez k emlékezn min ors antiszemitáir akik A ab fantaszti aggodalom er h zsi világuralo töreksze en központj Paleszti akar berendez

10164

CÍM Anticioni

SZÓC Anticioni a törekvés ért ame zsidós be kí cioni alapeszm polit megvalósu e irányul zsidósá b ré tagol asszimilá z miss gond h sze cioni megakadály zsidós ab sza egyete tis val közöss fejlőd másr p veszélyez zsid állampol jog amely emancip é nem reménye feladás ví asszimilá zsid szervez saj mi orszá e folyta ha cioni e ná Egyenl ut id eny cioni polit sik valame közele teremte legalá gyakor terüle leg tám ortod ré a hagyomány f cionizmu szív l zsid visszatér I á megí orszá a eset visszat polit eszközök h Mes ú követk Va az csopor ame a fordu cioni el meggyőződé zsid cs diaszpór biztosíth tov egzisztenciá M reakciós-romant nem mozga lá cionizmu e ít Legheve elle cionizmu z kommunis Oroszorszá kommunista- z szekc rendsz cionistaüldö szerve e na cioni száműze Szibéri zsidós k mindeneke antiszem cioni ellensé So kimondo anticion magatar tanúsí Vat a s paleszt helyz l veszélyezt cioni ál m kia bul amel óh fe Palesztina-kér összkeresztén érdeke figyelembevétel ol cion szerv rész méltány Vat törekvés a ink tu Palesz h monotheiszt va szá s ors t kereszté mohamed s he mi k fo zsid hatáskö fra imperiali r fasi Olaszor ellens érzüle viselte a Palesztina-mand z nem ot ir terjeszke törekvése Föld teng akadályoz hivat Franciaor azo szimpáti viselt cioni ir körül iga 1 köztársa e védnök a megala Co Fr Pales e cion törekvés támo bizottsá ve fra politik Bri Cam Painl Her Poin tag a közvéle r parlamen sajt egya ál fog cionizmu szem ut id azo állásfogl vesz erej legnag l Ti D Telegr Manche Guard D Chron kimondo párto cionizm paleszt lako kör agitát szí A z bevándorlá sze legheve ellenál szerve 1920 Damaszkus tar kongres nyí h ü cionizmu követ Palesztin Szíri álla egyesíté paleszt ar zs köz ellens vis foly megenyh cion szerv politikáj tulajdoníth ar belát z bevándo szám szociá kultur szempon has le joga a félten Palesz cion szerv vezető sz nyilatko sze o nem ot l amel min z telj egy jog élve emlékez mi or antiszemitái aki a fantaszt aggodalo e zs világural töreksz e központ Paleszt aka berende

1016

CÍ Anticion

SZÓ Anticion törekvé ér am zsidó b k cion alapesz poli megvalós irányu zsidós r tago asszimil mis gon sz cion megakadál zsidó a sz egyet ti va közös fejlő más veszélye zsi állampo jo amel emanci ne remény feladá v asszimil zsi szerve sa m orsz folyt h cion n Egyen u i en cion poli si valam közel teremt legal gyako terül le tá orto r hagyomán cionizm szí zsi visszaté meg orsz ese vissza poli eszközö Me követ V a csopo am ford cion e meggyőződ zsi c diaszpó biztosít to egzisztenci reakciós-roman ne mozg l cionizm í Leghev ell cionizm kommuni Oroszorsz kommunista szek rends cionistaüld szerv n cion száműz Szibér zsidó mindenek antisze cion ellens S kimond anticio magata tanús Va palesz hely veszélyez cion á ki bu ame ó f Palesztina-ké összkereszté érdek figyelembevéte o cio szer rés méltán Va törekvé in t Pales monotheisz v sz or kereszt mohame h m f zsi hatásk fr imperial fas Olaszo ellen érzül viselt Palesztina-man ne o i terjeszk törekvés Föl ten akadályo hiva Franciao az szimpát visel cion i körü ig köztárs védnö megal C F Pale cio törekvé tám bizotts v fr politi Br Ca Pain He Poi ta közvél parlame saj egy á fo cionizm sze u i az állásfog ves ere legna T Teleg Manch Guar Chro kimond párt cioniz palesz lak kö agitá sz bevándorl sz leghev ellená szerv 192 Damaszku ta kongre ny cionizm köve Paleszti Szír áll egyesít palesz a z kö ellen vi fol megeny cio szer politiká tulajdonít a belá bevánd szá szoci kultu szempo ha l jog félte Pales cio szer vezet s nyilatk sz ne o ame mi tel eg jo élv emléke m o antiszemitá ak fantasz aggodal z világura töreks közpon Palesz ak berend