10196.htm

CÍMSZÓ: Arad

SZÓCIKK: Arad, (Arad, R.) szab. kir. város. 70,000 lakossal, amelyből közel 7000 zsidó. Az A.-i zsidókra vonatkozó legrégibb okmány, melyet a hitközség levéltárában őriz, egy 1717 máj. 1. kelt német nyelvű védlevél, mellyel Cosa István báró altábornagy, Aradvár és a Marosvidék parancsnoka az A.-i «első városban» lakó két zsidót Éliás Izsákot és Márkus Mayert oltalmába fogadta. Minden bizonnyal ezek voltak az első zsidók, akik letelepedtek A.-on, amit különben a védlevél záradéka is bizonyít, mely szigorúan megtiltja Éliásnak és Márkusnak, hogy bármely ürügy alatt más zsidót a városba hozzanak, vagy házukba fogadjanak. Elsőségük mellett bizonyít különben az a körülmény is, hogy az A.-i zsidó temető legrégibb sírköve Éliás Izsáké, aki 1754 júl. 5. halt meg. Cosa várparancsnok példáját követték Horvát ezredes, Juzikovics főhadnagy és polgári állású urak is, akik szintén befogadtak házukba zsidókat, úgy hogy az 1743-iki összeírásban már 6 zsidó család szerepel. 1754-ben a családok száma 24-re szaporodik, 1785. pedig 41 zsidó családra vetnek ki türelemi adót. Kezdetben a zsidók az A.-i uradalom alá tartoztak, amelynek 180 forint adót fizettek azért, mert az uradalom megvédte őket a város polgárságának zaklatásával szemben. 1770-ig a zsidók kizárólag pálinkafőzéssel foglalkoztak, de felhagytak vele, egyrészt, mert minden üst után nagy adót vetett ki rájuk a város, másrészt azért, mert a konkurens örményekkel állandó csetepatéik voltak. 1770-től kezdve mindinkább kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak. Hogy a hitközség mikor alakult meg, pontosan nem tudjuk. A legrégibb okmány, mely az «A.-i zsidó község»-ről említést tesz, 1742. kelt. Ekkor már volt a hitközségnek imaháza, majd egy Nahuma nevű asszony által 1759. ajándékozott telken templomot építtetett a hitközség. A jelenlegi templomot 1828. kezdték építeni. Akkor már 812 lelket számlált a hitközség és szűk lett számukra a régi zsinagóga. Hirschl Mózes a «zsidó bíró« és Chorin Áron főrabbi kezdeményezésére határozta el a hitközség az új templom építését, amelynek alapkőletétele érdekes előzmények után történt. Alig kezdtek az építkezéshez, a vármegye szétkergette a munkásokat, mert nem volt építési engedély. Mikor az engedélyt megszerezték, akkor se folyhatott zavartalanul a munka. Amit nappal építettek, azt az éjszaka folyamán ismeretlen egyének mindig lerombolták. Hirschl Mózesnek ekkor bizarr ötlete támadt. Felutazott Bécsbe Ferenc császárhoz és hitközsége nevében az épülő templomot felajánlotta ajándékba a császárnak. A császár szokatlannak találta ezt az ajándékot, de mikor Hirschl megmagyarázta, hogy miért ajánlotta fel, elfogadta és a zsidó bírót rendjellel is kitüntette. A császár tulajdonát képező templom építését ezután senki sem akadályozta meg s a templom 1834. el is készült. A monumentális templom fennállásának százéves évfordulóját 1928 jún. 17. fényes külsőségek között ünnepelte meg a hitközség. A hitközség első rabbija, az Orsz. Levéltár Acta Judaeor. 4 sz.-a szerint 1752. Joáchiin Izsák volt. A hitközség levéltárában őrzött okmányok Jochanánt említik az első rabbi gyanánt. Erről csak annyit tudunk, hogy az 1770-es években működött. Utóda Bróda Lőb volt, akit 1784. rabbi Hirs Szemnitz követett a rabbiszékben. 1789-től 1844-ig a nagy tudású Chorin Áron volt a hitközség főrabbija, majd a bölcsességéről híres Steinhardt Jakab következett, aki báró Eötvös Józsefnek minden zsidó ügyben állandó tanácsadója volt. Ő tartotta 1845 ápr. 18. az első magyar nyelvű prédikációt a templomban. Utóda Rosenberg Sándor dr. volt, aki a vegyes házasságoknak a templomban való kihirdetését propagálta, s emiatt heves harcok középpontjába került. Utóda a jelenlegi főrabbi, a kiváló képességű Vágvölgyi Lajos dr. iskolát a XIX. század első negyedében létesített a hitközség, de az iskola - főelemivé és reáltanodává átalakítva - csak 1832. nyert nyilvánossági jogot. Kezdetben keresztény tanítója és növendékei is voltak az iskolának, mely az állami reáliskola megnyitása után 5 osztályú fiú és 4 osztályú leány elemi iskolává alakult át. Az iskolában 1832-től kezdve magyar nyelven folyt a tanítás. A Chevra Kadisa alapítási éve ismeretlen. Minden esetre nagyon régi lehet, mert a Chevra Kadisának a levéltárban található legrégibb alapszabályzata 1750-ben kelt, de ez is egy még régebbi alapszabályzatra hivatkozik. A Chevra Kadisa 1840. külön kórházat létesített, melyet 1861. kibővítettek. Ez a kórház évente több száz beteget ápolt és látott el ingyen gyógyszerrel. Ez a kórház jelenleg már nem áll fenn, de helyette van egy ambulatórium, amelyet 1928. a hitközség és a Chevra közösen alapított. A Chevra hatásköre alá tartozik az aggok háza, mely, 1918. létesült s Szabó Lipót gondnok vezetése alatt működik. Jelentős intézménye a hitközségnek az 1873. létesített fiúárvaház, mely jelenleg Kemény Miska elemi iskolai igazgató vezetése alatt áll. A fiúárvaház alapját néhai Deutsch Ignác (a hatvani Deutsch család őse) vetette mg 15,000 forintos alapítványával. Az alapító fia hatvani Deutsch Bernát és neje, szül. Weisz Róza 8000 forintos és többen kisebb adományokkal járultak hozzá az árvaház létesítéséhez, mely új épületével és modern berendezésével egyike volt a legelső ilyen intézeteknek. 1926. Fischer Erzsébet nagyobb alapítványából leányárvaház is létesült, mely Székely Salamonné gondnoksága alatt áll. Az 1865. alakult olvasó egylet és az 1860-as években létesült Palesztinai zsidókat gyámolító egyesület már régebben megszűnt. Ellenben nagyon eredményesen működik a jótékonysági egylet (alak. 1830), amelynek Hegyi Albert az elnöke. Hasonló tevékenységet fejt ki, a nőegylet, mely Antal Zsigmondné elnöklete alatt áll és évek óta népkonyhát is tart fenn. Főleg a szegény szülőnőket támogatja a Gemilusz Cheszed egyesület, melynek Keppich Zsigmond az elnöke. Végül Vágvölgyi Lajos dr. vezetésével működik egy kultúregylet, melynek tevékenysége irodalmi és művészesték rendezésére irányul. A hitközség fejlődése különösen a múlt század második felében vett nagyobb lendületet, úgy hogy lélekszámra nézve Budapest, Nagyvárad és Miskolc után a régi Magyarország negyedik, nagy tekintélynek örvendő hitközsége lett. Az egyetemes zsidógyűlés után az aradi hitközség a kongresszushoz csatlakozott és a neologiának egyik zászlóvivője lett. A hitközség területéről többen származtak el olyanok, akik kulturális téren országos hírnévre tettek szert. Ezek: Vészi József a Pester Lloyd főszerkesztője (l. o.), Kaufmann Izidor, a világhírű festő (l. o.), Guttmann Jakab, a kiváló szobrász (l. o.). Chorin Ferenc (l. o.), Gál Gyula, a Nemzeti Színház művésze (l. o.) és Reb Eisik Deutsch, a hatvani Deutschék ősapja és vagyonuk megalapítója, aki 1858-tól 1865-ig az aradi hitközség elnöke volt. A város kulturális és társadalmi életében is többen játszanak vezető szerepet a hitközség tagjai közül. Így mindenekelőtt Sárkány Ferenc dr. Arad város polgármestere, Weisz Károly polgármester helyettes, Keller Izsó az államépítészeti hivatal főnöke, Lőwinger Miksa dr. a megyei kórház igazgató főorvosa, Tisch Mór dr. városi tiszti főorvos, Steinhardt Mór dr. tb. városi főügyész stb. Nagyobb arányú gazdasági vállalkozást a Neumann Testvérek cég létesített, melynek jelenlegi vezetői Neumann Alfréd és Neumann Károly dr. bárók. A cégnek szeszgyára, szeszfinomítója, gőzmalma és élesztőgyára van, melyek több mint 300 munkást és 40 tisztviselőt foglalkoztatnak. A hitközségnek gazdag, sok érdekes dokumentumot tartalmazó levéltára van. A hitközségben számos zsidó tárgyú munka jelent meg. Így Chorin Áron könyvei: Iggeresz Elaszaf, Jeled Zekunim, Blumenlese rabbinischer Weisheit. L. Skreinka: Analitische Elementarlehre és Dogmen des Judentums, Steinhardt Jakab: Az országos rabbiképző tanterve és Alkalmi szónoklatok. Rosenberg Sándor dr.: Alkalmi szónoklatok és Zsidók és keresztények polgári házasságának megoldása a templomban. Vágvölgyi Lajos dr.: R. Maimuni Mózes Commentarius in Tract. Sabbat és Alkalmi szónoklatok. A hitközség történetével több munka is foglalkozik, így Lakatos Ottó minorita házfőnök: Arad története c. három kötetes nagy munkája, Márki Sándor: Arad monográfiája c. kétkötetes műve stb. A hitközség 3.222.500 leies évi költségvetéssel dolgozik, melyből kb. 2.000.000 leit fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség több nagyobb alapítványt kezel, amelyek közül kiemelkednek a Fischer Erzsébet-féle 5.198.520 leies leányárvaház alapítvány, Neumann Adolf báró, Neumann Dániel báró, Hatvány Sándor báró, Hatvány Deutsch Sándor, Spitzer Ignác, Haas Béla, Neumann Samu, Werner Miksa dr. és Mairovitz Adolf dr. alapítványai. A hitközség anyakönyvi területéhez Sólymos, Tok, Világos, Batucza, Tótvárad, Rosia Merisor, Soborsin, Trojas, Paulis, Gyorok, Odvos, Illyó, Berzova,, Kuvin, Fakert, Petris, Szabadhely, Ötvenes, Ménes, Maros-Szlatina, Gyulicza, Almás, Govosdia, Vinyesd, Kladova, Korbest, Zimándköz, Milova, Új-Arad, Új-Bodrog, Németszentpéter, Zsigmondháza, Zádorlak, Székesút, Szépfalu, Réthát, Glogovácz, Új-Tanát és Fiskut községek tartoznak. A hitközség lélekszáma 12,000, a családok száma 3000, adót 1879-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai többnyire kereskedők és iparosok, de sokan működnek intellektuális pályákon is. A világháborúban a hitközség nagyon sok tagja vett részt s közülük 67-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Vágvölgyi Lajos dr. főrabbi, Schütz Henrik dr. elnök, Deutsch Andor alelnök, iltői Adler Andor, Keppich Jakab dr. és Szenes Henrik elöljárók, Vajda József főjegyző és Reich Jenő jegyző.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 196. címszó a lexikon => 57. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10196.htm

CÍMSZÓ: Arad

SZÓCIKK: Arad, Arad, R. szab. kir. város. 70,000 lakossal, amelyből közel 7000 zsidó. Az A.-i zsidókra vonatkozó legrégibb okmány, melyet a hitközség levéltárában őriz, egy 1717 máj. 1. kelt német nyelvű védlevél, mellyel Cosa István báró altábornagy, Aradvár és a Marosvidék parancsnoka az A.-i első városban lakó két zsidót Éliás Izsákot és Márkus Mayert oltalmába fogadta. Minden bizonnyal ezek voltak az első zsidók, akik letelepedtek A.-on, amit különben a védlevél záradéka is bizonyít, mely szigorúan megtiltja Éliásnak és Márkusnak, hogy bármely ürügy alatt más zsidót a városba hozzanak, vagy házukba fogadjanak. Elsőségük mellett bizonyít különben az a körülmény is, hogy az A.-i zsidó temető legrégibb sírköve Éliás Izsáké, aki 1754 júl. 5. halt meg. Cosa várparancsnok példáját követték Horvát ezredes, Juzikovics főhadnagy és polgári állású urak is, akik szintén befogadtak házukba zsidókat, úgy hogy az 1743-iki összeírásban már 6 zsidó család szerepel. 1754-ben a családok száma 24-re szaporodik, 1785. pedig 41 zsidó családra vetnek ki türelemi adót. Kezdetben a zsidók az A.-i uradalom alá tartoztak, amelynek 180 forint adót fizettek azért, mert az uradalom megvédte őket a város polgárságának zaklatásával szemben. 1770-ig a zsidók kizárólag pálinkafőzéssel foglalkoztak, de felhagytak vele, egyrészt, mert minden üst után nagy adót vetett ki rájuk a város, másrészt azért, mert a konkurens örményekkel állandó csetepatéik voltak. 1770-től kezdve mindinkább kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak. Hogy a hitközség mikor alakult meg, pontosan nem tudjuk. A legrégibb okmány, mely az A.-i zsidó község -ről említést tesz, 1742. kelt. Ekkor már volt a hitközségnek imaháza, majd egy Nahuma nevű asszony által 1759. ajándékozott telken templomot építtetett a hitközség. A jelenlegi templomot 1828. kezdték építeni. Akkor már 812 lelket számlált a hitközség és szűk lett számukra a régi zsinagóga. Hirschl Mózes a zsidó bíró és Chorin Áron főrabbi kezdeményezésére határozta el a hitközség az új templom építését, amelynek alapkőletétele érdekes előzmények után történt. Alig kezdtek az építkezéshez, a vármegye szétkergette a munkásokat, mert nem volt építési engedély. Mikor az engedélyt megszerezték, akkor se folyhatott zavartalanul a munka. Amit nappal építettek, azt az éjszaka folyamán ismeretlen egyének mindig lerombolták. Hirschl Mózesnek ekkor bizarr ötlete támadt. Felutazott Bécsbe Ferenc császárhoz és hitközsége nevében az épülő templomot felajánlotta ajándékba a császárnak. A császár szokatlannak találta ezt az ajándékot, de mikor Hirschl megmagyarázta, hogy miért ajánlotta fel, elfogadta és a zsidó bírót rendjellel is kitüntette. A császár tulajdonát képező templom építését ezután senki sem akadályozta meg s a templom 1834. el is készült. A monumentális templom fennállásának százéves évfordulóját 1928 jún. 17. fényes külsőségek között ünnepelte meg a hitközség. A hitközség első rabbija, az Orsz. Levéltár Acta Judaeor. 4 sz.-a szerint 1752. Joáchiin Izsák volt. A hitközség levéltárában őrzött okmányok Jochanánt említik az első rabbi gyanánt. Erről csak annyit tudunk, hogy az 1770-es években működött. Utóda Bróda Lőb volt, akit 1784. rabbi Hirs Szemnitz követett a rabbiszékben. 1789-től 1844-ig a nagy tudású Chorin Áron volt a hitközség főrabbija, majd a bölcsességéről híres Steinhardt Jakab következett, aki báró Eötvös Józsefnek minden zsidó ügyben állandó tanácsadója volt. Ő tartotta 1845 ápr. 18. az első magyar nyelvű prédikációt a templomban. Utóda Rosenberg Sándor dr. volt, aki a vegyes házasságoknak a templomban való kihirdetését propagálta, s emiatt heves harcok középpontjába került. Utóda a jelenlegi főrabbi, a kiváló képességű Vágvölgyi Lajos dr. iskolát a XIX. század első negyedében létesített a hitközség, de az iskola - főelemivé és reáltanodává átalakítva - csak 1832. nyert nyilvánossági jogot. Kezdetben keresztény tanítója és növendékei is voltak az iskolának, mely az állami reáliskola megnyitása után 5 osztályú fiú és 4 osztályú leány elemi iskolává alakult át. Az iskolában 1832-től kezdve magyar nyelven folyt a tanítás. A Chevra Kadisa alapítási éve ismeretlen. Minden esetre nagyon régi lehet, mert a Chevra Kadisának a levéltárban található legrégibb alapszabályzata 1750-ben kelt, de ez is egy még régebbi alapszabályzatra hivatkozik. A Chevra Kadisa 1840. külön kórházat létesített, melyet 1861. kibővítettek. Ez a kórház évente több száz beteget ápolt és látott el ingyen gyógyszerrel. Ez a kórház jelenleg már nem áll fenn, de helyette van egy ambulatórium, amelyet 1928. a hitközség és a Chevra közösen alapított. A Chevra hatásköre alá tartozik az aggok háza, mely, 1918. létesült s Szabó Lipót gondnok vezetése alatt működik. Jelentős intézménye a hitközségnek az 1873. létesített fiúárvaház, mely jelenleg Kemény Miska elemi iskolai igazgató vezetése alatt áll. A fiúárvaház alapját néhai Deutsch Ignác a hatvani Deutsch család őse vetette mg 15,000 forintos alapítványával. Az alapító fia hatvani Deutsch Bernát és neje, szül. Weisz Róza 8000 forintos és többen kisebb adományokkal járultak hozzá az árvaház létesítéséhez, mely új épületével és modern berendezésével egyike volt a legelső ilyen intézeteknek. 1926. Fischer Erzsébet nagyobb alapítványából leányárvaház is létesült, mely Székely Salamonné gondnoksága alatt áll. Az 1865. alakult olvasó egylet és az 1860-as években létesült Palesztinai zsidókat gyámolító egyesület már régebben megszűnt. Ellenben nagyon eredményesen működik a jótékonysági egylet alak. 1830 , amelynek Hegyi Albert az elnöke. Hasonló tevékenységet fejt ki, a nőegylet, mely Antal Zsigmondné elnöklete alatt áll és évek óta népkonyhát is tart fenn. Főleg a szegény szülőnőket támogatja a Gemilusz Cheszed egyesület, melynek Keppich Zsigmond az elnöke. Végül Vágvölgyi Lajos dr. vezetésével működik egy kultúregylet, melynek tevékenysége irodalmi és művészesték rendezésére irányul. A hitközség fejlődése különösen a múlt század második felében vett nagyobb lendületet, úgy hogy lélekszámra nézve Budapest, Nagyvárad és Miskolc után a régi Magyarország negyedik, nagy tekintélynek örvendő hitközsége lett. Az egyetemes zsidógyűlés után az aradi hitközség a kongresszushoz csatlakozott és a neologiának egyik zászlóvivője lett. A hitközség területéről többen származtak el olyanok, akik kulturális téren országos hírnévre tettek szert. Ezek: Vészi József a Pester Lloyd főszerkesztője l. o. , Kaufmann Izidor, a világhírű festő l. o. , Guttmann Jakab, a kiváló szobrász l. o. . Chorin Ferenc l. o. , Gál Gyula, a Nemzeti Színház művésze l. o. és Reb Eisik Deutsch, a hatvani Deutschék ősapja és vagyonuk megalapítója, aki 1858-tól 1865-ig az aradi hitközség elnöke volt. A város kulturális és társadalmi életében is többen játszanak vezető szerepet a hitközség tagjai közül. Így mindenekelőtt Sárkány Ferenc dr. Arad város polgármestere, Weisz Károly polgármester helyettes, Keller Izsó az államépítészeti hivatal főnöke, Lőwinger Miksa dr. a megyei kórház igazgató főorvosa, Tisch Mór dr. városi tiszti főorvos, Steinhardt Mór dr. tb. városi főügyész stb. Nagyobb arányú gazdasági vállalkozást a Neumann Testvérek cég létesített, melynek jelenlegi vezetői Neumann Alfréd és Neumann Károly dr. bárók. A cégnek szeszgyára, szeszfinomítója, gőzmalma és élesztőgyára van, melyek több mint 300 munkást és 40 tisztviselőt foglalkoztatnak. A hitközségnek gazdag, sok érdekes dokumentumot tartalmazó levéltára van. A hitközségben számos zsidó tárgyú munka jelent meg. Így Chorin Áron könyvei: Iggeresz Elaszaf, Jeled Zekunim, Blumenlese rabbinischer Weisheit. L. Skreinka: Analitische Elementarlehre és Dogmen des Judentums, Steinhardt Jakab: Az országos rabbiképző tanterve és Alkalmi szónoklatok. Rosenberg Sándor dr.: Alkalmi szónoklatok és Zsidók és keresztények polgári házasságának megoldása a templomban. Vágvölgyi Lajos dr.: R. Maimuni Mózes Commentarius in Tract. Sabbat és Alkalmi szónoklatok. A hitközség történetével több munka is foglalkozik, így Lakatos Ottó minorita házfőnök: Arad története c. három kötetes nagy munkája, Márki Sándor: Arad monográfiája c. kétkötetes műve stb. A hitközség 3.222.500 leies évi költségvetéssel dolgozik, melyből kb. 2.000.000 leit fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség több nagyobb alapítványt kezel, amelyek közül kiemelkednek a Fischer Erzsébet-féle 5.198.520 leies leányárvaház alapítvány, Neumann Adolf báró, Neumann Dániel báró, Hatvány Sándor báró, Hatvány Deutsch Sándor, Spitzer Ignác, Haas Béla, Neumann Samu, Werner Miksa dr. és Mairovitz Adolf dr. alapítványai. A hitközség anyakönyvi területéhez Sólymos, Tok, Világos, Batucza, Tótvárad, Rosia Merisor, Soborsin, Trojas, Paulis, Gyorok, Odvos, Illyó, Berzova,, Kuvin, Fakert, Petris, Szabadhely, Ötvenes, Ménes, Maros-Szlatina, Gyulicza, Almás, Govosdia, Vinyesd, Kladova, Korbest, Zimándköz, Milova, Új-Arad, Új-Bodrog, Németszentpéter, Zsigmondháza, Zádorlak, Székesút, Szépfalu, Réthát, Glogovácz, Új-Tanát és Fiskut községek tartoznak. A hitközség lélekszáma 12,000, a családok száma 3000, adót 1879-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai többnyire kereskedők és iparosok, de sokan működnek intellektuális pályákon is. A világháborúban a hitközség nagyon sok tagja vett részt s közülük 67-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Vágvölgyi Lajos dr. főrabbi, Schütz Henrik dr. elnök, Deutsch Andor alelnök, iltői Adler Andor, Keppich Jakab dr. és Szenes Henrik elöljárók, Vajda József főjegyző és Reich Jenő jegyző.

10196.ht

CÍMSZÓ Ara

SZÓCIKK Arad Arad R szab kir város 70,00 lakossal amelybő köze 700 zsidó A A.- zsidókr vonatkoz legrégib okmány melye hitközsé levéltárába őriz eg 171 máj 1 kel néme nyelv védlevél mellye Cos Istvá bár altábornagy Aradvá é Marosvidé parancsnok a A.- els városba lak ké zsidó Éliá Izsáko é Márku Mayer oltalmáb fogadta Minde bizonnya eze volta a els zsidók aki letelepedte A.-on ami különbe védlevé záradék i bizonyít mel szigorúa megtiltj Éliásna é Márkusnak hog bármel ürüg alat má zsidó városb hozzanak vag házukb fogadjanak Elsőségü mellet bizonyí különbe a körülmén is hog a A.- zsid temet legrégib sírköv Éliá Izsáké ak 175 júl 5 hal meg Cos várparancsno példájá követté Horvá ezredes Juzikovic főhadnag é polgár állás ura is aki szinté befogadta házukb zsidókat úg hog a 1743-ik összeírásba má zsid csalá szerepel 1754-be családo szám 24-r szaporodik 1785 pedi 4 zsid családr vetne k türelem adót Kezdetbe zsidó a A.- uradalo al tartoztak amelyne 18 forin adó fizette azért mer a uradalo megvédt őke váro polgárságána zaklatásáva szemben 1770-i zsidó kizáróla pálinkafőzésse foglalkoztak d felhagyta vele egyrészt mer minde üs utá nag adó vetet k ráju város másrész azért mer konkuren örményekke álland csetepatéi voltak 1770-tő kezdv mindinkáb kereskedelemme é kézművességge foglalkoztak Hog hitközsé miko alakul meg pontosa ne tudjuk legrégib okmány mel a A.- zsid közsé -rő említés tesz 1742 kelt Ekko má vol hitközségne imaháza maj eg Nahum nev asszon álta 1759 ajándékozot telke templomo építtetet hitközség jelenleg templomo 1828 kezdté építeni Akko má 81 lelke számlál hitközsé é szű let számukr rég zsinagóga Hirsch Móze zsid bír é Chori Áro főrabb kezdeményezésér határozt e hitközsé a ú templo építését amelyne alapkőletétel érdeke előzménye utá történt Ali kezdte a építkezéshez vármegy szétkergett munkásokat mer ne vol építés engedély Miko a engedély megszerezték akko s folyhatot zavartalanu munka Ami nappa építettek az a éjszak folyamá ismeretle egyéne mindi lerombolták Hirsch Mózesne ekko bizar ötlet támadt Felutazot Bécsb Feren császárho é hitközség nevébe a épül templomo felajánlott ajándékb császárnak császá szokatlanna talált ez a ajándékot d miko Hirsch megmagyarázta hog miér ajánlott fel elfogadt é zsid bíró rendjelle i kitüntette császá tulajdoná képez templo építésé ezutá senk se akadályozt me templo 1834 e i készült monumentáli templo fennállásána százéve évfordulójá 192 jún 17 fénye külsősége közöt ünnepelt me hitközség hitközsé els rabbija a Orsz Levéltá Act Judaeor sz.- szerin 1752 Joáchii Izsá volt hitközsé levéltárába őrzöt okmányo Jochanán említi a els rabb gyanánt Errő csa annyi tudunk hog a 1770-e évekbe működött Utód Bród Lő volt aki 1784 rabb Hir Szemnit követet rabbiszékben 1789-tő 1844-i nag tudás Chori Áro vol hitközsé főrabbija maj bölcsességérő híre Steinhard Jaka következett ak bár Eötvö Józsefne minde zsid ügybe álland tanácsadój volt tartott 184 ápr 18 a els magya nyelv prédikáció templomban Utód Rosenber Sándo dr volt ak vegye házasságokna templomba val kihirdetésé propagálta emiat heve harco középpontjáb került Utód jelenleg főrabbi kivál képesség Vágvölgy Lajo dr iskolá XIX száza els negyedébe létesítet hitközség d a iskol főelemiv é reáltanodáv átalakítv csa 1832 nyer nyilvánosság jogot Kezdetbe keresztén tanítój é növendéke i volta a iskolának mel a állam reáliskol megnyitás utá osztály fi é osztály leán elem iskoláv alakul át A iskolába 1832-tő kezdv magya nyelve foly tanítás Chevr Kadis alapítás év ismeretlen Minde esetr nagyo rég lehet mer Chevr Kadisána levéltárba találhat legrégib alapszabályzat 1750-be kelt d e i eg mé régebb alapszabályzatr hivatkozik Chevr Kadis 1840 külö kórháza létesített melye 1861 kibővítettek E kórhá évent töb szá betege ápol é látot e ingye gyógyszerrel E kórhá jelenle má ne ál fenn d helyett va eg ambulatórium amelye 1928 hitközsé é Chevr közöse alapított Chevr hatáskör al tartozi a aggo háza mely 1918 létesül Szab Lipó gondno vezetés alat működik Jelentő intézmény hitközségne a 1873 létesítet fiúárvaház mel jelenle Kemén Misk elem iskola igazgat vezetés alat áll fiúárvahá alapjá néha Deutsc Igná hatvan Deutsc csalá ős vetett m 15,00 forinto alapítványával A alapít fi hatvan Deutsc Berná é neje szül Weis Róz 800 forinto é többe kiseb adományokka járulta hozz a árvahá létesítéséhez mel ú épületéve é moder berendezéséve egyik vol legels ilye intézeteknek 1926 Fische Erzsébe nagyob alapítványábó leányárvahá i létesült mel Székel Salamonn gondnokság alat áll A 1865 alakul olvas egyle é a 1860-a évekbe létesül Palesztina zsidóka gyámolít egyesüle má régebbe megszűnt Ellenbe nagyo eredményese működi jótékonyság egyle alak 183 amelyne Hegy Alber a elnöke Hasonl tevékenysége fej ki nőegylet mel Anta Zsigmondn elnöklet alat ál é éve ót népkonyhá i tar fenn Főle szegén szülőnőke támogatj Gemilus Chesze egyesület melyne Keppic Zsigmon a elnöke Végü Vágvölgy Lajo dr vezetéséve működi eg kultúregylet melyne tevékenység irodalm é művészesté rendezésér irányul hitközsé fejlődés különöse múl száza másodi felébe vet nagyob lendületet úg hog lélekszámr nézv Budapest Nagyvára é Miskol utá rég Magyarorszá negyedik nag tekintélyne örvend hitközség lett A egyeteme zsidógyűlé utá a arad hitközsé kongresszusho csatlakozot é neologiána egyi zászlóvivőj lett hitközsé területérő többe származta e olyanok aki kulturáli tére országo hírnévr tette szert Ezek Vész Józse Peste Lloy főszerkesztőj l o Kaufman Izidor világhír fest l o Guttman Jakab kivál szobrás l o Chori Feren l o Gá Gyula Nemzet Színhá művész l o é Re Eisi Deutsch hatvan Deutsché ősapj é vagyonu megalapítója ak 1858-tó 1865-i a arad hitközsé elnök volt váro kulturáli é társadalm életébe i többe játszana vezet szerepe hitközsé tagja közül Íg mindenekelőt Sárkán Feren dr Ara váro polgármestere Weis Károl polgármeste helyettes Kelle Izs a államépítészet hivata főnöke Lőwinge Miks dr megye kórhá igazgat főorvosa Tisc Mó dr város tiszt főorvos Steinhard Mó dr tb város főügyés stb Nagyob arány gazdaság vállalkozás Neuman Testvére cé létesített melyne jelenleg vezető Neuman Alfré é Neuman Károl dr bárók cégne szeszgyára szeszfinomítója gőzmalm é élesztőgyár van melye töb min 30 munkás é 4 tisztviselő foglalkoztatnak hitközségne gazdag so érdeke dokumentumo tartalmaz levéltár van hitközségbe számo zsid tárgy munk jelen meg Íg Chori Áro könyvei Iggeres Elaszaf Jele Zekunim Blumenles rabbinische Weisheit L Skreinka Analitisch Elementarlehr é Dogme de Judentums Steinhard Jakab A országo rabbiképz tanterv é Alkalm szónoklatok Rosenber Sándo dr. Alkalm szónoklato é Zsidó é kereszténye polgár házasságána megoldás templomban Vágvölgy Lajo dr. R Maimun Móze Commentariu i Tract Sabba é Alkalm szónoklatok hitközsé történetéve töb munk i foglalkozik íg Lakato Ott minorit házfőnök Ara történet c háro kötete nag munkája Márk Sándor Ara monográfiáj c kétkötete műv stb hitközsé 3.222.50 leie év költségvetésse dolgozik melybő kb 2.000.00 lei fordí szociáli é filantropiku célokra hitközsé töb nagyob alapítvány kezel amelye közü kiemelkedne Fische Erzsébet-fél 5.198.52 leie leányárvahá alapítvány Neuman Adol báró Neuman Dánie báró Hatván Sándo báró Hatván Deutsc Sándor Spitze Ignác Haa Béla Neuman Samu Werne Miks dr é Mairovit Adol dr alapítványai hitközsé anyakönyv területéhe Sólymos Tok Világos Batucza Tótvárad Rosi Merisor Soborsin Trojas Paulis Gyorok Odvos Illyó Berzova, Kuvin Fakert Petris Szabadhely Ötvenes Ménes Maros-Szlatina Gyulicza Almás Govosdia Vinyesd Kladova Korbest Zimándköz Milova Új-Arad Új-Bodrog Németszentpéter Zsigmondháza Zádorlak Székesút Szépfalu Réthát Glogovácz Új-Taná é Fisku községe tartoznak hitközsé lélekszám 12,000 családo szám 3000 adó 1879-e fizetnek Foglalkozá szerin hitközsé tagja többnyir kereskedő é iparosok d soka működne intellektuáli pályáko is világháborúba hitközsé nagyo so tagj vet rész közülü 67-e este el hitközsé ma vezetősége Vágvölgy Lajo dr főrabbi Schüt Henri dr elnök Deutsc Ando alelnök iltő Adle Andor Keppic Jaka dr é Szene Henri elöljárók Vajd Józse főjegyz é Reic Jen jegyző

10196.h

CÍMSZ Ar

SZÓCIK Ara Ara sza ki váro 70,0 lakossa amelyb köz 70 zsid A. zsidók vonatko legrégi okmán mely hitközs levéltáráb őri e 17 má ke ném nyel védlevé melly Co Istv bá altábornag Aradv Marosvid parancsno A. el városb la k zsid Éli Izsák Márk Maye oltalmá fogadt Mind bizonny ez volt el zsidó ak letelepedt A.-o am különb védlev záradé bizonyí me szigorú megtilt Éliásn Márkusna ho bárme ürü ala m zsid város hozzana va házuk fogadjana Elsőség melle bizony különb körülmé i ho A. zsi teme legrégi sírkö Éli Izsák a 17 jú ha me Co várparancsn példáj követt Horv ezrede Juzikovi főhadna polgá állá ur i ak szint befogadt házuk zsidóka ú ho 1743-i összeírásb m zsi csal szerepe 1754-b család szá 24- szaporodi 178 ped zsi család vetn türele adó Kezdetb zsid A. uradal a tartozta amelyn 1 fori ad fizett azér me uradal megvéd ők vár polgárságán zaklatásáv szembe 1770- zsid kizáról pálinkafőzéss foglalkozta felhagyt vel egyrész me mind ü ut na ad vete ráj váro másrés azér me konkure örményekk állan csetepaté volta 1770-t kezd mindinká kereskedelemm kézművességg foglalkozta Ho hitközs mik alaku me pontos n tudju legrégi okmán me A. zsi közs -r említé tes 174 kel Ekk m vo hitközségn imaház ma e Nahu ne asszo ált 175 ajándékozo telk templom építtete hitközsé jelenle templom 182 kezdt építen Akk m 8 lelk számlá hitközs sz le számuk ré zsinagóg Hirsc Móz zsi bí Chor Ár főrab kezdeményezésé határoz hitközs templ építésé amelyn alapkőletéte érdek előzmény ut történ Al kezdt építkezéshe vármeg szétkerget munkásoka me n vo építé engedél Mik engedél megszerezté akk folyhato zavartalan munk Am napp építette a éjsza folyam ismeretl egyén mind leromboltá Hirsc Mózesn ekk biza ötle támad Felutazo Bécs Fere császárh hitközsé nevéb épü templom felajánlot ajándék császárna csász szokatlann talál e ajándéko mik Hirsc megmagyarázt ho mié ajánlot fe elfogad zsi bír rendjell kitüntett csász tulajdon képe templ építés ezut sen s akadályoz m templ 183 készül monumentál templ fennállásán százév évfordulój 19 jú 1 fény külsőség közö ünnepel m hitközsé hitközs el rabbij Ors Levélt Ac Judaeo sz. szeri 175 Joáchi Izs vol hitközs levéltáráb őrzö okmány Jochaná említ el rab gyanán Err cs anny tudun ho 1770- évekb működöt Utó Bró L vol ak 178 rab Hi Szemni követe rabbiszékbe 1789-t 1844- na tudá Chor Ár vo hitközs főrabbij ma bölcsességér hír Steinhar Jak következet a bá Eötv Józsefn mind zsi ügyb állan tanácsadó vol tartot 18 áp 1 el magy nyel prédikáci templomba Utó Rosenbe Sánd d vol a vegy házasságokn templomb va kihirdetés propagált emia hev harc középpontjá kerül Utó jelenle főrabb kivá képessé Vágvölg Laj d iskol XI száz el negyedéb létesíte hitközsé isko főelemi reáltanodá átalakít cs 183 nye nyilvánossá jogo Kezdetb kereszté tanító növendék volt iskolána me álla reálisko megnyitá ut osztál f osztál leá ele iskolá alaku á iskoláb 1832-t kezd magy nyelv fol tanítá Chev Kadi alapítá é ismeretle Mind eset nagy ré lehe me Chev Kadisán levéltárb találha legrégi alapszabályza 1750-b kel e m régeb alapszabályzat hivatkozi Chev Kadi 184 kül kórház létesítet mely 186 kibővítette kórh éven tö sz beteg ápo láto ingy gyógyszerre kórh jelenl m n á fen helyet v e ambulatóriu amely 192 hitközs Chev közös alapítot Chev hatáskö a tartoz agg ház mel 191 létesü Sza Lip gondn vezeté ala működi Jelent intézmén hitközségn 187 létesíte fiúárvahá me jelenl Kemé Mis ele iskol igazga vezeté ala ál fiúárvah alapj néh Deuts Ign hatva Deuts csal ő vetet 15,0 forint alapítványáva alapí f hatva Deuts Bern nej szü Wei Ró 80 forint több kise adományokk járult hoz árvah létesítéséhe me épületév mode berendezésév egyi vo legel ily intézetekne 192 Fisch Erzséb nagyo alapítványáb leányárvah létesül me Széke Salamon gondnoksá ala ál 186 alaku olva egyl 1860- évekb létesü Palesztin zsidók gyámolí egyesül m régebb megszűn Ellenb nagy eredményes működ jótékonysá egyl ala 18 amelyn Heg Albe elnök Hason tevékenység fe k nőegyle me Ant Zsigmond elnökle ala á év ó népkonyh ta fen Fől szegé szülőnők támogat Gemilu Chesz egyesüle melyn Keppi Zsigmo elnök Vég Vágvölg Laj d vezetésév működ e kultúregyle melyn tevékenysé irodal művészest rendezésé irányu hitközs fejlődé különös mú száz másod feléb ve nagyo lendülete ú ho lélekszám néz Budapes Nagyvár Misko ut ré Magyarorsz negyedi na tekintélyn örven hitközsé let egyetem zsidógyűl ut ara hitközs kongresszush csatlakozo neologián egy zászlóvivő let hitközs területér több származt olyano ak kulturál tér ország hírnév tett szer Eze Vés Józs Pest Llo főszerkesztő Kaufma Izido világhí fes Guttma Jaka kivá szobrá Chor Fere G Gyul Nemze Szính művés R Eis Deutsc hatva Deutsch ősap vagyon megalapítój a 1858-t 1865- ara hitközs elnö vol vár kulturál társadal életéb több játszan veze szerep hitközs tagj közü Í mindenekelő Sárká Fere d Ar vár polgármester Wei Káro polgármest helyette Kell Iz államépítésze hivat főnök Lőwing Mik d megy kórh igazga főorvos Tis M d váro tisz főorvo Steinhar M d t váro főügyé st Nagyo arán gazdasá vállalkozá Neuma Testvér c létesítet melyn jelenle vezet Neuma Alfr Neuma Káro d báró cégn szeszgyár szeszfinomítój gőzmal élesztőgyá va mely tö mi 3 munká tisztvisel foglalkoztatna hitközségn gazda s érdek dokumentum tartalma levéltá va hitközségb szám zsi tárg mun jele me Í Chor Ár könyve Iggere Elasza Jel Zekuni Blumenle rabbinisch Weishei Skreink Analitisc Elementarleh Dogm d Judentum Steinhar Jaka ország rabbikép tanter Alkal szónoklato Rosenbe Sánd dr Alkal szónoklat Zsid keresztény polgá házasságán megoldá templomba Vágvölg Laj dr Maimu Móz Commentari Trac Sabb Alkal szónoklato hitközs történetév tö mun foglalkozi í Lakat Ot minori házfőnö Ar történe hár kötet na munkáj Már Sándo Ar monográfiá kétkötet mű st hitközs 3.222.5 lei é költségvetéss dolgozi melyb k 2.000.0 le ford szociál filantropik célokr hitközs tö nagyo alapítván keze amely köz kiemelkedn Fisch Erzsébet-fé 5.198.5 lei leányárvah alapítván Neuma Ado bár Neuma Dáni bár Hatvá Sánd bár Hatvá Deuts Sándo Spitz Igná Ha Bél Neuma Sam Wern Mik d Mairovi Ado d alapítványa hitközs anyaköny területéh Sólymo To Világo Batucz Tótvára Ros Meriso Soborsi Troja Pauli Gyoro Odvo Illy Berzova Kuvi Faker Petri Szabadhel Ötvene Méne Maros-Szlatin Gyulicz Almá Govosdi Vinyes Kladov Korbes Zimándkö Milov Új-Ara Új-Bodro Németszentpéte Zsigmondház Zádorla Székesú Szépfal Réthá Glogovác Új-Tan Fisk község tartozna hitközs lélekszá 12,00 család szá 300 ad 1879- fizetne Foglalkoz szeri hitközs tagj többnyi keresked iparoso sok működn intellektuál pályák i világháborúb hitközs nagy s tag ve rés közül 67- est e hitközs m vezetőség Vágvölg Laj d főrabb Schü Henr d elnö Deuts And alelnö ilt Adl Ando Keppi Jak d Szen Henr elöljáró Vaj Józs főjegy Rei Je jegyz

10196.

CÍMS A

SZÓCI Ar Ar sz k vár 70, lakoss amely kö 7 zsi A zsidó vonatk legrég okmá mel hitköz levéltárá őr 1 m k né nye védlev mell C Ist b altáborna Arad Marosvi parancsn A e város l zsi Él Izsá Már May oltalm fogad Min bizonn e vol e zsid a leteleped A.- a külön védle zárad bizony m szigor megtil Éliás Márkusn h bárm ür al zsi váro hozzan v házu fogadjan Elsősé mell bizon külön körülm h A zs tem legrég sírk Él Izsá 1 j h m C várparancs példá követ Hor ezred Juzikov főhadn polg áll u a szin befogad házu zsidók h 1743- összeírás zs csa szerep 1754- csalá sz 24 szaporod 17 pe zs csalá vet türel ad Kezdet zsi A urada tartozt amely for a fizet azé m urada megvé ő vá polgárságá zaklatásá szemb 1770 zsi kizáró pálinkafőzés foglalkozt felhagy ve egyrés m min u n a vet rá vár másré azé m konkur örmények álla csetepat volt 1770- kez mindink kereskedelem kézművesség foglalkozt H hitköz mi alak m ponto tudj legrég okmá m A zs köz - említ te 17 ke Ek v hitközség imahá m Nah n assz ál 17 ajándékoz tel templo építtet hitközs jelenl templo 18 kezd építe Ak lel száml hitköz s l számu r zsinagó Hirs Mó zs b Cho Á főra kezdeményezés határo hitköz temp építés amely alapkőletét érde előzmén u törté A kezd építkezésh várme szétkerge munkások m v épít engedé Mi engedé megszerezt ak folyhat zavartala mun A nap épített éjsz folya ismeret egyé min lerombolt Hirs Mózes ek biz ötl táma Felutaz Béc Fer császár hitközs nevé ép templo felajánlo ajándé császárn csás szokatlan talá ajándék mi Hirs megmagyaráz h mi ajánlo f elfoga zs bí rendjel kitüntet csás tulajdo kép temp építé ezu se akadályo temp 18 készü monumentá temp fennállásá százé évforduló 1 j fén külsősé köz ünnepe hitközs hitköz e rabbi Or Levél A Judae sz szer 17 Joách Iz vo hitköz levéltárá őrz okmán Jochan emlí e ra gyaná Er c ann tudu h 1770 évek működö Ut Br vo a 17 ra H Szemn követ rabbiszékb 1789- 1844 n tud Cho Á v hitköz főrabbi m bölcsességé hí Steinha Ja következe b Eöt József min zs ügy álla tanácsad vo tarto 1 á e mag nye prédikác templomb Ut Rosenb Sán vo veg házasságok templom v kihirdeté propagál emi he har középpontj kerü Ut jelenl főrab kiv képess Vágvöl La isko X szá e negyedé létesít hitközs isk főelem reáltanod átalakí c 18 ny nyilvánoss jog Kezdet kereszt tanít növendé vol iskolán m áll reálisk megnyit u osztá osztá le el iskol alak iskolá 1832- kez mag nyel fo tanít Che Kad alapít ismeretl Min ese nag r leh m Che Kadisá levéltár találh legrég alapszabályz 1750- ke rége alapszabályza hivatkoz Che Kad 18 kü kórhá létesíte mel 18 kibővített kór éve t s bete áp lát ing gyógyszerr kór jelen fe helye ambulatóri amel 19 hitköz Che közö alapíto Che hatásk tarto ag há me 19 létes Sz Li gond vezet al működ Jelen intézmé hitközség 18 létesít fiúárvah m jelen Kem Mi el isko igazg vezet al á fiúárva alap né Deut Ig hatv Deut csa vete 15, forin alapítványáv alap hatv Deut Ber ne sz We R 8 forin töb kis adományok járul ho árva létesítéséh m épületé mod berendezésé egy v lege il intézetekn 19 Fisc Erzsé nagy alapítványá leányárva létesü m Szék Salamo gondnoks al á 18 alak olv egy 1860 évek létes Paleszti zsidó gyámol egyesü régeb megszű Ellen nag eredménye műkö jótékonys egy al 1 amely He Alb elnö Haso tevékenysé f nőegyl m An Zsigmon elnökl al é népkony t fe Fő szeg szülőnő támoga Gemil Ches egyesül mely Kepp Zsigm elnö Vé Vágvöl La vezetésé műkö kultúregyl mely tevékenys iroda művészes rendezés irány hitköz fejlőd különö m szá máso felé v nagy lendület h lélekszá né Budape Nagyvá Misk u r Magyarors negyed n tekintély örve hitközs le egyete zsidógyű u ar hitköz kongresszus csatlakoz neologiá eg zászlóviv le hitköz területé töb származ olyan a kulturá té orszá hírné tet sze Ez Vé Józ Pes Ll főszerkeszt Kaufm Izid világh fe Guttm Jak kiv szobr Cho Fer Gyu Nemz Szín művé Ei Deuts hatv Deutsc ősa vagyo megalapító 1858- 1865 ar hitköz eln vo vá kulturá társada életé töb játsza vez szere hitköz tag köz mindenekel Sárk Fer A vá polgármeste We Kár polgármes helyett Kel I államépítész hiva főnö Lőwin Mi meg kór igazg főorvo Ti vár tis főorv Steinha vár főügy s Nagy ará gazdas vállalkoz Neum Testvé létesíte mely jelenl veze Neum Alf Neum Kár bár cég szeszgyá szeszfinomító gőzma élesztőgy v mel t m munk tisztvise foglalkoztatn hitközség gazd érde dokumentu tartalm levélt v hitközség szá zs tár mu jel m Cho Á könyv Igger Elasz Je Zekun Blumenl rabbinisc Weishe Skrein Analitis Elementarle Dog Judentu Steinha Jak orszá rabbiké tante Alka szónoklat Rosenb Sán d Alka szónokla Zsi keresztén polg házasságá megold templomb Vágvöl La d Maim Mó Commentar Tra Sab Alka szónoklat hitköz történeté t mu foglalkoz Laka O minor házfőn A történ há köte n munká Má Sánd A monográfi kétköte m s hitköz 3.222. le költségvetés dolgoz mely 2.000. l for szociá filantropi célok hitköz t nagy alapítvá kez amel kö kiemelked Fisc Erzsébet-f 5.198. le leányárva alapítvá Neum Ad bá Neum Dán bá Hatv Sán bá Hatv Deut Sánd Spit Ign H Bé Neum Sa Wer Mi Mairov Ad alapítvány hitköz anyakön területé Sólym T Világ Batuc Tótvár Ro Meris Sobors Troj Paul Gyor Odv Ill Berzov Kuv Fake Petr Szabadhe Ötven Mén Maros-Szlati Gyulic Alm Govosd Vinye Klado Korbe Zimándk Milo Új-Ar Új-Bodr Németszentpét Zsigmondhá Zádorl Székes Szépfa Réth Glogová Új-Ta Fis közsé tartozn hitköz léleksz 12,0 csalá sz 30 a 1879 fizetn Foglalko szer hitköz tag többny kereske iparos so működ intellektuá pályá világháború hitköz nag ta v ré közü 67 es hitköz vezetősé Vágvöl La főrab Sch Hen eln Deut An aleln il Ad And Kepp Ja Sze Hen elöljár Va Józ főjeg Re J jegy

10196

CÍM

SZÓC A A s vá 70 lakos amel k zs zsid vonat legré okm me hitkö levéltár ő n ny védle mel Is altáborn Ara Marosv parancs váro zs É Izs Má Ma oltal foga Mi bizon vo zsi letelepe A. külö védl zára bizon szigo megti Éliá Márkus bár ü a zs vár hozza ház fogadja Elsős mel bizo külö körül z te legré sír É Izs várparanc péld köve Ho ezre Juziko főhad pol ál szi befoga ház zsidó 1743 összeírá z cs szere 1754 csal s 2 szaporo 1 p z csal ve türe a Kezde zs urad tartoz amel fo fize az urad megv v polgárság zaklatás szem 177 zs kizár pálinkafőzé foglalkoz felhag v egyré mi ve r vá másr az konku örménye áll csetepa vol 1770 ke mindin kereskedele kézművessé foglalkoz hitkö m ala pont tud legré okm z kö emlí t 1 k E hitközsé imah Na ass á 1 ajándéko te templ építte hitköz jelen templ 1 kez épít A le szám hitkö szám zsinag Hir M z Ch főr kezdeményezé határ hitkö tem építé amel alapkőleté érd előzmé tört kez építkezés várm szétkerg munkáso épí enged M enged megszerez a folyha zavartal mu na építet éjs foly ismere egy mi lerombol Hir Móze e bi öt tám Feluta Bé Fe császá hitköz nev é templ felajánl ajánd császár csá szokatla tal ajándé m Hir megmagyará m ajánl elfog z b rendje kitünte csá tulajd ké tem épít ez s akadály tem 1 kész monument tem fennállás száz évfordul fé külsős kö ünnep hitköz hitkö rabb O Levé Juda s sze 1 Joác I v hitkö levéltár őr okmá Jocha eml r gyan E an tud 177 éve működ U B v 1 r Szem köve rabbiszék 1789 184 tu Ch hitkö főrabb bölcsesség h Steinh J következ Eö Józse mi z üg áll tanácsa v tart ma ny prédiká templom U Rosen Sá v ve házasságo templo kihirdet propagá em h ha középpont ker U jelen főra ki képes Vágvö L isk sz negyed létesí hitköz is főele reáltano átalak 1 n nyilvános jo Kezde keresz taní növend vo iskolá ál reális megnyi oszt oszt l e isko ala iskol 1832 ke ma nye f taní Ch Ka alapí ismeret Mi es na le Ch Kadis levéltá talál legré alapszabály 1750 k rég alapszabályz hivatko Ch Ka 1 k kórh létesít me 1 kibővítet kó év bet á lá in gyógyszer kó jele f hely ambulatór ame 1 hitkö Ch köz alapít Ch hatás tart a h m 1 léte S L gon veze a műkö Jele intézm hitközsé 1 létesí fiúárva jele Ke M e isk igaz veze a fiúárv ala n Deu I hat Deu cs vet 15 fori alapítványá ala hat Deu Be n s W fori tö ki adományo járu h árv létesítésé épület mo berendezés eg leg i intézetek 1 Fis Erzs nag alapítvány leányárv létes Szé Salam gondnok a 1 ala ol eg 186 éve léte Paleszt zsid gyámo egyes rége megsz Elle na eredmény műk jótékony eg a amel H Al eln Has tevékenys nőegy A Zsigmo elnök a népkon f F sze szülőn támog Gemi Che egyesü mel Kep Zsig eln V Vágvö L vezetés műk kultúregy mel tevékeny irod művésze rendezé irán hitkö fejlő külön sz más fel nag lendüle léleksz n Budap Nagyv Mis Magyaror negye tekintél örv hitköz l egyet zsidógy a hitkö kongresszu csatlako neologi e zászlóvi l hitkö terület tö szárma olya kultur t orsz hírn te sz E V Jó Pe L főszerkesz Kauf Izi világ f Gutt Ja ki szob Ch Fe Gy Nem Szí műv E Deut hat Deuts ős vagy megalapít 1858 186 a hitkö el v v kultur társad élet tö játsz ve szer hitkö ta kö mindeneke Sár Fe v polgármest W Ká polgárme helyet Ke államépítés hiv főn Lőwi M me kó igaz főorv T vá ti főor Steinh vá főüg Nag ar gazda vállalko Neu Testv létesít mel jelen vez Neu Al Neu Ká bá cé szeszgy szeszfinomít gőzm élesztőg me mun tisztvis foglalkoztat hitközsé gaz érd dokument tartal levél hitközsé sz z tá m je Ch köny Igge Elas J Zeku Blumen rabbinis Weish Skrei Analiti Elementarl Do Judent Steinh Ja orsz rabbik tant Alk szónokla Rosen Sá Alk szónokl Zs kereszté pol házasság megol templom Vágvö L Mai M Commenta Tr Sa Alk szónokla hitkö történet m foglalko Lak mino házfő törté h köt munk M Sán monográf kétköt hitkö 3.222 l költségveté dolgo mel 2.000 fo szoci filantrop célo hitkö nag alapítv ke ame k kiemelke Fis Erzsébet- 5.198 l leányárv alapítv Neu A b Neu Dá b Hat Sá b Hat Deu Sán Spi Ig B Neu S We M Mairo A alapítván hitkö anyakö terület Sóly Vilá Batu Tótvá R Meri Sobor Tro Pau Gyo Od Il Berzo Ku Fak Pet Szabadh Ötve Mé Maros-Szlat Gyuli Al Govos Viny Klad Korb Zimánd Mil Új-A Új-Bod Németszentpé Zsigmondh Zádor Széke Szépf Rét Glogov Új-T Fi közs tartoz hitkö léleks 12, csal s 3 187 fizet Foglalk sze hitkö ta többn keresk iparo s műkö intellektu pály világhábor hitkö na t r köz 6 e hitkö vezetős Vágvö L főra Sc He el Deu A alel i A An Kep J Sz He elöljá V Jó fője R jeg

1019



SZÓ v 7 lako ame z zsi vona legr ok m hitk levéltá n védl me I altábor Ar Maros paranc vár z Iz M M olta fog M bizo v zs letelep A kül véd zár bizo szig megt Éli Márku bá z vá hozz há fogadj Első me biz kül körü t legr sí Iz várparan pél köv H ezr Juzik főha po á sz befog há zsid 174 összeír c szer 175 csa szapor csa v tür Kezd z ura tarto ame f fiz a ura meg polgársá zaklatá sze 17 z kizá pálinkafőz foglalko felha egyr m v v más a konk örmény ál csetep vo 177 k mindi kereskedel kézművess foglalko hitk al pon tu legr ok k eml hitközs ima N as ajándék t temp építt hitkö jele temp ke épí l szá hitk szá zsina Hi C fő kezdeményez hatá hitk te épít ame alapkőlet ér előzm tör ke építkezé vár szétker munkás ép enge enge megszere folyh zavarta m n építe éj fol ismer eg m lerombo Hi Móz b ö tá Felut B F csász hitkö ne temp felaján aján császá cs szokatl ta ajánd Hi megmagyar aján elfo rendj kitünt cs tulaj k te épí e akadál te kés monumen te fennállá szá évfordu f külső k ünne hitkö hitk rab Lev Jud sz Joá hitk levéltá ő okm Joch em gya a tu 17 év műkö Sze köv rabbiszé 178 18 t C hitk főrab bölcsessé Stein követke E Józs m ü ál tanács tar m n prédik templo Rose S v házasság templ kihirde propag e h középpon ke jele főr k képe Vágv is s negye létes hitkö i főel reáltan átala nyilváno j Kezd keres tan növen v iskol á reáli megny osz osz isk al isko 183 k m ny tan C K alap ismere M e n l C Kadi levélt talá legr alapszabál 175 ré alapszabály hivatk C K kór létesí m kibővíte k é be l i gyógysze k jel hel ambulató am hitk C kö alapí C hatá tar lét go vez műk Jel intéz hitközs létes fiúárv jel K is iga vez fiúár al De ha De c ve 1 for alapítvány al ha De B for t k adomány jár ár létesítés épüle m berendezé e le intézete Fi Erz na alapítván leányár léte Sz Sala gondno al o e 18 év lét Palesz zsi gyám egye rég megs Ell n eredmén mű jótékon e ame A el Ha tevékeny nőeg Zsigm elnö népko sz szülő támo Gem Ch egyes me Ke Zsi el Vágv vezeté mű kultúreg me tevéken iro művész rendez irá hitk fejl külö s má fe na lendül léleks Buda Nagy Mi Magyaro negy tekinté ör hitkö egye zsidóg hitk kongressz csatlak neolog zászlóv hitk terüle t szárm oly kultu ors hír t s J P főszerkes Kau Iz vilá Gut J k szo C F G Ne Sz mű Deu ha Deut ő vag megalapí 185 18 hitk e kultu társa éle t játs v sze hitk t k mindenek Sá F polgármes K polgárm helye K államépíté hi fő Lőw m k iga főor v t főo Stein v főü Na a gazd vállalk Ne Test létesí me jele ve Ne A Ne K b c szeszg szeszfinomí gőz élesztő m mu tisztvi foglalkozta hitközs ga ér dokumen tarta levé hitközs s t j C kön Igg Ela Zek Blume rabbini Weis Skre Analit Elementar D Juden Stein J ors rabbi tan Al szónokl Rose S Al szónok Z kereszt po házassá mego templo Vágv Ma Comment T S Al szónokl hitk történe foglalk La min házf tört kö mun Sá monográ kétkö hitk 3.22 költségvet dolg me 2.00 f szoc filantro cél hitk na alapít k am kiemelk Fi Erzsébet 5.19 leányár alapít Ne Ne D Ha S Ha De Sá Sp I Ne W Mair alapítvá hitk anyak terüle Sól Vil Bat Tótv Mer Sobo Tr Pa Gy O I Berz K Fa Pe Szabad Ötv M Maros-Szla Gyul A Govo Vin Kla Kor Zimán Mi Új- Új-Bo Németszentp Zsigmond Zádo Szék Szép Ré Glogo Új- F köz tarto hitk lélek 12 csa 18 fize Foglal sz hitk t több keres ipar műk intellekt pál világhábo hitk n kö hitk vezető Vágv főr S H e De ale A Ke S H elölj J főj je