10512.htm

CÍMSZÓ: Benedict

SZEMÉLYNÉV: Benedict Móric

SZÓCIKK: 4. B. Moritz, osztrák orvostanár, szül. Kismartonban 1835 júl. 6., megh. Bécsben 1920. ápr. 14. Bécsben tanult Hyrtlnél és Rokitanszkynál s mihelyt 1859. orvosi diplomát kapott, az olasz harctérre ment önkéntes orvosnak. Mikor hazatért, egyetemi magántanár lett az electrotherapeutikából, később a neuropathológiából is. 1866-ban az osztrák-porosz háborúban is részt vett, 1868. pedig a neurológiából katedrát kapott, jóllehet az osztrák demokratapárt szervezése részben az ő műve volt. Szakmájában ekkor már világhírű volt, emellett pedig a pszichológia és anthropológia, továbbá az ezeken alapuló modern kriminológia terén korszakalkotó kutatásokat végzett. Kiterjedt tudományos munkásságát a következő nagyobb alkotások jelzik: Electrotherapie (1868); Nervenpathologie und Elecrotherapie (1874-75); Seelenkunde des Menschen (több nyelvre lefordítva, több kiadásban); Hypnotismus und Suggestion (ugyanúgy), Kranio-metrie und Kephalometrie (franciául is, 1888); Anatomische Studien an Verbrechergehirnen (1876, angolul is); Experimentelle Studien über die Wirkung von Jod aufs Nervensystem (1861) Beiträge zur neuropathologischen Casuistik (Deutscher Archiv f. Klinische Med. IX. XIII.); Zur pathologischen Anatomie der Lyssa (1874); Zur Lehre des Raubtiertypus am menschlichen Gehirne (1876); Der Hinterhauptstypus der Säugetiere (1877); Zur Frage des Vierwindungstypus (1880); Über Katalepsie und Mesmerismus (1880); Zur Lehre von der Localisation der Gehirnfunctionen (1883); Über einige Grundformeln des neuropathologischen Denkens (1886); Studien über Augenmuskellahmungen. (Gráfe's Archiv X.) Ezenkívül számos tanulmánya jelent meg szaklapokban a szem- és fülideggyógyászat köréből s emellett a fizika terén is kitűnt. A bécsi Akadémia «Sitzungsberichte»-iben jelentek meg: Über die Änderung des Magnetismus durch Reibungselectricität; Über die Abhängigkeit des elektrischen Legitunsuider-standes von der Grösse und Dauer des Stromes. Külföldi, angol és francia folyóiratokba esztétikai és dramaturgiai tanulmányokat is írt. Ilynemű munkája: Studien über oesterreichische dramatische Dichter (1854). B. egyik első előharcosa volt a női jogok kiterjesztésének és első elnöke volt a Verein für die erweiterte Frauenbildungnak. Számos egyetem h. c. doktora és még több orvostudományi akadémia tagja volt Európában és az Egyesült Államokban. Még magas korában is jelentékeny munkákat írt, így: Kristallisation und Morphogenesis (1904); Physiologie und Pathologie der Zirkulation und ihrer Organe (1907). Értékes életét ő maga rajzolja: Aus meinem Leben c. (1906) memoárjaiban.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 512. címszó a lexikon => 106. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10512.htm

CÍMSZÓ: Benedict

SZEMÉLYNÉV: Benedict Móric

SZÓCIKK: 4. B. Moritz, osztrák orvostanár, szül. Kismartonban 1835 júl. 6., megh. Bécsben 1920. ápr. 14. Bécsben tanult Hyrtlnél és Rokitanszkynál s mihelyt 1859. orvosi diplomát kapott, az olasz harctérre ment önkéntes orvosnak. Mikor hazatért, egyetemi magántanár lett az electrotherapeutikából, később a neuropathológiából is. 1866-ban az osztrák-porosz háborúban is részt vett, 1868. pedig a neurológiából katedrát kapott, jóllehet az osztrák demokratapárt szervezése részben az ő műve volt. Szakmájában ekkor már világhírű volt, emellett pedig a pszichológia és anthropológia, továbbá az ezeken alapuló modern kriminológia terén korszakalkotó kutatásokat végzett. Kiterjedt tudományos munkásságát a következő nagyobb alkotások jelzik: Electrotherapie 1868 ; Nervenpathologie und Elecrotherapie 1874-75 ; Seelenkunde des Menschen több nyelvre lefordítva, több kiadásban ; Hypnotismus und Suggestion ugyanúgy , Kranio-metrie und Kephalometrie franciául is, 1888 ; Anatomische Studien an Verbrechergehirnen 1876, angolul is ; Experimentelle Studien über die Wirkung von Jod aufs Nervensystem 1861 Beiträge zur neuropathologischen Casuistik Deutscher Archiv f. Klinische Med. IX. XIII. ; Zur pathologischen Anatomie der Lyssa 1874 ; Zur Lehre des Raubtiertypus am menschlichen Gehirne 1876 ; Der Hinterhauptstypus der Säugetiere 1877 ; Zur Frage des Vierwindungstypus 1880 ; Über Katalepsie und Mesmerismus 1880 ; Zur Lehre von der Localisation der Gehirnfunctionen 1883 ; Über einige Grundformeln des neuropathologischen Denkens 1886 ; Studien über Augenmuskellahmungen. Gráfe's Archiv X. Ezenkívül számos tanulmánya jelent meg szaklapokban a szem- és fülideggyógyászat köréből s emellett a fizika terén is kitűnt. A bécsi Akadémia Sitzungsberichte -iben jelentek meg: Über die Änderung des Magnetismus durch Reibungselectricität; Über die Abhängigkeit des elektrischen Legitunsuider-standes von der Grösse und Dauer des Stromes. Külföldi, angol és francia folyóiratokba esztétikai és dramaturgiai tanulmányokat is írt. Ilynemű munkája: Studien über oesterreichische dramatische Dichter 1854 . B. egyik első előharcosa volt a női jogok kiterjesztésének és első elnöke volt a Verein für die erweiterte Frauenbildungnak. Számos egyetem h. c. doktora és még több orvostudományi akadémia tagja volt Európában és az Egyesült Államokban. Még magas korában is jelentékeny munkákat írt, így: Kristallisation und Morphogenesis 1904 ; Physiologie und Pathologie der Zirkulation und ihrer Organe 1907 . Értékes életét ő maga rajzolja: Aus meinem Leben c. 1906 memoárjaiban.

10512.ht

CÍMSZÓ Benedic

SZEMÉLYNÉV Benedic Móri

SZÓCIKK 4 B Moritz osztrá orvostanár szül Kismartonba 183 júl 6. megh Bécsbe 1920 ápr 14 Bécsbe tanul Hyrtlné é Rokitanszkyná mihely 1859 orvos diplomá kapott a olas harctérr men önkénte orvosnak Miko hazatért egyetem magántaná let a electrotherapeutikából későb neuropathológiábó is 1866-ba a osztrák-poros háborúba i rész vett 1868 pedi neurológiábó katedrá kapott jóllehe a osztrá demokratapár szervezés részbe a műv volt Szakmájába ekko má világhír volt emellet pedi pszichológi é anthropológia tovább a ezeke alapul moder kriminológi teré korszakalkot kutatásoka végzett Kiterjed tudományo munkásságá következ nagyob alkotáso jelzik Electrotherapi 186 Nervenpathologi un Elecrotherapi 1874-7 Seelenkund de Mensche töb nyelvr lefordítva töb kiadásba Hypnotismu un Suggestio ugyanúg Kranio-metri un Kephalometri franciáu is 188 Anatomisch Studie a Verbrechergehirne 1876 angolu i Experimentell Studie übe di Wirkun vo Jo auf Nervensyste 186 Beiträg zu neuropathologische Casuisti Deutsche Archi f Klinisch Med IX XIII Zu pathologische Anatomi de Lyss 187 Zu Lehr de Raubtiertypu a menschliche Gehirn 187 De Hinterhauptstypu de Säugetier 187 Zu Frag de Vierwindungstypu 188 Übe Katalepsi un Mesmerismu 188 Zu Lehr vo de Localisatio de Gehirnfunctione 188 Übe einig Grundformel de neuropathologische Denken 188 Studie übe Augenmuskellahmungen Gráfe' Archi X Ezenkívü számo tanulmány jelen me szaklapokba szem é fülideggyógyásza körébő emellet fizik teré i kitűnt bécs Akadémi Sitzungsbericht -ibe jelente meg Übe di Änderun de Magnetismu durc Reibungselectricität Übe di Abhängigkei de elektrische Legitunsuider-stande vo de Gröss un Daue de Stromes Külföldi ango é franci folyóiratokb esztétika é dramaturgia tanulmányoka i írt Ilynem munkája Studie übe oesterreichisch dramatisch Dichte 185 B egyi els előharcos vol nő jogo kiterjesztéséne é els elnök vol Verei fü di erweitert Frauenbildungnak Számo egyete h c doktor é mé töb orvostudomány akadémi tagj vol Európába é a Egyesül Államokban Mé maga korába i jelentéken munkáka írt így Kristallisatio un Morphogenesi 190 Physiologi un Pathologi de Zirkulatio un ihre Organ 190 Értéke életé mag rajzolja Au meine Lebe c 190 memoárjaiban

10512.h

CÍMSZ Benedi

SZEMÉLYNÉ Benedi Mór

SZÓCIK Morit osztr orvostaná szü Kismartonb 18 jú 6 meg Bécsb 192 áp 1 Bécsb tanu Hyrtln Rokitanszkyn mihel 185 orvo diplom kapot ola harctér me önként orvosna Mik hazatér egyete magántan le electrotherapeutikábó késő neuropathológiáb i 1866-b osztrák-poro háborúb rés vet 186 ped neurológiáb katedr kapot jólleh osztr demokratapá szervezé részb mű vol Szakmájáb ekk m világhí vol emelle ped pszichológ anthropológi továb ezek alapu mode kriminológ ter korszakalko kutatások végzet Kiterje tudomány munkásság követke nagyo alkotás jelzi Electrotherap 18 Nervenpatholog u Elecrotherap 1874- Seelenkun d Mensch tö nyelv lefordítv tö kiadásb Hypnotism u Suggesti ugyanú Kranio-metr u Kephalometr franciá i 18 Anatomisc Studi Verbrechergehirn 187 angol Experimentel Studi üb d Wirku v J au Nervensyst 18 Beiträ z neuropathologisch Casuist Deutsch Arch Klinisc Me I XII Z pathologisch Anatom d Lys 18 Z Leh d Raubtiertyp menschlich Gehir 18 D Hinterhauptstyp d Säugetie 18 Z Fra d Vierwindungstyp 18 Üb Kataleps u Mesmerism 18 Z Leh v d Localisati d Gehirnfunction 18 Üb eini Grundforme d neuropathologisch Denke 18 Studi üb Augenmuskellahmunge Gráfe Arch Ezenkív szám tanulmán jele m szaklapokb sze fülideggyógyász köréb emelle fizi ter kitűn béc Akadém Sitzungsberich -ib jelent me Üb d Änderu d Magnetism dur Reibungselectricitä Üb d Abhängigke d elektrisch Legitunsuider-stand v d Grös u Dau d Strome Külföld ang franc folyóiratok esztétik dramaturgi tanulmányok ír Ilyne munkáj Studi üb oesterreichisc dramatisc Dicht 18 egy el előharco vo n jog kiterjesztésén el elnö vo Vere f d erweiter Frauenbildungna Szám egyet dokto m tö orvostudomán akadém tag vo Európáb Egyesü Államokba M mag koráb jelentéke munkák ír íg Kristallisati u Morphogenes 19 Physiolog u Patholog d Zirkulati u ihr Orga 19 Érték élet ma rajzolj A mein Leb 19 memoárjaiba

10512.

CÍMS Bened

SZEMÉLYN Bened Mó

SZÓCI Mori oszt orvostan sz Kismarton 1 j me Bécs 19 á Bécs tan Hyrtl Rokitanszky mihe 18 orv diplo kapo ol harcté m önkén orvosn Mi hazaté egyet magánta l electrotherapeutikáb kés neuropathológiá 1866- osztrák-por háború ré ve 18 pe neurológiá kated kapo jólle oszt demokratap szervez rész m vo Szakmájá ek világh vo emell pe pszicholó anthropológ tová eze alap mod kriminoló te korszakalk kutatáso végze Kiterj tudomán munkássá követk nagy alkotá jelz Electrothera 1 Nervenpatholo Elecrothera 1874 Seelenku Mensc t nyel lefordít t kiadás Hypnotis Suggest ugyan Kranio-met Kephalomet franci 1 Anatomis Stud Verbrechergehir 18 ango Experimente Stud ü Wirk a Nervensys 1 Beitr neuropathologisc Casuis Deutsc Arc Klinis M XI pathologisc Anato Ly 1 Le Raubtierty menschlic Gehi 1 Hinterhauptsty Säugeti 1 Fr Vierwindungsty 1 Ü Katalep Mesmeris 1 Le Localisat Gehirnfunctio 1 Ü ein Grundform neuropathologisc Denk 1 Stud ü Augenmuskellahmung Gráf Arc Ezenkí szá tanulmá jel szaklapok sz fülideggyógyás köré emell fiz te kitű bé Akadé Sitzungsberic -i jelen m Ü Änder Magnetis du Reibungselectricit Ü Abhängigk elektrisc Legitunsuider-stan Grö Da Strom Külföl an fran folyóirato esztéti dramaturg tanulmányo í Ilyn munká Stud ü oesterreichis dramatis Dich 1 eg e előharc v jo kiterjesztésé e eln v Ver erweite Frauenbildungn Szá egye dokt t orvostudomá akadé ta v Európá Egyes Államokb ma korá jelenték munká í í Kristallisat Morphogene 1 Physiolo Patholo Zirkulat ih Org 1 Érté éle m rajzol mei Le 1 memoárjaib

10512

CÍM Bene

SZEMÉLY Bene M

SZÓC Mor osz orvosta s Kismarto m Béc 1 Béc ta Hyrt Rokitanszk mih 1 or dipl kap o harct önké orvos M hazat egye magánt electrotherapeutiká ké neuropathológi 1866 osztrák-po hábor r v 1 p neurológi kate kap jóll osz demokrata szerve rés v Szakmáj e világ v emel p pszichol anthropoló tov ez ala mo kriminol t korszakal kutatás végz Kiter tudomá munkáss követ nag alkot jel Electrother Nervenpathol Elecrother 187 Seelenk Mens nye lefordí kiadá Hypnoti Sugges ugya Kranio-me Kephalome franc Anatomi Stu Verbrechergehi 1 ang Experiment Stu Wir Nervensy Beit neuropathologis Casui Deuts Ar Klini X pathologis Anat L L Raubtiert menschli Geh Hinterhauptst Säuget F Vierwindungst Katale Mesmeri L Localisa Gehirnfuncti ei Grundfor neuropathologis Den Stu Augenmuskellahmun Grá Ar Ezenk sz tanulm je szaklapo s fülideggyógyá kör emel fi t kit b Akad Sitzungsberi - jele Ände Magneti d Reibungselectrici Abhängig elektris Legitunsuider-sta Gr D Stro Külfö a fra folyóirat esztét dramatur tanulmány Ily munk Stu oesterreichi dramati Dic e előhar j kiterjesztés el Ve erweit Frauenbildung Sz egy dok orvostudom akad t Európ Egye Államok m kor jelenté munk Kristallisa Morphogen Physiol Pathol Zirkula i Or Ért él rajzo me L memoárjai

1051

CÍ Ben

SZEMÉL Ben

SZÓ Mo os orvost Kismart Bé Bé t Hyr Rokitansz mi o dip ka harc önk orvo haza egy magán electrotherapeutik k neuropathológ 186 osztrák-p hábo neurológ kat ka jól os demokrat szerv ré Szakmá vilá eme pszicho anthropol to e al m krimino korszaka kutatá vég Kite tudom munkás köve na alko je Electrothe Nervenpatho Elecrothe 18 Seelen Men ny leford kiad Hypnot Sugge ugy Kranio-m Kephalom fran Anatom St Verbrechergeh an Experimen St Wi Nervens Bei neuropathologi Casu Deut A Klin pathologi Ana Raubtier menschl Ge Hinterhaupts Säuge Vierwindungs Katal Mesmer Localis Gehirnfunct e Grundfo neuropathologi De St Augenmuskellahmu Gr A Ezen s tanul j szaklap fülideggyógy kö eme f ki Aka Sitzungsber jel Änd Magnet Reibungselectric Abhängi elektri Legitunsuider-st G Str Külf fr folyóira eszté dramatu tanulmán Il mun St oesterreich dramat Di előha kiterjeszté e V erwei Frauenbildun S eg do orvostudo aka Euró Egy Államo ko jelent mun Kristallis Morphoge Physio Patho Zirkul O Ér é rajz m memoárja