10907.htm

CÍMSZÓ: Cionizmus

SZÓCIKK: Cionizmus. A Cionba való visszatérés gondolata - ami tulajdonképpeni lényege a C.-nak - ősrégi s pontosan akkor fogamzott meg, mikor a zsidó nép önállóságát és hazáját elvesztvén, szétszóródott a világ minden országába. Ez a lelkekben élő és mindennapi imákba foglalt gondolat évszázadok folyamán több ízben testet is öltött. Így már a VII. sz.-ban egy Benjámin nevű zsidó Egyiptomban 30,000 főnyi zsidó sereget szervezett és Chosroes perzsa királlyal szövetkezve, meghódította Palesztina nagy részét, melyet 14 évig tartott uralma alatt. Az utolsó fegyveres próbálkozás Palesztina visszafoglalására a VIII. sz.-ban történt, amikor Abu Issa perzsa zsidó indított mozgalmat a mezopotámiai és szíriai zsidóság között, mely mozgalom azonban véres kudarccal végződött. A cioni ideál azonban tovább is kiirthatatlanul ott él a diaszpórabeli zsidóság lelkében. Ápolja azt az ideált, - mely mint a nemzeti-vallási dualizmus tökéletes megjelenési formája a legfőbb összetartó erő a nép szétszórt tagjai között - s itt-ott szórványosan az ideál megvalósítására is történnek kísérletek. Már a XIII. sz.-ban látunk Palesztina-mozgalmakat és kolonizációs törekvéseket, amelyek közt a legeredményesebb Nachmanidesz rabbié, akinek lelkes felhívására az addig két zsidó lakosú Jeruzsálembe rövid három év alatt 2000-en telepednek le. A Spanyolországból való kiűzetés után a zsidó hitközségek kötelező adóként bevezetik a chalukát a palesztinai zsidóság segélyezésére. A XVI. sz.-ban Dávid Reubeni, ez a titokzatos keleti zsidóvezér próbálja megnyerni - eredménytelenül - az európai fejedelmeket Palesztina újjáépítési gondolatának, majd Don József Nászi eszközli ki Szulejmán szultántól, hogy Tiberiás varost és környékét bocsássa rendelkezésre zsidó letelepülés céljaira. De csak a XIX. sz.-ban sikerül az európai államok érdeklődését felkelteni a palesztinai zsidó gyarmatosítás iránt. 1856-ban - Franciaország és Anglia támogatásával - Montefiore Mózes megteszi az első lépéseket a jaffai narancs-ültetvények létesítése érdekében. 1869-ben a párisi Alliance Israelite megalapítja az első zsidó földműves iskolát Mikve Izraelben. E kezdeti sikerekkel egyidőben megszületik a zsidó reneszánsz irodalma. Moses Hess Rom und Jerusalem-je, George Elliot Dániel Deronda-ja a voltaképpeni első zsidó államregények, amelyek épp úgy, mint Leo Pinsker Autoemancipation-ja, a nemzeti alapon való regenerálódásban jelölik meg azt az utat, melyen a zsidóságnak haladnia kell. A politikai C. megteremtője Herzl Tivadar (l. o.), aki Judenstaat c. korszakalkotó munkájában, mely a zsidóság körében viharos lelkesedést és heves ellenzést váltott ki, a zsidó állam megvalósítását követeli és megrajzolja ennek az államnak a körvonalait. Herzl, hogy a világszerte fellobogó cionista mozgalmat egységesítse és demokratikus alapon megszervezze, 1897 aug. 25-27-ikére Baselbe összehívja az első cionista kongresszust. Itt tűnik fel a C. másik nagy vezére, Max Nordau (l. o.). A baseli kongresszus szövegezi meg az ú. n. baseli programot, mely szerint a «C. célja a zsidó nép számára közjogilag biztosított nemzeti otthont biztosítani Palesztinában». A cionista mozgalom azután mindjobban szélesedik s az évről-évre tartott kongresszusokon fokozatosan megerősödik. A C. sikerének - a nagyszabású földvásárlások, bevándorlás és építkezések mellett - újabb állomása az 1916-i Balfour-deklaráció, melyben Balfour miniszter tudomására adja Rothschild lord útján a cionista világszervezetnek, hogy az angol kormány minden erejével arra törekszik, hogy a zsidóságnak a palesztinai nemzeti otthon megteremtésére irányuló törekvéseit elősegítse. A C. politikai megvalósulása felé a döntő lépést az 1920 ápr. 24. tartott san-remoi konferencia tette meg, amikor a Palesztina feletti mandátumot Angliára bízta. 1922 júl. 24. a népszövetségi tanács ratifikálta a Palesztina-mandátumot s ez a történelmi jelentőségű tény a beláthatatlan lehetőségek útját nyitotta meg a C. törekvései előtt. A C. ma már világszerte egységes tervek alapján törekszik céljai elérésére. Ebben legfőbb támogatói: a cionista sajtó a világ minden országában 98 napi- és hetilap és a nagyszerűen kiépített szervezetek. Magyarországon is nagy tömegeket mozgatott meg a C. gondolata (l. Magyar Cionista Szövetség), de itt is, mint más országokban is vannak ellenzői.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 907. címszó a lexikon => 174. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10907.htm

CÍMSZÓ: Cionizmus

SZÓCIKK: Cionizmus. A Cionba való visszatérés gondolata - ami tulajdonképpeni lényege a C.-nak - ősrégi s pontosan akkor fogamzott meg, mikor a zsidó nép önállóságát és hazáját elvesztvén, szétszóródott a világ minden országába. Ez a lelkekben élő és mindennapi imákba foglalt gondolat évszázadok folyamán több ízben testet is öltött. Így már a VII. sz.-ban egy Benjámin nevű zsidó Egyiptomban 30,000 főnyi zsidó sereget szervezett és Chosroes perzsa királlyal szövetkezve, meghódította Palesztina nagy részét, melyet 14 évig tartott uralma alatt. Az utolsó fegyveres próbálkozás Palesztina visszafoglalására a VIII. sz.-ban történt, amikor Abu Issa perzsa zsidó indított mozgalmat a mezopotámiai és szíriai zsidóság között, mely mozgalom azonban véres kudarccal végződött. A cioni ideál azonban tovább is kiirthatatlanul ott él a diaszpórabeli zsidóság lelkében. Ápolja azt az ideált, - mely mint a nemzeti-vallási dualizmus tökéletes megjelenési formája a legfőbb összetartó erő a nép szétszórt tagjai között - s itt-ott szórványosan az ideál megvalósítására is történnek kísérletek. Már a XIII. sz.-ban látunk Palesztina-mozgalmakat és kolonizációs törekvéseket, amelyek közt a legeredményesebb Nachmanidesz rabbié, akinek lelkes felhívására az addig két zsidó lakosú Jeruzsálembe rövid három év alatt 2000-en telepednek le. A Spanyolországból való kiűzetés után a zsidó hitközségek kötelező adóként bevezetik a chalukát a palesztinai zsidóság segélyezésére. A XVI. sz.-ban Dávid Reubeni, ez a titokzatos keleti zsidóvezér próbálja megnyerni - eredménytelenül - az európai fejedelmeket Palesztina újjáépítési gondolatának, majd Don József Nászi eszközli ki Szulejmán szultántól, hogy Tiberiás varost és környékét bocsássa rendelkezésre zsidó letelepülés céljaira. De csak a XIX. sz.-ban sikerül az európai államok érdeklődését felkelteni a palesztinai zsidó gyarmatosítás iránt. 1856-ban - Franciaország és Anglia támogatásával - Montefiore Mózes megteszi az első lépéseket a jaffai narancs-ültetvények létesítése érdekében. 1869-ben a párisi Alliance Israelite megalapítja az első zsidó földműves iskolát Mikve Izraelben. E kezdeti sikerekkel egyidőben megszületik a zsidó reneszánsz irodalma. Moses Hess Rom und Jerusalem-je, George Elliot Dániel Deronda-ja a voltaképpeni első zsidó államregények, amelyek épp úgy, mint Leo Pinsker Autoemancipation-ja, a nemzeti alapon való regenerálódásban jelölik meg azt az utat, melyen a zsidóságnak haladnia kell. A politikai C. megteremtője Herzl Tivadar l. o. , aki Judenstaat c. korszakalkotó munkájában, mely a zsidóság körében viharos lelkesedést és heves ellenzést váltott ki, a zsidó állam megvalósítását követeli és megrajzolja ennek az államnak a körvonalait. Herzl, hogy a világszerte fellobogó cionista mozgalmat egységesítse és demokratikus alapon megszervezze, 1897 aug. 25-27-ikére Baselbe összehívja az első cionista kongresszust. Itt tűnik fel a C. másik nagy vezére, Max Nordau l. o. . A baseli kongresszus szövegezi meg az ú. n. baseli programot, mely szerint a C. célja a zsidó nép számára közjogilag biztosított nemzeti otthont biztosítani Palesztinában . A cionista mozgalom azután mindjobban szélesedik s az évről-évre tartott kongresszusokon fokozatosan megerősödik. A C. sikerének - a nagyszabású földvásárlások, bevándorlás és építkezések mellett - újabb állomása az 1916-i Balfour-deklaráció, melyben Balfour miniszter tudomására adja Rothschild lord útján a cionista világszervezetnek, hogy az angol kormány minden erejével arra törekszik, hogy a zsidóságnak a palesztinai nemzeti otthon megteremtésére irányuló törekvéseit elősegítse. A C. politikai megvalósulása felé a döntő lépést az 1920 ápr. 24. tartott san-remoi konferencia tette meg, amikor a Palesztina feletti mandátumot Angliára bízta. 1922 júl. 24. a népszövetségi tanács ratifikálta a Palesztina-mandátumot s ez a történelmi jelentőségű tény a beláthatatlan lehetőségek útját nyitotta meg a C. törekvései előtt. A C. ma már világszerte egységes tervek alapján törekszik céljai elérésére. Ebben legfőbb támogatói: a cionista sajtó a világ minden országában 98 napi- és hetilap és a nagyszerűen kiépített szervezetek. Magyarországon is nagy tömegeket mozgatott meg a C. gondolata l. Magyar Cionista Szövetség , de itt is, mint más országokban is vannak ellenzői.

10907.ht

CÍMSZÓ Cionizmu

SZÓCIKK Cionizmus Cionb val visszatéré gondolat am tulajdonképpen lényeg C.-na ősrég pontosa akko fogamzot meg miko zsid né önállóságá é hazájá elvesztvén szétszóródot vilá minde országába E lelkekbe él é mindennap imákb foglal gondola évszázado folyamá töb ízbe teste i öltött Íg má VII sz.-ba eg Benjámi nev zsid Egyiptomba 30,00 főny zsid serege szervezet é Chosroe perzs királlya szövetkezve meghódított Palesztin nag részét melye 1 évi tartot uralm alatt A utols fegyvere próbálkozá Palesztin visszafoglalásár VIII sz.-ba történt amiko Ab Iss perzs zsid indítot mozgalma mezopotámia é szíria zsidósá között mel mozgalo azonba vére kudarcca végződött cion ideá azonba továb i kiirthatatlanu ot é diaszpórabel zsidósá lelkében Ápolj az a ideált mel min nemzeti-vallás dualizmu tökélete megjelenés formáj legfőb összetart er né szétszór tagja közöt itt-ot szórványosa a ideá megvalósításár i történne kísérletek Má XIII sz.-ba látun Palesztina-mozgalmaka é kolonizáció törekvéseket amelye köz legeredményeseb Nachmanides rabbié akine lelke felhívásár a addi ké zsid lakos Jeruzsálemb rövi háro é alat 2000-e telepedne le Spanyolországbó val kiűzeté utá zsid hitközsége kötelez adókén bevezeti chaluká palesztina zsidósá segélyezésére XVI sz.-ba Dávi Reubeni e titokzato kelet zsidóvezé próbálj megnyern eredménytelenü a európa fejedelmeke Palesztin újjáépítés gondolatának maj Do Józse Nász eszközl k Szulejmá szultántól hog Tiberiá varos é környéké bocsáss rendelkezésr zsid letelepülé céljaira D csa XIX sz.-ba sikerü a európa államo érdeklődésé felkelten palesztina zsid gyarmatosítá iránt 1856-ba Franciaorszá é Angli támogatásáva Montefior Móze megtesz a els lépéseke jaffa narancs-ültetvénye létesítés érdekében 1869-be páris Allianc Israelit megalapítj a els zsid földműve iskolá Mikv Izraelben kezdet sikerekke egyidőbe megszületi zsid reneszáns irodalma Mose Hes Ro un Jerusalem-je Georg Ellio Dánie Deronda-j voltaképpen els zsid államregények amelye ép úgy min Le Pinske Autoemancipation-ja nemzet alapo val regenerálódásba jelöli me az a utat melye zsidóságna haladni kell politika C megteremtőj Herz Tivada l o ak Judenstaa c korszakalkot munkájában mel zsidósá körébe viharo lelkesedés é heve ellenzés váltot ki zsid álla megvalósításá követel é megrajzolj enne a államna körvonalait Herzl hog világszert fellobog cionist mozgalma egységesíts é demokratiku alapo megszervezze 189 aug 25-27-ikér Baselb összehívj a els cionist kongresszust It tűni fe C mási nag vezére Ma Norda l o basel kongresszu szövegez me a ú n basel programot mel szerin C célj zsid né számár közjogila biztosítot nemzet otthon biztosítan Palesztinába cionist mozgalo azutá mindjobba szélesedi a évről-évr tartot kongresszusoko fokozatosa megerősödik C sikeréne nagyszabás földvásárlások bevándorlá é építkezése mellet újab állomás a 1916- Balfour-deklaráció melybe Balfou miniszte tudomásár adj Rothschil lor útjá cionist világszervezetnek hog a ango kormán minde erejéve arr törekszik hog zsidóságna palesztina nemzet ottho megteremtésér irányul törekvései elősegítse C politika megvalósulás fel dönt lépés a 192 ápr 24 tartot san-remo konferenci tett meg amiko Palesztin felett mandátumo Angliár bízta 192 júl 24 népszövetség tanác ratifikált Palesztina-mandátumo e történelm jelentőség tén beláthatatla lehetősége útjá nyitott me C törekvése előtt C m má világszert egysége terve alapjá törekszi célja elérésére Ebbe legfőb támogatói cionist sajt vilá minde országába 9 napi é hetila é nagyszerűe kiépítet szervezetek Magyarországo i nag tömegeke mozgatot me C gondolat l Magya Cionist Szövetsé d it is min má országokba i vanna ellenzői

10907.h

CÍMSZ Cionizm

SZÓCIK Cionizmu Cion va visszatér gondola a tulajdonképpe lénye C.-n ősré pontos akk fogamzo me mik zsi n önállóság hazáj elvesztvé szétszóródo vil mind országáb lelkekb é mindenna imák fogla gondol évszázad folyam tö ízb test öltöt Í m VI sz.-b e Benjám ne zsi Egyiptomb 30,0 főn zsi sereg szerveze Chosro perz királly szövetkezv meghódítot Paleszti na részé mely év tarto ural alat utol fegyver próbálkoz Paleszti visszafoglalásá VII sz.-b történ amik A Is perz zsi indíto mozgalm mezopotámi szíri zsidós közöt me mozgal azonb vér kudarcc végződöt cio ide azonb tová kiirthatatlan o diaszpórabe zsidós lelkébe Ápol a ideál me mi nemzeti-vallá dualizm tökélet megjelené formá legfő összetar e n szétszó tagj közö itt-o szórványos ide megvalósításá történn kísérlete M XII sz.-b látu Palesztina-mozgalmak kolonizáci törekvéseke amely kö legeredményese Nachmanide rabbi akin lelk felhívásá add k zsi lako Jeruzsálem röv hár ala 2000- telepedn l Spanyolországb va kiűzet ut zsi hitközség kötele adóké bevezet chaluk palesztin zsidós segélyezésér XV sz.-b Dáv Reuben titokzat kele zsidóvez próbál megnyer eredménytelen európ fejedelmek Paleszti újjáépíté gondolatána ma D Józs Nás eszköz Szulejm szultántó ho Tiberi varo környék bocsás rendelkezés zsi letelepül céljair cs XI sz.-b siker európ állam érdeklődés felkelte palesztin zsi gyarmatosít irán 1856-b Franciaorsz Angl támogatásáv Montefio Móz megtes el lépések jaff narancs-ültetvény létesíté érdekébe 1869-b pári Allian Israeli megalapít el zsi földműv iskol Mik Izraelbe kezde sikerekk egyidőb megszület zsi reneszán irodalm Mos He R u Jerusalem-j Geor Elli Dáni Deronda- voltaképpe el zsi államregénye amely é úg mi L Pinsk Autoemancipation-j nemze alap va regenerálódásb jelöl m a uta mely zsidóságn haladn kel politik megteremtő Her Tivad a Judensta korszakalko munkájába me zsidós köréb vihar lelkesedé hev ellenzé válto k zsi áll megvalósítás követe megrajzol enn államn körvonalai Herz ho világszer fellobo cionis mozgalm egységesít demokratik alap megszervezz 18 au 25-27-iké Basel összehív el cionis kongresszus I tűn f más na vezér M Nord base kongressz szövege m base programo me szeri cél zsi n számá közjogil biztosíto nemze ottho biztosíta Palesztináb cionis mozgal azut mindjobb szélesed évről-év tarto kongresszusok fokozatos megerősödi sikerén nagyszabá földvásárláso bevándorl építkezés melle úja állomá 1916 Balfour-deklaráci melyb Balfo miniszt tudomásá ad Rothschi lo útj cionis világszervezetne ho ang kormá mind erejév ar törekszi ho zsidóságn palesztin nemze otth megteremtésé irányu törekvése elősegíts politik megvalósulá fe dön lépé 19 áp 2 tarto san-rem konferenc tet me amik Paleszti felet mandátum Angliá bízt 19 jú 2 népszövetsé taná ratifikál Palesztina-mandátum történel jelentősé té beláthatatl lehetőség útj nyitot m törekvés előt m világszer egység terv alapj töreksz célj elérésér Ebb legfő támogató cionis saj vil mind országáb nap hetil nagyszerű kiépíte szervezete Magyarország na tömegek mozgato m gondola Magy Cionis Szövets i i mi m országokb vann ellenző

10907.

CÍMS Cioniz

SZÓCI Cionizm Cio v visszaté gondol tulajdonképp lény C.- ősr ponto ak fogamz m mi zs önállósá hazá elvesztv szétszóród vi min országá lelkek mindenn imá fogl gondo évszáza folya t íz tes öltö V sz.- Benjá n zs Egyiptom 30, fő zs sere szervez Chosr per királl szövetkez meghódíto Paleszt n rész mel é tart ura ala uto fegyve próbálko Paleszt visszafoglalás VI sz.- törté ami I per zs indít mozgal mezopotám szír zsidó közö m mozga azon vé kudarc végződö ci id azon tov kiirthatatla diaszpórab zsidó lelkéb Ápo ideá m m nemzeti-vall dualiz tökéle megjelen form legf összeta szétsz tag köz itt- szórványo id megvalósítás történ kísérlet XI sz.- lát Palesztina-mozgalma kolonizác törekvések amel k legeredményes Nachmanid rabb aki lel felhívás ad zs lak Jeruzsále rö há al 2000 teleped Spanyolország v kiűze u zs hitközsé kötel adók beveze chalu paleszti zsidó segélyezésé X sz.- Dá Reube titokza kel zsidóve próbá megnye eredménytele euró fejedelme Paleszt újjáépít gondolatán m Józ Ná eszkö Szulej szultánt h Tiber var környé bocsá rendelkezé zs letelepü céljai c X sz.- sike euró álla érdeklődé felkelt paleszti zs gyarmatosí irá 1856- Franciaors Ang támogatásá Montefi Mó megte e lépése jaf narancs-ültetvén létesít érdekéb 1869- pár Allia Israel megalapí e zs földmű isko Mi Izraelb kezd sikerek egyidő megszüle zs reneszá irodal Mo H Jerusalem- Geo Ell Dán Deronda voltaképp e zs államregény amel ú m Pins Autoemancipation- nemz ala v regenerálódás jelö ut mel zsidóság halad ke politi megteremt He Tiva Judenst korszakalk munkájáb m zsidó köré viha lelkesed he ellenz vált zs ál megvalósítá követ megrajzo en állam körvonala Her h világsze fellob cioni mozgal egységesí demokrati ala megszervez 1 a 25-27-ik Base összehí e cioni kongresszu tű má n vezé Nor bas kongress szöveg bas program m szer cé zs szám közjogi biztosít nemz otth biztosít Palesztiná cioni mozga azu mindjob szélese évről-é tart kongresszuso fokozato megerősöd sikeré nagyszab földvásárlás bevándor építkezé mell új állom 191 Balfour-deklarác mely Balf minisz tudomás a Rothsch l út cioni világszervezetn h an korm min erejé a töreksz h zsidóság paleszti nemz ott megteremtés irány törekvés elősegít politi megvalósul f dö lép 1 á tart san-re konferen te m ami Paleszt fele mandátu Angli bíz 1 j népszövets tan ratifiká Palesztina-mandátu történe jelentős t beláthatat lehetősé út nyito törekvé elő világsze egysé ter alap töreks cél elérésé Eb legf támogat cioni sa vi min országá na heti nagyszer kiépít szervezet Magyarorszá n tömege mozgat gondol Mag Cioni Szövet m országok van ellenz

10907

CÍM Cioni

SZÓC Cioniz Ci visszat gondo tulajdonkép lén C. ős pont a fogam m z önállós haz elveszt szétszóró v mi ország lelke minden im fog gond évszáz foly í te ölt sz. Benj z Egyipto 30 f z ser szerve Chos pe királ szövetke meghódít Palesz rés me tar ur al ut fegyv próbálk Palesz visszafoglalá V sz. tört am pe z indí mozga mezopotá szí zsid köz mozg azo v kudar végződ c i azo to kiirthatatl diaszpóra zsid lelké Áp ide nemzeti-val duali tökél megjele for leg összet széts ta kö itt szórvány i megvalósítá törté kísérle X sz. lá Palesztina-mozgalm kolonizá törekvése ame legeredménye Nachmani rab ak le felhívá a z la Jeruzsál r h a 200 telepe Spanyolorszá kiűz z hitközs köte adó bevez chal paleszt zsid segélyezés sz. D Reub titokz ke zsidóv prób megny eredménytel eur fejedelm Palesz újjáépí gondolatá Jó N eszk Szule szultán Tibe va körny bocs rendelkez z letelep célja sz. sik eur áll érdeklőd felkel paleszt z gyarmatos ir 1856 Franciaor An támogatás Montef M megt lépés ja narancs-ültetvé létesí érdeké 1869 pá Alli Israe megalap z földm isk M Izrael kez sikere egyid megszül z renesz iroda M Jerusalem Ge El Dá Derond voltakép z államregén ame Pin Autoemancipation nem al regenerálódá jel u me zsidósá hala k polit megterem H Tiv Judens korszakal munkájá zsid kör vih lelkese h ellen vál z á megvalósít köve megrajz e álla körvonal He világsz fello cion mozga egységes demokrat al megszerve 25-27-i Bas összeh cion kongressz t m vez No ba kongres szöve ba progra sze c z szá közjog biztosí nem ott biztosí Palesztin cion mozg az mindjo széles évről- tar kongresszus fokozat megerősö siker nagysza földvásárlá bevándo építkez mel ú állo 19 Balfour-deklará mel Bal minis tudomá Rothsc ú cion világszervezet a kor mi erej töreks zsidósá paleszt nem ot megteremté irán törekvé elősegí polit megvalósu d lé tar san-r konfere t am Palesz fel mandát Angl bí népszövet ta ratifik Palesztina-mandát történ jelentő beláthata lehetős ú nyit törekv el világsz egys te ala törek cé elérés E leg támoga cion s v mi ország n het nagysze kiépí szerveze Magyarorsz tömeg mozga gondo Ma Cion Szöve országo va ellen

1090

CÍ Cion

SZÓ Cioni C vissza gond tulajdonké lé C ő pon foga önálló ha elvesz szétszór m orszá lelk minde i fo gon évszá fol t öl sz Ben Egyipt 3 se szerv Cho p kirá szövetk meghódí Pales ré m ta u a u fegy próbál Pales visszafoglal sz tör a p ind mozg mezopot sz zsi kö moz az kuda végző az t kiirthatat diaszpór zsi lelk Á id nemzeti-va dual töké megjel fo le össze szét t k it szórván megvalósít tört kísérl sz l Palesztina-mozgal koloniz törekvés am legeredmény Nachman ra a l felhív l Jeruzsá 20 telep Spanyolorsz kiű hitköz köt ad beve cha palesz zsi segélyezé sz Reu titok k zsidó pró megn eredményte eu fejedel Pales újjáép gondolat J esz Szul szultá Tib v körn boc rendelke letele célj sz si eu ál érdeklő felke palesz gyarmato i 185 Franciao A támogatá Monte meg lépé j narancs-ültetv létes érdek 186 p All Isra megala föld is Izrae ke siker egyi megszü renes irod Jerusale G E D Deron voltaké államregé am Pi Autoemancipatio ne a regenerálód je m zsidós hal poli megtere Ti Juden korszaka munkáj zsi kö vi lelkes elle vá megvalósí köv megraj áll körvona H világs fell cio mozg egysége demokra a megszerv 25-27- Ba össze cio kongress ve N b kongre szöv b progr sz sz közjo biztos ne ot biztos Paleszti cio moz a mindj széle évről ta kongresszu fokoza megerős sike nagysz földvásárl bevánd építke me áll 1 Balfour-deklar me Ba mini tudom Roths cio világszerveze ko m ere törek zsidós palesz ne o megteremt irá törekv előseg poli megvalós l ta san- konfer a Pales fe mandá Ang b népszöve t ratifi Palesztina-mandá törté jelent beláthat lehető nyi törek e világs egy t al töre c eléré le támog cio m orszá he nagysz kiép szervez Magyarors töme mozg gond M Cio Szöv ország v elle