10929.htm

CÍMSZÓ: Csemegi

SZEMÉLYNÉV: Csemegi Károly

SZÓCIKK: Csemegi Károly*, jogtudós, kúriai tanácselnök, szül. Csongrádon 1826 máj. 3., megh. Budapesten 1899. márc. 18. Atyja vagyonos kereskedő volt, s eredetileg Naschnak hívták. Szegeden és Pesten tanult a piaristáknál, az egyetemet Pesten járta s egyik alapítója volt az Egyetemi Magyar Társulatnak. A szabadságharcban Batthyány Kázmér gróf megbízásából csapatot alakított, melynek parancsnoka volt végig őrnagyi rangban. A reakció alatt Aradon volt keresett ügyvéd, de az osztrákok kiüldözték Butyin román faluba, jóllehet Cs. már országos nevű ügyvéd volt. A kiegyezés után Horváth Boldizsár államtitkárnak hívta meg az igazságügy-minisztériumba. Élete nagy műve a korszakalkotó magyar büntetőtörvénykönyv s az ahhoz írt nagyszabású indokolás, melyet a francia kormány lefordíttatott és kiadott «Code Pénal Hongrois des Crimes et les Delits» címmel (1885). Cs.-nek a hazai büntetőjog-tudomány fejlesztésében döntő része van. 1879-ben kúriai tanácselnök, 1882. v.b.t.t. lett. Ő alapította a Magyar Jogászegyletet. Díszdoktora volt a budapesti egyetemnek. Cs. összes műveit Edvi Illés Károly és Gyomai Zs. rendezték sajtó alá (1904). Főbb művei: A jogvesztés elmélete és az államjog (1872); A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai (1882); Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (1883); Az egyházi holtkéz (1897)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 929. címszó a lexikon => 180. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10929.htm

CÍMSZÓ: Csemegi

SZEMÉLYNÉV: Csemegi Károly

SZÓCIKK: Csemegi Károly*, jogtudós, kúriai tanácselnök, szül. Csongrádon 1826 máj. 3., megh. Budapesten 1899. márc. 18. Atyja vagyonos kereskedő volt, s eredetileg Naschnak hívták. Szegeden és Pesten tanult a piaristáknál, az egyetemet Pesten járta s egyik alapítója volt az Egyetemi Magyar Társulatnak. A szabadságharcban Batthyány Kázmér gróf megbízásából csapatot alakított, melynek parancsnoka volt végig őrnagyi rangban. A reakció alatt Aradon volt keresett ügyvéd, de az osztrákok kiüldözték Butyin román faluba, jóllehet Cs. már országos nevű ügyvéd volt. A kiegyezés után Horváth Boldizsár államtitkárnak hívta meg az igazságügy-minisztériumba. Élete nagy műve a korszakalkotó magyar büntetőtörvénykönyv s az ahhoz írt nagyszabású indokolás, melyet a francia kormány lefordíttatott és kiadott Code Pénal Hongrois des Crimes et les Delits címmel 1885 . Cs.-nek a hazai büntetőjog-tudomány fejlesztésében döntő része van. 1879-ben kúriai tanácselnök, 1882. v.b.t.t. lett. Ő alapította a Magyar Jogászegyletet. Díszdoktora volt a budapesti egyetemnek. Cs. összes műveit Edvi Illés Károly és Gyomai Zs. rendezték sajtó alá 1904 . Főbb művei: A jogvesztés elmélete és az államjog 1872 ; A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai 1882 ; Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt 1883 ; Az egyházi holtkéz 1897

10929.ht

CÍMSZÓ Csemeg

SZEMÉLYNÉV Csemeg Károl

SZÓCIKK Csemeg Károly* jogtudós kúria tanácselnök szül Csongrádo 182 máj 3. megh Budapeste 1899 márc 18 Atyj vagyono keresked volt eredetile Naschna hívták Szegede é Peste tanul piaristáknál a egyeteme Peste járt egyi alapítój vol a Egyetem Magya Társulatnak szabadságharcba Batthyán Kázmé gró megbízásábó csapato alakított melyne parancsnok vol végi őrnagy rangban reakci alat Arado vol kereset ügyvéd d a osztráko kiüldözté Butyi romá faluba jóllehe Cs má országo nev ügyvé volt kiegyezé utá Horvát Boldizsá államtitkárna hívt me a igazságügy-minisztériumba Élet nag műv korszakalkot magya büntetőtörvényköny a ahho ír nagyszabás indokolás melye franci kormán lefordíttatot é kiadot Cod Péna Hongroi de Crime e le Delit címme 188 Cs.-ne haza büntetőjog-tudomán fejlesztésébe dönt rész van 1879-be kúria tanácselnök 1882 v.b.t.t lett alapított Magya Jogászegyletet Díszdoktor vol budapest egyetemnek Cs össze művei Edv Illé Károl é Gyoma Zs rendezté sajt al 190 Főb művei jogveszté elmélet é a államjo 187 magya bűnvád eljárá szervezeténe indoka 188 Magya bűnvád eljárá törvényszéke előt 188 A egyház holtké 189

10929.h

CÍMSZ Cseme

SZEMÉLYNÉ Cseme Káro

SZÓCIK Cseme Károly jogtudó kúri tanácselnö szü Csongrád 18 má 3 meg Budapest 189 már 1 Aty vagyon kereske vol eredetil Naschn hívtá Szeged Pest tanu piaristákná egyetem Pest jár egy alapító vo Egyete Magy Társulatna szabadságharcb Batthyá Kázm gr megbízásáb csapat alakítot melyn parancsno vo vég őrnag rangba reakc ala Arad vo kerese ügyvé osztrák kiüldözt Buty rom falub jólleh C m ország ne ügyv vol kiegyez ut Horvá Boldizs államtitkárn hív m igazságügy-minisztériumb Éle na mű korszakalko magy büntetőtörvénykön ahh í nagyszabá indokolá mely franc kormá lefordíttato kiado Co Pén Hongro d Crim l Deli címm 18 Cs.-n haz büntetőjog-tudomá fejlesztéséb dön rés va 1879-b kúri tanácselnö 188 v.b.t. let alapítot Magy Jogászegylete Díszdokto vo budapes egyetemne C össz műve Ed Ill Káro Gyom Z rendezt saj a 19 Fő műve jogveszt elméle államj 18 magy bűnvá eljár szervezetén indok 18 Magy bűnvá eljár törvényszék elő 18 egyhá holtk 18

10929.

CÍMS Csem

SZEMÉLYN Csem Kár

SZÓCI Csem Károl jogtud kúr tanácseln sz Csongrá 1 m me Budapes 18 má At vagyo keresk vo eredeti Nasch hívt Szege Pes tan piaristákn egyete Pes já eg alapít v Egyet Mag Társulatn szabadságharc Batthy Káz g megbízásá csapa alakíto mely parancsn v vé őrna rangb reak al Ara v keres ügyv osztrá kiüldöz But ro falu jólle orszá n ügy vo kiegye u Horv Boldiz államtitkár hí igazságügy-minisztérium Él n m korszakalk mag büntetőtörvénykö ah nagyszab indokol mel fran korm lefordíttat kiad C Pé Hongr Cri Del cím 1 Cs.- ha büntetőjog-tudom fejlesztésé dö ré v 1879- kúr tanácseln 18 v.b.t le alapíto Mag Jogászegylet Díszdokt v budape egyetemn öss műv E Il Kár Gyo rendez sa 1 F műv jogvesz elmél állam 1 mag bűnv eljá szervezeté indo 1 Mag bűnv eljá törvényszé el 1 egyh holt 1

10929

CÍM Cse

SZEMÉLY Cse Ká

SZÓC Cse Káro jogtu kú tanácsel s Csongr m Budape 1 m A vagy keres v eredet Nasc hív Szeg Pe ta piaristák egyet Pe j e alapí Egye Ma Társulat szabadsághar Batth Ká megbízás csap alakít mel parancs v őrn rang rea a Ar kere ügy osztr kiüldö Bu r fal jóll orsz üg v kiegy Hor Boldi államtitká h igazságügy-minisztériu É korszakal ma büntetőtörvényk a nagysza indoko me fra kor lefordítta kia P Hong Cr De cí Cs. h büntetőjog-tudo fejlesztés d r 1879 kú tanácsel 1 v.b. l alapít Ma Jogászegyle Díszdok budap egyetem ös mű I Ká Gy rende s mű jogves elmé álla ma bűn elj szervezet ind Ma bűn elj törvénysz e egy hol

1092

CÍ Cs

SZEMÉL Cs K

SZÓ Cs Kár jogt k tanácse Csong Budap vag kere erede Nas hí Sze P t piaristá egye P alap Egy M Társula szabadságha Batt K megbízá csa alakí me paranc őr ran re A ker üg oszt kiüld B fa jól ors ü kieg Ho Bold államtitk igazságügy-minisztéri korszaka m büntetőtörvény nagysz indok m fr ko lefordítt ki Hon C D c Cs büntetőjog-tud fejleszté 187 k tanácse v.b alapí M Jogászegyl Díszdo buda egyete ö m K G rend m jogve elm áll m bű el szerveze in M bű el törvénys eg ho