11081.htm

CÍMSZÓ: Ditrói

SZEMÉLYNÉV: Ditrói Mária

SZÓCIKK: D. Mária, szül. Eiebenschütz, színművésznő, D. Mór felesége, szül. Szekszárdon 1856. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben a legnépszerűbb naivak, majd drámai színésznők egyike volt. Tanulmányait Budapesten az Orsz. Színműiskolán végezte. 1874-ben Kolozsvárra került, ahol realisztikus játékával megnyerte a közönség szeretetét. A falurossza Boriskája, A cigány Rózsija, a Csók Marittája, a Bánk bán Melindája, továbbá Júlia és Desdemona voltak főbb alakításai. Sikere volt elbeszéléseivel és költeményeivel, valamint az általa komponált dalokkal is.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1081. címszó a lexikon => 203. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11081.htm

CÍMSZÓ: Ditrói

SZEMÉLYNÉV: Ditrói Mária

SZÓCIKK: D. Mária, szül. Eiebenschütz, színművésznő, D. Mór felesége, szül. Szekszárdon 1856. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben a legnépszerűbb naivak, majd drámai színésznők egyike volt. Tanulmányait Budapesten az Orsz. Színműiskolán végezte. 1874-ben Kolozsvárra került, ahol realisztikus játékával megnyerte a közönség szeretetét. A falurossza Boriskája, A cigány Rózsija, a Csók Marittája, a Bánk bán Melindája, továbbá Júlia és Desdemona voltak főbb alakításai. Sikere volt elbeszéléseivel és költeményeivel, valamint az általa komponált dalokkal is.

11081.ht

CÍMSZÓ Ditró

SZEMÉLYNÉV Ditró Mári

SZÓCIKK D Mária szül Eiebenschütz színművésznő D Mó felesége szül Szekszárdo 1856 múl száza hetvene é nyolcvana éveibe legnépszerűb naivak maj dráma színésznő egyik volt Tanulmányai Budapeste a Orsz Színműiskolá végezte 1874-be Kolozsvárr került aho realisztiku játékáva megnyert közönsé szeretetét falurossz Boriskája cigán Rózsija Csó Marittája Bán bá Melindája tovább Júli é Desdemon volta főb alakításai Siker vol elbeszéléseive é költeményeivel valamin a által komponál dalokka is

11081.h

CÍMSZ Ditr

SZEMÉLYNÉ Ditr Már

SZÓCIK Mári szü Eiebenschüt színművészn M feleség szü Szekszárd 185 mú száz hetven nyolcvan éveib legnépszerű naiva ma drám színészn egyi vol Tanulmánya Budapest Ors Színműiskol végezt 1874-b Kolozsvár kerül ah realisztik játékáv megnyer közöns szereteté faluross Boriskáj cigá Rózsij Cs Marittáj Bá b Melindáj továb Júl Desdemo volt fő alakítása Sike vo elbeszéléseiv költeményeive valami álta komponá dalokk i

11081.

CÍMS Dit

SZEMÉLYN Dit Má

SZÓCI Már sz Eiebenschü színművész felesé sz Szekszár 18 m szá hetve nyolcva évei legnépszer naiv m drá színész egy vo Tanulmány Budapes Or Színműisko végez 1874- Kolozsvá kerü a realiszti játéká megnye közön szeretet faluros Boriská cig Rózsi C Marittá B Melindá tová Jú Desdem vol f alakítás Sik v elbeszélései költeményeiv valam ált kompon dalok

11081

CÍM Di

SZEMÉLY Di M

SZÓC Má s Eiebensch színművés feles s Szekszá 1 sz hetv nyolcv éve legnépsze nai dr színés eg v Tanulmán Budape O Színműisk vége 1874 Kolozsv ker realiszt játék megny közö szerete faluro Borisk ci Rózs Maritt Melind tov J Desde vo alakítá Si elbeszélése költeményei vala ál kompo dalo

1108

CÍ D

SZEMÉL D

SZÓ M Eiebensc színművé fele Szeksz s het nyolc év legnépsz na d színé e Tanulmá Budap Színműis vég 187 Kolozs ke realisz játé megn köz szeret falur Boris c Róz Marit Melin to Desd v alakít S elbeszélés költeménye val á komp dal