11262.htm

CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság története

SZÓCIKK: "Hasonló panaszok ezentúl is sűrűn ismétlődnek, de nemcsak a zsidók, hanem a többi idegen nemzetbeli kereskedők, görögök, örmények, rácok stb. ellen is, akik a zsidókénál mindenesetre nagyobb számban jöttek az országba kereskedést űzni, amint az egyes «kompániákra» kivetett adótételekből látjuk. A kiviteli és behozatali kereskedelem egészen az idegenek kezében volt; közülük a görögök és zsidók bonyolították le a Törökországba irányuló forgalmat. De törvény szerint bizonyos «letevő helyeken» túl rendszerint nem jöhettek, csak vásárok alkalmával vihették áruikat az ország belsejébe, amikor viszont ők is vásárolhattak belföldi árukat kivitel céljából. A törökországi kereskedők letevő helyei Szászsebes, Szeben és Fehérvár voltak, melyek közül a zsidók leginkább az utóbbi városban fordultak meg. Bár az idők folyamán egyesek valószínűleg már előbb is megtelepedtek az országban, törvényes alapot az állandó ittlakásra mégiscsak a Bethlen Gábor említett ediktuma által nyertek, amely szabad vallásgyakorlatot és szabad kereskedelmet biztosít számukra azzal, hogy a más országokban szokásban volt zsidójel viselésére nem kényszeríthetők, hanem a «keresztények ruházatában» járhatnak. E kiváltságlevél következtében, melyet az országgyűlés és a későbbi fejedelmek is megerősítettek s melyet az erdélyi zsidók magna chartájának tekinthetünk, a bevándorlók leginkább Gyulafehérvárt telepedtek meg, hová már azelőtt is bejáratosak voltak. De nem sokáig élhettek itt háborítatlanul: a fehérváriak csakhamar panaszolják, hogy a zsidók elejébe menvén az idegen árusoknak, a városon kívül összevásárolják az árukat s aztán drágán adják el a városiaknak. Hasonló panaszok egyébként sűrűn merülnek fel a más nemzetiségű kereskedők és kézművesek ellen is. E panaszok következtében az országgyűlés 1650. elrendeli, hogy «mind zsidó, mind görög tartson neme szerint való köntöst». II. Rákóczy György pedig kizárólag az egy Fehérvárra korlátozza lakhatásukat. A «zsidó ruha» és a fehérvári gettó aztán bekerül az Approbatae Constitutionesbe így alaptörvénnyé válik, elannyira, hogy még 1845. is arra hivatkozik a kir. főkormányszék, hogy a zsidók Erdélyben törvényes alapon csak Fehérvárt lakhatnak, míg egyebütt csak eltűrik őket. Ezentúl mindig több zaklatásul panaszkodnak a fehérvári zsidók. A város megtiltja a mészárosoknak, hogy a zsidóknak a maguk törvénye szerint való levágásra marhát adjanak el, vagy hogy azt lenyúzzák. Nemcsak az urak, hanem bárki fiai is, önhatalmúlag tesz magának igazságot velük szemben, még a porkoláb is megsarcolja őket, akinek keze alá kamat nem fizetése miatt kerülnek. I. Apaffi Mihály fejedelem mindannyiszor figyelembe véve a zsidók «alázatos megtalálásait», három ízben is 1661., 1673., és 1678., szigorú rendeletekben utasítja a hatóságokat, hogy védjék meg a zsidókat a város önkényeskedése ellen, amelynek nem is tartoznak a jurisdikciója alá, mert csak a fejedelemtől függenek. Hiszen utcájuk is nem a város területén, hanem a fejedelmi dominiumon, a külső vámterületen, bár a falakon belül feküdt. Súlyos teherként nehezedett a zsidókra a folyton emelkedő adó. Eleinte csak a fejedelemnek adóztak, mint földesuruknak, de a közterhek növekedésével együtt csakhamar bevonták őket az országos adózásba. Előbb a rendkívüli adómegajánlásokhoz kellett nekik is hozzájárulniuk, pl. a konstantinápolyi erdélyi ház építési és a II. Rákóczy György lengyel hadjáratában fogságba esettek kiváltási költségeihez. De már 1662. az országgyűlés elrendeli, hogy az állandó erdélyi zsidó lakosok értékeiknek tizedrészét, a nem állandó lakosok pedig századrészét fizessék adóban. S ezentúl csak mindig inkább emelkedik az adó, melyet a zsidók saját bírái szedtek fel tőlük, személyes felelősségük mellett. Végzetes szerencsétlenségként érte a zsidókat a XVIII. sz. elején Fehérvár pusztulása, aminek következtében legnagyobbrészt elhagyták a várost, úgyhogy 1714. már csak heten voltak adófizetők, akik nem is győzték a nagy terheket. Ezentúl lassan ismét emelkedik a számuk, valószínűleg leginkább lengyel bevándorlókkal, akik leginkább Moldován keresztül szivárogtak be. De egyelőre még a szefárdok vannak túlsúlyban: az első ismert fehérvári chacham (rabbi) is szefárd zsidó: Ábrahám ben Izsák Russo, aki 1736. községi protokollumot (l. Gyulafehérvári pinkász) nyit meg. Az ő halála után a fehérvári zsidók megállapodást kötnek az országban szétszórtan lakó testvéreikkel, hogy közösen fognak rabbinust tartani, akinek fizetéséhez a vidékiek egyharmad résszel (50 rénes forinttal) fognak hozzájárulni. Ez alapon a fehérvári rabbik hovatovább fölveszik az országos főrabbi címet és igyekeznek annak jogkörével élni, ami többé-kevésbé sikerül is nekik. Névsoruk és működési idejük a következő: József Reisz Auerbach 1742-50. Jonathan Trebitsch 1752. Salom Zelig b. Saul Kohen 1754-57. Jochanan b. Izsák 1758-60. Benjámin Zeéb Wolff 1764-77. Mózes bén Sámuel Lévi Margolioth 1778-817 Jákob b. Mózes 1818. Menáchem b. Józsua Mendel 1818- 23. Ezekiel b. József Paneth 1823-45. Friedmann Ábrahám 1846-72. E rabbik legnagyobbrészt már askenázi eredetűek voltak, ami a szefárd elem hátraszorulására mutat. Azonban a XVIII. sz. végéig két községben, bár közös vezetőség igazgatása alatt, éltek a fehérvári zsidók és két külön templomban tartottak istentiszteletet. Ennek a századnak derekán egyébként, midőn Fehérvárt 31 adózó zsidó családfőt írtak össze, más helyeken is laktak nagyobb számban zsidók, így Bethlenben és vidékén 46, Módon 9, Náznánfalván 24. Ez utóbbi helységben külön templomuk is épült (l. Náznán-falvi zsinagóga), sőt rabbijuk is volt, név szerint Léb b. Mózes. 1779-82 között már 322 családot számláltak össze Erdély területén. II. József 1781-iki pátense mégis érvényben levőnek tekinti még azt a jogelvet, hogy zsidónak Erdélyben csak Fehérvárt szabad laknia. Ennek ellenére a XIX. sz. elején már több szabad kir. városban is találunk kisebb-nagyobb számban zsidókat, így Kolozsvárt (l. o.), Marosvásárhelyt, Brassóban, Fogarason akik állandó harcot kénytelenek folytatni megmaradásuk és szabad kereskedésük érdekében Az 1810-11-iki országgyűlés 39. t.-cikke részletesen szabályozza a zsidók jogait és kötelességeit, de nem tudván szabadulni az évszázados elfogultság szellemétől, nem találta meg a kellő megoldást s a kérdés tovább is állandóan napirenden maradt s újra és újra foglalkoztatta a törvényhozást. A zsidók igyekeztek az új viszonyokhoz hozzásimulni: a magyar nyelv újjáéledésének hatása alatt 1845. a megüresedett országos főrabbi állás betöltése alkalmával már oly jelöltet keresnek, aki a német mellett magyarul is tud prédikálni. Ekkor mintegy 3000-en voltak az országban, közöttük számosan magyar-, német-, morva- és lengyelországi eredetűek. Ezentúl számuk gyorsabban emelkedik: 1880-ban 29,993 (az összlakosság l,5%-a), 1900-ban 53,065 (2-2%), 1910-ben 64,674 (2-4%), de 1920-ban (román statisztika szerint) visszaesik 62,174-re. Mielőtt azonban a modern műveltség mélyebb gyökeret ereszthetett volna az erdélyi zsidóságban, mármarosi közvetítéssel erős galíciai befolyás kezdett érvényesülni, amely sokhelyütt a chásszidizmus szellemét és szertartásait honosította meg. A Magyarországgal egyesített Erdély zsidósága ezért nem is tudott különös kulturális jelentőségre szert tenni az ország összzsidósága keretében. Számra nézve is emennek csak egy töredékét alkotta, műveltségben pedig messze mögötte maradt amannak. Még a Talmud-tudomány terén sem produkált értékesebb eredményeket, holott még az 1868-iki kongresszus után is mást mint orthodox rabbit hírből is alig ismertek, majdnem a század végéig. A világháború áldozataiból az erdélyi zsidóság is kivette a maga részét, de ugyanakkor lélekszámban meggyarapodott, mert a Kelet felől menekülő zsidók egy része a határszéli megyékben megrekedt, honnan kisebb számban Erdély szívébe is eljutottak, ide is magukkal hozva az elmaradottság jeleit mutató szokásaikat."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1262. címszó a lexikon => 235. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11262.htm

CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság története

SZÓCIKK: Hasonló panaszok ezentúl is sűrűn ismétlődnek, de nemcsak a zsidók, hanem a többi idegen nemzetbeli kereskedők, görögök, örmények, rácok stb. ellen is, akik a zsidókénál mindenesetre nagyobb számban jöttek az országba kereskedést űzni, amint az egyes kompániákra kivetett adótételekből látjuk. A kiviteli és behozatali kereskedelem egészen az idegenek kezében volt; közülük a görögök és zsidók bonyolították le a Törökországba irányuló forgalmat. De törvény szerint bizonyos letevő helyeken túl rendszerint nem jöhettek, csak vásárok alkalmával vihették áruikat az ország belsejébe, amikor viszont ők is vásárolhattak belföldi árukat kivitel céljából. A törökországi kereskedők letevő helyei Szászsebes, Szeben és Fehérvár voltak, melyek közül a zsidók leginkább az utóbbi városban fordultak meg. Bár az idők folyamán egyesek valószínűleg már előbb is megtelepedtek az országban, törvényes alapot az állandó ittlakásra mégiscsak a Bethlen Gábor említett ediktuma által nyertek, amely szabad vallásgyakorlatot és szabad kereskedelmet biztosít számukra azzal, hogy a más országokban szokásban volt zsidójel viselésére nem kényszeríthetők, hanem a keresztények ruházatában járhatnak. E kiváltságlevél következtében, melyet az országgyűlés és a későbbi fejedelmek is megerősítettek s melyet az erdélyi zsidók magna chartájának tekinthetünk, a bevándorlók leginkább Gyulafehérvárt telepedtek meg, hová már azelőtt is bejáratosak voltak. De nem sokáig élhettek itt háborítatlanul: a fehérváriak csakhamar panaszolják, hogy a zsidók elejébe menvén az idegen árusoknak, a városon kívül összevásárolják az árukat s aztán drágán adják el a városiaknak. Hasonló panaszok egyébként sűrűn merülnek fel a más nemzetiségű kereskedők és kézművesek ellen is. E panaszok következtében az országgyűlés 1650. elrendeli, hogy mind zsidó, mind görög tartson neme szerint való köntöst . II. Rákóczy György pedig kizárólag az egy Fehérvárra korlátozza lakhatásukat. A zsidó ruha és a fehérvári gettó aztán bekerül az Approbatae Constitutionesbe így alaptörvénnyé válik, elannyira, hogy még 1845. is arra hivatkozik a kir. főkormányszék, hogy a zsidók Erdélyben törvényes alapon csak Fehérvárt lakhatnak, míg egyebütt csak eltűrik őket. Ezentúl mindig több zaklatásul panaszkodnak a fehérvári zsidók. A város megtiltja a mészárosoknak, hogy a zsidóknak a maguk törvénye szerint való levágásra marhát adjanak el, vagy hogy azt lenyúzzák. Nemcsak az urak, hanem bárki fiai is, önhatalmúlag tesz magának igazságot velük szemben, még a porkoláb is megsarcolja őket, akinek keze alá kamat nem fizetése miatt kerülnek. I. Apaffi Mihály fejedelem mindannyiszor figyelembe véve a zsidók alázatos megtalálásait , három ízben is 1661., 1673., és 1678., szigorú rendeletekben utasítja a hatóságokat, hogy védjék meg a zsidókat a város önkényeskedése ellen, amelynek nem is tartoznak a jurisdikciója alá, mert csak a fejedelemtől függenek. Hiszen utcájuk is nem a város területén, hanem a fejedelmi dominiumon, a külső vámterületen, bár a falakon belül feküdt. Súlyos teherként nehezedett a zsidókra a folyton emelkedő adó. Eleinte csak a fejedelemnek adóztak, mint földesuruknak, de a közterhek növekedésével együtt csakhamar bevonták őket az országos adózásba. Előbb a rendkívüli adómegajánlásokhoz kellett nekik is hozzájárulniuk, pl. a konstantinápolyi erdélyi ház építési és a II. Rákóczy György lengyel hadjáratában fogságba esettek kiváltási költségeihez. De már 1662. az országgyűlés elrendeli, hogy az állandó erdélyi zsidó lakosok értékeiknek tizedrészét, a nem állandó lakosok pedig századrészét fizessék adóban. S ezentúl csak mindig inkább emelkedik az adó, melyet a zsidók saját bírái szedtek fel tőlük, személyes felelősségük mellett. Végzetes szerencsétlenségként érte a zsidókat a XVIII. sz. elején Fehérvár pusztulása, aminek következtében legnagyobbrészt elhagyták a várost, úgyhogy 1714. már csak heten voltak adófizetők, akik nem is győzték a nagy terheket. Ezentúl lassan ismét emelkedik a számuk, valószínűleg leginkább lengyel bevándorlókkal, akik leginkább Moldován keresztül szivárogtak be. De egyelőre még a szefárdok vannak túlsúlyban: az első ismert fehérvári chacham rabbi is szefárd zsidó: Ábrahám ben Izsák Russo, aki 1736. községi protokollumot l. Gyulafehérvári pinkász nyit meg. Az ő halála után a fehérvári zsidók megállapodást kötnek az országban szétszórtan lakó testvéreikkel, hogy közösen fognak rabbinust tartani, akinek fizetéséhez a vidékiek egyharmad résszel 50 rénes forinttal fognak hozzájárulni. Ez alapon a fehérvári rabbik hovatovább fölveszik az országos főrabbi címet és igyekeznek annak jogkörével élni, ami többé-kevésbé sikerül is nekik. Névsoruk és működési idejük a következő: József Reisz Auerbach 1742-50. Jonathan Trebitsch 1752. Salom Zelig b. Saul Kohen 1754-57. Jochanan b. Izsák 1758-60. Benjámin Zeéb Wolff 1764-77. Mózes bén Sámuel Lévi Margolioth 1778-817 Jákob b. Mózes 1818. Menáchem b. Józsua Mendel 1818- 23. Ezekiel b. József Paneth 1823-45. Friedmann Ábrahám 1846-72. E rabbik legnagyobbrészt már askenázi eredetűek voltak, ami a szefárd elem hátraszorulására mutat. Azonban a XVIII. sz. végéig két községben, bár közös vezetőség igazgatása alatt, éltek a fehérvári zsidók és két külön templomban tartottak istentiszteletet. Ennek a századnak derekán egyébként, midőn Fehérvárt 31 adózó zsidó családfőt írtak össze, más helyeken is laktak nagyobb számban zsidók, így Bethlenben és vidékén 46, Módon 9, Náznánfalván 24. Ez utóbbi helységben külön templomuk is épült l. Náznán-falvi zsinagóga , sőt rabbijuk is volt, név szerint Léb b. Mózes. 1779-82 között már 322 családot számláltak össze Erdély területén. II. József 1781-iki pátense mégis érvényben levőnek tekinti még azt a jogelvet, hogy zsidónak Erdélyben csak Fehérvárt szabad laknia. Ennek ellenére a XIX. sz. elején már több szabad kir. városban is találunk kisebb-nagyobb számban zsidókat, így Kolozsvárt l. o. , Marosvásárhelyt, Brassóban, Fogarason akik állandó harcot kénytelenek folytatni megmaradásuk és szabad kereskedésük érdekében Az 1810-11-iki országgyűlés 39. t.-cikke részletesen szabályozza a zsidók jogait és kötelességeit, de nem tudván szabadulni az évszázados elfogultság szellemétől, nem találta meg a kellő megoldást s a kérdés tovább is állandóan napirenden maradt s újra és újra foglalkoztatta a törvényhozást. A zsidók igyekeztek az új viszonyokhoz hozzásimulni: a magyar nyelv újjáéledésének hatása alatt 1845. a megüresedett országos főrabbi állás betöltése alkalmával már oly jelöltet keresnek, aki a német mellett magyarul is tud prédikálni. Ekkor mintegy 3000-en voltak az országban, közöttük számosan magyar-, német-, morva- és lengyelországi eredetűek. Ezentúl számuk gyorsabban emelkedik: 1880-ban 29,993 az összlakosság l,5%-a , 1900-ban 53,065 2-2% , 1910-ben 64,674 2-4% , de 1920-ban román statisztika szerint visszaesik 62,174-re. Mielőtt azonban a modern műveltség mélyebb gyökeret ereszthetett volna az erdélyi zsidóságban, mármarosi közvetítéssel erős galíciai befolyás kezdett érvényesülni, amely sokhelyütt a chásszidizmus szellemét és szertartásait honosította meg. A Magyarországgal egyesített Erdély zsidósága ezért nem is tudott különös kulturális jelentőségre szert tenni az ország összzsidósága keretében. Számra nézve is emennek csak egy töredékét alkotta, műveltségben pedig messze mögötte maradt amannak. Még a Talmud-tudomány terén sem produkált értékesebb eredményeket, holott még az 1868-iki kongresszus után is mást mint orthodox rabbit hírből is alig ismertek, majdnem a század végéig. A világháború áldozataiból az erdélyi zsidóság is kivette a maga részét, de ugyanakkor lélekszámban meggyarapodott, mert a Kelet felől menekülő zsidók egy része a határszéli megyékben megrekedt, honnan kisebb számban Erdély szívébe is eljutottak, ide is magukkal hozva az elmaradottság jeleit mutató szokásaikat.

11262.ht

CÍMSZÓ Erdély zsidósá történet

SZÓCIKK Hasonl panaszo ezentú i sűrű ismétlődnek d nemcsa zsidók hane több idege nemzetbel kereskedők görögök örmények ráco stb elle is aki zsidókéná mindenesetr nagyob számba jötte a országb kereskedés űzni amin a egye kompániákr kivetet adótételekbő látjuk kivitel é behozatal kereskedele egésze a idegene kezébe volt közülü görögö é zsidó bonyolítottá l Törökországb irányul forgalmat D törvén szerin bizonyo letev helyeke tú rendszerin ne jöhettek csa vásáro alkalmáva vihetté áruika a orszá belsejébe amiko viszon ő i vásárolhatta belföld áruka kivite céljából törökország kereskedő letev helye Szászsebes Szebe é Fehérvá voltak melye közü zsidó leginkáb a utóbb városba fordulta meg Bá a idő folyamá egyese valószínűle má előb i megtelepedte a országban törvénye alapo a álland ittlakásr mégiscsa Bethle Gábo említet ediktum álta nyertek amel szaba vallásgyakorlato é szaba kereskedelme biztosí számukr azzal hog má országokba szokásba vol zsidóje viselésér ne kényszeríthetők hane kereszténye ruházatába járhatnak kiváltságlevé következtében melye a országgyűlé é később fejedelme i megerősítette melye a erdély zsidó magn chartájána tekinthetünk bevándorló leginkáb Gyulafehérvár telepedte meg hov má azelőt i bejáratosa voltak D ne sokái élhette it háborítatlanul fehérvária csakhama panaszolják hog zsidó elejéb menvé a idege árusoknak városo kívü összevásároljá a áruka aztá drágá adjá e városiaknak Hasonl panaszo egyébkén sűrű merülne fe má nemzetiség kereskedő é kézművese elle is panaszo következtébe a országgyűlé 1650 elrendeli hog min zsidó min görö tartso nem szerin val köntös II Rákócz Györg pedi kizáróla a eg Fehérvárr korlátozz lakhatásukat zsid ruh é fehérvár gett aztá bekerü a Approbata Constitutionesb íg alaptörvénny válik elannyira hog mé 1845 i arr hivatkozi kir főkormányszék hog zsidó Erdélybe törvénye alapo csa Fehérvár lakhatnak mí egyebüt csa eltűri őket Ezentú mindi töb zaklatásu panaszkodna fehérvár zsidók váro megtiltj mészárosoknak hog zsidókna magu törvény szerin val levágásr marhá adjana el vag hog az lenyúzzák Nemcsa a urak hane bárk fia is önhatalmúla tes magána igazságo velü szemben mé porkolá i megsarcolj őket akine kez al kama ne fizetés miat kerülnek I Apaff Mihál fejedele mindannyiszo figyelemb vév zsidó alázato megtalálásai háro ízbe i 1661. 1673. é 1678. szigor rendeletekbe utasítj hatóságokat hog védjé me zsidóka váro önkényeskedés ellen amelyne ne i tartozna jurisdikciój alá mer csa fejedelemtő függenek Hisze utcáju i ne váro területén hane fejedelm dominiumon küls vámterületen bá falako belü feküdt Súlyo teherkén nehezedet zsidókr folyto emelked adó Eleint csa fejedelemne adóztak min földesuruknak d közterhe növekedéséve együt csakhama bevontá őke a országo adózásba Előb rendkívül adómegajánlásokho kellet neki i hozzájárulniuk pl konstantinápoly erdély há építés é II Rákócz Györg lengye hadjáratába fogságb esette kiváltás költségeihez D má 1662 a országgyűlé elrendeli hog a álland erdély zsid lakoso értékeikne tizedrészét ne álland lakoso pedi századrészé fizessé adóban ezentú csa mindi inkáb emelkedi a adó melye zsidó sajá bírá szedte fe tőlük személye felelősségü mellett Végzete szerencsétlenségkén ért zsidóka XVIII sz elejé Fehérvá pusztulása amine következtébe legnagyobbrész elhagytá várost úgyhog 1714 má csa hete volta adófizetők aki ne i győzté nag terheket Ezentú lassa ismé emelkedi számuk valószínűle leginkáb lengye bevándorlókkal aki leginkáb Moldová keresztü szivárogta be D egyelőr mé szefárdo vanna túlsúlyban a els ismer fehérvár chacha rabb i szefár zsidó Ábrahá be Izsá Russo ak 1736 község protokollumo l Gyulafehérvár pinkás nyi meg A halál utá fehérvár zsidó megállapodás kötne a országba szétszórta lak testvéreikkel hog közöse fogna rabbinus tartani akine fizetéséhe vidékie egyharma réssze 5 réne forintta fogna hozzájárulni E alapo fehérvár rabbi hovatováb fölveszi a országo főrabb címe é igyekezne anna jogköréve élni am többé-kevésb sikerü i nekik Névsoru é működés idejü következő Józse Reis Auerbac 1742-50 Jonatha Trebitsc 1752 Salo Zeli b Sau Kohe 1754-57 Jochana b Izsá 1758-60 Benjámi Zeé Wolf 1764-77 Móze bé Sámue Lév Margoliot 1778-81 Jáko b Móze 1818 Menáche b Józsu Mende 1818 23 Ezekie b Józse Panet 1823-45 Friedman Ábrahá 1846-72 rabbi legnagyobbrész má askenáz eredetűe voltak am szefár ele hátraszorulásár mutat Azonba XVIII sz végéi ké községben bá közö vezetősé igazgatás alatt élte fehérvár zsidó é ké külö templomba tartotta istentiszteletet Enne századna dereká egyébként midő Fehérvár 3 adóz zsid családfő írta össze má helyeke i lakta nagyob számba zsidók íg Bethlenbe é vidéké 46 Módo 9 Náznánfalvá 24 E utóbb helységbe külö templomu i épül l Náznán-falv zsinagóg ső rabbiju i volt né szerin Lé b Mózes 1779-8 közöt má 32 családo számlálta össz Erdél területén II Józse 1781-ik pátens mégi érvénybe levőne tekint mé az jogelvet hog zsidóna Erdélybe csa Fehérvár szaba laknia Enne ellenér XIX sz elejé má töb szaba kir városba i találun kisebb-nagyob számba zsidókat íg Kolozsvár l o Marosvásárhelyt Brassóban Fogaraso aki álland harco kénytelene folytatn megmaradásu é szaba kereskedésü érdekébe A 1810-11-ik országgyűlé 39 t.-cikk részletese szabályozz zsidó jogai é kötelességeit d ne tudvá szabaduln a évszázado elfogultsá szellemétől ne talált me kell megoldás kérdé továb i állandóa napirende marad újr é újr foglalkoztatt törvényhozást zsidó igyekezte a ú viszonyokho hozzásimulni magya nyel újjáéledéséne hatás alat 1845 megüresedet országo főrabb állá betöltés alkalmáva má ol jelölte keresnek ak néme mellet magyaru i tu prédikálni Ekko minteg 3000-e volta a országban közöttü számosa magyar- német- morva é lengyelország eredetűek Ezentú számu gyorsabba emelkedik 1880-ba 29,99 a összlakossá l,5%- 1900-ba 53,06 2-2 1910-be 64,67 2-4 d 1920-ba romá statisztik szerin visszaesi 62,174-re Mielőt azonba moder műveltsé mélyeb gyökere ereszthetet voln a erdély zsidóságban mármaros közvetítésse erő galícia befolyá kezdet érvényesülni amel sokhelyüt chásszidizmu szellemé é szertartásai honosított meg Magyarországga egyesítet Erdél zsidóság ezér ne i tudot különö kulturáli jelentőségr szer tenn a orszá összzsidóság keretében Számr nézv i emenne csa eg töredéké alkotta műveltségbe pedi messz mögött marad amannak Mé Talmud-tudomán teré se produkál értékeseb eredményeket holot mé a 1868-ik kongresszu utá i más min orthodo rabbi hírbő i ali ismertek majdne száza végéig világhábor áldozataibó a erdély zsidósá i kivett mag részét d ugyanakko lélekszámba meggyarapodott mer Kele felő menekül zsidó eg rész határszél megyékbe megrekedt honna kiseb számba Erdél szívéb i eljutottak id i magukka hozv a elmaradottsá jelei mutat szokásaikat

11262.h

CÍMSZ Erdél zsidós történe

SZÓCIK Hason panasz ezent sűr ismétlődne nemcs zsidó han töb ideg nemzetbe kereskedő görögö örménye rác st ell i ak zsidókén mindeneset nagyo számb jött ország kereskedé űzn ami egy kompániák kivete adótételekb látju kivite behozata kereskedel egész idegen kezéb vol közül görög zsid bonyolított Törökország irányu forgalma törvé szeri bizony lete helyek t rendszeri n jöhette cs vásár alkalmáv vihett áruik orsz belsejéb amik viszo vásárolhatt belföl áruk kivit céljábó törökorszá keresked lete hely Szászsebe Szeb Fehérv volta mely köz zsid leginká utób városb fordult me B id folyam egyes valószínűl m elő megtelepedt országba törvény alap állan ittlakás mégiscs Bethl Gáb említe ediktu ált nyerte ame szab vallásgyakorlat szab kereskedelm biztos számuk azza ho m országokb szokásb vo zsidój viselésé n kényszeríthető han keresztény ruházatáb járhatna kiváltságlev következtébe mely országgyűl későb fejedelm megerősített mely erdél zsid mag chartáján tekinthetün bevándorl leginká Gyulafehérvá telepedt me ho m azelő bejáratos volta n soká élhett i háborítatlanu fehérvári csakham panaszoljá ho zsid elejé menv ideg árusokna város kív összevásárolj áruk azt drág adj városiakna Hason panasz egyébké sűr merüln f m nemzetisé keresked kézműves ell i panasz következtéb országgyűl 165 elrendel ho mi zsid mi gör tarts ne szeri va köntö I Rákóc Györ ped kizáról e Fehérvár korlátoz lakhatásuka zsi ru fehérvá get azt beker Approbat Constitutiones í alaptörvénn váli elannyir ho m 184 ar hivatkoz ki főkormányszé ho zsid Erdélyb törvény alap cs Fehérvá lakhatna m egyebü cs eltűr őke Ezent mind tö zaklatás panaszkodn fehérvá zsidó vár megtilt mészárosokna ho zsidókn mag törvén szeri va levágás marh adjan e va ho a lenyúzzá Nemcs ura han bár fi i önhatalmúl te magán igazság vel szembe m porkol megsarcol őke akin ke a kam n fizeté mia kerülne Apaf Mihá fejedel mindannyisz figyelem vé zsid alázat megtalálása hár ízb 1661 1673 1678 szigo rendeletekb utasít hatóságoka ho védj m zsidók vár önkényeskedé elle amelyn n tartozn jurisdikció al me cs fejedelemt függene Hisz utcáj n vár területé han fejedel dominiumo kül vámterülete b falak bel feküd Súly teherké nehezede zsidók folyt emelke ad Elein cs fejedelemn adózta mi földesurukna közterh növekedésév együ csakham bevont ők ország adózásb Elő rendkívü adómegajánlásokh kelle nek hozzájárulniu p konstantinápol erdél h építé I Rákóc Györ lengy hadjáratáb fogság esett kiváltá költségeihe m 166 országgyűl elrendel ho állan erdél zsi lakos értékeikn tizedrészé n állan lakos ped századrész fizess adóba ezent cs mind inká emelked ad mely zsid saj bír szedt f tőlü személy felelősség mellet Végzet szerencsétlenségké ér zsidók XVII s elej Fehérv pusztulás amin következtéb legnagyobbrés elhagyt város úgyho 171 m cs het volt adófizető ak n győzt na terheke Ezent lass ism emelked számu valószínűl leginká lengy bevándorlókka ak leginká Moldov kereszt szivárogt b egyelő m szefárd vann túlsúlyba el isme fehérvá chach rab szefá zsid Ábrah b Izs Russ a 173 közsé protokollum Gyulafehérvá pinká ny me halá ut fehérvá zsid megállapodá kötn országb szétszórt la testvéreikke ho közös fogn rabbinu tartan akin fizetéséh vidéki egyharm réssz rén forintt fogn hozzájáruln alap fehérvá rabb hovatová fölvesz ország főrab cím igyekezn ann jogkörév éln a többé-kevés siker neki Névsor működé idej következ Józs Rei Auerba 1742-5 Jonath Trebits 175 Sal Zel Sa Koh 1754-5 Jochan Izs 1758-6 Benjám Ze Wol 1764-7 Móz b Sámu Lé Margolio 1778-8 Ják Móz 181 Menách Józs Mend 181 2 Ezeki Józs Pane 1823-4 Friedma Ábrah 1846-7 rabb legnagyobbrés m askená eredetű volta a szefá el hátraszorulásá muta Azonb XVII s végé k községbe b köz vezetős igazgatá alat élt fehérvá zsid k kül templomb tartott istentisztelete Enn századn derek egyébkén mid Fehérvá adó zsi családf írt össz m helyek lakt nagyo számb zsidó í Bethlenb vidék 4 Mód Náznánfalv 2 utób helységb kül templom épü Náznán-fal zsinagó s rabbij vol n szeri L Móze 1779- közö m 3 család számlált öss Erdé területé I Józs 1781-i páten még érvényb levőn tekin m a jogelve ho zsidón Erdélyb cs Fehérvá szab lakni Enn ellené XI s elej m tö szab ki városb találu kisebb-nagyo számb zsidóka í Kolozsvá Marosvásárhely Brassóba Fogaras ak állan harc kénytelen folytat megmaradás szab kereskedés érdekéb 1810-11-i országgyűl 3 t.-cik részletes szabályoz zsid joga kötelességei n tudv szabadul évszázad elfogults szellemétő n talál m kel megoldá kérd tová állandó napirend mara új új foglalkoztat törvényhozás zsid igyekezt viszonyokh hozzásimuln magy nye újjáéledésén hatá ala 184 megüresede ország főrab áll betölté alkalmáv m o jelölt keresne a ném melle magyar t prédikáln Ekk minte 3000- volt országba között számos magyar német morv lengyelorszá eredetűe Ezent szám gyorsabb emelkedi 1880-b 29,9 összlakoss l,5% 1900-b 53,0 2- 1910-b 64,6 2- 1920-b rom statiszti szeri visszaes 62,174-r Mielő azonb mode művelts mélye gyöker ereszthete vol erdél zsidóságba mármaro közvetítéss er galíci befoly kezde érvényesüln ame sokhelyü chásszidizm szellem szertartása honosítot me Magyarországg egyesíte Erdé zsidósá ezé n tudo külön kulturál jelentőség sze ten orsz összzsidósá keretébe Szám néz emenn cs e töredék alkott műveltségb ped mess mögöt mara amanna M Talmud-tudomá ter s produká értékese eredményeke holo m 1868-i kongressz ut má mi orthod rabb hírb al ismerte majdn száz végéi világhábo áldozataib erdél zsidós kivet ma részé ugyanakk lélekszámb meggyarapodot me Kel fel menekü zsid e rés határszé megyékb megreked honn kise számb Erdé szívé eljutotta i magukk hoz elmaradotts jele muta szokásaika

11262.

CÍMS Erdé zsidó történ

SZÓCI Haso panas ezen sű ismétlődn nemc zsid ha tö ide nemzetb keresked görög örmény rá s el a zsidóké mindenese nagy szám jöt orszá keresked űz am eg kompániá kivet adótételek látj kivit behozat kereskede egés idege kezé vo közü görö zsi bonyolítot Törökorszá irány forgalm törv szer bizon let helye rendszer jöhett c vásá alkalmá vihet árui ors belsejé ami visz vásárolhat belfö áru kivi céljáb törökorsz kereske let hel Szászseb Sze Fehér volt mel kö zsi legink utó város fordul m i folya egye valószínű el megteleped országb törvén ala álla ittlaká mégisc Beth Gá említ edikt ál nyert am sza vallásgyakorla sza kereskedel bizto számu azz h országok szokás v zsidó viselés kényszeríthet ha keresztén ruházatá járhatn kiváltságle következtéb mel országgyű késő fejedel megerősítet mel erdé zsi ma chartájá tekinthetü bevándor legink Gyulafehérv teleped m h azel bejárato volt sok élhet háborítatlan fehérvár csakha panaszolj h zsi elej men ide árusokn váro kí összevásárol áru az drá ad városiakn Haso panas egyébk sű merül nemzetis kereske kézműve el panas következté országgyű 16 elrende h m zsi m gö tart n szer v könt Rákó Gyö pe kizáró Fehérvá korláto lakhatásuk zs r fehérv ge az beke Approba Constitutione alaptörvén vál elannyi h 18 a hivatko k főkormánysz h zsi Erdély törvén ala c Fehérv lakhatn egyeb c eltű ők Ezen min t zaklatá panaszkod fehérv zsid vá megtil mészárosokn h zsidók ma törvé szer v levágá mar adja v h lenyúzz Nemc ur ha bá f önhatalmú t magá igazsá ve szemb porko megsarco ők aki k ka fizet mi kerüln Apa Mih fejede mindannyis figyele v zsi aláza megtalálás há íz 166 167 167 szig rendeletek utasí hatóságok h véd zsidó vá önkényesked ell amely tartoz jurisdikci a m c fejedelem függen His utcá vá terület ha fejede dominium kü vámterület fala be fekü Súl teherk nehezed zsidó foly emelk a Elei c fejedelem adózt m földesurukn közter növekedésé egy csakha bevon ő orszá adózás El rendkív adómegajánlások kell ne hozzájárulni konstantinápo erdé épít Rákó Gyö leng hadjáratá fogsá eset kivált költségeih 16 országgyű elrende h álla erdé zs lako értékeik tizedrész álla lako pe századrés fizes adób ezen c min ink emelke a mel zsi sa bí szed től személ felelőssé melle Végze szerencsétlenségk é zsidó XVI ele Fehér pusztulá ami következté legnagyobbré elhagy váro úgyh 17 c he vol adófizet a győz n terhek Ezen las is emelke szám valószínű legink leng bevándorlókk a legink Moldo keresz szivárog egyel szefár van túlsúlyb e ism fehérv chac ra szef zsi Ábra Iz Rus 17 közs protokollu Gyulafehérv pink n m hal u fehérv zsi megállapod köt ország szétszór l testvéreikk h közö fog rabbin tarta aki fizetésé vidék egyhar réss ré forint fog hozzájárul ala fehérv rab hovatov fölves orszá főra cí igyekez an jogköré él többé-kevé sike nek Névso működ ide követke Józ Re Auerb 1742- Jonat Trebit 17 Sa Ze S Ko 1754- Jocha Iz 1758- Benjá Z Wo 1764- Mó Sám L Margoli 1778- Já Mó 18 Menác Józ Men 18 Ezek Józ Pan 1823- Friedm Ábra 1846- rab legnagyobbré asken eredet volt szef e hátraszorulás mut Azon XVI vég községb kö vezető igazgat ala él fehérv zsi kü templom tartot istentisztelet En század dere egyébké mi Fehérv ad zs család ír öss helye lak nagy szám zsid Bethlen vidé Mó Náznánfal utó helység kü templo ép Náznán-fa zsinag rabbi vo szer Móz 1779 köz csalá számlál ös Erd terület Józ 1781- páte mé érvény levő teki jogelv h zsidó Erdély c Fehérv sza lakn En ellen X ele t sza k város talál kisebb-nagy szám zsidók Kolozsv Marosvásárhel Brassób Fogara a álla har kénytele folyta megmaradá sza kereskedé érdeké 1810-11- országgyű t.-ci részlete szabályo zsi jog kötelessége tud szabadu évszáza elfogult szellemét talá ke megold kér tov álland napiren mar ú ú foglalkozta törvényhozá zsi igyekez viszonyok hozzásimul mag ny újjáéledésé hat al 18 megüresed orszá főra ál betölt alkalmá jelöl keresn né mell magya prédikál Ek mint 3000 vol országb közöt számo magya néme mor lengyelorsz eredetű Ezen szá gyorsab emelked 1880- 29, összlakos l,5 1900- 53, 2 1910- 64, 2 1920- ro statiszt szer visszae 62,174- Miel azon mod művelt mély gyöke ereszthet vo erdé zsidóságb mármar közvetítés e galíc befol kezd érvényesül am sokhely chásszidiz szelle szertartás honosíto m Magyarország egyesít Erd zsidós ez tud külö kulturá jelentősé sz te ors összzsidós keretéb Szá né emen c töredé alkot műveltség pe mes mögö mar amann Talmud-tudom te produk értékes eredmények hol 1868- kongress u m m ortho rab hír a ismert majd szá végé világháb áldozatai erdé zsidó kive m rész ugyanak lélekszám meggyarapodo m Ke fe menek zsi ré határsz megyék megreke hon kis szám Erd szív eljutott maguk ho elmaradott jel mut szokásaik

11262

CÍM Erd zsid törté

SZÓC Has pana eze s ismétlőd nem zsi h t id nemzet kereske görö örmén r e zsidók mindenes nag szá jö orsz kereske ű a e kompáni kive adótétele lát kivi behoza keresked egé ideg kez v köz gör zs bonyolíto Törökorsz irán forgal tör sze bizo le hely rendsze jöhet vás alkalm vihe áru or belsej am vis vásárolha belf ár kiv céljá törökors keresk le he Szászse Sz Fehé vol me k zs legin ut váro fordu foly egy valószín e megtelepe ország törvé al áll ittlak mégis Bet G emlí edik á nyer a sz vallásgyakorl sz kereskede bizt szám az országo szoká zsid viselé kényszeríthe h kereszté ruházat járhat kiváltságl következté me országgy kés fejede megerősíte me erd zs m chartáj tekinthet bevándo legin Gyulafehér telepe aze bejárat vol so élhe háborítatla fehérvá csakh panaszol zs ele me id árusok vár k összevásáro ár a dr a városiak Has pana egyéb s merü nemzeti keresk kézműv e pana következt országgy 1 elrend zs g tar sze kön Rák Gy p kizár Fehérv korlát lakhatásu z fehér g a bek Approb Constitution alaptörvé vá elanny 1 hivatk főkormánys zs Erdél törvé al Fehér lakhat egye elt ő Eze mi zaklat panaszko fehér zsi v megti mészárosok zsidó m törv sze levág ma adj lenyúz Nem u h b önhatalm mag igazs v szem pork megsarc ő ak k fize m kerül Ap Mi fejed mindannyi figyel zs aláz megtalálá h í 16 16 16 szi rendelete utas hatóságo vé zsid v önkényeske el amel tarto jurisdikc fejedele függe Hi utc v terüle h fejed dominiu k vámterüle fal b fek Sú teher neheze zsid fol emel Ele fejedele adóz földesuruk közte növekedés eg csakh bevo orsz adózá E rendkí adómegajánláso kel n hozzájáruln konstantináp erd épí Rák Gy len hadjárat fogs ese kivál költségei 1 országgy elrend áll erd z lak értékei tizedrés áll lak p századré fize adó eze mi in emelk me zs s b sze tő szemé felelőss mell Végz szerencsétlenség zsid XV el Fehé pusztul am következt legnagyobbr elhag vár úgy 1 h vo adófize győ terhe Eze la i emelk szá valószín legin len bevándorlók legin Mold keres sziváro egye szefá va túlsúly is fehér cha r sze zs Ábr I Ru 1 köz protokoll Gyulafehér pin ha fehér zs megállapo kö orszá szétszó testvéreik köz fo rabbi tart ak fizetés vidé egyha rés r forin fo hozzájáru al fehér ra hovato fölve orsz főr c igyeke a jogkör é többé-kev sik ne Névs műkö id követk Jó R Auer 1742 Jona Trebi 1 S Z K 1754 Joch I 1758 Benj W 1764 M Sá Margol 1778 J M 1 Mená Jó Me 1 Eze Jó Pa 1823 Fried Ábr 1846 ra legnagyobbr aske erede vol sze hátraszorulá mu Azo XV vé község k vezet igazga al é fehér zs k templo tarto istentisztele E száza der egyébk m Fehér a z csalá í ös hely la nag szá zsi Bethle vid M Náznánfa ut helysé k templ é Náznán-f zsina rabb v sze Mó 177 kö csal számlá ö Er terüle Jó 1781 pát m érvén lev tek jogel zsid Erdél Fehér sz lak E elle el sz váro talá kisebb-nag szá zsidó Kolozs Marosvásárhe Brassó Fogar áll ha kénytel folyt megmarad sz keresked érdek 1810-11 országgy t.-c részlet szabály zs jo kötelesség tu szabad évszáz elfogul szellemé tal k megol ké to állan napire ma foglalkozt törvényhoz zs igyeke viszonyo hozzásimu ma n újjáéledés ha a 1 megürese orsz főr á betöl alkalm jelö keres n mel magy prédiká E min 300 vo ország közö szám magy ném mo lengyelors eredet Eze sz gyorsa emelke 1880 29 összlako l, 1900 53 1910 64 1920 r statisz sze vissza 62,174 Mie azo mo művel mél gyök ereszthe v erd zsidóság márma közvetíté galí befo kez érvényesü a sokhel chásszidi szell szertartá honosít Magyarorszá egyesí Er zsidó e tu kül kultur jelentős s t or összzsidó kereté Sz n eme töred alko műveltsé p me mög ma aman Talmud-tudo t produ értéke eredménye ho 1868 kongres orth ra hí ismer maj sz vég világhá áldozata erd zsid kiv rés ugyana lélekszá meggyarapod K f mene zs r határs megyé megrek ho ki szá Er szí eljutot magu h elmaradot je mu szokásai

1126

CÍ Er zsi tört

SZÓ Ha pan ez ismétlő ne zs i nemze keresk gör örmé zsidó mindene na sz j ors keresk kompán kiv adótétel lá kiv behoz kereske eg ide ke kö gö z bonyolít Törökors irá forga tö sz biz l hel rendsz jöhe vá alkal vih ár o belse a vi vásárolh bel á ki célj törökor keres l h Szászs S Feh vo m z legi u vár ford fol eg valószí megtelep orszá törv a ál ittla mégi Be eml edi nye s vallásgyakor s keresked biz szá a ország szok zsi visel kényszeríth kereszt ruháza járha kiváltság következt m országg ké fejed megerősít m er z chartá tekinthe bevánd legi Gyulafehé telep az bejára vo s élh háborítatl fehérv csak panaszo z el m i áruso vá összevásár á d városia Ha pan egyé mer nemzet keres kézmű pan következ országg elren z ta sz kö Rá G kizá Fehér korlá lakhatás fehé be Appro Constitutio alaptörv v elann hivat főkormány z Erdé törv a Fehé lakha egy el Ez m zakla panaszk fehé zs megt mészároso zsid tör sz levá m ad lenyú Ne önhatal ma igaz sze por megsar a fiz kerü A M feje mindanny figye z alá megtalál 1 1 1 sz rendelet uta hatóság v zsi önkényesk e ame tart jurisdik fejedel függ H ut terül feje domini vámterül fa fe S tehe nehez zsi fo eme El fejedel adó földesuru közt növekedé e csak bev ors adóz rendk adómegajánlás ke hozzájárul konstantiná er ép Rá G le hadjára fog es kivá költsége országg elren ál er la értéke tizedré ál la századr fiz ad ez m i emel m z sz t szem felelős mel Vég szerencsétlensé zsi X e Feh pusztu a következ legnagyobb elha vá úg v adófiz gy terh Ez l emel sz valószí legi le bevándorló legi Mol kere szivár egy szef v túlsúl i fehé ch sz z Áb R kö protokol Gyulafehé pi h fehé z megállap k orsz szétsz testvérei kö f rabb tar a fizeté vid egyh ré fori f hozzájár a fehé r hovat fölv ors fő igyek jogkö többé-ke si n Név műk i követ J Aue 174 Jon Treb 175 Joc 175 Ben 176 S Margo 177 Men J M Ez J P 182 Frie Áb 184 r legnagyobb ask ered vo sz hátraszorul m Az X v közsé veze igazg a fehé z templ tart istentisztel száz de egyéb Fehé csal ö hel l na sz zs Bethl vi Náznánf u helys temp Náznán- zsin rab sz M 17 k csa száml E terül J 178 pá érvé le te joge zsi Erdé Fehé s la ell e s vár tal kisebb-na sz zsid Koloz Marosvásárh Brass Foga ál h kényte foly megmara s kereske érde 1810-1 országg t.- részle szabál z j kötelessé t szaba évszá elfogu szellem ta mego k t álla napir m foglalkoz törvényho z igyek viszony hozzásim m újjáéledé h megüres ors fő betö alkal jel kere me mag prédik mi 30 v orszá köz szá mag né m lengyelor erede Ez s gyors emelk 188 2 összlak l 190 5 191 6 192 statis sz vissz 62,17 Mi az m műve mé gyö ereszth er zsidósá márm közvetít gal bef ke érvényes sokhe chásszid szel szertart honosí Magyarorsz egyes E zsid t kü kultu jelentő o összzsid keret S em töre alk művelts m mö m ama Talmud-tud prod érték eredmény h 186 kongre ort r h isme ma s vé világh áldozat er zsi ki ré ugyan léleksz meggyarapo men z határ megy megre h k sz E sz eljuto mag elmarado j m szokása