11265.htm

CÍMSZÓ: Erdős

SZEMÉLYNÉV: Erdős Armand

SZÓCIKK: Erdős, 1. Armand, zeneíró és zenekritikus, szül. Budapesten 1873., megh. Bécsben 1920. Az Egyetértésnek, majd a Független Magyarországnak szerkesztőségében működött. 1904 óta az Egyetértés tulajdonosa és kiadóhivatali igazgatója volt. A világháború alatt Bécsbe költözött és ott, mint az Elbemühl-lapok (Fremdenblatt, Extrablatt) igazgatója és zenekritikusa működött. Sok aktuális zenekritikája mellett két nagyobb tanulmányt is írt: Nők a művészetben és Modern operastil címmel. Megzenésítette Shakespeare Július Caesar-ját és vagy ötvenet Heine dalaiból.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1265. címszó a lexikon => 236. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11265.htm

CÍMSZÓ: Erdős

SZEMÉLYNÉV: Erdős Armand

SZÓCIKK: Erdős, 1. Armand, zeneíró és zenekritikus, szül. Budapesten 1873., megh. Bécsben 1920. Az Egyetértésnek, majd a Független Magyarországnak szerkesztőségében működött. 1904 óta az Egyetértés tulajdonosa és kiadóhivatali igazgatója volt. A világháború alatt Bécsbe költözött és ott, mint az Elbemühl-lapok Fremdenblatt, Extrablatt igazgatója és zenekritikusa működött. Sok aktuális zenekritikája mellett két nagyobb tanulmányt is írt: Nők a művészetben és Modern operastil címmel. Megzenésítette Shakespeare Július Caesar-ját és vagy ötvenet Heine dalaiból.

11265.ht

CÍMSZÓ Erdő

SZEMÉLYNÉV Erdő Arman

SZÓCIKK Erdős 1 Armand zeneír é zenekritikus szül Budapeste 1873. megh Bécsbe 1920 A Egyetértésnek maj Függetle Magyarországna szerkesztőségébe működött 190 ót a Egyetérté tulajdonos é kiadóhivatal igazgatój volt világhábor alat Bécsb költözöt é ott min a Elbemühl-lapo Fremdenblatt Extrablat igazgatój é zenekritikus működött So aktuáli zenekritikáj mellet ké nagyob tanulmány i írt Nő művészetbe é Moder operasti címmel Megzenésített Shakespear Júliu Caesar-já é vag ötvene Hein dalaiból

11265.h

CÍMSZ Erd

SZEMÉLYNÉ Erd Arma

SZÓCIK Erdő Arman zeneí zenekritiku szü Budapest 1873 meg Bécsb 192 Egyetértésne ma Függetl Magyarországn szerkesztőségéb működöt 19 ó Egyetért tulajdono kiadóhivata igazgató vol világhábo ala Bécs költözö ot mi Elbemühl-lap Fremdenblat Extrabla igazgató zenekritiku működöt S aktuál zenekritiká melle k nagyo tanulmán ír N művészetb Mode operast címme Megzenésítet Shakespea Júli Caesar-j va ötven Hei dalaibó

11265.

CÍMS Er

SZEMÉLYN Er Arm

SZÓCI Erd Arma zene zenekritik sz Budapes 187 me Bécs 19 Egyetértésn m Függet Magyarország szerkesztőségé működö 1 Egyetér tulajdon kiadóhivat igazgat vo világháb al Béc költöz o m Elbemühl-la Fremdenbla Extrabl igazgat zenekritik működö aktuá zenekritik mell nagy tanulmá í művészet Mod operas címm Megzenésíte Shakespe Júl Caesar- v ötve He dalaib

11265

CÍM E

SZEMÉLY E Ar

SZÓC Er Arm zen zenekriti s Budape 18 m Béc 1 Egyetértés Függe Magyarorszá szerkesztőség működ Egyeté tulajdo kiadóhiva igazga v világhá a Bé költö Elbemühl-l Fremdenbl Extrab igazga zenekriti működ aktu zenekriti mel nag tanulm művésze Mo opera cím Megzenésít Shakesp Jú Caesar ötv H dalai

1126



SZEMÉL A

SZÓ E Ar ze zenekrit Budap 1 Bé Egyetérté Függ Magyarorsz szerkesztősé műkö Egyet tulajd kiadóhiv igazg világh B költ Elbemühl- Fremdenb Extra igazg zenekrit műkö akt zenekrit me na tanul művész M oper cí Megzenésí Shakes J Caesa öt dala