12104.htm

CÍMSZÓ: Hódmezővásárhely

SZÓCIKK: Hódmezővásárhely, törvh. joggal felr. város Csongrád vm., majdnem 70,000 lak. (1910. 62,445), akik néhány száz német, tót és románon kívül mind magyarok. A kongresszusi zsidó hitközség a XXII. községkerülethez tartozik és 380 családban 1300 lelket számlál (1910-ben 1381), 378 adófizetővel. Ezek között van 29 nagykereskedő, 168 kereskedő, 9 nagyiparos, 38 iparos (az első gőzmalmot Bauer Jakab, az első gőzfűrésztelepet Steiner L. József alapította, mindkettő idegen érdekeltségű részvénytársaság tulajdonába ment át), 12 gazdálkodó (3 nagybirtokos), 12 ügyvéd, 12 orvos, 43 magántisztviselő, 11 más szabadpályán, 3 tanító, 7 köztisztviselő, 5 munkás, 16 magánzó, 15 egyéb foglalkozásban. 12 közadakozásból él. Az évi költségvetés 34,826 P. Hitéleti célokra 17,265, jótékonycélokra 2344 P-t fordít. Szociális törekvéseinek támogatására 1871. a Betegápoló-egylet, 1882. a Szegénysegélyző-egylet létesült, de ez 1912., a másik 1873. megszűnt és a hitközség keretében már csak a Chevra Kadisa és az 1860. alapított Izr. Nőegylet működik és osztozkodik a jóléti akciók lebonyolításában. Azelőtt széles keretekben fejthetett ki szociális tevékenységet, de a kezelésére bízott 30 jótékony célú alapítvány (23,052 K) és a 22 iskolai alapítvány (14,050 K) a magyar korona romlása következtében elértéktelenedett és a filantrópia s kultúra számára elveszett. Kulturális törekvéseiben mindazonáltal nem tűri meg a visszafejlődést és hitélete is kitartóan a régi tradíciókat követi, úgy, hogy mai élete gazda múltjának érdemes folytatása. A városi levéltár és város egykori birtokosainak, a Károlyi grófok családi levéltárának a zsidókra vonatkozó legrégibb adatai 1748-ból származnak. A görög kereskedők üzleti féltékenységből eredő panaszai folytán, a zsidókat súlyos büntetések terhe alatt a városban való tartózkodástól és kereskedéstől eltiltották. («Jakab zsidó»-t a tilalom megszegése miatt 40 korbácsütésre ítélték.) Az akkori idők szellemére vall, hogy a pusztai kutak megmérgezésével vádolta meg a zsidókat a féltékeny konkurencia. A szörnyű vádat a köznép elhitte mert terjesztői azt híresztelték, hogy azért mérgezik el a zsidók a kutakat, hogy a dögbőröket olcsón megvehessek. Az alföldi magyarsághoz nyelvében és érzéseiben alkalmazkodó zsidók mégis megküzdöttek a sokféle szorongatással és lassan-lassan tért foglaltak. 1810 körül kezdtek tömörülni vallásgyakorlataik végzésére. 1829-ben megalakul a hitközség és a Chevra s ez évben nyit temetőt. A hitközséget Deutsch József, Wodianer József, Wodianer Jakab (a báró Wodianer-család ősének testvérei), Mayer Löw, Schwabach Jakab, Miskolczy József és Fülöp Sámuel alapították. 1830-ban 28 család él a hitközségben, a magyar életformáknak megfelelő formák között, ami abból is látható, hogy 1830-ból származó magyar feliratú sírkövet találunk a zsidótemetőben. 1831. a «zsidó községit már katonaállításra köteleztetik. Külső kereteinek legemlékezetesebb kiszélesedése 1833-raesik, mikor az uradalomtól, amely készséges pártolója, időnként a bírákkal szemben védelmezője volt a hitközségnek, templomépítésre telket kap. Ez azonban nem felelhetett meg teljesen céljának, mert már a következő évben más telket vásárolt a templom céljaira. 1840-ben rabbit alkalmazott a hitközség Grünhut Ábrahám személyében és ekkor telket vett az iskola céljaira is. Két évtizedig tartott, amíg elég erőt gyűjtött a templomépítéshez, amit végre 1853. megvalósíthatott. Templomát, amely méreteivel és díszességével felülmúlta az azon időbeli többi, jóval nagyobb hitközség templomait, 1856. Löw Lipót, Szeged híres főrabbija avatta fel. A templomépítésnél sokkal korábban, 1839. bontakozott ki a hitközség törekvéseiből az iskola, amelynek alapját tanító alkalmazásával akkor vetette meg. Első tanítója volt Stern Ignác (l. o.), a nagy Zohár-tudós. 1845-ben már rendszeres tantervvel, 1850. már rendszeresen alkalmazott tanítókkal, hatósági ellenőrzés mellett működött az iskola, abban az épületben, amelynek telkét 1844. az uradalomtól kapta a hitközség. A. szabadságharc alatt a hitközség tagjai közül 34-en voltak honvédek, 2 tiszt. Ketten el is estek. A Bach-korszak nyomasztóan hatott a hitközség fejlődésére, amely teljesen a hatóságok ellenőrzése alá került. A főszolgabíró nevezte ki és mentette fel a vezetőséget, ellenőrizte az adózást és a hitközség minden megmozdulását, utóbb pedig már csak befolyást gyakorolt, hogy megtartsák a választásokat és zavartalanul végezzék az adminisztrációt. A gyűlésekre «büntetés terhe» alatt kötelezte a megjelenést. A Bach-korszak önkényét megérezte Wodianer Sámuel is, a hitközség és a hitközségi intézmények egyik legérdemesebb megszervezője, akit a megyefőnök 1853. állásából fölmentett. Utána rövidebb időre Pollák Dávid, Kohn Emánuel, Czukor Izrael és Weisz Károly kerültek, a hitközség élére. Utánuk huzamosabb időre Újhelyi H. Lipót foglalta el az elnöki széket. Az ő működése alatt 1866. történt, hogy a hitközség önérzetesen szembehelyezkedett a főszolgabíróval, aki a katonaállítás és a hadiadó fizetés tekintetében a többi lakostól eltérő eljárást alkalmazott a zsidókkal szemben. Ugyanebben az évben a 263 adófizetőt számláló hitközség egy «modern rabbi» alkalmazását határozta el. Erre azonban mégis csak 1879. került a sor, amikor Seltmann Lajos szegedi rabbit egyhangúlag főrabbivá választotta meg. 1867-ben modern alapszabályokat és szervezetet létesített a hitközség. 1872-ben válság fenyegette a hitközséget, miután egy kis töredéke kivált és orthodox alapon külön hitközséget létesített. 1875-ben azonban újból egyesültek a hitközséggel. A béke nem tartott sokáig, mert 1875. nyíltan bevallott személyi okokból újból kivált az orthodox töredék és megint külön hitközségben szervezkedett. Ez a különállás szintén csak rövid ideig tartotta magát és azóta zavartalanul működhet az egységbe forrt hitközség. A templomba Seltmann Lajos főrabbi megválasztásával (1879) vonult be a magyar hitszónoklat, amely 1902. közgyűlési határozattal kizárólagossá vált. 1875-82-ig Deutsch Lipót, ettől kezdve 1911-ig Beregi Lajos a hitk. elnöke. Ő alatta építették újjá a templomot. 1911-től Anisfeld Sándor volt a hitközség elnöke, aki 1926. bekövetkezett halála előtt 20 hold szántóföldet hagyott papi jövedelemül a hitközségre. A H.-i zsidóság több kitűnőséget adott a hazai kultúrának, tudóst, művészt, politikust egyaránt. Legismertebbek: Heitler Moritz bécsi orvostanár, Sándor Pál orsz. képviselő. Kallós Ede szobrász, Vásárhelyi Domokos közigazg. bíró, Wittmann P. műegy. tanár, Vajda Béla, losonci főrabbi, stb. A világháború teljesen kiforrt magyar szellemet talált ebben a nagy alföldi hitközségben, amely arányszámát meghaladó katonát adott az országnak és külön hadikórházat tartott fenn 1914-1917-ig a Chevra és Nőegylet támogatásával. 29 tagja elesett. Történeti életének legszomorúbb periódusát a proletárdiktatúra alatt szenvedte át, mikor a hitközség három tagja kivégeztetett. 1919 ápr. 26-án kivégezték Weisz Mihály bornagykereskedőt, a fiát: Weisz Henriket és Havas Henrik mozgófényképszínház tulajdonost. A törvényes uralom helyreállítása után megfeledkeztek a vértanúról és a mozijogot családjától elvették. Áldozatot követeltek a román megszállás alatt is, mikor Strasser Gábor iparossegédet végezték ki 1919 júl.-ban. A konszolidáció visszaállította a normális állapotokat és most már csak a kedvezőtlen gazdasági helyzetet sínyli a hitközség, amely idő szerint a következők vezetése alatt áll: Lajos főrabbi, Szemző Miksa elnök, Steiner Ferenc alelnök, Dániel Jenő, Weisz Miklós, Reich Ede városi főmérnök, Sándor Jenő Goldmann Mór, Biró Gábor, Bárány Béla, Klein Miksa, Kertész Sándor elöljárók. Steiner Ferenc a Chevra Kadisa, Bleyer Antalné a Nőegylet elnöke.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2104. címszó a lexikon => 374. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12104.htm

CÍMSZÓ: Hódmezővásárhely

SZÓCIKK: Hódmezővásárhely, törvh. joggal felr. város Csongrád vm., majdnem 70,000 lak. 1910. 62,445 , akik néhány száz német, tót és románon kívül mind magyarok. A kongresszusi zsidó hitközség a XXII. községkerülethez tartozik és 380 családban 1300 lelket számlál 1910-ben 1381 , 378 adófizetővel. Ezek között van 29 nagykereskedő, 168 kereskedő, 9 nagyiparos, 38 iparos az első gőzmalmot Bauer Jakab, az első gőzfűrésztelepet Steiner L. József alapította, mindkettő idegen érdekeltségű részvénytársaság tulajdonába ment át , 12 gazdálkodó 3 nagybirtokos , 12 ügyvéd, 12 orvos, 43 magántisztviselő, 11 más szabadpályán, 3 tanító, 7 köztisztviselő, 5 munkás, 16 magánzó, 15 egyéb foglalkozásban. 12 közadakozásból él. Az évi költségvetés 34,826 P. Hitéleti célokra 17,265, jótékonycélokra 2344 P-t fordít. Szociális törekvéseinek támogatására 1871. a Betegápoló-egylet, 1882. a Szegénysegélyző-egylet létesült, de ez 1912., a másik 1873. megszűnt és a hitközség keretében már csak a Chevra Kadisa és az 1860. alapított Izr. Nőegylet működik és osztozkodik a jóléti akciók lebonyolításában. Azelőtt széles keretekben fejthetett ki szociális tevékenységet, de a kezelésére bízott 30 jótékony célú alapítvány 23,052 K és a 22 iskolai alapítvány 14,050 K a magyar korona romlása következtében elértéktelenedett és a filantrópia s kultúra számára elveszett. Kulturális törekvéseiben mindazonáltal nem tűri meg a visszafejlődést és hitélete is kitartóan a régi tradíciókat követi, úgy, hogy mai élete gazda múltjának érdemes folytatása. A városi levéltár és város egykori birtokosainak, a Károlyi grófok családi levéltárának a zsidókra vonatkozó legrégibb adatai 1748-ból származnak. A görög kereskedők üzleti féltékenységből eredő panaszai folytán, a zsidókat súlyos büntetések terhe alatt a városban való tartózkodástól és kereskedéstől eltiltották. Jakab zsidó -t a tilalom megszegése miatt 40 korbácsütésre ítélték. Az akkori idők szellemére vall, hogy a pusztai kutak megmérgezésével vádolta meg a zsidókat a féltékeny konkurencia. A szörnyű vádat a köznép elhitte mert terjesztői azt híresztelték, hogy azért mérgezik el a zsidók a kutakat, hogy a dögbőröket olcsón megvehessek. Az alföldi magyarsághoz nyelvében és érzéseiben alkalmazkodó zsidók mégis megküzdöttek a sokféle szorongatással és lassan-lassan tért foglaltak. 1810 körül kezdtek tömörülni vallásgyakorlataik végzésére. 1829-ben megalakul a hitközség és a Chevra s ez évben nyit temetőt. A hitközséget Deutsch József, Wodianer József, Wodianer Jakab a báró Wodianer-család ősének testvérei , Mayer Löw, Schwabach Jakab, Miskolczy József és Fülöp Sámuel alapították. 1830-ban 28 család él a hitközségben, a magyar életformáknak megfelelő formák között, ami abból is látható, hogy 1830-ból származó magyar feliratú sírkövet találunk a zsidótemetőben. 1831. a zsidó községit már katonaállításra köteleztetik. Külső kereteinek legemlékezetesebb kiszélesedése 1833-raesik, mikor az uradalomtól, amely készséges pártolója, időnként a bírákkal szemben védelmezője volt a hitközségnek, templomépítésre telket kap. Ez azonban nem felelhetett meg teljesen céljának, mert már a következő évben más telket vásárolt a templom céljaira. 1840-ben rabbit alkalmazott a hitközség Grünhut Ábrahám személyében és ekkor telket vett az iskola céljaira is. Két évtizedig tartott, amíg elég erőt gyűjtött a templomépítéshez, amit végre 1853. megvalósíthatott. Templomát, amely méreteivel és díszességével felülmúlta az azon időbeli többi, jóval nagyobb hitközség templomait, 1856. Löw Lipót, Szeged híres főrabbija avatta fel. A templomépítésnél sokkal korábban, 1839. bontakozott ki a hitközség törekvéseiből az iskola, amelynek alapját tanító alkalmazásával akkor vetette meg. Első tanítója volt Stern Ignác l. o. , a nagy Zohár-tudós. 1845-ben már rendszeres tantervvel, 1850. már rendszeresen alkalmazott tanítókkal, hatósági ellenőrzés mellett működött az iskola, abban az épületben, amelynek telkét 1844. az uradalomtól kapta a hitközség. A. szabadságharc alatt a hitközség tagjai közül 34-en voltak honvédek, 2 tiszt. Ketten el is estek. A Bach-korszak nyomasztóan hatott a hitközség fejlődésére, amely teljesen a hatóságok ellenőrzése alá került. A főszolgabíró nevezte ki és mentette fel a vezetőséget, ellenőrizte az adózást és a hitközség minden megmozdulását, utóbb pedig már csak befolyást gyakorolt, hogy megtartsák a választásokat és zavartalanul végezzék az adminisztrációt. A gyűlésekre büntetés terhe alatt kötelezte a megjelenést. A Bach-korszak önkényét megérezte Wodianer Sámuel is, a hitközség és a hitközségi intézmények egyik legérdemesebb megszervezője, akit a megyefőnök 1853. állásából fölmentett. Utána rövidebb időre Pollák Dávid, Kohn Emánuel, Czukor Izrael és Weisz Károly kerültek, a hitközség élére. Utánuk huzamosabb időre Újhelyi H. Lipót foglalta el az elnöki széket. Az ő működése alatt 1866. történt, hogy a hitközség önérzetesen szembehelyezkedett a főszolgabíróval, aki a katonaállítás és a hadiadó fizetés tekintetében a többi lakostól eltérő eljárást alkalmazott a zsidókkal szemben. Ugyanebben az évben a 263 adófizetőt számláló hitközség egy modern rabbi alkalmazását határozta el. Erre azonban mégis csak 1879. került a sor, amikor Seltmann Lajos szegedi rabbit egyhangúlag főrabbivá választotta meg. 1867-ben modern alapszabályokat és szervezetet létesített a hitközség. 1872-ben válság fenyegette a hitközséget, miután egy kis töredéke kivált és orthodox alapon külön hitközséget létesített. 1875-ben azonban újból egyesültek a hitközséggel. A béke nem tartott sokáig, mert 1875. nyíltan bevallott személyi okokból újból kivált az orthodox töredék és megint külön hitközségben szervezkedett. Ez a különállás szintén csak rövid ideig tartotta magát és azóta zavartalanul működhet az egységbe forrt hitközség. A templomba Seltmann Lajos főrabbi megválasztásával 1879 vonult be a magyar hitszónoklat, amely 1902. közgyűlési határozattal kizárólagossá vált. 1875-82-ig Deutsch Lipót, ettől kezdve 1911-ig Beregi Lajos a hitk. elnöke. Ő alatta építették újjá a templomot. 1911-től Anisfeld Sándor volt a hitközség elnöke, aki 1926. bekövetkezett halála előtt 20 hold szántóföldet hagyott papi jövedelemül a hitközségre. A H.-i zsidóság több kitűnőséget adott a hazai kultúrának, tudóst, művészt, politikust egyaránt. Legismertebbek: Heitler Moritz bécsi orvostanár, Sándor Pál orsz. képviselő. Kallós Ede szobrász, Vásárhelyi Domokos közigazg. bíró, Wittmann P. műegy. tanár, Vajda Béla, losonci főrabbi, stb. A világháború teljesen kiforrt magyar szellemet talált ebben a nagy alföldi hitközségben, amely arányszámát meghaladó katonát adott az országnak és külön hadikórházat tartott fenn 1914-1917-ig a Chevra és Nőegylet támogatásával. 29 tagja elesett. Történeti életének legszomorúbb periódusát a proletárdiktatúra alatt szenvedte át, mikor a hitközség három tagja kivégeztetett. 1919 ápr. 26-án kivégezték Weisz Mihály bornagykereskedőt, a fiát: Weisz Henriket és Havas Henrik mozgófényképszínház tulajdonost. A törvényes uralom helyreállítása után megfeledkeztek a vértanúról és a mozijogot családjától elvették. Áldozatot követeltek a román megszállás alatt is, mikor Strasser Gábor iparossegédet végezték ki 1919 júl.-ban. A konszolidáció visszaállította a normális állapotokat és most már csak a kedvezőtlen gazdasági helyzetet sínyli a hitközség, amely idő szerint a következők vezetése alatt áll: Lajos főrabbi, Szemző Miksa elnök, Steiner Ferenc alelnök, Dániel Jenő, Weisz Miklós, Reich Ede városi főmérnök, Sándor Jenő Goldmann Mór, Biró Gábor, Bárány Béla, Klein Miksa, Kertész Sándor elöljárók. Steiner Ferenc a Chevra Kadisa, Bleyer Antalné a Nőegylet elnöke.

12104.ht

CÍMSZÓ Hódmezővásárhel

SZÓCIKK Hódmezővásárhely törvh jogga felr váro Csongrá vm. majdne 70,00 lak 1910 62,44 aki néhán szá német tó é románo kívü min magyarok kongresszus zsid hitközsé XXII községkerülethe tartozi é 38 családba 130 lelke számlá 1910-be 138 37 adófizetővel Eze közöt va 2 nagykereskedő 16 kereskedő nagyiparos 3 iparo a els gőzmalmo Baue Jakab a els gőzfűrésztelepe Steine L Józse alapította mindkett idege érdekeltség részvénytársasá tulajdonáb men á 1 gazdálkod nagybirtoko 1 ügyvéd 1 orvos 4 magántisztviselő 1 má szabadpályán tanító köztisztviselő munkás 1 magánzó 1 egyé foglalkozásban 1 közadakozásbó él A év költségveté 34,82 P Hitélet célokr 17,265 jótékonycélokr 234 P- fordít Szociáli törekvéseine támogatásár 1871 Betegápoló-egylet 1882 Szegénysegélyző-egyle létesült d e 1912. mási 1873 megszűn é hitközsé keretébe má csa Chevr Kadis é a 1860 alapítot Izr Nőegyle működi é osztozkodi jólét akció lebonyolításában Azelőt széle keretekbe fejthetet k szociáli tevékenységet d kezelésér bízot 3 jótékon cél alapítván 23,05 é 2 iskola alapítván 14,05 magya koron romlás következtébe elértéktelenedet é filantrópi kultúr számár elveszett Kulturáli törekvéseibe mindazonálta ne tűr me visszafejlődés é hitélet i kitartóa rég tradícióka követi úgy hog ma élet gazd múltjána érdeme folytatása város levéltá é váro egykor birtokosainak Károly grófo család levéltárána zsidókr vonatkoz legrégib adata 1748-bó származnak görö kereskedő üzlet féltékenységbő ered panasza folytán zsidóka súlyo büntetése terh alat városba val tartózkodástó é kereskedéstő eltiltották Jaka zsid - tilalo megszegés miat 4 korbácsütésr ítélték A akkor idő szellemér vall hog puszta kuta megmérgezéséve vádolt me zsidóka féltéken konkurencia szörny váda közné elhitt mer terjesztő az híresztelték hog azér mérgezi e zsidó kutakat hog dögbőröke olcsó megvehessek A alföld magyarságho nyelvébe é érzéseibe alkalmazkod zsidó mégi megküzdötte sokfél szorongatássa é lassan-lassa tér foglaltak 181 körü kezdte tömörüln vallásgyakorlatai végzésére 1829-be megalaku hitközsé é Chevr e évbe nyi temetőt hitközsége Deutsc József Wodiane József Wodiane Jaka bár Wodianer-csalá őséne testvére Maye Löw Schwabac Jakab Miskolcz Józse é Fülö Sámue alapították 1830-ba 2 csalá é hitközségben magya életformákna megfelel formá között am abbó i látható hog 1830-bó származ magya felirat sírköve találun zsidótemetőben 1831 zsid községi má katonaállításr köteleztetik Küls kereteine legemlékezeteseb kiszélesedés 1833-raesik miko a uradalomtól amel készsége pártolója időnkén bírákka szembe védelmezőj vol hitközségnek templomépítésr telke kap E azonba ne felelhetet me teljese céljának mer má következ évbe má telke vásárol templo céljaira 1840-be rabbi alkalmazot hitközsé Grünhu Ábrahá személyébe é ekko telke vet a iskol céljair is Ké évtizedi tartott amí elé erő gyűjtöt templomépítéshez ami végr 1853 megvalósíthatott Templomát amel méreteive é díszességéve felülmúlt a azo időbel többi jóva nagyob hitközsé templomait 1856 Lö Lipót Szege híre főrabbij avatt fel templomépítésné sokka korábban 1839 bontakozot k hitközsé törekvéseibő a iskola amelyne alapjá tanít alkalmazásáva akko vetett meg Els tanítój vol Ster Igná l o nag Zohár-tudós 1845-be má rendszere tantervvel 1850 má rendszerese alkalmazot tanítókkal hatóság ellenőrzé mellet működöt a iskola abba a épületben amelyne telké 1844 a uradalomtó kapt hitközség A szabadsághar alat hitközsé tagja közü 34-e volta honvédek tiszt Kette e i estek Bach-korsza nyomasztóa hatot hitközsé fejlődésére amel teljese hatóságo ellenőrzés al került főszolgabír nevezt k é mentett fe vezetőséget ellenőrizt a adózás é hitközsé minde megmozdulását utób pedi má csa befolyás gyakorolt hog megtartsá választásoka é zavartalanu végezzé a adminisztrációt gyűlésekr bünteté terh alat kötelezt megjelenést Bach-korsza önkényé megérezt Wodiane Sámue is hitközsé é hitközség intézménye egyi legérdemeseb megszervezője aki megyefőnö 1853 állásábó fölmentett Után rövideb időr Pollá Dávid Koh Emánuel Czuko Izrae é Weis Károl kerültek hitközsé élére Utánu huzamosab időr Újhely H Lipó foglalt e a elnök széket A működés alat 1866 történt hog hitközsé önérzetese szembehelyezkedet főszolgabíróval ak katonaállítá é hadiad fizeté tekintetébe több lakostó eltér eljárás alkalmazot zsidókka szemben Ugyanebbe a évbe 26 adófizető számlál hitközsé eg moder rabb alkalmazásá határozt el Err azonba mégi csa 1879 kerül sor amiko Seltman Lajo szeged rabbi egyhangúla főrabbiv választott meg 1867-be moder alapszabályoka é szervezete létesítet hitközség 1872-be válsá fenyegett hitközséget miutá eg ki töredék kivál é orthodo alapo külö hitközsége létesített 1875-be azonba újbó egyesülte hitközséggel bék ne tartot sokáig mer 1875 nyílta bevallot személy okokbó újbó kivál a orthodo töredé é megin külö hitközségbe szervezkedett E különállá szinté csa rövi idei tartott magá é azót zavartalanu működhe a egységb forr hitközség templomb Seltman Lajo főrabb megválasztásáva 187 vonul b magya hitszónoklat amel 1902 közgyűlés határozatta kizárólagoss vált 1875-82-i Deutsc Lipót ettő kezdv 1911-i Bereg Lajo hitk elnöke alatt építetté újj templomot 1911-tő Anisfel Sándo vol hitközsé elnöke ak 1926 bekövetkezet halál előt 2 hol szántófölde hagyot pap jövedelemü hitközségre H.- zsidósá töb kitűnősége adot haza kultúrának tudóst művészt politikus egyaránt Legismertebbek Heitle Morit bécs orvostanár Sándo Pá orsz képviselő Kalló Ed szobrász Vásárhely Domoko közigazg bíró Wittman P műegy tanár Vajd Béla losonc főrabbi stb világhábor teljese kiforr magya szelleme talál ebbe nag alföld hitközségben amel arányszámá meghalad katoná adot a országna é külö hadikórháza tartot fen 1914-1917-i Chevr é Nőegyle támogatásával 2 tagj elesett Történet életéne legszomorúb periódusá proletárdiktatúr alat szenvedt át miko hitközsé háro tagj kivégeztetett 191 ápr 26-á kivégezté Weis Mihál bornagykereskedőt fiát Weis Henrike é Hava Henri mozgófényképszínhá tulajdonost törvénye uralo helyreállítás utá megfeledkezte vértanúró é mozijogo családjátó elvették Áldozato követelte romá megszállá alat is miko Strasse Gábo iparossegéde végezté k 191 júl.-ban konszolidáci visszaállított normáli állapotoka é mos má csa kedvezőtle gazdaság helyzete sínyl hitközség amel id szerin következő vezetés alat áll Lajo főrabbi Szemz Miks elnök Steine Feren alelnök Dánie Jenő Weis Miklós Reic Ed város főmérnök Sándo Jen Goldman Mór Bir Gábor Bárán Béla Klei Miksa Kertés Sándo elöljárók Steine Feren Chevr Kadisa Bleye Antaln Nőegyle elnöke

12104.h

CÍMSZ Hódmezővásárhe

SZÓCIK Hódmezővásárhel törv jogg fel vár Csongr vm majdn 70,0 la 191 62,4 ak néhá sz néme t román kív mi magyaro kongresszu zsi hitközs XXI községkerületh tartoz 3 családb 13 lelk száml 1910-b 13 3 adófizetőve Ez közö v nagykeresked 1 keresked nagyiparo ipar el gőzmalm Bau Jaka el gőzfűrésztelep Stein Józs alapított mindket ideg érdekeltsé részvénytársas tulajdoná me gazdálko nagybirtok ügyvé orvo magántisztvisel m szabadpályá tanít köztisztvisel munká magánz egy foglalkozásba közadakozásb é é költségvet 34,8 Hitéle célok 17,26 jótékonycélok 23 P fordí Szociál törekvésein támogatásá 187 Betegápoló-egyle 188 Szegénysegélyző-egyl létesül 1912 más 187 megszű hitközs keretéb m cs Chev Kadi 186 alapíto Iz Nőegyl működ osztozkod jólé akci lebonyolításába Azelő szél keretekb fejthete szociál tevékenysége kezelésé bízo jótéko cé alapítvá 23,0 iskol alapítvá 14,0 magy koro romlá következtéb elértéktelenede filantróp kultú számá elveszet Kulturál törekvéseib mindazonált n tű m visszafejlődé hitéle kitartó ré tradíciók követ úg ho m éle gaz múltján érdem folytatás váro levélt vár egyko birtokosaina Károl gróf csalá levéltárán zsidók vonatko legrégi adat 1748-b származna gör keresked üzle féltékenységb ere panasz folytá zsidók súly büntetés ter ala városb va tartózkodást kereskedést eltiltottá Jak zsi tilal megszegé mia korbácsütés ítélté akko id szellemé val ho puszt kut megmérgezésév vádol m zsidók féltéke konkurenci szörn vád közn elhit me terjeszt a híresztelté ho azé mérgez zsid kutaka ho dögbőrök olcs megvehesse alföl magyarságh nyelvéb érzéseib alkalmazko zsid még megküzdött sokfé szorongatáss lassan-lass té foglalta 18 kör kezdt tömörül vallásgyakorlata végzésér 1829-b megalak hitközs Chev évb ny temető hitközség Deuts Józse Wodian Józse Wodian Jak bá Wodianer-csal ősén testvér May Lö Schwaba Jaka Miskolc Józs Fül Sámu alapítottá 1830-b csal hitközségbe magy életformákn megfele form közöt a abb láthat ho 1830-b szárma magy felira sírköv találu zsidótemetőbe 183 zsi község m katonaállítás kötelezteti Kül keretein legemlékezetese kiszélesedé 1833-raesi mik uradalomtó ame készség pártolój időnké bírákk szemb védelmező vo hitközségne templomépítés telk ka azonb n felelhete m teljes céljána me m követke évb m telk vásáro templ céljair 1840-b rabb alkalmazo hitközs Grünh Ábrah személyéb ekk telk ve isko céljai i K évtized tartot am el er gyűjtö templomépítéshe am vég 185 megvalósíthatot Templomá ame méreteiv díszességév felülmúl az időbe több jóv nagyo hitközs templomai 185 L Lipó Szeg hír főrabbi avat fe templomépítésn sokk korábba 183 bontakozo hitközs törekvéseib iskol amelyn alapj taní alkalmazásáv akk vetet me El tanító vo Ste Ign na Zohár-tudó 1845-b m rendszer tantervve 185 m rendszeres alkalmazo tanítókka hatósá ellenőrz melle működö iskol abb épületbe amelyn telk 184 uradalomt kap hitközsé szabadságha ala hitközs tagj köz 34- volt honvéde tisz Kett este Bach-korsz nyomasztó hato hitközs fejlődésér ame teljes hatóság ellenőrzé a kerül főszolgabí nevez mentet f vezetősége ellenőriz adózá hitközs mind megmozdulásá utó ped m cs befolyá gyakorol ho megtarts választások zavartalan végezz adminisztráció gyűlések büntet ter ala kötelez megjelenés Bach-korsz önkény megérez Wodian Sámu i hitközs hitközsé intézmény egy legérdemese megszervezőj ak megyefőn 185 állásáb fölmentet Utá rövide idő Poll Dávi Ko Emánue Czuk Izra Wei Káro kerülte hitközs élér Után huzamosa idő Újhel Lip foglal elnö széke működé ala 186 történ ho hitközs önérzetes szembehelyezkede főszolgabíróva a katonaállít hadia fizet tekintetéb töb lakost elté eljárá alkalmazo zsidókk szembe Ugyanebb évb 2 adófizet számlá hitközs e mode rab alkalmazás határoz e Er azonb még cs 187 kerü so amik Seltma Laj szege rabb egyhangúl főrabbi választot me 1867-b mode alapszabályok szervezet létesíte hitközsé 1872-b váls fenyeget hitközsége miut e k töredé kivá orthod alap kül hitközség létesítet 1875-b azonb újb egyesült hitközségge bé n tarto sokái me 187 nyílt bevallo személ okokb újb kivá orthod töred megi kül hitközségb szervezkedet különáll szint cs röv ide tartot mag azó zavartalan működh egység for hitközsé templom Seltma Laj főrab megválasztásáv 18 vonu magy hitszónokla ame 190 közgyűlé határozatt kizárólagos vál 1875-82- Deuts Lipó ett kezd 1911- Bere Laj hit elnök alat épített új templomo 1911-t Anisfe Sánd vo hitközs elnök a 192 bekövetkeze halá elő ho szántóföld hagyo pa jövedelem hitközségr H. zsidós tö kitűnőség ado haz kultúrána tudós művész politiku egyarán Legismertebbe Heitl Mori béc orvostaná Sánd P ors képvisel Kall E szobrás Vásárhel Domok közigaz bír Wittma műeg taná Vaj Bél loson főrabb st világhábo teljes kifor magy szellem talá ebb na alföl hitközségbe ame arányszám meghala katon ado országn kül hadikórház tarto fe 1914-1917- Chev Nőegyl támogatásáva tag eleset Történe életén legszomorú periódus proletárdiktatú ala szenved á mik hitközs hár tag kivégeztetet 19 áp 26- kivégezt Wei Mihá bornagykereskedő fiá Wei Henrik Hav Henr mozgófényképszính tulajdonos törvény ural helyreállítá ut megfeledkezt vértanúr mozijog családját elvetté Áldozat követelt rom megszáll ala i mik Strass Gáb iparossegéd végezt 19 júl.-ba konszolidác visszaállítot normál állapotok mo m cs kedvezőtl gazdasá helyzet síny hitközsé ame i szeri következ vezeté ala ál Laj főrabb Szem Mik elnö Stein Fere alelnö Dáni Jen Wei Mikló Rei E váro főmérnö Sánd Je Goldma Mó Bi Gábo Bárá Bél Kle Miks Kerté Sánd elöljáró Stein Fere Chev Kadis Bley Antal Nőegyl elnök

12104.

CÍMS Hódmezővásárh

SZÓCI Hódmezővásárhe tör jog fe vá Csong v majd 70, l 19 62, a néh s ném romá kí m magyar kongressz zs hitköz XX községkerület tarto család 1 lel szám 1910- 1 adófizetőv E köz nagykereske kereske nagyipar ipa e gőzmal Ba Jak e gőzfűrésztele Stei Józ alapítot mindke ide érdekelts részvénytársa tulajdon m gazdálk nagybirto ügyv orv magántisztvise szabadpály taní köztisztvise munk magán eg foglalkozásb közadakozás költségve 34, Hitél célo 17,2 jótékonycélo 2 ford Szociá törekvései támogatás 18 Betegápoló-egyl 18 Szegénysegélyző-egy létesü 191 má 18 megsz hitköz kereté c Che Kad 18 alapít I Nőegy műkö osztozko jól akc lebonyolításáb Azel szé keretek fejthet szociá tevékenység kezelés bíz jóték c alapítv 23, isko alapítv 14, mag kor roml következté elértéktelened filantró kult szám elvesze Kulturá törekvései mindazonál t visszafejlőd hitél kitart r tradíció köve ú h él ga múltjá érde folytatá vár levél vá egyk birtokosain Káro gró csal levéltárá zsidó vonatk legrég ada 1748- származn gö kereske üzl féltékenység er panas folyt zsidó súl bünteté te al város v tartózkodás kereskedés eltiltott Ja zs tila megszeg mi korbácsüté ítélt akk i szellem va h pusz ku megmérgezésé vádo zsidó félték konkurenc ször vá köz elhi m terjesz híresztelt h az mérge zsi kutak h dögbőrö olc megvehess alfö magyarság nyelvé érzései alkalmazk zsi mé megküzdöt sokf szorongatás lassan-las t foglalt 1 kö kezd tömörü vallásgyakorlat végzésé 1829- megala hitköz Che év n temet hitközsé Deut Józs Wodia Józs Wodia Ja b Wodianer-csa ősé testvé Ma L Schwab Jak Miskol Józ Fü Sám alapított 1830- csa hitközségb mag életformák megfel for közö ab látha h 1830- szárm mag felir sírkö talál zsidótemetőb 18 zs közsé katonaállítá köteleztet Kü keretei legemlékezetes kiszélesed 1833-raes mi uradalomt am készsé pártoló időnk bírák szem védelmez v hitközségn templomépíté tel k azon felelhet telje célján m követk év tel vásár temp céljai 1840- rab alkalmaz hitköz Grün Ábra személyé ek tel v isk célja évtize tarto a e e gyűjt templomépítésh a vé 18 megvalósíthato Templom am méretei díszességé felülmú a időb töb jó nagy hitköz temploma 18 Lip Sze hí főrabb ava f templomépítés sok korább 18 bontakoz hitköz törekvései isko amely alap tan alkalmazásá ak vete m E tanít v St Ig n Zohár-tud 1845- rendsze tantervv 18 rendszere alkalmaz tanítókk hatós ellenőr mell működ isko ab épületb amely tel 18 uradalom ka hitközs szabadságh al hitköz tag kö 34 vol honvéd tis Ket est Bach-kors nyomaszt hat hitköz fejlődésé am telje hatósá ellenőrz kerü főszolgab neve mente vezetőség ellenőri adóz hitköz min megmozdulás ut pe c befoly gyakoro h megtart választáso zavartala végez adminisztráci gyűlése bünte te al kötele megjelené Bach-kors önkén megére Wodia Sám hitköz hitközs intézmén eg legérdemes megszervező a megyefő 18 állásá fölmente Ut rövid id Pol Dáv K Emánu Czu Izr We Kár került hitköz élé Utá huzamos id Újhe Li fogla eln szék működ al 18 törté h hitköz önérzete szembehelyezked főszolgabíróv katonaállí hadi fize tekinteté tö lakos elt eljár alkalmaz zsidók szemb Ugyaneb év adófize száml hitköz mod ra alkalmazá határo E azon mé c 18 ker s ami Seltm La szeg rab egyhangú főrabb választo m 1867- mod alapszabályo szerveze létesít hitközs 1872- vál fenyege hitközség miu töred kiv ortho ala kü hitközsé létesíte 1875- azon új egyesül hitközségg b tart soká m 18 nyíl bevall szemé okok új kiv ortho töre meg kü hitközség szervezkede különál szin c rö id tarto ma az zavartala működ egysé fo hitközs templo Seltm La főra megválasztásá 1 von mag hitszónokl am 19 közgyűl határozat kizárólago vá 1875-82 Deut Lip et kez 1911 Ber La hi elnö ala építet ú templom 1911- Anisf Sán v hitköz elnö 19 bekövetkez hal el h szántóföl hagy p jövedele hitközség H zsidó t kitűnősé ad ha kultúrán tudó művés politik egyará Legismertebb Heit Mor bé orvostan Sán or képvise Kal szobrá Vásárhe Domo köziga bí Wittm műe tan Va Bé loso főrab s világháb telje kifo mag szelle tal eb n alfö hitközségb am arányszá meghal kato ad ország kü hadikórhá tart f 1914-1917 Che Nőegy támogatásáv ta elese Történ életé legszomor periódu proletárdiktat al szenve mi hitköz há ta kivégeztete 1 á 26 kivégez We Mih bornagykeresked fi We Henri Ha Hen mozgófényképszín tulajdono törvén ura helyreállít u megfeledkez vértanú mozijo családjá elvett Áldoza követel ro megszál al mi Stras Gá iparossegé végez 1 júl.-b konszolidá visszaállíto normá állapoto m c kedvezőt gazdas helyze sín hitközs am szer követke vezet al á La főrab Sze Mi eln Stei Fer aleln Dán Je We Mikl Re vár főmérn Sán J Goldm M B Gáb Bár Bé Kl Mik Kert Sán elöljár Stei Fer Che Kadi Ble Anta Nőegy elnö

12104

CÍM Hódmezővásár

SZÓC Hódmezővásárh tö jo f v Cson maj 70 1 62 né né rom k magya kongress z hitkö X községkerüle tart csalá le szá 1910 adófizető kö nagykeresk keresk nagyipa ip gőzma B Ja gőzfűrésztel Ste Jó alapíto mindk id érdekelt részvénytárs tulajdo gazdál nagybirt ügy or magántisztvis szabadpál tan köztisztvis mun magá e foglalkozás közadakozá költségv 34 Hité cél 17, jótékonycél for Szoci törekvése támogatá 1 Betegápoló-egy 1 Szegénysegélyző-eg létes 19 m 1 megs hitkö keret Ch Ka 1 alapí Nőeg műk osztozk jó ak lebonyolításá Aze sz kerete fejthe szoci tevékenysé kezelé bí jóté alapít 23 isk alapít 14 ma ko rom következt elértéktelene filantr kul szá elvesz Kultur törekvése mindazoná visszafejlő hité kitar tradíci köv é g múltj érd folytat vá levé v egy birtokosai Kár gr csa levéltár zsid vonat legré ad 1748 származ g keresk üz féltékenysé e pana foly zsid sú büntet t a váro tartózkodá kereskedé eltiltot J z til megsze m korbácsüt ítél ak szelle v pus k megmérgezés vád zsid félté konkuren szö v kö elh terjes híresztel a mérg zs kuta dögbőr ol megvehes alf magyarsá nyelv érzése alkalmaz zs m megküzdö sok szorongatá lassan-la foglal k kez tömör vallásgyakorla végzés 1829 megal hitkö Ch é teme hitközs Deu Józ Wodi Józ Wodi J Wodianer-cs ős testv M Schwa Ja Misko Jó F Sá alapítot 1830 cs hitközség ma életformá megfe fo köz a láth 1830 szár ma feli sírk talá zsidótemető 1 z közs katonaállít kötelezte K kerete legemlékezete kiszélese 1833-rae m uradalom a készs pártol időn bírá sze védelme hitközség templomépít te azo felelhe telj céljá követ é te vásá tem célja 1840 ra alkalma hitkö Grü Ábr személy e te is célj évtiz tart gyűj templomépítés v 1 megvalósíthat Templo a mérete díszesség felülm idő tö j nag hitkö templom 1 Li Sz h főrab av templomépíté so koráb 1 bontako hitkö törekvése isk amel ala ta alkalmazás a vet taní S I Zohár-tu 1845 rendsz tanterv 1 rendszer alkalma tanítók ható ellenő mel műkö isk a épület amel te 1 uradalo k hitköz szabadság a hitkö ta k 3 vo honvé ti Ke es Bach-kor nyomasz ha hitkö fejlődés a telj hatós ellenőr ker főszolga nev ment vezetősé ellenőr adó hitkö mi megmozdulá u p befol gyakor megtar választás zavartal vége adminisztrác gyűlés bünt t a kötel megjelen Bach-kor önké megér Wodi Sá hitkö hitköz intézmé e legérdeme megszervez megyef 1 állás fölment U rövi i Po Dá Emán Cz Iz W Ká kerül hitkö él Ut huzamo i Újh L fogl el szé műkö a 1 tört hitkö önérzet szembehelyezke főszolgabíró katonaáll had fiz tekintet t lako el eljá alkalma zsidó szem Ugyane é adófiz szám hitkö mo r alkalmaz határ azo m 1 ke am Selt L sze ra egyhang főrab választ 1867 mo alapszabály szervez létesí hitköz 1872 vá fenyeg hitközsé mi töre ki orth al k hitközs létesít 1875 azo ú egyesü hitközség tar sok 1 nyí beval szem oko ú ki orth tör me k hitközsé szervezked különá szi r i tart m a zavartal műkö egys f hitköz templ Selt L főr megválasztás vo ma hitszónok a 1 közgyű határoza kizárólag v 1875-8 Deu Li e ke 191 Be L h eln al építe templo 1911 Anis Sá hitkö eln 1 bekövetke ha e szántófö hag jövedel hitközsé zsid kitűnős a h kultúrá tud művé politi egyar Legismerteb Hei Mo b orvosta Sá o képvis Ka szobr Vásárh Dom közig b Witt mű ta V B los főra világhá telj kif ma szell ta e alf hitközség a aránysz megha kat a orszá k hadikórh tar 1914-191 Ch Nőeg támogatásá t eles Törté élet legszomo periód proletárdikta a szenv m hitkö h t kivégeztet 2 kivége W Mi bornagykereske f W Henr H He mozgófényképszí tulajdon törvé ur helyreállí megfeledke vértan mozij családj elvet Áldoz követe r megszá a m Stra G iparosseg vége júl.- konszolid visszaállít norm állapot kedvező gazda helyz sí hitköz a sze követk veze a L főra Sz M el Ste Fe alel Dá J W Mik R vá főmér Sá Gold Gá Bá B K Mi Ker Sá elöljá Ste Fe Ch Kad Bl Ant Nőeg eln

1210

CÍ Hódmezővásá

SZÓ Hódmezővásár t j Cso ma 7 6 n n ro magy kongres hitk községkerül tar csal l sz 191 adófizet k nagykeres keres nagyip i gőzm J gőzfűrészte St J alapít mind i érdekel részvénytár tulajd gazdá nagybir üg o magántisztvi szabadpá ta köztisztvi mu mag foglalkozá közadakoz költség 3 Hit cé 17 jótékonycé fo Szoc törekvés támogat Betegápoló-eg Szegénysegélyző-e léte 1 meg hitk kere C K alap Nőe mű osztoz j a lebonyolítás Az s keret fejth szoc tevékenys kezel b jót alapí 2 is alapí 1 m k ro következ elértéktelen filant ku sz elves Kultu törekvés mindazon visszafejl hit kita tradíc kö múlt ér folyta v lev eg birtokosa Ká g cs levéltá zsi vona legr a 174 szárma keres ü féltékenys pan fol zsi s bünte vár tartózkod keresked eltilto ti megsz korbácsü íté a szell pu megmérgezé vá zsi félt konkure sz k el terje híreszte mér z kut dögbő o megvehe al magyars nyel érzés alkalma z megküzd so szorongat lassan-l fogla ke tömö vallásgyakorl végzé 182 mega hitk C tem hitköz De Jó Wod Jó Wod Wodianer-c ő test Schw J Misk J S alapíto 183 c hitközsé m életform megf f kö lát 183 szá m fel sír tal zsidótemet köz katonaállí kötelezt keret legemlékezet kiszéles 1833-ra uradalo kész párto idő bír sz védelm hitközsé templomépí t az felelh tel célj köve t vás te célj 184 r alkalm hitk Gr Áb személ t i cél évti tar gyű templomépíté megvalósítha Templ méret díszessé felül id t na hitk templo L S főra a templomépít s korá bontak hitk törekvés is ame al t alkalmazá ve tan Zohár-t 184 rends tanter rendsze alkalm tanító hat ellen me műk is épüle ame t uradal hitkö szabadsá hitk t v honv t K e Bach-ko nyomas h hitk fejlődé tel ható ellenő ke főszolg ne men vezetős ellenő ad hitk m megmozdul befo gyako megta választá zavarta vég adminisztrá gyűlé bün köte megjele Bach-ko önk megé Wod S hitk hitkö intézm legérdem megszerve megye állá fölmen röv P D Emá C I K kerü hitk é U huzam Új fog e sz műk tör hitk önérze szembehelyezk főszolgabír katonaál ha fi tekinte lak e elj alkalm zsid sze Ugyan adófi szá hitk m alkalma hatá az k a Sel sz r egyhan főra válasz 186 m alapszabál szerve létes hitkö 187 v fenye hitközs m tör k ort a hitköz létesí 187 az egyes hitközsé ta so ny beva sze ok k ort tö m hitközs szervezke külön sz tar zavarta műk egy hitkö temp Sel fő megválasztá v m hitszóno közgy határoz kizáróla 1875- De L k 19 B el a épít templ 191 Ani S hitk el bekövetk h szántóf ha jövede hitközs zsi kitűnő kultúr tu műv polit egya Legismerte He M orvost S képvi K szob Vásár Do közi Wit m t lo főr világh tel ki m szel t al hitközsé aránys megh ka orsz hadikór ta 1914-19 C Nőe támogatás ele Tört éle legszom perió proletárdikt szen hitk kivégezte kivég M bornagykeresk Hen H mozgófényképsz tulajdo törv u helyreáll megfeledk vérta mozi család elve Áldo követ megsz Str iparosse vég júl. konszoli visszaállí nor állapo kedvez gazd hely s hitkö sz követ vez főr S e St F ale D Mi v főmé S Gol G B M Ke S elölj St F C Ka B An Nőe el