12355.htm

CÍMSZÓ: Judaizmus

SZÓCIKK: "«Izráelt, amely Isten egységét proklamálta, Isten saját népének tekintette» (Mechilta, Besallach), melynek hivatása örök időre megalapítani Isten királyságát (Dániel 2. 44. 7), de éppen azért, mert a népek tanítója s az emberiség legtisztább hitének őre, Isten Izraelt minden kihágásáért súlyosabban bünteti (Jeremiás 2. 21; Ezikiel 20. 33-41; Ámosz 3. 2), sőt, mint Isten szolgája, Izrael folytonos mártírságra van hivatva az igazság ügyéért, Izráel tehát a «bánat népe», amely üdvöt hoz a világra s elvezeti az egész emberiséget az igazsághoz és jósághoz(Jesája 52. 53). A J. az «Égi királyság», az igazság is jogosság eszméjével, az ebbe vetett hittel az emberiségnek legtöbbet adott: reményt, a történelemnek pedig a haladás gondolatát, a végcélt, amelyért élni, küzdeni és törekedni kell. Míg más népek a világtörténelem folyamatában állandó eltávolodást láttak a boldogság egykori «aranykorától» s a világ végét az istenségek pusztításában látták: a J. a legsötétebb időkben is tántoríthatatlanul vallotta és tanította az emberi tökéletesedés felé, mint történelmi végcél felé való haladást, a tökéletesedésből eredő lelki gyönyör állapotát, mely az emberben szunnyadó isteni lényeg teljes kifejtéséből származik, s amely Isten teljes dicsőségét hozza a földre. Ebben a felfogásában azután teljes mértékben különbözik a J. a kereszténységtől. A J. nem a földön túli világra, a kiszínezett túlvilágra épít s amennyiben egyes zsidó auktoroknál a feltámadás doktrínája előfordul, az mind külső behatás (p. o. l. Zóhar). A J. nézete sohasem akceptálta azt, mert tanításának célja, hogy azt a világot, amelyen az ember él. Isten királyságává tegye az igazságosság és irgalom gyakorlása által. Ez a felséges gondolat ad a J.-nak racionális, etnikai és egyszersmind praktikus jelleget. II. A J. jellegzetességei. A J. megnyilvánulásai kétfélék, ú. m. egyetemesek és nemzetiek; az előbbi missziójára vonatkozik, az utóbbi pedig nemzeti kötelezettségeire, kapcsolatban papi hivatásával ; az előbbire a próféták, a vallásos költészet, az alexandriai tudósok, a palesztinai haggadisták, a középkori vallásbölcsészet és a modern teológusok helyezik a fősúlyt, míg az utóbbira a mozaikus törvények, a Halacha, a talmudi és kabbalisztikus iratok magyarázói. Mint egyetemes vallás, a J. különbözik minden más vallástól, amennyiben nem hit vagy dogmarendszer, amelynek elfogadásától az üdvözülés vagy megváltás függ. A J. a helyes, az igazságos élet rendszere, mely megmutatja a törvényeket, amelyek szerint ily élet megvalósítható vagy, amint a Talmud bölcse, R. Meir kifejezte, a «humanitás törvénye», mert az «ember» -ről van szó és nem csupán Izraelről vagy a papokról (Szifra «Acharé mót», Abódda Zárá 3a); a J. törvényei «az élet törvényei, nem pedig az emberi élettől való megfosztásé. (Szifra u. o.). Midőn Hillel a pogány sürgetésére, hogy egy mondatban mondja el a zsidó vallás tanítását, a nevezetes aranyszabállyal válaszolt: «Ami rosszul esik neked, azt ne tedd felebarátodnak», akkor voltaképpen a J. már régóta létező tanítását ismételte, azt, amit a törvények, a próféták és apokrifák is kifejezésre juttattak (Deut. 4. 8; Jesája 1. 10-17. 33.15; Hósea 6. 6; Ámosz 5. 21-24: Micha 6.6-8; Zecharja 8. 16-17; Zsolt. 15. 24. 34. 13-15; Mechilta 23b-24a). Míg a szomszédos népek Moloch tüzében embereket áldoztak fel, azalatt a Tóra törvényei így rendelkeztek az emberről: «járj az Egy igazságos és könyörületes Isten útjain s Hozzá hasonlatosan légy igazságos és könyörületes» (Deut. 11. 22; Szifré Deut. 49) s hogy szeretni kell az idegent, az árvát és az özvegyet Hozzá-hasonlóan (Deut. 10.17-20). Ez a másik különbség a J. és minden más hit között. A J. mindenekelőtt az igazságosság kodifikálása. Míg a nagyműveltségű pogány népeknél, eltekintve egyes egészen kimagasló egyéniségeket, mint pl. Plató, mindenki csak a hatalmat glorifikálta s az elnyomottat, a rabszolgát, az idegent semmiféle vallás nem védelmezte, addig a mózesi könyvek és a próféták az elnyomottak és szűkölködők állandó védelmezői s akik ezek ellen bűnt követnek el, azok Isten ítéletét provokálják (Exod 21. 22-23; Gen. 6.13.18.20; Deut. 26.15-16; Ámosz 1.3. II. 8) és csupán a J. erkölcstana szerint kötelesség az igazságosság gyakorlása és a szenvedélyes szeretet az elnyomottak a szegények, a rabszolgák (foglyok), az árvák, özvegyek, hajléktalanok, idegenek és bűntettesek (akiket szintén felebarátnak nevez a Biblia) iránt, akik valamennyien igényt tarthatnak a J. felfogása szerint felebarátainak támogatására és jóindulatára, sőt még az állatot is az emberi szeretet védelme alá helyezi. (Exod. 22. 20-26. 23. 5-6; Deut. 22. 6, 24. 6, 10. 25. 4; Jób, 31). Ez a Tóra az, amelyről Jesája próféta beszél s amely minden emberi szívnek parancsol (Jesája 1. 10; Deut. 30.11-14). Az igazságosság ilyen szelleme hatja át az egész Talmudot is, mert igazságosság az egyik pillére a világnak» (Ábót 1. 18) s mert «amikor a jog szünetel, akkor háború jön a világra» (Ábót 4. 8); «egyaránt követeltetik igazságosság zsidó és más nép részére» (Makkót 24 a; Bába Káma 113 a). Embertársaink becsületének respektálása egyike a rabbinikus törvények vezető elveinek (l. Ethika) (Sabbat 94b). A J. még a tisztaság törvénykódexét is megalkotta, ellentétben a pogány népek véres és undorítóan ocsmány kultuszaival (Levit. 18.3. 24-30; Num. 25. 1-9; Deut. 4. 3). A Tóra óv a paráznaságtól, a fajtalankodástól s tanítja és kötelezővé teszi a szív és test tisztaságát (Num. 16.39; Deut. 23.18-19. 24. 15; Példab. 7. 5-27; Jób 31.1), mert Isten sokkal tisztább, minthogy tisztátalanságot eltűrjön. A J. a kicsapongás minden faját nevóló-nak, gazságnak nevezi (Gen. 34. 7,31; Deut. 22. 21; Bírák 19. 24; II. Sám. 13.12) s a gyalázatos beszédet is szigorúan elítéli (Jesája 9.16; Sabbat 33a). A J. ezenkívül még az igazságba vetett hitet is jelenti; valamennyi próféta tökéletes bizodalommal volt Isten iránt s éppen ezért a hipokrízistől iszonyodtak (Jerus. Beráchót 7. 11c); ugyanígy a középkori zsidó vallásfilozófusok isteni igazságba vetett hite is tántoríthatatlan volt, de istenhitük mentes volt az antropomorfizmus árnyától is s Isten egységén és szellemi világra teremtette: a jelen világra s arra, amely el fog jönni (Gen. Rabbah 8.)."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2355. címszó a lexikon => 433. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12355.htm

CÍMSZÓ: Judaizmus

SZÓCIKK: Izráelt, amely Isten egységét proklamálta, Isten saját népének tekintette Mechilta, Besallach , melynek hivatása örök időre megalapítani Isten királyságát Dániel 2. 44. 7 , de éppen azért, mert a népek tanítója s az emberiség legtisztább hitének őre, Isten Izraelt minden kihágásáért súlyosabban bünteti Jeremiás 2. 21; Ezikiel 20. 33-41; Ámosz 3. 2 , sőt, mint Isten szolgája, Izrael folytonos mártírságra van hivatva az igazság ügyéért, Izráel tehát a bánat népe , amely üdvöt hoz a világra s elvezeti az egész emberiséget az igazsághoz és jósághoz Jesája 52. 53 . A J. az Égi királyság , az igazság is jogosság eszméjével, az ebbe vetett hittel az emberiségnek legtöbbet adott: reményt, a történelemnek pedig a haladás gondolatát, a végcélt, amelyért élni, küzdeni és törekedni kell. Míg más népek a világtörténelem folyamatában állandó eltávolodást láttak a boldogság egykori aranykorától s a világ végét az istenségek pusztításában látták: a J. a legsötétebb időkben is tántoríthatatlanul vallotta és tanította az emberi tökéletesedés felé, mint történelmi végcél felé való haladást, a tökéletesedésből eredő lelki gyönyör állapotát, mely az emberben szunnyadó isteni lényeg teljes kifejtéséből származik, s amely Isten teljes dicsőségét hozza a földre. Ebben a felfogásában azután teljes mértékben különbözik a J. a kereszténységtől. A J. nem a földön túli világra, a kiszínezett túlvilágra épít s amennyiben egyes zsidó auktoroknál a feltámadás doktrínája előfordul, az mind külső behatás p. o. l. Zóhar . A J. nézete sohasem akceptálta azt, mert tanításának célja, hogy azt a világot, amelyen az ember él. Isten királyságává tegye az igazságosság és irgalom gyakorlása által. Ez a felséges gondolat ad a J.-nak racionális, etnikai és egyszersmind praktikus jelleget. II. A J. jellegzetességei. A J. megnyilvánulásai kétfélék, ú. m. egyetemesek és nemzetiek; az előbbi missziójára vonatkozik, az utóbbi pedig nemzeti kötelezettségeire, kapcsolatban papi hivatásával ; az előbbire a próféták, a vallásos költészet, az alexandriai tudósok, a palesztinai haggadisták, a középkori vallásbölcsészet és a modern teológusok helyezik a fősúlyt, míg az utóbbira a mozaikus törvények, a Halacha, a talmudi és kabbalisztikus iratok magyarázói. Mint egyetemes vallás, a J. különbözik minden más vallástól, amennyiben nem hit vagy dogmarendszer, amelynek elfogadásától az üdvözülés vagy megváltás függ. A J. a helyes, az igazságos élet rendszere, mely megmutatja a törvényeket, amelyek szerint ily élet megvalósítható vagy, amint a Talmud bölcse, R. Meir kifejezte, a humanitás törvénye , mert az ember -ről van szó és nem csupán Izraelről vagy a papokról Szifra Acharé mót , Abódda Zárá 3a ; a J. törvényei az élet törvényei, nem pedig az emberi élettől való megfosztásé. Szifra u. o. . Midőn Hillel a pogány sürgetésére, hogy egy mondatban mondja el a zsidó vallás tanítását, a nevezetes aranyszabállyal válaszolt: Ami rosszul esik neked, azt ne tedd felebarátodnak , akkor voltaképpen a J. már régóta létező tanítását ismételte, azt, amit a törvények, a próféták és apokrifák is kifejezésre juttattak Deut. 4. 8; Jesája 1. 10-17. 33.15; Hósea 6. 6; Ámosz 5. 21-24: Micha 6.6-8; Zecharja 8. 16-17; Zsolt. 15. 24. 34. 13-15; Mechilta 23b-24a . Míg a szomszédos népek Moloch tüzében embereket áldoztak fel, azalatt a Tóra törvényei így rendelkeztek az emberről: járj az Egy igazságos és könyörületes Isten útjain s Hozzá hasonlatosan légy igazságos és könyörületes Deut. 11. 22; Szifré Deut. 49 s hogy szeretni kell az idegent, az árvát és az özvegyet Hozzá-hasonlóan Deut. 10.17-20 . Ez a másik különbség a J. és minden más hit között. A J. mindenekelőtt az igazságosság kodifikálása. Míg a nagyműveltségű pogány népeknél, eltekintve egyes egészen kimagasló egyéniségeket, mint pl. Plató, mindenki csak a hatalmat glorifikálta s az elnyomottat, a rabszolgát, az idegent semmiféle vallás nem védelmezte, addig a mózesi könyvek és a próféták az elnyomottak és szűkölködők állandó védelmezői s akik ezek ellen bűnt követnek el, azok Isten ítéletét provokálják Exod 21. 22-23; Gen. 6.13.18.20; Deut. 26.15-16; Ámosz 1.3. II. 8 és csupán a J. erkölcstana szerint kötelesség az igazságosság gyakorlása és a szenvedélyes szeretet az elnyomottak a szegények, a rabszolgák foglyok , az árvák, özvegyek, hajléktalanok, idegenek és bűntettesek akiket szintén felebarátnak nevez a Biblia iránt, akik valamennyien igényt tarthatnak a J. felfogása szerint felebarátainak támogatására és jóindulatára, sőt még az állatot is az emberi szeretet védelme alá helyezi. Exod. 22. 20-26. 23. 5-6; Deut. 22. 6, 24. 6, 10. 25. 4; Jób, 31 . Ez a Tóra az, amelyről Jesája próféta beszél s amely minden emberi szívnek parancsol Jesája 1. 10; Deut. 30.11-14 . Az igazságosság ilyen szelleme hatja át az egész Talmudot is, mert igazságosság az egyik pillére a világnak Ábót 1. 18 s mert amikor a jog szünetel, akkor háború jön a világra Ábót 4. 8 ; egyaránt követeltetik igazságosság zsidó és más nép részére Makkót 24 a; Bába Káma 113 a . Embertársaink becsületének respektálása egyike a rabbinikus törvények vezető elveinek l. Ethika Sabbat 94b . A J. még a tisztaság törvénykódexét is megalkotta, ellentétben a pogány népek véres és undorítóan ocsmány kultuszaival Levit. 18.3. 24-30; Num. 25. 1-9; Deut. 4. 3 . A Tóra óv a paráznaságtól, a fajtalankodástól s tanítja és kötelezővé teszi a szív és test tisztaságát Num. 16.39; Deut. 23.18-19. 24. 15; Példab. 7. 5-27; Jób 31.1 , mert Isten sokkal tisztább, minthogy tisztátalanságot eltűrjön. A J. a kicsapongás minden faját nevóló-nak, gazságnak nevezi Gen. 34. 7,31; Deut. 22. 21; Bírák 19. 24; II. Sám. 13.12 s a gyalázatos beszédet is szigorúan elítéli Jesája 9.16; Sabbat 33a . A J. ezenkívül még az igazságba vetett hitet is jelenti; valamennyi próféta tökéletes bizodalommal volt Isten iránt s éppen ezért a hipokrízistől iszonyodtak Jerus. Beráchót 7. 11c ; ugyanígy a középkori zsidó vallásfilozófusok isteni igazságba vetett hite is tántoríthatatlan volt, de istenhitük mentes volt az antropomorfizmus árnyától is s Isten egységén és szellemi világra teremtette: a jelen világra s arra, amely el fog jönni Gen. Rabbah 8. .

12355.ht

CÍMSZÓ Judaizmu

SZÓCIKK Izráelt amel Iste egységé proklamálta Iste sajá népéne tekintett Mechilta Besallac melyne hivatás örö időr megalapítan Iste királyságá Dánie 2 44 d éppe azért mer népe tanítój a emberisé legtisztáb hiténe őre Iste Izrael minde kihágásáér súlyosabba büntet Jeremiá 2 21 Ezikie 20 33-41 Ámos 3 sőt min Iste szolgája Izrae folytono mártírságr va hivatv a igazsá ügyéért Izráe tehá bána nép amel üdvö ho világr elvezet a egés emberisége a igazságho é jóságho Jesáj 52 5 J a Ég királysá a igazsá i jogossá eszméjével a ebb vetet hitte a emberiségne legtöbbe adott reményt történelemne pedi haladá gondolatát végcélt amelyér élni küzden é törekedn kell Mí má népe világtörténele folyamatába álland eltávolodás látta boldogsá egykor aranykorátó vilá végé a istensége pusztításába látták J legsötéteb időkbe i tántoríthatatlanu vallott é tanított a ember tökéletesedé felé min történelm végcé fel val haladást tökéletesedésbő ered lelk gyönyö állapotát mel a emberbe szunnyad isten lénye telje kifejtésébő származik amel Iste telje dicsőségé hozz földre Ebbe felfogásába azutá telje mértékbe különbözi J kereszténységtől J ne földö túl világra kiszínezet túlvilágr épí amennyibe egye zsid auktorokná feltámadá doktrínáj előfordul a min küls behatá p o l Zóha J nézet sohase akceptált azt mer tanításána célja hog az világot amelye a embe él Iste királyságáv tegy a igazságossá é irgalo gyakorlás által E felsége gondola a J.-na racionális etnika é egyszersmin praktiku jelleget II J jellegzetességei J megnyilvánulása kétfélék ú m egyetemese é nemzetiek a előbb missziójár vonatkozik a utóbb pedi nemzet kötelezettségeire kapcsolatba pap hivatásáva a előbbir próféták valláso költészet a alexandria tudósok palesztina haggadisták középkor vallásbölcsésze é moder teológuso helyezi fősúlyt mí a utóbbir mozaiku törvények Halacha talmud é kabbalisztiku irato magyarázói Min egyeteme vallás J különbözi minde má vallástól amennyibe ne hi vag dogmarendszer amelyne elfogadásátó a üdvözülé vag megváltá függ J helyes a igazságo éle rendszere mel megmutatj törvényeket amelye szerin il éle megvalósíthat vagy amin Talmu bölcse R Mei kifejezte humanitá törvény mer a embe -rő va sz é ne csupá Izraelrő vag papokró Szifr Achar mó Abódd Zár 3 J törvénye a éle törvényei ne pedi a ember élettő val megfosztásé Szifr u o Midő Hille pogán sürgetésére hog eg mondatba mondj e zsid vallá tanítását nevezete aranyszabállya válaszolt Am rosszu esi neked az n ted felebarátodna akko voltaképpe J má régót létez tanításá ismételte azt ami törvények prófétá é apokrifá i kifejezésr juttatta Deut 4 8 Jesáj 1 10-17 33.15 Hóse 6 6 Ámos 5 21-24 Mich 6.6-8 Zecharj 8 16-17 Zsolt 15 24 34 13-15 Mechilt 23b-24 Mí szomszédo népe Moloc tüzébe embereke áldozta fel azalat Tór törvénye íg rendelkezte a emberről jár a Eg igazságo é könyörülete Iste útjai Hozz hasonlatosa lég igazságo é könyörülete Deut 11 22 Szifr Deut 4 hog szeretn kel a idegent a árvá é a özvegye Hozzá-hasonlóa Deut 10.17-2 E mási különbsé J é minde má hi között J mindenekelőt a igazságossá kodifikálása Mí nagyműveltség pogán népeknél eltekintv egye egésze kimagasl egyéniségeket min pl Plató mindenk csa hatalma glorifikált a elnyomottat rabszolgát a idegen semmifél vallá ne védelmezte addi mózes könyve é prófétá a elnyomotta é szűkölködő álland védelmező aki eze elle bűn követne el azo Iste ítéleté provokáljá Exo 21 22-23 Gen 6.13.18.20 Deut 26.15-16 Ámos 1.3 II é csupá J erkölcstan szerin kötelessé a igazságossá gyakorlás é szenvedélye szerete a elnyomotta szegények rabszolgá foglyo a árvák özvegyek hajléktalanok idegene é bűntettese akike szinté felebarátna neve Bibli iránt aki valamennyie igény tarthatna J felfogás szerin felebarátaina támogatásár é jóindulatára ső mé a állato i a ember szerete védelm al helyezi Exod 22 20-26 23 5-6 Deut 22 6 24 6 10 25 4 Jób 3 E Tór az amelyrő Jesáj prófét beszé amel minde ember szívne parancso Jesáj 1 10 Deut 30.11-1 A igazságossá ilye szellem hatj á a egés Talmudo is mer igazságossá a egyi pillér világna Ábó 1 1 mer amiko jo szünetel akko hábor jö világr Ábó 4 egyarán követelteti igazságossá zsid é má né részér Makkó 2 a Báb Kám 11 Embertársain becsületéne respektálás egyik rabbiniku törvénye vezet elveine l Ethik Sabba 94 J mé tisztasá törvénykódexé i megalkotta ellentétbe pogán népe vére é undorítóa ocsmán kultuszaiva Levit 18.3 24-30 Num 25 1-9 Deut 4 Tór ó paráznaságtól fajtalankodástó tanítj é kötelezőv tesz szí é tes tisztaságá Num 16.39 Deut 23.18-19 24 15 Példab 7 5-27 Jó 31. mer Iste sokka tisztább minthog tisztátalanságo eltűrjön J kicsapongá minde fajá nevóló-nak gazságna nevez Gen 34 7,31 Deut 22 21 Bírá 19 24 II Sám 13.1 gyalázato beszéde i szigorúa elítél Jesáj 9.16 Sabba 33 J ezenkívü mé a igazságb vetet hite i jelenti valamenny prófét tökélete bizodalomma vol Iste irán éppe ezér hipokrízistő iszonyodta Jerus Beráchó 7 11 ugyaníg középkor zsid vallásfilozófuso isten igazságb vetet hit i tántoríthatatla volt d istenhitü mente vol a antropomorfizmu árnyátó i Iste egységé é szellem világr teremtette jele világr arra amel e fo jönn Gen Rabba 8

12355.h

CÍMSZ Judaizm

SZÓCIK Izráel ame Ist egység proklamált Ist saj népén tekintet Mechilt Besalla melyn hivatá ör idő megalapíta Ist királyság Dáni 4 épp azér me nép tanító emberis legtisztá hitén őr Ist Izrae mind kihágásáé súlyosabb bünte Jeremi 2 Eziki 2 33-4 Ámo ső mi Ist szolgáj Izra folyton mártírság v hivat igazs ügyéér Izrá teh bán né ame üdv h világ elveze egé emberiség igazságh jóságh Jesá 5 É királys igazs jogoss eszméjéve eb vete hitt emberiségn legtöbb adot remény történelemn ped halad gondolatá végcél amelyé éln küzde töreked kel M m nép világtörténel folyamatáb állan eltávolodá látt boldogs egyko aranykorát vil vég istenség pusztításáb láttá legsötéte időkb tántoríthatatlan vallot tanítot embe tökéletesed fel mi történel végc fe va haladás tökéletesedésb ere lel gyöny állapotá me emberb szunnya iste lény telj kifejtéséb származi ame Ist telj dicsőség hoz földr Ebb felfogásáb azut telj mértékb különböz kereszténységtő n föld tú világr kiszíneze túlvilág ép amennyib egy zsi auktorokn feltámad doktríná előfordu mi kül behat Zóh néze sohas akceptál az me tanításán célj ho a világo amely emb é Ist királyságá teg igazságoss irgal gyakorlá álta felség gondol J.-n racionáli etnik egyszersmi praktik jellege I jellegzetessége megnyilvánulás kétfélé egyetemes nemzetie előb missziójá vonatkozi utób ped nemze kötelezettségeir kapcsolatb pa hivatásáv előbbi prófétá vallás költésze alexandri tudóso palesztin haggadistá középko vallásbölcsész mode teológus helyez fősúly m utóbbi mozaik törvénye Halach talmu kabbalisztik irat magyarázó Mi egyetem vallá különböz mind m vallástó amennyib n h va dogmarendsze amelyn elfogadását üdvözül va megvált füg helye igazság él rendszer me megmutat törvényeke amely szeri i él megvalósítha vag ami Talm bölcs Me kifejezt humanit törvén me emb -r v s n csup Izraelr va papokr Szif Acha m Abód Zá törvény él törvénye n ped embe élett va megfosztás Szif Mid Hill pogá sürgetésér ho e mondatb mond zsi vall tanításá nevezet aranyszabálly válaszol A rossz es neke a te felebarátodn akk voltaképp m régó léte tanítás ismételt az am törvénye prófét apokrif kifejezés juttatt Deu Jesá 10-1 33.1 Hós Ámo 21-2 Mic 6.6- Zechar 16-1 Zsol 1 2 3 13-1 Mechil 23b-2 M szomszéd nép Molo tüzéb emberek áldozt fe azala Tó törvény í rendelkezt emberrő já E igazság könyörület Ist útja Hoz hasonlatos lé igazság könyörület Deu 1 2 Szif Deu ho szeret ke idegen árv özvegy Hozzá-hasonló Deu 10.17- más különbs mind m h közöt mindenekelő igazságoss kodifikálás M nagyműveltsé pogá népekné eltekint egy egész kimagas egyéniségeke mi p Plat minden cs hatalm glorifikál elnyomotta rabszolgá idege semmifé vall n védelmezt add móze könyv prófét elnyomott szűkölköd állan védelmez ak ez ell bű követn e az Ist ítélet provokálj Ex 2 22-2 Ge 6.13.18.2 Deu 26.15-1 Ámo 1. I csup erkölcsta szeri köteless igazságoss gyakorlá szenvedély szeret elnyomott szegénye rabszolg fogly árvá özvegye hajléktalano idegen bűntettes akik szint felebarátn nev Bibl irán ak valamennyi igén tarthatn felfogá szeri felebarátain támogatásá jóindulatár s m állat embe szeret védel a helyez Exo 2 20-2 2 5- Deu 2 2 1 2 Jó Tó a amelyr Jesá prófé besz ame mind embe szívn parancs Jesá 1 Deu 30.11- igazságoss ily szelle hat egé Talmud i me igazságoss egy pillé világn Áb me amik j szünete akk hábo j világ Áb egyará követeltet igazságoss zsi m n részé Makk Bá Ká 1 Embertársai becsületén respektálá egyi rabbinik törvény veze elvein Ethi Sabb 9 m tisztas törvénykódex megalkott ellentétb pogá nép vér undorító ocsmá kultuszaiv Levi 18. 24-3 Nu 2 1- Deu Tó paráznaságtó fajtalankodást tanít kötelező tes sz te tisztaság Nu 16.3 Deu 23.18-1 2 1 Példa 5-2 J 31 me Ist sokk tisztáb mintho tisztátalanság eltűrjö kicsapong mind faj nevóló-na gazságn neve Ge 3 7,3 Deu 2 2 Bír 1 2 I Sá 13. gyalázat beszéd szigorú elíté Jesá 9.1 Sabb 3 ezenkív m igazság vete hit jelent valamenn prófé tökélet bizodalomm vo Ist irá épp ezé hipokrízist iszonyodt Jeru Berách 1 ugyaní középko zsi vallásfilozófus iste igazság vete hi tántoríthatatl vol istenhit ment vo antropomorfizm árnyát Ist egység szelle világ teremtett jel világ arr ame f jön Ge Rabb

12355.

CÍMS Judaiz

SZÓCI Izráe am Is egysé proklamál Is sa népé tekinte Mechil Besall mely hivat ö id megalapít Is királysá Dán ép azé m né tanít emberi legtiszt hité ő Is Izra min kihágásá súlyosab bünt Jerem Ezik 33- Ám s m Is szolgá Izr folyto mártírsá hiva igaz ügyéé Izr te bá n am üd vilá elvez eg emberisé igazság jóság Jes király igaz jogos eszméjév e vet hit emberiség legtöb ado remén történelem pe hala gondolat végcé amely él küzd töreke ke né világtörténe folyamatá álla eltávolod lát boldog egyk aranykorá vi vé istensé pusztításá látt legsötét idők tántoríthatatla vallo taníto emb tökéletese fe m történe vég f v haladá tökéletesedés er le gyön állapot m ember szunny ist lén tel kifejtésé származ am Is tel dicsősé ho föld Eb felfogásá azu tel mérték különbö kereszténységt föl t világ kiszínez túlvilá é amennyi eg zs auktorok feltáma doktrín előford m kü beha Zó néz soha akceptá a m tanításá cél h világ amel em Is királyság te igazságos irga gyakorl ált felsé gondo J.- racionál etni egyszersm prakti jelleg jellegzetesség megnyilvánulá kétfél egyeteme nemzeti elő missziój vonatkoz utó pe nemz kötelezettségei kapcsolat p hivatásá előbb prófét vallá költész alexandr tudós paleszti haggadist középk vallásbölcsés mod teológu helye fősúl utóbb mozai törvény Halac talm kabbaliszti ira magyaráz M egyete vall különbö min vallást amennyi v dogmarendsz amely elfogadásá üdvözü v megvál fü hely igazsá é rendsze m megmuta törvények amel szer é megvalósíth va am Tal bölc M kifejez humani törvé m em - csu Izrael v papok Szi Ach Abó Z törvén é törvény pe emb élet v megfosztá Szi Mi Hil pog sürgetésé h mondat mon zs val tanítás neveze aranyszabáll válaszo ross e nek t felebarátod ak voltakép rég lét tanítá ismétel a a törvény prófé apokri kifejezé juttat De Jes 10- 33. Hó Ám 21- Mi 6.6 Zecha 16- Zso 13- Mechi 23b- szomszé né Mol tüzé embere áldoz f azal T törvén rendelkez emberr j igazsá könyörüle Is útj Ho hasonlato l igazsá könyörüle De Szi De h szere k idege ár özveg Hozzá-hasonl De 10.17 má különb min közö mindenekel igazságos kodifikálá nagyművelts pog népekn eltekin eg egés kimaga egyéniségek m Pla minde c hatal glorifiká elnyomott rabszolg ideg semmif val védelmez ad móz köny prófé elnyomot szűkölkö álla védelme a e el b követ a Is ítéle provokál E 22- G 6.13.18. De 26.15- Ám 1 csu erkölcst szer köteles igazságos gyakorl szenvedél szere elnyomot szegény rabszol fogl árv özvegy hajléktalan idege bűntette aki szin felebarát ne Bib irá a valamenny igé tarthat felfog szer felebarátai támogatás jóindulatá álla emb szere véde helye Ex 20- 5 De J T amely Jes próf bes am min emb szív paranc Jes De 30.11 igazságos il szell ha eg Talmu m igazságos eg pill világ Á m ami szünet ak háb vilá Á egyar követelte igazságos zs rész Mak B K Embertársa becsületé respektál egy rabbini törvén vez elvei Eth Sab tiszta törvénykóde megalkot ellentét pog né vé undorít ocsm kultuszai Lev 18 24- N 1 De T paráznaságt fajtalankodás taní kötelez te s t tisztasá N 16. De 23.18- Péld 5- 3 m Is sok tisztá minth tisztátalansá eltűrj kicsapon min fa nevóló-n gazság nev G 7, De Bí S 13 gyaláza beszé szigor elít Jes 9. Sab ezenkí igazsá vet hi jelen valamen próf tökéle bizodalom v Is ir ép ez hipokrízis iszonyod Jer Berác ugyan középk zs vallásfilozófu ist igazsá vet h tántoríthatat vo istenhi men v antropomorfiz árnyá Is egysé szell vilá teremtet je vilá ar am jö G Rab

12355

CÍM Judai

SZÓC Izrá a I egys proklamá I s nép tekint Mechi Besal mel hiva i megalapí I királys Dá é az n taní ember legtisz hit I Izr mi kihágás súlyosa bün Jere Ezi 33 Á I szolg Iz folyt mártírs hiv iga ügyé Iz t b a ü vil elve e emberis igazsá jósá Je királ iga jogo eszméjé ve hi emberisé legtö ad remé történele p hal gondola végc amel é küz törek k n világtörtén folyamat áll eltávolo lá boldo egy aranykor v v istens pusztítás lát legsöté idő tántoríthatatl vall tanít em tökéletes f történ vé halad tökéletesedé e l gyö állapo embe szunn is lé te kifejtés szárma a I te dicsős h föl E felfogás az te mérté különb kereszténység fö vilá kiszíne túlvil amenny e z auktoro feltám doktrí előfor k beh Z né soh akcept tanítás cé vilá ame e I királysá t igazságo irg gyakor ál fels gond J. racioná etn egyszers prakt jelle jellegzetessé megnyilvánul kétfé egyetem nemzet el misszió vonatko ut p nem kötelezettsége kapcsola hivatás előb prófé vall költés alexand tudó paleszt haggadis közép vallásbölcsé mo teológ hely fősú utób moza törvén Hala tal kabbaliszt ir magyará egyet val különb mi vallás amenny dogmarends amel elfogadás üdvöz megvá f hel igazs rendsz megmut törvénye ame sze megvalósít v a Ta böl kifeje human törv e cs Izrae papo Sz Ac Ab törvé törvén p em éle megfoszt Sz M Hi po sürgetés monda mo z va tanítá nevez aranyszabál válasz ros ne felebaráto a voltaké ré lé tanít isméte törvén próf apokr kifejez jutta D Je 10 33 H Á 21 M 6. Zech 16 Zs 13 Mech 23b szomsz n Mo tüz ember áldo aza törvé rendelke ember igazs könyörül I út H hasonlat igazs könyörül D Sz D szer ideg á özve Hozzá-hason D 10.1 m külön mi köz mindeneke igazságo kodifikál nagyművelt po népek elteki e egé kimag egyénisége Pl mind hata glorifik elnyomot rabszol ide semmi va védelme a mó kön próf elnyomo szűkölk áll védelm e köve I ítél provoká 22 6.13.18 D 26.15 Á cs erkölcs sze kötele igazságo gyakor szenvedé szer elnyomo szegén rabszo fog ár özveg hajléktala ideg bűntett ak szi felebará n Bi ir valamenn ig tartha felfo sze felebaráta támogatá jóindulat áll em szer véd hely E 20 D amel Je pró be a mi em szí paran Je D 30.1 igazságo i szel h e Talm igazságo e pil vilá am szüne a há vil egya követelt igazságo z rés Ma Embertárs becsület respektá eg rabbin törvé ve elve Et Sa tiszt törvénykód megalko ellenté po n v undorí ocs kultusza Le 1 24 D paráznaság fajtalankodá tan kötele t tisztas 16 D 23.18 Pél 5 I so tiszt mint tisztátalans eltűr kicsapo mi f nevóló- gazsá ne 7 D B 1 gyaláz besz szigo elí Je 9 Sa ezenk igazs ve h jele valame pró tökél bizodalo I i é e hipokrízi iszonyo Je Berá ugya közép z vallásfilozóf is igazs ve tántoríthata v istenh me antropomorfi árny I egys szel vil teremte j vil a a j Ra

1235

CÍ Juda

SZÓ Izr egy proklam né tekin Mech Besa me hiv megalap király D a tan embe legtis hi Iz m kihágá súlyos bü Jer Ez 3 szol I foly mártír hi ig ügy I vi elv emberi igazs jós J kirá ig jog eszméj v h emberis legt a rem történel ha gondol vég ame kü töre világtörté folyama ál eltávol l bold eg aranyko isten pusztítá lá legsöt id tántoríthatat val taní e tökélete törté v hala tökéletesed gy állap emb szun i l t kifejté szárm t dicső fö felfogá a t mért külön kereszténysé f vil kiszín túlvi amenn auktor feltá doktr előfo be n so akcep tanítá c vil am királys igazság ir gyako á fel gon J racion et egyszer prak jell jellegzetess megnyilvánu kétf egyete nemze e misszi vonatk u ne kötelezettség kapcsol hivatá elő próf val költé alexan tud palesz haggadi közé vallásbölcs m teoló hel fős utó moz törvé Hal ta kabbalisz i magyar egye va külön m vallá amenn dogmarend ame elfogadá üdvö megv he igaz rends megmu törvény am sz megvalósí T bö kifej huma tör c Izra pap S A A törv törvé e él megfosz S H p sürgeté mond m v tanít neve aranyszabá válas ro n felebarát voltak r l taní ismét törvé pró apok kifeje jutt J 1 3 2 6 Zec 1 Z 1 Mec 23 szoms M tü embe áld az törv rendelk embe igaz könyörü ú hasonla igaz könyörü S sze ide özv Hozzá-haso 10. külö m kö mindenek igazság kodifiká nagyművel p népe eltek eg kima egyéniség P min hat glorifi elnyomo rabszo id semm v védelm m kö pró elnyom szűköl ál védel köv íté provok 2 6.13.1 26.1 c erkölc sz kötel igazság gyako szenved sze elnyom szegé rabsz fo á özve hajléktal ide bűntet a sz felebar B i valamen i tarth felf sz felebarát támogat jóindula ál e sze vé hel 2 ame J pr b m e sz para J 30. igazság sze Tal igazság pi vil a szün h vi egy követel igazság ré M Embertár becsüle respekt e rabbi törv v elv E S tisz törvénykó megalk ellent p undor oc kultusz L 2 paráznasá fajtalankod ta kötel tiszta 1 23.1 Pé s tisz min tisztátalan eltű kicsap m nevóló gazs n gyalá bes szig el J S ezen igaz v jel valam pr töké bizodal hipokríz iszony J Ber ugy közé vallásfilozó i igaz v tántoríthat isten m antropomorf árn egy sze vi teremt vi R