12389.htm

CÍMSZÓ: Kabbala

SZÓCIKK: Kabbala. (Káboló). Héber szó, a kibél (elfogadni) gyökből ; jelentése: az elfogadott v. szóbeli hagyomány. Tágabb értelemben jelenti az Istenre és az Univerzumra vonatkozó misztikus tant, mely saját tanításai szerint, kevésszámú kiválasztott, szentéletű elmélkedőnek nyilatkozik meg. Ez elmélet a hindu-perzsa, az újplatonikus, új pythagoreánus és más idegen filozófiai elmélkedés hatása alatt keletkezett. A gáoni-korszakban egy misna-szerű szövegkönyvben, a Széfer Jeciróban vetették meg írásbeli alapját, azonban tovább fejlődött a közép- és újkorban, egész a legújabb időkig. A kabbalisták mekubólim-nak v. bálé ha-K.-nak (a K. birtokosainak, beavatottjainak) nevezik magukat, magát a K.-t Chochmó nisztóró-nak (elrejtett bölcsességnek). A K. nyelve mindig a héber-arameus dialektus s szent könyve a Jeciró-n kívül fő­képpen a középkori Zóhár (l. o.), irodalma pedig rendkívül nagy s a Talmuddal kezdettől fogva szembehelyezkedő. A K. felosztható teoretikus v. teozófikus K.-ra (K. Ijjunisz) és teurgikus v. praktikus K.-ra (K. Máászisz). Maga a K. szó a XI. sz. előtt egyáltalán nem fordul elő a héber irodalomban s ehhez képest az ókorinak tartott kabbalisztikus főművek, a Jeciró és a Zóhár pseudoepigrafikus jellegűek. Mégis a titkos tanokkal való foglalkozás, melynek jegyében a K. megszületett s amely az egész Tórának csak keveseknek érthető misztikus jelleget adott, már az ókori zsidóknál, főképp a chásszideusoknál meglehetett. Ezért az igen régi, de apokrif Jézus Szirach (l. Szirach) már óv a titkos tanokkal való foglalkozástól (3. 22., v. ö. Chaggiga 13 a és Gen. Rabb. 8.). Josephus szerint az esszénusok őrizték a titkos tant (De bell. Jud. 2. 8), de Philo (De Vita Contemplativa 3.), úgyszintén a modern K.-kutatók közül A. Jellinek, Plessner, Hilgenfeld, Eichhorn, Gaster és Kohler és még sok más tudós is, szintén őket tartják a K. megalapozóinak. Hogy a titkos tanokat azok őrzői titkolták, azt már Ezra is állítja (14. 45-46, v. ö. Szóta 15. 3). Kétségtelen, hogy a kanonizált, az apokrif, a talmudi, midrási és gáoni irodalmon kívül volt már az ókori zsidóságnak misztikus irodalma is, amely töredékekben a gaon korszak végéig megmaradhatott s amely némely apokrifába is felvétetett, így az Enoch Titkok Könyvébe, még inkább a Jubileumok Könyvébe, melyet Jochanan Hyrkanosz zsidó király idején írtak s amely már ősrégi iratokra hivatkozik. Úgyszintén már az ókorban felmerül a pythagoreusi eszme, amely számkombinációból állapítja meg a teremtést és pedig a hetes számrendszer szerint. Ennek felel meg a Szófer Jeciró, mely a héber alfabéta 22 betűjén alapuló kozmogónia, összekapcsolva azt zsidó kronológiával. A Tetragrammaton és más istenelnevezések betűinek mágikus hatalmában való hit is még ókori miszticizmus, mely minden bizonnyal Chaldeából ered. A Széfer Jeciró is a praktikus K. első könyvének szerzőjéül Ábrahám pátriárkát tartja. A gnoszticizmus maga igazolja a K. igen régi eredetét; a gnoszticizmus már a Kr. e. sz.-ban judaizmussal itatódott át a kölcsönhatás következtében s csak későbben lett kereszténnyé. A zsidó misztikusoktól adaptált gnoszticizmus még a zoroasztriánizmus eredetiségét hordta magán. Chaldeai hatás következtében került a K.-ba a jó és rossz hatalom dualisztikus rendszere, a «Kabbalisztikus fa» koncepciója, mely szerint egyik oldalon van a Világosság és tisztaság, másikon a sötétség és tisztátlanság forrása (sziszrój eminó ve-sziszró acháró) ; a judaizmusban ismeretlen rossz szellem és exoroizáció, továbbá a mágikus Dávid pajzsa (eredetileg Salamon király pecsétje mágikus erővel). A legrégibbnek tartott kabbalisztikus iratok valamennyie tele van nem-zsidó motívummal. A zsidó hittel tökéletes ellentétben álló antropomorfizálás (Siur Kómó) továbbá a misztikus alfabéta, a duplaarc, az En-Szof (végtelen) stb. mása a gnosztikus irodalomban is megtalálható. Egészben véve a K. forrásait nem csupán Babilonia Chaldeába kell helyezni, hanem még nagyobb mértékben az alexandriai gnosztikusok teljesen tudománytalanná és már az első sz.-ban badarsággá fajult irodalmában, mely démonológiát, angelológiát, emanációt, csodákat, misztériumokat tanított, s ez K. Kohler szerint a teurgikus-praktikus K. bölcsője. A K. rendszere. Másképpen áll a dolog a K. vallás-etikai részével, amely a K. írott elméleteiben az ókortól az újkorig megnyilatkozik. Az irott. elméleti K. a zsidó lélek legcsodálatosabb megnyilatkozása. A fogékonysággal elsajátított idegen, misztikus filozófiát a zsidóság saját vallása alapjára, a Pentateuchra alkalmazta s valamennyi kabbalisztikus irat arra megy vissza,vagy arra van alkalmazva (l. Zóhár). Míg a nem-zsidó miszticizmusa legerősebb vallásos érzés kifejezése az ész kikapcsolásával, addig a zsidó miszticizmus a világegyetemet ésszerűen akarja harmóniába hozni a Bibliával s e célból a már tiszta zsidó eredetű és Palesztinában gyakorolt allegorikus interpretáció módszeréhez fordul. A K. megértéséhez hozzátartozik, hogy számos talmudszerző híve volt a teremtésről szóló titkos tanoknak melyek a Gen. I. és Ezékiel I. 4-28-on alapultak s kifejezték azt a II. Gamaliel pátriárkától elítélt doktrínát, mely hisz az anyagvilág teremtése előtti létezésében (Gen. R. 1. 5, 4. 6. 1, 9), A negyedik sz.-i palesztinai Midrás szerint három elem, a víz, levegő és tűz léteztek a teremtés, előtt és ezen elemekből létesült a világ (Exod. R. 15. 22). A K.-nak az az alapvető doktrínája, hogy egy elsőbb lényeg fokozatos sűrűsödése lett látható anyaggá, megtalálható a jeruzsálemi Talmudban is (Chaggiga 2. 77a). R. Meir, egy misztikus mondása szerint «a végtelen Isten korlátozta, összevonta (cimcum) magát, hogy aztán kinyilatkozzon» (Gen. R. 4.4 ; Exod. R. 34. 1). A Talmud misztikusai Istent sokszor mókóm (a. m. hely) szóval jelölik, úgyszintén Philo is, miután «magában foglalja az Univerzumot, de Ő Maga nincs határolva» (De Somniis 1. 11), a Midras szerint pedig «Isten a világegyetem lakóhelye, de a világegyetem nem lakóhelye Istennek» (Gen. Rabba 68. 9 ; Midras Tehillim 90.; Ex. 24.11). Ezekre gondolhatott Spinoza is, amikor azt állította, hogy a régi zsidók nem különítették el Istent a világtól. Ez a felfogás nem csupán teljesen panteisztikus, hanem misztikus is, amennyiben az embernek Istennel való egyesülését főcélnak állítja be. Ezeket az eszméket pedig a K. fejleszti tovább. A K. alapvető doktrínáinak egyike Isten tulajdonságainak megjelölése. Ezt már a palesztinai és alexandriai zsidó teológia is ismeri és middász hadin-nal és middász ha-rachamim-mal, az igazságosság és könyörületesség fogalmaival jelöli (Szifré Deut. 27 ; Philo, De Officiis mundi 60). Éppen úgy készen vette a K. a Talmudból a teremtés tíz kellékét, mely a következőkből áll: bölcsesség, belátás, felismerés, erő, hatalom, kérlelhetetlenség, igazság, jog, szeretet és könyörületesség (Chaggiga 12a; Abót di R. N. 37., ahol a felsorolás nem azonos az előbbivel). Ezeken alapszik a később említendő Szefirósz. Különösen a bölcsesség (chochmó) perszonifikálása az, amely az egészet kifejezi, úgy Philo, mint a jeruzsálemi Targum szerint, mely arameusra így fordítja a Biblia első sorát: «Bölcsességgel teremtette Isten» stb. Ezt az eszmét tehát szintén készen kapta a K., úgyszintén a teremtés előtt létező hét dolog fogalmát is, mely egy régi Baraitában a Talmudba van felvéve s a következőkből áll: Tóra v. Chochmó, bűnbánat v. könyörületesség, paradicsom és pokol v. igazságszolgáltatás, Isten trónja, az égi templom és a Messiás neve (Peszáchim 54a). A görög filozófiából eredő misztikus zsidó tanítás volt a K. által szintén terjesztett gondolat, amely Isten és a világ közötti űrt a lélek előrelétezésével hidalja át. Szorosan kapcsolódik ehhez a gondolathoz az a hit, hogy a jámbor életű ember még ebben az életben emelkedik fel az Istenhez, ha fel tudja magát szabadítani a korlátoktól, amelyek a testhez kötik a lelket. Ez a gnoszticizmusnak is fő eszméje volt. Az angelológia és demonológia, mely egyiptomi, babiloni és perzsa eredetű, a K.-ban az Isten-Név misztikus imádásává és a héber alfabéta variálásának misztikus hatalommal való felruházásává változott. A misztikus párok, vőlegény és menyasszony, melyektől visszhangzik a kabbalisztikus irodalom, szintén készen került a K.-ba. A gnosztikusok syzigies (a. m. párok) teóriái jutottak be a Talmudba, ahol már a nemek misztériuma (Szóta 17a) van említve, a Midrásban pedig ily kitétel van: mindennek, ami létezik, párja van; Izrael a szombat mátkája, míg a többi napok egymással párosulnak (Gen. R. 11. 8). Ezt a K. szintén tovább fejlesztette, csakúgy, mint az emanációs elméletet, melyet a gnosztikusok nyomán a tannaiták szintén ismertek a II. sz.-ban (Gen. R. 4. 4). Az az eszme, hogy az igazságos ember jámbor cselekedetei növelik az égi hatalmat (Peszikta 26. 166b) és az igazságos Isten támaszai (Gen. R. 69. 3), a K.-ban tovább fejlődött oly módon, hogy az ember befolyást gyakorolhat a természetre, amennyiben a jó és rossz cselekedetek az élet jó és rossz hatalmait erősítik. A Talmudban szétszórva jelentkező miszticizmus és a K. rendszerré alakulása közt a hidat a gáoni korszak képezte. Az anthropomorphismus (Siur Kómó) ekkor fejlődött ki, bár allegorikus értelemben. Ez tisztán a gnosztikusoknak köszönheti létét, mert az alexandriai Clemens egyházatya és Marcion óriási dimenziója istenképzetet hittek. Az Ódom Kadmon kabbalisztikus képzet az első emberről, szintén gnosztikus eredetű. A középkori R. Eleazar Worms észrevétele, hogy a gáóni-korszak vége felé, a IX. sz.-ban Aáron b. Sámuel babiloni tudós Itáliába vitte a kabbalisztikus tanításokat, a tudományos megállapítások szerint helytálló. Innen jutott Németország területére a XIII. sz.-ban míg spanyol és francia területen szintén ekkor bukkan fel (l. Zóhár) s nyelv és misztikus fogalmak teljesen azonosak a gáoni-korszak misztikus irodalmával. A Széfer Jeciró képezi az összekötő kapcsot a gáoni-korszak miszticizmusa és a középkori K. közt. Ennek az alapvető műnek az eredete és keletkezési ideje vitás, annyi azonban bizonyos, hogy a IX. sz. elején már oly elterjedt volt, hogy nem kisebb ember, mint Szaádja gáón írt hozzá kommentárt. A Széfer Jeciró, amely Isten és az Univerzum közötti viszonyt fejtegeti, a legrégibb zsidó filozófiai mű. Alapvető doktrínái a következők: Minden létezés alapja a tíz Szefirósz,. ez a közvetítő Isten és az Univerzum közt és magába foglalja Isten szellemének három fő emanaciós processzusát: a szellem-lelket (héb. ruach), az első vizet, amelynek sűrítése a tűz. A hat többi emanáció három-három dimenzió kétféle irányban, jobbra és balra. Ezek képezik a Szefirószt, amely öröktől fogva van s amely Istenben nyilatkozik meg. Az első három a teremtés előtt létezett, de akkor vált valóvá, amikor a másik hat tefiló által jelképezett végtelen tér megteremtetett. Isten Szelleme azonban nem csupán a kezdete, hanem a végcélja is az Univerzumnak, mert a Szefirók szorosan egymáshoz tartoznak és végük kezdetükben van, mint a tűznek a szénben. Míg a három főelem a dolgok lényegét, addig a héber alfabéta azok formáját alkotja s az képezi a határt a spirituális és fizikai, világ közt, mert a dolgok valódi egzisztenciája csupán a nyelv segítségével, azaz az ember felfogó képességével ismerhető fel. Ahogyan a betűk megoldják az ellentétet a dolgok lényege és formája között, úgy szimbolizálják Isten feloldó hatalmát is, mert minden, ami ellentéteken alapszik, Istenben oldódik fel, minta tűz és víz a szellem-lélekben (ruach). Az araboknál zsidó fordítók révén újra éledt görög, főkép arisztotelészi filozófia szintén hatott a középkori K.-ra, főképpen azonban Salomo ibn Gabirol hatott ki rá nagyban. Gabirol abszolút egységnek fogja fel az Istent, akinél forma és lényeg azonosak, ennélfogva semmiféle attribútummal nem ruházható fel s csupán az Ő emanációja okozta lényekből ismerhető fel. Minthogy Isten minden dolog kezdete és minden teremtett dolog lényegét bírja, ennélfogva Isten és az Univerzum közt közvetítőt kell feltételezni, mert szükségszerűen van távolság a kezdet és vég közt. Gabirol öt közvetítő lényt tételez fel Isten és az anyagi világ közt: az akaratot (acilusz), a formai anyagot, az univerzális szellemet, a háromféle lelket (vegetatio, állati és gondolkodó lelket) és a természetet, a tért mozgató hatalmat. E kornak, sőt a középkori zsidó tudományosság legnagyobb racionalistájának, Maimonidesnek is jelentékeny hatása volt a K. fejlődésére. A német zsidóságnál Szaádja-gáon egyenes követője lett a wormsi R. Eleazar, akinek tanítója, Juda a jámbor a XII. sz. végén az első K.-tudós volt német területen, jóllehet a X. sz.-ban a Karolingok révén Itáliából Mainzba került Kalonymos rabbi és utódai voltak a K. első szóbeli tanítói askenáz területen. Spanyol területen Ábrahám Abulafia és Joseph Ghikatilla teremtettek K. iskolákat. A K.-t először ezen a néven a provenceai zsidó tudósok kezdték terjeszteni. Itt Jacob ha Nazir, Ábrahám de Posquieres és fia, a vak Izsák voltak az első szerzők (XI. és XII. sz.) Az utóbbinak tulajdonították a Bóhir (Fény) c. nagyfontosságú munkát, mely a spekulatív K. egyik főterméke. Itt vannak világosan kifejtve a Szefirósz-emanációk, melyeket úgy fog fel, mint az Univerzum észlelhető elsőleges princípiumát és az Isten Lényének emanációját, melyek együtt alkotják az Univerzumot. Az emanáció állandó és örökké tartó. Az aristotelesi és arab filozófia nyomán a K.-t a tudománnyal a XII. sz. második felében Azriel spanyol zsidó tudós egyeztette. Ő nevezi Istent Én Szof-nak, azaz abszolút végtelennek, akit csupán mint minden negáció negációját lehetséges felfogni. Kortársa volt a provencal Aser ben Dávid és iskolájából került ki Isaac ben Sóset geronai rabbi, aki a Sáár ha-Somáim c. kommentárt írta s ugyanennek az iskolának a terméke a jelentékeny Széfer ho-Ijjun (Az intuíció könyve). Nachmanides, Salomo ben Aderet és Bachja b. Áser szintén jelentékeny ismerői voltak a K.-nak, de azzal mégis csupán mellékesen foglalkoztak a Talmud és exegézis mellett. A XIII. sz.-ban Ibn Latif, a Széfer ha-Temunó (A forma könyve) szerzője volt, aki az emanációt a héber betűk formáinak segítségével magyarázta. Még virágzott az Azriel iskolája, mikor a Zóhár kezdett elterjedni spanyol területen (l. Zóhár.) A Zóhár nyomán fejlődött a K. irodalma spanyol, délolasz, török, egyiptomi és palesztinai területen a XV- XVII. sz.-ban. A rendkívül nagyszámú szerző közül legfontosabb Isaac Luria (1533-72) és tanítványa Chaim Vital. Luria tagadta az objektív megismerés lehetőségét, ellenben a Keleten számos babona (amulettek stb.) alapját vetette meg. Itáliában a keresztények közt is kedvenc stúdium lett a K. már a renaissance-kortól kezdve, amikor Pico della Mirandola gróf tette tanulmánya tárgyává, de már a XIII. sz.-tól kezdve ismerték azt, így a híres Raymundus Lullus, az Ars Magna szerzője, aki a szám-miszticizmust egyenesen a K.-ból vette. Komoly tudományos alapon Reuchlin kezdett a K.-val keresztény részről foglalkozni a XVI. sz.-ban. Kiváló kortársa a kölni humanista, Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia (Paris 1528) szerzője szintén jeles ismerője volt a K.-nak. Azonban támadókban sem volt hiány és először Leo de Modena kezdte azt ki, míg a XIX. sz. közepén S. D. Luzzatto a modern tudomány segítségével igazolta be annak tarthatatlanságát. Hogy a kabbalisztikus babonák mire vezettek, azt az ál-messiási mozgalmak tanúsítják (l. Ál-Messiások), másrészt tagadhatatlan, hogy az ily irányú mozgalmakkal kapcsolatban jelentkezik öntudatlanul a XVI. sz.-tól kezdve a zsidó önálló állam eszméje is. (A K. szektáit l. Chásszideusok). A K. tanítása és kritikája. A K. saját bevallása szerint nem emberi bölcsességet, hanem elnevezéséhez képest tradíciót tanít, amelyet nemzedékeken át kiválasztottak örököltek, de amelynek interpretálásában maguk a K.-szerzők is különböző véleményen vannak. A K. fő tárgyai: Isten, az Univerzum, a teremtés, az ember, a kinyilatkoztatás, a Messiás, a Törvény, a bűn, a bűnhődés stb. Valamennyi kabbalisztikus doktrína kiindulási pontja az Én Szof, a Végtelen, ami negáció, mert csak azt tudja a K. Istenről, ami nemleges, de nem azt, hogy milyen. A K. Isten meghatározását végesnek tartja és Spinoza, aki ismerte a Zóhárt, ugyanezt fejezte ki: omnis determinatio est negatio. Sem akaratot, sem cselekedetet, sem változást nem lehet tulajdonságai közé számítani, mert mindezek végesek : Isten a K. szerint valamennyi tagadás tagadása, vagyis Abszolút Végtelen, Én Szof. Istenben a gondolkodó, a gondolkodás és annak tárgya abszolút egyesítettek. Isten gondolkodása konkrét spirituális létezést tételez fel. Miután a Végső Okra az alanyi és tárgyi különbözőség nem alkalmazható, azért a Végső Ok első termékének Isten gondolkodása konkrét spirituális létezését, a Lényeget kell tekinteni s ez a Lényeg közvetlen a Bölcsesség emanációja, ez pedig magával Isten fogalmával azonos, mert ő abszolút szellemi lény s a Bölcsességhez képest örökkévaló. Az Univerzum nem szándékosság nélkül teremtetett a Végső Okból, hanem ellenkezően, szándékosan, vagyis a Bölcsesség, mint Végső Ok idézte azt elő. A Végső Ok, mint az Én Szof definíciójából következik, a végtelen és mindent felölelő, mindig tevékeny gondolkodó Bölcsesség; gondolkodásának tárgya, mely szintén örök és azonos vele, az Univerzum terve, egész egzisztenciája és tartalma térben és időben. Ez a terv pedig nem csupán az intellektuális és materiális világ konstrukcióját hanem a létrejövő időnek meghatározását is magában foglalja, továbbá azokat az erőket is amelyek benne közreműködnek, éppen úgy a változásokat, eseményeket, keletkezéseket és végzeteket, amelyek a világon történni fognak. A K. a fenti kérdéseket a teremtésre és Gondviselésre vonatkozóan az Első Akarat-ba, helyezi; ez a Végok, amelyben nem történik változás, mert átlényegülését potenciálisból valósággá az «Első Akarat» már magában tartalmazta. Az «Első Akarat» így magában foglalja az Univerzumot a tér és idő végtelenségében, amiért az eo ipszo a Gondviselés, amely felszámolhatatlan részletekben mindentudó. A Végső Ok minden tudás végső forrása, de nem korlátozza az ember szabadságát, mert nem foglalkozik részletekkel; az Első Akarat mindentudása csupán feltételezett és az emberi akaratnak szabadságot ad. A teremtés műve eszerint az Első Akarat segítségével jött létre s,ezt a K. másképpen Végtelen Világosságnak (Ór Én Szof) nevezi. A K. egyik legfontosabb tanítása a Szefirósz-ról szól. Ez nem egységes a különböző szerzőknél. Némelyek szerint egészében azonos az Isteni Lénnyel, míg mások az Isteni Hatalom eszközeinek tartják azt. Logikusan legmegfelelőbb Cordovero és Luria definíciója. Eszerint Isten a Szefiroszban immanens. Mint ahogyan Spinoza szerint a substanciának végtelen attribútumai vannak, de csak kiterjedésben és gondolkodásban nyilatkozik meg, ugyanolyan a K. szerint a Szefirosz és az Én Szof viszonya. A Szefirosz, amelyben és amely által az Univerzumban minden változás történik, egyszersmind azt tartalmazza, ami változatlan, a fényt vagy az isteni hatalmat. A Szefirosznak ezt a két különböző természetét világosságnak (Ór) és edénynek (Kélim) nevezték. A Szefirosz (szférák) elnevezései : Keszer (korona), mely azonos az Első Akarattal (rócón hakadmon) s csupán abban különbözik az Én Szoftól, hogy a Keszer az első hatás, míg az utóbbi a Végső Ok. Ez a szféra magában tartalmazza az Univerzum tervét a tér és idő egész végtelenségében. A Keszer abszolút egység s különbözik valamennyi sokszerű és relatív egységtől s két ellentétes, de elválaszthatatlan princípiumot tartalmaz: a Chochmó-t (bölcsesség), mely masculin és aktív s a Binó-t, az intellektust, amely feminin. Ezek egyesülése eredményezi a Daasz-t (raison). Tehát a szubjektivitás és objektivitás közötti ellentét a raisonban oldódik fel s ezáltal válik lehetségessé a felismerés vagy tudás. Ez a három első szféra, a Keszer, a Chochmó és Binó egységet képeznek egymás között, azaz: a tudás, a megismerő és a megismert Istenben egyesítve van, miáltal a világ csupán az eszmék kifejezése vagy az intellektus abszolút formái, így a K. a gondolkodás és létezés, a reális és ideális azonosságát ugyanúgy tanítja, mint Hegel. A gondolkodás ismét ellentétes princípiumokat hoz létre; ezek: a Cheszed (könyörületesség), mely aktív és a Din (igazságosság), mely passzív: ugyanennek felel meg a Páchád (tisztelet) és Gevuró (hatalom), amelyek létrehozzák a Tiferesz-t (szépség). Az igazság és könyörület fogalmait nem szó szerint értelmezi a K. filozófiája, hanem mint az akarat kiterjedését és összehúzódását, amelyek eredménye a szépség, vagyis erkölcsi rend. Ez az utóbbi trinitás eredményezi a további szférákat: a Nécach-ot (győzelem) és Hód-ot (dicsőség), az előbbi a növekedés, az utóbbi a kényszer kifejezései. Ezek hozzák létre a Jeszód-ot, az alapozást, amely minden egzisztencia gyökere. A tízedik szféra a Malchusz (birodalom), amelyben az akarat, a terv és az aktív erő nyilvánul, valamennyi szférának permanens és immanens aktivitása. A szférák aktivitása - miután a felsorolt képzetek a végeinek felelnek meg, - az ú. n. három világban kezdődik. Ezek: 1. a teremtő eszmék világa (Ólam ha-Berió), 2. a teremtő képződés világa (Ólam ha-Jeciró), 3. a teremtő anyag világa(Ólam ho-Aszijó). Az első vagyis a Berió világ tartalmazza tehát a szférákat; ebbe az eszmeteremtő világba (Berió) jutnak a jámborok lelkei s ott van az isteni csarnok; a Jeciró (formateremtő) világ az angyaloké, melyben Metatron az űr, tűzzé változva; ez utóbbiba jutnak az emberek lelkei. Az Aszijó világában vannak azok az angyalok, akik felfogják az emberek imáit, ellenőrzik cselekedetüket s óvják a rossz ellen. Természetesen ez a négy világ tisztán idealisztikus. A későbbi K. a természetben három hatalmat fogadott el, ú. m. a mechanikust, az organikust és a teológiait. A K. a Talmudhoz hasonlóan, az embert a teremtés összességének, legfőbb eredményének tekinti. A testet a lélek ruházatának tekinti; a lélek háromszoros: Nefes, Ruach és Nesomó, megfelelően az Aszijó, Jeciró és Berió világának. Nefes az állati, érzéki testtel közvetlen érintkező lélek; a Ruach az erkölcsi lélek, mely jó és rossz közt különbséget tud tenni s eszerint Nefessé vagy Nesomóvá tesz. A Nesomó a tiszta intellektus-lélek, túl a jón és a rosszon, tiszta isteni fény, a lélek-élet legmagasabb foka, mely egyenesen a Bölcsességből ered, míg a másik két lélek a Tiferesz és Malchusz szférákból erednek. .Minden lélek visszatér a világosság és élet kimeríthetetlen forrásához, Istenhez. A három lélek közül a Nefes a földön marad, a Ruach az Édenbe jut, a Nesomó felszáll Istenhez, de csupán az igazságosnak lelkére vonatkozik ez. Kapcsolatos ezzel a K. valószínűen indiai eredetű lélekvándorlási tana, melyre a K. nagy súlyt helyez. Hogy a lélek, misszióját teljesítve, visszaszállhasson eredetéhez; fel kell tételezni, hogy már előző földi életek folyamán tökéletesedett. Ha egy élet alatt nem tudott feladatának eleget lenni s a feltételeknek megfelelni akkor újra és újra testet kell öltenie, hogy feladatát teljesíteni tudhassa. Luria K.-ja ehhez a metempszichozishoz hozzáadta az impregnáció teóriáját, amely szerint, ha két lélek nem tudott megfelelni a feladatának, mindkettőt egyesíti Isten egy testben, úgy, hogy támogatják, kiegészítik egymást. A léleknek Istenhez való a K. részint a megismerésben, részint az akaratban találja. Az előbbinek alapján féljük Istent, tehát szeretjük is; az istenfélelem csak akkor jogosult, ha szeretet vezérli azt: «Szeretetben található fel az isteni egység titka, a szeretet egyesíti a magasabb és alsóbb fokokat és segít mindent ahhoz a fokhoz, ahol eggyé kell válnia», így szól a Zóhár egyik magasztos ethikai princípiuma (Vajakhel II. 216a). Az emberi tudás intuíción alapuló legmagasabb fokozata az, amikor a tiszta kontemplációhoz és ezáltal Isten szeretetéhez jut. Ezáltal tér vissza a lélek ősforrásához. A halál utáni élete a léleknek a tökéletes kontempláció és tökéletes szeretet A K ethikája. Az eddig mondottakból nemcsak az következik, hogy a K. ethikai felfogása a legmagasabb nívón áll, hanem az is, hogy az ethika egyenesen a végcélja a K. tanításainak, melynek alá van rendelve a metafizika. «A földi világ össze van kapcsolva az égi világgal, mint az égi a földivel», mondja a Zóhár (Noach 1.70b). A későbbi K. ezt úgy tanította, hogy a földi világ kópiája az égi eszményképnek; a valódi és eszményi világ között való kapcsolatot az ember hozhatja létre, mert lelke az égi szférákba, teste a földhöz tartozik. A két világot az ember Isten szeretetével kapcsolhatja össze, mert ez egyesíti őt Istennel. A magasabb régiókba való jutás eszköze a vallástörvények ismerete és a tudás, mert a tudás jelenti az ember egyesülését az isteni bölcsességgel. A vallás törvényeinek, a rítusnak is magasabb, misztikus értelme van, mert megőrzi az Univerzumot és biztosítja az áldást; régebben ez volt az áldozás értelme, ma ugyanez az imáé. Alázatos ima, mely alatt a lélek exaltált állapotban a testtől szabadulni kíván, hogy ősforrásával egyesüljön, az egekbe emeli a lelket, amely így jut a Binó-szférába és a többi szférák titkos mozgásai által valamennyi lélek közelébe jut, míg az utolsó fokot, a Malchusz-szférát el nem éri. Csakis a közvetlen emanációknak világa, az Ólam Acilusz az, ahol a végest létezés nélkül lehet felfogni s amely ennélfogva mentes a rossztól. Az emberhez való viszonyában a rossz abban nyilatkozik meg, hogy a lényeg látszatát ölti és az isteni őseredettől elvezet, ahelyett, hogy a vele való egyesítésre törekedne. A K. úgy a nem-specialista zsidó tudósoknál, mint a keresztényeknél mindig nagy tiszteletnek örvendett, bár a zsidó tudósok közt voltak ellenségei is, mint p. o. Sámuel David Luzzatto, akinek egyik őse a legjelentékenyebb K.-szerzők közé tartozott. A K. támogatói voltak a középkor kiváló biblia- és talmudkommentátorai, így Nachmanides és a hasonlóan kiváló talmudtudós Salomo ben Aderet aragóniai rabbik, továbbá a XVI. sz.-ban Josef Caro, a Sulchan-Áruch rendszerezője, Mózes Isserles és a XVIII. sz.-i méltán hírneves R. Elijah Wilna és Eybenschütz Jonathán is. Kétségtelen, hogy a K.-nak van káros befolyása is, miután tisztult ethikáját, nehéz nyelve és formái, elvont gondolatmenete, magasan szárnyaló allegóriái miatt nem tudta mindenki megérteni s így számos, bár kizárólag szelíd babonára adott alkalmat. (Ez utóbbiakat l. Chaszidizmus és Babonák.). Mint minden népnél a világon, a zsidóknál is lehetett, bár aránytalanul szelídebb formában a mágia, angelológia, demonológia, exorcizmus, sorsvetés, nekromancia és bibliomancia, de a káros tudatlanságon és fanatizmuson kívül másnemű veszélyt (emberélet stb.) sohasem okozott séma K., sem általában a zsidó babona, mely utóbbi csak az Észak-Kelet ghettóinak évszázados nyomorában születhetett meg. Az is kétségtelen, hogy sok helyen a K. a Talmud és más stúdiumok elhanyagolására vezetett, bár nem mindenhol, sőt, hogy a K. határozottan talmudellenes, mert elveti a formalizmust. Ez utóbbit azonban a modern tudomány éppen úgy a K. érdemei közé számítja, mint azt, hogy gátat vetett az aristotelianizmusnak is a maga idején. Irodalom. J. Broydée, K.-h (Jew. Enc. 1904); Kecskeméti L., Egy zsidó vallás van-e több-e ? ; S. D. Luzzato, Vicuoch ha-K. ; Moses Korduero, Pardes Rimonim ; Luria, Devusim és Éc chajim ; Stern J., a Ben Chananja I-IV. évfolyamában. A. Frank, La K. (Paris 1843) u. a. németül A. Jellinek fordításában (Leipzig 1844) ; A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar (Leipzig 1849) ; Steinschneider, Jewish Litterature (§ XIII.) ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten (II-III.) ; Ginsburg, The K.-h (London 1885) ; Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel u. Talmud ; Rappaport, Kerem Chemed I. ; Grätz. Gesichte der Juden VII.; Bacher Vilmos, L'exerése Biblique dans le Zohar (Revue des Etudes Juifs XXII.) ; u. a., Jewish Quart. Rew. III. : Karppe, Études sur les origines du Zohar (Paris 1891); Isaac Mayer, K.-h (Philadelphia 1888); Flugel, Philosophy and K.-h (Baltimore 1902); H. Beer, Historische Daten in den Zohar (Monatschrift V.) ; Duschak, Platonische Mythe in den Zohar (Orient X.) : Landauer, Zohar (Orient VI.)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2389. címszó a lexikon => 440. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12389.htm

CÍMSZÓ: Kabbala

SZÓCIKK: Kabbala. Káboló . Héber szó, a kibél elfogadni gyökből ; jelentése: az elfogadott v. szóbeli hagyomány. Tágabb értelemben jelenti az Istenre és az Univerzumra vonatkozó misztikus tant, mely saját tanításai szerint, kevésszámú kiválasztott, szentéletű elmélkedőnek nyilatkozik meg. Ez elmélet a hindu-perzsa, az újplatonikus, új pythagoreánus és más idegen filozófiai elmélkedés hatása alatt keletkezett. A gáoni-korszakban egy misna-szerű szövegkönyvben, a Széfer Jeciróban vetették meg írásbeli alapját, azonban tovább fejlődött a közép- és újkorban, egész a legújabb időkig. A kabbalisták mekubólim-nak v. bálé ha-K.-nak a K. birtokosainak, beavatottjainak nevezik magukat, magát a K.-t Chochmó nisztóró-nak elrejtett bölcsességnek . A K. nyelve mindig a héber-arameus dialektus s szent könyve a Jeciró-n kívül fő­képpen a középkori Zóhár l. o. , irodalma pedig rendkívül nagy s a Talmuddal kezdettől fogva szembehelyezkedő. A K. felosztható teoretikus v. teozófikus K.-ra K. Ijjunisz és teurgikus v. praktikus K.-ra K. Máászisz . Maga a K. szó a XI. sz. előtt egyáltalán nem fordul elő a héber irodalomban s ehhez képest az ókorinak tartott kabbalisztikus főművek, a Jeciró és a Zóhár pseudoepigrafikus jellegűek. Mégis a titkos tanokkal való foglalkozás, melynek jegyében a K. megszületett s amely az egész Tórának csak keveseknek érthető misztikus jelleget adott, már az ókori zsidóknál, főképp a chásszideusoknál meglehetett. Ezért az igen régi, de apokrif Jézus Szirach l. Szirach már óv a titkos tanokkal való foglalkozástól 3. 22., v. ö. Chaggiga 13 a és Gen. Rabb. 8. . Josephus szerint az esszénusok őrizték a titkos tant De bell. Jud. 2. 8 , de Philo De Vita Contemplativa 3. , úgyszintén a modern K.-kutatók közül A. Jellinek, Plessner, Hilgenfeld, Eichhorn, Gaster és Kohler és még sok más tudós is, szintén őket tartják a K. megalapozóinak. Hogy a titkos tanokat azok őrzői titkolták, azt már Ezra is állítja 14. 45-46, v. ö. Szóta 15. 3 . Kétségtelen, hogy a kanonizált, az apokrif, a talmudi, midrási és gáoni irodalmon kívül volt már az ókori zsidóságnak misztikus irodalma is, amely töredékekben a gaon korszak végéig megmaradhatott s amely némely apokrifába is felvétetett, így az Enoch Titkok Könyvébe, még inkább a Jubileumok Könyvébe, melyet Jochanan Hyrkanosz zsidó király idején írtak s amely már ősrégi iratokra hivatkozik. Úgyszintén már az ókorban felmerül a pythagoreusi eszme, amely számkombinációból állapítja meg a teremtést és pedig a hetes számrendszer szerint. Ennek felel meg a Szófer Jeciró, mely a héber alfabéta 22 betűjén alapuló kozmogónia, összekapcsolva azt zsidó kronológiával. A Tetragrammaton és más istenelnevezések betűinek mágikus hatalmában való hit is még ókori miszticizmus, mely minden bizonnyal Chaldeából ered. A Széfer Jeciró is a praktikus K. első könyvének szerzőjéül Ábrahám pátriárkát tartja. A gnoszticizmus maga igazolja a K. igen régi eredetét; a gnoszticizmus már a Kr. e. sz.-ban judaizmussal itatódott át a kölcsönhatás következtében s csak későbben lett kereszténnyé. A zsidó misztikusoktól adaptált gnoszticizmus még a zoroasztriánizmus eredetiségét hordta magán. Chaldeai hatás következtében került a K.-ba a jó és rossz hatalom dualisztikus rendszere, a Kabbalisztikus fa koncepciója, mely szerint egyik oldalon van a Világosság és tisztaság, másikon a sötétség és tisztátlanság forrása sziszrój eminó ve-sziszró acháró ; a judaizmusban ismeretlen rossz szellem és exoroizáció, továbbá a mágikus Dávid pajzsa eredetileg Salamon király pecsétje mágikus erővel . A legrégibbnek tartott kabbalisztikus iratok valamennyie tele van nem-zsidó motívummal. A zsidó hittel tökéletes ellentétben álló antropomorfizálás Siur Kómó továbbá a misztikus alfabéta, a duplaarc, az En-Szof végtelen stb. mása a gnosztikus irodalomban is megtalálható. Egészben véve a K. forrásait nem csupán Babilonia Chaldeába kell helyezni, hanem még nagyobb mértékben az alexandriai gnosztikusok teljesen tudománytalanná és már az első sz.-ban badarsággá fajult irodalmában, mely démonológiát, angelológiát, emanációt, csodákat, misztériumokat tanított, s ez K. Kohler szerint a teurgikus-praktikus K. bölcsője. A K. rendszere. Másképpen áll a dolog a K. vallás-etikai részével, amely a K. írott elméleteiben az ókortól az újkorig megnyilatkozik. Az irott. elméleti K. a zsidó lélek legcsodálatosabb megnyilatkozása. A fogékonysággal elsajátított idegen, misztikus filozófiát a zsidóság saját vallása alapjára, a Pentateuchra alkalmazta s valamennyi kabbalisztikus irat arra megy vissza,vagy arra van alkalmazva l. Zóhár . Míg a nem-zsidó miszticizmusa legerősebb vallásos érzés kifejezése az ész kikapcsolásával, addig a zsidó miszticizmus a világegyetemet ésszerűen akarja harmóniába hozni a Bibliával s e célból a már tiszta zsidó eredetű és Palesztinában gyakorolt allegorikus interpretáció módszeréhez fordul. A K. megértéséhez hozzátartozik, hogy számos talmudszerző híve volt a teremtésről szóló titkos tanoknak melyek a Gen. I. és Ezékiel I. 4-28-on alapultak s kifejezték azt a II. Gamaliel pátriárkától elítélt doktrínát, mely hisz az anyagvilág teremtése előtti létezésében Gen. R. 1. 5, 4. 6. 1, 9 , A negyedik sz.-i palesztinai Midrás szerint három elem, a víz, levegő és tűz léteztek a teremtés, előtt és ezen elemekből létesült a világ Exod. R. 15. 22 . A K.-nak az az alapvető doktrínája, hogy egy elsőbb lényeg fokozatos sűrűsödése lett látható anyaggá, megtalálható a jeruzsálemi Talmudban is Chaggiga 2. 77a . R. Meir, egy misztikus mondása szerint a végtelen Isten korlátozta, összevonta cimcum magát, hogy aztán kinyilatkozzon Gen. R. 4.4 ; Exod. R. 34. 1 . A Talmud misztikusai Istent sokszor mókóm a. m. hely szóval jelölik, úgyszintén Philo is, miután magában foglalja az Univerzumot, de Ő Maga nincs határolva De Somniis 1. 11 , a Midras szerint pedig Isten a világegyetem lakóhelye, de a világegyetem nem lakóhelye Istennek Gen. Rabba 68. 9 ; Midras Tehillim 90.; Ex. 24.11 . Ezekre gondolhatott Spinoza is, amikor azt állította, hogy a régi zsidók nem különítették el Istent a világtól. Ez a felfogás nem csupán teljesen panteisztikus, hanem misztikus is, amennyiben az embernek Istennel való egyesülését főcélnak állítja be. Ezeket az eszméket pedig a K. fejleszti tovább. A K. alapvető doktrínáinak egyike Isten tulajdonságainak megjelölése. Ezt már a palesztinai és alexandriai zsidó teológia is ismeri és middász hadin-nal és middász ha-rachamim-mal, az igazságosság és könyörületesség fogalmaival jelöli Szifré Deut. 27 ; Philo, De Officiis mundi 60 . Éppen úgy készen vette a K. a Talmudból a teremtés tíz kellékét, mely a következőkből áll: bölcsesség, belátás, felismerés, erő, hatalom, kérlelhetetlenség, igazság, jog, szeretet és könyörületesség Chaggiga 12a; Abót di R. N. 37., ahol a felsorolás nem azonos az előbbivel . Ezeken alapszik a később említendő Szefirósz. Különösen a bölcsesség chochmó perszonifikálása az, amely az egészet kifejezi, úgy Philo, mint a jeruzsálemi Targum szerint, mely arameusra így fordítja a Biblia első sorát: Bölcsességgel teremtette Isten stb. Ezt az eszmét tehát szintén készen kapta a K., úgyszintén a teremtés előtt létező hét dolog fogalmát is, mely egy régi Baraitában a Talmudba van felvéve s a következőkből áll: Tóra v. Chochmó, bűnbánat v. könyörületesség, paradicsom és pokol v. igazságszolgáltatás, Isten trónja, az égi templom és a Messiás neve Peszáchim 54a . A görög filozófiából eredő misztikus zsidó tanítás volt a K. által szintén terjesztett gondolat, amely Isten és a világ közötti űrt a lélek előrelétezésével hidalja át. Szorosan kapcsolódik ehhez a gondolathoz az a hit, hogy a jámbor életű ember még ebben az életben emelkedik fel az Istenhez, ha fel tudja magát szabadítani a korlátoktól, amelyek a testhez kötik a lelket. Ez a gnoszticizmusnak is fő eszméje volt. Az angelológia és demonológia, mely egyiptomi, babiloni és perzsa eredetű, a K.-ban az Isten-Név misztikus imádásává és a héber alfabéta variálásának misztikus hatalommal való felruházásává változott. A misztikus párok, vőlegény és menyasszony, melyektől visszhangzik a kabbalisztikus irodalom, szintén készen került a K.-ba. A gnosztikusok syzigies a. m. párok teóriái jutottak be a Talmudba, ahol már a nemek misztériuma Szóta 17a van említve, a Midrásban pedig ily kitétel van: mindennek, ami létezik, párja van; Izrael a szombat mátkája, míg a többi napok egymással párosulnak Gen. R. 11. 8 . Ezt a K. szintén tovább fejlesztette, csakúgy, mint az emanációs elméletet, melyet a gnosztikusok nyomán a tannaiták szintén ismertek a II. sz.-ban Gen. R. 4. 4 . Az az eszme, hogy az igazságos ember jámbor cselekedetei növelik az égi hatalmat Peszikta 26. 166b és az igazságos Isten támaszai Gen. R. 69. 3 , a K.-ban tovább fejlődött oly módon, hogy az ember befolyást gyakorolhat a természetre, amennyiben a jó és rossz cselekedetek az élet jó és rossz hatalmait erősítik. A Talmudban szétszórva jelentkező miszticizmus és a K. rendszerré alakulása közt a hidat a gáoni korszak képezte. Az anthropomorphismus Siur Kómó ekkor fejlődött ki, bár allegorikus értelemben. Ez tisztán a gnosztikusoknak köszönheti létét, mert az alexandriai Clemens egyházatya és Marcion óriási dimenziója istenképzetet hittek. Az Ódom Kadmon kabbalisztikus képzet az első emberről, szintén gnosztikus eredetű. A középkori R. Eleazar Worms észrevétele, hogy a gáóni-korszak vége felé, a IX. sz.-ban Aáron b. Sámuel babiloni tudós Itáliába vitte a kabbalisztikus tanításokat, a tudományos megállapítások szerint helytálló. Innen jutott Németország területére a XIII. sz.-ban míg spanyol és francia területen szintén ekkor bukkan fel l. Zóhár s nyelv és misztikus fogalmak teljesen azonosak a gáoni-korszak misztikus irodalmával. A Széfer Jeciró képezi az összekötő kapcsot a gáoni-korszak miszticizmusa és a középkori K. közt. Ennek az alapvető műnek az eredete és keletkezési ideje vitás, annyi azonban bizonyos, hogy a IX. sz. elején már oly elterjedt volt, hogy nem kisebb ember, mint Szaádja gáón írt hozzá kommentárt. A Széfer Jeciró, amely Isten és az Univerzum közötti viszonyt fejtegeti, a legrégibb zsidó filozófiai mű. Alapvető doktrínái a következők: Minden létezés alapja a tíz Szefirósz,. ez a közvetítő Isten és az Univerzum közt és magába foglalja Isten szellemének három fő emanaciós processzusát: a szellem-lelket héb. ruach , az első vizet, amelynek sűrítése a tűz. A hat többi emanáció három-három dimenzió kétféle irányban, jobbra és balra. Ezek képezik a Szefirószt, amely öröktől fogva van s amely Istenben nyilatkozik meg. Az első három a teremtés előtt létezett, de akkor vált valóvá, amikor a másik hat tefiló által jelképezett végtelen tér megteremtetett. Isten Szelleme azonban nem csupán a kezdete, hanem a végcélja is az Univerzumnak, mert a Szefirók szorosan egymáshoz tartoznak és végük kezdetükben van, mint a tűznek a szénben. Míg a három főelem a dolgok lényegét, addig a héber alfabéta azok formáját alkotja s az képezi a határt a spirituális és fizikai, világ közt, mert a dolgok valódi egzisztenciája csupán a nyelv segítségével, azaz az ember felfogó képességével ismerhető fel. Ahogyan a betűk megoldják az ellentétet a dolgok lényege és formája között, úgy szimbolizálják Isten feloldó hatalmát is, mert minden, ami ellentéteken alapszik, Istenben oldódik fel, minta tűz és víz a szellem-lélekben ruach . Az araboknál zsidó fordítók révén újra éledt görög, főkép arisztotelészi filozófia szintén hatott a középkori K.-ra, főképpen azonban Salomo ibn Gabirol hatott ki rá nagyban. Gabirol abszolút egységnek fogja fel az Istent, akinél forma és lényeg azonosak, ennélfogva semmiféle attribútummal nem ruházható fel s csupán az Ő emanációja okozta lényekből ismerhető fel. Minthogy Isten minden dolog kezdete és minden teremtett dolog lényegét bírja, ennélfogva Isten és az Univerzum közt közvetítőt kell feltételezni, mert szükségszerűen van távolság a kezdet és vég közt. Gabirol öt közvetítő lényt tételez fel Isten és az anyagi világ közt: az akaratot acilusz , a formai anyagot, az univerzális szellemet, a háromféle lelket vegetatio, állati és gondolkodó lelket és a természetet, a tért mozgató hatalmat. E kornak, sőt a középkori zsidó tudományosság legnagyobb racionalistájának, Maimonidesnek is jelentékeny hatása volt a K. fejlődésére. A német zsidóságnál Szaádja-gáon egyenes követője lett a wormsi R. Eleazar, akinek tanítója, Juda a jámbor a XII. sz. végén az első K.-tudós volt német területen, jóllehet a X. sz.-ban a Karolingok révén Itáliából Mainzba került Kalonymos rabbi és utódai voltak a K. első szóbeli tanítói askenáz területen. Spanyol területen Ábrahám Abulafia és Joseph Ghikatilla teremtettek K. iskolákat. A K.-t először ezen a néven a provenceai zsidó tudósok kezdték terjeszteni. Itt Jacob ha Nazir, Ábrahám de Posquieres és fia, a vak Izsák voltak az első szerzők XI. és XII. sz. Az utóbbinak tulajdonították a Bóhir Fény c. nagyfontosságú munkát, mely a spekulatív K. egyik főterméke. Itt vannak világosan kifejtve a Szefirósz-emanációk, melyeket úgy fog fel, mint az Univerzum észlelhető elsőleges princípiumát és az Isten Lényének emanációját, melyek együtt alkotják az Univerzumot. Az emanáció állandó és örökké tartó. Az aristotelesi és arab filozófia nyomán a K.-t a tudománnyal a XII. sz. második felében Azriel spanyol zsidó tudós egyeztette. Ő nevezi Istent Én Szof-nak, azaz abszolút végtelennek, akit csupán mint minden negáció negációját lehetséges felfogni. Kortársa volt a provencal Aser ben Dávid és iskolájából került ki Isaac ben Sóset geronai rabbi, aki a Sáár ha-Somáim c. kommentárt írta s ugyanennek az iskolának a terméke a jelentékeny Széfer ho-Ijjun Az intuíció könyve . Nachmanides, Salomo ben Aderet és Bachja b. Áser szintén jelentékeny ismerői voltak a K.-nak, de azzal mégis csupán mellékesen foglalkoztak a Talmud és exegézis mellett. A XIII. sz.-ban Ibn Latif, a Széfer ha-Temunó A forma könyve szerzője volt, aki az emanációt a héber betűk formáinak segítségével magyarázta. Még virágzott az Azriel iskolája, mikor a Zóhár kezdett elterjedni spanyol területen l. Zóhár. A Zóhár nyomán fejlődött a K. irodalma spanyol, délolasz, török, egyiptomi és palesztinai területen a XV- XVII. sz.-ban. A rendkívül nagyszámú szerző közül legfontosabb Isaac Luria 1533-72 és tanítványa Chaim Vital. Luria tagadta az objektív megismerés lehetőségét, ellenben a Keleten számos babona amulettek stb. alapját vetette meg. Itáliában a keresztények közt is kedvenc stúdium lett a K. már a renaissance-kortól kezdve, amikor Pico della Mirandola gróf tette tanulmánya tárgyává, de már a XIII. sz.-tól kezdve ismerték azt, így a híres Raymundus Lullus, az Ars Magna szerzője, aki a szám-miszticizmust egyenesen a K.-ból vette. Komoly tudományos alapon Reuchlin kezdett a K.-val keresztény részről foglalkozni a XVI. sz.-ban. Kiváló kortársa a kölni humanista, Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia Paris 1528 szerzője szintén jeles ismerője volt a K.-nak. Azonban támadókban sem volt hiány és először Leo de Modena kezdte azt ki, míg a XIX. sz. közepén S. D. Luzzatto a modern tudomány segítségével igazolta be annak tarthatatlanságát. Hogy a kabbalisztikus babonák mire vezettek, azt az ál-messiási mozgalmak tanúsítják l. Ál-Messiások , másrészt tagadhatatlan, hogy az ily irányú mozgalmakkal kapcsolatban jelentkezik öntudatlanul a XVI. sz.-tól kezdve a zsidó önálló állam eszméje is. A K. szektáit l. Chásszideusok . A K. tanítása és kritikája. A K. saját bevallása szerint nem emberi bölcsességet, hanem elnevezéséhez képest tradíciót tanít, amelyet nemzedékeken át kiválasztottak örököltek, de amelynek interpretálásában maguk a K.-szerzők is különböző véleményen vannak. A K. fő tárgyai: Isten, az Univerzum, a teremtés, az ember, a kinyilatkoztatás, a Messiás, a Törvény, a bűn, a bűnhődés stb. Valamennyi kabbalisztikus doktrína kiindulási pontja az Én Szof, a Végtelen, ami negáció, mert csak azt tudja a K. Istenről, ami nemleges, de nem azt, hogy milyen. A K. Isten meghatározását végesnek tartja és Spinoza, aki ismerte a Zóhárt, ugyanezt fejezte ki: omnis determinatio est negatio. Sem akaratot, sem cselekedetet, sem változást nem lehet tulajdonságai közé számítani, mert mindezek végesek : Isten a K. szerint valamennyi tagadás tagadása, vagyis Abszolút Végtelen, Én Szof. Istenben a gondolkodó, a gondolkodás és annak tárgya abszolút egyesítettek. Isten gondolkodása konkrét spirituális létezést tételez fel. Miután a Végső Okra az alanyi és tárgyi különbözőség nem alkalmazható, azért a Végső Ok első termékének Isten gondolkodása konkrét spirituális létezését, a Lényeget kell tekinteni s ez a Lényeg közvetlen a Bölcsesség emanációja, ez pedig magával Isten fogalmával azonos, mert ő abszolút szellemi lény s a Bölcsességhez képest örökkévaló. Az Univerzum nem szándékosság nélkül teremtetett a Végső Okból, hanem ellenkezően, szándékosan, vagyis a Bölcsesség, mint Végső Ok idézte azt elő. A Végső Ok, mint az Én Szof definíciójából következik, a végtelen és mindent felölelő, mindig tevékeny gondolkodó Bölcsesség; gondolkodásának tárgya, mely szintén örök és azonos vele, az Univerzum terve, egész egzisztenciája és tartalma térben és időben. Ez a terv pedig nem csupán az intellektuális és materiális világ konstrukcióját hanem a létrejövő időnek meghatározását is magában foglalja, továbbá azokat az erőket is amelyek benne közreműködnek, éppen úgy a változásokat, eseményeket, keletkezéseket és végzeteket, amelyek a világon történni fognak. A K. a fenti kérdéseket a teremtésre és Gondviselésre vonatkozóan az Első Akarat-ba, helyezi; ez a Végok, amelyben nem történik változás, mert átlényegülését potenciálisból valósággá az Első Akarat már magában tartalmazta. Az Első Akarat így magában foglalja az Univerzumot a tér és idő végtelenségében, amiért az eo ipszo a Gondviselés, amely felszámolhatatlan részletekben mindentudó. A Végső Ok minden tudás végső forrása, de nem korlátozza az ember szabadságát, mert nem foglalkozik részletekkel; az Első Akarat mindentudása csupán feltételezett és az emberi akaratnak szabadságot ad. A teremtés műve eszerint az Első Akarat segítségével jött létre s,ezt a K. másképpen Végtelen Világosságnak Ór Én Szof nevezi. A K. egyik legfontosabb tanítása a Szefirósz-ról szól. Ez nem egységes a különböző szerzőknél. Némelyek szerint egészében azonos az Isteni Lénnyel, míg mások az Isteni Hatalom eszközeinek tartják azt. Logikusan legmegfelelőbb Cordovero és Luria definíciója. Eszerint Isten a Szefiroszban immanens. Mint ahogyan Spinoza szerint a substanciának végtelen attribútumai vannak, de csak kiterjedésben és gondolkodásban nyilatkozik meg, ugyanolyan a K. szerint a Szefirosz és az Én Szof viszonya. A Szefirosz, amelyben és amely által az Univerzumban minden változás történik, egyszersmind azt tartalmazza, ami változatlan, a fényt vagy az isteni hatalmat. A Szefirosznak ezt a két különböző természetét világosságnak Ór és edénynek Kélim nevezték. A Szefirosz szférák elnevezései : Keszer korona , mely azonos az Első Akarattal rócón hakadmon s csupán abban különbözik az Én Szoftól, hogy a Keszer az első hatás, míg az utóbbi a Végső Ok. Ez a szféra magában tartalmazza az Univerzum tervét a tér és idő egész végtelenségében. A Keszer abszolút egység s különbözik valamennyi sokszerű és relatív egységtől s két ellentétes, de elválaszthatatlan princípiumot tartalmaz: a Chochmó-t bölcsesség , mely masculin és aktív s a Binó-t, az intellektust, amely feminin. Ezek egyesülése eredményezi a Daasz-t raison . Tehát a szubjektivitás és objektivitás közötti ellentét a raisonban oldódik fel s ezáltal válik lehetségessé a felismerés vagy tudás. Ez a három első szféra, a Keszer, a Chochmó és Binó egységet képeznek egymás között, azaz: a tudás, a megismerő és a megismert Istenben egyesítve van, miáltal a világ csupán az eszmék kifejezése vagy az intellektus abszolút formái, így a K. a gondolkodás és létezés, a reális és ideális azonosságát ugyanúgy tanítja, mint Hegel. A gondolkodás ismét ellentétes princípiumokat hoz létre; ezek: a Cheszed könyörületesség , mely aktív és a Din igazságosság , mely passzív: ugyanennek felel meg a Páchád tisztelet és Gevuró hatalom , amelyek létrehozzák a Tiferesz-t szépség . Az igazság és könyörület fogalmait nem szó szerint értelmezi a K. filozófiája, hanem mint az akarat kiterjedését és összehúzódását, amelyek eredménye a szépség, vagyis erkölcsi rend. Ez az utóbbi trinitás eredményezi a további szférákat: a Nécach-ot győzelem és Hód-ot dicsőség , az előbbi a növekedés, az utóbbi a kényszer kifejezései. Ezek hozzák létre a Jeszód-ot, az alapozást, amely minden egzisztencia gyökere. A tízedik szféra a Malchusz birodalom , amelyben az akarat, a terv és az aktív erő nyilvánul, valamennyi szférának permanens és immanens aktivitása. A szférák aktivitása - miután a felsorolt képzetek a végeinek felelnek meg, - az ú. n. három világban kezdődik. Ezek: 1. a teremtő eszmék világa Ólam ha-Berió , 2. a teremtő képződés világa Ólam ha-Jeciró , 3. a teremtő anyag világa Ólam ho-Aszijó . Az első vagyis a Berió világ tartalmazza tehát a szférákat; ebbe az eszmeteremtő világba Berió jutnak a jámborok lelkei s ott van az isteni csarnok; a Jeciró formateremtő világ az angyaloké, melyben Metatron az űr, tűzzé változva; ez utóbbiba jutnak az emberek lelkei. Az Aszijó világában vannak azok az angyalok, akik felfogják az emberek imáit, ellenőrzik cselekedetüket s óvják a rossz ellen. Természetesen ez a négy világ tisztán idealisztikus. A későbbi K. a természetben három hatalmat fogadott el, ú. m. a mechanikust, az organikust és a teológiait. A K. a Talmudhoz hasonlóan, az embert a teremtés összességének, legfőbb eredményének tekinti. A testet a lélek ruházatának tekinti; a lélek háromszoros: Nefes, Ruach és Nesomó, megfelelően az Aszijó, Jeciró és Berió világának. Nefes az állati, érzéki testtel közvetlen érintkező lélek; a Ruach az erkölcsi lélek, mely jó és rossz közt különbséget tud tenni s eszerint Nefessé vagy Nesomóvá tesz. A Nesomó a tiszta intellektus-lélek, túl a jón és a rosszon, tiszta isteni fény, a lélek-élet legmagasabb foka, mely egyenesen a Bölcsességből ered, míg a másik két lélek a Tiferesz és Malchusz szférákból erednek. .Minden lélek visszatér a világosság és élet kimeríthetetlen forrásához, Istenhez. A három lélek közül a Nefes a földön marad, a Ruach az Édenbe jut, a Nesomó felszáll Istenhez, de csupán az igazságosnak lelkére vonatkozik ez. Kapcsolatos ezzel a K. valószínűen indiai eredetű lélekvándorlási tana, melyre a K. nagy súlyt helyez. Hogy a lélek, misszióját teljesítve, visszaszállhasson eredetéhez; fel kell tételezni, hogy már előző földi életek folyamán tökéletesedett. Ha egy élet alatt nem tudott feladatának eleget lenni s a feltételeknek megfelelni akkor újra és újra testet kell öltenie, hogy feladatát teljesíteni tudhassa. Luria K.-ja ehhez a metempszichozishoz hozzáadta az impregnáció teóriáját, amely szerint, ha két lélek nem tudott megfelelni a feladatának, mindkettőt egyesíti Isten egy testben, úgy, hogy támogatják, kiegészítik egymást. A léleknek Istenhez való a K. részint a megismerésben, részint az akaratban találja. Az előbbinek alapján féljük Istent, tehát szeretjük is; az istenfélelem csak akkor jogosult, ha szeretet vezérli azt: Szeretetben található fel az isteni egység titka, a szeretet egyesíti a magasabb és alsóbb fokokat és segít mindent ahhoz a fokhoz, ahol eggyé kell válnia , így szól a Zóhár egyik magasztos ethikai princípiuma Vajakhel II. 216a . Az emberi tudás intuíción alapuló legmagasabb fokozata az, amikor a tiszta kontemplációhoz és ezáltal Isten szeretetéhez jut. Ezáltal tér vissza a lélek ősforrásához. A halál utáni élete a léleknek a tökéletes kontempláció és tökéletes szeretet A K ethikája. Az eddig mondottakból nemcsak az következik, hogy a K. ethikai felfogása a legmagasabb nívón áll, hanem az is, hogy az ethika egyenesen a végcélja a K. tanításainak, melynek alá van rendelve a metafizika. A földi világ össze van kapcsolva az égi világgal, mint az égi a földivel , mondja a Zóhár Noach 1.70b . A későbbi K. ezt úgy tanította, hogy a földi világ kópiája az égi eszményképnek; a valódi és eszményi világ között való kapcsolatot az ember hozhatja létre, mert lelke az égi szférákba, teste a földhöz tartozik. A két világot az ember Isten szeretetével kapcsolhatja össze, mert ez egyesíti őt Istennel. A magasabb régiókba való jutás eszköze a vallástörvények ismerete és a tudás, mert a tudás jelenti az ember egyesülését az isteni bölcsességgel. A vallás törvényeinek, a rítusnak is magasabb, misztikus értelme van, mert megőrzi az Univerzumot és biztosítja az áldást; régebben ez volt az áldozás értelme, ma ugyanez az imáé. Alázatos ima, mely alatt a lélek exaltált állapotban a testtől szabadulni kíván, hogy ősforrásával egyesüljön, az egekbe emeli a lelket, amely így jut a Binó-szférába és a többi szférák titkos mozgásai által valamennyi lélek közelébe jut, míg az utolsó fokot, a Malchusz-szférát el nem éri. Csakis a közvetlen emanációknak világa, az Ólam Acilusz az, ahol a végest létezés nélkül lehet felfogni s amely ennélfogva mentes a rossztól. Az emberhez való viszonyában a rossz abban nyilatkozik meg, hogy a lényeg látszatát ölti és az isteni őseredettől elvezet, ahelyett, hogy a vele való egyesítésre törekedne. A K. úgy a nem-specialista zsidó tudósoknál, mint a keresztényeknél mindig nagy tiszteletnek örvendett, bár a zsidó tudósok közt voltak ellenségei is, mint p. o. Sámuel David Luzzatto, akinek egyik őse a legjelentékenyebb K.-szerzők közé tartozott. A K. támogatói voltak a középkor kiváló biblia- és talmudkommentátorai, így Nachmanides és a hasonlóan kiváló talmudtudós Salomo ben Aderet aragóniai rabbik, továbbá a XVI. sz.-ban Josef Caro, a Sulchan-Áruch rendszerezője, Mózes Isserles és a XVIII. sz.-i méltán hírneves R. Elijah Wilna és Eybenschütz Jonathán is. Kétségtelen, hogy a K.-nak van káros befolyása is, miután tisztult ethikáját, nehéz nyelve és formái, elvont gondolatmenete, magasan szárnyaló allegóriái miatt nem tudta mindenki megérteni s így számos, bár kizárólag szelíd babonára adott alkalmat. Ez utóbbiakat l. Chaszidizmus és Babonák. . Mint minden népnél a világon, a zsidóknál is lehetett, bár aránytalanul szelídebb formában a mágia, angelológia, demonológia, exorcizmus, sorsvetés, nekromancia és bibliomancia, de a káros tudatlanságon és fanatizmuson kívül másnemű veszélyt emberélet stb. sohasem okozott séma K., sem általában a zsidó babona, mely utóbbi csak az Észak-Kelet ghettóinak évszázados nyomorában születhetett meg. Az is kétségtelen, hogy sok helyen a K. a Talmud és más stúdiumok elhanyagolására vezetett, bár nem mindenhol, sőt, hogy a K. határozottan talmudellenes, mert elveti a formalizmust. Ez utóbbit azonban a modern tudomány éppen úgy a K. érdemei közé számítja, mint azt, hogy gátat vetett az aristotelianizmusnak is a maga idején. Irodalom. J. Broydée, K.-h Jew. Enc. 1904 ; Kecskeméti L., Egy zsidó vallás van-e több-e ? ; S. D. Luzzato, Vicuoch ha-K. ; Moses Korduero, Pardes Rimonim ; Luria, Devusim és Éc chajim ; Stern J., a Ben Chananja I-IV. évfolyamában. A. Frank, La K. Paris 1843 u. a. németül A. Jellinek fordításában Leipzig 1844 ; A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar Leipzig 1849 ; Steinschneider, Jewish Litterature § XIII. ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten II-III. ; Ginsburg, The K.-h London 1885 ; Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel u. Talmud ; Rappaport, Kerem Chemed I. ; Grätz. Gesichte der Juden VII.; Bacher Vilmos, L'exerése Biblique dans le Zohar Revue des Etudes Juifs XXII. ; u. a., Jewish Quart. Rew. III. : Karppe, Études sur les origines du Zohar Paris 1891 ; Isaac Mayer, K.-h Philadelphia 1888 ; Flugel, Philosophy and K.-h Baltimore 1902 ; H. Beer, Historische Daten in den Zohar Monatschrift V. ; Duschak, Platonische Mythe in den Zohar Orient X. : Landauer, Zohar Orient VI.

12389.ht

CÍMSZÓ Kabbal

SZÓCIKK Kabbala Kábol Hébe szó kibé elfogadn gyökbő jelentése a elfogadot v szóbel hagyomány Tágab értelembe jelent a Istenr é a Univerzumr vonatkoz misztiku tant mel sajá tanítása szerint kevésszám kiválasztott szentélet elmélkedőne nyilatkozi meg E elméle hindu-perzsa a újplatonikus ú pythagoreánu é má idege filozófia elmélkedé hatás alat keletkezett gáoni-korszakba eg misna-szer szövegkönyvben Széfe Jeciróba vetetté me írásbel alapját azonba továb fejlődöt közép é újkorban egés legújab időkig kabbalistá mekubólim-na v bál ha-K.-na K birtokosainak beavatottjaina nevezi magukat magá K.- Chochm nisztóró-na elrejtet bölcsességne K nyelv mindi héber-arameu dialektu szen könyv Jeciró- kívü fő­képpe középkor Zóhá l o irodalm pedi rendkívü nag Talmudda kezdettő fogv szembehelyezkedő K feloszthat teoretiku v teozófiku K.-r K Ijjunis é teurgiku v praktiku K.-r K Máászis Mag K sz XI sz előt egyáltalá ne fordu el hébe irodalomba ehhe képes a ókorina tartot kabbalisztiku főművek Jecir é Zóhá pseudoepigrafiku jellegűek Mégi titko tanokka val foglalkozás melyne jegyébe K megszületet amel a egés Tórána csa kevesekne érthet misztiku jellege adott má a ókor zsidóknál főkép chásszideusokná meglehetett Ezér a ige régi d apokri Jézu Szirac l Szirac má ó titko tanokka val foglalkozástó 3 22. v ö Chaggig 1 é Gen Rabb 8 Josephu szerin a esszénuso őrizté titko tan D bell Jud 2 d Phil D Vit Contemplativ 3 úgyszinté moder K.-kutató közü A Jellinek Plessner Hilgenfeld Eichhorn Gaste é Kohle é mé so má tudó is szinté őke tartjá K megalapozóinak Hog titko tanoka azo őrző titkolták az má Ezr i állítj 14 45-46 v ö Szót 15 Kétségtelen hog kanonizált a apokrif talmudi midrás é gáon irodalmo kívü vol má a ókor zsidóságna misztiku irodalm is amel töredékekbe gao korsza végéi megmaradhatot amel némel apokrifáb i felvétetett íg a Enoc Titko Könyvébe mé inkáb Jubileumo Könyvébe melye Jochana Hyrkanos zsid királ idejé írta amel má ősrég iratokr hivatkozik Úgyszinté má a ókorba felmerü pythagoreus eszme amel számkombinációbó állapítj me teremtés é pedi hete számrendsze szerint Enne fele me Szófe Jeciró mel hébe alfabét 2 betűjé alapul kozmogónia összekapcsolv az zsid kronológiával Tetragrammato é má istenelnevezése betűine mágiku hatalmába val hi i mé ókor miszticizmus mel minde bizonnya Chaldeábó ered Széfe Jecir i praktiku K els könyvéne szerzőjéü Ábrahá pátriárká tartja gnoszticizmu mag igazolj K ige rég eredetét gnoszticizmu má Kr e sz.-ba judaizmussa itatódot á kölcsönhatá következtébe csa későbbe let kereszténnyé zsid misztikusoktó adaptál gnoszticizmu mé zoroasztriánizmu eredetiségé hordt magán Chaldea hatá következtébe kerül K.-b j é ross hatalo dualisztiku rendszere Kabbalisztiku f koncepciója mel szerin egyi oldalo va Világossá é tisztaság másiko sötétsé é tisztátlansá forrás sziszró emin ve-sziszr achár judaizmusba ismeretle ross szelle é exoroizáció tovább mágiku Dávi pajzs eredetile Salamo királ pecsétj mágiku erőve legrégibbne tartot kabbalisztiku irato valamennyi tel va nem-zsid motívummal zsid hitte tökélete ellentétbe áll antropomorfizálá Siu Kóm tovább misztiku alfabéta duplaarc a En-Szo végtele stb más gnosztiku irodalomba i megtalálható Egészbe vév K forrásai ne csupá Babiloni Chaldeáb kel helyezni hane mé nagyob mértékbe a alexandria gnosztikuso teljese tudománytalann é má a els sz.-ba badarságg fajul irodalmában mel démonológiát angelológiát emanációt csodákat misztériumoka tanított e K Kohle szerin teurgikus-praktiku K bölcsője K rendszere Másképpe ál dolo K vallás-etika részével amel K írot elméleteibe a ókortó a újkori megnyilatkozik A irott elmélet K zsid léle legcsodálatosab megnyilatkozása fogékonyságga elsajátítot idegen misztiku filozófiá zsidósá sajá vallás alapjára Pentateuchr alkalmazt valamenny kabbalisztiku ira arr meg vissza,vag arr va alkalmazv l Zóhá Mí nem-zsid miszticizmus legerőseb valláso érzé kifejezés a és kikapcsolásával addi zsid miszticizmu világegyeteme ésszerűe akarj harmóniáb hozn Bibliáva célbó má tiszt zsid eredet é Palesztinába gyakorol allegoriku interpretáci módszeréhe fordul K megértéséhe hozzátartozik hog számo talmudszerz hív vol teremtésrő szól titko tanokna melye Gen I é Ezékie I 4-28-o alapulta kifejezté az II Gamalie pátriárkátó elítél doktrínát mel his a anyagvilá teremtés előtt létezésébe Gen R 1 5 4 6 1 negyedi sz.- palesztina Midrá szerin háro elem víz leveg é tű létezte teremtés előt é eze elemekbő létesül vilá Exod R 15 2 K.-na a a alapvet doktrínája hog eg elsőb lénye fokozato sűrűsödés let láthat anyaggá megtalálhat jeruzsálem Talmudba i Chaggig 2 77 R Meir eg misztiku mondás szerin végtele Iste korlátozta összevont cimcu magát hog aztá kinyilatkozzo Gen R 4. Exod R 34 Talmu misztikusa Isten sokszo mókó a m hel szóva jelölik úgyszinté Phil is miutá magába foglalj a Univerzumot d Mag ninc határolv D Somnii 1 1 Midra szerin pedi Iste világegyete lakóhelye d világegyete ne lakóhely Istenne Gen Rabb 68 Midra Tehilli 90. Ex 24.1 Ezekr gondolhatot Spinoz is amiko az állította hog rég zsidó ne különítetté e Isten világtól E felfogá ne csupá teljese panteisztikus hane misztiku is amennyibe a emberne Istenne val egyesülésé főcélna állítj be Ezeke a eszméke pedi K fejleszt tovább K alapvet doktrínáina egyik Iste tulajdonságaina megjelölése Ez má palesztina é alexandria zsid teológi i ismer é middás hadin-na é middás ha-rachamim-mal a igazságossá é könyörületessé fogalmaiva jelöl Szifr Deut 2 Philo D Officii mund 6 Éppe úg késze vett K Talmudbó teremté tí kellékét mel következőkbő áll bölcsesség belátás felismerés erő hatalom kérlelhetetlenség igazság jog szerete é könyörületessé Chaggig 12a Abó d R N 37. aho felsorolá ne azono a előbbive Ezeke alapszi későb említend Szefirósz Különöse bölcsessé chochm perszonifikálás az amel a egésze kifejezi úg Philo min jeruzsálem Targu szerint mel arameusr íg fordítj Bibli els sorát Bölcsességge teremtett Iste stb Ez a eszmé tehá szinté késze kapt K. úgyszinté teremté előt létez hé dolo fogalmá is mel eg rég Baraitába Talmudb va felvév következőkbő áll Tór v Chochmó bűnbána v könyörületesség paradicso é poko v igazságszolgáltatás Iste trónja a ég templo é Messiá nev Peszáchi 54 görö filozófiábó ered misztiku zsid tanítá vol K álta szinté terjesztet gondolat amel Iste é vilá között űr léle előrelétezéséve hidalj át Szorosa kapcsolódi ehhe gondolatho a hit hog jámbo élet embe mé ebbe a életbe emelkedi fe a Istenhez h fe tudj magá szabadítan korlátoktól amelye testhe köti lelket E gnoszticizmusna i f eszméj volt A angelológi é demonológia mel egyiptomi babilon é perzs eredetű K.-ba a Isten-Né misztiku imádásáv é hébe alfabét variálásána misztiku hatalomma val felruházásáv változott misztiku párok vőlegén é menyasszony melyektő visszhangzi kabbalisztiku irodalom szinté késze kerül K.-ba gnosztikuso syzigie a m páro teóriá jutotta b Talmudba aho má neme misztérium Szót 17 va említve Midrásba pedi il kitéte van mindennek am létezik párj van Izrae szomba mátkája mí több napo egymássa párosulna Gen R 11 Ez K szinté továb fejlesztette csakúgy min a emanáció elméletet melye gnosztikuso nyomá tannaitá szinté ismerte II sz.-ba Gen R 4 A a eszme hog a igazságo embe jámbo cselekedete növeli a ég hatalma Peszikt 26 166 é a igazságo Iste támasza Gen R 69 K.-ba továb fejlődöt ol módon hog a embe befolyás gyakorolha természetre amennyibe j é ross cselekedete a éle j é ross hatalmai erősítik Talmudba szétszórv jelentkez miszticizmu é K rendszerr alakulás köz hida gáon korsza képezte A anthropomorphismu Siu Kóm ekko fejlődöt ki bá allegoriku értelemben E tisztá gnosztikusokna köszönhet létét mer a alexandria Clemen egyházaty é Marcio óriás dimenziój istenképzete hittek A Ódo Kadmo kabbalisztiku képze a els emberről szinté gnosztiku eredetű középkor R Eleaza Worm észrevétele hog gáóni-korsza vég felé IX sz.-ba Aáro b Sámue babilon tudó Itáliáb vitt kabbalisztiku tanításokat tudományo megállapításo szerin helytálló Inne jutot Németorszá területér XIII sz.-ba mí spanyo é franci területe szinté ekko bukka fe l Zóhá nyel é misztiku fogalma teljese azonosa gáoni-korsza misztiku irodalmával Széfe Jecir képez a összeköt kapcso gáoni-korsza miszticizmus é középkor K közt Enne a alapvet műne a eredet é keletkezés idej vitás anny azonba bizonyos hog IX sz elejé má ol elterjed volt hog ne kiseb ember min Szaádj gáó ír hozz kommentárt Széfe Jeciró amel Iste é a Univerzu között viszony fejtegeti legrégib zsid filozófia mű Alapvet doktríná következők Minde létezé alapj tí Szefirósz, e közvetít Iste é a Univerzu köz é magáb foglalj Iste szelleméne háro f emanació processzusát szellem-lelke héb ruac a els vizet amelyne sűrítés tűz ha több emanáci három-háro dimenzi kétfél irányban jobbr é balra Eze képezi Szefirószt amel öröktő fogv va amel Istenbe nyilatkozi meg A els háro teremté előt létezett d akko vál valóvá amiko mási ha tefil álta jelképezet végtele té megteremtetett Iste Szellem azonba ne csupá kezdete hane végcélj i a Univerzumnak mer Szefiró szorosa egymásho tartozna é végü kezdetükbe van min tűzne szénben Mí háro főele dolgo lényegét addi hébe alfabét azo formájá alkotj a képez határ spirituáli é fizikai vilá közt mer dolgo valód egzisztenciáj csupá nyel segítségével aza a embe felfog képességéve ismerhet fel Ahogya betű megoldjá a ellentéte dolgo lényeg é formáj között úg szimbolizáljá Iste felold hatalmá is mer minden am ellentéteke alapszik Istenbe oldódi fel mint tű é ví szellem-lélekbe ruac A arabokná zsid fordító révé újr éled görög főké arisztotelész filozófi szinté hatot középkor K.-ra főképpe azonba Salom ib Gabiro hatot k r nagyban Gabiro abszolú egységne fogj fe a Istent akiné form é lénye azonosak ennélfogv semmifél attribútumma ne ruházhat fe csupá a emanációj okozt lényekbő ismerhet fel Minthog Iste minde dolo kezdet é minde teremtet dolo lényegé bírja ennélfogv Iste é a Univerzu köz közvetítő kel feltételezni mer szükségszerűe va távolsá kezde é vé közt Gabiro ö közvetít lény tétele fe Iste é a anyag vilá közt a akarato acilus forma anyagot a univerzáli szellemet háromfél lelke vegetatio állat é gondolkod lelke é természetet tér mozgat hatalmat kornak ső középkor zsid tudományossá legnagyob racionalistájának Maimonidesne i jelentéken hatás vol K fejlődésére néme zsidóságná Szaádja-gáo egyene követőj let worms R Eleazar akine tanítója Jud jámbo XII sz végé a els K.-tudó vol néme területen jóllehe X sz.-ba Karolingo révé Itáliábó Mainzb kerül Kalonymo rabb é utóda volta K els szóbel tanító askená területen Spanyo területe Ábrahá Abulafi é Josep Ghikatill teremtette K iskolákat K.- előszö eze néve provencea zsid tudóso kezdté terjeszteni It Jaco h Nazir Ábrahá d Posquiere é fia va Izsá volta a els szerző XI é XII sz A utóbbina tulajdonítottá Bóhi Fén c nagyfontosság munkát mel spekulatí K egyi főterméke It vanna világosa kifejtv Szefirósz-emanációk melyeke úg fo fel min a Univerzu észlelhet elsőlege princípiumá é a Iste Lényéne emanációját melye együt alkotjá a Univerzumot A emanáci álland é örökk tartó A aristoteles é ara filozófi nyomá K.- tudománnya XII sz másodi felébe Azrie spanyo zsid tudó egyeztette nevez Isten É Szof-nak aza abszolú végtelennek aki csupá min minde negáci negációjá lehetsége felfogni Kortárs vol provenca Ase be Dávi é iskolájábó kerül k Isaa be Sóse gerona rabbi ak Sáá ha-Somái c kommentár írt ugyanenne a iskolána termék jelentéken Széfe ho-Ijju A intuíci könyv Nachmanides Salom be Adere é Bachj b Áse szinté jelentéken ismerő volta K.-nak d azza mégi csupá mellékese foglalkozta Talmu é exegézi mellett XIII sz.-ba Ib Latif Széfe ha-Temun form könyv szerzőj volt ak a emanáció hébe betű formáina segítségéve magyarázta Mé virágzot a Azrie iskolája miko Zóhá kezdet elterjedn spanyo területe l Zóhár Zóhá nyomá fejlődöt K irodalm spanyol délolasz török egyiptom é palesztina területe XV XVII sz.-ban rendkívü nagyszám szerz közü legfontosab Isaa Luri 1533-7 é tanítvány Chai Vital Luri tagadt a objektí megismeré lehetőségét ellenbe Kelete számo babon amulette stb alapjá vetett meg Itáliába kereszténye köz i kedven stúdiu let K má renaissance-kortó kezdve amiko Pic dell Mirandol gró tett tanulmány tárgyává d má XIII sz.-tó kezdv ismerté azt íg híre Raymundu Lullus a Ar Magn szerzője ak szám-miszticizmus egyenese K.-bó vette Komol tudományo alapo Reuchli kezdet K.-va keresztén részrő foglalkozn XVI sz.-ban Kivál kortárs köln humanista Agripp vo Nettesheim D Occult Philosophi Pari 152 szerzőj szinté jele ismerőj vol K.-nak Azonba támadókba se vol hián é előszö Le d Moden kezdt az ki mí XIX sz közepé S D Luzzatt moder tudomán segítségéve igazolt b anna tarthatatlanságát Hog kabbalisztiku baboná mir vezettek az a ál-messiás mozgalma tanúsítjá l Ál-Messiáso másrész tagadhatatlan hog a il irány mozgalmakka kapcsolatba jelentkezi öntudatlanu XVI sz.-tó kezdv zsid önáll álla eszméj is K szektái l Chásszideuso K tanítás é kritikája K sajá bevallás szerin ne ember bölcsességet hane elnevezéséhe képes tradíció tanít amelye nemzedékeke á kiválasztotta örököltek d amelyne interpretálásába magu K.-szerző i különböz véleménye vannak K f tárgyai Isten a Univerzum teremtés a ember kinyilatkoztatás Messiás Törvény bűn bűnhődé stb Valamenny kabbalisztiku doktrín kiindulás pontj a É Szof Végtelen am negáció mer csa az tudj K Istenről am nemleges d ne azt hog milyen K Iste meghatározásá végesne tartj é Spinoza ak ismert Zóhárt ugyanez fejezt ki omni determinati es negatio Se akaratot se cselekedetet se változás ne lehe tulajdonsága köz számítani mer mindeze végese Iste K szerin valamenny tagadá tagadása vagyi Abszolú Végtelen É Szof Istenbe gondolkodó gondolkodá é anna tárgy abszolú egyesítettek Iste gondolkodás konkré spirituáli létezés tétele fel Miutá Végs Okr a alany é tárgy különbözősé ne alkalmazható azér Végs O els termékéne Iste gondolkodás konkré spirituáli létezését Lényege kel tekinten e Lénye közvetle Bölcsessé emanációja e pedi magáva Iste fogalmáva azonos mer abszolú szellem lén Bölcsességhe képes örökkévaló A Univerzu ne szándékossá nélkü teremtetet Végs Okból hane ellenkezően szándékosan vagyi Bölcsesség min Végs O idézt az elő Végs Ok min a É Szo definíciójábó következik végtele é minden felölelő mindi tevéken gondolkod Bölcsesség gondolkodásána tárgya mel szinté örö é azono vele a Univerzu terve egés egzisztenciáj é tartalm térbe é időben E ter pedi ne csupá a intellektuáli é materiáli vilá konstrukciójá hane létrejöv időne meghatározásá i magába foglalja tovább azoka a erőke i amelye benn közreműködnek éppe úg változásokat eseményeket keletkezéseke é végzeteket amelye világo történn fognak K fent kérdéseke teremtésr é Gondviselésr vonatkozóa a Els Akarat-ba helyezi e Végok amelybe ne történi változás mer átlényegülésé potenciálisbó valóságg a Els Akara má magába tartalmazta A Els Akara íg magába foglalj a Univerzumo té é id végtelenségében amiér a e ipsz Gondviselés amel felszámolhatatla részletekbe mindentudó Végs O minde tudá végs forrása d ne korlátozz a embe szabadságát mer ne foglalkozi részletekkel a Els Akara mindentudás csupá feltételezet é a ember akaratna szabadságo ad teremté műv eszerin a Els Akara segítségéve jöt létr s,ez K másképpe Végtele Világosságna Ó É Szo nevezi K egyi legfontosab tanítás Szefirósz-ró szól E ne egysége különböz szerzőknél Némelye szerin egészébe azono a Isten Lénnyel mí máso a Isten Hatalo eszközeine tartjá azt Logikusa legmegfelelőb Cordover é Luri definíciója Eszerin Iste Szefiroszba immanens Min ahogya Spinoz szerin substanciána végtele attribútuma vannak d csa kiterjedésbe é gondolkodásba nyilatkozi meg ugyanolya K szerin Szefiros é a É Szo viszonya Szefirosz amelybe é amel álta a Univerzumba minde változá történik egyszersmin az tartalmazza am változatlan fény vag a isten hatalmat Szefiroszna ez ké különböz természeté világosságna Ó é edényne Kéli nevezték Szefiros szférá elnevezése Kesze koron mel azono a Els Akaratta rócó hakadmo csupá abba különbözi a É Szoftól hog Kesze a els hatás mí a utóbb Végs Ok E szfér magába tartalmazz a Univerzu tervé té é id egés végtelenségében Kesze abszolú egysé különbözi valamenny sokszer é relatí egységtő ké ellentétes d elválaszthatatla princípiumo tartalmaz Chochmó- bölcsessé mel masculi é aktí Binó-t a intellektust amel feminin Eze egyesülés eredményez Daasz- raiso Tehá szubjektivitá é objektivitá között ellenté raisonba oldódi fe ezálta váli lehetségess felismeré vag tudás E háro els szféra Keszer Chochm é Bin egysége képezne egymá között azaz tudás megismer é megismer Istenbe egyesítv van miálta vilá csupá a eszmé kifejezés vag a intellektu abszolú formái íg K gondolkodá é létezés reáli é ideáli azonosságá ugyanúg tanítja min Hegel gondolkodá ismé ellentéte princípiumoka ho létre ezek Chesze könyörületessé mel aktí é Di igazságossá mel passzív ugyanenne fele me Páchá tisztele é Gevur hatalo amelye létrehozzá Tiferesz- szépsé A igazsá é könyörüle fogalmai ne sz szerin értelmez K filozófiája hane min a akara kiterjedésé é összehúzódását amelye eredmény szépség vagyi erkölcs rend E a utóbb trinitá eredményez tovább szférákat Nécach-o győzele é Hód-o dicsősé a előbb növekedés a utóbb kénysze kifejezései Eze hozzá létr Jeszód-ot a alapozást amel minde egzisztenci gyökere tízedi szfér Malchus birodalo amelybe a akarat ter é a aktí er nyilvánul valamenny szférána permanen é immanen aktivitása szférá aktivitás miutá felsorol képzete végeine felelne meg a ú n háro világba kezdődik Ezek 1 teremt eszmé világ Óla ha-Beri 2 teremt képződé világ Óla ha-Jecir 3 teremt anya világ Óla ho-Aszij A els vagyi Beri vilá tartalmazz tehá szférákat ebb a eszmeteremt világb Beri jutna jámboro lelke ot va a isten csarnok Jecir formateremt vilá a angyaloké melybe Metatro a űr tűzz változva e utóbbib jutna a embere lelkei A Aszij világába vanna azo a angyalok aki felfogjá a embere imáit ellenőrzi cselekedetüke óvjá ross ellen Természetese e nég vilá tisztá idealisztikus később K természetbe háro hatalma fogadot el ú m mechanikust a organikus é teológiait K Talmudho hasonlóan a ember teremté összességének legfőb eredményéne tekinti teste léle ruházatána tekinti léle háromszoros Nefes Ruac é Nesomó megfelelőe a Aszijó Jecir é Beri világának Nefe a állati érzék testte közvetle érintkez lélek Ruac a erkölcs lélek mel j é ross köz különbsége tu tenn eszerin Nefess vag Nesomóv tesz Nesom tiszt intellektus-lélek tú jó é rosszon tiszt isten fény lélek-éle legmagasab foka mel egyenese Bölcsességbő ered mí mási ké léle Tiferes é Malchus szférákbó erednek .Minde léle visszaté világossá é éle kimeríthetetle forrásához Istenhez háro léle közü Nefe földö marad Ruac a Édenb jut Nesom felszál Istenhez d csupá a igazságosna lelkér vonatkozi ez Kapcsolato ezze K valószínűe india eredet lélekvándorlás tana melyr K nag súly helyez Hog lélek missziójá teljesítve visszaszállhasso eredetéhez fe kel tételezni hog má előz föld élete folyamá tökéletesedett H eg éle alat ne tudot feladatána elege lenn feltételekne megfeleln akko újr é újr teste kel öltenie hog feladatá teljesíten tudhassa Luri K.-j ehhe metempszichozisho hozzáadt a impregnáci teóriáját amel szerint h ké léle ne tudot megfeleln feladatának mindkettő egyesít Iste eg testben úgy hog támogatják kiegészíti egymást lélekne Istenhe val K részin megismerésben részin a akaratba találja A előbbine alapjá féljü Istent tehá szeretjü is a istenfélele csa akko jogosult h szerete vezérl azt Szeretetbe találhat fe a isten egysé titka szerete egyesít magasab é alsób fokoka é segí minden ahho fokhoz aho eggy kel válni íg szó Zóhá egyi magaszto ethika princípium Vajakhe II 216 A ember tudá intuíció alapul legmagasab fokozat az amiko tiszt kontemplációho é ezálta Iste szeretetéhe jut Ezálta té vissz léle ősforrásához halá után élet lélekne tökélete kontempláci é tökélete szerete ethikája A eddi mondottakbó nemcsa a következik hog K ethika felfogás legmagasab nívó áll hane a is hog a ethik egyenese végcélj K tanításainak melyne al va rendelv metafizika föld vilá össz va kapcsolv a ég világgal min a ég földive mondj Zóhá Noac 1.70 később K ez úg tanította hog föld vilá kópiáj a ég eszményképnek valód é eszmény vilá közöt val kapcsolato a embe hozhatj létre mer lelk a ég szférákba test földhö tartozik ké világo a embe Iste szeretetéve kapcsolhatj össze mer e egyesít ő Istennel magasab régiókb val jutá eszköz vallástörvénye ismeret é tudás mer tudá jelent a embe egyesülésé a isten bölcsességgel vallá törvényeinek rítusna i magasabb misztiku értelm van mer megőrz a Univerzumo é biztosítj a áldást régebbe e vol a áldozá értelme m ugyane a imáé Alázato ima mel alat léle exaltál állapotba testtő szabaduln kíván hog ősforrásáva egyesüljön a egekb emel lelket amel íg ju Binó-szféráb é több szférá titko mozgása álta valamenny léle közeléb jut mí a utols fokot Malchusz-szférá e ne éri Csaki közvetle emanációkna világa a Óla Acilus az aho véges létezé nélkü lehe felfogn amel ennélfogv mente rossztól A emberhe val viszonyába ross abba nyilatkozi meg hog lénye látszatá ölt é a isten őseredettő elvezet ahelyett hog vel val egyesítésr törekedne K úg nem-specialist zsid tudósoknál min keresztényekné mindi nag tiszteletne örvendett bá zsid tudóso köz volta ellensége is min p o Sámue Davi Luzzatto akine egyi ős legjelentékenyeb K.-szerző köz tartozott K támogató volta középko kivál biblia é talmudkommentátorai íg Nachmanide é hasonlóa kivál talmudtudó Salom be Adere aragónia rabbik tovább XVI sz.-ba Jose Caro Sulchan-Áruc rendszerezője Móze Isserle é XVIII sz.- méltá hírneve R Elija Wiln é Eybenschüt Jonathá is Kétségtelen hog K.-na va káro befolyás is miutá tisztul ethikáját nehé nyelv é formái elvon gondolatmenete magasa szárnyal allegóriá miat ne tudt mindenk megérten íg számos bá kizáróla szelí babonár adot alkalmat E utóbbiaka l Chaszidizmu é Babonák Min minde népné világon zsidókná i lehetett bá aránytalanu szelídeb formába mágia angelológia demonológia exorcizmus sorsvetés nekromanci é bibliomancia d káro tudatlanságo é fanatizmuso kívü másnem veszély emberéle stb sohase okozot sém K. se általába zsid babona mel utóbb csa a Észak-Kele ghettóina évszázado nyomorába születhetet meg A i kétségtelen hog so helye K Talmu é má stúdiumo elhanyagolásár vezetett bá ne mindenhol sőt hog K határozotta talmudellenes mer elvet formalizmust E utóbbi azonba moder tudomán éppe úg K érdeme köz számítja min azt hog gáta vetet a aristotelianizmusna i mag idején Irodalom J Broydée K.- Jew Enc 190 Kecskemét L. Eg zsid vallá van- több- S D Luzzato Vicuoc ha-K Mose Korduero Parde Rimoni Luria Devusi é É chaji Ster J. Be Chananj I-IV évfolyamában A Frank L K Pari 184 u a németü A Jelline fordításába Leipzi 184 A Jellinek Mose d Leo un sei Verhältni zu Zoha Leipzi 184 Steinschneider Jewis Litteratur XIII Jost Geschicht de Judentum un seine Sekte II-III Ginsburg Th K.- Londo 188 Hamburger Realencyclopedi zu Bibe u Talmu Rappaport Kere Cheme I Grätz Gesicht de Jude VII. Bache Vilmos L'exerés Bibliqu dan l Zoha Revu de Etude Juif XXII u a. Jewis Quart Rew III Karppe Étude su le origine d Zoha Pari 189 Isaa Mayer K.- Philadelphi 188 Flugel Philosoph an K.- Baltimor 190 H Beer Historisch Date i de Zoha Monatschrif V Duschak Platonisch Myth i de Zoha Orien X Landauer Zoha Orien VI

12389.h

CÍMSZ Kabba

SZÓCIK Kabbal Kábo Héb sz kib elfogad gyökb jelentés elfogado szóbe hagyomán Tága értelemb jelen Isten Univerzum vonatko misztik tan me saj tanítás szerin kevésszá kiválasztot szentéle elmélkedőn nyilatkoz me elmél hindu-perzs újplatoniku pythagoreán m ideg filozófi elmélked hatá ala keletkezet gáoni-korszakb e misna-sze szövegkönyvbe Széf Jecirób vetett m írásbe alapjá azonb tová fejlődö közé újkorba egé legúja időki kabbalist mekubólim-n bá ha-K.-n birtokosaina beavatottjain nevez maguka mag K. Choch nisztóró-n elrejte bölcsességn nyel mind héber-arame dialekt sze köny Jeciró kív fő­képp középko Zóh irodal ped rendkív na Talmudd kezdett fog szembehelyezked felosztha teoretik teozófik K.- Ijjuni teurgik praktik K.- Máászi Ma s X s elő egyáltal n ford e héb irodalomb ehh képe ókorin tarto kabbalisztik főműve Jeci Zóh pseudoepigrafik jellegűe Még titk tanokk va foglalkozá melyn jegyéb megszülete ame egé Tórán cs kevesekn érthe misztik jelleg adot m óko zsidókná főké chásszideusokn meglehetet Ezé ig rég apokr Jéz Szira Szira m titk tanokk va foglalkozást 22 Chaggi Ge Rab Joseph szeri esszénus őrizt titk ta bel Ju Phi Vi Contemplati úgyszint mode K.-kutat köz Jelline Plessne Hilgenfel Eichhor Gast Kohl m s m tud i szint ők tartj megalapozóina Ho titk tanok az őrz titkoltá a m Ez állít 1 45-4 Szó 1 Kétségtele ho kanonizál apokri talmud midrá gáo irodalm kív vo m óko zsidóságn misztik irodal i ame töredékekb ga korsz végé megmaradhato ame néme apokrifá felvétetet í Eno Titk Könyvéb m inká Jubileum Könyvéb mely Jochan Hyrkano zsi kirá idej írt ame m ősré iratok hivatkozi Úgyszint m ókorb felmer pythagoreu eszm ame számkombinációb állapít m teremté ped het számrendsz szerin Enn fel m Szóf Jecir me héb alfabé betűj alapu kozmogóni összekapcsol a zsi kronológiáva Tetragrammat m istenelnevezés betűin mágik hatalmáb va h m óko miszticizmu me mind bizonny Chaldeáb ere Széf Jeci praktik el könyvén szerzőjé Ábrah pátriárk tartj gnoszticizm ma igazol ig ré eredeté gnoszticizm m K sz.-b judaizmuss itatódo kölcsönhat következtéb cs később le kereszténny zsi misztikusokt adaptá gnoszticizm m zoroasztriánizm eredetiség hord magá Chalde hat következtéb kerü K.- ros hatal dualisztik rendszer Kabbalisztik koncepciój me szeri egy oldal v Világoss tisztasá másik sötéts tisztátlans forrá sziszr emi ve-szisz achá judaizmusb ismeretl ros szell exoroizáci továb mágik Dáv pajz eredetil Salam kirá pecsét mágik erőv legrégibbn tarto kabbalisztik irat valamenny te v nem-zsi motívumma zsi hitt tökélet ellentétb ál antropomorfizál Si Kó továb misztik alfabét duplaar En-Sz végtel st má gnosztik irodalomb megtalálhat Egészb vé forrása n csup Babilon Chaldeá ke helyezn han m nagyo mértékb alexandri gnosztikus teljes tudománytalan m el sz.-b badarság faju irodalmába me démonológiá angelológiá emanáció csodáka misztériumok tanítot Kohl szeri teurgikus-praktik bölcsőj rendszer Másképp á dol vallás-etik részéve ame íro elméleteib ókort újkor megnyilatkozi irot elméle zsi lél legcsodálatosa megnyilatkozás fogékonyságg elsajátíto idege misztik filozófi zsidós saj vallá alapjár Pentateuch alkalmaz valamenn kabbalisztik ir ar me vissza,va ar v alkalmaz Zóh M nem-zsi miszticizmu legerőse vallás érz kifejezé é kikapcsolásáva add zsi miszticizm világegyetem ésszerű akar harmóniá hoz Bibliáv célb m tisz zsi erede Palesztináb gyakoro allegorik interpretác módszeréh fordu megértéséh hozzátartozi ho szám talmudszer hí vo teremtésr szó titk tanokn mely Ge Ezéki 4-28- alapult kifejezt a I Gamali pátriárkát elíté doktríná me hi anyagvil teremté előt létezéséb Ge negyed sz. palesztin Midr szeri hár ele ví leve t létezt teremté elő ez elemekb létesü vil Exo 1 K.-n alapve doktrínáj ho e első lény fokozat sűrűsödé le látha anyagg megtalálha jeruzsále Talmudb Chaggi 7 Mei e misztik mondá szeri végtel Ist korlátozt összevon cimc magá ho azt kinyilatkozz Ge 4 Exo 3 Talm misztikus Iste soksz mók he szóv jelöli úgyszint Phi i miut magáb foglal Univerzumo Ma nin határol Somni Midr szeri ped Ist világegyet lakóhely világegyet n lakóhel Istenn Ge Rab 6 Midr Tehill 90 E 24. Ezek gondolhato Spino i amik a állított ho ré zsid n különített Iste világtó felfog n csup teljes panteisztiku han misztik i amennyib embern Istenn va egyesülés főcéln állít b Ezek eszmék ped fejlesz továb alapve doktrínáin egyi Ist tulajdonságain megjelölés E m palesztin alexandri zsi teológ isme middá hadin-n middá ha-rachamim-ma igazságoss könyörületess fogalmaiv jelö Szif Deu Phil Offici mun Épp ú kész vet Talmudb teremt t kelléké me következőkb ál bölcsessé belátá felismeré er hatalo kérlelhetetlensé igazsá jo szeret könyörületess Chaggi 12 Ab 37 ah felsorol n azon előbbiv Ezek alapsz késő említen Szefirós Különös bölcsess choch perszonifikálá a ame egész kifejez ú Phil mi jeruzsále Targ szerin me arameus í fordít Bibl el sorá Bölcsességg teremtet Ist st E eszm teh szint kész kap K úgyszint teremt elő léte h dol fogalm i me e ré Baraitáb Talmud v felvé következőkb ál Tó Chochm bűnbán könyörületessé paradics pok igazságszolgáltatá Ist trónj é templ Messi ne Peszách 5 gör filozófiáb ere misztik zsi tanít vo ált szint terjeszte gondola ame Ist vil közöt ű lél előrelétezésév hidal á Szoros kapcsolód ehh gondolath hi ho jámb éle emb m ebb életb emelked f Istenhe f tud mag szabadíta korlátoktó amely testh köt lelke gnoszticizmusn eszmé vol angelológ demonológi me egyiptom babilo perz eredet K.-b Isten-N misztik imádásá héb alfabé variálásán misztik hatalomm va felruházásá változot misztik páro vőlegé menyasszon melyekt visszhangz kabbalisztik irodalo szint kész kerü K.-b gnosztikus syzigi pár teóri jutott Talmudb ah m nem misztériu Szó 1 v említv Midrásb ped i kitét va mindenne a létezi pár va Izra szomb mátkáj m töb nap egymáss párosuln Ge 1 E szint tová fejlesztett csakúg mi emanáci elmélete mely gnosztikus nyom tannait szint ismert I sz.-b Ge eszm ho igazság emb jámb cselekedet növel é hatalm Peszik 2 16 igazság Ist támasz Ge 6 K.-b tová fejlődö o módo ho emb befolyá gyakorolh természetr amennyib ros cselekedet él ros hatalma erősíti Talmudb szétszór jelentke miszticizm rendszer alakulá kö hid gáo korsz képezt anthropomorphism Si Kó ekk fejlődö k b allegorik értelembe tiszt gnosztikusokn köszönhe lété me alexandri Cleme egyházat Marci óriá dimenzió istenképzet hitte Ód Kadm kabbalisztik képz el emberrő szint gnosztik eredet középko Eleaz Wor észrevétel ho gáóni-korsz vé fel I sz.-b Aár Sámu babilo tud Itáliá vit kabbalisztik tanításoka tudomány megállapítás szeri helytáll Inn juto Németorsz területé XII sz.-b m spany franc terület szint ekk bukk f Zóh nye misztik fogalm teljes azonos gáoni-korsz misztik irodalmáva Széf Jeci képe összekö kapcs gáoni-korsz miszticizmu középko köz Enn alapve műn erede keletkezé ide vitá ann azonb bizonyo ho I s elej m o elterje vol ho n kise embe mi Szaád gá í hoz kommentár Széf Jecir ame Ist Univerz közöt viszon fejteget legrégi zsi filozófi m Alapve doktrín következő Mind létez alap t Szefirósz közvetí Ist Univerz kö magá foglal Ist szellemén hár emanaci processzusá szellem-lelk hé rua el vize amelyn sűríté tű h töb emanác három-hár dimenz kétfé irányba jobb balr Ez képez Szefirósz ame örökt fog v ame Istenb nyilatkoz me el hár teremt elő létezet akk vá valóv amik más h tefi ált jelképeze végtel t megteremtetet Ist Szelle azonb n csup kezdet han végcél Univerzumna me Szefir szoros egymásh tartozn vég kezdetükb va mi tűzn szénbe M hár főel dolg lényegé add héb alfabé az formáj alkot képe hatá spirituál fizika vil köz me dolg való egzisztenciá csup nye segítségéve az emb felfo képességév ismerhe fe Ahogy bet megoldj ellentét dolg lénye formá közöt ú szimbolizálj Ist felol hatalm i me minde a ellentétek alapszi Istenb oldód fe min t v szellem-lélekb rua arabokn zsi fordít rév új éle görö fők arisztotelés filozóf szint hato középko K.-r főképp azonb Salo i Gabir hato nagyba Gabir abszol egységn fog f Isten akin for lény azonosa ennélfog semmifé attribútumm n ruházha f csup emanáció okoz lényekb ismerhe fe Mintho Ist mind dol kezde mind teremte dol lényeg bírj ennélfog Ist Univerz kö közvetít ke feltételezn me szükségszerű v távols kezd v köz Gabir közvetí lén tétel f Ist anya vil köz akarat acilu form anyago univerzál szelleme háromfé lelk vegetati álla gondolko lelk természete té mozga hatalma korna s középko zsi tudományoss legnagyo racionalistájána Maimonidesn jelentéke hatá vo fejlődésér ném zsidóságn Szaádja-gá egyen követő le worm Eleaza akin tanítój Ju jámb XI s vég el K.-tud vo ném területe jólleh sz.-b Karoling rév Itáliáb Mainz kerü Kalonym rab utód volt el szóbe tanít asken területe Spany terület Ábrah Abulaf Jose Ghikatil teremtett iskoláka K. elősz ez név provence zsi tudós kezdt terjeszten I Jac Nazi Ábrah Posquier fi v Izs volt el szerz X XI s utóbbin tulajdonított Bóh Fé nagyfontossá munká me spekulat egy főtermék I vann világos kifejt Szefirósz-emanáció melyek ú f fe mi Univerz észlelhe elsőleg princípium Ist Lényén emanációjá mely együ alkotj Univerzumo emanác állan örök tart aristotele ar filozóf nyom K. tudománny XI s másod feléb Azri spany zsi tud egyeztett neve Iste Szof-na az abszol végtelenne ak csup mi mind negác negációj lehetség felfogn Kortár vo provenc As b Dáv iskolájáb kerü Isa b Sós geron rabb a Sá ha-Somá kommentá ír ugyanenn iskolán termé jelentéke Széf ho-Ijj intuíc köny Nachmanide Salo b Ader Bach Ás szint jelentéke ismer volt K.-na azz még csup mellékes foglalkozt Talm exegéz mellet XII sz.-b I Lati Széf ha-Temu for köny szerző vol a emanáci héb bet formáin segítségév magyarázt M virágzo Azri iskoláj mik Zóh kezde elterjed spany terület Zóhá Zóh nyom fejlődö irodal spanyo délolas törö egyipto palesztin terület X XVI sz.-ba rendkív nagyszá szer köz legfontosa Isa Lur 1533- tanítván Cha Vita Lur tagad objekt megismer lehetőségé ellenb Kelet szám babo amulett st alapj vetet me Itáliáb keresztény kö kedve stúdi le m renaissance-kort kezdv amik Pi del Mirando gr tet tanulmán tárgyáv m XII sz.-t kezd ismert az í hír Raymund Lullu A Mag szerzőj a szám-miszticizmu egyenes K.-b vett Komo tudomány alap Reuchl kezde K.-v kereszté részr foglalkoz XV sz.-ba Kivá kortár köl humanist Agrip v Netteshei Occul Philosoph Par 15 szerző szint jel ismerő vo K.-na Azonb támadókb s vo hiá elősz L Mode kezd a k m XI s közep Luzzat mode tudomá segítségév igazol ann tarthatatlanságá Ho kabbalisztik babon mi vezette a ál-messiá mozgalm tanúsítj Ál-Messiás másrés tagadhatatla ho i irán mozgalmakk kapcsolatb jelentkez öntudatlan XV sz.-t kezd zsi önál áll eszmé i szektá Chásszideus tanítá kritikáj saj bevallá szeri n embe bölcsessége han elnevezéséh képe tradíci taní amely nemzedékek kiválasztott örökölte amelyn interpretálásáb mag K.-szerz különbö vélemény vanna tárgya Iste Univerzu teremté embe kinyilatkoztatá Messiá Törvén bű bűnhőd st Valamenn kabbalisztik doktrí kiindulá pont Szo Végtele a negáci me cs a tud Istenrő a nemlege n az ho milye Ist meghatározás végesn tart Spinoz a ismer Zóhár ugyane fejez k omn determinat e negati S akarato s cselekedete s változá n leh tulajdonság kö számítan me mindez véges Ist szeri valamenn tagad tagadás vagy Abszol Végtele Szo Istenb gondolkod gondolkod ann tárg abszol egyesítette Ist gondolkodá konkr spirituál létezé tétel fe Miut Vég Ok alan tárg különbözős n alkalmazhat azé Vég el termékén Ist gondolkodá konkr spirituál létezésé Lényeg ke tekinte Lény közvetl Bölcsess emanációj ped magáv Ist fogalmáv azono me abszol szelle lé Bölcsességh képe örökkéval Univerz n szándékoss nélk teremtete Vég Okbó han ellenkezőe szándékosa vagy Bölcsessé mi Vég idéz a el Vég O mi Sz definíciójáb következi végtel minde felölel mind tevéke gondolko Bölcsessé gondolkodásán tárgy me szint ör azon vel Univerz terv egé egzisztenciá tartal térb időbe te ped n csup intellektuál materiál vil konstrukciój han létrejö időn meghatározás magáb foglalj továb azok erők amely ben közreműködne épp ú változásoka eseményeke keletkezések végzeteke amely világ történ fogna fen kérdések teremtés Gondviselés vonatkozó El Akarat-b helyez Végo amelyb n történ változá me átlényegülés potenciálisb valóság El Akar m magáb tartalmazt El Akar í magáb foglal Univerzum t i végtelenségébe amié ips Gondviselé ame felszámolhatatl részletekb mindentud Vég mind tud vég forrás n korlátoz emb szabadságá me n foglalkoz részletekke El Akar mindentudá csup feltételeze embe akaratn szabadság a teremt mű eszeri El Akar segítségév jö lét s,e másképp Végtel Világosságn Sz nevez egy legfontosa tanítá Szefirósz-r szó n egység különbö szerzőkné Némely szeri egészéb azon Iste Lénnye m más Iste Hatal eszközein tartj az Logikus legmegfelelő Cordove Lur definíciój Eszeri Ist Szefiroszb immanen Mi ahogy Spino szeri substancián végtel attribútum vanna cs kiterjedésb gondolkodásb nyilatkoz me ugyanoly szeri Szefiro Sz viszony Szefiros amelyb ame ált Univerzumb mind változ történi egyszersmi a tartalmazz a változatla fén va iste hatalma Szefiroszn e k különbö természet világosságn edényn Kél nevezté Szefiro szfér elnevezés Kesz koro me azon El Akaratt róc hakadm csup abb különböz Szoftó ho Kesz el hatá m utób Vég O szfé magáb tartalmaz Univerz terv t i egé végtelenségébe Kesz abszol egys különböz valamenn soksze relat egységt k ellentéte elválaszthatatl princípium tartalma Chochmó bölcsess me mascul akt Binó- intellektus ame femini Ez egyesülé eredménye Daasz rais Teh szubjektivit objektivit közöt ellent raisonb oldód f ezált vál lehetséges felismer va tudá hár el szfér Kesze Choch Bi egység képezn egym közöt aza tudá megisme megisme Istenb egyesít va miált vil csup eszm kifejezé va intellekt abszol formá í gondolkod létezé reál ideál azonosság ugyanú tanítj mi Hege gondolkod ism ellentét princípiumok h létr eze Chesz könyörületess me akt D igazságoss me passzí ugyanenn fel m Pách tisztel Gevu hatal amely létrehozz Tiferesz széps igazs könyörül fogalma n s szeri értelme filozófiáj han mi akar kiterjedés összehúzódásá amely eredmén szépsé vagy erkölc ren utób trinit eredménye továb szféráka Nécach- győzel Hód- dicsős előb növekedé utób kénysz kifejezése Ez hozz lét Jeszód-o alapozás ame mind egzisztenc gyöker tízed szfé Malchu birodal amelyb akara te akt e nyilvánu valamenn szférán permane immane aktivitás szfér aktivitá miut felsoro képzet végein feleln me hár világb kezdődi Eze terem eszm vilá Ól ha-Ber terem képződ vilá Ól ha-Jeci terem any vilá Ól ho-Aszi el vagy Ber vil tartalmaz teh szféráka eb eszmeterem világ Ber jutn jámbor lelk o v iste csarno Jeci formaterem vil angyalok melyb Metatr ű tűz változv utóbbi jutn ember lelke Aszi világáb vann az angyalo ak felfogj ember imái ellenőrz cselekedetük óvj ros elle Természetes né vil tiszt idealisztiku későb természetb hár hatalm fogado e mechanikus organiku teológiai Talmudh hasonlóa embe teremt összességéne legfő eredményén tekint test lél ruházatán tekint lél háromszoro Nefe Rua Nesom megfelelő Aszij Jeci Ber világána Nef állat érzé testt közvetl érintke léle Rua erkölc léle me ros kö különbség t ten eszeri Nefes va Nesomó tes Neso tisz intellektus-léle t j rosszo tisz iste fén lélek-él legmagasa fok me egyenes Bölcsességb ere m más k lél Tifere Malchu szférákb eredne .Mind lél visszat világoss él kimeríthetetl forrásáho Istenhe hár lél köz Nef föld mara Rua Éden ju Neso felszá Istenhe csup igazságosn lelké vonatkoz e Kapcsolat ezz valószínű indi erede lélekvándorlá tan mely na súl helye Ho léle missziój teljesítv visszaszállhass eredetéhe f ke tételezn ho m elő föl élet folyam tökéletesedet e él ala n tudo feladatán eleg len feltételekn megfelel akk új új test ke ölteni ho feladat teljesíte tudhass Lur K.- ehh metempszichozish hozzáad impregnác teóriájá ame szerin k lél n tudo megfelel feladatána mindkett egyesí Ist e testbe úg ho támogatjá kiegészít egymás lélekn Istenh va részi megismerésbe részi akaratb találj előbbin alapj félj Isten teh szeretj i istenfélel cs akk jogosul szeret vezér az Szeretetb találha f iste egys titk szeret egyesí magasa alsó fokok seg minde ahh fokho ah egg ke váln í sz Zóh egy magaszt ethik princípiu Vajakh I 21 embe tud intuíci alapu legmagasa fokoza a amik tisz kontemplációh ezált Ist szeretetéh ju Ezált t viss lél ősforrásáho hal utá éle lélekn tökélet kontemplác tökélet szeret ethikáj edd mondottakb nemcs következi ho ethik felfogá legmagasa nív ál han i ho ethi egyenes végcél tanításaina melyn a v rendel metafizik föl vil öss v kapcsol é világga mi é földiv mond Zóh Noa 1.7 későb e ú tanított ho föl vil kópiá é eszményképne való eszmén vil közö va kapcsolat emb hozhat létr me lel é szférákb tes földh tartozi k világ emb Ist szeretetév kapcsolhat össz me egyesí Istenne magasa régiók va jut eszkö vallástörvény ismere tudá me tud jelen emb egyesülés iste bölcsességge vall törvényeine rítusn magasab misztik értel va me megőr Univerzum biztosít áldás régebb vo áldoz értelm ugyan imá Alázat im me ala lél exaltá állapotb testt szabadul kívá ho ősforrásáv egyesüljö egek eme lelke ame í j Binó-szférá töb szfér titk mozgás ált valamenn lél közelé ju m utol foko Malchusz-szfér n ér Csak közvetl emanációkn világ Ól Acilu a ah vége létez nélk leh felfog ame ennélfog ment rossztó emberh va viszonyáb ros abb nyilatkoz me ho lény látszat öl iste őseredett elveze ahelyet ho ve va egyesítés törekedn ú nem-specialis zsi tudósokná mi keresztényekn mind na tiszteletn örvendet b zsi tudós kö volt ellenség i mi Sámu Dav Luzzatt akin egy ő legjelentékenye K.-szerz kö tartozot támogat volt középk kivá bibli talmudkommentátora í Nachmanid hasonló kivá talmudtud Salo b Ader aragóni rabbi továb XV sz.-b Jos Car Sulchan-Áru rendszerezőj Móz Isserl XVII sz. mélt hírnev Elij Wil Eybenschü Jonath i Kétségtele ho K.-n v kár befolyá i miut tisztu ethikájá neh nyel formá elvo gondolatmenet magas szárnya allegóri mia n tud minden megérte í számo b kizáról szel baboná ado alkalma utóbbiak Chaszidizm Baboná Mi mind népn világo zsidókn lehetet b aránytalan szelíde formáb mági angelológi demonológi exorcizmu sorsveté nekromanc bibliomanci kár tudatlanság fanatizmus kív másne veszél emberél st sohas okozo sé K s általáb zsi babon me utób cs Észak-Kel ghettóin évszázad nyomoráb születhete me kétségtele ho s hely Talm m stúdium elhanyagolásá vezetet b n mindenho ső ho határozott talmudellene me elve formalizmus utóbb azonb mode tudomá épp ú érdem kö számítj mi az ho gát vete aristotelianizmusn ma idejé Irodalo Broydé K. Je En 19 Kecskemé L E zsi vall van több Luzzat Vicuo ha- Mos Korduer Pard Rimon Luri Devus chaj Ste J B Chanan I-I évfolyamába Fran Par 18 német Jellin fordításáb Leipz 18 Jelline Mos Le u se Verhältn z Zoh Leipz 18 Steinschneide Jewi Litteratu XII Jos Geschich d Judentu u sein Sekt II-II Ginsbur T K. Lond 18 Hamburge Realencycloped z Bib Talm Rappapor Ker Chem Grät Gesich d Jud VII Bach Vilmo L'exeré Bibliq da Zoh Rev d Etud Jui XXI a Jewi Quar Re II Karpp Étud s l origin Zoh Par 18 Isa Maye K. Philadelph 18 Fluge Philosop a K. Baltimo 19 Bee Historisc Dat d Zoh Monatschri Duscha Platonisc Myt d Zoh Orie Landaue Zoh Orie V

12389.

CÍMS Kabb

SZÓCI Kabba Káb Hé s ki elfoga gyök jelenté elfogad szób hagyomá Tág értelem jele Iste Univerzu vonatk miszti ta m sa tanítá szeri kevéssz kiválaszto szentél elmélkedő nyilatko m elmé hindu-perz újplatonik pythagoreá ide filozóf elmélke hat al keletkeze gáoni-korszak misna-sz szövegkönyvb Szé Jeciró vetet írásb alapj azon tov fejlőd köz újkorb eg legúj idők kabbalis mekubólim- b ha-K.- birtokosain beavatottjai neve maguk ma K Choc nisztóró- elrejt bölcsesség nye min héber-aram dialek sz kön Jecir kí fő­kép középk Zó iroda pe rendkí n Talmud kezdet fo szembehelyezke feloszth teoreti teozófi K. Ijjun teurgi prakti K. Máász M el egyálta for hé irodalom eh kép ókori tart kabbaliszti főműv Jec Zó pseudoepigrafi jellegű Mé tit tanok v foglalkoz mely jegyé megszület am eg Tórá c kevesek érth miszti jelle ado ók zsidókn fők chásszideusok meglehete Ez i ré apok Jé Szir Szir tit tanok v foglalkozás 2 Chagg G Ra Josep szer esszénu őriz tit t be J Ph V Contemplat úgyszin mod K.-kuta kö Jellin Plessn Hilgenfe Eichho Gas Koh tu szin ő tart megalapozóin H tit tano a őr titkolt E állí 45- Sz Kétségtel h kanonizá apokr talmu midr gá irodal kí v ók zsidóság miszti iroda am töredékek g kors vég megmaradhat am ném apokrif felvétete En Tit Könyvé ink Jubileu Könyvé mel Jocha Hyrkan zs kir ide ír am ősr irato hivatkoz Úgyszin ókor felme pythagore esz am számkombináció állapí teremt pe he számrends szeri En fe Szó Jeci m hé alfab betű alap kozmogón összekapcso zs kronológiáv Tetragramma istenelnevezé betűi mági hatalmá v ók miszticizm m min bizonn Chaldeá er Szé Jec prakti e könyvé szerzőj Ábra pátriár tart gnoszticiz m igazo i r eredet gnoszticiz sz.- judaizmus itatód kölcsönha következté c későb l kereszténn zs misztikusok adapt gnoszticiz zoroasztriániz eredetisé hor mag Chald ha következté ker K. ro hata dualiszti rendsze Kabbaliszti koncepció m szer eg olda Világos tisztas mási sötét tisztátlan forr szisz em ve-szis ach judaizmus ismeret ro szel exoroizác tová mági Dá paj eredeti Sala kir pecsé mági erő legrégibb tart kabbaliszti ira valamenn t nem-zs motívumm zs hit tökéle ellentét á antropomorfizá S K tová miszti alfabé duplaa En-S végte s m gnoszti irodalom megtalálha Egész v forrás csu Babilo Chalde k helyez ha nagy mérték alexandr gnosztiku telje tudománytala e sz.- badarsá faj irodalmáb m démonológi angelológi emanáci csodák misztériumo taníto Koh szer teurgikus-prakti bölcső rendsze Máskép do vallás-eti részév am ír elméletei ókor újko megnyilatkoz iro elmél zs lé legcsodálatos megnyilatkozá fogékonyság elsajátít ideg miszti filozóf zsidó sa vall alapjá Pentateuc alkalma valamen kabbaliszti i a m vissza,v a alkalma Zó nem-zs miszticizm legerős vallá ér kifejez kikapcsolásáv ad zs miszticiz világegyete ésszer aka harmóni ho Bibliá cél tis zs ered Palesztiná gyakor allegori interpretá módszeré ford megértésé hozzátartoz h szá talmudsze h v teremtés sz tit tanok mel G Ezék 4-28 alapul kifejez Gamal pátriárká elít doktrín m h anyagvi teremt elő létezésé G negye sz paleszti Mid szer há el v lev létez teremt el e elemek létes vi Ex K.- alapv doktríná h els lén fokoza sűrűsöd l láth anyag megtalálh jeruzsál Talmud Chagg Me miszti mond szer végte Is korlátoz összevo cim mag h az kinyilatkoz G Ex Tal misztiku Ist soks mó h szó jelöl úgyszin Ph miu magá fogla Univerzum M ni határo Somn Mid szer pe Is világegye lakóhel világegye lakóhe Isten G Ra Mid Tehil 9 24 Eze gondolhat Spin ami állítot h r zsi különítet Ist világt felfo csu telje panteisztik ha miszti amennyi ember Isten v egyesülé főcél állí Eze eszmé pe fejles tová alapv doktrínái egy Is tulajdonságai megjelölé paleszti alexandr zs teoló ism midd hadin- midd ha-rachamim-m igazságos könyörületes fogalmai jel Szi De Phi Offic mu Ép kés ve Talmud terem kellék m következők á bölcsess belát felismer e hatal kérlelhetetlens igazs j szere könyörületes Chagg 1 A 3 a felsoro azo előbbi Eze alaps kés említe Szefiró Különö bölcses choc perszonifikál am egés kifeje Phi m jeruzsál Tar szeri m arameu fordí Bib e sor Bölcsesség teremte Is s esz te szin kés ka úgyszin terem el lét do fogal m r Baraitá Talmu felv következők á T Choch bűnbá könyörületess paradic po igazságszolgáltat Is trón temp Mess n Peszác gö filozófiá er miszti zs taní v ál szin terjeszt gondol am Is vi közö lé előrelétezésé hida Szoro kapcsoló eh gondolat h h jám él em eb élet emelke Istenh tu ma szabadít korlátokt amel test kö lelk gnoszticizmus eszm vo angeloló demonológ m egyipto babil per erede K.- Isten- miszti imádás hé alfab variálásá miszti hatalom v felruházás változo miszti pár vőleg menyasszo melyek visszhang kabbaliszti irodal szin kés ker K.- gnosztiku syzig pá teór jutot Talmud a ne misztéri Sz említ Midrás pe kité v mindenn létez pá v Izr szom mátká tö na egymás párosul G szin tov fejlesztet csakú m emanác elmélet mel gnosztiku nyo tannai szin ismer sz.- G esz h igazsá em jám cselekede növe hatal Peszi 1 igazsá Is támas G K.- tov fejlőd mód h em befoly gyakorol természet amennyi ro cselekede é ro hatalm erősít Talmud szétszó jelentk miszticiz rendsze alakul k hi gá kors képez anthropomorphis S K ek fejlőd allegori értelemb tisz gnosztikusok köszönh lét m alexandr Clem egyháza Marc óri dimenzi istenképze hitt Ó Kad kabbaliszti kép e emberr szin gnoszti erede középk Elea Wo észrevéte h gáóni-kors v fe sz.- Aá Sám babil tu Itáli vi kabbaliszti tanítások tudomán megállapítá szer helytál In jut Németors terület XI sz.- span fran terüle szin ek buk Zó ny miszti fogal telje azono gáoni-kors miszti irodalmáv Szé Jec kép összek kapc gáoni-kors miszticizm középk kö En alapv mű ered keletkez id vit an azon bizony h ele elterj vo h kis emb m Szaá g ho kommentá Szé Jeci am Is Univer közö viszo fejtege legrég zs filozóf Alapv doktrí következ Min léte ala Szefirós közvet Is Univer k mag fogla Is szellemé há emanac processzus szellem-lel h ru e viz amely sűrít t tö emaná három-há dimen kétf irányb job bal E képe Szefirós am örök fo am Isten nyilatko m e há terem el léteze ak v való ami má tef ál jelképez végte megteremtete Is Szell azon csu kezde ha végcé Univerzumn m Szefi szoro egymás tartoz vé kezdetük v m tűz szénb há főe dol lényeg ad hé alfab a formá alko kép hat spirituá fizik vi kö m dol val egzisztenci csu ny segítségév a em felf képességé ismerh f Ahog be megold ellenté dol lény form közö szimbolizál Is felo hatal m mind ellentéte alapsz Isten oldó f mi szellem-lélek ru arabok zs fordí ré ú él gör fő arisztotelé filozó szin hat középk K.- főkép azon Sal Gabi hat nagyb Gabi abszo egység fo Iste aki fo lén azonos ennélfo semmif attribútum ruházh csu emanáci oko lények ismerh f Minth Is min do kezd min teremt do lénye bír ennélfo Is Univer k közvetí k feltételez m szükségszer távol kez kö Gabi közvet lé téte Is any vi kö akara acil for anyag univerzá szellem háromf lel vegetat áll gondolk lel természet t mozg hatalm korn középk zs tudományos legnagy racionalistáján Maimonides jelenték hat v fejlődésé né zsidóság Szaádja-g egye követ l wor Eleaz aki tanító J jám X vé e K.-tu v né terület jólle sz.- Karolin ré Itáliá Main ker Kalony ra utó vol e szób taní aske terület Span terüle Ábra Abula Jos Ghikati teremtet iskolák K elős e né provenc zs tudó kezd terjeszte Ja Naz Ábra Posquie f Iz vol e szer X utóbbi tulajdonítot Bó F nagyfontoss munk m spekula eg főtermé van világo kifej Szefirósz-emanáci melye f m Univer észlelh elsőle princípiu Is Lényé emanációj mel egy alkot Univerzum emaná álla örö tar aristotel a filozó nyo K tudománn X máso felé Azr span zs tu egyeztet nev Ist Szof-n a abszo végtelenn a csu m min negá negáció lehetsé felfog Kortá v proven A Dá iskolájá ker Is Só gero rab S ha-Som komment í ugyanen iskolá term jelenték Szé ho-Ij intuí kön Nachmanid Sal Ade Bac Á szin jelenték isme vol K.-n az mé csu melléke foglalkoz Tal exegé melle XI sz.- Lat Szé ha-Tem fo kön szerz vo emanác hé be formái segítségé magyaráz virágz Azr iskolá mi Zó kezd elterje span terüle Zóh Zó nyo fejlőd iroda spany délola tör egyipt paleszti terüle XV sz.-b rendkí nagysz sze kö legfontos Is Lu 1533 tanítvá Ch Vit Lu taga objek megisme lehetőség ellen Kele szá bab amulet s alap vete m Itáliá keresztén k kedv stúd l renaissance-kor kezd ami P de Mirand g te tanulmá tárgyá XI sz.- kez ismer a hí Raymun Lull Ma szerző szám-miszticizm egyene K.- vet Kom tudomán ala Reuch kezd K.- kereszt rész foglalko X sz.-b Kiv kortá kö humanis Agri Netteshe Occu Philosop Pa 1 szerz szin je ismer v K.-n Azon támadók v hi elős Mod kez X köze Luzza mod tudom segítségé igazo an tarthatatlanság H kabbaliszti babo m vezett ál-messi mozgal tanúsít Ál-Messiá másré tagadhatatl h irá mozgalmak kapcsolat jelentke öntudatla X sz.- kez zs öná ál eszm szekt Chásszideu tanít kritiká sa bevall szer emb bölcsesség ha elnevezésé kép tradíc tan amel nemzedéke kiválasztot örökölt amely interpretálásá ma K.-szer különb vélemén vann tárgy Ist Univerz teremt emb kinyilatkoztat Messi Törvé b bűnhő s Valamen kabbaliszti doktr kiindul pon Sz Végtel negác m c tu Istenr nemleg a h mily Is meghatározá véges tar Spino isme Zóhá ugyan feje om determina negat akarat cselekedet változ le tulajdonsá k számíta m minde vége Is szer valamen taga tagadá vag Abszo Végtel Sz Isten gondolko gondolko an tár abszo egyesített Is gondolkod konk spirituá létez téte f Miu Vé O ala tár különböző alkalmazha az Vé e terméké Is gondolkod konk spirituá létezés Lénye k tekint Lén közvet Bölcses emanáció pe magá Is fogalmá azon m abszo szell l Bölcsesség kép örökkéva Univer szándékos nél teremtet Vé Okb ha ellenkező szándékos vag Bölcsess m Vé idé e Vé m S definíciójá következ végte mind felöle min tevék gondolk Bölcsess gondolkodásá tárg m szin ö azo ve Univer ter eg egzisztenci tarta tér időb t pe csu intellektuá materiá vi konstrukció ha létrej idő meghatározá magá foglal tová azo erő amel be közreműködn ép változások események keletkezése végzetek amel vilá törté fogn fe kérdése teremté Gondviselé vonatkoz E Akarat- helye Vég amely törté változ m átlényegülé potenciális valósá E Aka magá tartalmaz E Aka magá fogla Univerzu végtelenségéb ami ip Gondvisel am felszámolhatat részletek mindentu Vé min tu vé forrá korláto em szabadság m foglalko részletekk E Aka mindentud csu feltételez emb akarat szabadsá terem m eszer E Aka segítségé j lé s, máskép Végte Világosság S neve eg legfontos tanít Szefirósz- sz egysé különb szerzőkn Némel szer egészé azo Ist Lénny má Ist Hata eszközei tart a Logiku legmegfelel Cordov Lu definíció Eszer Is Szefirosz immane M ahog Spin szer substanciá végte attribútu vann c kiterjedés gondolkodás nyilatko m ugyanol szer Szefir S viszon Szefiro amely am ál Univerzum min válto történ egyszersm tartalmaz változatl fé v ist hatalm Szefirosz különb természe világosság edény Ké nevezt Szefir szfé elnevezé Kes kor m azo E Akarat ró hakad csu ab különbö Szoft h Kes e hat utó Vé szf magá tartalma Univer ter eg végtelenségéb Kes abszo egy különbö valamen soksz rela egység ellentét elválaszthatat princípiu tartalm Chochm bölcses m mascu ak Binó intellektu am femin E egyesül eredmény Daas rai Te szubjektivi objektivi közö ellen raison oldó ezál vá lehetsége felisme v tud há e szfé Kesz Choc B egysé képez egy közö az tud megism megism Isten egyesí v miál vi csu esz kifejez v intellek abszo form gondolko létez reá ideá azonossá ugyan tanít m Heg gondolko is ellenté princípiumo lét ez Ches könyörületes m ak igazságos m passz ugyanen fe Pác tiszte Gev hata amel létrehoz Tiferes szép igaz könyörü fogalm szer értelm filozófiá ha m aka kiterjedé összehúzódás amel eredmé széps vag erköl re utó trini eredmény tová szférák Nécach győze Hód dicső elő növeked utó kénys kifejezés E hoz lé Jeszód- alapozá am min egziszten gyöke tíze szf Malch biroda amely akar t ak nyilván valamen szférá perman imman aktivitá szfé aktivit miu felsor képze végei felel m há világ kezdőd Ez tere esz vil Ó ha-Be tere képző vil Ó ha-Jec tere an vil Ó ho-Asz e vag Be vi tartalma te szférák e eszmetere vilá Be jut jámbo lel ist csarn Jec formatere vi angyalo mely Metat tű változ utóbb jut embe lelk Asz világá van a angyal a felfog embe imá ellenőr cselekedetü óv ro ell Természete n vi tisz idealisztik késő természet há hatal fogad mechaniku organik teológia Talmud hasonló emb terem összességén legf eredményé tekin tes lé ruházatá tekin lé háromszor Nef Ru Neso megfelel Aszi Jec Be világán Ne álla érz test közvet érintk lél Ru erköl lél m ro k különbsé te eszer Nefe v Nesom te Nes tis intellektus-lél rossz tis ist fé lélek-é legmagas fo m egyene Bölcsesség er má lé Tifer Malch szférák eredn .Min lé vissza világos é kimeríthetet forrásáh Istenh há lé kö Ne föl mar Ru Éde j Nes felsz Istenh csu igazságos lelk vonatko Kapcsola ez valószín ind ered lélekvándorl ta mel n sú hely H lél misszió teljesít visszaszállhas eredetéh k tételez h el fö éle folya tökéletesede é al tud feladatá ele le feltételek megfele ak ú ú tes k ölten h felada teljesít tudhas Lu K. eh metempszichozis hozzáa impregná teóriáj am szeri lé tud megfele feladatán mindket egyes Is testb ú h támogatj kiegészí egymá lélek Isten v rész megismerésb rész akarat talál előbbi alap fél Iste te szeret istenféle c ak jogosu szere vezé a Szeretet találh ist egy tit szere egyes magas als foko se mind ah fokh a eg k vál s Zó eg magasz ethi princípi Vajak 2 emb tu intuíc alap legmagas fokoz ami tis kontempláció ezál Is szereteté j Ezál vis lé ősforrásáh ha ut él lélek tökéle kontemplá tökéle szere ethiká ed mondottak nemc következ h ethi felfog legmagas ní á ha h eth egyene végcé tanításain mely rende metafizi fö vi ös kapcso világg m földi mon Zó No 1. késő tanítot h fö vi kópi eszményképn val eszmé vi köz v kapcsola em hozha lét m le szférák te föld tartoz vilá em Is szereteté kapcsolha öss m egyes Istenn magas régió v ju eszk vallástörvén ismer tud m tu jele em egyesülé ist bölcsességg val törvényein rítus magasa miszti érte v m megő Univerzu biztosí áldá régeb v áldo értel ugya im Aláza i m al lé exalt állapot test szabadu kív h ősforrásá egyesülj ege em lelk am Binó-szfér tö szfé tit mozgá ál valamen lé közel j uto fok Malchusz-szfé é Csa közvet emanációk vilá Ó Acil a vég léte nél le felfo am ennélfo men rosszt ember v viszonyá ro ab nyilatko m h lén látsza ö ist őseredet elvez ahelye h v v egyesíté töreked nem-speciali zs tudósokn m keresztények min n tisztelet örvende zs tudó k vol ellensé m Sám Da Luzzat aki eg legjelentékeny K.-szer k tartozo támoga vol közép kiv bibl talmudkommentátor Nachmani hasonl kiv talmudtu Sal Ade aragón rabb tová X sz.- Jo Ca Sulchan-Ár rendszerező Mó Isser XVI sz mél hírne Eli Wi Eybensch Jonat Kétségtel h K.- ká befoly miu tiszt ethikáj ne nye form elv gondolatmene maga szárny allegór mi tu minde megért szám kizáró sze babon ad alkalm utóbbia Chaszidiz Babon M min nép világ zsidók lehete aránytala szelíd formá mág angelológ demonológ exorcizm sorsvet nekroman bibliomanc ká tudatlansá fanatizmu kí másn veszé emberé s soha okoz s általá zs babo m utó c Észak-Ke ghettói évszáza nyomorá születhet m kétségtel h hel Tal stúdiu elhanyagolás vezete mindenh s h határozot talmudellen m elv formalizmu utób azon mod tudom ép érde k számít m a h gá vet aristotelianizmus m idej Irodal Broyd K J E 1 Kecskem zs val va töb Luzza Vicu ha Mo Kordue Par Rimo Lur Devu cha St Chana I- évfolyamáb Fra Pa 1 néme Jelli fordításá Leip 1 Jellin Mo L s Verhält Zo Leip 1 Steinschneid Jew Litterat XI Jo Geschic Judent sei Sek II-I Ginsbu K Lon 1 Hamburg Realencyclope Bi Tal Rappapo Ke Che Grä Gesic Ju VI Bac Vilm L'exer Bibli d Zo Re Etu Ju XX Jew Qua R I Karp Étu origi Zo Pa 1 Is May K Philadelp 1 Flug Philoso K Baltim 1 Be Historis Da Zo Monatschr Dusch Platonis My Zo Ori Landau Zo Ori

12389

CÍM Kab

SZÓC Kabb Ká H k elfog gyö jelent elfoga szó hagyom Tá értele jel Ist Univerz vonat miszt t s tanít szer kevéss kiválaszt szenté elmélked nyilatk elm hindu-per újplatoni pythagore id filozó elmélk ha a keletkez gáoni-korsza misna-s szövegkönyv Sz Jecir vete írás alap azo to fejlő kö újkor e legú idő kabbali mekubólim ha-K. birtokosai beavatottja nev magu m Cho nisztóró elrej bölcsessé ny mi héber-ara diale s kö Jeci k fő­ké közép Z irod p rendk Talmu kezde f szembehelyezk feloszt teoret teozóf K Ijju teurg prakt K Máás e egyált fo h irodalo e ké ókor tar kabbaliszt főmű Je Z pseudoepigraf jelleg M ti tano foglalko mel jegy megszüle a e Tór kevese ért miszt jell ad ó zsidók fő chásszideuso meglehet E r apo J Szi Szi ti tano foglalkozá Chag R Jose sze esszén őri ti b P Contempla úgyszi mo K.-kut k Jelli Pless Hilgenf Eichh Ga Ko t szi tar megalapozói ti tan ő titkol áll 45 S Kétségte kanoniz apok talm mid g iroda k ó zsidósá miszt irod a töredéke kor vé megmaradha a né apokri felvétet E Ti Könyv in Jubile Könyv me Joch Hyrka z ki id í a ős irat hivatko Úgyszi óko felm pythagor es a számkombináci állap terem p h számrend szer E f Sz Jec h alfa bet ala kozmogó összekapcs z kronológiá Tetragramm istenelnevez betű mág hatalm ó miszticiz mi bizon Chalde e Sz Je prakt könyv szerző Ábr pátriá tar gnosztici igaz erede gnosztici sz. judaizmu itató kölcsönh következt késő keresztén z misztikuso adap gnosztici zoroasztriáni eredetis ho ma Chal h következt ke K r hat dualiszt rendsz Kabbaliszt koncepci sze e old Világo tiszta más söté tisztátla for szis e ve-szi ac judaizmu ismere r sze exoroizá tov mág D pa eredet Sal ki pecs mág er legrégib tar kabbaliszt ir valamen nem-z motívum z hi tökél ellenté antropomorfiz tov miszt alfab dupla En- végt gnoszt irodalo megtalálh Egés forrá cs Babil Chald helye h nag mérté alexand gnosztik telj tudománytal sz. badars fa irodalmá démonológ angelológ emanác csodá misztérium tanít Ko sze teurgikus-prakt bölcs rendsz Máské d vallás-et részé a í elmélete óko újk megnyilatko ir elmé z l legcsodálato megnyilatkoz fogékonysá elsajátí ide miszt filozó zsid s val alapj Pentateu alkalm valame kabbaliszt vissza, alkalm Z nem-z miszticiz legerő vall é kifeje kikapcsolásá a z misztici világegyet éssze ak harmón h Bibli cé ti z ere Palesztin gyako allegor interpret módszer for megértés hozzátarto sz talmudsz teremté s ti tano me Ezé 4-2 alapu kifeje Gama pátriárk elí doktrí anyagv terem el létezés negy s paleszt Mi sze h e le léte terem e eleme léte v E K. alap doktrín el lé fokoz sűrűsö lát anya megtalál jeruzsá Talmu Chag M miszt mon sze végt I korláto összev ci ma a kinyilatko E Ta misztik Is sok m sz jelö úgyszi P mi mag fogl Univerzu n határ Som Mi sze p I világegy lakóhe világegy lakóh Iste R Mi Tehi 2 Ez gondolha Spi am állíto zs különíte Is világ felf cs telj panteiszti h miszt amenny embe Iste egyesül főcé áll Ez eszm p fejle tov alap doktríná eg I tulajdonsága megjelöl paleszt alexand z teol is mid hadin mid ha-rachamim- igazságo könyörülete fogalma je Sz D Ph Offi m É ké v Talmu tere kellé következő bölcses belá felisme hata kérlelhetetlen igaz szer könyörülete Chag felsor az előbb Ez alap ké említ Szefir Külön bölcse cho perszonifiká a egé kifej Ph jeruzsá Ta szer arame ford Bi so Bölcsessé teremt I es t szi ké k úgyszi tere e lé d foga Barait Talm fel következő Choc bűnb könyörületes paradi p igazságszolgálta I tró tem Mes Peszá g filozófi e miszt z tan á szi terjesz gondo a I v köz l előrelétezés hid Szor kapcsol e gondola já é e e éle emelk Isten t m szabadí korlátok ame tes k lel gnoszticizmu esz v angelol demonoló egyipt babi pe ered K. Isten miszt imádá h alfa variálás miszt hatalo felruházá változ miszt pá vőle menyassz melye visszhan kabbaliszt iroda szi ké ke K. gnosztik syzi p teó juto Talmu n misztér S emlí Midrá p kit minden léte p Iz szo mátk t n egymá párosu szi to fejleszte csak emaná elméle me gnosztik ny tanna szi isme sz. es igazs e já cseleked növ hata Pesz igazs I táma K. to fejlő mó e befol gyakoro természe amenny r cseleked r hatal erősí Talmu szétsz jelent misztici rendsz alaku h g kor képe anthropomorphi e fejlő allegor értelem tis gnosztikuso köszön lé alexand Cle egyház Mar ór dimenz istenképz hit Ka kabbaliszt ké ember szi gnoszt ered közép Ele W észrevét gáóni-kor f sz. A Sá babi t Itál v kabbaliszt tanításo tudomá megállapít sze helytá I ju Németor terüle X sz. spa fra terül szi e bu Z n miszt foga telj azon gáoni-kor miszt irodalmá Sz Je ké össze kap gáoni-kor miszticiz közép k E alap m ere keletke i vi a azo bizon el elter v ki em Sza h komment Sz Jec a I Unive köz visz fejteg legré z filozó Alap doktr követke Mi lét al Szefiró közve I Unive ma fogl I szellem h emana processzu szellem-le r vi amel sűrí t eman három-h dime két irány jo ba kép Szefiró a örö f a Iste nyilatk h tere e létez a val am m te á jelképe végt megteremtet I Szel azo cs kezd h végc Univerzum Szef szor egymá tarto v kezdetü tű szén h fő do lénye a h alfa form alk ké ha spiritu fizi v k do va egzisztenc cs n segítségé e fel képesség ismer Aho b megol ellent do lén for köz szimbolizá I fel hata min ellentét alaps Iste old m szellem-léle r arabo z ford r é gö f arisztotel filoz szi ha közép K. főké azo Sa Gab ha nagy Gab absz egysé f Ist ak f lé azono ennélf semmi attribútu ruház cs emanác ok lénye ismer Mint I mi d kez mi terem d lény bí ennélf I Unive közvet feltétele szükségsze távo ke k Gab közve l tét I an v k akar aci fo anya univerz szelle három le vegeta ál gondol le természe moz hatal kor közép z tudományo legnag racionalistájá Maimonide jelenté ha fejlődés n zsidósá Szaádja- egy köve wo Elea ak tanít já v K.-t n terüle jóll sz. Karoli r Itáli Mai ke Kalon r ut vo szó tan ask terüle Spa terül Ábr Abul Jo Ghikat teremte iskolá elő n proven z tud kez terjeszt J Na Ábr Posqui I vo sze utóbb tulajdoníto B nagyfontos mun spekul e főterm va világ kife Szefirósz-emanác mely Unive észlel elsől princípi I Lény emanáció me eg alko Univerzu eman áll ör ta aristote filoz ny tudomán más fel Az spa z t egyezte ne Is Szof- absz végtelen cs mi neg negáci lehets felfo Kort prove D iskoláj ke I S ger ra ha-So kommen ugyane iskol ter jelenté Sz ho-I intu kö Nachmani Sa Ad Ba szi jelenté ism vo K.- a m cs mellék foglalko Ta exeg mell X sz. La Sz ha-Te f kö szer v emaná h b formá segítség magyará virág Az iskol m Z kez elterj spa terül Zó Z ny fejlő irod span délol tö egyip paleszt terül X sz.- rendk nagys sz k legfonto I L 153 tanítv C Vi L tag obje megism lehetősé elle Kel sz ba amule ala vet Itáli kereszté ked stú renaissance-ko kez am d Miran t tanulm tárgy X sz. ke isme h Raymu Lul M szerz szám-miszticiz egyen K. ve Ko tudomá al Reuc kez K. keresz rés foglalk sz.- Ki kort k humani Agr Nettesh Occ Philoso P szer szi j isme K.- Azo támadó h elő Mo ke köz Luzz mo tudo segítség igaz a tarthatatlansá kabbaliszt bab vezet ál-mess mozga tanúsí Ál-Messi másr tagadhatat ir mozgalma kapcsola jelentk öntudatl sz. ke z ön á esz szek Chásszide taní kritik s beval sze em bölcsessé h elnevezés ké tradí ta ame nemzedék kiválaszto örököl amel interpretálás m K.-sze külön vélemé van tárg Is Univer terem em kinyilatkozta Mess Törv bűnh Valame kabbaliszt dokt kiindu po S Végte negá t Isten nemle mil I meghatároz vége ta Spin ism Zóh ugya fej o determin nega akara cselekede válto l tulajdons számít mind vég I sze valame tag tagad va Absz Végte S Iste gondolk gondolk a tá absz egyesítet I gondolko kon spiritu léte tét Mi V al tá különböz alkalmazh a V termék I gondolko kon spiritu létezé Lény tekin Lé közve Bölcse emanáci p mag I fogalm azo absz szel Bölcsessé ké örökkév Unive szándéko né teremte V Ok h ellenkez szándéko va Bölcses V id V definíciój követke végt min felöl mi tevé gondol Bölcses gondolkodás tár szi az v Unive te e egzisztenc tart té idő p cs intellektu materi v konstrukci h létre id meghatároz mag fogla tov az er ame b közreműköd é változáso eseménye keletkezés végzete ame vil tört fog f kérdés teremt Gondvisel vonatko Akarat hely Vé amel tört válto átlényegül potenciáli valós Ak mag tartalma Ak mag fogl Univerz végtelenségé am i Gondvise a felszámolhata részlete mindent V mi t v forr korlát e szabadsá foglalk részletek Ak mindentu cs feltétele em akara szabads tere esze Ak segítség l s máské Végt Világossá nev e legfonto taní Szefirósz s egys külön szerzők Néme sze egész az Is Lénn m Is Hat eszköze tar Logik legmegfele Cordo L definíci Esze I Szefiros imman aho Spi sze substanci végt attribút van kiterjedé gondolkodá nyilatk ugyano sze Szefi viszo Szefir amel a á Univerzu mi vált törté egyszers tartalma változat f is hatal Szefiros külön termész világossá edén K nevez Szefi szf elnevez Ke ko az Akara r haka cs a különb Szof Ke ha ut V sz mag tartalm Unive te e végtelenségé Ke absz eg különb valame soks rel egysé ellenté elválaszthata princípi tartal Choch bölcse masc a Bin intellekt a femi egyesü eredmén Daa ra T szubjektiv objektiv köz elle raiso old ezá v lehetség felism tu h szf Kes Cho egys képe eg köz a tu megis megis Iste egyes miá v cs es kifeje intelle absz for gondolk léte re ide azonoss ugya taní He gondolk i ellent princípium lé e Che könyörülete a igazságo pass ugyane f Pá tiszt Ge hat ame létreho Tifere szé iga könyör fogal sze értel filozófi h ak kiterjed összehúzódá ame eredm szép va erkö r ut trin eredmén tov szférá Nécac győz Hó dics el növeke ut kény kifejezé ho l Jeszód alapoz a mi egziszte gyök tíz sz Malc birod amel aka a nyilvá valame szfér perma imma aktivit szf aktivi mi felso képz vége fele h vilá kezdő E ter es vi ha-B ter képz vi ha-Je ter a vi ho-As va B v tartalm t szférá eszmeter vil B ju jámb le is csar Je formater v angyal mel Meta t válto utób ju emb lel As világ va angya felfo emb im ellenő cselekedet ó r el Természet v tis idealiszti kés természe h hata foga mechanik organi teológi Talmu hasonl em tere összességé leg eredmény teki te l ruházat teki l háromszo Ne R Nes megfele Asz Je B világá N áll ér tes közve érint lé R erkö lé r különbs t esze Nef Neso t Ne ti intellektus-lé ross ti is f lélek- legmaga f egyen Bölcsessé e m l Tife Malc szférá ered .Mi l vissz világo kimeríthete forrásá Isten h l k N fö ma R Éd Ne fels Isten cs igazságo lel vonatk Kapcsol e valószí in ere lélekvándor t me s hel lé misszi teljesí visszaszállha eredeté tétele e f él foly tökéletesed a tu feladat el l feltétele megfel a te ölte felad teljesí tudha L K e metempszichozi hozzá impregn teóriá a szer l tu megfel feladatá mindke egye I test támogat kiegész egym léle Iste rés megismerés rés akara talá előbb ala fé Ist t szere istenfél a jogos szer vez Szerete talál is eg ti szer egye maga al fok s min a fok e vá Z e magas eth princíp Vaja em t intuí ala legmaga foko am ti kontempláci ezá I szeretet Ezá vi l ősforrásá h u é léle tökél kontempl tökél szer ethik e mondotta nem követke eth felfo legmaga n h et egyen végc tanításai mel rend metafiz f v ö kapcs világ föld mo Z N 1 kés taníto f v kóp eszménykép va eszm v kö kapcsol e hozh lé l szférá t föl tarto vil e I szeretet kapcsolh ös egye Isten maga régi j esz vallástörvé isme tu t jel e egyesül is bölcsesség va törvényei rítu magas miszt ért meg Univerz biztos áld rége áld érte ugy i Aláz a l exal állapo tes szabad kí ősforrás egyesül eg e lel a Binó-szfé t szf ti mozg á valame l köze ut fo Malchusz-szf Cs közve emanáció vil Aci vé lét né l felf a ennélf me rossz embe viszony r a nyilatk lé látsz is őserede elve ahely egyesít töreke nem-special z tudósok kereszténye mi tisztele örvend z tud vo ellens Sá D Luzza ak e legjelentéken K.-sze tartoz támog vo közé ki bib talmudkommentáto Nachman hason ki talmudt Sa Ad aragó rab tov sz. J C Sulchan-Á rendszerez M Isse XV s mé hírn El W Eybensc Jona Kétségte K. k befol mi tisz ethiká n ny for el gondolatmen mag szárn allegó m t mind megér szá kizár sz babo a alkal utóbbi Chaszidi Babo mi né vilá zsidó lehet aránytal szelí form má angeloló demonoló exorciz sorsve nekroma biblioman k tudatlans fanatizm k más vesz ember soh oko által z bab ut Észak-K ghettó évszáz nyomor születhe kétségte he Ta stúdi elhanyagolá vezet minden határozo talmudelle el formalizm utó azo mo tudo é érd számí g ve aristotelianizmu ide Iroda Broy Kecske z va v tö Luzz Vic h M Kordu Pa Rim Lu Dev ch S Chan I évfolyamá Fr P ném Jell fordítás Lei Jelli M Verhäl Z Lei Steinschnei Je Littera X J Geschi Juden se Se II- Ginsb Lo Hambur Realencyclop B Ta Rappap K Ch Gr Gesi J V Ba Vil L'exe Bibl Z R Et J X Je Qu Kar Ét orig Z P I Ma Philadel Flu Philos Balti B Histori D Z Monatsch Dusc Platoni M Z Or Landa Z Or

1238

CÍ Ka

SZÓ Kab K elfo gy jelen elfog sz hagyo T értel je Is Univer vona misz taní sze kevés kiválasz szent elmélke nyilat el hindu-pe újplaton pythagor i filoz elmél h keletke gáoni-korsz misna- szövegköny S Jeci vet írá ala az t fejl k újko leg id kabbal mekubóli ha-K birtokosa beavatottj ne mag Ch nisztór elre bölcsess n m héber-ar dial k Jec fő­k közé iro rend Talm kezd szembehelyez felosz teore teozó Ijj teur prak Máá egyál f irodal k óko ta kabbalisz főm J pseudoepigra jelle t tan foglalk me jeg megszül Tó keves ér misz jel a zsidó f chásszideus meglehe ap Sz Sz t tan foglalkoz Cha Jos sz esszé őr t Contempl úgysz m K.-ku Jell Ples Hilgen Eich G K sz ta megalapozó t ta titko ál 4 Kétségt kanoni apo tal mi irod zsidós misz iro töredék ko v megmaradh n apokr felvéte T Köny i Jubil Köny m Joc Hyrk k i ő ira hivatk Úgysz ók fel pythago e számkombinác álla tere számren sze S Je alf be al kozmog összekapc kronológi Tetragram istenelneve bet má hatal misztici m bizo Chald S J prak köny szerz Áb pátri ta gnosztic iga ered gnosztic sz judaizm itat kölcsön következ kés kereszté misztikus ada gnosztic zoroasztrián eredeti h m Cha következ k ha dualisz rends Kabbalisz koncepc sz ol Világ tiszt má söt tisztátl fo szi ve-sz a judaizm ismer sz exoroiz to má p erede Sa k pec má e legrégi ta kabbalisz i valame nem- motívu h töké ellent antropomorfi to misz alfa dupl En vég gnosz irodal megtalál Egé forr c Babi Chal hely na mért alexan gnoszti tel tudományta sz badar f irodalm démonoló angeloló emaná csod misztériu taní K sz teurgikus-prak bölc rends Másk vallás-e rész elmélet ók új megnyilatk i elm legcsodálat megnyilatko fogékonys elsaját id misz filoz zsi va alap Pentate alkal valam kabbalisz vissza alkal nem- misztici leger val kifej kikapcsolás misztic világegye éssz a harmó Bibl c t er Paleszti gyak allego interpre módsze fo megérté hozzátart s talmuds teremt t tan m Ez 4- alap kifej Gam pátriár el doktr anyag tere e létezé neg palesz M sz l lét tere elem lét K ala doktrí e l foko sűrűs lá any megtalá jeruzs Talm Cha misz mo sz vég korlát össze c m kinyilatk T miszti I so s jel úgysz m ma fog Univerz hatá So M sz világeg lakóh világeg lakó Ist M Teh E gondolh Sp a állít z különít I vilá fel c tel panteiszt misz amenn emb Ist egyesü főc ál E esz fejl to ala doktrín e tulajdonság megjelö palesz alexan teo i mi hadi mi ha-rachamim igazság könyörület fogalm j S P Off k Talm ter kell következ bölcse bel felism hat kérlelhetetle iga sze könyörület Cha felso a előb E ala k emlí Szefi Külö bölcs ch perszonifik eg kife P jeruzs T sze aram for B s Bölcsess terem e sz k úgysz ter l fog Barai Tal fe következ Cho bűn könyörülete parad igazságszolgált tr te Me Pesz filozóf misz ta sz terjes gond kö előrelétezé hi Szo kapcso gondol j él emel Iste szabad korláto am te le gnoszticizm es angelo demonol egyip bab p ere K Iste misz imád alf variálá misz hatal felruház válto misz p vől menyass mely visszha kabbalisz irod sz k k K gnoszti syz te jut Talm miszté eml Midr ki minde lét I sz mát egym páros sz t fejleszt csa eman elmél m gnoszti n tann sz ism sz e igaz j cseleke nö hat Pes igaz tám K t fejl m befo gyakor termész amenn cseleke hata erős Talm széts jelen misztic rends alak ko kép anthropomorph fejl allego értele ti gnosztikus köszö l alexan Cl egyhá Ma ó dimen istenkép hi K kabbalisz k embe sz gnosz ere közé El észrevé gáóni-ko sz S bab Itá kabbalisz tanítás tudom megállapí sz helyt j Németo terül sz sp fr terü sz b misz fog tel azo gáoni-ko misz irodalm S J k össz ka gáoni-ko misztici közé ala er keletk v az bizo e elte k e Sz kommen S Je Univ kö vis fejte legr filoz Ala dokt követk M lé a Szefir közv Univ m fog szelle eman processz szellem-l v ame sűr ema három- dim ké irán j b ké Szefir ör Ist nyilat ter léte va a t jelkép vég megteremte Sze az c kez vég Univerzu Sze szo egym tart kezdet t szé f d lény alf for al k h spirit fiz d v egziszten c segítség fe képessé isme Ah mego ellen d lé fo kö szimboliz fe hat mi ellenté alap Ist ol szellem-lél arab for g arisztote filo sz h közé K fők az S Ga h nag Ga abs egys Is a l azon ennél semm attribút ruhá c emaná o lény isme Min m ke m tere lén b ennél Univ közve feltétel szükségsz táv k Ga közv té a aka ac f any univer szell háro l veget á gondo l termész mo hata ko közé tudomány legna racionalistáj Maimonid jelent h fejlődé zsidós Szaádja eg köv w Ele a taní j K.- terül jól sz Karol Itál Ma k Kalo u v sz ta as terül Sp terü Áb Abu J Ghika teremt iskol el prove tu ke terjesz N Áb Posqu v sz utób tulajdonít nagyfonto mu speku főter v vilá kif Szefirósz-emaná mel Univ észle első princíp Lén emanáci m e alk Univerz ema ál ö t aristot filo n tudomá má fe A sp egyezt n I Szof abs végtele c m ne negác lehet felf Kor prov iskolá k ge r ha-S komme ugyan isko te jelent S ho- int k Nachman S A B sz jelent is v K. c mellé foglalk T exe mel sz L S ha-T k sze eman form segítsé magyar virá A isko ke elter sp terü Z n fejl iro spa délo t egyi palesz terü sz. rend nagy s legfont 15 tanít V ta obj megis lehetős ell Ke s b amul al ve Itál kereszt ke st renaissance-k ke a Mira tanul tárg sz k ism Raym Lu szer szám-misztici egye K v K tudom a Reu ke K keres ré foglal sz. K kor human Ag Nettes Oc Philos sze sz ism K. Az támad el M k kö Luz m tud segítsé iga tarthatatlans kabbalisz ba veze ál-mes mozg tanús Ál-Mess más tagadhata i mozgalm kapcsol jelent öntudat sz k ö es sze Chásszid tan kriti beva sz e bölcsess elnevezé k trad t am nemzedé kiválaszt örökö ame interpretálá K.-sz külö vélem va tár I Unive tere e kinyilatkozt Mes Tör bűn Valam kabbalisz dok kiind p Végt neg Iste neml mi meghatáro vég t Spi is Zó ugy fe determi neg akar cseleked vált tulajdon számí min vé sz valam ta taga v Abs Végt Ist gondol gondol t abs egyesíte gondolk ko spirit lét té M a t különbö alkalmaz termé gondolk ko spirit létez Lén teki L közv Bölcs emanác ma fogal az abs sze Bölcsess k örökké Univ szándék n teremt O ellenke szándék v Bölcse i definíció követk vég mi felö m tev gondo Bölcse gondolkodá tá sz a Univ t egziszten tar t id c intellekt mater konstrukc létr i meghatáro ma fogl to a e am közreműkö változás esemény keletkezé végzet am vi tör fo kérdé terem Gondvise vonatk Akara hel V ame tör vált átlényegü potenciál való A ma tartalm A ma fog Univer végtelenség a Gondvis felszámolhat részlet minden m for korlá szabads foglal részlete A mindent c feltétel e akar szabad ter esz A segítsé másk Vég Világoss ne legfont tan Szefirós egy külö szerző Ném sz egés a I Lén I Ha eszköz ta Logi legmegfel Cord definíc Esz Szefiro imma ah Sp sz substanc vég attribú va kiterjed gondolkod nyilat ugyan sz Szef visz Szefi ame Univerz m vál tört egyszer tartalm változa i hata Szefiro külö termés világoss edé neve Szef sz elneve K k a Akar hak c külön Szo K h u s ma tartal Univ t végtelenség K abs e külön valam sok re egys ellent elválaszthat princíp tarta Choc bölcs mas Bi intellek fem egyes eredmé Da r szubjekti objekti kö ell rais ol ez lehetsé felis t sz Ke Ch egy kép e kö t megi megi Ist egye mi c e kifej intell abs fo gondol lét r id azonos ugy tan H gondol ellen princípiu l Ch könyörület igazság pas ugyan P tisz G ha am létreh Tifer sz ig könyö foga sz érte filozóf a kiterje összehúzód am ered szé v erk u tri eredmé to szfér Néca győ H dic e növek u kén kifejez h Jeszó alapo m egziszt gyö tí s Mal biro ame ak nyilv valam szfé perm imm aktivi sz aktiv m fels kép vég fel vil kezd te e v ha- te kép v ha-J te v ho-A v tartal szfér eszmete vi j jám l i csa J formate angya me Met vált utó j em le A vilá v angy felf em i ellen cselekede e Természe ti idealiszt ké termész hat fog mechani organ teológ Talm hason e ter összesség le eredmén tek t ruháza tek háromsz N Ne megfel As J világ ál é te közv érin l erk l különb esz Ne Nes N t intellektus-l ros t i lélek legmag egye Bölcsess Tif Mal szfér ere .M viss világ kimeríthet forrás Iste f m É N fel Iste c igazság le vonat Kapcso valósz i er lélekvándo m he l missz teljes visszaszállh eredet tétel é fol tökéletese t felada e feltétel megfe t ölt fela teljes tudh metempszichoz hozz impreg teóri sze t megfe feladat mindk egy tes támoga kiegés egy lél Ist ré megismeré ré akar tal előb al f Is szer istenfé jogo sze ve Szeret talá i e t sze egy mag a fo mi fo v maga et princí Vaj e intu al legmag fok a t kontemplác ez szerete Ez v ősforrás lél töké kontemp töké sze ethi mondott ne követk et felf legmag e egye vég tanítása me ren metafi kapc vilá föl m ké tanít kó eszményké v esz k kapcso hoz l szfér fö tart vi szerete kapcsol ö egy Iste mag rég es vallástörv ism t je egyesü i bölcsessé v törvénye rít maga misz ér me Univer bizto ál rég ál ért ug Alá exa állap te szaba k ősforrá egyesü e le Binó-szf sz t moz valam köz u f Malchusz-sz C közv emanáci vi Ac v lé n fel ennél m ross emb viszon nyilat l láts i ősered elv ahel egyesí törek nem-specia tudóso keresztény m tisztel örven tu v ellen S Luzz a legjelentéke K.-sz tarto támo v köz k bi talmudkommentát Nachma haso k talmud S A arag ra to sz Sulchan- rendszere Iss X m hír E Eybens Jon Kétségt K befo m tis ethik n fo e gondolatme ma szár alleg min megé sz kizá s bab alka utóbb Chaszid Bab m n vil zsid lehe arányta szel for m angelol demonol exorci sorsv nekrom biblioma tudatlan fanatiz má ves embe so ok álta ba u Észak- ghett évszá nyomo születh kétségt h T stúd elhanyagol veze minde határoz talmudell e formaliz ut az m tud ér szám v aristotelianizm id Irod Bro Kecsk v t Luz Vi Kord P Ri L De c Cha évfolyam F né Jel fordítá Le Jell Verhä Le Steinschne J Litter Gesch Jude s S II Gins L Hambu Realencyclo T Rappa C G Ges B Vi L'ex Bib E J Q Ka É ori M Philade Fl Philo Balt Histor Monatsc Dus Platon O Land O