12505.htm

CÍMSZÓ: Kecskemét

SZÓCIKK: "Kecskemét, törvényh. joggal felr. város Pest Pilis-Solt-Kiskun vm., 68,4241ak. A kongresszusi zsidó hitközség a VI. községkerülethez tartozik és 501 családban 2000 lelket számlál 471 adófizetővel. Ezek között 223 kereskedő, 59 iparos, 35 szabadpályán, 15 ügyvéd, 18 orvos, 23 magántisztviselő, 5 mérnök, 12 gazdálkodó, a többi más foglalkozási ágakban. Kiválóan hasznos működést fejtenek ki a gyümölcs, bor és baromfi értékesítése körül, a baromfi exportálást Löwy Gyula (megh. 1914 aug. 14.), a gyümölcs és bor exportot Kecskeméti Herz (megh. 1905 okt. 1.) honosították meg és ezzel új irányba terelték és jelentősen meg is javították a városgazdasági viszonyait. Nem egészen harmadfél évszázad alatt küzdötte fel magát az ország legkulturáltabb hitközségei közé a kecskémért zsidóság. 1746-ban négy óbudai zsidó család telepedett le ideiglenesen Kecskeméten feleség és család nélkül, szigorú szerződés mellett, melynek feltételeit folyton folyvást súlyosbították. A zsidók mégis kitartottak és 76 év múlva, 1820. már 243-ra szaporodtak, 55 családban. A megmaradt okiratok szerint rabbijuk Braun Gábor sakterjuk Pollak Kelemen, «harangozójuk» Leitner Jakab volt. A családfők közül 10 magyar nevet viselt, ami meggyökerezett régi magyarságukra vall. A 243 közül kilencet a hatóság kitiltott, a bírót pedig feleskették a többiek ellenőrzésére. Ez az intézkedés megvetette aztán a meglehetősen békés és biztos fejlődés alapjait, amit csak az 1848-iki események zavartak meg átmenetileg. Schweiger Márton és Salamon 1814 aug.-ban folyamodtak a városi hatósághoz, hogy az általuk vásárolt házat zsinagógának használhassák, amit különféle kikötések mellett engedélyeztek is. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótára szerint 613 zsidó lakosa volt K.-nek. Ebben az időben a zsidók kivétel nélkül idegen funduson laktak. A házszerzésre vonatkozó korlátozások engedtek végre a régi szigorúságból és 1823. Sveiger Márton olajmalomépítésre, 1830. pedig Milhoffer István sebészorvos a «közegészségi ügy körül tanúsított bokros érdemei tekintetéből» házszerzési jogot nyert, míg 1857. már 55 ház volt a zsidók nevére bejegyezve. Ekkor a zsidók már szervezett hitközségben éltek, sőt csaknem 30 évvel előbb, 1828. a Chevrát is megalapították. Az első ismert elöljárók: Sveiger Márton, Sveiger Salamon, Milhoffer István, Braun Gábor, Pollák Kelemen, Leitner Jakab ebben az időszakban működtek. 1823-ban rendes templomot építettek, amelyet 1927. kultúrteremmé alakítottak át. A most használt nagy és díszes templom tervét Zitterbart pesti építész készítette és 1864. Obermayer Lajos szolnoki építőiparos kezdte építeni. A templom átvétele 1871. a nagy ünnepeken történt Gallia Fülöp elnöksége idejében. 1844-ben 4 osztályú, 4 tanerős iskolát alapított a hitközség, ezt 1877. közös megegyezés alapján átadta a városnak s azóta csak a hitoktatásról gondoskodik. 1845 körül megalapították a Talmud Tórát, amely most két tanfolyamból áll, 1870. a nőegyletet, 1883. a szegénytanulókat segélyző egyesületet. 1911 júl. 8. katasztrofális földrengés pusztított Kecskeméten, amely a templomot és a hitközség egyéb épületeit alaposan megrongálta. A renovált templomot 1918 nyarán adták át újra rendeltetésének. A hitközség kebelébe tartozó orthodox imaházi egyesület 1917. kivált és önálló auth. orth. hitközséggé alakult. A hitközség mai előnyös pénzügyi helyzetének alapjait Kecskeméti Lajos tisztig főorvos, hitk. elnök, illetve az ő 38 éves rezsimje vetette meg. Előrelátó gondossággal megvásároltak több épületet a piactér közepén álló templom szomszédságában, ezek helyére kölcsönpénzekből értékes bérházakat építettek és jövedelmükből amortizálták a költségeket. A proletárdiktatúrát követő időben azután Kenéz Zoltán ügyvéd, akkori és jelenlegi hitközségi elnök a még tetemes összegű amortizációs kölcsönhátralékot teljesen kifizette. A hitközség legfőbb működési köre mindenkor három irányban nyilvánult meg: a hitélet, hitoktatás és jótékonyság irányában. A hitéletet nagy tudású papok és mindenkor különös gonddal vezetett istentiszteletek szolgálták; első Rabbijáról, Ascher Enochról keveset tudunk, de a későbbiek : Fischmann Simon, Perls Ármin, Bárány József a magyar rabbik kiválóságai voltak. A hitoktatást a középiskolákban mindenkor a főrabbik végezték, az elemi iskolákban pedig kitűnő tanítók, közöttük Veigelsberg Leó, (l. o.) a Pester Lloyd későbbi nagyhírű szerkesztője. A jótékonyság gyakorlását egyfelől a hitközség úgynevezett szegény-egylete, másfelől a hitközség kebelében működő Chevra Kadisa, továbbá a nőegylet és szegénytanulókat segélyző egylet látja el lankadatlan szeretettel. Ide tartozik a nagyarányú segélyezés is, amelyben az 1914. kitört világháborúba bevonult katonák otthonmaradt családjai részesültek, úgyszintén a numerus clausus következtében külföldre kényszerült főiskolai hallgatók szervezett segélyezése is. A világháborúban a hitközség 270 tagja vett részt, 27 elesett. A proletárdiktatúra alatt többeket túszokként őrizetbe vettek. A diktatúra bukása után Kecskemét egy ideig egyik központja volt az ellenforradalomnak, melynek nyolc zsidó esett áldozatul. 1919 nov. havában vértanúhalált halt Nemes Gusztáv főreáliskolai tanár, Iritz Rezső ügyvéd, Fekete Adolf kereskedő, Deutsch Imre bankhivatalnok, Halmos Lajos ügyvéd, Simon István joghallgató, Wertheimer Jenő nyomdásztanonc és Hegedűs Pál tanító. A sok súlyos csapás nem törte meg a hitközség erejét és híven követi most is régi nemes tradícióit. 1928/29. évi költségvetése 71,695 P. volt, filantropikus és szociális célokra 10,000 P-t költött. A hitközség élén állnak: Borsodi József főrabbi, Fodor Sándor ügyvéd, örökös tb. elnök, Kenéz Zoltán ügyvéd, elnök, Goitein Jónás ékszerész, tb. alelnök, Fuchs Samu kereskedő, alelnök, Donáth József ügyvéd, ügyész, Fischer Izsák, Kohn Elek kereskedők, templomgondnokok; továbbá Aszódi Géza ügyvéd, Augner Rezső ügy véd, Aszódi Samu kereskedő, Balázs István orvos, Gichner Rezső kereskedő, Holczer Zsigmond orvos, Kohn Bernát magánzó, Spitzer Bernát birtokos, Szilágyi Mór kereskedő, Tárnok József műszaki tanácsos, elöljárók és Leichner Hermann főkántor, Virányi Gyula titkár, Steiner Juliska pénztáros, főtisztviselők. A Chevra Kadisa elnöke Aszódi Géza, a nőegyleté özv.Fodor Jenőné és a szegénytanulókat segélyző egyesületé Balázs István."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2505. címszó a lexikon => 458. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12505.htm

CÍMSZÓ: Kecskemét

SZÓCIKK: Kecskemét, törvényh. joggal felr. város Pest Pilis-Solt-Kiskun vm., 68,4241ak. A kongresszusi zsidó hitközség a VI. községkerülethez tartozik és 501 családban 2000 lelket számlál 471 adófizetővel. Ezek között 223 kereskedő, 59 iparos, 35 szabadpályán, 15 ügyvéd, 18 orvos, 23 magántisztviselő, 5 mérnök, 12 gazdálkodó, a többi más foglalkozási ágakban. Kiválóan hasznos működést fejtenek ki a gyümölcs, bor és baromfi értékesítése körül, a baromfi exportálást Löwy Gyula megh. 1914 aug. 14. , a gyümölcs és bor exportot Kecskeméti Herz megh. 1905 okt. 1. honosították meg és ezzel új irányba terelték és jelentősen meg is javították a városgazdasági viszonyait. Nem egészen harmadfél évszázad alatt küzdötte fel magát az ország legkulturáltabb hitközségei közé a kecskémért zsidóság. 1746-ban négy óbudai zsidó család telepedett le ideiglenesen Kecskeméten feleség és család nélkül, szigorú szerződés mellett, melynek feltételeit folyton folyvást súlyosbították. A zsidók mégis kitartottak és 76 év múlva, 1820. már 243-ra szaporodtak, 55 családban. A megmaradt okiratok szerint rabbijuk Braun Gábor sakterjuk Pollak Kelemen, harangozójuk Leitner Jakab volt. A családfők közül 10 magyar nevet viselt, ami meggyökerezett régi magyarságukra vall. A 243 közül kilencet a hatóság kitiltott, a bírót pedig feleskették a többiek ellenőrzésére. Ez az intézkedés megvetette aztán a meglehetősen békés és biztos fejlődés alapjait, amit csak az 1848-iki események zavartak meg átmenetileg. Schweiger Márton és Salamon 1814 aug.-ban folyamodtak a városi hatósághoz, hogy az általuk vásárolt házat zsinagógának használhassák, amit különféle kikötések mellett engedélyeztek is. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótára szerint 613 zsidó lakosa volt K.-nek. Ebben az időben a zsidók kivétel nélkül idegen funduson laktak. A házszerzésre vonatkozó korlátozások engedtek végre a régi szigorúságból és 1823. Sveiger Márton olajmalomépítésre, 1830. pedig Milhoffer István sebészorvos a közegészségi ügy körül tanúsított bokros érdemei tekintetéből házszerzési jogot nyert, míg 1857. már 55 ház volt a zsidók nevére bejegyezve. Ekkor a zsidók már szervezett hitközségben éltek, sőt csaknem 30 évvel előbb, 1828. a Chevrát is megalapították. Az első ismert elöljárók: Sveiger Márton, Sveiger Salamon, Milhoffer István, Braun Gábor, Pollák Kelemen, Leitner Jakab ebben az időszakban működtek. 1823-ban rendes templomot építettek, amelyet 1927. kultúrteremmé alakítottak át. A most használt nagy és díszes templom tervét Zitterbart pesti építész készítette és 1864. Obermayer Lajos szolnoki építőiparos kezdte építeni. A templom átvétele 1871. a nagy ünnepeken történt Gallia Fülöp elnöksége idejében. 1844-ben 4 osztályú, 4 tanerős iskolát alapított a hitközség, ezt 1877. közös megegyezés alapján átadta a városnak s azóta csak a hitoktatásról gondoskodik. 1845 körül megalapították a Talmud Tórát, amely most két tanfolyamból áll, 1870. a nőegyletet, 1883. a szegénytanulókat segélyző egyesületet. 1911 júl. 8. katasztrofális földrengés pusztított Kecskeméten, amely a templomot és a hitközség egyéb épületeit alaposan megrongálta. A renovált templomot 1918 nyarán adták át újra rendeltetésének. A hitközség kebelébe tartozó orthodox imaházi egyesület 1917. kivált és önálló auth. orth. hitközséggé alakult. A hitközség mai előnyös pénzügyi helyzetének alapjait Kecskeméti Lajos tisztig főorvos, hitk. elnök, illetve az ő 38 éves rezsimje vetette meg. Előrelátó gondossággal megvásároltak több épületet a piactér közepén álló templom szomszédságában, ezek helyére kölcsönpénzekből értékes bérházakat építettek és jövedelmükből amortizálták a költségeket. A proletárdiktatúrát követő időben azután Kenéz Zoltán ügyvéd, akkori és jelenlegi hitközségi elnök a még tetemes összegű amortizációs kölcsönhátralékot teljesen kifizette. A hitközség legfőbb működési köre mindenkor három irányban nyilvánult meg: a hitélet, hitoktatás és jótékonyság irányában. A hitéletet nagy tudású papok és mindenkor különös gonddal vezetett istentiszteletek szolgálták; első Rabbijáról, Ascher Enochról keveset tudunk, de a későbbiek : Fischmann Simon, Perls Ármin, Bárány József a magyar rabbik kiválóságai voltak. A hitoktatást a középiskolákban mindenkor a főrabbik végezték, az elemi iskolákban pedig kitűnő tanítók, közöttük Veigelsberg Leó, l. o. a Pester Lloyd későbbi nagyhírű szerkesztője. A jótékonyság gyakorlását egyfelől a hitközség úgynevezett szegény-egylete, másfelől a hitközség kebelében működő Chevra Kadisa, továbbá a nőegylet és szegénytanulókat segélyző egylet látja el lankadatlan szeretettel. Ide tartozik a nagyarányú segélyezés is, amelyben az 1914. kitört világháborúba bevonult katonák otthonmaradt családjai részesültek, úgyszintén a numerus clausus következtében külföldre kényszerült főiskolai hallgatók szervezett segélyezése is. A világháborúban a hitközség 270 tagja vett részt, 27 elesett. A proletárdiktatúra alatt többeket túszokként őrizetbe vettek. A diktatúra bukása után Kecskemét egy ideig egyik központja volt az ellenforradalomnak, melynek nyolc zsidó esett áldozatul. 1919 nov. havában vértanúhalált halt Nemes Gusztáv főreáliskolai tanár, Iritz Rezső ügyvéd, Fekete Adolf kereskedő, Deutsch Imre bankhivatalnok, Halmos Lajos ügyvéd, Simon István joghallgató, Wertheimer Jenő nyomdásztanonc és Hegedűs Pál tanító. A sok súlyos csapás nem törte meg a hitközség erejét és híven követi most is régi nemes tradícióit. 1928/29. évi költségvetése 71,695 P. volt, filantropikus és szociális célokra 10,000 P-t költött. A hitközség élén állnak: Borsodi József főrabbi, Fodor Sándor ügyvéd, örökös tb. elnök, Kenéz Zoltán ügyvéd, elnök, Goitein Jónás ékszerész, tb. alelnök, Fuchs Samu kereskedő, alelnök, Donáth József ügyvéd, ügyész, Fischer Izsák, Kohn Elek kereskedők, templomgondnokok; továbbá Aszódi Géza ügyvéd, Augner Rezső ügy véd, Aszódi Samu kereskedő, Balázs István orvos, Gichner Rezső kereskedő, Holczer Zsigmond orvos, Kohn Bernát magánzó, Spitzer Bernát birtokos, Szilágyi Mór kereskedő, Tárnok József műszaki tanácsos, elöljárók és Leichner Hermann főkántor, Virányi Gyula titkár, Steiner Juliska pénztáros, főtisztviselők. A Chevra Kadisa elnöke Aszódi Géza, a nőegyleté özv.Fodor Jenőné és a szegénytanulókat segélyző egyesületé Balázs István.

12505.ht

CÍMSZÓ Kecskemé

SZÓCIKK Kecskemét törvényh jogga felr váro Pes Pilis-Solt-Kisku vm. 68,4241ak kongresszus zsid hitközsé VI községkerülethe tartozi é 50 családba 200 lelke számlá 47 adófizetővel Eze közöt 22 kereskedő 5 iparos 3 szabadpályán 1 ügyvéd 1 orvos 2 magántisztviselő mérnök 1 gazdálkodó több má foglalkozás ágakban Kiválóa haszno működés fejtene k gyümölcs bo é baromf értékesítés körül baromf exportálás Löw Gyul megh 191 aug 14 gyümölc é bo exporto Kecskemét Her megh 190 okt 1 honosítottá me é ezze ú irányb terelté é jelentőse me i javítottá városgazdaság viszonyait Ne egésze harmadfé évszáza alat küzdött fe magá a orszá legkulturáltab hitközsége köz kecskémér zsidóság 1746-ba nég óbuda zsid csalá telepedet l ideiglenese Kecskeméte felesé é csalá nélkül szigor szerződé mellett melyne feltételei folyto folyvás súlyosbították zsidó mégi kitartotta é 7 é múlva 1820 má 243-r szaporodtak 5 családban megmarad okirato szerin rabbiju Brau Gábo sakterju Polla Kelemen harangozóju Leitne Jaka volt családfő közü 1 magya neve viselt am meggyökerezet rég magyarságukr vall 24 közü kilence hatósá kitiltott bíró pedi felesketté többie ellenőrzésére E a intézkedé megvetett aztá meglehetőse béké é bizto fejlődé alapjait ami csa a 1848-ik eseménye zavarta me átmenetileg Schweige Márto é Salamo 181 aug.-ba folyamodta város hatósághoz hog a általu vásárol háza zsinagógána használhassák ami különfél kikötése mellet engedélyezte is 1851-be Fénye Ele geográfia szótár szerin 61 zsid lakos vol K.-nek Ebbe a időbe zsidó kivéte nélkü idege funduso laktak házszerzésr vonatkoz korlátozáso engedte végr rég szigorúságbó é 1823 Sveige Márto olajmalomépítésre 1830 pedi Milhoffe Istvá sebészorvo közegészség üg körü tanúsítot bokro érdeme tekintetébő házszerzés jogo nyert mí 1857 má 5 há vol zsidó nevér bejegyezve Ekko zsidó má szervezet hitközségbe éltek ső csakne 3 évve előbb 1828 Chevrá i megalapították A els ismer elöljárók Sveige Márton Sveige Salamon Milhoffe István Brau Gábor Pollá Kelemen Leitne Jaka ebbe a időszakba működtek 1823-ba rende templomo építettek amelye 1927 kultúrteremm alakította át mos használ nag é dísze templo tervé Zitterbar pest építés készített é 1864 Obermaye Lajo szolnok építőiparo kezdt építeni templo átvétel 1871 nag ünnepeke történ Galli Fülö elnökség idejében 1844-be osztályú tanerő iskolá alapítot hitközség ez 1877 közö megegyezé alapjá átadt városna azót csa hitoktatásró gondoskodik 184 körü megalapítottá Talmu Tórát amel mos ké tanfolyambó áll 1870 nőegyletet 1883 szegénytanulóka segélyz egyesületet 191 júl 8 katasztrofáli földrengé pusztítot Kecskeméten amel templomo é hitközsé egyé épületei alaposa megrongálta renovál templomo 191 nyará adtá á újr rendeltetésének hitközsé kebeléb tartoz orthodo imaház egyesüle 1917 kivál é önáll auth orth hitközségg alakult hitközsé ma előnyö pénzügy helyzeténe alapjai Kecskemét Lajo tiszti főorvos hitk elnök illetv a 3 éve rezsimj vetett meg Előrelát gondosságga megvásárolta töb épülete piacté közepé áll templo szomszédságában eze helyér kölcsönpénzekbő értéke bérházaka építette é jövedelmükbő amortizáltá költségeket proletárdiktatúrá követ időbe azutá Kené Zoltá ügyvéd akkor é jelenleg hitközség elnö mé teteme összeg amortizáció kölcsönhátraléko teljese kifizette hitközsé legfőb működés kör mindenko háro irányba nyilvánul meg hitélet hitoktatá é jótékonysá irányában hitélete nag tudás papo é mindenko különö gondda vezetet istentisztelete szolgálták els Rabbijáról Asche Enochró kevese tudunk d későbbie Fischman Simon Perl Ármin Bárán Józse magya rabbi kiválósága voltak hitoktatás középiskolákba mindenko főrabbi végezték a elem iskolákba pedi kitűn tanítók közöttü Veigelsber Leó l o Peste Lloy később nagyhír szerkesztője jótékonysá gyakorlásá egyfelő hitközsé úgynevezet szegény-egylete másfelő hitközsé kebelébe működ Chevr Kadisa tovább nőegyle é szegénytanulóka segélyz egyle látj e lankadatla szeretettel Id tartozi nagyarány segélyezé is amelybe a 1914 kitör világháborúb bevonul katoná otthonmarad családja részesültek úgyszinté numeru clausu következtébe külföldr kényszerül főiskola hallgató szervezet segélyezés is világháborúba hitközsé 27 tagj vet részt 2 elesett proletárdiktatúr alat többeke túszokkén őrizetb vettek diktatúr bukás utá Kecskemé eg idei egyi központj vol a ellenforradalomnak melyne nyol zsid eset áldozatul 191 nov havába vértanúhalál hal Neme Gusztá főreáliskola tanár Irit Rezs ügyvéd Feket Adol kereskedő Deutsc Imr bankhivatalnok Halmo Lajo ügyvéd Simo Istvá joghallgató Wertheime Jen nyomdásztanon é Hegedű Pá tanító so súlyo csapá ne tört me hitközsé erejé é híve követ mos i rég neme tradícióit 1928/29 év költségvetés 71,69 P volt filantropiku é szociáli célokr 10,00 P- költött hitközsé élé állnak Borsod Józse főrabbi Fodo Sándo ügyvéd örökö tb elnök Kené Zoltá ügyvéd elnök Goitei Jóná ékszerész tb alelnök Fuch Sam kereskedő alelnök Donát Józse ügyvéd ügyész Fische Izsák Koh Ele kereskedők templomgondnokok tovább Aszód Géz ügyvéd Augne Rezs üg véd Aszód Sam kereskedő Baláz Istvá orvos Gichne Rezs kereskedő Holcze Zsigmon orvos Koh Berná magánzó Spitze Berná birtokos Szilágy Mó kereskedő Tárno Józse műszak tanácsos elöljáró é Leichne Herman főkántor Virány Gyul titkár Steine Julisk pénztáros főtisztviselők Chevr Kadis elnök Aszód Géza nőegylet özv.Fodo Jenőn é szegénytanulóka segélyz egyesület Baláz István

12505.h

CÍMSZ Kecskem

SZÓCIK Kecskemé törvény jogg fel vár Pe Pilis-Solt-Kisk vm 68,4241a kongresszu zsi hitközs V községkerületh tartoz 5 családb 20 lelk száml 4 adófizetőve Ez közö 2 keresked iparo szabadpályá ügyvé orvo magántisztvisel mérnö gazdálkod töb m foglalkozá ágakba Kiváló haszn működé fejten gyümölc b barom értékesíté körü barom exportálá Lö Gyu meg 19 au 1 gyümöl b export Kecskemé He meg 19 ok honosított m ezz irány terelt jelentős m javított városgazdasá viszonyai N egész harmadf évszáz ala küzdöt f mag orsz legkulturálta hitközség kö kecskémé zsidósá 1746-b né óbud zsi csal telepede ideiglenes Kecskemét feles csal nélkü szigo szerződ mellet melyn feltétele folyt folyvá súlyosbítottá zsid még kitartott múlv 182 m 243- szaporodta családba megmara okirat szeri rabbij Bra Gáb sakterj Poll Keleme harangozój Leitn Jak vol családf köz magy nev visel a meggyökereze ré magyarságuk val 2 köz kilenc hatós kitiltot bír ped feleskett többi ellenőrzésér intézked megvetet azt meglehetős bék bizt fejlőd alapjai am cs 1848-i esemény zavart m átmenetile Schweig Márt Salam 18 aug.-b folyamodt váro hatóságho ho által vásáro ház zsinagógán használhassá am különfé kikötés melle engedélyezt i 1851-b Fény El geográfi szótá szeri 6 zsi lako vo K.-ne Ebb időb zsid kivét nélk ideg fundus lakta házszerzés vonatko korlátozás engedt vég ré szigorúságb 182 Sveig Márt olajmalomépítésr 183 ped Milhoff Istv sebészorv közegészsé ü kör tanúsíto bokr érdem tekintetéb házszerzé jog nyer m 185 m h vo zsid nevé bejegyezv Ekk zsid m szerveze hitközségb élte s csakn évv előb 182 Chevr megalapítottá el isme elöljáró Sveig Márto Sveig Salamo Milhoff Istvá Bra Gábo Poll Keleme Leitn Jak ebb időszakb működte 1823-b rend templom építette amely 192 kultúrterem alakított á mo haszná na dísz templ terv Zitterba pes építé készítet 186 Obermay Laj szolno építőipar kezd építen templ átvéte 187 na ünnepek törté Gall Fül elnöksé idejébe 1844-b osztály taner iskol alapíto hitközsé e 187 köz megegyez alapj átad városn azó cs hitoktatásr gondoskodi 18 kör megalapított Talm Tórá ame mo k tanfolyamb ál 187 nőegylete 188 szegénytanulók segély egyesülete 19 jú katasztrofál földreng pusztíto Kecskeméte ame templom hitközs egy épülete alapos megrongált renová templom 19 nyar adt új rendeltetéséne hitközs kebelé tarto orthod imahá egyesül 191 kivá önál aut ort hitközség alakul hitközs m előny pénzüg helyzetén alapja Kecskemé Laj tiszt főorvo hit elnö illet év rezsim vetet me Előrelá gondosságg megvásárolt tö épület piact közep ál templ szomszédságába ez helyé kölcsönpénzekb érték bérházak épített jövedelmükb amortizált költségeke proletárdiktatúr köve időb azut Ken Zolt ügyvé akko jelenle hitközsé eln m tetem össze amortizáci kölcsönhátralék teljes kifizett hitközs legfő működé kö mindenk hár irányb nyilvánu me hitéle hitoktat jótékonys irányába hitélet na tudá pap mindenk külön gondd vezete istentisztelet szolgáltá el Rabbijáró Asch Enochr keves tudun későbbi Fischma Simo Per Ármi Bárá Józs magy rabb kiválóság volta hitoktatá középiskolákb mindenk főrabb végezté ele iskolákb ped kitű tanító között Veigelsbe Le Pest Llo későb nagyhí szerkesztőj jótékonys gyakorlás egyfel hitközs úgyneveze szegény-egylet másfel hitközs kebeléb műkö Chev Kadis továb nőegyl szegénytanulók segély egyl lát lankadatl szeretette I tartoz nagyarán segélyez i amelyb 191 kitö világháború bevonu katon otthonmara családj részesülte úgyszint numer claus következtéb külföld kényszerü főiskol hallgat szerveze segélyezé i világháborúb hitközs 2 tag ve rész eleset proletárdiktatú ala többek túszokké őrizet vette diktatú buká ut Kecskem e ide egy központ vo ellenforradalomna melyn nyo zsi ese áldozatu 19 no haváb vértanúhalá ha Nem Guszt főreáliskol taná Iri Rez ügyvé Feke Ado keresked Deuts Im bankhivatalno Halm Laj ügyvé Sim Istv joghallgat Wertheim Je nyomdásztano Heged P tanít s súly csap n tör m hitközs erej hív köve mo ré nem tradíciói 1928/2 é költségveté 71,6 vol filantropik szociál célok 10,0 P költöt hitközs él állna Borso Józs főrabb Fod Sánd ügyvé örök t elnö Ken Zolt ügyvé elnö Goite Jón ékszerés t alelnö Fuc Sa keresked alelnö Doná Józs ügyvé ügyés Fisch Izsá Ko El kereskedő templomgondnoko továb Aszó Gé ügyvé Augn Rez ü vé Aszó Sa keresked Balá Istv orvo Gichn Rez keresked Holcz Zsigmo orvo Ko Bern magánz Spitz Bern birtoko Szilág M keresked Tárn Józs műsza tanácso elöljár Leichn Herma főkánto Virán Gyu titká Stein Julis pénztáro főtisztviselő Chev Kadi elnö Aszó Géz nőegyle özv.Fod Jenő szegénytanulók segély egyesüle Balá Istvá

12505.

CÍMS Kecske

SZÓCI Kecskem törvén jog fe vá P Pilis-Solt-Kis v 68,4241 kongressz zs hitköz községkerület tarto család 2 lel szám adófizetőv E köz kereske ipar szabadpály ügyv orv magántisztvise mérn gazdálko tö foglalkoz ágakb Kivál hasz működ fejte gyümöl baro értékesít kör baro exportál L Gy me 1 a gyümö expor Kecskem H me 1 o honosítot ez irán terel jelentő javítot városgazdas viszonya egés harmad évszá al küzdö ma ors legkulturált hitközsé k kecském zsidós 1746- n óbu zs csa teleped ideiglene Kecskemé fele csa nélk szig szerző melle mely feltétel foly folyv súlyosbított zsi mé kitartot múl 18 243 szaporodt családb megmar okira szer rabbi Br Gá sakter Pol Kelem harangozó Leit Ja vo család kö mag ne vise meggyökerez r magyarságu va kö kilen ható kitilto bí pe felesket több ellenőrzésé intézke megvete az meglehető bé biz fejlő alapja a c 1848- esemén zavar átmenetil Schwei Már Sala 1 aug.- folyamod vár hatóságh h álta vásár há zsinagógá használhass a különf kiköté mell engedélyez 1851- Fén E geográf szót szer zs lak v K.-n Eb idő zsi kivé nél ide fundu lakt házszerzé vonatk korlátozá enged vé r szigorúság 18 Svei Már olajmalomépítés 18 pe Milhof Ist sebészor közegészs kö tanúsít bok érde tekinteté házszerz jo nye 18 v zsi nev bejegyez Ek zsi szervez hitközség élt csak év elő 18 Chev megalapított e ism elöljár Svei Márt Svei Salam Milhof Istv Br Gáb Pol Kelem Leit Ja eb időszak működt 1823- ren templo épített amel 19 kultúrtere alakítot m haszn n dís temp ter Zitterb pe épít készíte 18 Oberma La szoln építőipa kez építe temp átvét 18 n ünnepe tört Gal Fü elnöks idejéb 1844- osztál tane isko alapít hitközs 18 kö megegye alap áta város az c hitoktatás gondoskod 1 kö megalapítot Tal Tór am m tanfolyam á 18 nőegylet 18 szegénytanuló segél egyesület 1 j katasztrofá földren pusztít Kecskemét am templo hitköz eg épület alapo megrongál renov templo 1 nya ad ú rendeltetésén hitköz kebel tart ortho imah egyesü 19 kiv öná au or hitközsé alaku hitköz előn pénzü helyzeté alapj Kecskem La tisz főorv hi eln ille é rezsi vete m Előrel gondosság megvásárol t épüle piac köze á temp szomszédságáb e hely kölcsönpénzek érté bérháza építet jövedelmük amortizál költségek proletárdiktatú köv idő azu Ke Zol ügyv akk jelenl hitközs el tete össz amortizác kölcsönhátralé telje kifizet hitköz legf működ k minden há irány nyilván m hitél hitokta jótékony irányáb hitéle n tud pa minden külö gond vezet istentisztele szolgált e Rabbijár Asc Enoch keve tudu később Fischm Sim Pe Árm Bár Józ mag rab kiválósá volt hitoktat középiskolák minden főrab végezt el iskolák pe kit tanít közöt Veigelsb L Pes Ll késő nagyh szerkesztő jótékony gyakorlá egyfe hitköz úgynevez szegény-egyle másfe hitköz kebelé műk Che Kadi tová nőegy szegénytanuló segél egy lá lankadat szeretett tarto nagyará segélye amely 19 kit világhábor bevon kato otthonmar család részesült úgyszin nume clau következté külföl kényszer főisko hallga szervez segélyez világháború hitköz ta v rés elese proletárdiktat al többe túszokk őrize vett diktat buk u Kecske id eg közpon v ellenforradalomn mely ny zs es áldozat 1 n havá vértanúhal h Ne Gusz főreálisko tan Ir Re ügyv Fek Ad kereske Deut I bankhivataln Hal La ügyv Si Ist joghallga Werthei J nyomdásztan Hege taní súl csa tö hitköz ere hí köv m r ne tradíció 1928/ költségvet 71, vo filantropi szociá célo 10, költö hitköz é álln Bors Józ főrab Fo Sán ügyv örö eln Ke Zol ügyv eln Goit Jó ékszeré aleln Fu S kereske aleln Don Józ ügyv ügyé Fisc Izs K E keresked templomgondnok tová Asz G ügyv Aug Re v Asz S kereske Bal Ist orv Gich Re kereske Holc Zsigm orv K Ber magán Spit Ber birtok Szilá kereske Tár Józ műsz tanács elöljá Leich Herm főkánt Virá Gy titk Stei Juli pénztár főtisztvisel Che Kad eln Asz Gé nőegyl özv.Fo Jen szegénytanuló segél egyesül Bal Istv

12505

CÍM Kecsk

SZÓC Kecske törvé jo f v Pilis-Solt-Ki 68,424 kongress z hitkö községkerüle tart csalá le szá adófizető kö keresk ipa szabadpál ügy or magántisztvis mér gazdálk t foglalko ágak Kivá has műkö fejt gyümö bar értékesí kö bar exportá G m gyüm expo Kecske m honosíto e irá tere jelent javíto városgazda viszony egé harma évsz a küzd m or legkulturál hitközs kecské zsidó 1746 ób z cs telepe ideiglen Kecskem fel cs nél szi szerz mell mel feltéte fol foly súlyosbítot zs m kitarto mú 1 24 szaporod család megma okir sze rabb B G sakte Po Kele harangoz Lei J v csalá k ma n vis meggyökere magyarság v k kile hat kitilt b p feleske töb ellenőrzés intézk megvet a meglehet b bi fejl alapj 1848 esemé zava átmeneti Schwe Má Sal aug. folyamo vá hatóság ált vásá h zsinagóg használhas külön kiköt mel engedélye 1851 Fé geográ szó sze z la K.- E id zs kiv né id fund lak házszerz vonat korlátoz enge v szigorúsá 1 Sve Má olajmalomépíté 1 p Milho Is sebészo közegész k tanúsí bo érd tekintet házszer j ny 1 zs ne bejegye E zs szerve hitközsé él csa é el 1 Che megalapítot is elöljá Sve Már Sve Sala Milho Ist B Gá Po Kele Lei J e idősza működ 1823 re templ építet ame 1 kultúrter alakíto hasz dí tem te Zitter p épí készít 1 Oberm L szol építőip ke épít tem átvé 1 ünnep tör Ga F elnök idejé 1844 osztá tan isk alapí hitköz 1 k megegy ala át váro a hitoktatá gondosko k megalapíto Ta Tó a tanfolya 1 nőegyle 1 szegénytanul segé egyesüle katasztrof földre pusztí Kecskemé a templ hitkö e épüle alap megrongá reno templ ny a rendeltetésé hitkö kebe tar orth ima egyes 1 ki ön a o hitközs alak hitkö elő pénz helyzet alap Kecske L tis főor h el ill rezs vet Előre gondossá megvásáro épül pia köz tem szomszédságá hel kölcsönpénze ért bérház építe jövedelmü amortizá költsége proletárdiktat kö id az K Zo ügy ak jelen hitköz e tet öss amortizá kölcsönhátral telj kifize hitkö leg műkö minde h irán nyilvá hité hitokt jótékon irányá hitél tu p minde kül gon veze istentisztel szolgál Rabbijá As Enoc kev tud későb Fisch Si P Ár Bá Jó ma ra kiválós vol hitokta középiskolá minde főra végez e iskolá p ki taní közö Veigels Pe L kés nagy szerkeszt jótékon gyakorl egyf hitkö úgyneve szegény-egyl másf hitkö kebel mű Ch Kad tov nőeg szegénytanul segé eg l lankada szeretet tart nagyar segély amel 1 ki világhábo bevo kat otthonma csalá részesül úgyszi num cla következt külfö kénysze főisk hallg szerve segélye világhábor hitkö t ré eles proletárdikta a több túszok őriz vet dikta bu Kecsk i e közpo ellenforradalom mel n z e áldoza hav vértanúha N Gus főreálisk ta I R ügy Fe A keresk Deu bankhivatal Ha L ügy S Is joghallg Werthe nyomdászta Heg tan sú cs t hitkö er h kö n tradíci 1928 költségve 71 v filantrop szoci cél 10 költ hitkö áll Bor Jó főra F Sá ügy ör el K Zo ügy el Goi J ékszer alel F keresk alel Do Jó ügy ügy Fis Iz kereske templomgondno tov As ügy Au R As keresk Ba Is or Gic R keresk Hol Zsig or Be magá Spi Be birto Szil keresk Tá Jó műs tanác elölj Leic Her főkán Vir G tit Ste Jul pénztá főtisztvise Ch Ka el As G nőegy özv.F Je szegénytanul segé egyesü Ba Ist

1250

CÍ Kecs

SZÓ Kecsk törv j Pilis-Solt-K 68,42 kongres hitk községkerül tar csal l sz adófizet k keres ip szabadpá üg o magántisztvi mé gazdál foglalk ága Kiv ha műk fej gyüm ba értékes k ba export gyü exp Kecsk honosít ir ter jelen javít városgazd viszon eg harm évs küz o legkulturá hitköz kecsk zsid 174 ó c telep ideigle Kecske fe c né sz szer mel me feltét fo fol súlyosbíto z kitart m 2 szaporo csalá megm oki sz rab sakt P Kel harango Le csal m vi meggyöker magyarsá kil ha kitil felesk tö ellenőrzé intéz megve meglehe b fej alap 184 esem zav átmenet Schw M Sa aug folyam v hatósá ál vás zsinagó használha külö kikö me engedély 185 F geogr sz sz l K. i z ki n i fun la házszer vona korláto eng szigorús Sv M olajmalomépít Milh I sebész közegés tanús b ér tekinte házsze n z n bejegy z szerv hitközs é cs e Ch megalapíto i elölj Sv Má Sv Sal Milh Is G P Kel Le idősz műkö 182 r temp építe am kultúrte alakít has d te t Zitte ép készí Ober szo építői k épí te átv ünne tö G elnö idej 184 oszt ta is alap hitkö megeg al á vár hitoktat gondosk megalapít T T tanfoly nőegyl szegénytanu seg egyesül katasztro földr puszt Kecskem temp hitk épül ala megrong ren temp n rendeltetés hitk keb ta ort im egye k ö hitköz ala hitk el pén helyze ala Kecsk ti főo e il rez ve Előr gondoss megvásár épü pi kö te szomszédság he kölcsönpénz ér bérhá épít jövedelm amortiz költség proletárdikta k i a Z üg a jele hitkö te ös amortiz kölcsönhátra tel kifiz hitk le műk mind irá nyilv hit hitok jótéko irány hité t mind kü go vez istentiszte szolgá Rabbij A Eno ke tu késő Fisc S Á B J m r kiváló vo hitokt középiskol mind főr vége iskol k tan köz Veigel P ké nag szerkesz jótéko gyakor egy hitk úgynev szegény-egy más hitk kebe m C Ka to nőe szegénytanu seg e lankad szerete tar nagya segél ame k világháb bev ka otthonm csal részesü úgysz nu cl következ külf kénysz főis hall szerv segély világhábo hitk r ele proletárdikt töb túszo őri ve dikt b Kecs közp ellenforradalo me áldoz ha vértanúh Gu főreális t üg F keres De bankhivata H üg I joghall Werth nyomdászt He ta s c hitk e k tradíc 192 költségv 7 filantro szoc cé 1 köl hitk ál Bo J főr S üg ö e Z üg e Go éksze ale keres ale D J üg üg Fi I keresk templomgondn to A üg A A keres B I o Gi keres Ho Zsi o B mag Sp B birt Szi keres T J mű taná elöl Lei He főká Vi ti St Ju pénzt főtisztvis C K e A nőeg özv. J szegénytanu seg egyes B Is