12556.htm

CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya

SZÓCIKK: "Ennek nevében tették lehetetlenné a kutatást, vitték máglyára a kéziratok tömegeit, melyek különösen a zsidóságot érintették a legközelebbről, mert nekik a Törvény tanítását, értelmezését, kutatását oly módon, hogy az minden tudományágat felöleljen, nemcsak maga a Törvény (Deuter. 6.7,11.19), hanem a Talmud és az évezredes tradíció írta elő, még pedig olyan fogalmazásban, hogy ahhoz képest minden más foglalkozás csupán kenyérkereset, de főfoglalkozás zsidó szempont szerint csupán maga a mellékcél nélkül való tanulás és tanítás. Ezzel szemben a középkor aránytalanul felvilágosodott zsidósága, főképp a román államok területén, csupán azt érezhette, amit a körülmények és a keresztény egyház gyakorlata nyilvánvalóvá tett, hogy a tudás és hit összeegyeztethetetlen. Ezek miatt nemcsak a zsidóság részéről alakult ki bizonyos ellentét, melynek bőséges irodalmi nyomai vannak (l. alább), hanem magán a kereszténységen belül is voltak szakadások, így a korántsem lekicsinyelhető képromboló mozgalom Bizáncban, majd a folytonosan jelentkező reformációs mozgalmak, melyek a XIV. sz.-tól kezdve nem szűntek meg s amelyek a primitiva ecclesia-ra, az eredeti egyház formájára akartak visszatérni s amelyek a reformációban, annak számos szektaalakulásában, jutottak kivitelre. A zsidóság számára ez feltétlenül óriási méretű eredmény volt, mert a lelki bilincseket vette ez le róla s minthogy a protestantizmussal mindenütt parallel járt a Biblia és a zsidó iratok eredeti nyelven való tanulmányozása, nem fenyegette többé az a szörnyű veszély, amely legközelebbről érintette: a héber iratoknak, főképp a Talmudnak, a Kommentátorok iratainak tömeges máglyára vitele. A lelki bilincsek alól való felszabadulás vágya a K.-ban annál kevésbé hagyható figyelmen kívül, mert ez a bilincs tizennyolc évszázad alatt legsúlyosabban érintette a zsidóságot is, mely a szellemi haladásban való hitet őseitől örökölte, s azt soha fel nem adta a legsötétebb középkorban sem. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság nagyobb része a gettók kapuinak leomlásakor a liberalizmus világnézetének és politikai szervezeteinek szolgálatába állott, mert ez a liberalizmus mindenkor az övé, azé a népé volt, mely a kinyilatkoztatás magasztos hitét, a megértő, általános emberszeretetet, a törvényes munkaszünetet s a kötelező istenfélelem mellett az általános és mindenkire kivétel nélkül kiterjedő polgári szabadságot először iktatta törvénybe, még mielőtt államterületét vagy államformáját megalkotta volna. A közép- és újkor tudatlanságából eredő intoleranciáját főképp a XIII.-XVIII. sz. végéig éreztette a gyakori és sokszor óriási méretű tisztán tudományos könyvek konfiskálásánál, számos esetben tömeges elégetésénél. Ezek közül a legnevezetesebbek: az 1233-iki Montpellierben, az 1234-iki Parisban, ahol az egykorú forrás szerint 12,000 elkobzott Talmud- és más héber kéziratot égettek el, miután hosszú ideig társzekéren hordták; azokat össze. 1239-ben és 1244. u. o., minthogy Franciaország az időben a zsidó tudományosság legfőbb centruma volt, még nagyobb mennyiségben égették el a héber könyveket. 1299. és 1309. Barcelonában, Tarragonában és újból Parisban, mindig keresztény teológusok szakvéleménye alapján, voltak Talmudégetések ; nemkülönben 12l9.Toulouseban, 1220. Bourgesban, 1322. Rómában, 1409. Provenceban több helyt, 1497. Portugáliában, a XVI. sz. elején tömegesen Castiliában, 1509-10. Kölntől Mainzig 1553. Rómában és az egész Egyházi-Államban, továbbá Velencében, annak gyarmatain és Ferrarában, Padovában. 1554-ben a tiltott könyvek indexére teszik a Talmudot hivatalosan a tridenti zsinat határozatai értelmében. 1559-ben Milanóban Gonzalo de Cerdova 12,000-et éget el 1601. Rómában és számos olasz városban, 1560 Prágában, 1702. Fürthben a két utóbbi helyt a dominikánus és jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, 1728. Anconában, 1781 - 1763, újból az Egyházi-Államban, ahol dominikánus szerzetesek hajtják végre a konfiskációt, 1757» Lengyelország egész területén, és másutt is és a rosszindulatú és céltalan zaklatásnak csak Napóleon vet véget. Mindezek kétségtelenül elhidegülést okoztak a világtól elzárt zsidóság körében a kereszténység iránt, mert sem a népnek, sem a világi uralomnak nem tulajdoníthatta azokat a gyötrelmeket, amelyeket egyházi intézkedések okoztak neki. Ugyanez észlelhető a másik két dolognál, mely a K.-nak megismerésénél nem kevésbé fontos: ú. m. a zsinati törvényhozásoknál és a zsidóság hite és faja ellen irányuló óriási és romboló hatású röpirat-irodalomnál, mely a legrégibb időtől tart és csupán a nyugati államokban szűnt meg. de Közép- és Kelet-európában éppen az utóbbi években megemelkedő számot mutat. Ami a zsinati törvényhozást illeti, annak általános jellemző vonásai vannak, melyeket meg lehet állapítani. Ilyen fő jellemző vonás, hogy a zsidóság és kereszténység közötti elkülönítést kötelezővé tette. Ennek okát a modern történelemtudomány két kiválósága, Georg Caro és Max Weber (utóbbi keresztény) tisztázták. Szerintük a szeparációt a rítus okozta. Az első századokban a későbbi román államok területén az együttélés és a harmónia teljes, Hispániában, Dél-Itáliában, Dél- és Közép-Franciaországban számos adat szerint kölcsönösen vendégeskednek, mezei népünnepélyeiket közösen ülik stb. A panasz akkor merül fel, amikor a zsidók rituális okok miatt a lakomákon nem esznek minden ételt s ez jut kifejezésre már a Diocletianus korabeli elvirai zsinaton, de főképp a III. és IV. sz.-i orleansi zsinatokon. Úgy ezek, mint a 17 toledói zsinat az első két évszázadban, valamint több franciaországi zsinat a zsidókra vonatkozóan főképp abban egyeznek intézkedéseikben, hogy ne élhessenek együtt keresztényekkel s hogy a mezei gazdálkodástól, a vegyes házasságoktól eltiltsák s a tilalmat a keresztényeknek is kötelezővé tegyék. Magyarországon ez utóbbi a 1092-iki zsinaton érvényesült, annak jeléül, hogy a kölcsönös együttélés itt is megvolt. Sokkal szigorúbbak voltak azonban Európa-szerte a későbbi zsinati határozmányok a XII. sz.-tól kezdve. Ezek a templomok építését és a kitért zsidók örökségfosztását tiltják el, míg a negyedik lateráni zsinat tette valódi páriákká a zsidókat, amennyiben egyházi tizedet, húsvéti külön fejadót és sárga foltot s külön lakóhelyet (l. Gettó) rendelt el számukra. Ezekhez járult később pl. az 1434-iki bázeli zsinat határozatai a zsidók törvény előtti tanúzási jogának elvétele, a kötelező keresztény templomi hitszónoklat meghallgatása saját templomaikban és ghettóikban. Mindezek és más súlyos intézkedések a zsinati törvényhozás következtében végig mennek egész Európán, bár nem egy pápa, így különben az igen vészt hozó időkben uralkodó IV. Ince, a középkor egyik legjelentékenyebb pápája, aki éppen túlbuzgalmáról nevezetes, a legmeghatóbb és szívhez szólóbb bullában (1247) figyelmeztette papságát Francia- és Németországban a zsidók ellenni vádak alaptalanságára és gonoszságára. Nem szólunk e helyt az inkvizíció borzalmairól, zsidó kiűzésekről, a kútmérgezésekről, vérvádakról (l. o.), melyek közül Magyarországon csupán utóbbi kettő kísértett, de pl. az egész inkvizíció az azzal járó judaizálási vád nyomtalanul múlt el Magyarországon, aminthogy a könyvégetés helyett is csak a Habsburgok által rendszeresített héber könyvcenzúra volt meg a XIX. század közepéig, míg más tekintetben csupán a szokásos jogfosztás volt meg nálunk a hosszú századokon át. A másik említett körülmény zsidók elleni vitairatok, valamint az ezekre zsidó részről adott válaszok, melyek szintén egyidősek a kereszténység és zsidóság elkülönülésével, s így a keresztény időszámítással is. Ezek a vitairatok már az első századokban elterjednek s minthogy az előzőkből többnyire merítettek a későbbiek, az egyszer lefektetett rágalmak minden későbbi korban is hitelre találtak. Ilyen fontos vitairatok alexandriai Clemens Origenes legrégibb egyházatyák iratai, majd Claudius Apollinarius, Tertullian és Cyprian Aevertus Judaeos c. iratai, továbbá Eusebius, Chrysostomus János, Syrusés Epiphanius zsidóellenes röpiratai, valamennyi még az alexandriai korból. Európai talajon a magvető Isidorus, a híres sevillai püspök volt az V. sz.-ban, műve Contra Judaeos c. s igen nagy hatású volt a későbbiekre. Nagy fontosságúak a IX. sz. első felében élt Agobard lyonsi püspöknek és tanítványának, Amulonak valódi antiszemita iratai, előbbié De insolentia Judaeorum, utóbbié Contra Judaeos (Migne Patrologia Latina 104 és 106 k.) és a XII. sz.-ban Petrus Alphonsi, Marokkóból Castiliába átszármazott kitért zsidóé, aki eredeti nevén Moses Szefardi volt. A zsidók sem nézték tétlenül a folytonos támadásokat s bár az első századokból nem maradt fenn ellenirat, a Talmud és Midrások számos helye tanúskodik arról, hogy úgy a szó, mint írásbeli vita megvolt s ennek formáját, a dialógot megőrizték a későbbi korok is. Ilyennek tekinthető Juda Halévi Kuzarija és Joseph Kimchi Széfer Haberisze, melyek igen előkelő hangnemükkel s mély filozófiai tartalmukkal tűnnek ki (XII. sz.). A XIII. sz.-ban Raymund Martin spanyol szerzetes Pugio fidei és Capistrum Judaeorum c. röpiratai terjedtek el s közülük az első lett európai hírű. Ezt, valamint az ugyancsak XV. sz.-i Alfonso de Spina által írt hírhedt Fortalicium fideit, az összes későbbi szennyiratok és rágalmazások ősét a reformáció korában is sokszor kinyomtatták. Állításait nem kisebb ember cáfolta rögtön, mint R. Selomó ben Aderesz, a hírneves barcelonai rabbi. A XIV., XV. sz.-ban Alfonso de Valladolid, Astruch Raimuch és főleg Pablo de Santa Maria (eredetileg R. Selomo Halévi burgosi rabbi) püspök és kancellár és Geronimo de Santa Fé (Josua al-Lorqui) kitért zsidó egyházfiak ártottak sokat rágalmazó irataikkal, melyeknek azonban erélyes cáfolata nem maradt el. A zsidórészről adott válaszok közül legnevezetesebbek Chasdai Crescas toledói rabbié, akiben, mint vallásbölcsészben, Spinoza egyik elődjét látja a tudomány. Az ő Tradado c. műve 1396., a pogromok évében valódi hőstett volt. Egyidejűleg héberül is elterjedt. Ebben részletesen megcáfolja ellenségei rágalmait, de többet is ad ennél, mert részletesen bizonyítja a keresztény dogmák, a bűnbeesésnek, a szentháromságnak, az inkarnációnak, a transszubsztanciációnak és az istenanya-hitnek irracionalizmusát. Másik zsidó polemikus volt Simon ben Cemach Duran (XV. sz.), aki Ábót c. művében megismétli Jézus szavait: a Nem eltörölni jöttem a Törvényt, hanem megőrizni» s felsorolja az Új- Testamentum ellenmondásait. Joszéf Albo toledói rabbi, hírneves vallásbölcsész Ikarim c. művében foglal álláspontot a kereszténységgel szemben s ugyanazt fejti ki, amit Szaádjától kezdve Maimonidesen át Mendelssohnig valamennyi zsidó vallásbölcsész vallott, hogy csodák sohasem bizonyíthatják a. hit igazságát, mert minden hit önmagában és önmagáért van. A XVI.-XVIII. sz.-ban legnevezetesebbek Eliezer Askenázi, Jacob Emden, Lippmann és főképp Isaac Troki polemikus iratai. Josef Caro, a Sulchan-Áruch kodifikátora óva int attól, hogy a keresztény hit szimbólumaiban idolatriát lássanak. Askenázi törökországi szefárd rabbi Maászé ha-Sém c. művében figyelmeztet arra, hogy nem szabad korholni a kereszténységet, ha egyesek bántalmaznak bennünket, mert az ugyanolyan bűn, mintha testvérünket, vagy fiunkat megátkoznánk, mert valami rosszat cselekedtek. J. Emden altonal rabbi Róse Mate (Amsterdam 1758) c. művében úgy fogja fel a kereszténységet, mint a zsidóság egy hajtását, mely a pogányok közt missziót teljesített. Alapítója, Jézus, az erkölcsi törvényt a legmagasabban fogta fel s bár számos keresztény van, aki erkölcsi tisztaságával kitűnik, kívánja, hogy mindegyik Jézus tanításai értelmében éljen. Érdekes polemikus irat Isaac Troki lengyel rabbi Chizuk Emunó c. műve, melyet a legtöbb európai nyelvre, még spanyolra is lefordítottak. Ő a kereszténység messiási hitét cáfolja, bizonyítva, hogy abból soha semmi nem valósult meg s a Messiás országa sohasem létezett, mert az a teljes békét, az emberek közti harmóniát, szeretetet, kölcsönös bizalmat és a zavartalan boldogság országát, úgyszintén a gyűlölség, a babonák, gonoszságok és idolatria abbahagyását jelenti. Mindezekért az Egyház szerinte semmit sem tett, hanem ellenkezőleg növelte a zavart s a megoszlást hívőkre és hitetlenekre, a pokol és mennyország lakóira s az isteni kegy osztogatása mellett gyűlöletet hintett el. Ezekben csúcsosodik ki a zsidó felfogás azon része, melyet idegen hatástól mentesnek lehet tekinteni. A zsidó felfogás a középkorban már úgy látta a hivatalos kereszténységet, mint a földi józan élettől eltávolodott hitet, mely nem erősítette a családi élet és otthon szentségét, de éppoly kevéssé a munkának, az iparnak és kereskedelemnek tisztességét sem, sőt ezt megvetette, ellenben a férfias kitartás helyett csupán a feminin erényeket, a női kultuszt, a megalázkodást és az esztétikai hajlamokat fejlesztette s juttatta valóban magas színvonalra, míg ugyanakkor tűzzel akadályozta meg a szabad kutatás lehetőségét, elnyomta a gondolkodás szabadságát, az intellektus kialakulását lehetetlenné tette s a tudásban való hitet és az emberek szabadságra törekvését megakadályozta. Ezért volt az, hogy az öntudatra ébredt népek szabadságuk kivívásakor mindenütt félretolták az egyházi előítéleteket és megkötöttséget s megelégedtek Jézus tanításaival és az eredeti Biblia Egy- Isten hitével és erkölcstanával. A kultúra előhaladása hivatott a majd kétezer éves ellentétét hidalására; a kereszténység nem zárhatja el senki elől sem az élethez adott jogot és főleg nem zárhatja el azt szülője, a zsidóság elől. (L. még: Antiszemitizmus, Vérvád, Keresztelés, Jézus, Etika, Farizeusok, Esszénusok, Uzsora, Cenzúra, Inkvizíció. Irodalom. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers (1901); Chwolson. Das letzte Passahmahl Christi (1892) ; Renan. Le Judaisme et le Christianisme (1883) ; u. a., L'Église Chrétienne (1879); u. a., Jézus élete; n. a., Saint-Paul; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen (1902) ; L. Phillippson, Haben die Juden Jesum gekreuzigt? (2. kiad. 1902) ; D. Strauss, Die christliche Glaubenslehre (I.-II. 1840-41); Berner, Judentum und Christentum (1891) ; Graetz, Gesch. der Juden II.-XI. ; A. Geiger, Das Judentum und seine Geschichte (1865) ; u. a.. Nachgelassene Schriften (I.-V.) ; Güdemann, Das Judentum {1902) ; Toy, Judaism and Christianity (1890) ; Harnack, Geschichte der Dogmen I.-V. ; Chwolson, Die Blutanklage und sonstige mittelalterliche Beschuldigungen (1901) ; Lecky, History of European Morals from Augustus to Charlemagne (I.-II. 1874) ; u. a., History of Rationalisme (I.-II.); Lea, History of the Inquisition in the Middle Ages (I.-III. 1888) : u. a., History of the Inquisition in Spain (I. -IV. 1906); L. Ziegler, Geschichte der christlichen Ethik (1886) ; Daw. Einhorn, Unterscheidungslehre zwischen Judentum und Christentum (1860-61); Abrahams, Jewish Life in the Middle-Ages (1903) ; Hefele, Konciliengeschichte (I -X. 1890-3) ; Caro, Wirtschaftsgeschichte der Juden I. (1908); Max Weber, Wirtschafts- u. Socialgeschichte (1924); Schechter, Studies in Judaism (1896); M. Joseph, Judaism as Creed and Life (1903); M. Friedländer, The Jewish Religion (1891) ; J. Ziegler, Religiöse Disputationen im Mittel alter (1894); I. Loeb, La Controverse réligion entre les Chrétiens et les Juives de la Moyen Ages (1888)."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2556. címszó a lexikon => 474. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12556.htm

CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya

SZÓCIKK: Ennek nevében tették lehetetlenné a kutatást, vitték máglyára a kéziratok tömegeit, melyek különösen a zsidóságot érintették a legközelebbről, mert nekik a Törvény tanítását, értelmezését, kutatását oly módon, hogy az minden tudományágat felöleljen, nemcsak maga a Törvény Deuter. 6.7,11.19 , hanem a Talmud és az évezredes tradíció írta elő, még pedig olyan fogalmazásban, hogy ahhoz képest minden más foglalkozás csupán kenyérkereset, de főfoglalkozás zsidó szempont szerint csupán maga a mellékcél nélkül való tanulás és tanítás. Ezzel szemben a középkor aránytalanul felvilágosodott zsidósága, főképp a román államok területén, csupán azt érezhette, amit a körülmények és a keresztény egyház gyakorlata nyilvánvalóvá tett, hogy a tudás és hit összeegyeztethetetlen. Ezek miatt nemcsak a zsidóság részéről alakult ki bizonyos ellentét, melynek bőséges irodalmi nyomai vannak l. alább , hanem magán a kereszténységen belül is voltak szakadások, így a korántsem lekicsinyelhető képromboló mozgalom Bizáncban, majd a folytonosan jelentkező reformációs mozgalmak, melyek a XIV. sz.-tól kezdve nem szűntek meg s amelyek a primitiva ecclesia-ra, az eredeti egyház formájára akartak visszatérni s amelyek a reformációban, annak számos szektaalakulásában, jutottak kivitelre. A zsidóság számára ez feltétlenül óriási méretű eredmény volt, mert a lelki bilincseket vette ez le róla s minthogy a protestantizmussal mindenütt parallel járt a Biblia és a zsidó iratok eredeti nyelven való tanulmányozása, nem fenyegette többé az a szörnyű veszély, amely legközelebbről érintette: a héber iratoknak, főképp a Talmudnak, a Kommentátorok iratainak tömeges máglyára vitele. A lelki bilincsek alól való felszabadulás vágya a K.-ban annál kevésbé hagyható figyelmen kívül, mert ez a bilincs tizennyolc évszázad alatt legsúlyosabban érintette a zsidóságot is, mely a szellemi haladásban való hitet őseitől örökölte, s azt soha fel nem adta a legsötétebb középkorban sem. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság nagyobb része a gettók kapuinak leomlásakor a liberalizmus világnézetének és politikai szervezeteinek szolgálatába állott, mert ez a liberalizmus mindenkor az övé, azé a népé volt, mely a kinyilatkoztatás magasztos hitét, a megértő, általános emberszeretetet, a törvényes munkaszünetet s a kötelező istenfélelem mellett az általános és mindenkire kivétel nélkül kiterjedő polgári szabadságot először iktatta törvénybe, még mielőtt államterületét vagy államformáját megalkotta volna. A közép- és újkor tudatlanságából eredő intoleranciáját főképp a XIII.-XVIII. sz. végéig éreztette a gyakori és sokszor óriási méretű tisztán tudományos könyvek konfiskálásánál, számos esetben tömeges elégetésénél. Ezek közül a legnevezetesebbek: az 1233-iki Montpellierben, az 1234-iki Parisban, ahol az egykorú forrás szerint 12,000 elkobzott Talmud- és más héber kéziratot égettek el, miután hosszú ideig társzekéren hordták; azokat össze. 1239-ben és 1244. u. o., minthogy Franciaország az időben a zsidó tudományosság legfőbb centruma volt, még nagyobb mennyiségben égették el a héber könyveket. 1299. és 1309. Barcelonában, Tarragonában és újból Parisban, mindig keresztény teológusok szakvéleménye alapján, voltak Talmudégetések ; nemkülönben 12l9.Toulouseban, 1220. Bourgesban, 1322. Rómában, 1409. Provenceban több helyt, 1497. Portugáliában, a XVI. sz. elején tömegesen Castiliában, 1509-10. Kölntől Mainzig 1553. Rómában és az egész Egyházi-Államban, továbbá Velencében, annak gyarmatain és Ferrarában, Padovában. 1554-ben a tiltott könyvek indexére teszik a Talmudot hivatalosan a tridenti zsinat határozatai értelmében. 1559-ben Milanóban Gonzalo de Cerdova 12,000-et éget el 1601. Rómában és számos olasz városban, 1560 Prágában, 1702. Fürthben a két utóbbi helyt a dominikánus és jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, 1728. Anconában, 1781 - 1763, újból az Egyházi-Államban, ahol dominikánus szerzetesek hajtják végre a konfiskációt, 1757 Lengyelország egész területén, és másutt is és a rosszindulatú és céltalan zaklatásnak csak Napóleon vet véget. Mindezek kétségtelenül elhidegülést okoztak a világtól elzárt zsidóság körében a kereszténység iránt, mert sem a népnek, sem a világi uralomnak nem tulajdoníthatta azokat a gyötrelmeket, amelyeket egyházi intézkedések okoztak neki. Ugyanez észlelhető a másik két dolognál, mely a K.-nak megismerésénél nem kevésbé fontos: ú. m. a zsinati törvényhozásoknál és a zsidóság hite és faja ellen irányuló óriási és romboló hatású röpirat-irodalomnál, mely a legrégibb időtől tart és csupán a nyugati államokban szűnt meg. de Közép- és Kelet-európában éppen az utóbbi években megemelkedő számot mutat. Ami a zsinati törvényhozást illeti, annak általános jellemző vonásai vannak, melyeket meg lehet állapítani. Ilyen fő jellemző vonás, hogy a zsidóság és kereszténység közötti elkülönítést kötelezővé tette. Ennek okát a modern történelemtudomány két kiválósága, Georg Caro és Max Weber utóbbi keresztény tisztázták. Szerintük a szeparációt a rítus okozta. Az első századokban a későbbi román államok területén az együttélés és a harmónia teljes, Hispániában, Dél-Itáliában, Dél- és Közép-Franciaországban számos adat szerint kölcsönösen vendégeskednek, mezei népünnepélyeiket közösen ülik stb. A panasz akkor merül fel, amikor a zsidók rituális okok miatt a lakomákon nem esznek minden ételt s ez jut kifejezésre már a Diocletianus korabeli elvirai zsinaton, de főképp a III. és IV. sz.-i orleansi zsinatokon. Úgy ezek, mint a 17 toledói zsinat az első két évszázadban, valamint több franciaországi zsinat a zsidókra vonatkozóan főképp abban egyeznek intézkedéseikben, hogy ne élhessenek együtt keresztényekkel s hogy a mezei gazdálkodástól, a vegyes házasságoktól eltiltsák s a tilalmat a keresztényeknek is kötelezővé tegyék. Magyarországon ez utóbbi a 1092-iki zsinaton érvényesült, annak jeléül, hogy a kölcsönös együttélés itt is megvolt. Sokkal szigorúbbak voltak azonban Európa-szerte a későbbi zsinati határozmányok a XII. sz.-tól kezdve. Ezek a templomok építését és a kitért zsidók örökségfosztását tiltják el, míg a negyedik lateráni zsinat tette valódi páriákká a zsidókat, amennyiben egyházi tizedet, húsvéti külön fejadót és sárga foltot s külön lakóhelyet l. Gettó rendelt el számukra. Ezekhez járult később pl. az 1434-iki bázeli zsinat határozatai a zsidók törvény előtti tanúzási jogának elvétele, a kötelező keresztény templomi hitszónoklat meghallgatása saját templomaikban és ghettóikban. Mindezek és más súlyos intézkedések a zsinati törvényhozás következtében végig mennek egész Európán, bár nem egy pápa, így különben az igen vészt hozó időkben uralkodó IV. Ince, a középkor egyik legjelentékenyebb pápája, aki éppen túlbuzgalmáról nevezetes, a legmeghatóbb és szívhez szólóbb bullában 1247 figyelmeztette papságát Francia- és Németországban a zsidók ellenni vádak alaptalanságára és gonoszságára. Nem szólunk e helyt az inkvizíció borzalmairól, zsidó kiűzésekről, a kútmérgezésekről, vérvádakról l. o. , melyek közül Magyarországon csupán utóbbi kettő kísértett, de pl. az egész inkvizíció az azzal járó judaizálási vád nyomtalanul múlt el Magyarországon, aminthogy a könyvégetés helyett is csak a Habsburgok által rendszeresített héber könyvcenzúra volt meg a XIX. század közepéig, míg más tekintetben csupán a szokásos jogfosztás volt meg nálunk a hosszú századokon át. A másik említett körülmény zsidók elleni vitairatok, valamint az ezekre zsidó részről adott válaszok, melyek szintén egyidősek a kereszténység és zsidóság elkülönülésével, s így a keresztény időszámítással is. Ezek a vitairatok már az első századokban elterjednek s minthogy az előzőkből többnyire merítettek a későbbiek, az egyszer lefektetett rágalmak minden későbbi korban is hitelre találtak. Ilyen fontos vitairatok alexandriai Clemens Origenes legrégibb egyházatyák iratai, majd Claudius Apollinarius, Tertullian és Cyprian Aevertus Judaeos c. iratai, továbbá Eusebius, Chrysostomus János, Syrusés Epiphanius zsidóellenes röpiratai, valamennyi még az alexandriai korból. Európai talajon a magvető Isidorus, a híres sevillai püspök volt az V. sz.-ban, műve Contra Judaeos c. s igen nagy hatású volt a későbbiekre. Nagy fontosságúak a IX. sz. első felében élt Agobard lyonsi püspöknek és tanítványának, Amulonak valódi antiszemita iratai, előbbié De insolentia Judaeorum, utóbbié Contra Judaeos Migne Patrologia Latina 104 és 106 k. és a XII. sz.-ban Petrus Alphonsi, Marokkóból Castiliába átszármazott kitért zsidóé, aki eredeti nevén Moses Szefardi volt. A zsidók sem nézték tétlenül a folytonos támadásokat s bár az első századokból nem maradt fenn ellenirat, a Talmud és Midrások számos helye tanúskodik arról, hogy úgy a szó, mint írásbeli vita megvolt s ennek formáját, a dialógot megőrizték a későbbi korok is. Ilyennek tekinthető Juda Halévi Kuzarija és Joseph Kimchi Széfer Haberisze, melyek igen előkelő hangnemükkel s mély filozófiai tartalmukkal tűnnek ki XII. sz. . A XIII. sz.-ban Raymund Martin spanyol szerzetes Pugio fidei és Capistrum Judaeorum c. röpiratai terjedtek el s közülük az első lett európai hírű. Ezt, valamint az ugyancsak XV. sz.-i Alfonso de Spina által írt hírhedt Fortalicium fideit, az összes későbbi szennyiratok és rágalmazások ősét a reformáció korában is sokszor kinyomtatták. Állításait nem kisebb ember cáfolta rögtön, mint R. Selomó ben Aderesz, a hírneves barcelonai rabbi. A XIV., XV. sz.-ban Alfonso de Valladolid, Astruch Raimuch és főleg Pablo de Santa Maria eredetileg R. Selomo Halévi burgosi rabbi püspök és kancellár és Geronimo de Santa Fé Josua al-Lorqui kitért zsidó egyházfiak ártottak sokat rágalmazó irataikkal, melyeknek azonban erélyes cáfolata nem maradt el. A zsidórészről adott válaszok közül legnevezetesebbek Chasdai Crescas toledói rabbié, akiben, mint vallásbölcsészben, Spinoza egyik elődjét látja a tudomány. Az ő Tradado c. műve 1396., a pogromok évében valódi hőstett volt. Egyidejűleg héberül is elterjedt. Ebben részletesen megcáfolja ellenségei rágalmait, de többet is ad ennél, mert részletesen bizonyítja a keresztény dogmák, a bűnbeesésnek, a szentháromságnak, az inkarnációnak, a transszubsztanciációnak és az istenanya-hitnek irracionalizmusát. Másik zsidó polemikus volt Simon ben Cemach Duran XV. sz. , aki Ábót c. művében megismétli Jézus szavait: a Nem eltörölni jöttem a Törvényt, hanem megőrizni s felsorolja az Új- Testamentum ellenmondásait. Joszéf Albo toledói rabbi, hírneves vallásbölcsész Ikarim c. művében foglal álláspontot a kereszténységgel szemben s ugyanazt fejti ki, amit Szaádjától kezdve Maimonidesen át Mendelssohnig valamennyi zsidó vallásbölcsész vallott, hogy csodák sohasem bizonyíthatják a. hit igazságát, mert minden hit önmagában és önmagáért van. A XVI.-XVIII. sz.-ban legnevezetesebbek Eliezer Askenázi, Jacob Emden, Lippmann és főképp Isaac Troki polemikus iratai. Josef Caro, a Sulchan-Áruch kodifikátora óva int attól, hogy a keresztény hit szimbólumaiban idolatriát lássanak. Askenázi törökországi szefárd rabbi Maászé ha-Sém c. művében figyelmeztet arra, hogy nem szabad korholni a kereszténységet, ha egyesek bántalmaznak bennünket, mert az ugyanolyan bűn, mintha testvérünket, vagy fiunkat megátkoznánk, mert valami rosszat cselekedtek. J. Emden altonal rabbi Róse Mate Amsterdam 1758 c. művében úgy fogja fel a kereszténységet, mint a zsidóság egy hajtását, mely a pogányok közt missziót teljesített. Alapítója, Jézus, az erkölcsi törvényt a legmagasabban fogta fel s bár számos keresztény van, aki erkölcsi tisztaságával kitűnik, kívánja, hogy mindegyik Jézus tanításai értelmében éljen. Érdekes polemikus irat Isaac Troki lengyel rabbi Chizuk Emunó c. műve, melyet a legtöbb európai nyelvre, még spanyolra is lefordítottak. Ő a kereszténység messiási hitét cáfolja, bizonyítva, hogy abból soha semmi nem valósult meg s a Messiás országa sohasem létezett, mert az a teljes békét, az emberek közti harmóniát, szeretetet, kölcsönös bizalmat és a zavartalan boldogság országát, úgyszintén a gyűlölség, a babonák, gonoszságok és idolatria abbahagyását jelenti. Mindezekért az Egyház szerinte semmit sem tett, hanem ellenkezőleg növelte a zavart s a megoszlást hívőkre és hitetlenekre, a pokol és mennyország lakóira s az isteni kegy osztogatása mellett gyűlöletet hintett el. Ezekben csúcsosodik ki a zsidó felfogás azon része, melyet idegen hatástól mentesnek lehet tekinteni. A zsidó felfogás a középkorban már úgy látta a hivatalos kereszténységet, mint a földi józan élettől eltávolodott hitet, mely nem erősítette a családi élet és otthon szentségét, de éppoly kevéssé a munkának, az iparnak és kereskedelemnek tisztességét sem, sőt ezt megvetette, ellenben a férfias kitartás helyett csupán a feminin erényeket, a női kultuszt, a megalázkodást és az esztétikai hajlamokat fejlesztette s juttatta valóban magas színvonalra, míg ugyanakkor tűzzel akadályozta meg a szabad kutatás lehetőségét, elnyomta a gondolkodás szabadságát, az intellektus kialakulását lehetetlenné tette s a tudásban való hitet és az emberek szabadságra törekvését megakadályozta. Ezért volt az, hogy az öntudatra ébredt népek szabadságuk kivívásakor mindenütt félretolták az egyházi előítéleteket és megkötöttséget s megelégedtek Jézus tanításaival és az eredeti Biblia Egy- Isten hitével és erkölcstanával. A kultúra előhaladása hivatott a majd kétezer éves ellentétét hidalására; a kereszténység nem zárhatja el senki elől sem az élethez adott jogot és főleg nem zárhatja el azt szülője, a zsidóság elől. L. még: Antiszemitizmus, Vérvád, Keresztelés, Jézus, Etika, Farizeusok, Esszénusok, Uzsora, Cenzúra, Inkvizíció. Irodalom. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers 1901 ; Chwolson. Das letzte Passahmahl Christi 1892 ; Renan. Le Judaisme et le Christianisme 1883 ; u. a., L'Église Chrétienne 1879 ; u. a., Jézus élete; n. a., Saint-Paul; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen 1902 ; L. Phillippson, Haben die Juden Jesum gekreuzigt? 2. kiad. 1902 ; D. Strauss, Die christliche Glaubenslehre I.-II. 1840-41 ; Berner, Judentum und Christentum 1891 ; Graetz, Gesch. der Juden II.-XI. ; A. Geiger, Das Judentum und seine Geschichte 1865 ; u. a.. Nachgelassene Schriften I.-V. ; Güdemann, Das Judentum {1902 ; Toy, Judaism and Christianity 1890 ; Harnack, Geschichte der Dogmen I.-V. ; Chwolson, Die Blutanklage und sonstige mittelalterliche Beschuldigungen 1901 ; Lecky, History of European Morals from Augustus to Charlemagne I.-II. 1874 ; u. a., History of Rationalisme I.-II. ; Lea, History of the Inquisition in the Middle Ages I.-III. 1888 : u. a., History of the Inquisition in Spain I. -IV. 1906 ; L. Ziegler, Geschichte der christlichen Ethik 1886 ; Daw. Einhorn, Unterscheidungslehre zwischen Judentum und Christentum 1860-61 ; Abrahams, Jewish Life in the Middle-Ages 1903 ; Hefele, Konciliengeschichte I -X. 1890-3 ; Caro, Wirtschaftsgeschichte der Juden I. 1908 ; Max Weber, Wirtschafts- u. Socialgeschichte 1924 ; Schechter, Studies in Judaism 1896 ; M. Joseph, Judaism as Creed and Life 1903 ; M. Friedländer, The Jewish Religion 1891 ; J. Ziegler, Religiöse Disputationen im Mittel alter 1894 ; I. Loeb, La Controverse réligion entre les Chrétiens et les Juives de la Moyen Ages 1888 .

12556.ht

CÍMSZÓ Kereszténysé é zsidósá viszony

SZÓCIKK Enne nevébe tetté lehetetlenn kutatást vitté máglyár kézirato tömegeit melye különöse zsidóságo érintetté legközelebbről mer neki Törvén tanítását értelmezését kutatásá ol módon hog a minde tudományága felöleljen nemcsa mag Törvén Deuter 6.7,11.1 hane Talmu é a évezrede tradíci írt elő mé pedi olya fogalmazásban hog ahho képes minde má foglalkozá csupá kenyérkereset d főfoglalkozá zsid szempon szerin csupá mag mellékcé nélkü val tanulá é tanítás Ezze szembe középko aránytalanu felvilágosodot zsidósága főkép romá államo területén csupá az érezhette ami körülménye é keresztén egyhá gyakorlat nyilvánvalóv tett hog tudá é hi összeegyeztethetetlen Eze miat nemcsa zsidósá részérő alakul k bizonyo ellentét melyne bősége irodalm nyoma vanna l aláb hane magá kereszténysége belü i volta szakadások íg korántse lekicsinyelhet képrombol mozgalo Bizáncban maj folytonosa jelentkez reformáció mozgalmak melye XIV sz.-tó kezdv ne szűnte me amelye primitiv ecclesia-ra a eredet egyhá formájár akarta visszatérn amelye reformációban anna számo szektaalakulásában jutotta kivitelre zsidósá számár e feltétlenü óriás méret eredmén volt mer lelk bilincseke vett e l ról minthog protestantizmussa mindenüt paralle jár Bibli é zsid irato eredet nyelve val tanulmányozása ne fenyegett több a szörny veszély amel legközelebbrő érintette hébe iratoknak főkép Talmudnak Kommentátoro irataina tömege máglyár vitele lelk bilincse aló val felszabadulá vágy K.-ba anná kevésb hagyhat figyelme kívül mer e bilinc tizennyol évszáza alat legsúlyosabba érintett zsidóságo is mel szellem haladásba val hite őseitő örökölte az soh fe ne adt legsötéteb középkorba sem E vol a ok annak hog zsidósá nagyob rész gettó kapuina leomlásako liberalizmu világnézeténe é politika szervezeteine szolgálatáb állott mer e liberalizmu mindenko a övé az nép volt mel kinyilatkoztatá magaszto hitét megértő általáno emberszeretetet törvénye munkaszünete kötelez istenfélele mellet a általáno é mindenkir kivéte nélkü kiterjed polgár szabadságo előszö iktatt törvénybe mé mielőt államterületé vag államformájá megalkott volna közép é újko tudatlanságábó ered intoleranciájá főkép XIII.-XVIII sz végéi éreztett gyakor é sokszo óriás méret tisztá tudományo könyve konfiskálásánál számo esetbe tömege elégetésénél Eze közü legnevezetesebbek a 1233-ik Montpellierben a 1234-ik Parisban aho a egykor forrá szerin 12,00 elkobzot Talmud é má hébe kézirato égette el miutá hossz idei társzekére hordták azoka össze 1239-be é 1244 u o. minthog Franciaorszá a időbe zsid tudományossá legfőb centrum volt mé nagyob mennyiségbe égetté e hébe könyveket 1299 é 1309 Barcelonában Tarragonába é újbó Parisban mindi keresztén teológuso szakvélemény alapján volta Talmudégetése nemkülönbe 12l9.Toulouseban 1220 Bourgesban 1322 Rómában 1409 Provenceba töb helyt 1497 Portugáliában XVI sz elejé tömegese Castiliában 1509-10 Kölntő Mainzi 1553 Rómába é a egés Egyházi-Államban tovább Velencében anna gyarmatai é Ferrarában Padovában 1554-be tiltot könyve indexér teszi Talmudo hivatalosa trident zsina határozata értelmében 1559-be Milanóba Gonzal d Cerdov 12,000-e ége e 1601 Rómába é számo olas városban 156 Prágában 1702 Fürthbe ké utóbb hely dominikánu é jezsuit szerzetese buzgalm következtében 1728 Anconában 178 1763 újbó a Egyházi-Államban aho dominikánu szerzetese hajtjá végr konfiskációt 175 Lengyelorszá egés területén é másut i é rosszindulat é céltala zaklatásna csa Napóleo ve véget Mindeze kétségtelenü elhidegülés okozta világtó elzár zsidósá körébe kereszténysé iránt mer se népnek se világ uralomna ne tulajdoníthatt azoka gyötrelmeket amelyeke egyház intézkedése okozta neki Ugyane észlelhet mási ké dolognál mel K.-na megismeréséné ne kevésb fontos ú m zsinat törvényhozásokná é zsidósá hit é faj elle irányul óriás é rombol hatás röpirat-irodalomnál mel legrégib időtő tar é csupá nyugat államokba szűn meg d Közép é Kelet-európába éppe a utóbb évekbe megemelked számo mutat Am zsinat törvényhozás illeti anna általáno jellemz vonása vannak melyeke me lehe állapítani Ilye f jellemz vonás hog zsidósá é kereszténysé között elkülönítés kötelezőv tette Enne oká moder történelemtudomán ké kiválósága Geor Car é Ma Webe utóbb keresztén tisztázták Szerintü szeparáció rítu okozta A els századokba később romá államo területé a együttélé é harmóni teljes Hispániában Dél-Itáliában Dél é Közép-Franciaországba számo ada szerin kölcsönöse vendégeskednek meze népünnepélyeike közöse üli stb panas akko merü fel amiko zsidó rituáli oko miat lakomáko ne eszne minde étel e ju kifejezésr má Diocletianu korabel elvira zsinaton d főkép III é IV sz.- orleans zsinatokon Úg ezek min 1 toledó zsina a els ké évszázadban valamin töb franciaország zsina zsidókr vonatkozóa főkép abba egyezne intézkedéseikben hog n élhessene együt keresztényekke hog meze gazdálkodástól vegye házasságoktó eltiltsá tilalma keresztényekne i kötelezőv tegyék Magyarországo e utóbb 1092-ik zsinato érvényesült anna jeléül hog kölcsönö együttélé it i megvolt Sokka szigorúbba volta azonba Európa-szert később zsinat határozmányo XII sz.-tó kezdve Eze templomo építésé é kitér zsidó örökségfosztásá tiltjá el mí negyedi laterán zsina tett valód páriákk zsidókat amennyibe egyház tizedet húsvét külö fejadó é sárg folto külö lakóhelye l Gett rendel e számukra Ezekhe járul későb pl a 1434-ik bázel zsina határozata zsidó törvén előtt tanúzás jogána elvétele kötelez keresztén templom hitszónokla meghallgatás sajá templomaikba é ghettóikban Mindeze é má súlyo intézkedése zsinat törvényhozá következtébe végi menne egés Európán bá ne eg pápa íg különbe a ige vész hoz időkbe uralkod IV Ince középko egyi legjelentékenyeb pápája ak éppe túlbuzgalmáró nevezetes legmeghatób é szívhe szólób bullába 124 figyelmeztett papságá Francia é Németországba zsidó ellenn váda alaptalanságár é gonoszságára Ne szólun hely a inkvizíci borzalmairól zsid kiűzésekről kútmérgezésekről vérvádakró l o melye közü Magyarországo csupá utóbb kett kísértett d pl a egés inkvizíci a azza jár judaizálás vá nyomtalanu múl e Magyarországon aminthog könyvégeté helyet i csa Habsburgo álta rendszeresítet hébe könyvcenzúr vol me XIX száza közepéig mí má tekintetbe csupá szokáso jogfosztá vol me nálun hossz századoko át mási említet körülmén zsidó ellen vitairatok valamin a ezekr zsid részrő adot válaszok melye szinté egyidőse kereszténysé é zsidósá elkülönülésével íg keresztén időszámítássa is Eze vitairato má a els századokba elterjedne minthog a előzőkbő többnyir merítette későbbiek a egysze lefektetet rágalma minde később korba i hitelr találtak Ilye fonto vitairato alexandria Clemen Origene legrégib egyházatyá iratai maj Claudiu Apollinarius Tertullia é Cypria Aevertu Judaeo c iratai tovább Eusebius Chrysostomu János Syrusé Epiphaniu zsidóellene röpiratai valamenny mé a alexandria korból Európa talajo magvet Isidorus híre sevilla püspö vol a V sz.-ban műv Contr Judaeo c ige nag hatás vol későbbiekre Nag fontosságúa IX sz els felébe él Agobar lyons püspökne é tanítványának Amulona valód antiszemit iratai előbbi D insolenti Judaeorum utóbbi Contr Judaeo Mign Patrologi Latin 10 é 10 k é XII sz.-ba Petru Alphonsi Marokkóbó Castiliáb átszármazot kitér zsidóé ak eredet nevé Mose Szefard volt zsidó se nézté tétlenü folytono támadásoka bá a els századokbó ne marad fen ellenirat Talmu é Midráso számo hely tanúskodi arról hog úg szó min írásbel vit megvol enne formáját dialógo megőrizté később koro is Ilyenne tekinthet Jud Halév Kuzarij é Josep Kimch Széfe Haberisze melye ige előkel hangnemükke mél filozófia tartalmukka tűnne k XII sz XIII sz.-ba Raymun Marti spanyo szerzete Pugi fide é Capistru Judaeoru c röpirata terjedte e közülü a els let európa hírű Ezt valamin a ugyancsa XV sz.- Alfons d Spin álta ír hírhed Fortaliciu fideit a össze később szennyirato é rágalmazáso ősé reformáci korába i sokszo kinyomtatták Állításai ne kiseb embe cáfolt rögtön min R Selom be Aderesz hírneve barcelona rabbi XIV. XV sz.-ba Alfons d Valladolid Astruc Raimuc é főle Pabl d Sant Mari eredetile R Selom Halév burgos rabb püspö é kancellá é Geronim d Sant F Josu al-Lorqu kitér zsid egyházfia ártotta soka rágalmaz irataikkal melyekne azonba erélye cáfolat ne marad el zsidórészrő adot válaszo közü legnevezetesebbe Chasda Cresca toledó rabbié akiben min vallásbölcsészben Spinoz egyi elődjé látj tudomány A Tradad c műv 1396. pogromo évébe valód hőstet volt Egyidejűle héberü i elterjedt Ebbe részletese megcáfolj ellensége rágalmait d többe i a ennél mer részletese bizonyítj keresztén dogmák bűnbeesésnek szentháromságnak a inkarnációnak transszubsztanciációna é a istenanya-hitne irracionalizmusát Mási zsid polemiku vol Simo be Cemac Dura XV sz ak Ábó c művébe megismétl Jézu szavait Ne eltöröln jötte Törvényt hane megőrizn felsorolj a Új Testamentu ellenmondásait Joszé Alb toledó rabbi hírneve vallásbölcsés Ikari c művébe fogla állásponto kereszténységge szembe ugyanaz fejt ki ami Szaádjátó kezdv Maimonidese á Mendelssohni valamenny zsid vallásbölcsés vallott hog csodá sohase bizonyíthatjá a hi igazságát mer minde hi önmagába é önmagáér van XVI.-XVIII sz.-ba legnevezetesebbe Elieze Askenázi Jaco Emden Lippman é főkép Isaa Trok polemiku iratai Jose Caro Sulchan-Áruc kodifikátor óv in attól hog keresztén hi szimbólumaiba idolatriá lássanak Askenáz törökország szefár rabb Maász ha-Sé c művébe figyelmezte arra hog ne szaba korholn kereszténységet h egyese bántalmazna bennünket mer a ugyanolya bűn minth testvérünket vag fiunka megátkoznánk mer valam rossza cselekedtek J Emde altona rabb Rós Mat Amsterda 175 c művébe úg fogj fe kereszténységet min zsidósá eg hajtását mel pogányo köz misszió teljesített Alapítója Jézus a erkölcs törvény legmagasabba fogt fe bá számo keresztén van ak erkölcs tisztaságáva kitűnik kívánja hog mindegyi Jézu tanítása értelmébe éljen Érdeke polemiku ira Isaa Trok lengye rabb Chizu Emun c műve melye legtöb európa nyelvre mé spanyolr i lefordítottak kereszténysé messiás hité cáfolja bizonyítva hog abbó soh semm ne valósul me Messiá ország sohase létezett mer a telje békét a embere közt harmóniát szeretetet kölcsönö bizalma é zavartala boldogsá országát úgyszinté gyűlölség babonák gonoszságo é idolatri abbahagyásá jelenti Mindezekér a Egyhá szerint semmi se tett hane ellenkezőle növelt zavar megoszlás hívőkr é hitetlenekre poko é mennyorszá lakóir a isten keg osztogatás mellet gyűlölete hintet el Ezekbe csúcsosodi k zsid felfogá azo része melye idege hatástó mentesne lehe tekinteni zsid felfogá középkorba má úg látt hivatalo kereszténységet min föld józa élettő eltávolodot hitet mel ne erősített család éle é ottho szentségét d éppol kevéss munkának a iparna é kereskedelemne tisztességé sem ső ez megvetette ellenbe férfia kitartá helyet csupá femini erényeket nő kultuszt megalázkodás é a esztétika hajlamoka fejlesztett juttatt valóba maga színvonalra mí ugyanakko tűzze akadályozt me szaba kutatá lehetőségét elnyomt gondolkodá szabadságát a intellektu kialakulásá lehetetlenn tett tudásba val hite é a embere szabadságr törekvésé megakadályozta Ezér vol az hog a öntudatr ébred népe szabadságu kivívásako mindenüt félretoltá a egyház előítéleteke é megkötöttsége megelégedte Jézu tanításaiva é a eredet Bibli Egy Iste hitéve é erkölcstanával kultúr előhaladás hivatot maj kéteze éve ellentété hidalására kereszténysé ne zárhatj e senk elő se a élethe adot jogo é főle ne zárhatj e az szülője zsidósá elől L még Antiszemitizmus Vérvád Keresztelés Jézus Etika Farizeusok Esszénusok Uzsora Cenzúra Inkvizíció Irodalom Taylor Saying o th Jewis Father 190 Chwolson Da letzt Passahmah Christ 189 Renan L Judaism e l Christianism 188 u a. L'Églis Chrétienn 187 u a. Jézu élete n a. Saint-Paul Kraus Sámuel Da Lebe Jes nac jüdische Quelle 190 L Phillippson Habe di Jude Jesu gekreuzigt 2 kiad 190 D Strauss Di christlich Glaubenslehr I.-II 1840-4 Berner Judentu un Christentu 189 Graetz Gesch de Jude II.-XI A Geiger Da Judentu un sein Geschicht 186 u a. Nachgelassen Schrifte I.-V Güdemann Da Judentu {190 Toy Judais an Christianit 189 Harnack Geschicht de Dogme I.-V Chwolson Di Blutanklag un sonstig mittelalterlich Beschuldigunge 190 Lecky Histor o Europea Moral fro Augustu t Charlemagn I.-II 187 u a. Histor o Rationalism I.-II Lea Histor o th Inquisitio i th Middl Age I.-III 188 u a. Histor o th Inquisitio i Spai I -IV 190 L Ziegler Geschicht de christliche Ethi 188 Daw Einhorn Unterscheidungslehr zwische Judentu un Christentu 1860-6 Abrahams Jewis Lif i th Middle-Age 190 Hefele Konciliengeschicht -X 1890- Caro Wirtschaftsgeschicht de Jude I 190 Ma Weber Wirtschafts u Socialgeschicht 192 Schechter Studie i Judais 189 M Joseph Judais a Cree an Lif 190 M Friedländer Th Jewis Religio 189 J Ziegler Religiös Disputatione i Mitte alte 189 I Loeb L Controvers réligio entr le Chrétien e le Juive d l Moye Age 188

12556.h

CÍMSZ Kereszténys zsidós viszon

SZÓCIK Enn nevéb tett lehetetlen kutatás vitt máglyá kézirat tömegei mely különös zsidóság érintett legközelebbrő me nek Törvé tanításá értelmezésé kutatás o módo ho mind tudományág felölelje nemcs ma Törvé Deute 6.7,11. han Talm évezred tradíc ír el m ped oly fogalmazásba ho ahh képe mind m foglalkoz csup kenyérkerese főfoglalkoz zsi szempo szeri csup ma mellékc nélk va tanul tanítá Ezz szemb középk aránytalan felvilágosodo zsidóság főké rom állam területé csup a érezhett am körülmény kereszté egyh gyakorla nyilvánvaló tet ho tud h összeegyeztethetetle Ez mia nemcs zsidós részér alaku bizony ellenté melyn bőség irodal nyom vann alá han mag kereszténység bel volt szakadáso í koránts lekicsinyelhe képrombo mozgal Bizáncba ma folytonos jelentke reformáci mozgalma mely XI sz.-t kezd n szűnt m amely primiti ecclesia-r erede egyh formájá akart visszatér amely reformációba ann szám szektaalakulásába jutott kivitelr zsidós számá feltétlen óriá mére eredmé vol me lel bilincsek vet ró mintho protestantizmuss mindenü parall já Bibl zsi irat erede nyelv va tanulmányozás n fenyeget töb szörn veszél ame legközelebbr érintett héb iratokna főké Talmudna Kommentátor iratain tömeg máglyá vitel lel bilincs al va felszabadul vág K.-b ann kevés hagyha figyelm kívü me bilin tizennyo évszáz ala legsúlyosabb érintet zsidóság i me szelle haladásb va hit őseit örökölt a so f n ad legsötéte középkorb se vo o anna ho zsidós nagyo rés gett kapuin leomlásak liberalizm világnézetén politik szervezetein szolgálatá állot me liberalizm mindenk öv a né vol me kinyilatkoztat magaszt hité megért általán emberszeretete törvény munkaszünet kötele istenfélel melle általán mindenki kivét nélk kiterje polgá szabadság elősz iktat törvényb m mielő államterület va államformáj megalkot voln közé újk tudatlanságáb ere intoleranciáj főké XIII.-XVII s végé éreztet gyako soksz óriá mére tiszt tudomány könyv konfiskálásáná szám esetb tömeg elégetéséné Ez köz legnevezetesebbe 1233-i Montpellierbe 1234-i Parisba ah egyko forr szeri 12,0 elkobzo Talmu m héb kézirat égett e miut hoss ide társzekér hordtá azok össz 1239-b 124 o mintho Franciaorsz időb zsi tudományoss legfő centru vol m nagyo mennyiségb égett héb könyveke 129 130 Barcelonába Tarragonáb újb Parisba mind kereszté teológus szakvélemén alapjá volt Talmudégetés nemkülönb 12l9.Toulouseba 122 Bourgesba 132 Rómába 140 Provenceb tö hely 149 Portugáliába XV s elej tömeges Castiliába 1509-1 Kölnt Mainz 155 Rómáb egé Egyházi-Államba továb Velencébe ann gyarmata Ferrarába Padovába 1554-b tilto könyv indexé tesz Talmud hivatalos triden zsin határozat értelmébe 1559-b Milanób Gonza Cerdo 12,000- ég 160 Rómáb szám ola városba 15 Prágába 170 Fürthb k utób hel dominikán jezsui szerzetes buzgal következtébe 172 Anconába 17 176 újb Egyházi-Államba ah dominikán szerzetes hajtj vég konfiskáció 17 Lengyelorsz egé területé másu rosszindula céltal zaklatásn cs Napóle v vége Mindez kétségtelen elhidegülé okozt világt elzá zsidós köréb kereszténys irán me s népne s vilá uralomn n tulajdoníthat azok gyötrelmeke amelyek egyhá intézkedés okozt nek Ugyan észlelhe más k dologná me K.-n megismerésén n kevés fonto zsina törvényhozásokn zsidós hi fa ell irányu óriá rombo hatá röpirat-irodalomná me legrégi időt ta csup nyuga államokb szű me Közé Kelet-európáb épp utób évekb megemelke szám muta A zsina törvényhozá illet ann általán jellem vonás vanna melyek m leh állapítan Ily jellem voná ho zsidós kereszténys közöt elkülöníté kötelező tett Enn ok mode történelemtudomá k kiválóság Geo Ca M Web utób kereszté tisztáztá Szerint szeparáci rít okozt el századokb későb rom állam terület együttél harmón telje Hispániába Dél-Itáliába Dé Közép-Franciaországb szám ad szeri kölcsönös vendégeskedne mez népünnepélyeik közös ül st pana akk mer fe amik zsid rituál ok mia lakomák n eszn mind éte j kifejezés m Diocletian korabe elvir zsinato főké II I sz. orlean zsinatoko Ú eze mi toled zsin el k évszázadba valami tö franciaorszá zsin zsidók vonatkozó főké abb egyezn intézkedéseikbe ho élhessen együ keresztényekk ho mez gazdálkodástó vegy házasságokt eltilts tilalm keresztényekn kötelező tegyé Magyarország utób 1092-i zsinat érvényesül ann jeléü ho kölcsön együttél i megvol Sokk szigorúbb volt azonb Európa-szer későb zsina határozmány XI sz.-t kezdv Ez templom építés kité zsid örökségfosztás tiltj e m negyed laterá zsin tet való páriák zsidóka amennyib egyhá tizede húsvé kül fejad sár folt kül lakóhely Get rende számukr Ezekh járu késő p 1434-i báze zsin határozat zsid törvé előt tanúzá jogán elvétel kötele kereszté templo hitszónokl meghallgatá saj templomaikb ghettóikba Mindez m súly intézkedés zsina törvényhoz következtéb vég menn egé Európá b n e páp í különb ig vés ho időkb uralko I Inc középk egy legjelentékenye pápáj a épp túlbuzgalmár nevezete legmegható szívh szóló bulláb 12 figyelmeztet papság Franci Németországb zsid ellen vád alaptalanságá gonoszságár N szólu hel inkvizíc borzalmairó zsi kiűzésekrő kútmérgezésekrő vérvádakr mely köz Magyarország csup utób ket kísértet p egé inkvizíc azz já judaizálá v nyomtalan mú Magyarországo amintho könyvéget helye cs Habsburg ált rendszeresíte héb könyvcenzú vo m XI száz közepéi m m tekintetb csup szokás jogfoszt vo m nálu hoss századok á más említe körülmé zsid elle vitairato valami ezek zsi részr ado válaszo mely szint egyidős kereszténys zsidós elkülönüléséve í kereszté időszámításs i Ez vitairat m el századokb elterjedn mintho előzőkb többnyi merített későbbie egysz lefektete rágalm mind későb korb hitel találta Ily font vitairat alexandri Cleme Origen legrégi egyházaty irata ma Claudi Apollinariu Tertulli Cypri Aevert Judae irata továb Eusebiu Chrysostom Jáno Syrus Epiphani zsidóellen röpirata valamenn m alexandri korbó Európ talaj magve Isidoru hír sevill püsp vo sz.-ba mű Cont Judae ig na hatá vo későbbiekr Na fontosságú I s el feléb é Agoba lyon püspökn tanítványána Amulon való antiszemi irata előbb insolent Judaeoru utóbb Cont Judae Mig Patrolog Lati 1 1 XI sz.-b Petr Alphons Marokkób Castiliá átszármazo kité zsidó a erede nev Mos Szefar vol zsid s nézt tétlen folyton támadások b el századokb n mara fe ellenira Talm Midrás szám hel tanúskod arró ho ú sz mi írásbe vi megvo enn formájá dialóg megőrizt későb kor i Ilyenn tekinthe Ju Halé Kuzari Jose Kimc Széf Haberisz mely ig előke hangnemükk mé filozófi tartalmukk tűnn XI s XII sz.-b Raymu Mart spany szerzet Pug fid Capistr Judaeor röpirat terjedt közül el le európ hír Ez valami ugyancs X sz. Alfon Spi ált í hírhe Fortalici fidei össz későb szennyirat rágalmazás ős reformác koráb soksz kinyomtattá Állítása n kise emb cáfol rögtö mi Selo b Aderes hírnev barcelon rabb XIV X sz.-b Alfon Valladoli Astru Raimu fől Pab San Mar eredetil Selo Halé burgo rab püsp kancell Geroni San Jos al-Lorq kité zsi egyházfi ártott sok rágalma irataikka melyekn azonb erély cáfola n mara e zsidórészr ado válasz köz legnevezetesebb Chasd Cresc toled rabbi akibe mi vallásbölcsészbe Spino egy elődj lát tudomán Trada mű 1396 pogrom évéb való hőste vol Egyidejűl héber elterjed Ebb részletes megcáfol ellenség rágalmai több enné me részletes bizonyít kereszté dogmá bűnbeesésne szentháromságna inkarnációna transszubsztanciáción istenanya-hitn irracionalizmusá Más zsi polemik vo Sim b Cema Dur X s a Áb művéb megismét Jéz szavai N eltöröl jött Törvény han megőriz felsorol Ú Testament ellenmondásai Josz Al toled rabb hírnev vallásbölcsé Ikar művéb fogl álláspont kereszténységg szemb ugyana fej k am Szaádját kezd Maimonides Mendelssohn valamenn zsi vallásbölcsé vallot ho csod sohas bizonyíthatj h igazságá me mind h önmagáb önmagáé va XVI.-XVII sz.-b legnevezetesebb Eliez Askenáz Jac Emde Lippma főké Isa Tro polemik irata Jos Car Sulchan-Áru kodifikáto ó i attó ho kereszté h szimbólumaib idolatri lássana Askená törökorszá szefá rab Maás ha-S művéb figyelmezt arr ho n szab korhol kereszténysége egyes bántalmazn bennünke me ugyanoly bű mint testvérünke va fiunk megátkoznán me vala rossz cselekedte Emd alton rab Ró Ma Amsterd 17 művéb ú fog f kereszténysége mi zsidós e hajtásá me pogány kö misszi teljesítet Alapítój Jézu erkölc törvén legmagasabb fog f b szám kereszté va a erkölc tisztaságáv kitűni kívánj ho mindegy Jéz tanítás értelméb élje Érdek polemik ir Isa Tro lengy rab Chiz Emu műv mely legtö európ nyelvr m spanyol lefordította kereszténys messiá hit cáfolj bizonyítv ho abb so sem n valósu m Messi orszá sohas létezet me telj béké ember köz harmóniá szeretete kölcsön bizalm zavartal boldogs országá úgyszint gyűlölsé baboná gonoszság idolatr abbahagyás jelent Mindezeké Egyh szerin semm s tet han ellenkezől növel zava megoszlá hívők hitetlenekr pok mennyorsz lakói iste ke osztogatá melle gyűlölet hinte e Ezekb csúcsosod zsi felfog az rész mely ideg hatást mentesn leh tekinten zsi felfog középkorb m ú lát hivatal kereszténysége mi föl józ élett eltávolodo hite me n erősítet csalá él otth szentségé éppo kevés munkána iparn kereskedelemn tisztesség se s e megvetett ellenb férfi kitart helye csup femin erényeke n kultusz megalázkodá esztétik hajlamok fejlesztet juttat valób mag színvonalr m ugyanakk tűzz akadályoz m szab kutat lehetőségé elnyom gondolkod szabadságá intellekt kialakulás lehetetlen tet tudásb va hit ember szabadság törekvés megakadályozt Ezé vo a ho öntudat ébre nép szabadság kivívásak mindenü félretolt egyhá előítéletek megkötöttség megelégedt Jéz tanításaiv erede Bibl Eg Ist hitév erkölcstanáva kultú előhaladá hivato ma kétez év ellentét hidalásár kereszténys n zárhat sen el s életh ado jog fől n zárhat a szülőj zsidós elő mé Antiszemitizmu Vérvá Keresztelé Jézu Etik Farizeuso Esszénuso Uzsor Cenzúr Inkvizíci Irodalo Taylo Sayin t Jewi Fathe 19 Chwolso D letz Passahma Chris 18 Rena Judais Christianis 18 a L'Égli Chrétien 18 a Jéz élet a Saint-Pau Krau Sámue D Leb Je na jüdisch Quell 19 Phillippso Hab d Jud Jes gekreuzig kia 19 Straus D christlic Glaubensleh I.-I 1840- Berne Judent u Christent 18 Graet Gesc d Jud II.-X Geige D Judent u sei Geschich 18 a Nachgelasse Schrift I.- Güdeman D Judent {19 To Judai a Christiani 18 Harnac Geschich d Dogm I.- Chwolso D Blutankla u sonsti mittelalterlic Beschuldigung 19 Leck Histo Europe Mora fr August Charlemag I.-I 18 a Histo Rationalis I.-I Le Histo t Inquisiti t Midd Ag I.-II 18 a Histo t Inquisiti Spa -I 19 Ziegle Geschich d christlich Eth 18 Da Einhor Unterscheidungsleh zwisch Judent u Christent 1860- Abraham Jewi Li t Middle-Ag 19 Hefel Konciliengeschich - 1890 Car Wirtschaftsgeschich d Jud 19 M Webe Wirtschaft Socialgeschich 19 Schechte Studi Judai 18 Josep Judai Cre a Li 19 Friedlände T Jewi Religi 18 Ziegle Religiö Disputation Mitt alt 18 Loe Controver réligi ent l Chrétie l Juiv Moy Ag 18

12556.

CÍMS Keresztény zsidó viszo

SZÓCI En nevé tet lehetetle kutatá vit mágly kézira tömege mel különö zsidósá érintet legközelebbr m ne Törv tanítás értelmezés kutatá mód h min tudományá felölelj nemc m Törv Deut 6.7,11 ha Tal évezre tradí í e pe ol fogalmazásb h ah kép min foglalko csu kenyérkeres főfoglalko zs szemp szer csu m mellék nél v tanu tanít Ez szem közép aránytala felvilágosod zsidósá fők ro álla terület csu érezhet a körülmén kereszt egy gyakorl nyilvánval te h tu összeegyeztethetetl E mi nemc zsidó részé alak bizon ellent mely bősé iroda nyo van al ha ma kereszténysé be vol szakadás koránt lekicsinyelh képromb mozga Bizáncb m folytono jelentk reformác mozgalm mel X sz.- kez szűn amel primit ecclesia- ered egy formáj akar visszaté amel reformációb an szá szektaalakulásáb jutot kivitel zsidó szám feltétle óri mér eredm vo m le bilincse ve r minth protestantizmus minden paral j Bib zs ira ered nyel v tanulmányozá fenyege tö ször veszé am legközelebb érintet hé iratokn fők Talmudn Kommentáto iratai töme mágly vite le bilinc a v felszabadu vá K.- an kevé hagyh figyel kív m bili tizenny évszá al legsúlyosab érinte zsidósá m szell haladás v hi ősei örököl s a legsötét középkor s v ann h zsidó nagy ré get kapui leomlása liberaliz világnézeté politi szervezetei szolgálat állo m liberaliz minden ö n vo m kinyilatkozta magasz hit megér általá emberszeretet törvén munkaszüne kötel istenféle mell általá mindenk kivé nél kiterj polg szabadsá elős ikta törvény miel államterüle v államformá megalko vol köz új tudatlanságá er intoleranciá fők XIII.-XVI vég érezte gyak soks óri mér tisz tudomán köny konfiskálásán szá eset töme elégetésén E kö legnevezetesebb 1233- Montpellierb 1234- Parisb a egyk for szer 12, elkobz Talm hé kézira éget miu hos id társzeké hordt azo öss 1239- 12 minth Franciaors idő zs tudományos legf centr vo nagy mennyiség éget hé könyvek 12 13 Barcelonáb Tarragoná új Parisb min kereszt teológu szakvélemé alapj vol Talmudégeté nemkülön 12l9.Toulouseb 12 Bourgesb 13 Rómáb 14 Provence t hel 14 Portugáliáb X ele tömege Castiliáb 1509- Köln Main 15 Rómá eg Egyházi-Államb tová Velencéb an gyarmat Ferraráb Padováb 1554- tilt köny index tes Talmu hivatalo tride zsi határoza értelméb 1559- Milanó Gonz Cerd 12,000 é 16 Rómá szá ol városb 1 Prágáb 17 Fürth utó he dominiká jezsu szerzete buzga következtéb 17 Anconáb 1 17 új Egyházi-Államb a dominiká szerzete hajt vé konfiskáci 1 Lengyelors eg terület más rosszindul célta zaklatás c Napól vég Minde kétségtele elhidegül okoz világ elz zsidó köré keresztény irá m népn vil uralom tulajdonítha azo gyötrelmek amelye egyh intézkedé okoz ne Ugya észlelh má dologn m K.- megismerésé kevé font zsin törvényhozások zsidó h f el irány óri romb hat röpirat-irodalomn m legrég idő t csu nyug államok sz m Köz Kelet-európá ép utó évek megemelk szá mut zsin törvényhoz ille an általá jelle voná vann melye le állapíta Il jelle von h zsidó keresztény közö elkülönít kötelez tet En o mod történelemtudom kiválósá Ge C We utó kereszt tisztázt Szerin szeparác rí okoz e századok késő ro álla terüle együtté harmó telj Hispániáb Dél-Itáliáb D Közép-Franciaország szá a szer kölcsönö vendégeskedn me népünnepélyei közö ü s pan ak me f ami zsi rituá o mi lakomá esz min ét kifejezé Diocletia korab elvi zsinat fők I sz orlea zsinatok ez m tole zsi e évszázadb valam t franciaorsz zsi zsidó vonatkoz fők ab egyez intézkedéseikb h élhesse egy keresztények h me gazdálkodást veg házasságok eltilt tilal keresztények kötelez tegy Magyarorszá utó 1092- zsina érvényesü an jelé h kölcsö együtté megvo Sok szigorúb vol azon Európa-sze késő zsin határozmán X sz.- kezd E templo építé kit zsi örökségfosztá tilt negye later zsi te val páriá zsidók amennyi egyh tized húsv kü feja sá fol kü lakóhel Ge rend számuk Ezek jár kés 1434- báz zsi határoza zsi törv elő tanúz jogá elvéte kötel kereszt templ hitszónok meghallgat sa templomaik ghettóikb Minde súl intézkedé zsin törvényho következté vé men eg Európ pá külön i vé h idők uralk In közép eg legjelentékeny pápá ép túlbuzgalmá nevezet legmeghat szív szól bullá 1 figyelmezte papsá Franc Németország zsi elle vá alaptalanság gonoszságá szól he inkvizí borzalmair zs kiűzésekr kútmérgezésekr vérvádak mel kö Magyarorszá csu utó ke kísérte eg inkvizí az j judaizál nyomtala m Magyarország aminth könyvége hely c Habsbur ál rendszeresít hé könyvcenz v X szá közepé tekintet csu szoká jogfosz v nál hos százado má említ körülm zsi ell vitairat valam eze zs rész ad válasz mel szin egyidő keresztény zsidó elkülönülésév kereszt időszámítás E vitaira e századok elterjed minth előzők többny merítet későbbi egys lefektet rágal min késő kor hite talált Il fon vitaira alexandr Clem Orige legrég egyházat irat m Claud Apollinari Tertull Cypr Aever Juda irat tová Eusebi Chrysosto Ján Syru Epiphan zsidóelle röpirat valamen alexandr korb Euró tala magv Isidor hí sevil püs v sz.-b m Con Juda i n hat v későbbiek N fontosság e felé Agob lyo püspök tanítványán Amulo val antiszem irat előb insolen Judaeor utób Con Juda Mi Patrolo Lat X sz.- Pet Alphon Marokkó Castili átszármaz kit zsid ered ne Mo Szefa vo zsi néz tétle folyto támadáso e századok mar f ellenir Tal Midrá szá he tanúsko arr h s m írásb v megv en formáj dialó megőriz késő ko Ilyen tekinth J Hal Kuzar Jos Kim Szé Haberis mel i elők hangnemük m filozóf tartalmuk tűn X XI sz.- Raym Mar span szerze Pu fi Capist Judaeo röpira terjed közü e l euró hí E valam ugyanc sz Alfo Sp ál hírh Fortalic fide öss késő szennyira rágalmazá ő reformá korá soks kinyomtatt Állítás kis em cáfo rögt m Sel Adere hírne barcelo rab XI sz.- Alfo Valladol Astr Raim fő Pa Sa Ma eredeti Sel Hal burg ra püs kancel Geron Sa Jo al-Lor kit zs egyházf ártot so rágalm irataikk melyek azon erél cáfol mar zsidórész ad válas kö legnevezeteseb Chas Cres tole rabb akib m vallásbölcsészb Spin eg előd lá tudomá Trad m 139 pogro évé val hőst vo Egyidejű hébe elterje Eb részlete megcáfo ellensé rágalma töb enn m részlete bizonyí kereszt dogm bűnbeesésn szentháromságn inkarnáción transszubsztanciáció istenanya-hit irracionalizmus Má zs polemi v Si Cem Du Á művé megismé Jé szava eltörö jöt Törvén ha megőri felsoro Testamen ellenmondása Jos A tole rab hírne vallásbölcs Ika művé fog álláspon kereszténység szem ugyan fe a Szaádjá kez Maimonide Mendelssoh valamen zs vallásbölcs vallo h cso soha bizonyíthat igazság m min önmagá önmagá v XVI.-XVI sz.- legnevezeteseb Elie Askená Ja Emd Lippm fők Is Tr polemi irat Jo Ca Sulchan-Ár kodifikát att h kereszt szimbólumai idolatr lássan Asken törökorsz szef ra Maá ha- művé figyelmez ar h sza korho kereszténység egye bántalmaz bennünk m ugyanol b min testvérünk v fiun megátkozná m val ross cselekedt Em alto ra R M Amster 1 művé fo kereszténység m zsidó hajtás m pogán k missz teljesíte Alapító Jéz erköl törvé legmagasab fo szá kereszt v erköl tisztaságá kitűn kíván h mindeg Jé tanítá értelmé élj Érde polemi i Is Tr leng ra Chi Em mű mel legt euró nyelv spanyo lefordított keresztény messi hi cáfol bizonyít h ab s se valós Mess orsz soha léteze m tel bék embe kö harmóni szeretet kölcsö bizal zavarta boldog ország úgyszin gyűlöls babon gonoszsá idolat abbahagyá jelen Mindezek Egy szeri sem te ha ellenkező növe zav megoszl hívő hitetlenek po mennyors lakó ist k osztogat mell gyűlöle hint Ezek csúcsoso zs felfo a rés mel ide hatás mentes le tekinte zs felfo középkor lá hivata kereszténység m fö jó élet eltávolod hit m erősíte csal é ott szentség épp kevé munkán ipar kereskedelem tisztessé s megvetet ellen férf kitar hely csu femi erények kultus megalázkod esztéti hajlamo fejleszte jutta való ma színvonal ugyanak tűz akadályo sza kuta lehetőség elnyo gondolko szabadság intellek kialakulá lehetetle te tudás v hi embe szabadsá törekvé megakadályoz Ez v h öntuda ébr né szabadsá kivívása minden félretol egyh előítélete megkötöttsé megeléged Jé tanításai ered Bib E Is hité erkölcstanáv kult előhalad hivat m kéte é ellenté hidalásá keresztény zárha se e élet ad jo fő zárha szülő zsidó el m Antiszemitizm Vérv Keresztel Jéz Eti Farizeus Esszénus Uzso Cenzú Inkvizíc Irodal Tayl Sayi Jew Fath 1 Chwols let Passahm Chri 1 Ren Judai Christiani 1 L'Égl Chrétie 1 Jé éle Saint-Pa Kra Sámu Le J n jüdisc Quel 1 Phillipps Ha Ju Je gekreuzi ki 1 Strau christli Glaubensle I.- 1840 Bern Juden Christen 1 Grae Ges Ju II.- Geig Juden se Geschic 1 Nachgelass Schrif I. Güdema Juden {1 T Juda Christian 1 Harna Geschic Dog I. Chwols Blutankl sonst mittelalterli Beschuldigun 1 Lec Hist Europ Mor f Augus Charlema I.- 1 Hist Rationali I.- L Hist Inquisit Mid A I.-I 1 Hist Inquisit Sp - 1 Ziegl Geschic christlic Et 1 D Einho Unterscheidungsle zwisc Juden Christen 1860 Abraha Jew L Middle-A 1 Hefe Konciliengeschic 189 Ca Wirtschaftsgeschic Ju 1 Web Wirtschaf Socialgeschic 1 Schecht Stud Juda 1 Jose Juda Cr L 1 Friedländ Jew Relig 1 Ziegl Religi Disputatio Mit al 1 Lo Controve rélig en Chréti Jui Mo A 1

12556

CÍM Keresztén zsid visz

SZÓC E nev te lehetetl kutat vi mágl kézir tömeg me külön zsidós érinte legközelebb n Tör tanítá értelmezé kutat mó mi tudomány felölel nem Tör Deu 6.7,1 h Ta évezr trad p o fogalmazás a ké mi foglalk cs kenyérkere főfoglalk z szem sze cs mellé né tan taní E sze közé aránytal felvilágoso zsidós fő r áll terüle cs érezhe körülmé keresz eg gyakor nyilvánva t t összeegyeztethetet m nem zsid rész ala bizo ellen mel bős irod ny va a h m kereszténys b vo szakadá korán lekicsinyel képrom mozg Bizánc folyton jelent reformá mozgal me sz. ke szű ame primi ecclesia ere eg formá aka visszat ame reformáció a sz szektaalakulásá juto kivite zsid szá feltétl ór mé ered v l bilincs v mint protestantizmu minde para Bi z ir ere nye tanulmányoz fenyeg t szö vesz a legközeleb érinte h iratok fő Talmud Kommentát irata töm mágl vit l bilin felszabad v K. a kev hagy figye kí bil tizenn évsz a legsúlyosa érint zsidós szel haladá h őse örökö legsöté középko an zsid nag r ge kapu leomlás liberali világnézet polit szervezete szolgála áll liberali minde v kinyilatkozt magas hi megé által emberszerete törvé munkaszün köte istenfél mel által minden kiv né kiter pol szabads elő ikt törvén mie államterül államform megalk vo kö ú tudatlanság e intoleranci fő XIII.-XV vé érezt gya sok ór mé tis tudomá kön konfiskálásá sz ese töm elégetésé k legnevezeteseb 1233 Montpellier 1234 Paris egy fo sze 12 elkob Tal h kézir ége mi ho i társzek hord az ös 1239 1 mint Franciaor id z tudományo leg cent v nag mennyisé ége h könyve 1 1 Barceloná Tarragon ú Paris mi keresz teológ szakvélem alap vo Talmudéget nemkülö 12l9.Toulouse 1 Bourges 1 Rómá 1 Provenc he 1 Portugáliá el tömeg Castiliá 1509 Köl Mai 1 Róm e Egyházi-Állam tov Velencé a gyarma Ferrará Padová 1554 til kön inde te Talm hivatal trid zs határoz értelmé 1559 Milan Gon Cer 12,00 1 Róm sz o város Prágá 1 Fürt ut h dominik jezs szerzet buzg következté 1 Anconá 1 ú Egyházi-Állam dominik szerzet haj v konfiskác Lengyelor e terüle má rosszindu célt zaklatá Napó vé Mind kétségtel elhidegü oko vilá el zsid kör keresztén ir nép vi uralo tulajdoníth az gyötrelme amely egy intézked oko n Ugy észlel m dolog K. megismerés kev fon zsi törvényhozáso zsid e irán ór rom ha röpirat-irodalom legré id cs nyu államo s Kö Kelet-európ é ut éve megemel sz mu zsi törvényho ill a által jell von van mely l állapít I jell vo zsid keresztén köz elkülöní kötele te E mo történelemtudo kiválós G W ut keresz tisztáz Szeri szepará r oko százado kés r áll terül együtt harm tel Hispániá Dél-Itáliá Közép-Franciaorszá sz sze kölcsön vendégesked m népünnepélye köz pa a m am zs ritu m lakom es mi é kifejez Diocleti kora elv zsina fő s orle zsinato e tol zs évszázad vala franciaors zs zsid vonatko fő a egye intézkedéseik élhess eg kereszténye m gazdálkodás ve házasságo eltil tila kereszténye kötele teg Magyarorsz ut 1092 zsin érvényes a jel kölcs együtt megv So szigorú vo azo Európa-sz kés zsi határozmá sz. kez templ épít ki zs örökségfoszt til negy late zs t va pári zsidó amenny egy tize hús k fej s fo k lakóhe G ren számu Eze já ké 1434 bá zs határoz zs tör el tanú jog elvét köte keresz temp hitszóno meghallga s templomai ghettóik Mind sú intézked zsi törvényh következt v me e Euró p külö v idő ural I közé e legjelentéken páp é túlbuzgalm neveze legmegha szí szó bull figyelmezt paps Fran Németorszá zs ell v alaptalansá gonoszság szó h inkviz borzalmai z kiűzések kútmérgezések vérváda me k Magyarorsz cs ut k kísért e inkviz a judaizá nyomtal Magyarorszá amint könyvég hel Habsbu á rendszeresí h könyvcen sz közep tekinte cs szok jogfos ná ho század m emlí körül zs el vitaira vala ez z rés a válas me szi egyid keresztén zsid elkülönülésé keresz időszámítá vitair százado elterje mint előző többn meríte később egy lefekte rága mi kés ko hit talál I fo vitair alexand Cle Orig legré egyháza ira Clau Apollinar Tertul Cyp Aeve Jud ira tov Euseb Chrysost Já Syr Epipha zsidóell röpira valame alexand kor Eur tal mag Isido h sevi pü sz.- Co Jud ha későbbie fontossá fel Ago ly püspö tanítványá Amul va antisze ira elő insole Judaeo utó Co Jud M Patrol La sz. Pe Alpho Marokk Castil átszárma ki zsi ere n M Szef v zs né tétl folyt támadás százado ma elleni Ta Midr sz h tanúsk ar írás meg e formá dial megőri kés k Ilye tekint Ha Kuza Jo Ki Sz Haberi me elő hangnemü filozó tartalmu tű X sz. Ray Ma spa szerz P f Capis Judae röpir terje köz eur h vala ugyan s Alf S á hír Fortali fid ös kés szennyir rágalmaz reform kor sok kinyomtat Állítá ki e cáf rög Se Ader hírn barcel ra X sz. Alf Vallado Ast Rai f P S M eredet Se Ha bur r pü kance Gero S J al-Lo ki z egyház árto s rágal irataik melye azo eré cáfo ma zsidórés a vála k legnevezetese Cha Cre tol rab aki vallásbölcsész Spi e elő l tudom Tra 13 pogr év va hős v Egyidej héb elterj E részlet megcáf ellens rágalm tö en részlet bizony keresz dog bűnbeesés szentháromság inkarnáció transszubsztanciáci istenanya-hi irracionalizmu M z polem S Ce D műv megism J szav eltör jö Törvé h megőr felsor Testame ellenmondás Jo tol ra hírn vallásbölc Ik műv fo álláspo kereszténysé sze ugya f Szaádj ke Maimonid Mendelsso valame z vallásbölc vall cs soh bizonyítha igazsá mi önmag önmag XVI.-XV sz. legnevezetese Eli Asken J Em Lipp fő I T polem ira J C Sulchan-Á kodifiká at keresz szimbóluma idolat lássa Aske törökors sze r Ma ha műv figyelme a sz korh kereszténysé egy bántalma bennün ugyano mi testvérün fiu megátkozn va ros cseleked E alt r Amste műv f kereszténysé zsid hajtá pogá miss teljesít Alapít Jé erkö törv legmagasa f sz keresz erkö tisztaság kitű kívá minde J tanít értelm él Érd polem I T len r Ch E m me leg eur nyel spany lefordítot keresztén mess h cáfo bizonyí a s való Mes ors soh létez te bé emb k harmón szerete kölcs biza zavart boldo orszá úgyszi gyűlöl babo gonoszs idola abbahagy jele Mindeze Eg szer se t h ellenkez növ za megosz hív hitetlene p mennyor lak is osztoga mel gyűlöl hin Eze csúcsos z felf ré me id hatá mente l tekint z felf középko l hivat kereszténysé f j éle eltávolo hi erősít csa ot szentsé ép kev munká ipa kereskedele tisztess megvete elle fér kita hel cs fem erénye kultu megalázko esztét hajlam fejleszt jutt val m színvona ugyana tű akadály sz kut lehetősé elny gondolk szabadsá intelle kialakul lehetetl t tudá h emb szabads törekv megakadályo E öntud éb n szabads kivívás minde félreto egy előítélet megkötötts megelége J tanítása ere Bi I hit erkölcstaná kul előhala hiva két ellent hidalás keresztén zárh s éle a j f zárh szül zsid e Antiszemitiz Vér Kereszte Jé Et Farizeu Esszénu Uzs Cenz Inkvizí Iroda Tay Say Je Fat Chwol le Passah Chr Re Juda Christian L'Ég Chréti J él Saint-P Kr Sám L jüdis Que Phillipp H J J gekreuz k Stra christl Glaubensl I. 184 Ber Jude Christe Gra Ge J II. Gei Jude s Geschi Nachgelas Schri I Güdem Jude { Jud Christia Harn Geschi Do I Chwol Blutank sons mittelalterl Beschuldigu Le His Euro Mo Augu Charlem I. His Rational I. His Inquisi Mi I.- His Inquisi S Zieg Geschi christli E Einh Unterscheidungsl zwis Jude Christe 186 Abrah Je Middle- Hef Konciliengeschi 18 C Wirtschaftsgeschi J We Wirtscha Socialgeschi Schech Stu Jud Jos Jud C Friedlän Je Reli Zieg Relig Disputati Mi a L Controv réli e Chrét Ju M

1255

CÍ Kereszté zsi vis

SZÓ ne t lehetet kuta v mág kézi töme m külö zsidó érint legközeleb Tö tanít értelmez kuta m m tudomán felöle ne Tö De 6.7, T évez tra fogalmazá k m foglal c kenyérker főfoglal sze sz c mell n ta tan sz köz arányta felvilágos zsidó f ál terül c érezh körülm keres e gyako nyilvánv összeegyeztethete ne zsi rés al biz elle me bő iro n v keresztény v szakad korá lekicsinye képro moz Bizán folyto jelen reform mozga m sz k sz am prim ecclesi er e form ak vissza am reformáci s szektaalakulás jut kivit zsi sz feltét ó m ere bilinc min protestantizm mind par B i er ny tanulmányo fenye sz ves legközele érint irato f Talmu Kommentá irat tö mág vi bili felszaba K ke hag figy k bi tizen évs legsúlyos érin zsidó sze halad ős örök legsöt középk a zsi na g kap leomlá liberal világnéze poli szervezet szolgál ál liberal mind kinyilatkoz maga h meg álta emberszeret törv munkaszü köt istenfé me álta minde ki n kite po szabad el ik törvé mi államterü államfor megal v k tudatlansá intoleranc f XIII.-X v érez gy so ó m ti tudom kö konfiskálás s es tö elégetés legnevezetese 123 Montpellie 123 Pari eg f sz 1 elko Ta kézi ég m h társze hor a ö 123 min Franciao i tudomány le cen na mennyis ég könyv Barcelon Tarrago Pari m keres teoló szakvéle ala v Talmudége nemkül 12l9.Toulous Bourge Róm Proven h Portugáli e töme Castili 150 Kö Ma Ró Egyházi-Álla to Velenc gyarm Ferrar Padov 155 ti kö ind t Tal hivata tri z határo értelm 155 Mila Go Ce 12,0 Ró s váro Prág Für u domini jez szerze buz következt Ancon Egyházi-Álla domini szerze ha konfiská Lengyelo terül m rosszind cél zaklat Nap v Min kétségte elhideg ok vil e zsi kö kereszté i né v ural tulajdonít a gyötrelm amel eg intézke ok Ug észle dolo K megismeré ke fo zs törvényhozás zsi irá ó ro h röpirat-irodalo legr i c ny állam K Kelet-euró u év megeme s m zs törvényh il álta jel vo va mel állapí jel v zsi kereszté kö elkülön kötel t m történelemtud kiváló u keres tisztá Szer szepar ok század ké ál terü együt har te Hispáni Dél-Itáli Közép-Franciaorsz s sz kölcsö vendégeske népünnepély kö p a z rit lako e m kifeje Dioclet kor el zsin f orl zsinat to z évszáza val franciaor z zsi vonatk f egy intézkedései élhes e keresztény gazdálkodá v házasság elti til keresztény kötel te Magyarors u 109 zsi érvénye je kölc együt meg S szigor v az Európa-s ké zs határozm sz ke temp épí k z örökségfosz ti neg lat z v pár zsid amenn eg tiz hú fe f lakóh re szám Ez j k 143 b z határo z tö e tan jo elvé köt keres tem hitszón meghallg temploma ghettói Min s intézke zs törvény következ m Eur kül id ura köz legjelentéke pá túlbuzgal nevez legmegh sz sz bul figyelmez pap Fra Németorsz z el alaptalans gonoszsá sz inkvi borzalma kiűzése kútmérgezése vérvád m Magyarors c u kísér inkvi judaiz nyomta Magyarorsz amin könyvé he Habsb rendszeres könyvce s köze tekint c szo jogfo n h száza eml körü z e vitair val e ré vála m sz egyi kereszté zsi elkülönülés keres időszámít vitai század elterj min előz több merít későb eg lefekt rág m ké k hi talá f vitai alexan Cl Ori legr egyház ir Cla Apollina Tertu Cy Aev Ju ir to Euse Chrysos J Sy Epiph zsidóel röpir valam alexan ko Eu ta ma Isid sev p sz. C Ju h későbbi fontoss fe Ag l püsp tanítvány Amu v antisz ir el insol Judae ut C Ju Patro L sz P Alph Marok Casti átszárm k zs er Sze z n tét foly támadá század m ellen T Mid s tanús a írá me form dia megőr ké Ily tekin H Kuz J K S Haber m el hangnem filoz tartalm t sz Ra M sp szer Capi Juda röpi terj kö eu val ugya Al hí Fortal fi ö ké szennyi rágalma refor ko so kinyomta Állít k cá rö S Ade hír barce r sz Al Vallad As Ra erede S H bu p kanc Ger al-L k egyhá árt rága iratai mely az er cáf m zsidóré vál legnevezetes Ch Cr to ra ak vallásbölcsés Sp el tudo Tr 1 pog é v hő Egyide hé elter részle megcá ellen rágal t e részle bizon keres do bűnbeesé szentháromsá inkarnáci transszubsztanciác istenanya-h irracionalizm pole C mű megis sza eltö j Törv megő felso Testam ellenmondá J to r hír vallásböl I mű f állásp kereszténys sz ugy Szaád k Maimoni Mendelss valam vallásböl val c so bizonyíth igazs m önma önma XVI.-X sz legnevezetes El Aske E Lip f pole ir Sulchan- kodifik a keres szimbólum idola láss Ask törökor sz M h mű figyelm s kor kereszténys eg bántalm bennü ugyan m testvérü fi megátkoz v ro cseleke al Amst mű kereszténys zsi hajt pog mis teljesí Alapí J erk tör legmagas s keres erk tisztasá kit kív mind taní értel é Ér pole le C m le eu nye span lefordíto kereszté mes cáf bizony val Me or so léte t b em harmó szeret kölc biz zavar bold orsz úgysz gyűlö bab gonosz idol abbahag jel Mindez E sze s ellenke nö z megos hí hitetlen mennyo la i osztog me gyűlö hi Ez csúcso fel r m i hat ment tekin fel középk hiva kereszténys él eltávol h erősí cs o szents é ke munk ip kereskedel tisztes megvet ell fé kit he c fe erény kult megalázk eszté hajla fejlesz jut va színvon ugyan t akadál s ku lehetős eln gondol szabads intell kialaku lehetet tud em szabad törek megakadály öntu é szabad kivívá mind félret eg előítéle megkötött megelég tanítás er B hi erkölcstan ku előhal hiv ké ellen hidalá kereszté zár él zár szü zsi Antiszemiti Vé Kereszt J E Farize Esszén Uz Cen Inkviz Irod Ta Sa J Fa Chwo l Passa Ch R Jud Christia L'É Chrét é Saint- K Sá jüdi Qu Phillip gekreu Str christ Glaubens I 18 Be Jud Christ Gr G II Ge Jud Gesch Nachgela Schr Güde Jud Ju Christi Har Gesch D Chwo Blutan son mittelalter Beschuldig L Hi Eur M Aug Charle I Hi Rationa I Hi Inquis M I. Hi Inquis Zie Gesch christl Ein Unterscheidungs zwi Jud Christ 18 Abra J Middle He Konciliengesch 1 Wirtschaftsgesch W Wirtsch Socialgesch Schec St Ju Jo Ju Friedlä J Rel Zie Reli Disputat M Contro rél Chré J