12697.htm

CÍMSZÓ: Kolozsvár

SZÓCIKK: "Kolozsvár (Cluj, R., ném. Klausenburg). K.-ra a zsidók évszázadokon át csak mint vásáros kereskedők jöhettek. Legelőször a városnak az 1591-iki fehérvári országgyűlés végzéséből készített árszabályzata említi őket, amennyiben limitálja a török, görög és zsidó kereskedőktől behozandó marhák (portékák) árait. Ilyen vásáros zsidók lehettek azok, kiket 1600. szept. 13. Básta György császári generális bevonuló hadai az itt talált románokkal és szerbekkel együtt levágtak, valamint azok is, kiktől Pécsi Simon (l. Szombatosok) 1630. zsidó könyveket vásárolt. A K.-i harmincados hivatal 1631-iki számadásaiban a Magyarországból Erdélybe hozott árucikkek sorában a lengyel gyolcs, török zsinór és más effélék között előfordul a zsidó vászon is, ami arra mutat, hogy a zsidók igen gyakran jelentek meg ezzel a portékával a piacon. Az 1693 márc. 7-iki városi közgyűlés a piaci elárusítóhelyek felől hozván végzést, a görögök és más kalmárok mellett a zsidó kereskedőknek is helyet jelöl ki. A következő században a K.-i vásárra utazó zsidó kereskedőkről történik említés az 1738., 1745. és 1750-iki években. Ezek közül nem egy próbálkozhatott meg az állandó megtelepedéssel, ami azonban legelőször Deutsch Löbelnek sikerült 1770körül, aki maga hivatkozik erre, midőn másfél évtizeddel később néhány más társával együtt őt is ki akarják utasítani a városból. A törvény ellenére itt lakó zsidókat a hatóságok nem is tekintik városi lakósoknak, ezért úgy az 1753-iki, mint az 1779. és 1781-82-iki összeírás meg sem említi őket, holott a megyében 1780. 8 zsidó családot írtak össze. És mégis, a királyi kormányszék 1782. vigyázatra inti a tanácsot, hogy a zsidók el ne szaporodjanak a városban. Ez időtájt Hersch Mihály iklódi zsidó elnyeri néhány teleknek és kapuvámnak haszonbérletét és Lebel Fülöpnek 1786. megengedik a nagy vásárok alkalmával kereskedés űzését, de a kért polgárjogot meg nem kapja. Ellenben sokféle korlátozásnak vetik alá a zsidók kereskedését. A drágakőkereskedők csak a 20 aranyat meghaladó értékű darabokat árulhatják. Az 1811-iki nyílt parancs 10. cikke általában csak kiskereskedésre ad jogot a zsidóknak. Mindezek ellenére számban mindinkább gyarapodnak s 1807. már istentiszteletet is tarthatnak, bár csak magánházban. De már 1818. volt egy imaházuk a külvárosban, igaz, csak vesszőből font falakkal, amelyért évi 50 forint bért fizettek. A község ekkor mintegy 40 tagból állott. De a városi tanács állandóan zaklatja őket. Még 1839. is mindössze 15 zsidó családot «állított meg további rendelésig itten megmaradandónak, a többieknek szállást adni senki se merészeljen». Ugyanezen évben még fennállónak mondja azon helyhatósági szabályrendeletet, miszerint K.-ott zsidónak fekvő birtokot szerezni nem szabad, sőt megtelepedni sem. A következő évben a zsidók engedélyt kérnek temetőjük bekerítésére, amit a tanács azzal tagad meg, hogy állandó lakásra K.-on nincs joguk. A felettes hatóság azonban két évvel később teljesítette kérelmüket. Ekkor már 50 sírjuk és sírkövük volt a temetőben. Ebben az évben Grüner Izrael zsidó könyvkereskedést akar nyitni, amit a tanács meg nem enged. 1846. már 40 családot tart a városon meghagyandónak a tanács, de még mindig 16-ot akar kiutasítani. Az Unió kimondása után ezek a zaklatások megszűnnek és a zsidók száma előbb lassú, később gyors emelkedéssel állandóan szaporodik. 1857-ben a lélekszám 231, 1869-ben 994, 1910-ben 7046, 1920-ban 10,633, 1927-ben 14.000 (az összlakosság 13,4%-a). A zsidó népesség szaporodásával párhuzamosan történik gondoskodás a szükséges vallási intézmények létesítéséről. A község eleinte rabbi helyetteseket alkalmazott, aminőkül említtetnek Ábel Ferenc (1812), Kain József (1816), Nasch Mózes (1837 és Rosenfeld József, kik a gyulafehérvári országos főrabbi felügyelete alatt működtek. 1837-ben alakult a Chevra Kadisa. 1850-ben épült az első, ma is fennálló zsinagóga, melyet júl. 9. báró Urbán császári generális jelenlétében avattak föl. A következő évben az országos főrabbi tiltakozása ellenére, akinek fennhatóságát a község ezentúl nem ismeri el, első ízben választott rabbit Lichtenstein Hillel személyében, aki 2 év múlva Kolomeába távozott. 1853-ban a község iskola létesítését tervezi, sőt reáliskola felállítása is szóba kerül, de eredménytelenül A ma 9 tanítóval és 420 tanulóval működő 7 osztályú orth. elemi iskola csak a 70-es években alakult. Fischmann Feivel, későbbi pozsonyi maggid (hitszónok), két évig viselte a rabbi tisztséget. 1863-77-ig a liptószentmiklósi származású Glasner Ábrahám volt a rabbi. Az 1868-iki kongresszuson a községet Grün Izrael képviselte, ki az orthodox kilépőkhöz csatlakozott. Ennek következtében szakadás állott be a községben: a kecskeméti születésű Fischer Lajos ügyvéd és néhány társa külön községet alakított, amely csak rövid ideig állott fenn. 1878-ban Glasner Mózes (l. o.) hivatali elődjének fia, éles eszű talmudtudós, lett a rabbi. De a község egy része nem tudott belenyugodni az ő megválasztásába és 1881. Allenberg Lázár, Farkasházi Fischer Vilmos, Kunwald Lipót, Weisz Mór vezetésével status quo ante alapon új hitközséget alakított, amely három évvel később kongresszusi alapon szervezkedett újjá s 1887. díszes templomot építtetett, 1904. iskolát s legújabban óvodát létesített, melyek ma 9 osztályban 7 tanítóval 330 gyermeket nevelnek. Ennek a hitközségnek 1891 óta Eisler Mátyás a rabbija. 1895-ben alakult az Izraelita Jótékony Nőegylet Farkasházi Fischer Vilmosné elnökletével. Utódja az elnökségben, Neuberger Zsigmondné, létesítette az első nagyszabású zsidó szociális intézményt, a Napközi Gyermekotthont, mely az ő nevét viseli. A zsidó kultúra céljait szolgálta az 1900-906-ig fennállott Izraelita Felolvasó Egyesület, melynek egy évkönyve is megjelent (1906). 1905-ben alakult az Ozér Dalim Izr. Segélypénztár a vándorkéregetés megszüntetésére, amely 2 évig működött. 1907-ben létesült a ma is fennálló Ezra Ifjúsági Egyesület a főiskolai ifjúság tömörítésére és zsidó kulturális nevelésére. Az impériumváltozás rendkívül mozgalmas életet idézett elő a K.-i zsidóságban. Már 1918 nov. 20. megalakult Fischer Tivadar, később Fischer József elnökletével az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely helyi csoportjaival csakhamar behálózta az erdélyi részeket és két év multán belekapcsolódott a cionista világszervezetbe. A cionizmus érdekében rendkívüli agitatórikus tevékenységet fejtett ki Glasner Mózes, ami éles harcokat idézett elő községében úgy, hogy 1921. állásáról lemondott s Jeruzsálembe költözött, hol 1924. meghalt. Terjedelmes talmud-exegetikai műve Dor revii c. röviddel halála előtt jelent meg. Utódja lett fia, Glasner Akiba. A Szövetség égisze alatt gyors egymásutánban a kulturális intézmények egész sora keletkezett, melyeknek egy része azonban nem bizonyult életképesnek. 1920-ban létesült társulati alapon a zsidó fiú- és leányközépiskola, előbb héber, később román tannyelvvel, amelynek a negyedik tanévben már 18 osztálya és 700 növendéke volt. Anyagi és más nehézségek miatt azonban az iskola 1927. megszűnt. Rövid ideig működött a Jehudit Zsidó Nők Kulturegyesülete, amelyet Gutmann Peterné alapított; de ma is fennáll a Haggibor zsidó sportegyesület. K.-on jelenik meg az Új Kelet zsidó napilap és itt vannak a Keren Kajemesz és Keren Hajjeszod erdélyrészi főirodái, úgyszintén a Barisszia és Aviva cionista ifjúsági szervezetek központjai Noar c. havi folyóiratukkal. A cionista sajtó ellensúlyozására indította meg magyar nyelven Blau Pál és Gabel Vilmos 1922. a Jesurun c. orthodox irányú hetilapot, amely másfél évig állott fenn. K. a székhelye a következő országos jellegű szervezeteknek és intézményeknek: a kongresszusi és status quo hitközségek Országos Irodája, az Erdély-Bánáti Rabbi egyesület, az Erdélyi Zsidó Árvagondozó, (évenként megjelenő Árvák Könyvével), Zsidó közkórház stb. A K.-i élénk és mozgalmas zsidó életre riasztóan hatott az 1927 dec. 13-án történt templomrombolás, amelynek tettesei büntetlenek maradtak. A széttépett Tóra-tekercsek maradványait mindkét hitközség a következő év jan. 3. országos böjt és megindító gyászünnep keretében temette el. A megrongált templomok a korábbinál díszesebb alakban nyertek helyreállítást az állami kártérítési összegből, a hiányzó Tórákat pedig bel- és külföldi hitközségek nagylelkű adományozásai pótolták."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2697. címszó a lexikon => 497. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12697.htm

CÍMSZÓ: Kolozsvár

SZÓCIKK: Kolozsvár Cluj, R., ném. Klausenburg . K.-ra a zsidók évszázadokon át csak mint vásáros kereskedők jöhettek. Legelőször a városnak az 1591-iki fehérvári országgyűlés végzéséből készített árszabályzata említi őket, amennyiben limitálja a török, görög és zsidó kereskedőktől behozandó marhák portékák árait. Ilyen vásáros zsidók lehettek azok, kiket 1600. szept. 13. Básta György császári generális bevonuló hadai az itt talált románokkal és szerbekkel együtt levágtak, valamint azok is, kiktől Pécsi Simon l. Szombatosok 1630. zsidó könyveket vásárolt. A K.-i harmincados hivatal 1631-iki számadásaiban a Magyarországból Erdélybe hozott árucikkek sorában a lengyel gyolcs, török zsinór és más effélék között előfordul a zsidó vászon is, ami arra mutat, hogy a zsidók igen gyakran jelentek meg ezzel a portékával a piacon. Az 1693 márc. 7-iki városi közgyűlés a piaci elárusítóhelyek felől hozván végzést, a görögök és más kalmárok mellett a zsidó kereskedőknek is helyet jelöl ki. A következő században a K.-i vásárra utazó zsidó kereskedőkről történik említés az 1738., 1745. és 1750-iki években. Ezek közül nem egy próbálkozhatott meg az állandó megtelepedéssel, ami azonban legelőször Deutsch Löbelnek sikerült 1770körül, aki maga hivatkozik erre, midőn másfél évtizeddel később néhány más társával együtt őt is ki akarják utasítani a városból. A törvény ellenére itt lakó zsidókat a hatóságok nem is tekintik városi lakósoknak, ezért úgy az 1753-iki, mint az 1779. és 1781-82-iki összeírás meg sem említi őket, holott a megyében 1780. 8 zsidó családot írtak össze. És mégis, a királyi kormányszék 1782. vigyázatra inti a tanácsot, hogy a zsidók el ne szaporodjanak a városban. Ez időtájt Hersch Mihály iklódi zsidó elnyeri néhány teleknek és kapuvámnak haszonbérletét és Lebel Fülöpnek 1786. megengedik a nagy vásárok alkalmával kereskedés űzését, de a kért polgárjogot meg nem kapja. Ellenben sokféle korlátozásnak vetik alá a zsidók kereskedését. A drágakőkereskedők csak a 20 aranyat meghaladó értékű darabokat árulhatják. Az 1811-iki nyílt parancs 10. cikke általában csak kiskereskedésre ad jogot a zsidóknak. Mindezek ellenére számban mindinkább gyarapodnak s 1807. már istentiszteletet is tarthatnak, bár csak magánházban. De már 1818. volt egy imaházuk a külvárosban, igaz, csak vesszőből font falakkal, amelyért évi 50 forint bért fizettek. A község ekkor mintegy 40 tagból állott. De a városi tanács állandóan zaklatja őket. Még 1839. is mindössze 15 zsidó családot állított meg további rendelésig itten megmaradandónak, a többieknek szállást adni senki se merészeljen . Ugyanezen évben még fennállónak mondja azon helyhatósági szabályrendeletet, miszerint K.-ott zsidónak fekvő birtokot szerezni nem szabad, sőt megtelepedni sem. A következő évben a zsidók engedélyt kérnek temetőjük bekerítésére, amit a tanács azzal tagad meg, hogy állandó lakásra K.-on nincs joguk. A felettes hatóság azonban két évvel később teljesítette kérelmüket. Ekkor már 50 sírjuk és sírkövük volt a temetőben. Ebben az évben Grüner Izrael zsidó könyvkereskedést akar nyitni, amit a tanács meg nem enged. 1846. már 40 családot tart a városon meghagyandónak a tanács, de még mindig 16-ot akar kiutasítani. Az Unió kimondása után ezek a zaklatások megszűnnek és a zsidók száma előbb lassú, később gyors emelkedéssel állandóan szaporodik. 1857-ben a lélekszám 231, 1869-ben 994, 1910-ben 7046, 1920-ban 10,633, 1927-ben 14.000 az összlakosság 13,4%-a . A zsidó népesség szaporodásával párhuzamosan történik gondoskodás a szükséges vallási intézmények létesítéséről. A község eleinte rabbi helyetteseket alkalmazott, aminőkül említtetnek Ábel Ferenc 1812 , Kain József 1816 , Nasch Mózes 1837 és Rosenfeld József, kik a gyulafehérvári országos főrabbi felügyelete alatt működtek. 1837-ben alakult a Chevra Kadisa. 1850-ben épült az első, ma is fennálló zsinagóga, melyet júl. 9. báró Urbán császári generális jelenlétében avattak föl. A következő évben az országos főrabbi tiltakozása ellenére, akinek fennhatóságát a község ezentúl nem ismeri el, első ízben választott rabbit Lichtenstein Hillel személyében, aki 2 év múlva Kolomeába távozott. 1853-ban a község iskola létesítését tervezi, sőt reáliskola felállítása is szóba kerül, de eredménytelenül A ma 9 tanítóval és 420 tanulóval működő 7 osztályú orth. elemi iskola csak a 70-es években alakult. Fischmann Feivel, későbbi pozsonyi maggid hitszónok , két évig viselte a rabbi tisztséget. 1863-77-ig a liptószentmiklósi származású Glasner Ábrahám volt a rabbi. Az 1868-iki kongresszuson a községet Grün Izrael képviselte, ki az orthodox kilépőkhöz csatlakozott. Ennek következtében szakadás állott be a községben: a kecskeméti születésű Fischer Lajos ügyvéd és néhány társa külön községet alakított, amely csak rövid ideig állott fenn. 1878-ban Glasner Mózes l. o. hivatali elődjének fia, éles eszű talmudtudós, lett a rabbi. De a község egy része nem tudott belenyugodni az ő megválasztásába és 1881. Allenberg Lázár, Farkasházi Fischer Vilmos, Kunwald Lipót, Weisz Mór vezetésével status quo ante alapon új hitközséget alakított, amely három évvel később kongresszusi alapon szervezkedett újjá s 1887. díszes templomot építtetett, 1904. iskolát s legújabban óvodát létesített, melyek ma 9 osztályban 7 tanítóval 330 gyermeket nevelnek. Ennek a hitközségnek 1891 óta Eisler Mátyás a rabbija. 1895-ben alakult az Izraelita Jótékony Nőegylet Farkasházi Fischer Vilmosné elnökletével. Utódja az elnökségben, Neuberger Zsigmondné, létesítette az első nagyszabású zsidó szociális intézményt, a Napközi Gyermekotthont, mely az ő nevét viseli. A zsidó kultúra céljait szolgálta az 1900-906-ig fennállott Izraelita Felolvasó Egyesület, melynek egy évkönyve is megjelent 1906 . 1905-ben alakult az Ozér Dalim Izr. Segélypénztár a vándorkéregetés megszüntetésére, amely 2 évig működött. 1907-ben létesült a ma is fennálló Ezra Ifjúsági Egyesület a főiskolai ifjúság tömörítésére és zsidó kulturális nevelésére. Az impériumváltozás rendkívül mozgalmas életet idézett elő a K.-i zsidóságban. Már 1918 nov. 20. megalakult Fischer Tivadar, később Fischer József elnökletével az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely helyi csoportjaival csakhamar behálózta az erdélyi részeket és két év multán belekapcsolódott a cionista világszervezetbe. A cionizmus érdekében rendkívüli agitatórikus tevékenységet fejtett ki Glasner Mózes, ami éles harcokat idézett elő községében úgy, hogy 1921. állásáról lemondott s Jeruzsálembe költözött, hol 1924. meghalt. Terjedelmes talmud-exegetikai műve Dor revii c. röviddel halála előtt jelent meg. Utódja lett fia, Glasner Akiba. A Szövetség égisze alatt gyors egymásutánban a kulturális intézmények egész sora keletkezett, melyeknek egy része azonban nem bizonyult életképesnek. 1920-ban létesült társulati alapon a zsidó fiú- és leányközépiskola, előbb héber, később román tannyelvvel, amelynek a negyedik tanévben már 18 osztálya és 700 növendéke volt. Anyagi és más nehézségek miatt azonban az iskola 1927. megszűnt. Rövid ideig működött a Jehudit Zsidó Nők Kulturegyesülete, amelyet Gutmann Peterné alapított; de ma is fennáll a Haggibor zsidó sportegyesület. K.-on jelenik meg az Új Kelet zsidó napilap és itt vannak a Keren Kajemesz és Keren Hajjeszod erdélyrészi főirodái, úgyszintén a Barisszia és Aviva cionista ifjúsági szervezetek központjai Noar c. havi folyóiratukkal. A cionista sajtó ellensúlyozására indította meg magyar nyelven Blau Pál és Gabel Vilmos 1922. a Jesurun c. orthodox irányú hetilapot, amely másfél évig állott fenn. K. a székhelye a következő országos jellegű szervezeteknek és intézményeknek: a kongresszusi és status quo hitközségek Országos Irodája, az Erdély-Bánáti Rabbi egyesület, az Erdélyi Zsidó Árvagondozó, évenként megjelenő Árvák Könyvével , Zsidó közkórház stb. A K.-i élénk és mozgalmas zsidó életre riasztóan hatott az 1927 dec. 13-án történt templomrombolás, amelynek tettesei büntetlenek maradtak. A széttépett Tóra-tekercsek maradványait mindkét hitközség a következő év jan. 3. országos böjt és megindító gyászünnep keretében temette el. A megrongált templomok a korábbinál díszesebb alakban nyertek helyreállítást az állami kártérítési összegből, a hiányzó Tórákat pedig bel- és külföldi hitközségek nagylelkű adományozásai pótolták.

12697.ht

CÍMSZÓ Kolozsvá

SZÓCIKK Kolozsvá Cluj R. ném Klausenbur K.-r zsidó évszázadoko á csa min vásáro kereskedő jöhettek Legelőszö városna a 1591-ik fehérvár országgyűlé végzésébő készítet árszabályzat említ őket amennyibe limitálj török görö é zsid kereskedőktő behozand marhá portéká árait Ilye vásáro zsidó lehette azok kike 1600 szept 13 Bást Györg császár generáli bevonul hada a it talál románokka é szerbekke együt levágtak valamin azo is kiktő Pécs Simo l Szombatoso 1630 zsid könyveke vásárolt K.- harmincado hivata 1631-ik számadásaiba Magyarországbó Erdélyb hozot árucikke sorába lengye gyolcs törö zsinó é má effélé közöt előfordu zsid vászo is am arr mutat hog zsidó ige gyakra jelente me ezze portékáva piacon A 169 márc 7-ik város közgyűlé piac elárusítóhelye felő hozvá végzést görögö é má kalmáro mellet zsid kereskedőkne i helye jelö ki következ századba K.- vásárr utaz zsid kereskedőkrő történi említé a 1738. 1745 é 1750-ik években Eze közü ne eg próbálkozhatot me a álland megtelepedéssel am azonba legelőszö Deutsc Löbelne sikerül 1770körül ak mag hivatkozi erre midő másfé évtizedde későb néhán má társáva együt ő i k akarjá utasítan városból törvén ellenér it lak zsidóka hatóságo ne i tekinti város lakósoknak ezér úg a 1753-iki min a 1779 é 1781-82-ik összeírá me se említ őket holot megyébe 1780 zsid családo írta össze É mégis király kormányszé 1782 vigyázatr int tanácsot hog zsidó e n szaporodjana városban E időtáj Hersc Mihál iklód zsid elnyer néhán telekne é kapuvámna haszonbérleté é Lebe Fülöpne 1786 megengedi nag vásáro alkalmáva kereskedé űzését d kér polgárjogo me ne kapja Ellenbe sokfél korlátozásna veti al zsidó kereskedését drágakőkereskedő csa 2 aranya meghalad érték daraboka árulhatják A 1811-ik nyíl paranc 10 cikk általába csa kiskereskedésr a jogo zsidóknak Mindeze ellenér számba mindinkáb gyarapodna 1807 má istentisztelete i tarthatnak bá csa magánházban D má 1818 vol eg imaházu külvárosban igaz csa vesszőbő fon falakkal amelyér év 5 forin bér fizettek közsé ekko minteg 4 tagbó állott D város tanác állandóa zaklatj őket Mé 1839 i mindössz 1 zsid családo állítot me tovább rendelési itte megmaradandónak többiekne szállás adn senk s merészelje Ugyaneze évbe mé fennállóna mondj azo helyhatóság szabályrendeletet miszerin K.-ot zsidóna fekv birtoko szerezn ne szabad ső megtelepedn sem következ évbe zsidó engedély kérne temetőjü bekerítésére ami tanác azza taga meg hog álland lakásr K.-o ninc joguk felette hatósá azonba ké évve későb teljesített kérelmüket Ekko má 5 sírju é sírkövü vol temetőben Ebbe a évbe Grüne Izrae zsid könyvkereskedés aka nyitni ami tanác me ne enged 1846 má 4 családo tar városo meghagyandóna tanács d mé mindi 16-o aka kiutasítani A Uni kimondás utá eze zaklatáso megszűnne é zsidó szám előb lassú későb gyor emelkedésse állandóa szaporodik 1857-be lélekszá 231 1869-be 994 1910-be 7046 1920-ba 10,633 1927-be 14.00 a összlakossá 13,4%- zsid népessé szaporodásáva párhuzamosa történi gondoskodá szüksége vallás intézménye létesítéséről közsé eleint rabb helyetteseke alkalmazott aminőkü említtetne Ábe Feren 181 Kai Józse 181 Nasc Móze 183 é Rosenfel József ki gyulafehérvár országo főrabb felügyelet alat működtek 1837-be alakul Chevr Kadisa 1850-be épül a első m i fennáll zsinagóga melye júl 9 bár Urbá császár generáli jelenlétébe avatta föl következ évbe a országo főrabb tiltakozás ellenére akine fennhatóságá közsé ezentú ne ismer el els ízbe választot rabbi Lichtenstei Hille személyében ak é múlv Kolomeáb távozott 1853-ba közsé iskol létesítésé tervezi ső reáliskol felállítás i szób kerül d eredménytelenü m tanítóva é 42 tanulóva működ osztály orth elem iskol csa 70-e évekbe alakult Fischman Feivel később pozsony maggi hitszóno ké évi viselt rabb tisztséget 1863-77-i liptószentmiklós származás Glasne Ábrahá vol rabbi A 1868-ik kongresszuso községe Grü Izrae képviselte k a orthodo kilépőkhö csatlakozott Enne következtébe szakadá állot b községben kecskemét születés Fische Lajo ügyvé é néhán társ külö községe alakított amel csa rövi idei állot fenn 1878-ba Glasne Móze l o hivatal elődjéne fia éle esz talmudtudós let rabbi D közsé eg rész ne tudot belenyugodn a megválasztásáb é 1881 Allenber Lázár Farkasház Fische Vilmos Kunwal Lipót Weis Mó vezetéséve statu qu ant alapo ú hitközsége alakított amel háro évve későb kongresszus alapo szervezkedet újj 1887 dísze templomo építtetett 1904 iskolá legújabba óvodá létesített melye m osztályba tanítóva 33 gyermeke nevelnek Enne hitközségne 189 ót Eisle Mátyá rabbija 1895-be alakul a Izraelit Jótékon Nőegyle Farkasház Fische Vilmosn elnökletével Utódj a elnökségben Neuberge Zsigmondné létesített a els nagyszabás zsid szociáli intézményt Napköz Gyermekotthont mel a nevé viseli zsid kultúr céljai szolgált a 1900-906-i fennállot Izraelit Felolvas Egyesület melyne eg évkönyv i megjelen 190 1905-be alakul a Ozé Dali Izr Segélypénztá vándorkéregeté megszüntetésére amel évi működött 1907-be létesül m i fennáll Ezr Ifjúság Egyesüle főiskola ifjúsá tömörítésér é zsid kulturáli nevelésére A impériumváltozá rendkívü mozgalma élete idézet el K.- zsidóságban Má 191 nov 20 megalakul Fische Tivadar későb Fische Józse elnökletéve a Erdély Zsid Nemzet Szövetség amel hely csoportjaiva csakhama behálózt a erdély részeke é ké é multá belekapcsolódot cionist világszervezetbe cionizmu érdekébe rendkívül agitatóriku tevékenysége fejtet k Glasne Mózes am éle harcoka idézet el községébe úgy hog 1921 állásáró lemondot Jeruzsálemb költözött ho 1924 meghalt Terjedelme talmud-exegetika műv Do revi c rövidde halál előt jelen meg Utódj let fia Glasne Akiba Szövetsé égisz alat gyor egymásutánba kulturáli intézménye egés sor keletkezett melyekne eg rész azonba ne bizonyul életképesnek 1920-ba létesül társulat alapo zsid fiú é leányközépiskola előb héber későb romá tannyelvvel amelyne negyedi tanévbe má 1 osztály é 70 növendék volt Anyag é má nehézsége miat azonba a iskol 1927 megszűnt Rövi idei működöt Jehudi Zsid Nő Kulturegyesülete amelye Gutman Petern alapított d m i fennál Haggibo zsid sportegyesület K.-o jeleni me a Ú Kele zsid napila é it vanna Kere Kajemes é Kere Hajjeszo erdélyrész főirodái úgyszinté Barisszi é Aviv cionist ifjúság szervezete központja Noa c hav folyóiratukkal cionist sajt ellensúlyozásár indított me magya nyelve Bla Pá é Gabe Vilmo 1922 Jesuru c orthodo irány hetilapot amel másfé évi állot fenn K székhely következ országo jelleg szervezetekne é intézményeknek kongresszus é statu qu hitközsége Országo Irodája a Erdély-Bánát Rabb egyesület a Erdély Zsid Árvagondozó évenkén megjelen Árvá Könyvéve Zsid közkórhá stb K.- élén é mozgalma zsid életr riasztóa hatot a 192 dec 13-á történ templomrombolás amelyne tettese büntetlene maradtak széttépet Tóra-tekercse maradványai mindké hitközsé következ é jan 3 országo böj é megindít gyászünne keretébe temett el megrongál templomo korábbiná díszeseb alakba nyerte helyreállítás a állam kártérítés összegből hiányz Tóráka pedi bel é külföld hitközsége nagylelk adományozása pótolták

12697.h

CÍMSZ Kolozsv

SZÓCIK Kolozsv Clu R né Klausenbu K.- zsid évszázadok cs mi vásár keresked jöhette Legelősz városn 1591-i fehérvá országgyűl végzéséb készíte árszabályza emlí őke amennyib limitál törö gör zsi kereskedőkt behozan marh porték árai Ily vásár zsid lehett azo kik 160 szep 1 Bás Györ császá generál bevonu had i talá románokk szerbekk együ levágta valami az i kikt Péc Sim Szombatos 163 zsi könyvek vásárol K. harmincad hivat 1631-i számadásaib Magyarországb Erdély hozo árucikk soráb lengy gyolc tör zsin m effél közö előford zsi vász i a ar muta ho zsid ig gyakr jelent m ezz portékáv piaco 16 már 7-i váro közgyűl pia elárusítóhely fel hozv végzés görög m kalmár melle zsi kereskedőkn hely jel k követke századb K. vásár uta zsi kereskedőkr történ említ 1738 174 1750-i évekbe Ez köz n e próbálkozhato m állan megtelepedésse a azonb legelősz Deuts Löbeln sikerü 1770körü a ma hivatkoz err mid másf évtizedd késő néhá m társáv együ akarj utasíta városbó törvé ellené i la zsidók hatóság n tekint váro lakósokna ezé ú 1753-ik mi 177 1781-82-i összeír m s emlí őke holo megyéb 178 zsi család írt össz mégi királ kormánysz 178 vigyázat in tanácso ho zsid szaporodjan városba időtá Hers Mihá ikló zsi elnye néhá telekn kapuvámn haszonbérlet Leb Fülöpn 178 megenged na vásár alkalmáv keresked űzésé ké polgárjog m n kapj Ellenb sokfé korlátozásn vet a zsid kereskedésé drágakőkeresked cs arany meghala érté darabok árulhatjá 1811-i nyí paran 1 cik általáb cs kiskereskedés jog zsidókna Mindez ellené számb mindinká gyarapodn 180 m istentisztelet tarthatna b cs magánházba m 181 vo e imaház külvárosba iga cs vesszőb fo falakka amelyé é fori bé fizette közs ekk minte tagb állot váro taná állandó zaklat őke M 183 mindöss zsi család állíto m továb rendelés itt megmaradandóna többiekn szállá ad sen merészelj Ugyanez évb m fennállón mond az helyhatósá szabályrendelete miszeri K.-o zsidón fek birtok szerez n szaba s megteleped se követke évb zsid engedél kérn temetőj bekerítésér am taná azz tag me ho állan lakás K.- nin jogu felett hatós azonb k évv késő teljesítet kérelmüke Ekk m sírj sírköv vo temetőbe Ebb évb Grün Izra zsi könyvkereskedé ak nyitn am taná m n enge 184 m család ta város meghagyandón tanác m mind 16- ak kiutasítan Un kimondá ut ez zaklatás megszűnn zsid szá elő lass késő gyo emelkedéss állandó szaporodi 1857-b léleksz 23 1869-b 99 1910-b 704 1920-b 10,63 1927-b 14.0 összlakoss 13,4% zsi népess szaporodásáv párhuzamos történ gondoskod szükség vallá intézmény létesítésérő közs elein rab helyettesek alkalmazot aminők említtetn Áb Fere 18 Ka Józs 18 Nas Móz 18 Rosenfe Józse k gyulafehérvá ország főrab felügyele ala működte 1837-b alaku Chev Kadis 1850-b épü els fennál zsinagóg mely jú bá Urb császá generál jelenlétéb avatt fö követke évb ország főrab tiltakozá ellenér akin fennhatóság közs ezent n isme e el ízb választo rabb Lichtenste Hill személyébe a múl Kolomeá távozot 1853-b közs isko létesítés tervez s reálisko felállítá szó kerü eredménytelen tanítóv 4 tanulóv műkö osztál ort ele isko cs 70- évekb alakul Fischma Feive későb pozson magg hitszón k év visel rab tisztsége 1863-77- liptószentmikló származá Glasn Ábrah vo rabb 1868-i kongresszus község Gr Izra képviselt orthod kilépőkh csatlakozot Enn következtéb szakad állo községbe kecskemé születé Fisch Laj ügyv néhá tár kül község alakítot ame cs röv ide állo fen 1878-b Glasn Móz hivata elődjén fi él es talmudtudó le rabb közs e rés n tudo belenyugod megválasztásá 188 Allenbe Lázá Farkashá Fisch Vilmo Kunwa Lipó Wei M vezetésév stat q an alap hitközség alakítot ame hár évv késő kongresszu alap szervezkede új 188 dísz templom építtetet 190 iskol legújabb óvod létesítet mely osztályb tanítóv 3 gyermek nevelne Enn hitközségn 18 ó Eisl Máty rabbij 1895-b alaku Izraeli Jótéko Nőegyl Farkashá Fisch Vilmos elnökletéve Utód elnökségbe Neuberg Zsigmondn létesítet el nagyszabá zsi szociál intézmény Napkö Gyermekotthon me nev visel zsi kultú célja szolgál 1900-906- fennállo Izraeli Felolva Egyesüle melyn e évköny megjele 19 1905-b alaku Oz Dal Iz Segélypénzt vándorkéreget megszüntetésér ame év működöt 1907-b létesü fennál Ez Ifjúsá Egyesül főiskol ifjús tömörítésé zsi kulturál nevelésér impériumváltoz rendkív mozgalm élet idéze e K. zsidóságba M 19 no 2 megalaku Fisch Tivada késő Fisch Józs elnökletév Erdél Zsi Nemze Szövetsé ame hel csoportjaiv csakham behálóz erdél részek k mult belekapcsolódo cionis világszervezetb cionizm érdekéb rendkívü agitatórik tevékenység fejte Glasn Móze a él harcok idéze e községéb úg ho 192 állásár lemondo Jeruzsálem költözöt h 192 meghal Terjedelm talmud-exegetik mű D rev rövidd halá elő jele me Utód le fi Glasn Akib Szövets égis ala gyo egymásutánb kulturál intézmény egé so keletkezet melyekn e rés azonb n bizonyu életképesne 1920-b létesü társula alap zsi fi leányközépiskol elő hébe késő rom tannyelvve amelyn negyed tanévb m osztál 7 növendé vol Anya m nehézség mia azonb isko 192 megszűn Röv ide működö Jehud Zsi N Kulturegyesület amely Gutma Peter alapítot fenná Haggib zsi sportegyesüle K.- jelen m Kel zsi napil i vann Ker Kajeme Ker Hajjesz erdélyrés főirodá úgyszint Barissz Avi cionis ifjúsá szervezet központj No ha folyóiratukka cionis saj ellensúlyozásá indítot m magy nyelv Bl P Gab Vilm 192 Jesur orthod irán hetilapo ame másf év állo fen székhel követke ország jelle szervezetekn intézményekne kongresszu stat q hitközség Ország Irodáj Erdély-Báná Rab egyesüle Erdél Zsi Árvagondoz évenké megjele Árv Könyvév Zsi közkórh st K. élé mozgalm zsi élet riasztó hato 19 de 13- törté templomrombolá amelyn tettes büntetlen maradta széttépe Tóra-tekercs maradványa mindk hitközs követke ja ország bö megindí gyászünn keretéb temet e megrongá templom korábbin díszese alakb nyert helyreállítá álla kártéríté összegbő hiány Tórák ped be külföl hitközség nagylel adományozás pótoltá

12697.

CÍMS Kolozs

SZÓCI Kolozs Cl n Klausenb K. zsi évszázado c m vásá kereske jöhett Legelős város 1591- fehérv országgyű végzésé készít árszabályz eml ők amennyi limitá tör gö zs kereskedők behoza mar porté ára Il vásá zsi lehet az ki 16 sze Bá Gyö csász generá bevon ha tal románok szerbek egy levágt valam a kik Pé Si Szombato 16 zs könyve vásáro K harminca hiva 1631- számadásai Magyarország Erdél hoz árucik sorá leng gyol tö zsi effé köz előfor zs vás a mut h zsi i gyak jelen ez portéká piac 1 má 7- vár közgyű pi elárusítóhel fe hoz végzé görö kalmá mell zs kereskedők hel je követk század K vásá ut zs kereskedők törté emlí 173 17 1750- évekb E kö próbálkozhat álla megtelepedéss azon legelős Deut Löbel siker 1770kör m hivatko er mi más évtized kés néh társá egy akar utasít városb törv ellen l zsidó hatósá tekin vár lakósokn ez 1753-i m 17 1781-82- összeí eml ők hol megyé 17 zs csalá ír öss még kirá kormánys 17 vigyáza i tanács h zsi szaporodja városb időt Her Mih ikl zs elny néh telek kapuvám haszonbérle Le Fülöp 17 megenge n vásá alkalmá kereske űzés k polgárjo kap Ellen sokf korlátozás ve zsi kereskedés drágakőkereske c aran meghal ért darabo árulhatj 1811- ny para ci általá c kiskereskedé jo zsidókn Minde ellen szám mindink gyarapod 18 istentisztele tarthatn c magánházb 18 v imahá külvárosb ig c vessző f falakk amely for b fizett köz ek mint tag állo vár tan álland zakla ők 18 mindös zs csalá állít tová rendelé it megmaradandón többiek száll a se merészel Ugyane év fennálló mon a helyhatós szabályrendelet miszer K.- zsidó fe birto szere szab megtelepe s követk év zsi engedé kér temető bekerítésé a tan az ta m h álla laká K. ni jog felet ható azon év kés teljesíte kérelmük Ek sír sírkö v temetőb Eb év Grü Izr zs könyvkeresked a nyit a tan eng 18 csalá t váro meghagyandó taná min 16 a kiutasíta U kimond u e zaklatá megszűn zsi sz el las kés gy emelkedés álland szaporod 1857- léleks 2 1869- 9 1910- 70 1920- 10,6 1927- 14. összlakos 13,4 zs népes szaporodásá párhuzamo törté gondosko szüksé vall intézmén létesítésér köz elei ra helyettese alkalmazo aminő említtet Á Fer 1 K Józ 1 Na Mó 1 Rosenf Józs gyulafehérv orszá főra felügyel al működt 1837- alak Che Kadi 1850- ép el fenná zsinagó mel j b Ur csász generá jelenlété avat f követk év orszá főra tiltakoz ellené aki fennhatósá köz ezen ism e íz választ rab Lichtenst Hil személyéb mú Kolome távozo 1853- köz isk létesíté terve reálisk felállít sz ker eredménytele tanító tanuló műk osztá or el isk c 70 évek alaku Fischm Feiv késő pozso mag hitszó é vise ra tisztség 1863-77 liptószentmikl származ Glas Ábra v rab 1868- kongresszu közsé G Izr képvisel ortho kilépők csatlakozo En következté szaka áll községb kecskem szület Fisc La ügy néh tá kü közsé alakíto am c rö id áll fe 1878- Glas Mó hivat elődjé f é e talmudtud l rab köz ré tud belenyugo megválasztás 18 Allenb Láz Farkash Fisc Vilm Kunw Lip We vezetésé sta a ala hitközsé alakíto am há év kés kongressz ala szervezked ú 18 dís templo építtete 19 isko legújab óvo létesíte mel osztály tanító gyerme neveln En hitközség 1 Eis Mát rabbi 1895- alak Izrael Jóték Nőegy Farkash Fisc Vilmo elnökletév Utó elnökségb Neuber Zsigmond létesíte e nagyszab zs szociá intézmén Napk Gyermekottho m ne vise zs kult célj szolgá 1900-906 fennáll Izrael Felolv Egyesül mely évkön megjel 1 1905- alak O Da I Segélypénz vándorkérege megszüntetésé am é működö 1907- létes fenná E Ifjús Egyesü főisko ifjú tömörítés zs kulturá nevelésé impériumválto rendkí mozgal éle idéz K zsidóságb 1 n megalak Fisc Tivad kés Fisc Józ elnökleté Erdé Zs Nemz Szövets am he csoportjai csakha beháló erdé része mul belekapcsolód cioni világszervezet cioniz érdeké rendkív agitatóri tevékenysé fejt Glas Móz é harco idéz községé ú h 19 állásá lemond Jeruzsále költözö 19 megha Terjedel talmud-exegeti m re rövid hal el jel m Utó l f Glas Aki Szövet égi al gy egymásután kulturá intézmén eg s keletkeze melyek ré azon bizony életképesn 1920- létes társul ala zs f leányközépisko el héb kés ro tannyelvv amely negye tanév osztá növend vo Any nehézsé mi azon isk 19 megszű Rö id működ Jehu Zs Kulturegyesüle amel Gutm Pete alapíto fenn Haggi zs sportegyesül K. jele Ke zs napi van Ke Kajem Ke Hajjes erdélyré főirod úgyszin Bariss Av cioni ifjús szerveze központ N h folyóiratukk cioni sa ellensúlyozás indíto mag nyel B Ga Vil 19 Jesu ortho irá hetilap am más é áll fe székhe követk orszá jell szervezetek intézményekn kongressz sta hitközsé Orszá Irodá Erdély-Bán Ra egyesül Erdé Zs Árvagondo évenk megjel Ár Könyvé Zs közkór s K él mozgal zs éle riaszt hat 1 d 13 tört templomrombol amely tette büntetle maradt széttép Tóra-tekerc maradvány mind hitköz követk j orszá b megind gyászün kereté teme megrong templo korábbi díszes alak nyer helyreállít áll kártérít összegb hián Tórá pe b külfö hitközsé nagyle adományozá pótolt

12697

CÍM Koloz

SZÓC Koloz C Klausen K zs évszázad vás keresk jöhet Legelő váro 1591 fehér országgy végzés készí árszabály em ő amenny limit tö g z kereskedő behoz ma port ár I vás zs lehe a k 1 sz B Gy csás gener bevo h ta románo szerbe eg levág vala ki P S Szombat 1 z könyv vásár harminc hiv 1631 számadása Magyarorszá Erdé ho áruci sor len gyo t zs eff kö előfo z vá mu zs gya jele e porték pia m 7 vá közgy p elárusítóhe f ho végz gör kalm mel z kereskedő he j követ száza vás u z kereskedő tört eml 17 1 1750 évek k próbálkozha áll megtelepedés azo legelő Deu Löbe sike 1770kö hivatk e m má évtize ké né társ eg aka utasí város tör elle zsid hatós teki vá lakósok e 1753- 1 1781-82 össze em ő ho megy 1 z csal í ös mé kir kormány 1 vigyáz tanác zs szaporodj város idő He Mi ik z eln né tele kapuvá haszonbérl L Fülö 1 megeng vás alkalm keresk űzé polgárj ka Elle sok korlátozá v zs kereskedé drágakőkeresk ara megha ér darab árulhat 1811 n par c által kiskeresked j zsidók Mind elle szá mindin gyarapo 1 istentisztel tarthat magánház 1 imah külváros i vessz falak amel fo fizet kö e min ta áll vá ta állan zakl ő 1 mindö z csal állí tov rendel i megmaradandó többie szál s merésze Ugyan é fennáll mo helyható szabályrendele misze K. zsid f birt szer sza megtelep követ é zs enged ké temet bekerítés ta a t áll lak K n jo fele hat azo é ké teljesít kérelmü E sí sírk temető E é Gr Iz z könyvkereske nyi ta en 1 csal vár meghagyand tan mi 1 kiutasít kimon zaklat megszű zs s e la ké g emelkedé állan szaporo 1857 lélek 1869 1910 7 1920 10, 1927 14 összlako 13, z népe szaporodás párhuzam tört gondosk szüks val intézmé létesítésé kö ele r helyettes alkalmaz amin említte Fe Jó N M Rosen Józ gyulafehér orsz főr felügye a működ 1837 ala Ch Kad 1850 é e fenn zsinag me U csás gener jelenlét ava követ é orsz főr tiltako ellen ak fennhatós kö eze is í válasz ra Lichtens Hi személyé m Kolom távoz 1853 kö is létesít terv reális felállí s ke eredménytel tanít tanul mű oszt o e is 7 éve alak Fisch Fei kés pozs ma hitsz vis r tisztsé 1863-7 liptószentmik szárma Gla Ábr ra 1868 kongressz közs Iz képvise orth kilépő csatlakoz E következt szak ál község kecske szüle Fis L üg né t k közs alakít a r i ál f 1878 Gla M hiva elődj talmudtu ra kö r tu belenyug megválasztá 1 Allen Lá Farkas Fis Vil Kun Li W vezetés st al hitközs alakít a h é ké kongress al szervezke 1 dí templ építtet 1 isk legúja óv létesít me osztál tanít gyerm nevel E hitközsé Ei Má rabb 1895 ala Izrae Jóté Nőeg Farkas Fis Vilm elnökleté Ut elnökség Neube Zsigmon létesít nagysza z szoci intézmé Nap Gyermekotth n vis z kul cél szolg 1900-90 fennál Izrae Felol Egyesü mel évkö megje 1905 ala D Segélypén vándorkéreg megszüntetés a működ 1907 léte fenn Ifjú Egyes főisk ifj tömöríté z kultur nevelés impériumvált rendk mozga él idé zsidóság megala Fis Tiva ké Fis Jó elnöklet Erd Z Nem Szövet a h csoportja csakh behál erd rész mu belekapcsoló cion világszerveze cioni érdek rendkí agitatór tevékenys fej Gla Mó harc idé község 1 állás lemon Jeruzsál költöz 1 megh Terjede talmud-exeget r rövi ha e je Ut Gla Ak Szöve ég a g egymásutá kultur intézmé e keletkez melye r azo bizon életképes 1920 léte társu al z leányközépisk e hé ké r tannyelv amel negy tané oszt növen v An nehézs m azo is 1 megsz R i műkö Jeh Z Kulturegyesül ame Gut Pet alapít fen Hagg z sportegyesü K jel K z nap va K Kaje K Hajje erdélyr főiro úgyszi Baris A cion ifjú szervez közpon folyóiratuk cion s ellensúlyozá indít ma nye G Vi 1 Jes orth ir hetila a má ál f székh követ orsz jel szervezete intézmények kongress st hitközs Orsz Irod Erdély-Bá R egyesü Erd Z Árvagond éven megje Á Könyv Z közkó é mozga z él riasz ha 1 tör templomrombo amel tett büntetl marad szétté Tóra-teker maradván min hitkö követ orsz megin gyászü keret tem megron templ korább dísze ala nye helyreállí ál kártérí összeg hiá Tór p külf hitközs nagyl adományoz pótol

1269

CÍ Kolo

SZÓ Kolo Klause z évszáza vá keres jöhe Legel vár 159 fehé országg végzé kész árszabál e amenn limi t keresked beho m por á vá z leh s G csá gene bev t román szerb e levá val k Szomba köny vásá harmin hi 163 számadás Magyarorsz Erd h áruc so le gy z ef k előf v m z gy jel porté pi v közg elárusítóh h vég gö kal me keresked h köve száz vá keresked tör em 1 175 éve próbálkozh ál megtelepedé az legel De Löb sik 1770k hivat m évtiz k n tár e ak utas váro tö ell zsi ható tek v lakóso 1753 1781-8 össz e h meg csa ö m ki kormán vigyá taná z szaporod váro id H M i el n tel kapuv haszonbér Fül megen vá alkal keres űz polgár k Ell so korlátoz z keresked drágakőkeres ar megh é dara árulha 181 pa álta kiskereske zsidó Min ell sz mindi gyarap istentiszte tartha magánhá ima külváro vess fala ame f fize k mi t ál v t álla zak mind csa áll to rende megmaradand többi szá merész Ugya fennál m helyhat szabályrendel misz K zsi bir sze sz megtele köve z enge k teme bekeríté t ál la j fel ha az k teljesí kérelm s sír temet G I könyvkeresk ny t e csa vá meghagyan ta m kiutasí kimo zakla megsz z l k emelked álla szapor 185 léle 186 191 192 10 192 1 összlak 13 nép szaporodá párhuza tör gondos szük va intézm létesítés k el helyette alkalma ami említt F J Rose Jó gyulafehé ors fő felügy műkö 183 al C Ka 185 fen zsina m csá gene jelenlé av köve ors fő tiltak elle a fennható k ez i válas r Lichten H személy Kolo távo 185 k i létesí ter reáli feláll k eredményte taní tanu m osz i év ala Fisc Fe ké poz m hits vi tiszts 1863- liptószentmi szárm Gl Áb r 186 kongress köz I képvis ort kilép csatlako következ sza á közsé kecsk szül Fi ü n köz alakí á 187 Gl hiv előd talmudt r k t belenyu megválaszt Alle L Farka Fi Vi Ku L vezeté s a hitköz alakí k kongres a szervezk d temp építte is legúj ó létesí m osztá taní gyer neve hitközs E M rab 189 al Izra Jót Nőe Farka Fi Vil elnöklet U elnöksé Neub Zsigmo létesí nagysz szoc intézm Na Gyermekott vi ku cé szol 1900-9 fenná Izra Felo Egyes me évk megj 190 al Segélypé vándorkére megszünteté műkö 190 lét fen Ifj Egye főis if tömörít kultu nevelé impériumvál rend mozg é id zsidósá megal Fi Tiv k Fi J elnökle Er Ne Szöve csoportj csak behá er rés m belekapcsol cio világszervez cion érde rendk agitató tevékeny fe Gl M har id közsé állá lemo Jeruzsá költö meg Terjed talmud-exege röv h j U Gl A Szöv é egymásut kultu intézm keletke mely az bizo életképe 192 lét társ a leányközépis h k tannyel ame neg tan osz növe A nehéz az i megs műk Je Kulturegyesü am Gu Pe alapí fe Hag sportegyes je na v Kaj Hajj erdély főir úgysz Bari cio ifj szerve közpo folyóiratu cio ellensúlyoz indí m ny V Je ort i hetil m á szék köve ors je szervezet intézménye kongres s hitköz Ors Iro Erdély-B egyes Er Árvagon éve megj Köny közk mozg é rias h tö templomromb ame tet büntet mara szétt Tóra-teke maradvá mi hitk köve ors megi gyász kere te megro temp koráb dísz al ny helyreáll á kártér össze hi Tó kül hitköz nagy adományo póto