13335.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: Midrás (héb. szó, a «deras» gyökből, a. m. «tanulmányozás», «nyomozás»), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt M.-irodalorn elnevezése. A M. kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A M. már az igen régi korban is, ellentétben a szószerinti interpretációt jelölő pesattal, a betűszerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi M. Haggada, az utóbbi M. Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a M. a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A M. azon igen régi hiten alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A M. története három korszakra osztható : a Szóferek (másolók), Tannak (l. o.) és Amorák (l. o.) korára. A) M. Haggada, (Hagódó) moralizáló tartalmú M., mely felöleli, magyarázza, illusztrálja ethikai alapon és célzattal a Biblia nem legális vonatkozásait. Az arami «agada» v. héber «haggada» (többesben «haggadósz») szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben pedig a Biblia exegetálását. Zunz így határozza meg a Haggadát: «A Haggada az eget a gyülekezetnek szándékozott lehozni, az embereket pedig felemelni az égbe... Ezért vannak benne a vallásos igazsággal egyező, morális tanítások, aforizmák, az isteni igazságszolgáltatásra vonatkozó viták, Izrael múltja és jövendő nagysága, a zsidó múlt jelenetei és legendái, az isteni és a zsidó intézmények összehasonlítása, a Szentföld dicsérete, bátorító, serkentő történetek.» A Haggada vallásethikai exegézis, mely «Isten útján járásra» akarja szoktatni a gondolkodó embert. Ehhez képest a Biblia valamennyi részletét, történeteit, epizódjait a vallásfilozófia, miszticizmus és ethika keretében adja, emellett erősen zsidó nemzeti szellemben, a messiási hit reménységével átszőve. A haggadikus M. anyaga a különböző című M.-ok egész sorozatát teszi s alapjuk már a Biblia némely helyén megtalálható; ehhez a szóferek is adtak toldást s ők voltak a tulajdonképpeni megalapítói a biblia-exegézisnek; számos M. Haggada található Philónál és Josephusnál, meg az apokrifáknál. A tannak és amorák haggadái közt nincs különbség. A haggadikus magyarázat igen népszerű volt abban az időben, mint az a Talmudból kitűnik (Jerus. Horójót III. 48b). A Haggada később is, egészen az V.sz. végéig virágzott a korábbi haggadikus legendák, parabolák, példabeszédük és szentenciák nyomán. Az amorák utáni korban és a gáóni korszakban (l. o.) azután összegyűjtötték ezeket, majd revideálták s miután írásban fixírozták a M. Haggada szövegét, az általában véve nem is változott; másrészt azonban különböző csoportosítás szerint külön művekben gyűjtötték össze azokat. Minthogy a halachikus vitákat is szövegezték, ez az oka annak, hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy számmal halachikus M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és fejezeteihez írott és rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét is tudjuk, továbbá a Buber által összegyüjtött és kiadott haggadikus kommentárok is ide számítanak. A Haggada virágzása korában az speciális stúdium tárgya volt s retorikailag és homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a szombati bibliamagyarázatok alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok, akik tiltakoztak a Haggada M. leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt magánvélemények esetleg káros hatásúak lehetnek. De azért voltak írott példányok már akkor is. R. Josua b. Lévi is merített ilyen írott szövegből (Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16.). Egy «iskolai Haggadakönyv»-et egy másik rabbi említ R. I. Juda pátriárka idejéből (Szanhedrin 57 b), míg R. Jochanan egy Haggadát mindig magával vitt (Jerus. Beráchót V. 9a). Ezeknek az elveszett M.-oknak az anyagát később kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott M.-irodalom, de a tisztán haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud lezárása utáni időben adták közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli hagyományát örökítik meg a M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a homiletikus M.-ok közt nagy különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag költészet és a bibliai szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük először is a szöveg értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll, de ennek magasa foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert gondolatokat szabad formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az érzékfeletti világot vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M. exegetikájának éppen oly kevéssé vannak, mint a próféták retorikájának. A fő hangsúly a M.-okban nem a betűn van, hanem Biblia szellemében, rejtett tartalmában, melyet a tradícióit tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba kívánt hozni a való élettel, a minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag alkalmazta. A szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai kijelentések és kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták, boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. (Mechiltó.) így nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából származik s a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez írt kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott itt összegyűjteni, de a haggadikus anyag az előbbivel összevegyült s ez dominálja az egészet; még a Tízparancsolathoz írott M. is haggadikus, míg a Mispótim-fejezet nagyobbára halachikus, a tárgy természeténél fogva. Az egész Mechilta párasát és mászechták szerint van felosztva. 2. A Szifra v. Tórász Kohánim, R. Akiba iskolájából származik, toldaléka pedig R. Ismáeléből; szerkesztője R. Chijja volt. Tartalmazza a a Leviticus halachikus kommentárjait s e szempontból minden egyes szót tanulmány tárgyává tesz. Haggadikus anyaga csekély. 3. Szifré Mózes IV. és V. könyveihez, R. Ismáel iskolájából származó M, nagyobbrészt haggadikus tartalommal, Hiányosan maradt fenn, mert éppen némely bibliai történeti leírás minden magyarázat nélkül áll. A Deuteronomium Szifréje halachikus anyagot is tartalmaz. A két legrégibb exegetikus M. a Berésit Rabba és az Echa Rabbati (Echó Rabószi). A BerésitRabba nem csak régisége, hanem tartalma miatt is legfontosabb az összes M.-ok közt. Szerkesztésének ideje a III. sz. s összeállítója valószínűen R. Hosája, egyik első amóra volt, de alapját a tannaiták bibliakommentárjai képezhették. Felosztása a parasák szerint halad, de teljesen egyenlőtlen, ami arra mutat, hogy a M.-ok egyrésze elveszett A Rabba (Rabó) szót a címzésben más Pentateuch-ok után is feltették s ezeket (pl. «Vajikra Rabba», Semósz Rabba ), mint a Midras Rabbói gyűjteményt együtt adták ki. Ilyen pl. a velencei kiadás 1545-ből, amely magában foglalja a Pentateuch és a Megillák M.-ait: címe: Midras Rabbot al Chamisó Chumsé Tóra. Az öt Megilla első kiadása 1519. jelent meg Pesaroban Midras Chomes Megillot címen. Ma a legelterjedtebb tudományos kiadás a wilnai, melynek számos újabb kiadása van a XIX. sz. elejétől fogva. Az egész M. Rabba Zunz megállapításai szerint tíz teljesen különböző M. összetétele. A fennmaradt kéziratok száma nem több hatnál. Az Echa Rabbati a Jeremiás Siralmaihoz írott legrégibb palesztinai M., mely mai formájában azonban csupán a VII. sz.-ban lett összeállítva. Legjobb kiadása az 1899-i, vilnai Bubertől. II. A homiletikus M.-ok, melyek, mint nevük is mutatja, homiliák, bibliamagyarázó szónoklatok gyűjteményei haggadikus anyaggal, a Biblia hetiszakaszainak és az ünnepek és szombatok jelentőségének megfelelően. Ilyen homiletikus M.-gyűjtemények a következők: 1. Peszikta de- Rab-Kaháva, (Pesziktó de Rov Kahanó), melyből egyetlen kiadás a Buber-féle (1868). A Peszikta H. homiliából áll s ebből 12 Haftóra-M. Keletkezése egyidejű a Berósit Rabba -val és Echa Rabbati -val. 2. Vajikró Rabba (Rabó) szintén a legrégibb M.-szövegek közül való. 37 párását (porosó-t) és ugyanannyi homiliát tartalmaz a Leviticushoz. ezek közül némelyik a Pesziktával azonos. Gyakoriak benne a szellemes példabeszédek és aforizmák. 3. Tanchuma Jelammedenu, az előbbivel szemben, mely csupán a Pentateuch egyik könyvéhez IV-VI. ez az egészet felöleli a heti szakaszok szerint; ezenkívül homiliákat is tartalmaz az ünnepnapokra és szombatokra. Ezeknek a homiliáknak rendje: a halachikus bevezető magyarázat, az első vers kifejtése s végül a messiási konklúzió. Elnevezését a benne előforduló gyakori kifejezésből vette: «jelammedenu Rabbenuw (Tanítson meg bennünket tanítónk), amely kifejezéssel a halachikus bevezetés kezdődik. Máskép M. Tanchumá-nak is nevezik. (l. Tanchuma.) Első kiadása az 1520-22. konstantinápolyi, újabb a Buber-féle (1885). 4. Peszakta-Rabbati (Rabószi) a Pentateuchhoz és a prófétákhoz írt homiliák gyűjteménye. Azért hívják Rabbati (bővebb)-nek, hogy megkülönböztessék azt a régebbi Pesziktától, melyhez különben nem is hasonlít, ellenben annál inkább hasonló a M.-Tanchumára. Legjobb kiadása a Friedmann-féle (Wien 1880), amely 51 szakaszból és 51 homiliából áll. Ezek a homiliák nem csupán szombatokra, hanem részben a nagy ünnepekre is vonatkoznak, így ros hasónára és jom kippurra is. Ezek azonban valószínűen későbbi hozzátoldások. Stílusa néhol megkapóan szép. Keletkezésének ill. összeállításának ideje a IX. sz. közepe. 5. Devórim Rabba, 25 homiliát és két töredéket tartalmaz a Deutoronomiumhoz. Homiliái halachikus alapon indulnak. Keletkezési ideje a IX. sz. legvége. 6. Bamidbar Rabba, a Nuraerihez írt, nem önálló M., hanem csupán a Tanchuma kivonatolása. Mint az előbbi, úgy ez is a «jelammedenu Rabenni» helyett a halacha szót használja. 30 homiliát tartalmaz párásak (porosó-k) szerint. 7. Semót Rabba, az Exodushoz irt M. 32 párasában. Nem egységes mű; homiliákat és homiletikus töredékeket tartalmaz, melyek némelyike a Tanchumából van átvéve. Zunz szerint a XI.-XII. sz.-ban állították össze, tehát a Berésit Rabbától, melynek folytatása akar lenni, legalább ötszáz év választja el. 8. Aggadat Berésit (Agodusz Berésisz), a Genesis szidráihoz írt homiliák gyűjteménye. A Buber-féle 1903. krakkói kiadás 83 homiliát közöl; minden homilia három szakaszból áll s úgy van elrendezve, hogy az első a Genesis szidrájával, a második a háftórával (vagyis a prófétai résszel), a harmadik rész a Zsoltárokkal, ill. a liturgiával van összekapcsolva. Tartalma nagyobb részben a Tanchumából való s késői keletű. Régi szerzők egyáltalában nem említik. Szerzője vagy összeállítója minden esetre görög területen élhetett, mert oly görög szavakat vegyít a héber szövegbe, melyeket más M.-ok egyáltalában nem használnak. Első kiadása 1618. Velencében jelent meg s kiadója, Menachem di Lonsano is felismeri a görög nyelvhatást benne. 9. M. Ve-Hizhir (v. Haskem), melyet J. M. Freimann adott ki (I. Leipzig 1873, II. Warschau 1880) a müncheni kódex alapján. Szintén a M. Tanchumán alapszik, halachikus része pedig a Talmudon. III. Exegetikus M.-ok az öt Megillához. Két legrégebbi kiadását s az idetartozó Echa-Rabbati -t l. fentebb. A továbbiak: , 1. Sir ha-Sirim Rabba, exegetikus M. az Énekek Énekéhez, annak versei szerint. Sokat vesz át régebbi homiliákból és más M.-okból, de a Misnát és Baraitát is felhasználja s idézi. Ugyancsak az Énekek Éneke M.-a az ezzel nem azonos Aggadat (Agodasz) Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki (Cambridge 1896 és Buber a M. Zuta-ban). Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki (1897 Jeruzsálem). 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle M. Zuta . 3. M. Kohelet, (Koaelesz) az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat (Megillasz) Eszter, szintén kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz gyűjteményei (l. Irodalom) is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli ( Beth ha M.I.)s ez nem más, mint a Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim (Berlin 1889) és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban (Konstantinápoly 1545). Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban (Jerusalem 1903). Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél (v. Agadat (Agodisz) Sámuel ), melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a Buber-féle (Cracow 1893). 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető magyarázatokkal (Wilna 1891). 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat (Agodasz) Misié nincs meg teljes szövegében, de a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki (1893) ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az 1547-iki velencei. A protestáns hebraista August Wünsche németre fordította le (Leipzig 1885). V. Speciális haggadikus M.-ok: 1. Pirké de-Rabbi Eliezer 54 fejezetben, másképp Baraita d. R. Eliezer-nek is nevezték régebbi szerzők. Ez a többi M.-okhoz hasonlóan sem exegetikus, sem homiletikus mű, de világos héber nyelvezetével, bibliai frazeológiával és poézisével válik ki. A mű befejezetlen s a Pentateuch haggadikus kommentálását tartalmazza Mirjam büntetéséig. Szerző R. Eliezer b. Hyrcanus szájába adja a tanításokat, de az ő szerzőségére nincs bizonyíték, hanem ellenkezőleg, sokkal későbbi korból ered az, amit megerősít az a körülmény, hogy a gáóni-korszakra s a kalifákra van célzás benne. Zunz ezerint a VIII. sz.-ból való, de szerzője valószínűen palesztinai volt. Szövegét először a De-Rossi-kódex közölte, majd Horowitz a British Museumban levő kézirat alapján. 2. Szeder Elijáhu (Elijóhu) v. Tanná debé Elijáhu; ez két részre oszlik, ú. m Szeder Eliáhu Rabba és Szeder Elijáhé Zuta (Zutó) címűekre s a Talmud (Ketubót 106a) célzása szerint egy régebbi műből származik. Összeállításának ideje a X. sz. második fele. Tartalma vallásetikai haggadikus magyarázatok gyűjteménye. Ethikája meglepően pártatlan, parabolái, aforizmái, imái és buzdításai egyaránt tanítják ezt. Elfogulatlanságára jellemző a következő mondás: Tanúmul hívom az eget és földet, hogy a Szent Lélek valakin cselekedetei szerint nyugszik, akár izraelita, akár nem-izraelita, akár férfi, akár nő, akár szabad, akár rabszolga az illető. Héber nyelvezete rendkívül szép, de az összefüggés nem mindig található meg. Első kiadása az 1186. kódex alapján a velencei 1598. kiadás, Friedmann pedig a vatikáni 1703. kézirat alapján adta ki (Wien 1902). VI. csoport M. a Jalkut Simeont, Jalkut Ha-Mochri és M. Ha-Godólhoz: A Jalkut Simeoni szerzője is ismeretlen; tartalmazza a Biblia 24 könyvének haggadikus és halachikus kommentálását. Első kiadása 1526- 1527. Szalonikiben jelent meg Széfer Jalkut ha-nikró Simeoni címmel (I-II.) s ennek utószava szerint R. Simeon ha Darsan állította Össze s adta ki. A velencei 1566. kiadás címlapja R. Simeonról, a frankfurti darsanok fejéről beszél, az 1909. Odera Frankfurtban megjelent kiadás pedig R Simeont Frankfurt a. M.-be helyezi. Zunz a szerzőséget megállapítatlannak tartotta. Az első kiadásban a források nem a margón, hanem a szövegben vannak s ezek az utalások az összeállítónak az egész talmudi és midrasi irodalomban való nagy járatosságáról tanúskodnak. A Jalkut Ha-Mochiri szerzője Mochir ben Abba Mari s későbbi keletű, mint az előbbi. Csupán újabban adták ki részletekben; így a Jezsajás-kommentárt (ed. Spira, Berlin 1894), a Zsoltárokét (ed. Buber T Berditschew 1899, a Példabeszédekét (ed. Grünhut, 1902) a Széfer ha-Likutim mellékleteképpen; kódexét a 12 kisebb prófétához a British Museum és az 1415. Codex Leyden őrzik. Szerzőjük a M.-irodalom legnagyobb részét felhasználta, de némelyek ismeretlenek előtte. Mindkét jelzett Jalkut ignorálja a Targumot, a miszticizmus és a rabbinikus irodalom termékeit, viszont a M. ha- Oodol kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest. Szerzője névtelen akar maradni, de szerénységében a zsidó irodalom minden ágának valóságos tárházát gyűjti össze; a Genesishez írt kommentárt Schechter adta ki (Cambridge, 1902). B) M. Halacha (Halóchó, a. m. «halacha-kutatás»), a tradicionális halacha igazolása a bibliai források és azok magyarázata segítségével, mely főképpen a biblia legális részének exegetálásában áll. A M. Halacha kifejezést először Naohman Krochmal, a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője alkalmazta a talmudi M. Tóra kifejezés nyomán (Kiddusin 49b). A M. Halacha fejlődése szerint három részre osztható: A régi és a későbbi Halacha M.-ára, továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A régi Halacha M.-a feltűnően tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a törvények exakt definiálása a Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest először a szavak korrekt értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb Halacha nem csupán egyes törvények és tételek szószerinti jelentésének megmagyarázására törekszik, hanem logikai következtetéseket is von le a szövegből, miáltal különbözik a régi Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a Bibliát fejlődése szerint tekinti, annak interpretálásában pedig túlmegy a szómagyarázat határain. Nagyon valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R. Ismael és R. Akiba iskolái gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az amorák M.-a mesterkélt s alig nevezhető bibliaexegetikának. C) Kisebb M.-ok. Ezek többnyire későbbi keletűek az eddig említett két főcsoport M.-ainál. Jelentékeny, de kisebb M.-ok a következők: 1. M. Abkir (Avkir), mely a Pentateuch két első könyvét kommentálja s melynek neve a benne levő homiliák záróformulájának achrosztikonjából származik (Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón). A mű szidrákra van osztva; nyelve tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi haggadikus korszak; bennük az angelológia is szerepet játszik. Részleteket belőle a Jalkut és más művek szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte. 2. M. al-Jithallel (Jiszhallel), amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról és Kórach gazdagságáról tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek adta ki (Betti Hamidrás VI.), a yemeni kéziratból pedig Grünhut (a Szefer ha-Likutim-ban I.), a források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak tartalma is sokhelyütt megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, (Aszeresz ha-Dibrósz), mely Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre vonatkozik. Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán, de a teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és világos héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul királyról, R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn (Ivra Eajoniom) sel Móse, bibliai héberséggel írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából. Első kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei, újabban Jellinek adta ki. 5. M. Éle Ezkéra (Ezkeré), mely nevét a jom-kippuri ugyanolyan kezdetű szelicho kezdőszavai után kapta. Ez tartalmazza a Hadrian korabeli tíz mártír kínhalálának leírását. Ezek neveit az Echa Rabbati és a M. Tehillim részben máshogyan közli. Ugyanazt a Hecholósz kezdetű av hó 9-iki kinó is tartalmazza. 6. M. Észer Galujjót (Golujosz) eredetileg a Szeder Ólam bevezetése lehetett. Először Jellinek adta ki (u. o. IV.), majd Grünhut értékes jegyzetekkel (Széfer Likutim III.) látta el. 7. M. Eszfa (Eszfé), melynek kivonatát a Jalkut közli, s amelyeket a IX. sz.-ban Babiloniában írhattak. 8. M. Hallel, Zsoltár M. (l. fentebb). 9. M. Lechu Nerannena (Nerarené), amelyet a Machzor könyv említ (§ 426) s amelyből töredékek maradtak fenn csupán, amelyekből arra következtetnek, hogy Chanuka-ünnepi homilia volt eredetileg. 10. M. Maaszé Tórah doktrínákat és viselkedési szabályokat tartalmaz; kiadásai az 1519-iki konstatinápolyi, az 1544-iki velencei és 1697-iki amsterdami, azonkívül Jellinek újból kiadta. Ez a M. képezte a mintáját R. Elijah Wilna azonos c. gyűjteményének (Warschau 1804). 11. M. Petirat (Petirasz) Aharón, a Numerihoz írt M.-kommentár. Kiadásai az említett XVI. sz.-iak és a Jellinek-féle. 12. M. Petirat Móse Mózes utolsó cselekedeteivel és halálával foglalkozik s allegóriákat tartalmaz. Részleteket vesz át belőle a Deuteronomium Rabba; teljes szövegét közli Jellinek míg Gaulmyn (Paris 1692), latin fordítása csupán ezen M. recenziójának fordítása. 13. M. Taámé Chaszérót viszeerót (Chaszérósz viszerósz), melyet teljes szövegében Wertheimer adott ki (Jeruzsálem 1899). E mű a toszafisták előtt a középkorban is ismeretes volt már. 14. M. Tadve, másképpen Baraita d'Rabbi Piwchasz b. Jair, a Genesis I. fejezetének interpretációja, s amely analógiát mutat a Jubileumok Könyve apokrifával. Epstein a M. szerzőjének R. Mózes ha-Darsant tartja. 15. M. Temura v. M. Temurót, három fejezetből álló kis M., mely az élet és halál kérdésével foglalkozik s a XIII. sz. ból származik. 16. M. Vájchulu, a Genesis megfelelő verséhez írt M., másképp Vájchulu Rabba. 17. M. Vajósa, az Exod. XIV-XV.-höz írt M., nagyobbára a Tanchuinából véve. Kiadásai: Konstantinápoly 1519., Metz 1849 és Jellinek. s. R.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3335. címszó a lexikon => 600. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13335.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: Midrás héb. szó, a deras gyökből, a. m. tanulmányozás , nyomozás , a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt M.-irodalorn elnevezése. A M. kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A M. már az igen régi korban is, ellentétben a szószerinti interpretációt jelölő pesattal, a betűszerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi M. Haggada, az utóbbi M. Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a M. a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A M. azon igen régi hiten alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A M. története három korszakra osztható : a Szóferek másolók , Tannak l. o. és Amorák l. o. korára. A M. Haggada, Hagódó moralizáló tartalmú M., mely felöleli, magyarázza, illusztrálja ethikai alapon és célzattal a Biblia nem legális vonatkozásait. Az arami agada v. héber haggada többesben haggadósz szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben pedig a Biblia exegetálását. Zunz így határozza meg a Haggadát: A Haggada az eget a gyülekezetnek szándékozott lehozni, az embereket pedig felemelni az égbe... Ezért vannak benne a vallásos igazsággal egyező, morális tanítások, aforizmák, az isteni igazságszolgáltatásra vonatkozó viták, Izrael múltja és jövendő nagysága, a zsidó múlt jelenetei és legendái, az isteni és a zsidó intézmények összehasonlítása, a Szentföld dicsérete, bátorító, serkentő történetek. A Haggada vallásethikai exegézis, mely Isten útján járásra akarja szoktatni a gondolkodó embert. Ehhez képest a Biblia valamennyi részletét, történeteit, epizódjait a vallásfilozófia, miszticizmus és ethika keretében adja, emellett erősen zsidó nemzeti szellemben, a messiási hit reménységével átszőve. A haggadikus M. anyaga a különböző című M.-ok egész sorozatát teszi s alapjuk már a Biblia némely helyén megtalálható; ehhez a szóferek is adtak toldást s ők voltak a tulajdonképpeni megalapítói a biblia-exegézisnek; számos M. Haggada található Philónál és Josephusnál, meg az apokrifáknál. A tannak és amorák haggadái közt nincs különbség. A haggadikus magyarázat igen népszerű volt abban az időben, mint az a Talmudból kitűnik Jerus. Horójót III. 48b . A Haggada később is, egészen az V.sz. végéig virágzott a korábbi haggadikus legendák, parabolák, példabeszédük és szentenciák nyomán. Az amorák utáni korban és a gáóni korszakban l. o. azután összegyűjtötték ezeket, majd revideálták s miután írásban fixírozták a M. Haggada szövegét, az általában véve nem is változott; másrészt azonban különböző csoportosítás szerint külön művekben gyűjtötték össze azokat. Minthogy a halachikus vitákat is szövegezték, ez az oka annak, hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy számmal halachikus M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és fejezeteihez írott és rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét is tudjuk, továbbá a Buber által összegyüjtött és kiadott haggadikus kommentárok is ide számítanak. A Haggada virágzása korában az speciális stúdium tárgya volt s retorikailag és homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a szombati bibliamagyarázatok alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok, akik tiltakoztak a Haggada M. leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt magánvélemények esetleg káros hatásúak lehetnek. De azért voltak írott példányok már akkor is. R. Josua b. Lévi is merített ilyen írott szövegből Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16. . Egy iskolai Haggadakönyv -et egy másik rabbi említ R. I. Juda pátriárka idejéből Szanhedrin 57 b , míg R. Jochanan egy Haggadát mindig magával vitt Jerus. Beráchót V. 9a . Ezeknek az elveszett M.-oknak az anyagát később kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott M.-irodalom, de a tisztán haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud lezárása utáni időben adták közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli hagyományát örökítik meg a M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a homiletikus M.-ok közt nagy különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag költészet és a bibliai szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük először is a szöveg értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll, de ennek magasa foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert gondolatokat szabad formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az érzékfeletti világot vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M. exegetikájának éppen oly kevéssé vannak, mint a próféták retorikájának. A fő hangsúly a M.-okban nem a betűn van, hanem Biblia szellemében, rejtett tartalmában, melyet a tradícióit tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba kívánt hozni a való élettel, a minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag alkalmazta. A szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai kijelentések és kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták, boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. Mechiltó. így nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából származik s a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez írt kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott itt összegyűjteni, de a haggadikus anyag az előbbivel összevegyült s ez dominálja az egészet; még a Tízparancsolathoz írott M. is haggadikus, míg a Mispótim-fejezet nagyobbára halachikus, a tárgy természeténél fogva. Az egész Mechilta párasát és mászechták szerint van felosztva. 2. A Szifra v. Tórász Kohánim, R. Akiba iskolájából származik, toldaléka pedig R. Ismáeléből; szerkesztője R. Chijja volt. Tartalmazza a a Leviticus halachikus kommentárjait s e szempontból minden egyes szót tanulmány tárgyává tesz. Haggadikus anyaga csekély. 3. Szifré Mózes IV. és V. könyveihez, R. Ismáel iskolájából származó M, nagyobbrészt haggadikus tartalommal, Hiányosan maradt fenn, mert éppen némely bibliai történeti leírás minden magyarázat nélkül áll. A Deuteronomium Szifréje halachikus anyagot is tartalmaz. A két legrégibb exegetikus M. a Berésit Rabba és az Echa Rabbati Echó Rabószi . A BerésitRabba nem csak régisége, hanem tartalma miatt is legfontosabb az összes M.-ok közt. Szerkesztésének ideje a III. sz. s összeállítója valószínűen R. Hosája, egyik első amóra volt, de alapját a tannaiták bibliakommentárjai képezhették. Felosztása a parasák szerint halad, de teljesen egyenlőtlen, ami arra mutat, hogy a M.-ok egyrésze elveszett A Rabba Rabó szót a címzésben más Pentateuch-ok után is feltették s ezeket pl. Vajikra Rabba , Semósz Rabba , mint a Midras Rabbói gyűjteményt együtt adták ki. Ilyen pl. a velencei kiadás 1545-ből, amely magában foglalja a Pentateuch és a Megillák M.-ait: címe: Midras Rabbot al Chamisó Chumsé Tóra. Az öt Megilla első kiadása 1519. jelent meg Pesaroban Midras Chomes Megillot címen. Ma a legelterjedtebb tudományos kiadás a wilnai, melynek számos újabb kiadása van a XIX. sz. elejétől fogva. Az egész M. Rabba Zunz megállapításai szerint tíz teljesen különböző M. összetétele. A fennmaradt kéziratok száma nem több hatnál. Az Echa Rabbati a Jeremiás Siralmaihoz írott legrégibb palesztinai M., mely mai formájában azonban csupán a VII. sz.-ban lett összeállítva. Legjobb kiadása az 1899-i, vilnai Bubertől. II. A homiletikus M.-ok, melyek, mint nevük is mutatja, homiliák, bibliamagyarázó szónoklatok gyűjteményei haggadikus anyaggal, a Biblia hetiszakaszainak és az ünnepek és szombatok jelentőségének megfelelően. Ilyen homiletikus M.-gyűjtemények a következők: 1. Peszikta de- Rab-Kaháva, Pesziktó de Rov Kahanó , melyből egyetlen kiadás a Buber-féle 1868 . A Peszikta H. homiliából áll s ebből 12 Haftóra-M. Keletkezése egyidejű a Berósit Rabba -val és Echa Rabbati -val. 2. Vajikró Rabba Rabó szintén a legrégibb M.-szövegek közül való. 37 párását porosó-t és ugyanannyi homiliát tartalmaz a Leviticushoz. ezek közül némelyik a Pesziktával azonos. Gyakoriak benne a szellemes példabeszédek és aforizmák. 3. Tanchuma Jelammedenu, az előbbivel szemben, mely csupán a Pentateuch egyik könyvéhez IV-VI. ez az egészet felöleli a heti szakaszok szerint; ezenkívül homiliákat is tartalmaz az ünnepnapokra és szombatokra. Ezeknek a homiliáknak rendje: a halachikus bevezető magyarázat, az első vers kifejtése s végül a messiási konklúzió. Elnevezését a benne előforduló gyakori kifejezésből vette: jelammedenu Rabbenuw Tanítson meg bennünket tanítónk , amely kifejezéssel a halachikus bevezetés kezdődik. Máskép M. Tanchumá-nak is nevezik. l. Tanchuma. Első kiadása az 1520-22. konstantinápolyi, újabb a Buber-féle 1885 . 4. Peszakta-Rabbati Rabószi a Pentateuchhoz és a prófétákhoz írt homiliák gyűjteménye. Azért hívják Rabbati bővebb -nek, hogy megkülönböztessék azt a régebbi Pesziktától, melyhez különben nem is hasonlít, ellenben annál inkább hasonló a M.-Tanchumára. Legjobb kiadása a Friedmann-féle Wien 1880 , amely 51 szakaszból és 51 homiliából áll. Ezek a homiliák nem csupán szombatokra, hanem részben a nagy ünnepekre is vonatkoznak, így ros hasónára és jom kippurra is. Ezek azonban valószínűen későbbi hozzátoldások. Stílusa néhol megkapóan szép. Keletkezésének ill. összeállításának ideje a IX. sz. közepe. 5. Devórim Rabba, 25 homiliát és két töredéket tartalmaz a Deutoronomiumhoz. Homiliái halachikus alapon indulnak. Keletkezési ideje a IX. sz. legvége. 6. Bamidbar Rabba, a Nuraerihez írt, nem önálló M., hanem csupán a Tanchuma kivonatolása. Mint az előbbi, úgy ez is a jelammedenu Rabenni helyett a halacha szót használja. 30 homiliát tartalmaz párásak porosó-k szerint. 7. Semót Rabba, az Exodushoz irt M. 32 párasában. Nem egységes mű; homiliákat és homiletikus töredékeket tartalmaz, melyek némelyike a Tanchumából van átvéve. Zunz szerint a XI.-XII. sz.-ban állították össze, tehát a Berésit Rabbától, melynek folytatása akar lenni, legalább ötszáz év választja el. 8. Aggadat Berésit Agodusz Berésisz , a Genesis szidráihoz írt homiliák gyűjteménye. A Buber-féle 1903. krakkói kiadás 83 homiliát közöl; minden homilia három szakaszból áll s úgy van elrendezve, hogy az első a Genesis szidrájával, a második a háftórával vagyis a prófétai résszel , a harmadik rész a Zsoltárokkal, ill. a liturgiával van összekapcsolva. Tartalma nagyobb részben a Tanchumából való s késői keletű. Régi szerzők egyáltalában nem említik. Szerzője vagy összeállítója minden esetre görög területen élhetett, mert oly görög szavakat vegyít a héber szövegbe, melyeket más M.-ok egyáltalában nem használnak. Első kiadása 1618. Velencében jelent meg s kiadója, Menachem di Lonsano is felismeri a görög nyelvhatást benne. 9. M. Ve-Hizhir v. Haskem , melyet J. M. Freimann adott ki I. Leipzig 1873, II. Warschau 1880 a müncheni kódex alapján. Szintén a M. Tanchumán alapszik, halachikus része pedig a Talmudon. III. Exegetikus M.-ok az öt Megillához. Két legrégebbi kiadását s az idetartozó Echa-Rabbati -t l. fentebb. A továbbiak: , 1. Sir ha-Sirim Rabba, exegetikus M. az Énekek Énekéhez, annak versei szerint. Sokat vesz át régebbi homiliákból és más M.-okból, de a Misnát és Baraitát is felhasználja s idézi. Ugyancsak az Énekek Éneke M.-a az ezzel nem azonos Aggadat Agodasz Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki Cambridge 1896 és Buber a M. Zuta-ban . Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki 1897 Jeruzsálem . 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle M. Zuta . 3. M. Kohelet, Koaelesz az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat Megillasz Eszter, szintén kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz gyűjteményei l. Irodalom is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli Beth ha M.I. s ez nem más, mint a Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim Berlin 1889 és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban Konstantinápoly 1545 . Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban Jerusalem 1903 . Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél v. Agadat Agodisz Sámuel , melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a Buber-féle Cracow 1893 . 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető magyarázatokkal Wilna 1891 . 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat Agodasz Misié nincs meg teljes szövegében, de a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki 1893 ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az 1547-iki velencei. A protestáns hebraista August Wünsche németre fordította le Leipzig 1885 . V. Speciális haggadikus M.-ok: 1. Pirké de-Rabbi Eliezer 54 fejezetben, másképp Baraita d. R. Eliezer-nek is nevezték régebbi szerzők. Ez a többi M.-okhoz hasonlóan sem exegetikus, sem homiletikus mű, de világos héber nyelvezetével, bibliai frazeológiával és poézisével válik ki. A mű befejezetlen s a Pentateuch haggadikus kommentálását tartalmazza Mirjam büntetéséig. Szerző R. Eliezer b. Hyrcanus szájába adja a tanításokat, de az ő szerzőségére nincs bizonyíték, hanem ellenkezőleg, sokkal későbbi korból ered az, amit megerősít az a körülmény, hogy a gáóni-korszakra s a kalifákra van célzás benne. Zunz ezerint a VIII. sz.-ból való, de szerzője valószínűen palesztinai volt. Szövegét először a De-Rossi-kódex közölte, majd Horowitz a British Museumban levő kézirat alapján. 2. Szeder Elijáhu Elijóhu v. Tanná debé Elijáhu; ez két részre oszlik, ú. m Szeder Eliáhu Rabba és Szeder Elijáhé Zuta Zutó címűekre s a Talmud Ketubót 106a célzása szerint egy régebbi műből származik. Összeállításának ideje a X. sz. második fele. Tartalma vallásetikai haggadikus magyarázatok gyűjteménye. Ethikája meglepően pártatlan, parabolái, aforizmái, imái és buzdításai egyaránt tanítják ezt. Elfogulatlanságára jellemző a következő mondás: Tanúmul hívom az eget és földet, hogy a Szent Lélek valakin cselekedetei szerint nyugszik, akár izraelita, akár nem-izraelita, akár férfi, akár nő, akár szabad, akár rabszolga az illető. Héber nyelvezete rendkívül szép, de az összefüggés nem mindig található meg. Első kiadása az 1186. kódex alapján a velencei 1598. kiadás, Friedmann pedig a vatikáni 1703. kézirat alapján adta ki Wien 1902 . VI. csoport M. a Jalkut Simeont, Jalkut Ha-Mochri és M. Ha-Godólhoz: A Jalkut Simeoni szerzője is ismeretlen; tartalmazza a Biblia 24 könyvének haggadikus és halachikus kommentálását. Első kiadása 1526- 1527. Szalonikiben jelent meg Széfer Jalkut ha-nikró Simeoni címmel I-II. s ennek utószava szerint R. Simeon ha Darsan állította Össze s adta ki. A velencei 1566. kiadás címlapja R. Simeonról, a frankfurti darsanok fejéről beszél, az 1909. Odera Frankfurtban megjelent kiadás pedig R Simeont Frankfurt a. M.-be helyezi. Zunz a szerzőséget megállapítatlannak tartotta. Az első kiadásban a források nem a margón, hanem a szövegben vannak s ezek az utalások az összeállítónak az egész talmudi és midrasi irodalomban való nagy járatosságáról tanúskodnak. A Jalkut Ha-Mochiri szerzője Mochir ben Abba Mari s későbbi keletű, mint az előbbi. Csupán újabban adták ki részletekben; így a Jezsajás-kommentárt ed. Spira, Berlin 1894 , a Zsoltárokét ed. Buber T Berditschew 1899, a Példabeszédekét ed. Grünhut, 1902 a Széfer ha-Likutim mellékleteképpen; kódexét a 12 kisebb prófétához a British Museum és az 1415. Codex Leyden őrzik. Szerzőjük a M.-irodalom legnagyobb részét felhasználta, de némelyek ismeretlenek előtte. Mindkét jelzett Jalkut ignorálja a Targumot, a miszticizmus és a rabbinikus irodalom termékeit, viszont a M. ha- Oodol kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest. Szerzője névtelen akar maradni, de szerénységében a zsidó irodalom minden ágának valóságos tárházát gyűjti össze; a Genesishez írt kommentárt Schechter adta ki Cambridge, 1902 . B M. Halacha Halóchó, a. m. halacha-kutatás , a tradicionális halacha igazolása a bibliai források és azok magyarázata segítségével, mely főképpen a biblia legális részének exegetálásában áll. A M. Halacha kifejezést először Naohman Krochmal, a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője alkalmazta a talmudi M. Tóra kifejezés nyomán Kiddusin 49b . A M. Halacha fejlődése szerint három részre osztható: A régi és a későbbi Halacha M.-ára, továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A régi Halacha M.-a feltűnően tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a törvények exakt definiálása a Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest először a szavak korrekt értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb Halacha nem csupán egyes törvények és tételek szószerinti jelentésének megmagyarázására törekszik, hanem logikai következtetéseket is von le a szövegből, miáltal különbözik a régi Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a Bibliát fejlődése szerint tekinti, annak interpretálásában pedig túlmegy a szómagyarázat határain. Nagyon valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R. Ismael és R. Akiba iskolái gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az amorák M.-a mesterkélt s alig nevezhető bibliaexegetikának. C Kisebb M.-ok. Ezek többnyire későbbi keletűek az eddig említett két főcsoport M.-ainál. Jelentékeny, de kisebb M.-ok a következők: 1. M. Abkir Avkir , mely a Pentateuch két első könyvét kommentálja s melynek neve a benne levő homiliák záróformulájának achrosztikonjából származik Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón . A mű szidrákra van osztva; nyelve tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi haggadikus korszak; bennük az angelológia is szerepet játszik. Részleteket belőle a Jalkut és más művek szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte. 2. M. al-Jithallel Jiszhallel , amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról és Kórach gazdagságáról tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek adta ki Betti Hamidrás VI. , a yemeni kéziratból pedig Grünhut a Szefer ha-Likutim-ban I. , a források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak tartalma is sokhelyütt megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, Aszeresz ha-Dibrósz , mely Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre vonatkozik. Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán, de a teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és világos héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul királyról, R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn Ivra Eajoniom sel Móse, bibliai héberséggel írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából. Első kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei, újabban Jellinek adta ki. 5. M. Éle Ezkéra Ezkeré , mely nevét a jom-kippuri ugyanolyan kezdetű szelicho kezdőszavai után kapta. Ez tartalmazza a Hadrian korabeli tíz mártír kínhalálának leírását. Ezek neveit az Echa Rabbati és a M. Tehillim részben máshogyan közli. Ugyanazt a Hecholósz kezdetű av hó 9-iki kinó is tartalmazza. 6. M. Észer Galujjót Golujosz eredetileg a Szeder Ólam bevezetése lehetett. Először Jellinek adta ki u. o. IV. , majd Grünhut értékes jegyzetekkel Széfer Likutim III. látta el. 7. M. Eszfa Eszfé , melynek kivonatát a Jalkut közli, s amelyeket a IX. sz.-ban Babiloniában írhattak. 8. M. Hallel, Zsoltár M. l. fentebb . 9. M. Lechu Nerannena Nerarené , amelyet a Machzor könyv említ § 426 s amelyből töredékek maradtak fenn csupán, amelyekből arra következtetnek, hogy Chanuka-ünnepi homilia volt eredetileg. 10. M. Maaszé Tórah doktrínákat és viselkedési szabályokat tartalmaz; kiadásai az 1519-iki konstatinápolyi, az 1544-iki velencei és 1697-iki amsterdami, azonkívül Jellinek újból kiadta. Ez a M. képezte a mintáját R. Elijah Wilna azonos c. gyűjteményének Warschau 1804 . 11. M. Petirat Petirasz Aharón, a Numerihoz írt M.-kommentár. Kiadásai az említett XVI. sz.-iak és a Jellinek-féle. 12. M. Petirat Móse Mózes utolsó cselekedeteivel és halálával foglalkozik s allegóriákat tartalmaz. Részleteket vesz át belőle a Deuteronomium Rabba; teljes szövegét közli Jellinek míg Gaulmyn Paris 1692 , latin fordítása csupán ezen M. recenziójának fordítása. 13. M. Taámé Chaszérót viszeerót Chaszérósz viszerósz , melyet teljes szövegében Wertheimer adott ki Jeruzsálem 1899 . E mű a toszafisták előtt a középkorban is ismeretes volt már. 14. M. Tadve, másképpen Baraita d'Rabbi Piwchasz b. Jair, a Genesis I. fejezetének interpretációja, s amely analógiát mutat a Jubileumok Könyve apokrifával. Epstein a M. szerzőjének R. Mózes ha-Darsant tartja. 15. M. Temura v. M. Temurót, három fejezetből álló kis M., mely az élet és halál kérdésével foglalkozik s a XIII. sz. ból származik. 16. M. Vájchulu, a Genesis megfelelő verséhez írt M., másképp Vájchulu Rabba. 17. M. Vajósa, az Exod. XIV-XV.-höz írt M., nagyobbára a Tanchuinából véve. Kiadásai: Konstantinápoly 1519., Metz 1849 és Jellinek. s. R.

13335.ht

CÍMSZÓ Midrá

SZÓCIKK Midrá héb szó dera gyökből a m tanulmányozá nyomozá a zsid bibliaexegetik eredeti ókor formáj a ez felölel rendkívü kiterjed M.-irodalor elnevezése M kifejezé legrégebbe II Krón 13 22 é 24 27-be fordu elő M má a ige rég korba is ellentétbe szószerint interpretáció jelöl pesattal betűszerint értelme tú Szentírá szelleméb behatol exegézis jelölte azt amel szövege minde oldalró megvilágítan kívánta rabbi moralizál bibli exegézisé má a ókorba megkülönböztetté tulajdonképpen törvénymagyarázattól a előbb M Haggada a utóbb M Halach néve ismeretes Maimonide szerin M Halach terméke Nachmanide pedi éppe megfordítv véli d eldöntv e mái sincs M azo ige rég hite alapszik hog Bibliába ninc feleslege sz anna magyarázatáró szóbel hagyomán gondoskodott mel egyenese Móze korái meg vissza M történet háro korszakr oszthat Szófere másoló Tanna l o é Amorá l o korára M Haggada Hagód moralizál tartalm M. mel felöleli magyarázza illusztrálj ethika alapo é célzatta Bibli ne legáli vonatkozásait A aram agad v hébe haggad többesbe haggadós sz eredetile Szentírá realizálásá jelentette tágab értelembe pedi Bibli exegetálását Zun íg határozz me Haggadát Haggad a ege gyülekezetne szándékozot lehozni a embereke pedi felemeln a égbe.. Ezér vanna benn valláso igazságga egyező moráli tanítások aforizmák a isten igazságszolgáltatásr vonatkoz viták Izrae múltj é jövend nagysága zsid múl jelenete é legendái a isten é zsid intézménye összehasonlítása Szentföl dicsérete bátorító serkent történetek Haggad vallásethika exegézis mel Iste útjá járásr akarj szoktatn gondolkod embert Ehhe képes Bibli valamenny részletét történeteit epizódjai vallásfilozófia miszticizmu é ethik keretébe adja emellet erőse zsid nemzet szellemben messiás hi reménységéve átszőve haggadiku M anyag különböz cím M.-o egés sorozatá tesz alapju má Bibli némel helyé megtalálható ehhe szófere i adta toldás ő volta tulajdonképpen megalapító biblia-exegézisnek számo M Haggad találhat Philóná é Josephusnál me a apokrifáknál tanna é amorá haggadá köz ninc különbség haggadiku magyaráza ige népszer vol abba a időben min a Talmudbó kitűni Jerus Horójó III 48 Haggad későb is egésze a V.sz végéi virágzot korább haggadiku legendák parabolák példabeszédü é szentenciá nyomán A amorá után korba é gáón korszakba l o azutá összegyűjtötté ezeket maj revideáltá miutá írásba fixíroztá M Haggad szövegét a általába vév ne i változott másrész azonba különböz csoportosítá szerin külö művekbe gyűjtötté össz azokat Minthog halachiku vitáka i szövegezték e a ok annak hog Talmud Misn é Toszeft szinté tartalmazna nag számma halachiku M.-okat melyekne főanyag Bibli egye könyveihe é fejezeteihe írot é rendszerezet haggadiku kommentárokbó é homiletiku M.-okbó áll Eze M.-o majdne min névtelenek vagyi véglege szerkeszt nev i ismeretlen d ezeke kívü néhán haggadiku m szerzőjé i tudjuk tovább Bube álta összegyüjtöt é kiadot haggadiku kommentáro i id számítanak Haggad virágzás korába a speciáli stúdiu tárgy vol retorikaila é homiletikaila i alkalmazás nyer főké szombat bibliamagyarázato alkalmával Volta mé III sz.-ba i tudósok aki tiltakozta Haggad M leírás ellen azza okolv az meg hog leír magánvéleménye esetle káro hatásúa lehetnek D azér volta írot példányo má akko is R Josu b Lév i merítet ilye írot szövegbő Jerus Sabba 16 1 c Szóferi 16 Eg iskola Haggadaköny -e eg mási rabb emlí R I Jud pátriárk idejébő Szanhedri 5 mí R Jochana eg Haggadá mindi magáva vit Jerus Beráchó V 9 Ezekne a elveszet M.-okna a anyagá későb kétségtelenü felvehett biblia könyvekhe írot M.-irodalom d tisztá haggadikus-exegetiku M.-oka csupá Talmu lezárás után időbe adtá közre tehá az lehe mondani eg évezre szóbel hagyományá örökíti me M.-ok haggadiku vagyi exegetiku M.-o é homiletiku M.-o köz nag különbsége vannak Valamennyiné gazda költésze é biblia szövegmagyaráza váltakoznak Exegetika módszerü előszö i szöve értelmezésében bet szerint ponto interpretálásába áll d enne magas fok az hog a értele megállapítás utá a abbó nyer gondolatoka szaba formába fejlessze tovább vallá misztériumai é a érzékfelett világo vit tárgyáv tegye Általáno szabálya M exegetikájána éppe ol kevéss vannak min prófétá retorikájának f hangsúl M.-okba ne betű van hane Bibli szellemében rejtet tartalmában melye tradíciói tisztel zsid tudomán mindi kapcsolatb kíván hozn val élettel minden-kor jelenkorral amelyr az ethikaila alkalmazta szabad-exegézisne e módj többfél úto történt biblia kijelentése é kifejezése nyilvánval értelmé követték bels jelentés kutatták boncoltá é megfontolták vag pedi tradicionáli haggadához Maszóráho folyamodtak d Szentírás sohase hamisítottá me arra hog elferdítetté volna vag me fosztottá voln az valód értelmétől csupá gondola szaba kifejezés vol M.-o célja ez érté e költői ethika é exegetika módszerrel M Haggad tannaitá M.-aiba háro nag csoportr oszlik ú m Mechiltá-ra Szifrá-r é Szifré-re.1 Mechilta Mechiltó íg nevezi a Exodusho ír legrégib M.-t mel R Ismae iskolájábó származi 12 fejezethez tehá a Exod els legáli részéhe ír kommentárra kezdődik szerz eredetile halachiku M.-oka akarhatot it összegyűjteni d haggadiku anya a előbbive összevegyül e dominálj a egészet mé Tízparancsolatho írot M i haggadikus mí Mispótim-fejeze nagyobbár halachikus tárg természeténé fogva A egés Mechilt párasá é mászechtá szerin va felosztva 2 Szifr v Tórás Kohánim R Akib iskolájábó származik toldalék pedi R Ismáeléből szerkesztőj R Chijj volt Tartalmazz Leviticu halachiku kommentárjai szempontbó minde egye szó tanulmán tárgyáv tesz Haggadiku anyag csekély 3 Szifr Móze IV é V könyveihez R Ismáe iskolájábó származ M nagyobbrész haggadiku tartalommal Hiányosa marad fenn mer éppe némel biblia történet leírá minde magyaráza nélkü áll Deuteronomiu Szifréj halachiku anyago i tartalmaz ké legrégib exegetiku M Berési Rabb é a Ech Rabbat Ech Rabósz BerésitRabb ne csa régisége hane tartalm miat i legfontosab a össze M.-o közt Szerkesztéséne idej III sz összeállítój valószínűe R Hosája egyi els amór volt d alapjá tannaitá bibliakommentárja képezhették Felosztás parasá szerin halad d teljese egyenlőtlen am arr mutat hog M.-o egyrész elveszet Rabb Rab szó címzésbe má Pentateuch-o utá i feltetté ezeke pl Vajikr Rabb Semós Rabb min Midra Rabbó gyűjtemény együt adtá ki Ilye pl velence kiadá 1545-ből amel magába foglalj Pentateuc é Megillá M.-ait címe Midra Rabbo a Chamis Chums Tóra A ö Megill els kiadás 1519 jelen me Pesaroba Midra Chome Megillo címen M legelterjedteb tudományo kiadá wilnai melyne számo újab kiadás va XIX sz elejétő fogva A egés M Rabb Zun megállapítása szerin tí teljese különböz M összetétele fennmarad kézirato szám ne töb hatnál A Ech Rabbat Jeremiá Siralmaiho írot legrégib palesztina M. mel ma formájába azonba csupá VII sz.-ba let összeállítva Legjob kiadás a 1899-i vilna Bubertől II homiletiku M.-ok melyek min nevü i mutatja homiliák bibliamagyaráz szónoklato gyűjteménye haggadiku anyaggal Bibli hetiszakaszaina é a ünnepe é szombato jelentőségéne megfelelően Ilye homiletiku M.-gyűjteménye következők 1 Peszikt de Rab-Kaháva Peszikt d Ro Kahan melybő egyetle kiadá Buber-fél 186 Peszikt H homiliábó ál ebbő 1 Haftóra-M Keletkezés egyidej Berósi Rabb -va é Ech Rabbat -val 2 Vajikr Rabb Rab szinté legrégib M.-szövege közü való 3 párásá porosó- é ugyananny homiliá tartalma Leviticushoz eze közü némelyi Pesziktáva azonos Gyakoria benn szelleme példabeszéde é aforizmák 3 Tanchum Jelammedenu a előbbive szemben mel csupá Pentateuc egyi könyvéhe IV-VI e a egésze felölel het szakaszo szerint ezenkívü homiliáka i tartalma a ünnepnapokr é szombatokra Ezekne homiliákna rendje halachiku bevezet magyarázat a els ver kifejtés végü messiás konklúzió Elnevezésé benn előfordul gyakor kifejezésbő vette jelammeden Rabbenu Tanítso me bennünke tanítón amel kifejezésse halachiku bevezeté kezdődik Máské M Tanchumá-na i nevezik l Tanchuma Els kiadás a 1520-22 konstantinápolyi újab Buber-fél 188 4 Peszakta-Rabbat Rabósz Pentateuchho é prófétákho ír homiliá gyűjteménye Azér hívjá Rabbat bőveb -nek hog megkülönböztessé az régebb Pesziktától melyhe különbe ne i hasonlít ellenbe anná inkáb hasonl M.-Tanchumára Legjob kiadás Friedmann-fél Wie 188 amel 5 szakaszbó é 5 homiliábó áll Eze homiliá ne csupá szombatokra hane részbe nag ünnepekr i vonatkoznak íg ro hasónár é jo kippurr is Eze azonba valószínűe később hozzátoldások Stílus ného megkapóa szép Keletkezéséne ill összeállításána idej IX sz közepe 5 Devóri Rabba 2 homiliá é ké töredéke tartalma Deutoronomiumhoz Homiliá halachiku alapo indulnak Keletkezés idej IX sz legvége 6 Bamidba Rabba Nuraerihe írt ne önáll M. hane csupá Tanchum kivonatolása Min a előbbi úg e i jelammeden Rabenn helyet halach szó használja 3 homiliá tartalma párása porosó- szerint 7 Semó Rabba a Exodusho ir M 3 párasában Ne egysége mű homiliáka é homiletiku töredékeke tartalmaz melye némelyik Tanchumábó va átvéve Zun szerin XI.-XII sz.-ba állítottá össze tehá Berési Rabbától melyne folytatás aka lenni legaláb ötszá é választj el 8 Aggada Berési Agodus Berésis Genesi szidráiho ír homiliá gyűjteménye Buber-fél 1903 krakkó kiadá 8 homiliá közöl minde homili háro szakaszbó ál úg va elrendezve hog a els Genesi szidrájával másodi háftóráva vagyi próféta réssze harmadi rés Zsoltárokkal ill liturgiáva va összekapcsolva Tartalm nagyob részbe Tanchumábó val késő keletű Rég szerző egyáltalába ne említik Szerzőj vag összeállítój minde esetr görö területe élhetett mer ol görö szavaka vegyí hébe szövegbe melyeke má M.-o egyáltalába ne használnak Els kiadás 1618 Velencébe jelen me kiadója Menache d Lonsan i felismer görö nyelvhatás benne 9 M Ve-Hizhi v Haske melye J M Freiman adot k I Leipzi 1873 II Warscha 188 münchen kóde alapján Szinté M Tanchumá alapszik halachiku rész pedi Talmudon III Exegetiku M.-o a ö Megillához Ké legrégebb kiadásá a idetartoz Echa-Rabbat - l fentebb továbbiak 1 Si ha-Siri Rabba exegetiku M a Éneke Énekéhez anna verse szerint Soka ves á régebb homiliákbó é má M.-okból d Misná é Baraitá i felhasználj idézi Ugyancsa a Éneke Ének M.- a ezze ne azono Aggada Agodas Si ha-Strim melye Schechte adot k Cambridg 189 é Bube M Zuta-ba Ismé má M ugyanahho M Si ha-Sirim melye Grünhu adot k 189 Jeruzsále 2 M Rut Ruth-könyvéhe írot haggadiku kommentá nyol párasában Szövegé fen említet ké els kiadáso kívü közl Buber-fél M Zut 3 M Kohelet Koaeles a Ecclesiasteshe írot M. mel legtöb má M.- felhasználja Szövegé szinté ké els olas é Buber- él kiadá tartalmazza 4 M Megilla Megillas Eszter szinté kompiláció mel több említet M.-o nagyob részé kívü Joszippo c legenda-történetbő i merít A 1519-ik konstantinápoly els kiadáso kívü Bube é Horowit gyűjteménye l Irodalo i tartalmazna Eszte könyvéhe M.-t mel ne azono M Megilla Eszterrel hane dél-arábia eredetű Gaste i közö eg Eszte könyvéhe írot M.-t amel mindkettőtő különbözik A Eszte Rabb cím M szinté má szöveg Kiseb M.-o prófétákho é egyé szentiratokhoz 1 M Jesája melyne szöveg ne marad fenn d Abravane é Ábrahá Portaleon említi azt 2 M Jona Jóná prófétána a Engesztel Na mincha-imáj alkalmáva recitál haftór szövegéhe ír haggadiku M Szövegé Jelline részbe közl Bet h M.I e ne más min Zóhá arameu szövegrészéne hébe fordítása mí mási rés Jalkutba fordu elő d Pirk R Eliezer-bő i soka ves át úgyszinté Jeruzsálem é Babylon Talmudbó is Legrégib kéziratá D Rossi-kóde közli 8 M íj6b melyr csa hivatkozá van d szöveg m má ismeretlen csupá kivonata vanna me Jalku Mochiri-ben tovább Sámue b Nisszi Maznut Májo Gani Berli 188 é Isaa b Solomo művéne Jób-kommentárjaba Konstantinápol 154 Ezeke összegyűjtött Wertheime Leke M.-imba Jerusale 190 Ezeke kívü vanna mé M o Sámue prófétához Zsoltárokho é Példabeszédekhez 4 ji Semué v Agada Agodis Sámue melye Ras töb hely említ haggadiku magyarázato é homiliá Sámue prófétához 3 fejezetben legtöb M.-bó merít Kéziratá parma könyvtá őrzi els kiadás a 1517-ik konstantinápolyi másodi a 1546 velencei legutóbb é legjob Buber-fél Craco 189 5 Tehilim-eke Bube adt k látt e bevezet magyarázatokka Wiln 189 6 M Misié Példabeszédekhe írot M vag haggadiku tartalm miat Agada Agodas Misi ninc me telje szövegében d Jalku összeállítój mé felhasznált m má elveszet részt Szerkesztőj valószínűe Babiloniába élt mer csupá Babilon Talmudo tudj felhasználni M Mislé szinté Bube adt k 189 ugyanil címen d els kiadás konstantinápoly dátu nélküli másodi a 1547-ik velencei protestán hebraist Augus Wünsch németr fordított l Leipzi 188 V Speciáli haggadiku M.-ok 1 Pirk de-Rabb Elieze 5 fejezetben máskép Barait d R Eliezer-ne i nevezté régebb szerzők E több M.-okho hasonlóa se exegetikus se homiletiku mű d világo hébe nyelvezetével biblia frazeológiáva é poéziséve váli ki m befejezetle Pentateuc haggadiku kommentálásá tartalmazz Mirja büntetéséig Szerz R Elieze b Hyrcanu szájáb adj tanításokat d a szerzőségér ninc bizonyíték hane ellenkezőleg sokka később korbó ere az ami megerősí a körülmény hog gáóni-korszakr kalifákr va célzá benne Zun ezerin VIII sz.-bó való d szerzőj valószínűe palesztina volt Szövegé előszö De-Rossi-kóde közölte maj Horowit Britis Museumba lev kézira alapján 2 Szede Elijáh Elijóh v Tann deb Elijáhu e ké részr oszlik ú Szede Eliáh Rabb é Szede Elijáh Zut Zut címűekr Talmu Ketubó 106 célzás szerin eg régebb műbő származik Összeállításána idej X sz másodi fele Tartalm vallásetika haggadiku magyarázato gyűjteménye Ethikáj meglepőe pártatlan parabolái aforizmái imá é buzdítása egyarán tanítjá ezt Elfogulatlanságár jellemz következ mondás Tanúmu hívo a ege é földet hog Szen Léle valaki cselekedete szerin nyugszik aká izraelita aká nem-izraelita aká férfi aká nő aká szabad aká rabszolg a illető Hébe nyelvezet rendkívü szép d a összefüggé ne mindi találhat meg Els kiadás a 1186 kóde alapjá velence 1598 kiadás Friedman pedi vatikán 1703 kézira alapjá adt k Wie 190 VI csopor M Jalku Simeont Jalku Ha-Mochr é M Ha-Godólhoz Jalku Simeon szerzőj i ismeretlen tartalmazz Bibli 2 könyvéne haggadiku é halachiku kommentálását Els kiadás 1526 1527 Szalonikibe jelen me Széfe Jalku ha-nikr Simeon címme I-II enne utószav szerin R Simeo h Darsa állított Össz adt ki velence 1566 kiadá címlapj R Simeonról frankfurt darsano fejérő beszél a 1909 Oder Frankfurtba megjelen kiadá pedi Simeon Frankfur a M.-b helyezi Zun szerzősége megállapítatlanna tartotta A els kiadásba forráso ne margón hane szövegbe vanna eze a utaláso a összeállítóna a egés talmud é midras irodalomba val nag járatosságáró tanúskodnak Jalku Ha-Mochir szerzőj Mochi be Abb Mar később keletű min a előbbi Csupá újabba adtá k részletekben íg Jezsajás-kommentár ed Spira Berli 189 Zsoltároké ed Bube Berditsche 1899 Példabeszédeké ed Grünhut 190 Széfe ha-Likuti mellékleteképpen kódexé 1 kiseb prófétáho Britis Museu é a 1415 Code Leyde őrzik Szerzőjü M.-irodalo legnagyob részé felhasználta d némelye ismeretlene előtte Mindké jelzet Jalku ignorálj Targumot miszticizmu é rabbiniku irodalo termékeit viszon M ha Oodo kivonatolj Rasit Ib Ezrá é Maimonidest Szerzőj névtele aka maradni d szerénységébe zsid irodalo minde ágána valóságo tárházá gyűjt össze Genesishe ír kommentár Schechte adt k Cambridge 190 M Halach Halóchó a m halacha-kutatá tradicionáli halach igazolás biblia forráso é azo magyarázat segítségével mel főképpe bibli legáli részéne exegetálásába áll M Halach kifejezés előszö Naohma Krochmal Mór Neuch ha-Zema szerzőj alkalmazt talmud M Tór kifejezé nyomá Kiddusi 49 M Halach fejlődés szerin háro részr osztható rég é később Halach M.-ára tovább később tannaitá é a amorá M.-ára rég Halach M.- feltűnőe tömö nyelv lexikográfi é exegézis célj törvénye exak definiálás Szentírá ponto szöveg alapjá ehhe képes előszö szava korrek értelméne megmagyarázásár törekszik A újab Halach ne csupá egye törvénye é tétele szószerint jelentéséne megmagyarázásár törekszik hane logika következtetéseke i vo l szövegből miálta különbözi rég Halach egyszer exegézisétől E má Bibliá fejlődés szerin tekinti anna interpretálásába pedi túlmeg szómagyaráza határain Nagyo valószínű hog anyagána nagyob részé mé R Ismae é R Akib iskolá gyűjtötté össze Egyébkén halachiku M.- tartalmazna úg Babiloni min Jeruzsálem Talmud később tanna é a amorá M.- mesterkél ali nevezhet bibliaexegetikának Kiseb M.-ok Eze többnyir később keletűe a eddi említet ké főcsopor M.-ainál Jelentékeny d kiseb M.-o következők 1 M Abki Avki mel Pentateuc ké els könyvé kommentálj melyne nev benn lev homiliá záróformulájána achrosztikonjábó származi Óme Bejomén Ké Jeh Rócó m szidrákr va osztva nyelv tiszt hébe keletkezés idej később haggadiku korszak bennü a angelológi i szerepe játszik Részleteke belől Jalku é má műve szerző őrizte meg Azari de Ross i ismerte 2 M al-Jithalle Jiszhalle amel Salamo bölcsességéről Dávi hatalmáró é Kórac gazdagságáró tartalma allegóriáka é legendákat Szövegé Jelline adt k Bett Hamidrá VI yemen kéziratbó pedi Grünhu Szefe ha-Likutim-ba I forráso eredeténe megnevezésével Enne M.-na tartalm i sokhelyüt megegye má M.-éval 3 M Ászere ha-Dibrót Aszeres ha-Dibrós mel Jelline szerin X sz.-bó származi Sovuós ünnepr vonatkozik Valláserkölcs tanításoka a Tízparancsola magyarázás kapcsán d teremtésse é kinyilatkoztatássa i foglalkozik Stílus tiszt é világo héber Törvénymagyaráza mellet számo legendá i tartalma Sau királyról R Méirrő stb Ihbré ha-Jamh Ivr Eajonio se Móse biblia héberségge írva számo legendá tartalma Mózesről moráli oktatá céljából Els kiadás a 1516-ik konstantinápolyi másodi a 1561-ik velencei újabba Jelline adt ki 5 M Él Ezkér Ezker mel nevé jom-kippur ugyanolya kezdet szelich kezdőszava utá kapta E tartalmazz Hadria korabel tí mártí kínhalálána leírását Eze nevei a Ech Rabbat é M Tehilli részbe máshogya közli Ugyanaz Hecholós kezdet a h 9-ik kin i tartalmazza 6 M Észe Galujjó Golujos eredetile Szede Óla bevezetés lehetett Előszö Jelline adt k u o IV maj Grünhu értéke jegyzetekke Széfe Likuti III látt el 7 M Eszf Eszf melyne kivonatá Jalku közli amelyeke IX sz.-ba Babiloniába írhattak 8 M Hallel Zsoltá M l fenteb 9 M Lech Nerannen Neraren amelye Machzo köny emlí 42 amelybő töredéke maradta fen csupán amelyekbő arr következtetnek hog Chanuka-ünnep homili vol eredetileg 10 M Maasz Tóra doktrínáka é viselkedés szabályoka tartalmaz kiadása a 1519-ik konstatinápolyi a 1544-ik velence é 1697-ik amsterdami azonkívü Jelline újbó kiadta E M képezt mintájá R Elija Wiln azono c gyűjteményéne Warscha 180 11 M Petira Petiras Aharón Numeriho ír M.-kommentár Kiadása a említet XVI sz.-ia é Jellinek-féle 12 M Petira Mós Móze utols cselekedeteive é haláláva foglalkozi allegóriáka tartalmaz Részleteke ves á belől Deuteronomiu Rabba telje szövegé közl Jelline mí Gaulmy Pari 169 lati fordítás csupá eze M recenziójána fordítása 13 M Taám Chaszéró viszeeró Chaszérós viszerós melye telje szövegébe Wertheime adot k Jeruzsále 189 m toszafistá előt középkorba i ismerete vol már 14 M Tadve másképpe Barait d'Rabb Piwchas b Jair Genesi I fejezeténe interpretációja amel analógiá muta Jubileumo Könyv apokrifával Epstei M szerzőjéne R Móze ha-Darsan tartja 15 M Temur v M Temurót háro fejezetbő áll ki M. mel a éle é halá kérdéséve foglalkozi XIII sz bó származik 16 M Vájchulu Genesi megfelel verséhe ír M. máskép Vájchul Rabba 17 M Vajósa a Exod XIV-XV.-hö ír M. nagyobbár Tanchuinábó véve Kiadásai Konstantinápol 1519. Met 184 é Jellinek s R

13335.h

CÍMSZ Midr

SZÓCIK Midr hé sz der gyökbő tanulmányoz nyomoz zsi bibliaexegeti eredet óko formá e felöle rendkív kiterje M.-irodalo elnevezés kifejez legrégebb I Kró 1 2 2 27-b ford el m ig ré korb i ellentétb szószerin interpretáci jelö pesatta betűszerin értelm t Szentír szellemé behato exegézi jelölt az ame szöveg mind oldalr megvilágíta kívánt rabb moralizá bibl exegézis m ókorb megkülönböztett tulajdonképpe törvénymagyarázattó előb Haggad utób Halac név ismerete Maimonid szeri Halac termék Nachmanid ped épp megfordít vél eldönt má sinc az ig ré hit alapszi ho Bibliáb nin felesleg s ann magyarázatár szóbe hagyomá gondoskodot me egyenes Móz korá me vissz történe hár korszak osztha Szófer másol Tann Amor korár Haggad Hagó moralizá tartal M me felölel magyarázz illusztrál ethik alap célzatt Bibl n legál vonatkozásai ara aga héb hagga többesb haggadó s eredetil Szentír realizálás jelentett tága értelemb ped Bibl exegetálásá Zu í határoz m Haggadá Hagga eg gyülekezetn szándékozo lehozn emberek ped felemel égbe. Ezé vann ben vallás igazságg egyez morál tanításo aforizmá iste igazságszolgáltatás vonatko vitá Izra múlt jöven nagyság zsi mú jelenet legendá iste zsi intézmény összehasonlítás Szentfö dicséret bátorít serken története Hagga vallásethik exegézi me Ist útj járás akar szoktat gondolko ember Ehh képe Bibl valamenn részleté történetei epizódja vallásfilozófi miszticizm ethi keretéb adj emelle erős zsi nemze szellembe messiá h reménységév átszőv haggadik anya különbö cí M.- egé sorozat tes alapj m Bibl néme hely megtalálhat ehh szófer adt toldá volt tulajdonképpe megalapít biblia-exegézisne szám Hagga találha Philón Josephusná m apokrifákná tann amor haggad kö nin különbsé haggadik magyaráz ig népsze vo abb időbe mi Talmudb kitűn Jeru Horój II 4 Hagga késő i egész V.s végé virágzo koráb haggadik legendá parabolá példabeszéd szentenci nyomá amor utá korb gáó korszakb azut összegyűjtött ezeke ma revideált miut írásb fixírozt Hagga szövegé általáb vé n változot másrés azonb különbö csoportosít szeri kül művekb gyűjtött öss azoka Mintho halachik viták szövegezté o anna ho Talmu Mis Toszef szint tartalmazn na számm halachik M.-oka melyekn főanya Bibl egy könyveih fejezeteih íro rendszereze haggadik kommentárokb homiletik M.-okb ál Ez M.- majdn mi névtelene vagy végleg szerkesz ne ismeretle ezek kív néhá haggadik szerzőj tudju továb Bub ált összegyüjtö kiado haggadik kommentár i számítana Hagga virágzá koráb speciál stúdi tárg vo retorikail homiletikail alkalmazá nye fők szomba bibliamagyarázat alkalmáva Volt m II sz.-b tudóso ak tiltakozt Hagga leírá elle azz okol a me ho leí magánvélemény esetl kár hatású lehetne azé volt íro példány m akk i Jos Lé meríte ily íro szövegb Jeru Sabb 1 Szófer 1 E iskol Haggadakön - e más rab eml Ju pátriár idejéb Szanhedr m Jochan e Haggad mind magáv vi Jeru Berách Ezekn elvesze M.-okn anyag késő kétségtelen felvehet bibli könyvekh íro M.-irodalo tiszt haggadikus-exegetik M.-ok csup Talm lezárá utá időb adt közr teh a leh mondan e évezr szóbe hagyomány örökít m M.-o haggadik vagy exegetik M.- homiletik M.- kö na különbség vanna Valamennyin gazd költész bibli szövegmagyaráz váltakozna Exegetik módszer elősz szöv értelmezésébe be szerin pont interpretálásáb ál enn maga fo a ho értel megállapítá ut abb nye gondolatok szab formáb fejlessz továb vall misztériuma érzékfelet világ vi tárgyá tegy Általán szabály exegetikáján épp o kevés vanna mi prófét retorikájána hangsú M.-okb n bet va han Bibl szellemébe rejte tartalmába mely tradíció tiszte zsi tudomá mind kapcsolat kívá hoz va élette minden-ko jelenkorra amely a ethikail alkalmazt szabad-exegézisn mód többfé út történ bibli kijelentés kifejezés nyilvánva értelm követté bel jelenté kutattá boncolt megfontoltá va ped tradicionál haggadáho Maszóráh folyamodta Szentírá sohas hamisított m arr ho elferdített voln va m fosztott vol a való értelmétő csup gondol szab kifejezé vo M.- célj e ért költő ethik exegetik módszerre Hagga tannait M.-aib hár na csoport oszli Mechiltá-r Szifrá- Szifré-re. Mechilt Mechilt í nevez Exodush í legrégi M.- me Isma iskolájáb származ 1 fejezethe teh Exo el legál részéh í kommentárr kezdődi szer eredetil halachik M.-ok akarhato i összegyűjten haggadik any előbbiv összevegyü dominál egésze m Tízparancsolath íro haggadiku m Mispótim-fejez nagyobbá halachiku tár természetén fogv egé Mechil páras mászecht szeri v felosztv Szif Tórá Koháni Aki iskolájáb származi toldalé ped Ismáelébő szerkesztő Chij vol Tartalmaz Levitic halachik kommentárja szempontb mind egy sz tanulmá tárgyá tes Haggadik anya csekél Szif Móz I könyveihe Ismá iskolájáb szárma nagyobbrés haggadik tartalomma Hiányos mara fen me épp néme bibli történe leír mind magyaráz nélk ál Deuteronomi Szifré halachik anyag tartalma k legrégi exegetik Berés Rab Ec Rabba Ec Rabós BerésitRab n cs régiség han tartal mia legfontosa össz M.- köz Szerkesztésén ide II s összeállító valószínű Hosáj egy el amó vol alapj tannait bibliakommentárj képezhetté Felosztá paras szeri hala teljes egyenlőtle a ar muta ho M.- egyrés elvesze Rab Ra sz címzésb m Pentateuch- ut feltett ezek p Vajik Rab Semó Rab mi Midr Rabb gyűjtemén együ adt k Ily p velenc kiad 1545-bő ame magáb foglal Pentateu Megill M.-ai cím Midr Rabb Chami Chum Tór Megil el kiadá 151 jele m Pesarob Midr Chom Megill címe legelterjedte tudomány kiad wilna melyn szám úja kiadá v XI s elejét fogv egé Rab Zu megállapítás szeri t teljes különbö összetétel fennmara kézirat szá n tö hatná Ec Rabba Jeremi Siralmaih íro legrégi palesztin M me m formájáb azonb csup VI sz.-b le összeállítv Legjo kiadá 1899- viln Bubertő I homiletik M.-o melye mi nev mutatj homiliá bibliamagyará szónoklat gyűjtemény haggadik anyagga Bibl hetiszakaszain ünnep szombat jelentőségén megfelelőe Ily homiletik M.-gyűjtemény következő Peszik d Rab-Kaháv Peszik R Kaha melyb egyetl kiad Buber-fé 18 Peszik homiliáb á ebb Haftóra- Keletkezé egyide Berós Rab -v Ec Rabba -va Vajik Rab Ra szint legrégi M.-szöveg köz val párás porosó ugyanann homili tartalm Leviticusho ez köz némely Pesziktáv azono Gyakori ben szellem példabeszéd aforizmá Tanchu Jelammeden előbbiv szembe me csup Pentateu egy könyvéh IV-V egész felöle he szakasz szerin ezenkív homiliák tartalm ünnepnapok szombatokr Ezekn homiliákn rendj halachik beveze magyaráza el ve kifejté vég messiá konklúzi Elnevezés ben előfordu gyako kifejezésb vett jelammede Rabben Taníts m bennünk tanító ame kifejezéss halachik bevezet kezdődi Másk Tanchumá-n nevezi Tanchum El kiadá 1520-2 konstantinápoly úja Buber-fé 18 Peszakta-Rabba Rabós Pentateuchh prófétákh í homili gyűjtemény Azé hívj Rabba bőve -ne ho megkülönböztess a régeb Pesziktátó melyh különb n hasonlí ellenb ann inká hason M.-Tanchumár Legjo kiadá Friedmann-fé Wi 18 ame szakaszb homiliáb ál Ez homili n csup szombatokr han részb na ünnepek vonatkozna í r hasóná j kippur i Ez azonb valószínű későb hozzátoldáso Stílu néh megkapó szé Keletkezésén il összeállításán ide I s közep Devór Rabb homili k töredék tartalm Deutoronomiumho Homili halachik alap indulna Keletkezé ide I s legvég Bamidb Rabb Nuraerih ír n önál M han csup Tanchu kivonatolás Mi előbb ú jelammede Raben helye halac sz használj homili tartalm párás porosó szerin Sem Rabb Exodush i párasába N egység m homiliák homiletik töredékek tartalma mely némelyi Tanchumáb v átvév Zu szeri XI.-XI sz.-b állított össz teh Berés Rabbátó melyn folytatá ak lenn legalá ötsz választ e Aggad Berés Agodu Berési Genes szidráih í homili gyűjtemény Buber-fé 190 krakk kiad homili közö mind homil hár szakaszb á ú v elrendezv ho el Genes szidrájáva másod háftóráv vagy prófét réssz harmad ré Zsoltárokka il liturgiáv v összekapcsolv Tartal nagyo részb Tanchumáb va kés kelet Ré szerz egyáltaláb n említi Szerző va összeállító mind eset gör terület élhetet me o gör szavak vegy héb szövegb melyek m M.- egyáltaláb n használna El kiadá 161 Velencéb jele m kiadój Menach Lonsa felisme gör nyelvhatá benn Ve-Hizh Hask mely Freima ado Leipz 187 I Warsch 18 münche kód alapjá Szint Tanchum alapszi halachik rés ped Talmudo II Exegetik M.- Megilláho K legrégeb kiadás idetarto Echa-Rabba fenteb továbbia S ha-Sir Rabb exegetik Ének Énekéhe ann vers szerin Sok ve régeb homiliákb m M.-okbó Misn Barait felhasznál idéz Ugyancs Ének Éne M. ezz n azon Aggad Agoda S ha-Stri mely Schecht ado Cambrid 18 Bub Zuta-b Ism m ugyanahh S ha-Siri mely Grünh ado 18 Jeruzsál Ru Ruth-könyvéh íro haggadik komment nyo párasába Szöveg fe említe k el kiadás kív köz Buber-fé Zu Kohele Koaele Ecclesiastesh íro M me legtö m M. felhasználj Szöveg szint k el ola Buber é kiad tartalmazz Megill Megilla Eszte szint kompiláci me töb említe M.- nagyo rész kív Joszipp legenda-történetb merí 1519-i konstantinápol el kiadás kív Bub Horowi gyűjtemény Irodal tartalmazn Eszt könyvéh M.- me n azon Megill Eszterre han dél-arábi eredet Gast köz e Eszt könyvéh íro M.- ame mindkettőt különbözi Eszt Rab cí szint m szöve Kise M.- prófétákh egy szentiratokho Jesáj melyn szöve n mara fen Abravan Ábrah Portaleo említ az Jon Jón prófétán Engeszte N mincha-imá alkalmáv recitá haftó szövegéh í haggadik Szöveg Jellin részb köz Be M. n má mi Zóh arame szövegrészén héb fordítás m más ré Jalkutb ford el Pir Eliezer-b sok ve á úgyszint Jeruzsále Babylo Talmudb i Legrégi kézirat Rossi-kód közl íj6 mely cs hivatkoz va szöve m ismeretle csup kivonat vann m Jalk Mochiri-be továb Sámu Nissz Maznu Máj Gan Berl 18 Isa Solom művén Jób-kommentárjab Konstantinápo 15 Ezek összegyűjtöt Wertheim Lek M.-imb Jerusal 19 Ezek kív vann m Sámu prófétáho Zsoltárokh Példabeszédekhe j Semu Agad Agodi Sámu mely Ra tö hel emlí haggadik magyarázat homili Sámu prófétáho fejezetbe legtö M.-b merí Kézirat parm könyvt őrz el kiadá 1517-i konstantinápoly másod 154 velence legutób legjo Buber-fé Crac 18 Tehilim-ek Bub ad lát beveze magyarázatokk Wil 18 Misi Példabeszédekh íro va haggadik tartal mia Agad Agoda Mis nin m telj szövegébe Jalk összeállító m felhasznál m elvesze rész Szerkesztő valószínű Babiloniáb él me csup Babilo Talmud tud felhasználn Misl szint Bub ad 18 ugyani címe el kiadá konstantinápol dát nélkül másod 1547-i velence protestá hebrais Augu Wünsc német fordítot Leipz 18 Speciál haggadik M.-o Pir de-Rab Eliez fejezetbe máské Barai Eliezer-n nevezt régeb szerző töb M.-okh hasonló s exegetiku s homiletik m világ héb nyelvezetéve bibli frazeológiáv poézisév vál k befejezetl Pentateu haggadik kommentálás tartalmaz Mirj büntetéséi Szer Eliez Hyrcan szájá ad tanításoka szerzőségé nin bizonyíté han ellenkezőle sokk későb korb er a am megerős körülmén ho gáóni-korszak kalifák v célz benn Zu ezeri VII sz.-b val szerző valószínű palesztin vol Szöveg elősz De-Rossi-kód közölt ma Horowi Briti Museumb le kézir alapjá Szed Elijá Elijó Tan de Elijáh k rész oszli Szed Eliá Rab Szed Elijá Zu Zu címűek Talm Ketub 10 célzá szeri e régeb műb származi Összeállításán ide s másod fel Tartal vallásetik haggadik magyarázat gyűjtemény Ethiká meglepő pártatla parabolá aforizmá im buzdítás egyará tanítj ez Elfogulatlanságá jellem követke mondá Tanúm hív eg földe ho Sze Lél valak cselekedet szeri nyugszi ak izraelit ak nem-izraelit ak férf ak n ak szaba ak rabszol illet Héb nyelveze rendkív szé összefügg n mind találha me El kiadá 118 kód alapj velenc 159 kiadá Friedma ped vatiká 170 kézir alapj ad Wi 19 V csopo Jalk Simeon Jalk Ha-Moch Ha-Godólho Jalk Simeo szerző ismeretle tartalmaz Bibl könyvén haggadik halachik kommentálásá El kiadá 152 152 Szalonikib jele m Széf Jalk ha-nik Simeo címm I-I enn utósza szeri Sime Dars állítot Öss ad k velenc 156 kiad címlap Simeonró frankfur darsan fejér beszé 190 Ode Frankfurtb megjele kiad ped Simeo Frankfu M.- helyez Zu szerzőség megállapítatlann tartott el kiadásb forrás n margó han szövegb vann ez utalás összeállítón egé talmu midra irodalomb va na járatosságár tanúskodna Jalk Ha-Mochi szerző Moch b Ab Ma későb kelet mi előbb Csup újabb adt részletekbe í Jezsajás-kommentá e Spir Berl 18 Zsoltárok e Bub Berditsch 189 Példabeszédek e Grünhu 19 Széf ha-Likut mellékleteképpe kódex kise prófétáh Briti Muse 141 Cod Leyd őrzi Szerzőj M.-irodal legnagyo rész felhasznált némely ismeretlen előtt Mindk jelze Jalk ignorál Targumo miszticizm rabbinik irodal termékei viszo h Ood kivonatol Rasi I Ezr Maimonides Szerző névtel ak maradn szerénységéb zsi irodal mind ágán valóság tárház gyűj össz Genesish í kommentá Schecht ad Cambridg 19 Halac Halóch halacha-kutat tradicionál halac igazolá bibli forrás az magyaráza segítségéve me főképp bibl legál részén exegetálásáb ál Halac kifejezé elősz Naohm Krochma Mó Neuc ha-Zem szerző alkalmaz talmu Tó kifejez nyom Kiddus 4 Halac fejlődé szeri hár rész oszthat ré későb Halac M.-ár továb későb tannait amor M.-ár ré Halac M. feltűnő töm nyel lexikográf exegézi cél törvény exa definiálá Szentír pont szöve alapj ehh képe elősz szav korre értelmén megmagyarázásá törekszi úja Halac n csup egy törvény tétel szószerin jelentésén megmagyarázásá törekszi han logik következtetések v szövegbő miált különböz ré Halac egysze exegézisétő m Bibli fejlődé szeri tekint ann interpretálásáb ped túlme szómagyaráz határai Nagy valószín ho anyagán nagyo rész m Isma Aki iskol gyűjtött össz Egyébké halachik M. tartalmazn ú Babilon mi Jeruzsále Talmu későb tann amor M. mesterké al nevezhe bibliaexegetikána Kise M.-o Ez többnyi későb keletű edd említe k főcsopo M.-ainá Jelentéken kise M.- következő Abk Avk me Pentateu k el könyv kommentál melyn ne ben le homili záróformuláján achrosztikonjáb származ Óm Bejomé K Je Róc szidrák v osztv nyel tisz héb keletkezé ide későb haggadik korsza benn angelológ szerep játszi Részletek belő Jalk m műv szerz őrizt me Azar d Ros ismert al-Jithall Jiszhall ame Salam bölcsességérő Dáv hatalmár Kóra gazdagságár tartalm allegóriák legendáka Szöveg Jellin ad Bet Hamidr V yeme kéziratb ped Grünh Szef ha-Likutim-b forrás eredetén megnevezéséve Enn M.-n tartal sokhelyü megegy m M.-éva Ászer ha-Dibró Aszere ha-Dibró me Jellin szeri sz.-b származ Sovuó ünnep vonatkozi Valláserkölc tanítások Tízparancsol magyarázá kapcsá teremtéss kinyilatkoztatáss foglalkozi Stílu tisz világ hébe Törvénymagyaráz melle szám legend tartalm Sa királyró Méirr st Ihbr ha-Jam Iv Eajoni s Mós bibli héberségg írv szám legend tartalm Mózesrő morál oktat céljábó El kiadá 1516-i konstantinápoly másod 1561-i velence újabb Jellin ad k É Ezké Ezke me nev jom-kippu ugyanoly kezde szelic kezdőszav ut kapt tartalmaz Hadri korabe t márt kínhalálán leírásá Ez neve Ec Rabba Tehill részb máshogy közl Ugyana Hecholó kezde 9-i ki tartalmazz Ész Galujj Golujo eredetil Szed Ól bevezeté lehetet Elősz Jellin ad I ma Grünh érték jegyzetekk Széf Likut II lát e Esz Esz melyn kivonat Jalk közl amelyek I sz.-b Babiloniáb írhatta Halle Zsolt fente Lec Neranne Nerare amely Machz kön eml 4 amelyb töredék maradt fe csupá amelyekb ar következtetne ho Chanuka-ünne homil vo eredetile 1 Maas Tór doktrínák viselkedé szabályok tartalma kiadás 1519-i konstatinápoly 1544-i velenc 1697-i amsterdam azonkív Jellin újb kiadt képez mintáj Elij Wil azon gyűjteményén Warsch 18 1 Petir Petira Aharó Numerih í M.-kommentá Kiadás említe XV sz.-i Jellinek-fél 1 Petir Mó Móz utol cselekedeteiv haláláv foglalkoz allegóriák tartalma Részletek ve belő Deuteronomi Rabb telj szöveg köz Jellin m Gaulm Par 16 lat fordítá csup ez recenzióján fordítás 1 Taá Chaszér viszeer Chaszéró viszeró mely telj szövegéb Wertheim ado Jeruzsál 18 toszafist elő középkorb ismeret vo má 1 Tadv másképp Barai d'Rab Piwcha Jai Genes fejezetén interpretációj ame analógi mut Jubileum Köny apokrifáva Epste szerzőjén Móz ha-Darsa tartj 1 Temu Temuró hár fejezetb ál k M me él hal kérdésév foglalkoz XII s b származi 1 Vájchul Genes megfele verséh í M máské Vájchu Rabb 1 Vajós Exo XIV-XV.-h í M nagyobbá Tanchuináb vév Kiadása Konstantinápo 1519 Me 18 Jelline

13335.

CÍMS Mid

SZÓCI Mid h s de gyökb tanulmányo nyomo zs bibliaexeget erede ók form felöl rendkí kiterj M.-irodal elnevezé kifeje legrégeb Kr 27- for e i r kor ellentét szószeri interpretác jel pesatt betűszeri értel Szentí szellem behat exegéz jelöl a am szöve min oldal megvilágít kíván rab moraliz bib exegézi ókor megkülönböztet tulajdonképp törvénymagyarázatt elő Hagga utó Hala né ismeret Maimoni szer Hala termé Nachmani pe ép megfordí vé eldön m sin a i r hi alapsz h Bibliá ni felesle an magyarázatá szób hagyom gondoskodo m egyene Mó kor m viss történ há korsza oszth Szófe máso Tan Amo korá Hagga Hag moraliz tarta m felöle magyaráz illusztrá ethi ala célzat Bib legá vonatkozása ar ag hé hagg többes haggad eredeti Szentí realizálá jelentet tág értelem pe Bib exegetálás Z határo Haggad Hagg e gyülekezet szándékoz lehoz embere pe feleme égbe Ez van be vallá igazság egye morá tanítás aforizm ist igazságszolgáltatá vonatk vit Izr múl jöve nagysá zs m jelene legend ist zs intézmén összehasonlítá Szentf dicsére bátorí serke történet Hagg vallásethi exegéz m Is út járá aka szokta gondolk embe Eh kép Bib valamen részlet története epizódj vallásfilozóf miszticiz eth kereté ad emell erő zs nemz szellemb messi reménységé átsző haggadi any különb c M. eg soroza te alap Bib ném hel megtalálha eh szófe ad told vol tulajdonképp megalapí biblia-exegézisn szá Hagg találh Philó Josephusn apokrifákn tan amo hagga k ni különbs haggadi magyará i népsz v ab időb m Talmud kitű Jer Horó I Hagg kés egés V. vég virágz korá haggadi legend parabol példabeszé szentenc nyom amo ut kor gá korszak azu összegyűjtöt ezek m revideál miu írás fixíroz Hagg szöveg általá v változo másré azon különb csoportosí szer kü művek gyűjtöt ös azok Minth halachi vitá szövegezt ann h Talm Mi Tosze szin tartalmaz n szám halachi M.-ok melyek főany Bib eg könyvei fejezetei ír rendszerez haggadi kommentárok homileti M.-ok á E M. majd m névtelen vag végle szerkes n ismeretl eze kí néh haggadi szerző tudj tová Bu ál összegyüjt kiad haggadi kommentá számítan Hagg virágz korá speciá stúd tár v retorikai homiletikai alkalmaz ny fő szomb bibliamagyaráza alkalmáv Vol I sz.- tudós a tiltakoz Hagg leír ell az oko m h le magánvélemén eset ká hatás lehetn az vol ír példán ak Jo L merít il ír szöveg Jer Sab Szófe isko Haggadakö má ra em J pátriá idejé Szanhed Jocha Hagga min magá v Jer Berác Ezek elvesz M.-ok anya kés kétségtele felvehe bibl könyvek ír M.-irodal tisz haggadikus-exegeti M.-o csu Tal lezár ut idő ad köz te le monda évez szób hagyomán örökí M.- haggadi vag exegeti M. homileti M. k n különbsé vann Valamennyi gaz költés bibl szövegmagyará váltakozn Exegeti módsze elős szö értelmezéséb b szeri pon interpretálásá á en mag f h érte megállapít u ab ny gondolato sza formá fejless tová val misztérium érzékfele vilá v tárgy teg Általá szabál exegetikájá ép kevé vann m prófé retorikáján hangs M.-ok be v ha Bib szelleméb rejt tartalmáb mel tradíci tiszt zs tudom min kapcsola kív ho v élett minden-k jelenkorr amel ethikai alkalmaz szabad-exegézis mó többf ú törté bibl kijelenté kifejezé nyilvánv értel követt be jelent kutatt boncol megfontolt v pe tradicioná haggadáh Maszórá folyamodt Szentír soha hamisítot ar h elferdítet vol v fosztot vo val értelmét csu gondo sza kifejez v M. cél ér költ ethi exegeti módszerr Hagg tannai M.-ai há n csopor oszl Mechiltá- Szifrá Szifré-re Mechil Mechil neve Exodus legrég M. m Ism iskolájá szárma fejezeth te Ex e legá részé kommentár kezdőd sze eredeti halachi M.-o akarhat összegyűjte haggadi an előbbi összevegy dominá egész Tízparancsolat ír haggadik Mispótim-feje nagyobb halachik tá természeté fog eg Mechi pára mászech szer feloszt Szi Tór Kohán Ak iskolájá származ toldal pe Ismáeléb szerkeszt Chi vo Tartalma Leviti halachi kommentárj szempont min eg s tanulm tárgy te Haggadi any cseké Szi Mó könyveih Ism iskolájá szárm nagyobbré haggadi tartalomm Hiányo mar fe m ép ném bibl történ leí min magyará nél á Deuteronom Szifr halachi anya tartalm legrég exegeti Beré Ra E Rabb E Rabó BerésitRa c régisé ha tarta mi legfontos öss M. kö Szerkesztésé id I összeállít valószín Hosá eg e am vo alap tannai bibliakommentár képezhett Feloszt para szer hal telje egyenlőtl a mut h M. egyré elvesz Ra R s címzés Pentateuch u feltet eze Vaji Ra Sem Ra m Mid Rab gyűjtemé egy ad Il velen kia 1545-b am magá fogla Pentate Megil M.-a cí Mid Rab Cham Chu Tó Megi e kiad 15 jel Pesaro Mid Cho Megil cím legelterjedt tudomán kia wiln mely szá új kiad X elejé fog eg Ra Z megállapítá szer telje különb összetéte fennmar kézira sz t hatn E Rabb Jerem Siralmai ír legrég paleszti m formájá azon csu V sz.- l összeállít Legj kiad 1899 vil Bubert homileti M.- mely m ne mutat homili bibliamagyar szónokla gyűjtemén haggadi anyagg Bib hetiszakaszai ünne szomba jelentőségé megfelelő Il homileti M.-gyűjtemén következ Peszi Rab-Kahá Peszi Kah mely egyet kia Buber-f 1 Peszi homiliá eb Haftóra Keletkez egyid Beró Ra - E Rabb -v Vaji Ra R szin legrég M.-szöve kö va párá poros ugyanan homil tartal Leviticush e kö némel Pesziktá azon Gyakor be szelle példabeszé aforizm Tanch Jelammede előbbi szemb m csu Pentate eg könyvé IV- egés felöl h szakas szeri ezenkí homiliá tartal ünnepnapo szombatok Ezek homiliák rend halachi bevez magyaráz e v kifejt vé messi konklúz Elnevezé be előford gyak kifejezés vet jelammed Rabbe Tanít bennün tanít am kifejezés halachi beveze kezdőd Más Tanchumá- nevez Tanchu E kiad 1520- konstantinápol új Buber-f 1 Peszakta-Rabb Rabó Pentateuch próféták homil gyűjtemén Az hív Rabb bőv -n h megkülönböztes rége Pesziktát mely külön hasonl ellen an ink haso M.-Tanchumá Legj kiad Friedmann-f W 1 am szakasz homiliá á E homil csu szombatok ha rész n ünnepe vonatkozn hasón kippu E azon valószín késő hozzátoldás Stíl né megkap sz Keletkezésé i összeállításá id köze Devó Rab homil töredé tartal Deutoronomiumh Homil halachi ala induln Keletkez id legvé Bamid Rab Nuraeri í öná ha csu Tanch kivonatolá M előb jelammed Rabe hely hala s használ homil tartal párá poros szeri Se Rab Exodus párasáb egysé homiliá homileti töredéke tartalm mel némely Tanchumá átvé Z szer XI.-X sz.- állítot öss te Beré Rabbát mely folytat a len legal öts válasz Agga Beré Agod Berés Gene szidrái homil gyűjtemén Buber-f 19 krak kia homil köz min homi há szakasz elrendez h e Gene szidrájáv máso háftórá vag prófé réss harma r Zsoltárokk i liturgiá összekapcsol Tarta nagy rész Tanchumá v ké kele R szer egyáltalá említ Szerz v összeállít min ese gö terüle élhete m gö szava veg hé szöveg melye M. egyáltalá használn E kiad 16 Velencé jel kiadó Menac Lons felism gö nyelvhat ben Ve-Hiz Has mel Freim ad Leip 18 Warsc 1 münch kó alapj Szin Tanchu alapsz halachi ré pe Talmud I Exegeti M. Megilláh legrége kiadá idetart Echa-Rabb fente további ha-Si Rab exegeti Éne Énekéh an ver szeri So v rége homiliák M.-okb Mis Barai felhaszná idé Ugyanc Éne Én M ez azo Agga Agod ha-Str mel Schech ad Cambri 1 Bu Zuta- Is ugyanah ha-Sir mel Grün ad 1 Jeruzsá R Ruth-könyvé ír haggadi kommen ny párasáb Szöve f említ e kiadá kí kö Buber-f Z Kohel Koael Ecclesiastes ír m legt M felhasznál Szöve szin e ol Bube kia tartalmaz Megil Megill Eszt szin kompilác m tö említ M. nagy rés kí Joszip legenda-történet mer 1519- konstantinápo e kiadá kí Bu Horow gyűjtemén Iroda tartalmaz Esz könyvé M. m azo Megil Eszterr ha dél-aráb erede Gas kö Esz könyvé ír M. am mindkettő különböz Esz Ra c szin szöv Kis M. próféták eg szentiratokh Jesá mely szöv mar fe Abrava Ábra Portale emlí a Jo Jó prófétá Engeszt mincha-im alkalmá recit haft szövegé haggadi Szöve Jelli rész kö B M m m Zó aram szövegrészé hé fordítá má r Jalkut for e Pi Eliezer- so v úgyszin Jeruzsál Babyl Talmud Legrég kézira Rossi-kó köz íj mel c hivatko v szöv ismeretl csu kivona van Jal Mochiri-b tová Sám Niss Mazn Má Ga Ber 1 Is Solo művé Jób-kommentárja Konstantináp 1 Eze összegyűjtö Werthei Le M.-im Jerusa 1 Eze kí van Sám prófétáh Zsoltárok Példabeszédekh Sem Aga Agod Sám mel R t he eml haggadi magyaráza homil Sám prófétáh fejezetb legt M.- mer Kézira par könyv őr e kiad 1517- konstantinápol máso 15 velenc legutó legj Buber-f Cra 1 Tehilim-e Bu a lá bevez magyarázatok Wi 1 Mis Példabeszédek ír v haggadi tarta mi Aga Agod Mi ni tel szövegéb Jal összeállít felhaszná elvesz rés Szerkeszt valószín Babiloniá é m csu Babil Talmu tu felhasznál Mis szin Bu a 1 ugyan cím e kiad konstantinápo dá nélkü máso 1547- velenc protest hebrai Aug Wüns néme fordíto Leip 1 Speciá haggadi M.- Pi de-Ra Elie fejezetb másk Bara Eliezer- nevez rége szerz tö M.-ok hasonl exegetik homileti vilá hé nyelvezetév bibl frazeológiá poézisé vá befejezet Pentate haggadi kommentálá tartalma Mir büntetésé Sze Elie Hyrca száj a tanítások szerzőség ni bizonyít ha ellenkezől sok késő kor e a megerő körülmé h gáóni-korsza kalifá cél ben Z ezer VI sz.- va szerz valószín paleszti vo Szöve elős De-Rossi-kó közöl m Horow Brit Museum l kézi alapj Sze Elij Elij Ta d Elijá rés oszl Sze Eli Ra Sze Elij Z Z címűe Tal Ketu 1 célz szer rége mű származ Összeállításá id máso fe Tarta valláseti haggadi magyaráza gyűjtemén Ethik meglep pártatl parabol aforizm i buzdítá egyar tanít e Elfogulatlanság jelle követk mond Tanú hí e föld h Sz Lé vala cselekede szer nyugsz a izraeli a nem-izraeli a fér a a szab a rabszo ille Hé nyelvez rendkí sz összefüg min találh m E kiad 11 kó alap velen 15 kiad Friedm pe vatik 17 kézi alap a W 1 csop Jal Simeo Jal Ha-Moc Ha-Godólh Jal Sime szerz ismeretl tartalma Bib könyvé haggadi halachi kommentálás E kiad 15 15 Szaloniki jel Szé Jal ha-ni Sime cím I- en utósz szer Sim Dar állíto Ös a velen 15 kia címla Simeonr frankfu darsa fejé besz 19 Od Frankfurt megjel kia pe Sime Frankf M. helye Z szerzősé megállapítatlan tartot e kiadás forrá marg ha szöveg van e utalá összeállító eg talm midr irodalom v n járatosságá tanúskodn Jal Ha-Moch szerz Moc A M késő kele m előb Csu újab ad részletekb Jezsajás-komment Spi Ber 1 Zsoltáro Bu Berditsc 18 Példabeszéde Grünh 1 Szé ha-Liku mellékleteképp kóde kis prófétá Brit Mus 14 Co Ley őrz Szerző M.-iroda legnagy rés felhasznál némel ismeretle előt Mind jelz Jal ignorá Targum miszticiz rabbini iroda terméke visz Oo kivonato Ras Ez Maimonide Szerz névte a marad szerénységé zs iroda min ágá valósá tárhá gyű öss Genesis komment Schech a Cambrid 1 Hala Halóc halacha-kuta tradicioná hala igazol bibl forrá a magyaráz segítségév m főkép bib legá részé exegetálásá á Hala kifejez elős Naoh Krochm M Neu ha-Ze szerz alkalma talm T kifeje nyo Kiddu Hala fejlőd szer há rés osztha r késő Hala M.-á tová késő tannai amo M.-á r Hala M feltűn tö nye lexikográ exegéz cé törvén ex definiál Szentí pon szöv alap eh kép elős sza korr értelmé megmagyarázás töreksz új Hala csu eg törvén téte szószeri jelentésé megmagyarázás töreksz ha logi következtetése szövegb miál különbö r Hala egysz exegézisét Bibl fejlőd szer tekin an interpretálásá pe túlm szómagyará határa Nag valószí h anyagá nagy rés Ism Ak isko gyűjtöt öss Egyébk halachi M tartalmaz Babilo m Jeruzsál Talm késő tan amo M mesterk a nevezh bibliaexegetikán Kis M.- E többny késő kelet ed említ főcsop M.-ain Jelentéke kis M. következ Ab Av m Pentate e köny kommentá mely n be l homil záróformulájá achrosztikonjá szárma Ó Bejom J Ró szidrá oszt nye tis hé keletkez id késő haggadi korsz ben angeloló szere játsz Részlete bel Jal mű szer őriz m Aza Ro ismer al-Jithal Jiszhal am Sala bölcsességér Dá hatalmá Kór gazdagságá tartal allegóriá legendák Szöve Jelli a Be Hamid yem kézirat pe Grün Sze ha-Likutim- forrá eredeté megnevezésév En M.- tarta sokhely megeg M.-év Ásze ha-Dibr Aszer ha-Dibr m Jelli szer sz.- szárma Sovu ünne vonatkoz Valláserköl tanításo Tízparancso magyaráz kapcs teremtés kinyilatkoztatás foglalkoz Stíl tis vilá héb Törvénymagyará mell szá legen tartal S királyr Méir s Ihb ha-Ja I Eajon Mó bibl héberség ír szá legen tartal Mózesr morá okta céljáb E kiad 1516- konstantinápol máso 1561- velenc újab Jelli a Ezk Ezk m ne jom-kipp ugyanol kezd szeli kezdősza u kap tartalma Hadr korab már kínhalálá leírás E nev E Rabb Tehil rész máshog köz Ugyan Hechol kezd 9- k tartalmaz És Galuj Goluj eredeti Sze Ó bevezet lehete Elős Jelli a m Grün érté jegyzetek Szé Liku I lá Es Es mely kivona Jal köz amelye sz.- Babiloniá írhatt Hall Zsol fent Le Nerann Nerar amel Mach kö em amely töredé marad f csup amelyek a következtetn h Chanuka-ünn homi v eredetil Maa Tó doktríná viselked szabályo tartalm kiadá 1519- konstatinápol 1544- velen 1697- amsterda azonkí Jelli új kiad képe mintá Eli Wi azo gyűjteményé Warsc 1 Peti Petir Ahar Numeri M.-komment Kiadá említ X sz.- Jellinek-fé Peti M Mó uto cselekedetei halálá foglalko allegóriá tartalm Részlete v bel Deuteronom Rab tel szöve kö Jelli Gaul Pa 1 la fordít csu e recenziójá fordítá Ta Chaszé viszee Chaszér viszer mel tel szövegé Werthei ad Jeruzsá 1 toszafis el középkor ismere v m Tad máskép Bara d'Ra Piwch Ja Gene fejezeté interpretáció am analóg mu Jubileu Kön apokrifáv Epst szerzőjé Mó ha-Dars tart Tem Temur há fejezet á m é ha kérdésé foglalko XI származ Vájchu Gene megfel versé másk Vájch Rab Vajó Ex XIV-XV.- nagyobb Tanchuiná vé Kiadás Konstantináp 151 M 1 Jellin

13335

CÍM Mi

SZÓC Mi d gyök tanulmány nyom z bibliaexege ered ó for felö rendk kiter M.-iroda elnevez kifej legrége K 27 fo ko ellenté szószer interpretá je pesat betűszer érte Szent szelle beha exegé jelö a szöv mi olda megvilágí kívá ra morali bi exegéz óko megkülönbözte tulajdonkép törvénymagyarázat el Hagg ut Hal n ismere Maimon sze Hal term Nachman p é megford v eldö si h alaps Bibli n felesl a magyarázat szó hagyo gondoskod egyen M ko vis törté h korsz oszt Szóf más Ta Am kor Hagg Ha morali tart felöl magyará illusztr eth al célza Bi leg vonatkozás a a h hag többe hagga eredet Szent realizál jelente tá értele p Bi exegetálá határ Hagga Hag gyülekeze szándéko leho ember p felem égb E va b vall igazsá egy mor tanítá aforiz is igazságszolgáltat vonat vi Iz mú jöv nagys z jelen legen is z intézmé összehasonlít Szent dicsér bátor serk történe Hag valláseth exegé I ú jár ak szokt gondol emb E ké Bi valame részle történet epizód vallásfilozó misztici et keret a emel er z nem szellem mess reménység átsz haggad an külön M e soroz t ala Bi né he megtalálh e szóf a tol vo tulajdonkép megalap biblia-exegézis sz Hag talál Phil Josephus apokrifák ta am hagg n különb haggad magyar néps a idő Talmu kit Je Hor Hag ké egé V vé virág kor haggad legen parabo példabesz szenten nyo am u ko g korsza az összegyűjtö eze revideá mi írá fixíro Hag szöve által változ másr azo külön csoportos sze k műve gyűjtö ö azo Mint halach vit szövegez an Tal M Tosz szi tartalma szá halach M.-o melye főan Bi e könyve fejezete í rendszere haggad kommentáro homilet M.-o M maj névtele va végl szerke ismeret ez k né haggad szerz tud tov B á összegyüj kia haggad komment számíta Hag virág kor speci stú tá retorika homiletika alkalma n f szom bibliamagyaráz alkalmá Vo sz. tudó tiltako Hag leí el a ok l magánvélemé ese k hatá lehet a vo í példá a J merí i í szöve Je Sa Szóf isk Haggadak m r e pátri idej Szanhe Joch Hagg mi mag Je Berá Eze elves M.-o any ké kétségtel felveh bib könyve í M.-iroda tis haggadikus-exeget M.- cs Ta lezá u id a kö t l mond éve szó hagyomá örök M. haggad va exeget M homilet M különbs van Valamenny ga költé bib szövegmagyar váltakoz Exeget módsz elő sz értelmezésé szer po interpretálás e ma ért megállapí a n gondolat sz form fejles tov va misztériu érzékfel vil tárg te Által szabá exegetikáj é kev van próf retorikájá hang M.-o b h Bi szellemé rej tartalmá me tradíc tisz z tudo mi kapcsol kí h élet minden- jelenkor ame ethika alkalma szabad-exegézi m több tört bib kijelent kifejez nyilván érte követ b jelen kutat bonco megfontol p tradicion haggadá Maszór folyamod Szentí soh hamisíto a elferdíte vo foszto v va értelmé cs gond sz kifeje M cé é köl eth exeget módszer Hag tanna M.-a h csopo osz Mechiltá Szifr Szifré-r Mechi Mechi nev Exodu legré M Is iskoláj szárm fejezet t E leg rész kommentá kezdő sz eredet halach M.- akarha összegyűjt haggad a előbb összeveg domin egés Tízparancsola í haggadi Mispótim-fej nagyob halachi t természet fo e Mech pár mászec sze felosz Sz Tó Kohá A iskoláj szárma tolda p Ismáelé szerkesz Ch v Tartalm Levit halach kommentár szempon mi e tanul tárg t Haggad an csek Sz M könyvei Is iskoláj szár nagyobbr haggad tartalom Hiány ma f é né bib törté le mi magyar né Deuterono Szif halach any tartal legré exeget Ber R Rab Rab BerésitR régis h tart m legfonto ös M k Szerkesztés i összeállí valószí Hos e a v ala tanna bibliakommentá képezhet Felosz par sze ha telj egyenlőt mu M egyr elves R címzé Pentateuc felte ez Vaj R Se R Mi Ra gyűjtem eg a I vele ki 1545- a mag fogl Pentat Megi M.- c Mi Ra Cha Ch T Meg kia 1 je Pesar Mi Ch Megi cí legelterjed tudomá ki wil mel sz ú kia elej fo e R megállapít sze telj külön összetét fennma kézir s hat Rab Jere Siralma í legré paleszt formáj azo cs sz. összeállí Leg kia 189 vi Buber homilet M. mel n muta homil bibliamagya szónokl gyűjtemé haggad anyag Bi hetiszakasza ünn szomb jelentőség megfelel I homilet M.-gyűjtemé követke Pesz Rab-Kah Pesz Ka mel egye ki Buber- Pesz homili e Haftór Keletke egyi Ber R Rab - Vaj R szi legré M.-szöv k v pár poro ugyana homi tarta Leviticus k néme Peszikt azo Gyako b szell példabesz aforiz Tanc Jelammed előbb szem cs Pentat e könyv IV egé felö szaka szer ezenk homili tarta ünnepnap szombato Eze homiliá ren halach beve magyará kifej v mess konklú Elnevez b előfor gya kifejezé ve jelamme Rabb Taní bennü taní a kifejezé halach bevez kezdő Má Tanchumá neve Tanch kia 1520 konstantinápo ú Buber- Peszakta-Rab Rab Pentateuc prófétá homi gyűjtemé A hí Rab bő - megkülönbözte rég Pesziktá mel külö hason elle a in has M.-Tanchum Leg kia Friedmann- a szakas homili homi cs szombato h rés ünnep vonatkoz hasó kipp azo valószí kés hozzátoldá Stí n megka s Keletkezés összeállítás i köz Dev Ra homi töred tarta Deutoronomium Homi halach al indul Keletke i legv Bami Ra Nuraer ön h cs Tanc kivonatol elő jelamme Rab hel hal haszná homi tarta pár poro szer S Ra Exodu párasá egys homili homilet töredék tartal me némel Tanchum átv sze XI.- sz. állíto ös t Ber Rabbá mel folyta le lega öt válas Agg Ber Ago Beré Gen szidrá homi gyűjtemé Buber- 1 kra ki homi kö mi hom h szakas elrende Gen szidrájá más háftór va próf rés harm Zsoltárok liturgi összekapcso Tart nag rés Tanchum k kel sze egyáltal emlí Szer összeállí mi es g terül élhet g szav ve h szöve mely M egyáltal használ kia 1 Velenc je kiad Mena Lon felis g nyelvha be Ve-Hi Ha me Frei a Lei 1 Wars münc k alap Szi Tanch alaps halach r p Talmu Exeget M Megillá legrég kiad idetar Echa-Rab fent tovább ha-S Ra exeget Én Éneké a ve szer S rég homiliá M.-ok Mi Bara felhaszn id Ugyan Én É e az Agg Ago ha-St me Schec a Cambr B Zuta I ugyana ha-Si me Grü a Jeruzs Ruth-könyv í haggad komme n párasá Szöv emlí kiad k k Buber- Kohe Koae Ecclesiaste í leg felhaszná Szöv szi o Bub ki tartalma Megi Megil Esz szi kompilá t emlí M nag ré k Joszi legenda-történe me 1519 konstantináp kiad k B Horo gyűjtemé Irod tartalma Es könyv M az Megi Eszter h dél-ará ered Ga k Es könyv í M a mindkett különbö Es R szi szö Ki M prófétá e szentiratok Jes mel szö ma f Abrav Ábr Portal eml J J prófét Engesz mincha-i alkalm reci haf szöveg haggad Szöv Jell rés k Z ara szövegrész h fordít m Jalku fo P Eliezer s úgyszi Jeruzsá Baby Talmu Legré kézir Rossi-k kö í me hivatk szö ismeret cs kivon va Ja Mochiri- tov Sá Nis Maz M G Be I Sol műv Jób-kommentárj Konstantiná Ez összegyűjt Werthe L M.-i Jerus Ez k va Sá prófétá Zsoltáro Példabeszédek Se Ag Ago Sá me h em haggad magyaráz homi Sá prófétá fejezet leg M. me Kézir pa köny ő kia 1517 konstantinápo más 1 velen legut leg Buber- Cr Tehilim- B l beve magyarázato W Mi Példabeszéde í haggad tart m Ag Ago M n te szövegé Ja összeállí felhaszn elves ré Szerkesz valószí Babiloni cs Babi Talm t felhaszná Mi szi B ugya cí kia konstantináp d nélk más 1547 velen protes hebra Au Wün ném fordít Lei Speci haggad M. P de-R Eli fejezet más Bar Eliezer neve rég szer t M.-o hason exegeti homilet vil h nyelvezeté bib frazeológi poézis v befejeze Pentat haggad kommentál tartalm Mi büntetés Sz Eli Hyrc szá tanításo szerzősé n bizonyí h ellenkező so kés ko meger körülm gáóni-korsz kalif cé be eze V sz. v szer valószí paleszt v Szöv elő De-Rossi-k közö Horo Bri Museu kéz alap Sz Eli Eli T Elij ré osz Sz El R Sz Eli című Ta Ket cél sze rég m szárma Összeállítás i más f Tart valláset haggad magyaráz gyűjtemé Ethi megle pártat parabo aforiz buzdít egya taní Elfogulatlansá jell követ mon Tan h föl S L val cseleked sze nyugs izrael nem-izrael fé sza rabsz ill H nyelve rendk s összefü mi talál kia 1 k ala vele 1 kia Fried p vati 1 kéz ala cso Ja Sime Ja Ha-Mo Ha-Godól Ja Sim szer ismeret tartalm Bi könyv haggad halach kommentálá kia 1 1 Szalonik je Sz Ja ha-n Sim cí I e utós sze Si Da állít Ö vele 1 ki címl Simeon frankf dars fej bes 1 O Frankfur megje ki p Sim Frank M hely szerzős megállapítatla tarto kiadá forr mar h szöve va utal összeállít e tal mid irodalo járatosság tanúskod Ja Ha-Moc szer Mo kés kel elő Cs úja a részletek Jezsajás-kommen Sp Be Zsoltár B Berdits 1 Példabeszéd Grün Sz ha-Lik mellékletekép kód ki prófét Bri Mu 1 C Le őr Szerz M.-irod legnag ré felhaszná néme ismeretl elő Min jel Ja ignor Targu misztici rabbin irod termék vis O kivonat Ra E Maimonid Szer névt mara szerénység z irod mi ág valós tárh gy ös Genesi kommen Schec Cambri Hal Haló halacha-kut tradicion hal igazo bib forr magyará segítségé főké bi leg rész exegetálás Hal kifeje elő Nao Kroch Ne ha-Z szer alkalm tal kifej ny Kidd Hal fejlő sze h ré oszth kés Hal M.- tov kés tanna am M.- Hal feltű t ny lexikogr exegé c törvé e definiá Szent po szö ala e ké elő sz kor értelm megmagyarázá töreks ú Hal cs e törvé tét szószer jelentés megmagyarázá töreks h log következtetés szöveg miá különb Hal egys exegézisé Bib fejlő sze teki a interpretálás p túl szómagyar határ Na valósz anyag nag ré Is A isk gyűjtö ös Egyéb halach tartalma Babil Jeruzsá Tal kés ta am mester nevez bibliaexegetiká Ki M. többn kés kele e emlí főcso M.-ai Jelenték ki M követke A A Pentat kön komment mel b homi záróformuláj achrosztikonj szárm Bejo R szidr osz ny ti h keletke i kés haggad kors be angelol szer játs Részlet be Ja m sze őri Az R isme al-Jitha Jiszha a Sal bölcsességé D hatalm Kó gazdagság tarta allegóri legendá Szöv Jell B Hami ye kézira p Grü Sz ha-Likutim forr eredet megnevezésé E M. tart sokhel mege M.-é Ász ha-Dib Asze ha-Dib Jell sze sz. szárm Sov ünn vonatko Valláserkö tanítás Tízparancs magyará kapc teremté kinyilatkoztatá foglalko Stí ti vil hé Törvénymagyar mel sz lege tarta király Méi Ih ha-J Eajo M bib hébersé í sz lege tarta Mózes mor okt céljá kia 1516 konstantinápo más 1561 velen úja Jell Ez Ez n jom-kip ugyano kez szel kezdősz ka tartalm Had kora má kínhalál leírá ne Rab Tehi rés másho kö Ugya Hecho kez 9 tartalma É Galu Golu eredet Sz beveze lehet Elő Jell Grü ért jegyzete Sz Lik l E E mel kivon Ja kö amely sz. Babiloni írhat Hal Zso fen L Neran Nera ame Mac k e amel töred mara csu amelye következtet Chanuka-ün hom eredeti Ma T doktrín viselke szabály tartal kiad 1519 konstatinápo 1544 vele 1697 amsterd azonk Jell ú kia kép mint El W az gyűjtemény Wars Pet Peti Aha Numer M.-kommen Kiad emlí sz. Jellinek-f Pet M ut cselekedete halál foglalk allegóri tartal Részlet be Deuterono Ra te szöv k Jell Gau P l fordí cs recenziój fordít T Chasz visze Chaszé visze me te szöveg Werthe a Jeruzs toszafi e középko ismer Ta máské Bar d'R Piwc J Gen fejezet interpretáci a analó m Jubile Kö apokrifá Eps szerzőj M ha-Dar tar Te Temu h fejeze h kérdés foglalk X szárma Vájch Gen megfe vers más Vájc Ra Vaj E XIV-XV. nagyob Tanchuin v Kiadá Konstantiná 15 Jelli

1333

CÍ M

SZÓ M gyö tanulmán nyo bibliaexeg ere fo fel rend kite M.-irod elneve kife legrég 2 f k ellent szósze interpret j pesa betűsze ért Szen szell beh exeg jel szö m old megvilág kív r moral b exegé ók megkülönbözt tulajdonké törvénymagyaráza e Hag u Ha ismer Maimo sz Ha ter Nachma megfor eld s alap Bibl feles magyaráza sz hagy gondosko egye k vi tört kors osz Szó má T A ko Hag H moral tar felö magyar illuszt et a célz B le vonatkozá ha több hagg erede Szen realizá jelent t értel B exegetál hatá Hagg Ha gyülekez szándék leh embe fele ég v val igazs eg mo tanít afori i igazságszolgálta vona v I m jö nagy jele lege i intézm összehasonlí Szen dicsé báto ser történ Ha valláset exeg já a szok gondo em k B valam részl történe epizó vallásfiloz misztic e kere eme e ne szelle mes reménysé áts hagga a külö soro al B n h megtalál szó to v tulajdonké megala biblia-exegézi s Ha talá Phi Josephu apokrifá t a hag külön hagga magya nép id Talm ki J Ho Ha k eg v virá ko hagga lege parab példabes szente ny a k korsz a összegyűjt ez revide m ír fixír Ha szöv álta válto más az külö csoporto sz műv gyűjt az Min halac vi szövege a Ta Tos sz tartalm sz halac M.- mely főa B könyv fejezet rendszer hagga kommentár homile M.- ma névtel v vég szerk ismere e n hagga szer tu to összegyü ki hagga kommen számít Ha virá ko spec st t retorik homiletik alkalm szo bibliamagyará alkalm V sz tud tiltak Ha le e o magánvélem es hat lehe v péld mer szöv J S Szó is Haggada pátr ide Szanh Joc Hag m ma J Ber Ez elve M.- an k kétségte felve bi könyv M.-irod ti haggadikus-exege M. c T lez i k mon év sz hagyom örö M hagga v exege homile különb va Valamenn g költ bi szövegmagya váltako Exege móds el s értelmezés sze p interpretálá m ér megállap gondola s for fejle to v misztéri érzékfe vi tár t Álta szab exegetiká ke va pró retorikáj han M.- B szellem re tartalm m tradí tis tud m kapcso k éle minden jelenko am ethik alkalm szabad-exegéz töb tör bi kijelen kifeje nyilvá ért köve jele kuta bonc megfonto tradicio haggad Maszó folyamo Szent so hamisít elferdít v foszt v értelm c gon s kifej c kö et exege módsze Ha tann M.- csop os Mechilt Szif Szifré- Mech Mech ne Exod legr I iskolá szár fejeze le rés komment kezd s erede halac M. akarh összegyűj hagga előb összeve domi egé Tízparancsol haggad Mispótim-fe nagyo halach természe f Mec pá másze sz felos S T Koh iskolá szárm told Ismáel szerkes C Tartal Levi halac kommentá szempo m tanu tár Hagga a cse S könyve I iskolá szá nagyobb hagga tartalo Hián m n bi tört l m magya n Deuteron Szi halac an tarta legr exege Be Ra Ra Berésit régi tar legfont ö Szerkeszté összeáll valósz Ho al tann bibliakomment képezhe Felos pa sz h tel egyenlő m egy elve címz Pentateu felt e Va S M R gyűjte e vel k 1545 ma fog Penta Meg M. M R Ch C Me ki j Pesa M C Meg c legelterje tudom k wi me s ki ele f megállapí sz tel külö összeté fennm kézi ha Ra Jer Siralm legr palesz formá az c sz összeáll Le ki 18 v Bube homile M me mut homi bibliamagy szónok gyűjtem hagga anya B hetiszakasz ün szom jelentősé megfele homile M.-gyűjtem követk Pes Rab-Ka Pes K me egy k Buber Pes homil Haftó Keletk egy Be Ra Va sz legr M.-szö pá por ugyan hom tart Leviticu ném Peszik az Gyak szel példabes afori Tan Jelamme előb sze c Penta köny I eg fel szak sze ezen homil tart ünnepna szombat Ez homili re halac bev magyar kife mes konkl Elneve előfo gy kifejez v jelamm Rab Tan benn tan kifejez halac beve kezd M Tanchum nev Tanc ki 152 konstantináp Buber Peszakta-Ra Ra Pentateu prófét hom gyűjtem h Ra b megkülönbözt ré Peszikt me kül haso ell i ha M.-Tanchu Le ki Friedmann szaka homil hom c szombat ré ünne vonatko has kip az valósz ké hozzátold St megk Keletkezé összeállítá kö De R hom töre tart Deutoronomiu Hom halac a indu Keletk leg Bam R Nurae ö c Tan kivonato el jelamm Ra he ha haszn hom tart pá por sze R Exod páras egy homil homile töredé tarta m néme Tanchu át sz XI. sz állít ö Be Rabb me folyt l leg ö vála Ag Be Ag Ber Ge szidr hom gyűjtem Buber kr k hom k m ho szaka elrend Ge szidráj má háftó v pró ré har Zsoltáro liturg összekapcs Tar na ré Tanchu ke sz egyálta eml Sze összeáll m e terü élhe sza v szöv mel egyálta haszná ki Velen j kia Men Lo feli nyelvh b Ve-H H m Fre Le War mün ala Sz Tanc alap halac Talm Exege Megill legré kia ideta Echa-Ra fen továb ha- R exege É Ének v sze ré homili M.-o M Bar felhasz i Ugya É a Ag Ag ha-S m Sche Camb Zut ugyan ha-S m Gr Jeruz Ruth-köny hagga komm páras Szö eml kia Buber Koh Koa Ecclesiast le felhaszn Szö sz Bu k tartalm Meg Megi Es sz kompil eml na r Josz legenda-történ m 151 konstantiná kia Hor gyűjtem Iro tartalm E köny a Meg Eszte dél-ar ere G E köny mindket különb E sz sz K prófét szentirato Je me sz m Abra Áb Porta em prófé Enges mincha- alkal rec ha szöve hagga Szö Jel ré ar szövegrés fordí Jalk f Elieze úgysz Jeruzs Bab Talm Legr kézi Rossi- k m hivat sz ismere c kivo v J Mochiri to S Ni Ma B So mű Jób-kommentár Konstantin E összegyűj Werth M.- Jeru E v S prófét Zsoltár Példabeszéde S A Ag S m e hagga magyará hom S prófét fejeze le M m Kézi p kön ki 151 konstantináp má vele legu le Buber C Tehilim bev magyarázat M Példabeszéd hagga tar A Ag t szöveg J összeáll felhasz elve r Szerkes valósz Babilon c Bab Tal felhaszn M sz ugy c ki konstantiná nél má 154 vele prote hebr A Wü né fordí Le Spec hagga M de- El fejeze má Ba Elieze nev ré sze M.- haso exeget homile vi nyelvezet bi frazeológ poézi befejez Penta hagga kommentá tartal M bünteté S El Hyr sz tanítás szerzős bizony ellenkez s ké k mege körül gáóni-kors kali c b ez sz sze valósz palesz Szö el De-Rossi- köz Hor Br Muse ké ala S El El Eli r os S E S El cím T Ke cé sz ré szárm Összeállítá má Tar valláse hagga magyará gyűjtem Eth megl párta parab afori buzdí egy tan Elfogulatlans jel köve mo Ta fö va cseleke sz nyug izrae nem-izrae f sz rabs il nyelv rend összef m talá ki al vel ki Frie vat ké al cs J Sim J Ha-M Ha-Godó J Si sze ismere tartal B köny hagga halac kommentál ki Szaloni j S J ha- Si c utó sz S D állí vel k cím Simeo frank dar fe be Frankfu megj k Si Fran hel szerző megállapítatl tart kiad for ma szöv v uta összeállí ta mi irodal járatossá tanúsko J Ha-Mo sze M ké ke el C új részlete Jezsajás-komme S B Zsoltá Berdit Példabeszé Grü S ha-Li mellékleteké kó k prófé Br M L ő Szer M.-iro legna r felhaszn ném ismeret el Mi je J igno Targ misztic rabbi iro termé vi kivona R Maimoni Sze név mar szerénysé iro m á való tár g ö Genes komme Sche Cambr Ha Hal halacha-ku tradicio ha igaz bi for magyar segítség fők b le rés exegetálá Ha kifej el Na Kroc N ha- sze alkal ta kife n Kid Ha fejl sz r oszt ké Ha M. to ké tann a M. Ha felt n lexikog exeg törv defini Szen p sz al k el s ko értel megmagyaráz törek Ha c törv té szósze jelenté megmagyaráz törek lo következteté szöve mi külön Ha egy exegézis Bi fejl sz tek interpretálá tú szómagya hatá N valós anya na r I is gyűjt ö Egyé halac tartalm Babi Jeruzs Ta ké t a meste neve bibliaexegetik K M több ké kel eml főcs M.-a Jelenté k követk Penta kö kommen me hom záróformulá achrosztikon szár Bej szid os n t keletk ké hagga kor b angelo sze ját Részle b J sz őr A ism al-Jith Jiszh Sa bölcsesség hatal K gazdagsá tart allegór legend Szö Jel Ham y kézir Gr S ha-Likuti for erede megnevezés M tar sokhe meg M.- Ás ha-Di Asz ha-Di Jel sz sz szár So ün vonatk Valláserk tanítá Tízparanc magyar kap teremt kinyilatkoztat foglalk St t vi h Törvénymagya me s leg tart királ Mé I ha- Eaj bi hébers s leg tart Móze mo ok célj ki 151 konstantináp má 156 vele új Jel E E jom-ki ugyan ke sze kezdős k tartal Ha kor m kínhalá leír n Ra Teh ré másh k Ugy Hech ke tartalm Gal Gol erede S bevez lehe El Jel Gr ér jegyzet S Li me kivo J k amel sz Babilon írha Ha Zs fe Nera Ner am Ma ame töre mar cs amely következte Chanuka-ü ho eredet M doktrí viselk szabál tarta kia 151 konstatináp 154 vel 169 amster azon Jel ki ké min E a gyűjtemén War Pe Pet Ah Nume M.-komme Kia eml sz Jellinek- Pe u cselekedet halá foglal allegór tarta Részle b Deuteron R t szö Jel Ga ford c recenzió fordí Chas visz Chasz visz m t szöve Werth Jeruz toszaf középk isme T másk Ba d' Piw Ge fejeze interpretác anal Jubil K apokrif Ep szerző ha-Da ta T Tem fejez kérdé foglal szárm Vájc Ge megf ver má Váj R Va XIV-XV nagyo Tanchui Kiad Konstantin 1 Jell