13339.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: "Aggadat (Agodasz) Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki (Cambridge 1896 és Buber a M. Zuta-ban). Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki (1897 Jeruzsálem). 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle M. Zuta . 3. M. Kohelet, (Koaelesz) az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat (Megillasz) Eszter, szintén kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz gyűjteményei (l. Irodalom) is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli ( Beth ha M.I.)s ez nem más, mint a Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim (Berlin 1889) és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban (Konstantinápoly 1545). Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban (Jerusalem 1903). Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél (v. Agadat (Agodisz) Sámuel ), melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a Buber-féle (Cracow 1893). 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető magyarázatokkal (Wilna 1891). 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat (Agodasz) Misié nincs meg teljes szövegében, de a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki (1893) ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az "


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3339. címszó a lexikon => 602. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13339.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: Aggadat Agodasz Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki Cambridge 1896 és Buber a M. Zuta-ban . Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki 1897 Jeruzsálem . 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle M. Zuta . 3. M. Kohelet, Koaelesz az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat Megillasz Eszter, szintén kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz gyűjteményei l. Irodalom is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli Beth ha M.I. s ez nem más, mint a Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim Berlin 1889 és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban Konstantinápoly 1545 . Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban Jerusalem 1903 . Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél v. Agadat Agodisz Sámuel , melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a Buber-féle Cracow 1893 . 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető magyarázatokkal Wilna 1891 . 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat Agodasz Misié nincs meg teljes szövegében, de a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki 1893 ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az

13339.ht

CÍMSZÓ Midrá

SZÓCIKK Aggada Agodas Si ha-Strim melye Schechte adot k Cambridg 189 é Bube M Zuta-ba Ismé má M ugyanahho M Si ha-Sirim melye Grünhu adot k 189 Jeruzsále 2 M Rut Ruth-könyvéhe írot haggadiku kommentá nyol párasában Szövegé fen említet ké els kiadáso kívü közl Buber-fél M Zut 3 M Kohelet Koaeles a Ecclesiasteshe írot M. mel legtöb má M.- felhasználja Szövegé szinté ké els olas é Buber- él kiadá tartalmazza 4 M Megilla Megillas Eszter szinté kompiláció mel több említet M.-o nagyob részé kívü Joszippo c legenda-történetbő i merít A 1519-ik konstantinápoly els kiadáso kívü Bube é Horowit gyűjteménye l Irodalo i tartalmazna Eszte könyvéhe M.-t mel ne azono M Megilla Eszterrel hane dél-arábia eredetű Gaste i közö eg Eszte könyvéhe írot M.-t amel mindkettőtő különbözik A Eszte Rabb cím M szinté má szöveg Kiseb M.-o prófétákho é egyé szentiratokhoz 1 M Jesája melyne szöveg ne marad fenn d Abravane é Ábrahá Portaleon említi azt 2 M Jona Jóná prófétána a Engesztel Na mincha-imáj alkalmáva recitál haftór szövegéhe ír haggadiku M Szövegé Jelline részbe közl Bet h M.I e ne más min Zóhá arameu szövegrészéne hébe fordítása mí mási rés Jalkutba fordu elő d Pirk R Eliezer-bő i soka ves át úgyszinté Jeruzsálem é Babylon Talmudbó is Legrégib kéziratá D Rossi-kóde közli 8 M íj6b melyr csa hivatkozá van d szöveg m má ismeretlen csupá kivonata vanna me Jalku Mochiri-ben tovább Sámue b Nisszi Maznut Májo Gani Berli 188 é Isaa b Solomo művéne Jób-kommentárjaba Konstantinápol 154 Ezeke összegyűjtött Wertheime Leke M.-imba Jerusale 190 Ezeke kívü vanna mé M o Sámue prófétához Zsoltárokho é Példabeszédekhez 4 ji Semué v Agada Agodis Sámue melye Ras töb hely említ haggadiku magyarázato é homiliá Sámue prófétához 3 fejezetben legtöb M.-bó merít Kéziratá parma könyvtá őrzi els kiadás a 1517-ik konstantinápolyi másodi a 1546 velencei legutóbb é legjob Buber-fél Craco 189 5 Tehilim-eke Bube adt k látt e bevezet magyarázatokka Wiln 189 6 M Misié Példabeszédekhe írot M vag haggadiku tartalm miat Agada Agodas Misi ninc me telje szövegében d Jalku összeállítój mé felhasznált m má elveszet részt Szerkesztőj valószínűe Babiloniába élt mer csupá Babilon Talmudo tudj felhasználni M Mislé szinté Bube adt k 189 ugyanil címen d els kiadás konstantinápoly dátu nélküli másodi a

13339.h

CÍMSZ Midr

SZÓCIK Aggad Agoda S ha-Stri mely Schecht ado Cambrid 18 Bub Zuta-b Ism m ugyanahh S ha-Siri mely Grünh ado 18 Jeruzsál Ru Ruth-könyvéh íro haggadik komment nyo párasába Szöveg fe említe k el kiadás kív köz Buber-fé Zu Kohele Koaele Ecclesiastesh íro M me legtö m M. felhasználj Szöveg szint k el ola Buber é kiad tartalmazz Megill Megilla Eszte szint kompiláci me töb említe M.- nagyo rész kív Joszipp legenda-történetb merí 1519-i konstantinápol el kiadás kív Bub Horowi gyűjtemény Irodal tartalmazn Eszt könyvéh M.- me n azon Megill Eszterre han dél-arábi eredet Gast köz e Eszt könyvéh íro M.- ame mindkettőt különbözi Eszt Rab cí szint m szöve Kise M.- prófétákh egy szentiratokho Jesáj melyn szöve n mara fen Abravan Ábrah Portaleo említ az Jon Jón prófétán Engeszte N mincha-imá alkalmáv recitá haftó szövegéh í haggadik Szöveg Jellin részb köz Be M. n má mi Zóh arame szövegrészén héb fordítás m más ré Jalkutb ford el Pir Eliezer-b sok ve á úgyszint Jeruzsále Babylo Talmudb i Legrégi kézirat Rossi-kód közl íj6 mely cs hivatkoz va szöve m ismeretle csup kivonat vann m Jalk Mochiri-be továb Sámu Nissz Maznu Máj Gan Berl 18 Isa Solom művén Jób-kommentárjab Konstantinápo 15 Ezek összegyűjtöt Wertheim Lek M.-imb Jerusal 19 Ezek kív vann m Sámu prófétáho Zsoltárokh Példabeszédekhe j Semu Agad Agodi Sámu mely Ra tö hel emlí haggadik magyarázat homili Sámu prófétáho fejezetbe legtö M.-b merí Kézirat parm könyvt őrz el kiadá 1517-i konstantinápoly másod 154 velence legutób legjo Buber-fé Crac 18 Tehilim-ek Bub ad lát beveze magyarázatokk Wil 18 Misi Példabeszédekh íro va haggadik tartal mia Agad Agoda Mis nin m telj szövegébe Jalk összeállító m felhasznál m elvesze rész Szerkesztő valószínű Babiloniáb él me csup Babilo Talmud tud felhasználn Misl szint Bub ad 18 ugyani címe el kiadá konstantinápol dát nélkül másod

13339.

CÍMS Mid

SZÓCI Agga Agod ha-Str mel Schech ad Cambri 1 Bu Zuta- Is ugyanah ha-Sir mel Grün ad 1 Jeruzsá R Ruth-könyvé ír haggadi kommen ny párasáb Szöve f említ e kiadá kí kö Buber-f Z Kohel Koael Ecclesiastes ír m legt M felhasznál Szöve szin e ol Bube kia tartalmaz Megil Megill Eszt szin kompilác m tö említ M. nagy rés kí Joszip legenda-történet mer 1519- konstantinápo e kiadá kí Bu Horow gyűjtemén Iroda tartalmaz Esz könyvé M. m azo Megil Eszterr ha dél-aráb erede Gas kö Esz könyvé ír M. am mindkettő különböz Esz Ra c szin szöv Kis M. próféták eg szentiratokh Jesá mely szöv mar fe Abrava Ábra Portale emlí a Jo Jó prófétá Engeszt mincha-im alkalmá recit haft szövegé haggadi Szöve Jelli rész kö B M m m Zó aram szövegrészé hé fordítá má r Jalkut for e Pi Eliezer- so v úgyszin Jeruzsál Babyl Talmud Legrég kézira Rossi-kó köz íj mel c hivatko v szöv ismeretl csu kivona van Jal Mochiri-b tová Sám Niss Mazn Má Ga Ber 1 Is Solo művé Jób-kommentárja Konstantináp 1 Eze összegyűjtö Werthei Le M.-im Jerusa 1 Eze kí van Sám prófétáh Zsoltárok Példabeszédekh Sem Aga Agod Sám mel R t he eml haggadi magyaráza homil Sám prófétáh fejezetb legt M.- mer Kézira par könyv őr e kiad 1517- konstantinápol máso 15 velenc legutó legj Buber-f Cra 1 Tehilim-e Bu a lá bevez magyarázatok Wi 1 Mis Példabeszédek ír v haggadi tarta mi Aga Agod Mi ni tel szövegéb Jal összeállít felhaszná elvesz rés Szerkeszt valószín Babiloniá é m csu Babil Talmu tu felhasznál Mis szin Bu a 1 ugyan cím e kiad konstantinápo dá nélkü máso

13339

CÍM Mi

SZÓC Agg Ago ha-St me Schec a Cambr B Zuta I ugyana ha-Si me Grü a Jeruzs Ruth-könyv í haggad komme n párasá Szöv emlí kiad k k Buber- Kohe Koae Ecclesiaste í leg felhaszná Szöv szi o Bub ki tartalma Megi Megil Esz szi kompilá t emlí M nag ré k Joszi legenda-történe me 1519 konstantináp kiad k B Horo gyűjtemé Irod tartalma Es könyv M az Megi Eszter h dél-ará ered Ga k Es könyv í M a mindkett különbö Es R szi szö Ki M prófétá e szentiratok Jes mel szö ma f Abrav Ábr Portal eml J J prófét Engesz mincha-i alkalm reci haf szöveg haggad Szöv Jell rés k Z ara szövegrész h fordít m Jalku fo P Eliezer s úgyszi Jeruzsá Baby Talmu Legré kézir Rossi-k kö í me hivatk szö ismeret cs kivon va Ja Mochiri- tov Sá Nis Maz M G Be I Sol műv Jób-kommentárj Konstantiná Ez összegyűjt Werthe L M.-i Jerus Ez k va Sá prófétá Zsoltáro Példabeszédek Se Ag Ago Sá me h em haggad magyaráz homi Sá prófétá fejezet leg M. me Kézir pa köny ő kia 1517 konstantinápo más 1 velen legut leg Buber- Cr Tehilim- B l beve magyarázato W Mi Példabeszéde í haggad tart m Ag Ago M n te szövegé Ja összeállí felhaszn elves ré Szerkesz valószí Babiloni cs Babi Talm t felhaszná Mi szi B ugya cí kia konstantináp d nélk más

1333

CÍ M

SZÓ Ag Ag ha-S m Sche Camb Zut ugyan ha-S m Gr Jeruz Ruth-köny hagga komm páras Szö eml kia Buber Koh Koa Ecclesiast le felhaszn Szö sz Bu k tartalm Meg Megi Es sz kompil eml na r Josz legenda-történ m 151 konstantiná kia Hor gyűjtem Iro tartalm E köny a Meg Eszte dél-ar ere G E köny mindket különb E sz sz K prófét szentirato Je me sz m Abra Áb Porta em prófé Enges mincha- alkal rec ha szöve hagga Szö Jel ré ar szövegrés fordí Jalk f Elieze úgysz Jeruzs Bab Talm Legr kézi Rossi- k m hivat sz ismere c kivo v J Mochiri to S Ni Ma B So mű Jób-kommentár Konstantin E összegyűj Werth M.- Jeru E v S prófét Zsoltár Példabeszéde S A Ag S m e hagga magyará hom S prófét fejeze le M m Kézi p kön ki 151 konstantináp má vele legu le Buber C Tehilim bev magyarázat M Példabeszéd hagga tar A Ag t szöveg J összeáll felhasz elve r Szerkes valósz Babilon c Bab Tal felhaszn M sz ugy c ki konstantiná nél má