13824.htm

CÍMSZÓ: Pedagógia

SZÓCIKK: "Az alapelv ez volt: «Jó a Tóra tanulása, de csak, ha moralitással van egybekapcsolva». A diszciplínára sokat adtak s a gyermek három napnál több mulasztás után szigorú intelmet kapott. A tanulók jutalmazása a nyilvánosság előtt történt. Fenyítő eszközhöz a tanítónak csak végső esetben volt szabad folyamodnia. A Talmud részletesen foglalkozik a memória edzésével s annak módszereivel (Sabbat 63a; Abót III. 10 ; Jóma 71a; Beráchót 28b ; Magilla 6b, 32a; Erubin 54b és 97b). A középkori zsidóság a legszomorúbb és legirtózatosabb sötét időkben is megőrizte a tanulásba vetett hitét s erről az egész zsidó történelem tanúskodik úgy a román államok, mint a német-szláv területen. Abban az időben, amikor a pápai követ Rheimsban azzal dicsekedett, hogy Szt. Péter utódai nem olvasnak filozófusokat, mert Péter maga sem ismerte azokat s mégis a mennyország őre lett, a zsidók ghettóikban nehéz héber- arameus szövegeket tanulmányoztak, a filológia, exegetika, vallásbölcsészeti, jogtudomány és az anatómia foglalkoztatta őket. L. Akadémiák I., II.; Gáóni korszak, Jesiva. Irodalom. -L. Grossmann (Jew. Encyclop.) ; Strassburger, Geschichte d. Erziehung a. d. Unterrichts bei dem Israeliten (Stuttgart 1885) ; Zuntz, Lebensbilder aus d. Geschichte d. Juden im Ma. I. Erziehung ; Berliner Aus dem inneren Leben d. deutschen Juden im Ma. (2. kiad. 1900) ; Schechter, Studies in Judaism (London 1896); I. Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages (1896); S. Marcus, Pädagogik (l. israelit Volkes (Wien 1877); Wolff Der Jüdische Lehrer (Rostock 1882); S R Hirsch, Von d. Beziehungen d. allgem. Bildungselemente f. d. spec. jüdischen Bildung (Frankfurt 1867); S. Maybaum, Methodik d. jüdischen Religionsunterrichts (1896). Güdemann, Geschichte d. Erziehungswesen bei den abendländischeu Juden I-II."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3824. címszó a lexikon => 689. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13824.htm

CÍMSZÓ: Pedagógia

SZÓCIKK: Az alapelv ez volt: Jó a Tóra tanulása, de csak, ha moralitással van egybekapcsolva . A diszciplínára sokat adtak s a gyermek három napnál több mulasztás után szigorú intelmet kapott. A tanulók jutalmazása a nyilvánosság előtt történt. Fenyítő eszközhöz a tanítónak csak végső esetben volt szabad folyamodnia. A Talmud részletesen foglalkozik a memória edzésével s annak módszereivel Sabbat 63a; Abót III. 10 ; Jóma 71a; Beráchót 28b ; Magilla 6b, 32a; Erubin 54b és 97b . A középkori zsidóság a legszomorúbb és legirtózatosabb sötét időkben is megőrizte a tanulásba vetett hitét s erről az egész zsidó történelem tanúskodik úgy a román államok, mint a német-szláv területen. Abban az időben, amikor a pápai követ Rheimsban azzal dicsekedett, hogy Szt. Péter utódai nem olvasnak filozófusokat, mert Péter maga sem ismerte azokat s mégis a mennyország őre lett, a zsidók ghettóikban nehéz héber- arameus szövegeket tanulmányoztak, a filológia, exegetika, vallásbölcsészeti, jogtudomány és az anatómia foglalkoztatta őket. L. Akadémiák I., II.; Gáóni korszak, Jesiva. Irodalom. -L. Grossmann Jew. Encyclop. ; Strassburger, Geschichte d. Erziehung a. d. Unterrichts bei dem Israeliten Stuttgart 1885 ; Zuntz, Lebensbilder aus d. Geschichte d. Juden im Ma. I. Erziehung ; Berliner Aus dem inneren Leben d. deutschen Juden im Ma. 2. kiad. 1900 ; Schechter, Studies in Judaism London 1896 ; I. Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages 1896 ; S. Marcus, Pädagogik l. israelit Volkes Wien 1877 ; Wolff Der Jüdische Lehrer Rostock 1882 ; S R Hirsch, Von d. Beziehungen d. allgem. Bildungselemente f. d. spec. jüdischen Bildung Frankfurt 1867 ; S. Maybaum, Methodik d. jüdischen Religionsunterrichts 1896 . Güdemann, Geschichte d. Erziehungswesen bei den abendländischeu Juden I-II.

13824.ht

CÍMSZÓ Pedagógi

SZÓCIKK A alapel e volt J Tór tanulása d csak h moralitássa va egybekapcsolv diszciplínár soka adta gyerme háro napná töb mulasztá utá szigor intelme kapott tanuló jutalmazás nyilvánossá előt történt Fenyít eszközhö tanítóna csa végs esetbe vol szaba folyamodnia Talmu részletese foglalkozi memóri edzéséve anna módszereive Sabba 63a Abó III 1 Jóm 71a Beráchó 28 Magill 6b 32a Erubi 54 é 97 középkor zsidósá legszomorúb é legirtózatosab söté időkbe i megőrizt tanulásb vetet hité errő a egés zsid történele tanúskodi úg romá államok min német-szlá területen Abba a időben amiko pápa köve Rheimsba azza dicsekedett hog Szt Péte utóda ne olvasna filozófusokat mer Péte mag se ismert azoka mégi mennyorszá őr lett zsidó ghettóikba nehé héber arameu szövegeke tanulmányoztak filológia exegetika vallásbölcsészeti jogtudomán é a anatómi foglalkoztatt őket L Akadémiá I. II. Gáón korszak Jesiva Irodalom -L Grossman Jew Encyclop Strassburger Geschicht d Erziehun a d Unterricht be de Israelite Stuttgar 188 Zuntz Lebensbilde au d Geschicht d Jude i Ma I Erziehun Berline Au de innere Lebe d deutsche Jude i Ma 2 kiad 190 Schechter Studie i Judais Londo 189 I Abrahams Jewis Lif i th Middl Age 189 S Marcus Pädagogi l israeli Volke Wie 187 Wolf De Jüdisch Lehre Rostoc 188 Hirsch Vo d Beziehunge d allgem Bildungselement f d spec jüdische Bildun Frankfur 186 S Maybaum Methodi d jüdische Religionsunterricht 189 Güdemann Geschicht d Erziehungswese be de abendländische Jude I-II

13824.h

CÍMSZ Pedagóg

SZÓCIK alape vol Tó tanulás csa moralitáss v egybekapcsol diszciplíná sok adt gyerm hár napn tö mulaszt ut szigo intelm kapot tanul jutalmazá nyilvánoss elő történ Fenyí eszközh tanítón cs vég esetb vo szab folyamodni Talm részletes foglalkoz memór edzésév ann módszereiv Sabb 63 Ab II Jó 71 Berách 2 Magil 6 32 Erub 5 9 középko zsidós legszomorú legirtózatosa söt időkb megőriz tanulás vete hit err egé zsi történel tanúskod ú rom államo mi német-szl területe Abb időbe amik páp köv Rheimsb azz dicsekedet ho Sz Pét utód n olvasn filozófusoka me Pét ma s ismer azok még mennyorsz ő let zsid ghettóikb neh hébe arame szövegek tanulmányozta filológi exegetik vallásbölcsészet jogtudomá anatóm foglalkoztat őke Akadémi I II Gáó korsza Jesiv Irodalo - Grossma Je Encyclo Strassburge Geschich Erziehu Unterrich b d Israelit Stuttga 18 Zunt Lebensbild a Geschich Jud M Erziehu Berlin A d inner Leb deutsch Jud M kia 19 Schechte Studi Judai Lond 18 Abraham Jewi Li t Midd Ag 18 Marcu Pädagog israel Volk Wi 18 Wol D Jüdisc Lehr Rosto 18 Hirsc V Beziehung allge Bildungselemen spe jüdisch Bildu Frankfu 18 Maybau Method jüdisch Religionsunterrich 18 Güdeman Geschich Erziehungswes b d abendländisch Jud I-I

13824.

CÍMS Pedagó

SZÓCI alap vo T tanulá cs moralitás egybekapcso diszciplín so ad gyer há nap t mulasz u szig intel kapo tanu jutalmaz nyilvános el törté Feny eszköz tanító c vé eset v sza folyamodn Tal részlete foglalko memó edzésé an módszerei Sab 6 A I J 7 Berác Magi 3 Eru középk zsidó legszomor legirtózatos sö idők megőri tanulá vet hi er eg zs történe tanúsko ro állam m német-sz terület Ab időb ami pá kö Rheims az dicsekede h S Pé utó olvas filozófusok m Pé m isme azo mé mennyors le zsi ghettóik ne héb aram szövege tanulmányozt filológ exegeti vallásbölcsésze jogtudom anató foglalkozta ők Akadém I Gá korsz Jesi Irodal Grossm J Encycl Strassburg Geschic Erzieh Unterric Israeli Stuttg 1 Zun Lebensbil Geschic Ju Erzieh Berli inne Le deutsc Ju ki 1 Schecht Stud Juda Lon 1 Abraha Jew L Mid A 1 Marc Pädago israe Vol W 1 Wo Jüdis Leh Rost 1 Hirs Beziehun allg Bildungseleme sp jüdisc Bild Frankf 1 Mayba Metho jüdisc Religionsunterric 1 Güdema Geschic Erziehungswe abendländisc Ju I-

13824

CÍM Pedag

SZÓC ala v tanul c moralitá egybekapcs diszciplí s a gye h na mulas szi inte kap tan jutalma nyilváno e tört Fen eszkö tanít v ese sz folyamod Ta részlet foglalk mem edzés a módszere Sa Berá Mag Er közép zsid legszomo legirtózato s idő megőr tanul ve h e e z történ tanúsk r álla német-s terüle A idő am p k Rheim a dicseked P ut olva filozófuso P ism az m mennyor l zs ghettói n hé ara szöveg tanulmányoz filoló exeget vallásbölcsész jogtudo anat foglalkozt ő Akadé G kors Jes Iroda Gross Encyc Strassbur Geschi Erzie Unterri Israel Stutt Zu Lebensbi Geschi J Erzie Berl inn L deuts J k Schech Stu Jud Lo Abrah Je Mi Mar Pädag isra Vo W Jüdi Le Ros Hir Beziehu all Bildungselem s jüdis Bil Frank Mayb Meth jüdis Religionsunterri Güdem Geschi Erziehungsw abendländis J I

1382

CÍ Peda

SZÓ al tanu moralit egybekapc diszcipl gy n mula sz int ka ta jutalm nyilván tör Fe eszk taní es s folyamo T részle foglal me edzé módszer S Ber Ma E közé zsi legszom legirtózat id megő tanu v törté tanús áll német- terül id a Rhei dicseke u olv filozófus is a mennyo z ghettó h ar szöve tanulmányo filol exege vallásbölcsés jogtud ana foglalkoz Akad kor Je Irod Gros Ency Strassbu Gesch Erzi Unterr Israe Stut Z Lebensb Gesch Erzi Ber in deut Schec St Ju L Abra J M Ma Päda isr V Jüd L Ro Hi Bezieh al Bildungsele jüdi Bi Fran May Met jüdi Religionsunterr Güde Gesch Erziehungs abendländi