14103.htm

CÍMSZÓ: Responsumok

SZÓCIKK: "Responsumok. Döntvénytárak, amelyek elismert talmudi tekintélyek döntvényeit tartalmazzák. A rabbinikus irodalomnak ez a része a Talmud lezárása után keletkezett és még ma is virágzik. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy a tannaiták, amorák, sabureusok iskoláinak megszűnése után az írásmagyarázat, a törvény értelmezése és a jog alkalmazása autentikus fórum nélkül maradt, s az interpretálás és döntés jogköre azokban a kérdésekben, amelyek nyitva maradtak, az egykori intézményekről az Akadémiák vezetőire, majd pedig más auktoritásokra szállt át. Az élet folyton változó formái között és a tudományos érdeklődés állandó növekedése mellett új meg új kérdések merültek fel, amelyek tisztázást követeltek. Gyakorlati és merőben doktriner kérdésekben tehát a zsidó közületek és egyes tudósok az akadémiák gáónjai, később más általánosan elismert tudósok elé terjesztették kételyeiket. Ezekből a kérdésekből (héberül: saálosz) és az ezekre adott feleletekből (héberül: tesuvósz) alakultak ki a R., amelyek Saálosz u-Tesuvósz néven ismeretesek a rabbinikus irodalomban. A R. mindent felölelnek, nehezebb bibliai, misna- gemára- szövegek magyarázatát éppenúgy, mint vallásfilozófiát, asztronómiát, kronológiát, geográfiát, matematikát, stb. s irodalmuk amely ezerhétszáz év változatos viszonyait tükrözteti vissza, kultúrtörténelmi szempontokból is rendkívül becses. A legrégibb R. az első századokban beolvadtak a legrégibb Talmudszövegekbe. Már a talmudi korban nagykiterjedésű tudományos levelezés indult meg Babylonia és Palesztina rabbijai között. A responsum-irodalom e bevezető korszakában sok tekintetben hasonlóságot mutat ugyanazon korszak római jogászainak döntéseivel, bizonyos tekintetben pedig a keresztény egyházatyák epistoláival is. Rendkívüli tömörség s a tárgyhoz való szigorú ragaszkodás a fő jellemvonása. A gáóni-korszakban leginkább a talmudi jogi viták képezték főkép a R. tárgykörét. A gáónok válaszlevelei sok problémára adnak határozott és döntés jellegű választ. Ebben a korszakban (a IX. sz.-ig) a Kelet a Nyugat rabbijaival is tudományos összeköttetésbe kerül, így pl. a szurai (Perzsia) zsidó Akadémia főnöke döntését Barcellonába küldi az ottani rabbi megkeresésére. Az első IX. sz.-ból fennmaradt R. már a könyvnyomtatás első százada óta jelennek meg különböző kiadásokban. Konstantinápolyban jelent meg 1516. a Halachósz Peruchósz min-ha Gáónim. Régi fontos R, még a következők: Saálósz u-Tesuvósz mé- ha - Geonim (Konstantinápoly 1575); Saáré Cedek (ed. R. Nissim ben Chajim, Saloniki 1792); Saáré Tesuvó (Leipzig 1858); Tesuvósz Geonim Radmónim (ed. D. Cassel, u. o. 1868); Chemdó Genizó (Jeruzsálem 1863); Tesuvósz ha-Geonim (ed. Musafia, Lyck 1864); Tóroszon sel Risonim (ed. Ch. Horovitz, Frankfurt a. M. 1882); Tesuvósz ha-Geónim (ed. Prof. Harkavy St. Petersburg, Berlin 1885); Tesuvósz Geoné Mizrach umaarov (ed. Joel Müller, 1885 ; Taám Zekénim (ed. Eliezer Askenazy, Frankfurt a. M. 1856); Kevucasz Chachómim (ed. Warnheim, Wien 1867). Ugyancsak a régi korok responsum-irodalmát tartalmazza Louis Ginzbergnek, a new-yorki zsidó teológiai szeminárium kitűnő tanárának műve: Geniza-Studies (1905). A késői középkor hírneves tudósainak responsumait sok helyen kiadták a XIX. sz. folyamán, többnyire Orosz-Lengyelországban, folióalakban és igen szép kiállításban. Ilyenek: Aseri (Ros) Halóchósz-ja, R. Salomo ben Aderesznek és R. Rothenburgi Me?rnek responsumai, melyek közül különösen az aragoniai S. b. Adereszé a legelterjedtebb. A responsum-irodalom benne érte el csúcspontját, de úgy ő, mint a többi szerző nemcsak a talmud-jogi kérdésekre adott felvilágosítást és levelezésük kulturhistoriai szempontból is felbecsülhetetlen értékes anyagot szolgáltat, mert koruk kereskedelmére és a kultúra egyéb ágaira is adalékokat tartalmaz, emellett pedig telve van értékes filológiai, exegetikai, lexicografiai, matematikai, archeológiái és liturgiai vonatkozásokkal. A XII. sz.-ban különösen Francia- és Spanyolország rabbijai írtak R.-at. A kétféle felfogás és műveltség közt meglehetős különbség észlelhető. A tárgykör leginkább a Talmud-exegézis, de míg a spanyol iskola logikus, tömör és világos, a francia rabbik a dialektikára és casuistikára hajlamosak, ami hazájuk keresztény teológiai módszerének öntudatlan visszatükrözése. A legnagyobb responsum-szerző Franciaországban Rasi volt, akinek döntéseit a Pardes és a Mackzor Vitry tartalmazza. Spanyol területen R. Isaac Alfasi (Rif) volt a leghíresebb tekintély ; műve Saálósz u-Tesuvósz c. először Livornóban jelent meg 1780. Utánuk következtek francia részről R. Jakob Tam, a Szefer Hajjósor, R Ábrahám ben David Pasqui?res, és R. Eliezer ben Nathan Mayence, az Eben Haézer szerzője, míg spanyol-arab részről R. Joseph ibn Migas és Maimonides voltak a legnagyobb szerzők. Utóbbinak döntéseit a Peer Hadór és a Kórec Tesuvósz ho- Rambam tartalmazza. A XIII. sz.-ban a két vezető nyugati állam tudósai mellett már németországi rabbikat is látunk. A század legnagyobb tekintélye R. Moses ben Nachman (Nachmanides), a híres geronai tudós, akinek Saálósz u-Tesuvószja Velencében jelent meg először 1523., másodszor Zolkiewben 1798. Mint R. szerzője a legnagyobb a szintén aragoniai R. Salomo ben Aderesz volt. Az ő responsumai öt folió-kötetben jelentek meg (I. Bologna 1539, II. Livorno 1654, III. u. o. 1778, IV. Salonici 1803, V. Livorno 1805), újabb kiadása pedig Lengyelországban 3 folió-kötetben. E század német rabbitekintélye R. Me?r Rothenburg volt, akinek Saálósz u- Tesuvószja Cremonában jelent meg először 1557., míg a teljesebb kiadás Bloch Mózestől származik; ez utóbbinak címe Szefer Tesuvósz Maharam (Berlin 1891). Francia részről R. Isaac ben Séset volt híres responsumszerző. Utóbbinak műve Saálósz u-Tesuvósz c. először Konstantinápolyban jelent meg 1546-47., később Saálósz u- Tesuvósz horives Chadósósz c. Frenkel Dávid magyar talmudtudós adta ki Munkácson. A későbbi korok responsumai egyre inkább mellőzik a vallásfilozófiai és exegetikai tárgykört, főkép jogi tartalmúak, emellett a későbbi szőrszálhasogató pilpul (l. o.) jelentkezik bennük. Ez az egyoldalúság kétségtelenül a szakadatlan üldözések, a világtól való elzártság és elzárkózottság, a ghettóba való teljes visszavonulás eredménye és hatása. Nevesebb XVI. sz.-i szerzők Németországban: Israel Isserlein, a Terumo Chadósó, Israel Bruna, egy Saálósz u-Tesuvósz (Stettin 1860) szerzője, olasz területen R. Joseph Colon és R. Juda Minc, Törökországban R. jacob Berab, R. Elia Mizrachi, R. Levi ben Habib (Velence 1560), R. Moses Alashkov (Sabbionetta 1554), R. Joseph Caro, a Sulchan Áruch kodiflkátora, R. Samuel de Modena, R. Dávid abi Zimra, R. Azarja da Fano (megj. Dyrhenfurthban 1788). Ugyanekkor kezdenek fellépni Lengyelországban is a R. szerzői, így R. Moses Isseries, R. Salom Luria és R. Me?r Lublin a XVII. sz.-ban pedig R. Aron Kaidenover, az Emunasz Lemiel (Frankfurt a. M. 1683) és R. Menachem Krochmal, a Cemach Cedek (Amsterdam 1775). Ugyane sz.-ban német R.-szerzó volt: R. Jaír Chajim Bacharach, a Chovósz Jóir, míg olasz területen R. Samuel Aboab, a Devar Semuel (Velence 1702) szerzője, továbbá R. Moses di Trani es R. Jakob Alfandosi, a Mucol meés (Konstantinápoly 1718) szerzője. Olasz részről a XVIII. sz.-ban lép fel az utolsó responsum-szerző. Ez R. Sámuel Morpurgo volt, a Semes Cedókó (Velence 1743) szerzője, míg Törökországban R. Joseph Nabon, a Nechpah Bekészef (Konstantinápoly 1748) szerzője Irta az utolsó nagyobb responsum-gyűjteményt."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4103. címszó a lexikon => 742. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14103.htm

CÍMSZÓ: Responsumok

SZÓCIKK: Responsumok. Döntvénytárak, amelyek elismert talmudi tekintélyek döntvényeit tartalmazzák. A rabbinikus irodalomnak ez a része a Talmud lezárása után keletkezett és még ma is virágzik. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy a tannaiták, amorák, sabureusok iskoláinak megszűnése után az írásmagyarázat, a törvény értelmezése és a jog alkalmazása autentikus fórum nélkül maradt, s az interpretálás és döntés jogköre azokban a kérdésekben, amelyek nyitva maradtak, az egykori intézményekről az Akadémiák vezetőire, majd pedig más auktoritásokra szállt át. Az élet folyton változó formái között és a tudományos érdeklődés állandó növekedése mellett új meg új kérdések merültek fel, amelyek tisztázást követeltek. Gyakorlati és merőben doktriner kérdésekben tehát a zsidó közületek és egyes tudósok az akadémiák gáónjai, később más általánosan elismert tudósok elé terjesztették kételyeiket. Ezekből a kérdésekből héberül: saálosz és az ezekre adott feleletekből héberül: tesuvósz alakultak ki a R., amelyek Saálosz u-Tesuvósz néven ismeretesek a rabbinikus irodalomban. A R. mindent felölelnek, nehezebb bibliai, misna- gemára- szövegek magyarázatát éppenúgy, mint vallásfilozófiát, asztronómiát, kronológiát, geográfiát, matematikát, stb. s irodalmuk amely ezerhétszáz év változatos viszonyait tükrözteti vissza, kultúrtörténelmi szempontokból is rendkívül becses. A legrégibb R. az első századokban beolvadtak a legrégibb Talmudszövegekbe. Már a talmudi korban nagykiterjedésű tudományos levelezés indult meg Babylonia és Palesztina rabbijai között. A responsum-irodalom e bevezető korszakában sok tekintetben hasonlóságot mutat ugyanazon korszak római jogászainak döntéseivel, bizonyos tekintetben pedig a keresztény egyházatyák epistoláival is. Rendkívüli tömörség s a tárgyhoz való szigorú ragaszkodás a fő jellemvonása. A gáóni-korszakban leginkább a talmudi jogi viták képezték főkép a R. tárgykörét. A gáónok válaszlevelei sok problémára adnak határozott és döntés jellegű választ. Ebben a korszakban a IX. sz.-ig a Kelet a Nyugat rabbijaival is tudományos összeköttetésbe kerül, így pl. a szurai Perzsia zsidó Akadémia főnöke döntését Barcellonába küldi az ottani rabbi megkeresésére. Az első IX. sz.-ból fennmaradt R. már a könyvnyomtatás első százada óta jelennek meg különböző kiadásokban. Konstantinápolyban jelent meg 1516. a Halachósz Peruchósz min-ha Gáónim. Régi fontos R, még a következők: Saálósz u-Tesuvósz mé- ha - Geonim Konstantinápoly 1575 ; Saáré Cedek ed. R. Nissim ben Chajim, Saloniki 1792 ; Saáré Tesuvó Leipzig 1858 ; Tesuvósz Geonim Radmónim ed. D. Cassel, u. o. 1868 ; Chemdó Genizó Jeruzsálem 1863 ; Tesuvósz ha-Geonim ed. Musafia, Lyck 1864 ; Tóroszon sel Risonim ed. Ch. Horovitz, Frankfurt a. M. 1882 ; Tesuvósz ha-Geónim ed. Prof. Harkavy St. Petersburg, Berlin 1885 ; Tesuvósz Geoné Mizrach umaarov ed. Joel Müller, 1885 ; Taám Zekénim ed. Eliezer Askenazy, Frankfurt a. M. 1856 ; Kevucasz Chachómim ed. Warnheim, Wien 1867 . Ugyancsak a régi korok responsum-irodalmát tartalmazza Louis Ginzbergnek, a new-yorki zsidó teológiai szeminárium kitűnő tanárának műve: Geniza-Studies 1905 . A késői középkor hírneves tudósainak responsumait sok helyen kiadták a XIX. sz. folyamán, többnyire Orosz-Lengyelországban, folióalakban és igen szép kiállításban. Ilyenek: Aseri Ros Halóchósz-ja, R. Salomo ben Aderesznek és R. Rothenburgi Me?rnek responsumai, melyek közül különösen az aragoniai S. b. Adereszé a legelterjedtebb. A responsum-irodalom benne érte el csúcspontját, de úgy ő, mint a többi szerző nemcsak a talmud-jogi kérdésekre adott felvilágosítást és levelezésük kulturhistoriai szempontból is felbecsülhetetlen értékes anyagot szolgáltat, mert koruk kereskedelmére és a kultúra egyéb ágaira is adalékokat tartalmaz, emellett pedig telve van értékes filológiai, exegetikai, lexicografiai, matematikai, archeológiái és liturgiai vonatkozásokkal. A XII. sz.-ban különösen Francia- és Spanyolország rabbijai írtak R.-at. A kétféle felfogás és műveltség közt meglehetős különbség észlelhető. A tárgykör leginkább a Talmud-exegézis, de míg a spanyol iskola logikus, tömör és világos, a francia rabbik a dialektikára és casuistikára hajlamosak, ami hazájuk keresztény teológiai módszerének öntudatlan visszatükrözése. A legnagyobb responsum-szerző Franciaországban Rasi volt, akinek döntéseit a Pardes és a Mackzor Vitry tartalmazza. Spanyol területen R. Isaac Alfasi Rif volt a leghíresebb tekintély ; műve Saálósz u-Tesuvósz c. először Livornóban jelent meg 1780. Utánuk következtek francia részről R. Jakob Tam, a Szefer Hajjósor, R Ábrahám ben David Pasqui?res, és R. Eliezer ben Nathan Mayence, az Eben Haézer szerzője, míg spanyol-arab részről R. Joseph ibn Migas és Maimonides voltak a legnagyobb szerzők. Utóbbinak döntéseit a Peer Hadór és a Kórec Tesuvósz ho- Rambam tartalmazza. A XIII. sz.-ban a két vezető nyugati állam tudósai mellett már németországi rabbikat is látunk. A század legnagyobb tekintélye R. Moses ben Nachman Nachmanides , a híres geronai tudós, akinek Saálósz u-Tesuvószja Velencében jelent meg először 1523., másodszor Zolkiewben 1798. Mint R. szerzője a legnagyobb a szintén aragoniai R. Salomo ben Aderesz volt. Az ő responsumai öt folió-kötetben jelentek meg I. Bologna 1539, II. Livorno 1654, III. u. o. 1778, IV. Salonici 1803, V. Livorno 1805 , újabb kiadása pedig Lengyelországban 3 folió-kötetben. E század német rabbitekintélye R. Me?r Rothenburg volt, akinek Saálósz u- Tesuvószja Cremonában jelent meg először 1557., míg a teljesebb kiadás Bloch Mózestől származik; ez utóbbinak címe Szefer Tesuvósz Maharam Berlin 1891 . Francia részről R. Isaac ben Séset volt híres responsumszerző. Utóbbinak műve Saálósz u-Tesuvósz c. először Konstantinápolyban jelent meg 1546-47., később Saálósz u- Tesuvósz horives Chadósósz c. Frenkel Dávid magyar talmudtudós adta ki Munkácson. A későbbi korok responsumai egyre inkább mellőzik a vallásfilozófiai és exegetikai tárgykört, főkép jogi tartalmúak, emellett a későbbi szőrszálhasogató pilpul l. o. jelentkezik bennük. Ez az egyoldalúság kétségtelenül a szakadatlan üldözések, a világtól való elzártság és elzárkózottság, a ghettóba való teljes visszavonulás eredménye és hatása. Nevesebb XVI. sz.-i szerzők Németországban: Israel Isserlein, a Terumo Chadósó, Israel Bruna, egy Saálósz u-Tesuvósz Stettin 1860 szerzője, olasz területen R. Joseph Colon és R. Juda Minc, Törökországban R. jacob Berab, R. Elia Mizrachi, R. Levi ben Habib Velence 1560 , R. Moses Alashkov Sabbionetta 1554 , R. Joseph Caro, a Sulchan Áruch kodiflkátora, R. Samuel de Modena, R. Dávid abi Zimra, R. Azarja da Fano megj. Dyrhenfurthban 1788 . Ugyanekkor kezdenek fellépni Lengyelországban is a R. szerzői, így R. Moses Isseries, R. Salom Luria és R. Me?r Lublin a XVII. sz.-ban pedig R. Aron Kaidenover, az Emunasz Lemiel Frankfurt a. M. 1683 és R. Menachem Krochmal, a Cemach Cedek Amsterdam 1775 . Ugyane sz.-ban német R.-szerzó volt: R. Jaír Chajim Bacharach, a Chovósz Jóir, míg olasz területen R. Samuel Aboab, a Devar Semuel Velence 1702 szerzője, továbbá R. Moses di Trani es R. Jakob Alfandosi, a Mucol meés Konstantinápoly 1718 szerzője. Olasz részről a XVIII. sz.-ban lép fel az utolsó responsum-szerző. Ez R. Sámuel Morpurgo volt, a Semes Cedókó Velence 1743 szerzője, míg Törökországban R. Joseph Nabon, a Nechpah Bekészef Konstantinápoly 1748 szerzője Irta az utolsó nagyobb responsum-gyűjteményt.

14103.ht

CÍMSZÓ Responsumo

SZÓCIKK Responsumok Döntvénytárak amelye elismer talmud tekintélye döntvényei tartalmazzák rabbiniku irodalomna e rész Talmu lezárás utá keletkezet é mé m i virágzik Keletkezés arr vezethet vissza hog tannaiták amorák sabureuso iskoláina megszűnés utá a írásmagyarázat törvén értelmezés é jo alkalmazás autentiku fóru nélkü maradt a interpretálá é dönté jogkör azokba kérdésekben amelye nyitv maradtak a egykor intézményekrő a Akadémiá vezetőire maj pedi má auktoritásokr száll át A éle folyto változ formá közöt é tudományo érdeklődé álland növekedés mellet ú me ú kérdése merülte fel amelye tisztázás követeltek Gyakorlat é merőbe doktrine kérdésekbe tehá zsid közülete é egye tudóso a akadémiá gáónjai későb má általánosa elismer tudóso el terjesztetté kételyeiket Ezekbő kérdésekbő héberül saálos é a ezekr adot feleletekbő héberül tesuvós alakulta k R. amelye Saálos u-Tesuvós néve ismeretese rabbiniku irodalomban R minden felölelnek nehezeb bibliai misna gemára szövege magyarázatá éppenúgy min vallásfilozófiát asztronómiát kronológiát geográfiát matematikát stb irodalmu amel ezerhétszá é változato viszonyai tükröztet vissza kultúrtörténelm szempontokbó i rendkívü becses legrégib R a els századokba beolvadta legrégib Talmudszövegekbe Má talmud korba nagykiterjedés tudományo levelezé indul me Babyloni é Palesztin rabbija között responsum-irodalo bevezet korszakába so tekintetbe hasonlóságo muta ugyanazo korsza róma jogászaina döntéseivel bizonyo tekintetbe pedi keresztén egyházatyá epistoláiva is Rendkívül tömörsé tárgyho val szigor ragaszkodá f jellemvonása gáóni-korszakba leginkáb talmud jog vitá képezté főké R tárgykörét gáóno válaszlevele so problémár adna határozot é dönté jelleg választ Ebbe korszakba IX sz.-i Kele Nyuga rabbijaiva i tudományo összeköttetésb kerül íg pl szura Perzsi zsid Akadémi főnök döntésé Barcellonáb küld a ottan rabb megkeresésére A els IX sz.-bó fennmarad R má könyvnyomtatá els század ót jelenne me különböz kiadásokban Konstantinápolyba jelen me 1516 Halachós Peruchós min-h Gáónim Rég fonto R mé következők Saálós u-Tesuvós mé h Geoni Konstantinápol 157 Saár Cede ed R Nissi be Chajim Salonik 179 Saár Tesuv Leipzi 185 Tesuvós Geoni Radmóni ed D Cassel u o 186 Chemd Geniz Jeruzsále 186 Tesuvós ha-Geoni ed Musafia Lyc 186 Tóroszo se Risoni ed Ch Horovitz Frankfur a M 188 Tesuvós ha-Geóni ed Prof Harkav St Petersburg Berli 188 Tesuvós Geon Mizrac umaaro ed Joe Müller 188 Taá Zekéni ed Elieze Askenazy Frankfur a M 185 Kevucas Chachómi ed Warnheim Wie 186 Ugyancsa rég koro responsum-irodalmá tartalmazz Loui Ginzbergnek new-york zsid teológia szemináriu kitűn tanárána műve Geniza-Studie 190 késő középko hírneve tudósaina responsumai so helye kiadtá XIX sz folyamán többnyir Orosz-Lengyelországban folióalakba é ige szé kiállításban Ilyenek Aser Ro Halóchósz-ja R Salom be Adereszne é R Rothenburg Me?rne responsumai melye közü különöse a aragonia S b Aderesz legelterjedtebb responsum-irodalo benn ért e csúcspontját d úg ő min több szerz nemcsa talmud-jog kérdésekr adot felvilágosítás é levelezésü kulturhistoria szempontbó i felbecsülhetetle értéke anyago szolgáltat mer koru kereskedelmér é kultúr egyé ágair i adalékoka tartalmaz emellet pedi telv va értéke filológiai exegetikai lexicografiai matematikai archeológiá é liturgia vonatkozásokkal XII sz.-ba különöse Francia é Spanyolorszá rabbija írta R.-at kétfél felfogá é műveltsé köz meglehető különbsé észlelhető tárgykö leginkáb Talmud-exegézis d mí spanyo iskol logikus tömö é világos franci rabbi dialektikár é casuistikár hajlamosak am hazáju keresztén teológia módszeréne öntudatla visszatükrözése legnagyob responsum-szerz Franciaországba Ras volt akine döntései Parde é Mackzo Vitr tartalmazza Spanyo területe R Isaa Alfas Ri vol leghíreseb tekintél műv Saálós u-Tesuvós c előszö Livornóba jelen me 1780 Utánu következte franci részrő R Jako Tam Szefe Hajjósor Ábrahá be Davi Pasqui?res é R Elieze be Natha Mayence a Ebe Haéze szerzője mí spanyol-ara részrő R Josep ib Miga é Maimonide volta legnagyob szerzők Utóbbina döntései Pee Hadó é Kóre Tesuvós ho Ramba tartalmazza XIII sz.-ba ké vezet nyugat álla tudósa mellet má németország rabbika i látunk száza legnagyob tekintély R Mose be Nachma Nachmanide híre gerona tudós akine Saálós u-Tesuvószj Velencébe jelen me előszö 1523. másodszo Zolkiewbe 1798 Min R szerzőj legnagyob szinté aragonia R Salom be Aderes volt A responsuma ö folió-kötetbe jelente me I Bologn 1539 II Livorn 1654 III u o 1778 IV Salonic 1803 V Livorn 180 újab kiadás pedi Lengyelországba folió-kötetben száza néme rabbitekintély R Me? Rothenbur volt akine Saálós u Tesuvószj Cremonába jelen me előszö 1557. mí teljeseb kiadá Bloc Mózestő származik e utóbbina cím Szefe Tesuvós Mahara Berli 189 Franci részrő R Isaa be Sése vol híre responsumszerző Utóbbina műv Saálós u-Tesuvós c előszö Konstantinápolyba jelen me 1546-47. későb Saálós u Tesuvós horive Chadósós c Frenke Dávi magya talmudtudó adt k Munkácson később koro responsuma egyr inkáb mellőzi vallásfilozófia é exegetika tárgykört főké jog tartalmúak emellet később szőrszálhasogat pilpu l o jelentkezi bennük E a egyoldalúsá kétségtelenü szakadatla üldözések világtó val elzártsá é elzárkózottság ghettób val telje visszavonulá eredmény é hatása Neveseb XVI sz.- szerző Németországban Israe Isserlein Terum Chadósó Israe Bruna eg Saálós u-Tesuvós Stetti 186 szerzője olas területe R Josep Colo é R Jud Minc Törökországba R jaco Berab R Eli Mizrachi R Lev be Habi Velenc 156 R Mose Alashko Sabbionett 155 R Josep Caro Sulcha Áruc kodiflkátora R Samue d Modena R Dávi ab Zimra R Azarj d Fan megj Dyrhenfurthba 178 Ugyanekko kezdene fellépn Lengyelországba i R szerzői íg R Mose Isseries R Salo Luri é R Me? Lubli XVII sz.-ba pedi R Aro Kaidenover a Emunas Lemie Frankfur a M 168 é R Menache Krochmal Cemac Cede Amsterda 177 Ugyan sz.-ba néme R.-szerz volt R Jaí Chaji Bacharach Chovós Jóir mí olas területe R Samue Aboab Deva Semue Velenc 170 szerzője tovább R Mose d Tran e R Jako Alfandosi Muco meé Konstantinápol 171 szerzője Olas részrő XVIII sz.-ba lé fe a utols responsum-szerző E R Sámue Morpurg volt Seme Cedók Velenc 174 szerzője mí Törökországba R Josep Nabon Nechpa Bekésze Konstantinápol 174 szerzőj Irt a utols nagyob responsum-gyűjteményt

14103.h

CÍMSZ Responsum

SZÓCIK Responsumo Döntvénytára amely elisme talmu tekintély döntvénye tartalmazzá rabbinik irodalomn rés Talm lezárá ut keletkeze m virágzi Keletkezé ar vezethe vissz ho tannaitá amorá sabureus iskoláin megszűné ut írásmagyaráza törvé értelmezé j alkalmazá autentik fór nélk marad interpretál dönt jogkö azokb kérdésekbe amely nyit maradta egyko intézményekr Akadémi vezetőir ma ped m auktoritások szál á él folyt válto form közö tudomány érdeklőd állan növekedé melle m kérdés merült fe amely tisztázá követelte Gyakorla merőb doktrin kérdésekb teh zsi közület egy tudós akadémi gáónja késő m általános elisme tudós e terjesztett kételyeike Ezekb kérdésekb héberü saálo ezek ado feleletekb héberü tesuvó alakult R amely Saálo u-Tesuvó név ismeretes rabbinik irodalomba minde felölelne neheze biblia misn gemár szöveg magyarázat éppenúg mi vallásfilozófiá asztronómiá kronológiá geográfiá matematiká st irodalm ame ezerhétsz változat viszonya tükrözte vissz kultúrtörténel szempontokb rendkív becse legrégi el századokb beolvadt legrégi Talmudszövegekb M talmu korb nagykiterjedé tudomány levelez indu m Babylon Paleszti rabbij közöt responsum-irodal beveze korszakáb s tekintetb hasonlóság mut ugyanaz korsz róm jogászain döntéseive bizony tekintetb ped kereszté egyházaty epistoláiv i Rendkívü tömörs tárgyh va szigo ragaszkod jellemvonás gáóni-korszakb leginká talmu jo vit képezt fők tárgyköré gáón válaszlevel s problémá adn határozo dönt jelle válasz Ebb korszakb I sz.- Kel Nyug rabbijaiv tudomány összeköttetés kerü í p szur Perzs zsi Akadém főnö döntés Barcelloná kül otta rab megkeresésér el I sz.-b fennmara m könyvnyomtat el száza ó jelenn m különbö kiadásokba Konstantinápolyb jele m 151 Halachó Peruchó min- Gáóni Ré font m következő Saáló u-Tesuvó m Geon Konstantinápo 15 Saá Ced e Niss b Chaji Saloni 17 Saá Tesu Leipz 18 Tesuvó Geon Radmón e Casse 18 Chem Geni Jeruzsál 18 Tesuvó ha-Geon e Musafi Ly 18 Tórosz s Rison e C Horovit Frankfu 18 Tesuvó ha-Geón e Pro Harka S Petersbur Berl 18 Tesuvó Geo Mizra umaar e Jo Mülle 18 Ta Zekén e Eliez Askenaz Frankfu 18 Kevuca Chachóm e Warnhei Wi 18 Ugyancs ré kor responsum-irodalm tartalmaz Lou Ginzbergne new-yor zsi teológi szeminári kitű tanárán műv Geniza-Studi 19 kés középk hírnev tudósain responsuma s hely kiadt XI s folyamá többnyi Orosz-Lengyelországba folióalakb ig sz kiállításba Ilyene Ase R Halóchósz-j Salo b Adereszn Rothenbur Me?rn responsuma mely köz különös aragoni Aderes legelterjedteb responsum-irodal ben ér csúcspontjá ú mi töb szer nemcs talmud-jo kérdések ado felvilágosítá levelezés kulturhistori szempontb felbecsülhetetl érték anyag szolgálta me kor kereskedelmé kultú egy ágai adalékok tartalma emelle ped tel v érték filológia exegetika lexicografia matematika archeológi liturgi vonatkozásokka XI sz.-b különös Franci Spanyolorsz rabbij írt R.-a kétfé felfog művelts kö meglehet különbs észlelhet tárgyk leginká Talmud-exegézi m spany isko logiku töm világo franc rabb dialektiká casuistiká hajlamosa a hazáj kereszté teológi módszerén öntudatl visszatükrözés legnagyo responsum-szer Franciaországb Ra vol akin döntése Pard Mackz Vit tartalmazz Spany terület Isa Alfa R vo leghírese tekinté mű Saáló u-Tesuvó elősz Livornób jele m 178 Után következt franc részr Jak Ta Szef Hajjóso Ábrah b Dav Pasqui?re Eliez b Nath Mayenc Eb Haéz szerzőj m spanyol-ar részr Jose i Mig Maimonid volt legnagyo szerző Utóbbin döntése Pe Had Kór Tesuvó h Ramb tartalmazz XII sz.-b k veze nyuga áll tudós melle m németorszá rabbik látun száz legnagyo tekintél Mos b Nachm Nachmanid hír geron tudó akin Saáló u-Tesuvósz Velencéb jele m elősz 1523 másodsz Zolkiewb 179 Mi szerző legnagyo szint aragoni Salo b Adere vol responsum folió-kötetb jelent m Bolog 153 I Livor 165 II 177 I Saloni 180 Livor 18 úja kiadá ped Lengyelországb folió-kötetbe száz ném rabbitekintél Me Rothenbu vol akin Saáló Tesuvósz Cremonáb jele m elősz 1557 m teljese kiad Blo Mózest származi utóbbin cí Szef Tesuvó Mahar Berl 18 Franc részr Isa b Sés vo hír responsumszerz Utóbbin mű Saáló u-Tesuvó elősz Konstantinápolyb jele m 1546-47 késő Saáló Tesuvó horiv Chadósó Frenk Dáv magy talmudtud ad Munkácso későb kor responsum egy inká mellőz vallásfilozófi exegetik tárgykör fők jo tartalmúa emelle későb szőrszálhasoga pilp jelentkez bennü egyoldalús kétségtelen szakadatl üldözése világt va elzárts elzárkózottsá ghettó va telj visszavonul eredmén hatás Nevese XV sz. szerz Németországba Isra Isserlei Teru Chadós Isra Brun e Saáló u-Tesuvó Stett 18 szerzőj ola terület Jose Col Ju Min Törökországb jac Bera El Mizrach Le b Hab Velen 15 Mos Alashk Sabbionet 15 Jose Car Sulch Áru kodiflkátor Samu Moden Dáv a Zimr Azar Fa meg Dyrhenfurthb 17 Ugyanekk kezden fellép Lengyelországb szerző í Mos Isserie Sal Lur Me Lubl XVI sz.-b ped Ar Kaidenove Emuna Lemi Frankfu 16 Menach Krochma Cema Ced Amsterd 17 Ugya sz.-b ném R.-szer vol Ja Chaj Bacharac Chovó Jói m ola terület Samu Aboa Dev Semu Velen 17 szerzőj továb Mos Tra Jak Alfandos Muc me Konstantinápo 17 szerzőj Ola részr XVII sz.-b l f utol responsum-szerz Sámu Morpur vol Sem Cedó Velen 17 szerzőj m Törökországb Jose Nabo Nechp Bekész Konstantinápo 17 szerző Ir utol nagyo responsum-gyűjtemény

14103.

CÍMS Responsu

SZÓCI Responsum Döntvénytár amel elism talm tekintél döntvény tartalmazz rabbini irodalom ré Tal lezár u keletkez virágz Keletkez a vezeth viss h tannait amor sabureu iskolái megszűn u írásmagyaráz törv értelmez alkalmaz autenti fó nél mara interpretá dön jogk azok kérdésekb amel nyi maradt egyk intézmények Akadém vezetői m pe auktoritáso szá é foly vált for köz tudomán érdeklő álla növeked mell kérdé merül f amel tisztáz követelt Gyakorl merő doktri kérdések te zs közüle eg tudó akadém gáónj kés általáno elism tudó terjesztet kételyeik Ezek kérdések héber saál eze ad feleletek héber tesuv alakul amel Saál u-Tesuv né ismerete rabbini irodalomb mind felöleln nehez bibli mis gemá szöve magyaráza éppenú m vallásfilozófi asztronómi kronológi geográfi matematik s irodal am ezerhéts változa viszony tükrözt viss kultúrtörténe szempontok rendkí becs legrég e századok beolvad legrég Talmudszövegek talm kor nagykiterjed tudomán levele ind Babylo Paleszt rabbi közö responsum-iroda bevez korszaká tekintet hasonlósá mu ugyana kors ró jogászai döntéseiv bizon tekintet pe kereszt egyházat epistolái Rendkív tömör tárgy v szig ragaszko jellemvoná gáóni-korszak legink talm j vi képez fő tárgykör gáó válaszleve problém ad határoz dön jell válas Eb korszak sz. Ke Nyu rabbijai tudomán összekötteté ker szu Perz zs Akadé főn dönté Barcellon kü ott ra megkeresésé e sz.- fennmar könyvnyomta e száz jelen különb kiadásokb Konstantinápoly jel 15 Halach Peruch min Gáón R fon következ Saál u-Tesuv Geo Konstantináp 1 Sa Ce Nis Chaj Salon 1 Sa Tes Leip 1 Tesuv Geo Radmó Cass 1 Che Gen Jeruzsá 1 Tesuv ha-Geo Musaf L 1 Tóros Riso Horovi Frankf 1 Tesuv ha-Geó Pr Hark Petersbu Ber 1 Tesuv Ge Mizr umaa J Müll 1 T Zeké Elie Askena Frankf 1 Kevuc Chachó Warnhe W 1 Ugyanc r ko responsum-irodal tartalma Lo Ginzbergn new-yo zs teológ szeminár kit tanárá mű Geniza-Stud 1 ké közép hírne tudósai responsum hel kiad X folyam többny Orosz-Lengyelországb folióalak i s kiállításb Ilyen As Halóchósz- Sal Aderesz Rothenbu Me?r responsum mel kö különö aragon Adere legelterjedte responsum-iroda be é csúcspontj m tö sze nemc talmud-j kérdése ad felvilágosít levelezé kulturhistor szempont felbecsülhetet érté anya szolgált m ko kereskedelm kult eg ága adaléko tartalm emell pe te érté filológi exegetik lexicografi matematik archeológ liturg vonatkozásokk X sz.- különö Franc Spanyolors rabbi ír R.- kétf felfo művelt k meglehe különb észlelhe tárgy legink Talmud-exegéz span isk logik tö világ fran rab dialektik casuistik hajlamos hazá kereszt teológ módszeré öntudat visszatükrözé legnagy responsum-sze Franciaország R vo aki döntés Par Mack Vi tartalmaz Span terüle Is Alf v leghíres tekint m Saál u-Tesuv elős Livornó jel 17 Utá következ fran rész Ja T Sze Hajjós Ábra Da Pasqui?r Elie Nat Mayen E Haé szerző spanyol-a rész Jos Mi Maimoni vol legnagy szerz Utóbbi döntés P Ha Kó Tesuv Ram tartalmaz XI sz.- vez nyug ál tudó mell németorsz rabbi látu szá legnagy tekinté Mo Nach Nachmani hí gero tud aki Saál u-Tesuvós Velencé jel elős 152 másods Zolkiew 17 M szerz legnagy szin aragon Sal Ader vo responsu folió-kötet jelen Bolo 15 Livo 16 I 17 Salon 18 Livo 1 új kiad pe Lengyelország folió-kötetb szá né rabbitekinté M Rothenb vo aki Saál Tesuvós Cremoná jel elős 155 teljes kia Bl Mózes származ utóbbi c Sze Tesuv Maha Ber 1 Fran rész Is Sé v hí responsumszer Utóbbi m Saál u-Tesuv elős Konstantinápoly jel 1546-4 kés Saál Tesuv hori Chadós Fren Dá mag talmudtu a Munkács késő ko responsu eg ink mellő vallásfilozóf exegeti tárgykö fő j tartalmú emell késő szőrszálhasog pil jelentke benn egyoldalú kétségtele szakadat üldözés világ v elzárt elzárkózotts ghett v tel visszavonu eredmé hatá Neves X sz szer Németországb Isr Isserle Ter Chadó Isr Bru Saál u-Tesuv Stet 1 szerző ol terüle Jos Co J Mi Törökország ja Ber E Mizrac L Ha Vele 1 Mo Alash Sabbione 1 Jos Ca Sulc Ár kodiflkáto Sam Mode Dá Zim Aza F me Dyrhenfurth 1 Ugyanek kezde fellé Lengyelország szerz Mo Isseri Sa Lu M Lub XV sz.- pe A Kaidenov Emun Lem Frankf 1 Menac Krochm Cem Ce Amster 1 Ugy sz.- né R.-sze vo J Cha Bachara Chov Jó ol terüle Sam Abo De Sem Vele 1 szerző tová Mo Tr Ja Alfando Mu m Konstantináp 1 szerző Ol rész XVI sz.- uto responsum-szer Sám Morpu vo Se Ced Vele 1 szerző Törökország Jos Nab Nech Bekés Konstantináp 1 szerz I uto nagy responsum-gyűjtemén

14103

CÍM Respons

SZÓC Responsu Döntvénytá ame elis tal tekinté döntvén tartalmaz rabbin irodalo r Ta lezá keletke virág Keletke vezet vis tannai amo sabure iskolá megszű írásmagyará tör értelme alkalma autent f né mar interpret dö jog azo kérdések ame ny marad egy intézménye Akadé vezető p auktoritás sz fol vál fo kö tudomá érdekl áll növeke mel kérd merü ame tisztá követel Gyakor mer doktr kérdése t z közül e tud akadé gáón ké általán elis tud terjeszte kételyei Eze kérdése hébe saá ez a felelete hébe tesu alaku ame Saá u-Tesu n ismeret rabbin irodalom min felölel nehe bibl mi gem szöv magyaráz éppen vallásfilozóf asztronóm kronológ geográf matemati iroda a ezerhét változ viszon tükröz vis kultúrtörtén szemponto rendk bec legré százado beolva legré Talmudszövege tal ko nagykiterje tudomá level in Babyl Palesz rabb köz responsum-irod beve korszak tekinte hasonlós m ugyan kor r jogásza döntései bizo tekinte p keresz egyháza epistolá Rendkí tömö tárg szi ragaszk jellemvon gáóni-korsza legin tal v képe f tárgykö gá válaszlev problé a határo dö jel vála E korsza sz K Ny rabbija tudomá összeköttet ke sz Per z Akad fő dönt Barcello k ot r megkeresés sz. fennma könyvnyomt szá jele külön kiadások Konstantinápol je 1 Halac Peruc mi Gáó fo követke Saá u-Tesu Ge Konstantiná S C Ni Cha Salo S Te Lei Tesu Ge Radm Cas Ch Ge Jeruzs Tesu ha-Ge Musa Tóro Ris Horov Frank Tesu ha-Ge P Har Petersb Be Tesu G Miz uma Mül Zek Eli Asken Frank Kevu Chach Warnh Ugyan k responsum-iroda tartalm L Ginzberg new-y z teoló szeminá ki tanár m Geniza-Stu k közé hírn tudósa responsu he kia folya többn Orosz-Lengyelország folióala kiállítás Ilye A Halóchósz Sa Aderes Rothenb Me? responsu me k külön arago Ader legelterjedt responsum-irod b csúcspont t sz nem talmud- kérdés a felvilágosí levelez kulturhisto szempon felbecsülhete ért any szolgál k kereskedel kul e ág adalék tartal emel p t ért filológ exegeti lexicograf matemati archeoló litur vonatkozások sz. külön Fran Spanyolor rabb í R. két felf művel megleh külön észlelh tárg legin Talmud-exegé spa is logi t vilá fra ra dialekti casuisti hajlamo haz keresz teoló módszer öntuda visszatükröz legnag responsum-sz Franciaorszá v ak dönté Pa Mac V tartalma Spa terül I Al leghíre tekin Saá u-Tesu elő Livorn je 1 Ut követke fra rés J Sz Hajjó Ábr D Pasqui? Eli Na Maye Ha szerz spanyol- rés Jo M Maimon vo legnag szer Utóbb dönté H K Tesu Ra tartalma X sz. ve nyu á tud mel németors rabb lát sz legnag tekint M Nac Nachman h ger tu ak Saá u-Tesuvó Velenc je elő 15 másod Zolkie 1 szer legnag szi arago Sa Ade v respons folió-köte jele Bol 1 Liv 1 1 Salo 1 Liv ú kia p Lengyelorszá folió-kötet sz n rabbitekint Rothen v ak Saá Tesuvó Cremon je elő 15 telje ki B Móze szárma utóbb Sz Tesu Mah Be Fra rés I S h responsumsze Utóbb Saá u-Tesu elő Konstantinápol je 1546- ké Saá Tesu hor Chadó Fre D ma talmudt Munkác kés k respons e in mell vallásfilozó exeget tárgyk f tartalm emel kés szőrszálhaso pi jelentk ben egyoldal kétségtel szakada üldözé vilá elzár elzárkózott ghet te visszavon eredm hat Neve s sze Németország Is Isserl Te Chad Is Br Saá u-Tesu Ste szerz o terül Jo C M Törökorszá j Be Mizra H Vel M Alas Sabbion Jo C Sul Á kodiflkát Sa Mod D Zi Az m Dyrhenfurt Ugyane kezd fell Lengyelorszá szer M Isser S L Lu X sz. p Kaideno Emu Le Frank Mena Kroch Ce C Amste Ug sz. n R.-sz v Ch Bachar Cho J o terül Sa Ab D Se Vel szerz tov M T J Alfand M Konstantiná szerz O rés XV sz. ut responsum-sze Sá Morp v S Ce Vel szerz Törökorszá Jo Na Nec Beké Konstantiná szer ut nag responsum-gyűjtemé

1410

CÍ Respon

SZÓ Respons Döntvényt am eli ta tekint döntvé tartalma rabbi irodal T lez keletk virá Keletk veze vi tanna am sabur iskol megsz írásmagyar tö értelm alkalm auten n ma interpre d jo az kérdése am n mara eg intézmény Akad vezet auktoritá s fo vá f k tudom érdek ál növek me kér mer am tiszt követe Gyako me dokt kérdés közü tu akad gáó k általá eli tu terjeszt kételye Ez kérdés héb sa e felelet héb tes alak am Sa u-Tes ismere rabbi irodalo mi felöle neh bib m ge szö magyará éppe vallásfilozó asztronó kronoló geográ matemat irod ezerhé válto viszo tükrö vi kultúrtörté szempont rend be legr század beolv legr Talmudszöveg ta k nagykiterj tudom leve i Baby Pales rab kö responsum-iro bev korsza tekint hasonló ugya ko jogász döntése biz tekint keres egyház epistol Rendk töm tár sz ragasz jellemvo gáóni-korsz legi ta kép tárgyk g válaszle probl határ d je vál korsz s N rabbij tudom összekötte k s Pe Aka f dön Barcell o megkeresé sz fennm könyvnyom sz jel külö kiadáso Konstantinápo j Hala Peru m Gá f követk Sa u-Tes G Konstantin N Ch Sal T Le Tes G Rad Ca C G Jeruz Tes ha-G Mus Tór Ri Horo Fran Tes ha-G Ha Peters B Tes Mi um Mü Ze El Aske Fran Kev Chac Warn Ugya responsum-irod tartal Ginzber new- teol szemin k taná Geniza-St köz hír tudós respons h ki foly több Orosz-Lengyelorszá folióal kiállítá Ily Halóchós S Adere Rothen Me respons m külö arag Ade legelterjed responsum-iro csúcspon s ne talmud kérdé felvilágos levele kulturhist szempo felbecsülhet ér an szolgá kereskede ku á adalé tarta eme ér filoló exeget lexicogra matemat archeol litu vonatkozáso sz külö Fra Spanyolo rab R ké fel műve megle külö észlel tár legi Talmud-exeg sp i log vil fr r dialekt casuist hajlam ha keres teol módsze öntud visszatükrö legna responsum-s Franciaorsz a dönt P Ma tartalm Sp terü A leghír teki Sa u-Tes el Livor j U követk fr ré S Hajj Áb Pasqui El N May H szer spanyol ré J Maimo v legna sze Utób dönt Tes R tartalm sz v ny tu me németor rab lá s legna tekin Na Nachma ge t a Sa u-Tesuv Velen j el 1 máso Zolki sze legna sz arag S Ad respon folió-köt jel Bo Li Sal Li ki Lengyelorsz folió-köte s rabbitekin Rothe a Sa Tesuv Cremo j el 1 telj k Móz szárm utób S Tes Ma B Fr ré responsumsz Utób Sa u-Tes el Konstantinápo j 1546 k Sa Tes ho Chad Fr m talmud Munká ké respon i mel vallásfiloz exege tárgy tartal eme ké szőrszálhas p jelent be egyolda kétségte szakad üldöz vil elzá elzárkózot ghe t visszavo ered ha Nev sz Németorszá I Isser T Cha I B Sa u-Tes St szer terü J Törökorsz B Mizr Ve Ala Sabbio J Su kodiflká S Mo Z A Dyrhenfur Ugyan kez fel Lengyelorsz sze Isse L sz Kaiden Em L Fran Men Kroc C Amst U sz R.-s C Bacha Ch terü S A S Ve szer to Alfan Konstantin szer ré X sz u responsum-sz S Mor C Ve szer Törökorsz J N Ne Bek Konstantin sze u na responsum-gyűjtem