14607.htm

CÍMSZÓ: Steiner

SZEMÉLYNÉV: Steiner Lajos

SZÓCIKK: "Steiner Lajos, egyetemi tanár, meteorológus, szül. Vácon 1871 jún. 15. A budapesti egyetemen tanult, majd a göttingeni és berlini egyetemeken folytatta tanulmányait s miután filozófiai doktorátust szerzett, a Meteorológiai Intézet tisztviselője lett. 1907 óta egyetemi magántanár, 1917-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Magyar és külföldi matematikai, meteorológiai és fizikai szaklapokban számos tanulmánya, a wasshingtoni Terrestrial Magnetiom és a Meteorologische Zeitschrift c. folyóiratokban pedig több értekezése jelent meg. Könyvalakban megjelent művei: Az 1892. II. Üstökös pályája (1897): A Balaton-vidékén az 1901 nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei (1902. A Balaton tudományos tanulmányozásainak; eredményei c. sorozatban); Der tagliche Gang der erdmagnetischen Elemente der Kingua Fjord (1904. Archiv. d. Deutschen Seewarte Hamburg); A földmágnességi háborgások egy különös alakjárúl; Hőmérsékleti viszonyok a dobsinai jégbarlangban. Újabb nagyobb munkája: A föld mágneses jelenségei (1923)."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4607. címszó a lexikon => 806. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14607.htm

CÍMSZÓ: Steiner

SZEMÉLYNÉV: Steiner Lajos

SZÓCIKK: Steiner Lajos, egyetemi tanár, meteorológus, szül. Vácon 1871 jún. 15. A budapesti egyetemen tanult, majd a göttingeni és berlini egyetemeken folytatta tanulmányait s miután filozófiai doktorátust szerzett, a Meteorológiai Intézet tisztviselője lett. 1907 óta egyetemi magántanár, 1917-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Magyar és külföldi matematikai, meteorológiai és fizikai szaklapokban számos tanulmánya, a wasshingtoni Terrestrial Magnetiom és a Meteorologische Zeitschrift c. folyóiratokban pedig több értekezése jelent meg. Könyvalakban megjelent művei: Az 1892. II. Üstökös pályája 1897 : A Balaton-vidékén az 1901 nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei 1902. A Balaton tudományos tanulmányozásainak; eredményei c. sorozatban ; Der tagliche Gang der erdmagnetischen Elemente der Kingua Fjord 1904. Archiv. d. Deutschen Seewarte Hamburg ; A földmágnességi háborgások egy különös alakjárúl; Hőmérsékleti viszonyok a dobsinai jégbarlangban. Újabb nagyobb munkája: A föld mágneses jelenségei 1923 .

14607.ht

CÍMSZÓ Steine

SZEMÉLYNÉV Steine Lajo

SZÓCIKK Steine Lajos egyetem tanár meteorológus szül Váco 187 jún 15 budapest egyeteme tanult maj göttingen é berlin egyetemeke folytatt tanulmányai miutá filozófia doktorátus szerzett Meteorológia Intéze tisztviselőj lett 190 ót egyetem magántanár 1917-be pedi Magya Tudományo Akadémi tagjáv választotta Magya é külföld matematikai meteorológia é fizika szaklapokba számo tanulmánya wasshington Terrestria Magnetio é Meteorologisch Zeitschrif c folyóiratokba pedi töb értekezés jelen meg Könyvalakba megjelen művei A 1892 II Üstökö pályáj 189 Balaton-vidéké a 190 nyará végzet földmágnesség mérése eredménye 1902 Balato tudományo tanulmányozásainak eredménye c sorozatba De taglich Gan de erdmagnetische Element de Kingu Fjor 1904 Archiv d Deutsche Seewart Hambur földmágnesség háborgáso eg különö alakjárúl Hőmérséklet viszonyo dobsina jégbarlangban Újab nagyob munkája föl mágnese jelensége 192

14607.h

CÍMSZ Stein

SZEMÉLYNÉ Stein Laj

SZÓCIK Stein Lajo egyete taná meteorológu szü Vác 18 jú 1 budapes egyetem tanul ma göttinge berli egyetemek folytat tanulmánya miut filozófi doktorátu szerzet Meteorológi Intéz tisztviselő let 19 ó egyete magántaná 1917-b ped Magy Tudomány Akadém tagjá választott Magy külföl matematika meteorológi fizik szaklapokb szám tanulmány wasshingto Terrestri Magneti Meteorologisc Zeitschri folyóiratokb ped tö értekezé jele me Könyvalakb megjele műve 189 I Üstök pályá 18 Balaton-vidék 19 nyar végze földmágnessé mérés eredmény 190 Balat tudomány tanulmányozásaina eredmény sorozatb D taglic Ga d erdmagnetisch Elemen d King Fjo 190 Archi Deutsch Seewar Hambu földmágnessé háborgás e külön alakjárú Hőmérsékle viszony dobsin jégbarlangba Úja nagyo munkáj fö mágnes jelenség 19

14607.

CÍMS Stei

SZEMÉLYN Stei La

SZÓCI Stei Laj egyet tan meteorológ sz Vá 1 j budape egyete tanu m götting berl egyeteme folyta tanulmány miu filozóf doktorát szerze Meteorológ Inté tisztvisel le 1 egyet magántan 1917- pe Mag Tudomán Akadé tagj választot Mag külfö matematik meteorológ fizi szaklapok szá tanulmán wasshingt Terrestr Magnet Meteorologis Zeitschr folyóiratok pe t értekez jel m Könyvalak megjel műv 18 Üstö pály 1 Balaton-vidé 1 nya végz földmágness méré eredmén 19 Bala tudomán tanulmányozásain eredmén sorozat tagli G erdmagnetisc Eleme Kin Fj 19 Arch Deutsc Seewa Hamb földmágness háborgá külö alakjár Hőmérsékl viszon dobsi jégbarlangb Új nagy munká f mágne jelensé 1

14607

CÍM Ste

SZEMÉLY Ste L

SZÓC Ste La egye ta meteoroló s V budap egyet tan göttin ber egyetem folyt tanulmán mi filozó doktorá szerz Meteoroló Int tisztvise l egye magánta 1917 p Ma Tudomá Akad tag választo Ma külf matemati meteoroló fiz szaklapo sz tanulmá wasshing Terrest Magne Meteorologi Zeitsch folyóirato p érteke je Könyvala megje mű 1 Üst pál Balaton-vid ny vég földmágnes mér eredmé 1 Bal tudomá tanulmányozásai eredmé soroza tagl erdmagnetis Elem Ki F 1 Arc Deuts Seew Ham földmágnes háborg kül alakjá Hőmérsék viszo dobs jégbarlang Ú nag munk mágn jelens

1460

CÍ St

SZEMÉL St

SZÓ St L egy t meteorol buda egye ta götti be egyete foly tanulmá m filoz doktor szer Meteorol In tisztvis egy magánt 191 M Tudom Aka ta választ M kül matemat meteorol fi szaklap s tanulm wasshin Terres Magn Meteorolog Zeitsc folyóirat értek j Könyval megj m Üs pá Balaton-vi n vé földmágne mé eredm Ba tudom tanulmányozása eredm soroz tag erdmagneti Ele K Ar Deut See Ha földmágne hábor kü alakj Hőmérsé visz dob jégbarlan na mun mág jelen