14836.htm
CÍMSZÓ: Szidra
SZÓCIKK: "Szidra,
névvel jelezzük a Tórának (pentateuchusnak) ama részeit, melyeket szombatonként
olvasnak fel a zsinagógákban. Az esztendő keretében az egész Tóra kerül felolvasásra,
ezért 55 hetiszakaszra osztották fel a Szentírást. Néha azonban két szakaszt
összevonnak. Ennek okai :Közönséges évben kevesebb szombat van, mint
szöktévben(legalább 4-gyel,néha5-tel kevesebb);Ama szombatokon, melyek
ünneppel, vagy félünneppek esnek egybe, nem a hetiszakaszt, hanem a vonatkozó
ünnepi részt olvassák fel. A Sz.-k olvasása mindig a szimchasz tórát követő
szombaton kezdődik és szimchasz tóra napiján fejeződik be. Régebben ismerték a
hároméves ciklust is, mikor egy-egy Tóra-részlet csak 3 esztendőnként került
felolvasásra. A Sz.-kat a kezdő, illetőleg az első jellegzetes szó után
nevezzük el. A folyó hót is a soros Sz.-tól veszi nevét, ami különösen dátum
jelzéseken mutatkozik, pl. Be- salach hetének 3. napján. A hétfői, csütörtöki,
szombatdélutáni Tóraolvasás anyaga a következő Sz. három részre osztott első
szakaszából áll"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4836. címszó a lexikon =>
849. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14836.htm
CÍMSZÓ: Szidra
SZÓCIKK: Szidra, névvel jelezzük a Tórának pentateuchusnak ama részeit,
melyeket szombatonként olvasnak fel a zsinagógákban. Az esztendő keretében az
egész Tóra kerül felolvasásra, ezért 55 hetiszakaszra osztották fel a
Szentírást. Néha azonban két szakaszt összevonnak. Ennek okai :Közönséges évben
kevesebb szombat van, mint szöktévben legalább 4-gyel,néha5-tel kevesebb ;Ama
szombatokon, melyek ünneppel, vagy félünneppek esnek egybe, nem a hetiszakaszt,
hanem a vonatkozó ünnepi részt olvassák fel. A Sz.-k olvasása mindig a
szimchasz tórát követő szombaton kezdődik és szimchasz tóra napiján fejeződik
be. Régebben ismerték a hároméves ciklust is, mikor egy-egy Tóra-részlet csak 3
esztendőnként került felolvasásra. A Sz.-kat a kezdő, illetőleg az első
jellegzetes szó után nevezzük el. A folyó hót is a soros Sz.-tól veszi nevét,
ami különösen dátum jelzéseken mutatkozik, pl. Be- salach hetének 3. napján. A
hétfői, csütörtöki, szombatdélutáni Tóraolvasás anyaga a következő Sz. három
részre osztott első szakaszából áll
14836.ht
CÍMSZÓ Szidr
SZÓCIKK Szidra névve jelezzü Tórána pentateuchusna am részeit melyeke
szombatonkén olvasna fe zsinagógákban A esztend keretébe a egés Tór kerü
felolvasásra ezér 5 hetiszakaszr osztottá fe Szentírást Néh azonba ké szakasz
összevonnak Enne oka :Közönsége évbe keveseb szomba van min szöktévbe legaláb
4-gyel,néha5-te keveseb ;Am szombatokon melye ünneppel vag félünneppe esne
egybe ne hetiszakaszt hane vonatkoz ünnep rész olvassá fel Sz.- olvasás mindi
szimchas tórá követ szombato kezdődi é szimchas tór napijá fejeződi be Régebbe
ismerté hároméve ciklus is miko egy-eg Tóra-részle csa esztendőnkén kerül
felolvasásra Sz.-ka kezdő illetőle a els jellegzete sz utá nevezzü el foly hó i
soro Sz.-tó vesz nevét am különöse dátu jelzéseke mutatkozik pl Be salac heténe
3 napján hétfői csütörtöki szombatdélután Tóraolvasá anyag következ Sz háro
részr osztot els szakaszábó ál
14836.h
CÍMSZ Szid
SZÓCIK Szidr névv jelezz Tórán pentateuchusn a részei melyek szombatonké
olvasn f zsinagógákba eszten keretéb egé Tó ker felolvasásr ezé hetiszakasz
osztott f Szentírás Né azonb k szakas összevonna Enn ok :Közönség évb kevese
szomb va mi szöktévb legalá 4-gyel,néha5-t kevese ;A szombatoko mely ünneppe va
félünnepp esn egyb n hetiszakasz han vonatko ünne rés olvass fe Sz. olvasá mind
szimcha tór köve szombat kezdőd szimcha tó napij fejeződ b Régebb ismert
háromév ciklu i mik egy-e Tóra-részl cs esztendőnké kerü felolvasásr Sz.-k kezd
illetől el jellegzet s ut nevezz e fol h sor Sz.-t ves nevé a különös dát
jelzések mutatkozi p B sala hetén napjá hétfő csütörtök szombatdélutá Tóraolvas
anya követke S hár rész oszto el szakaszáb á
14836.
CÍMS Szi
SZÓCI Szid név jelez Tórá pentateuchus része melye szombatonk olvas
zsinagógákb eszte kereté eg T ke felolvasás ez hetiszakas osztot Szentírá N azon
szaka összevonn En o :Közönsé év keves szom v m szöktév legal 4-gyel,néha5-
keves ; szombatok mel ünnepp v félünnep es egy hetiszakas ha vonatk ünn ré
olvas f Sz olvas min szimch tó köv szomba kezdő szimch t napi fejező Régeb
ismer háromé cikl mi egy- Tóra-rész c esztendőnk ker felolvasás Sz.- kez illető
e jellegze u nevez fo so Sz.- ve nev különö dá jelzése mutatkoz sal heté napj
hétf csütörtö szombatdélut Tóraolva any követk há rés oszt e szakaszá
14836
CÍM Sz
SZÓC Szi né jele Tór pentateuchu rész mely szombaton olva zsinagógák eszt
keret e k felolvasá e hetiszaka oszto Szentír azo szak összevon E :Közöns é
keve szo szökté lega 4-gyel,néha5 keve szombato me ünnep félünne e eg hetiszaka
h vonat ün r olva S olva mi szimc t kö szomb kezd szimc nap fejez Rége isme
három cik m egy Tóra-rés esztendőn ke felolvasá Sz. ke illet jellegz neve f s
Sz. v ne külön d jelzés mutatko sa het nap hét csütört szombatdélu Tóraolv an
követ h ré osz szakasz
1483
CÍ S
SZÓ Sz n jel Tó pentateuch rés mel szombato olv zsinagógá esz kere felolvas
hetiszak oszt Szentí az sza összevo :Közön kev sz szökt leg 4-gyel,néha kev
szombat m ünne félünn e hetiszak vona ü olv olv m szim k szom kez szim na feje
Rég ism háro ci eg Tóra-ré esztendő k felolvas Sz k ille jelleg nev Sz n külö
jelzé mutatk s he na hé csütör szombatdél Tóraol a köve r os szakas