14985.htm

CÍMSZÓ: Tapolca

SZÓCIKK: Tapolca, nagyk. Zala vm. 7055 magyar lakossal. A zsidó hitközség története 1703. kezdődik a Lőb nevű család ittvaló letelepedésével. Ez az uradalom haszonbérletét bírta. 7-8 évtizeden át nem szivárgott be más zsidó. A XVIII. sz. vége felé Direnből, a Rajna vidékéről származó Lessner és a Beledről származó Dukesz-családok ősei telepednek le, de a letelepülési engedélyt azzal a kikötéssel kapták, hogy sok gyermeket nem szabad a világra hozniuk. Valamivel később jöttek Morton Izsák, Frisch József és Frisch Bernát. Ez a két-három család persze nem élhetett még szervezett hitközségben és ünnepeit jó sokáig Keszthelyen tölti. 1813-ban Lessner Júda a saját házában zsinagógát épít és azt közhasználatra bocsátja. Az engedély-okirat korlátozó kikötése 3-4 évtized alatt feledésbe ment és a hitközség tetemesen megnövekedett. A negyvenes években környékbeli és más vidékről való zsidók is beköltöztek, úgyhogy a hitélet már szilárdabb keretbe kívánkozott. Az 1813. megalakult hitközség a harmincas években megszervezi az anyakönyvvezetést, amelynek első bejegyzése az 1831. aug. 17. T.-án született Morton Kasparra vonatkozik. A hitéletet ebben az időben Breier Izrael rabbihelyettes vezette, később pedig 1853-ig Meisel Jakab. 1853-ban rendszeresítik a rabbi-állást és erre Neuhaus Ábrahám nagyvázsonyi rabbit hívták meg, aki 1881-ig működött. Utána Rosenstein Mór, később nagykikindai rabbi következett, majd Singer Bernát 1893 - 1905., amikor Szabadkára választották meg. 1905-1911. Schönwald Károly, 1920. Miklós Bernát, 1920-1926. Eisenberger Géza, jelenlegi gödöllői rabbi és 1927-től Halpern Salamon tölti be a főrabbi stallumát. A mai hitközségi fundust 1855. Lessner Salamon és Morton Mór vették meg részvényjegyzési alapon 2400 forintért a templom céljaira. Ezt 1863. fel is építették gótikus stílusban Tarek József sümegi építész tervei szerint. Díszes freskóit egy Rosenfeld nevű keszthelyi festő festette. A templom és a hitközség történetét megírta akkor Feleki Lajos felsőnépiskolái tanár, hitközségi jegyző és a monográfia egy példányát örök emlékül a templom falában helyezték el. 1840 körül Pollák Rudolf Uriel, Dukesz Mendel Léb megalapították a Szentügyletet, amely első gondnokaiul Morton Izsákot és Lessner Ferencet választotta, meg. A Nőegyletet Dukesz Manóné, Fischer Dávidné, Friss Józsefné, J Frisch Bernátné és Lessner Adolfné 1870. alapították. A krajcár-egylet Löke Mór kezdeményezésére 1880., a leányegylet 1928. alakult. Az iskola 1845 táján létesült, 1850. hatosztályúvá bővült, a magyar nyelvű oktatást 1860. rendszeresítette benne a hitközség. A zsinagóga szószékén valamivel előbb honosította meg a magyar szót az 1853. megválasztott Neuhaus Ábrahám. A hitközség a kongresszusi irányt követi és a IX. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Kisapáti, Dinel, Balatonederics, Gulács, Gyulakeszi, Haláp, Lesenceistvánd, Lesenctoma, Káptalantóti, Szigliget, Badacsonytomaj, Tördemic, Nemesvita, Kapolcs, Monostorapáti, Talliándörögd, Csicsó, Tagyon, Szentantalfa, Balatonhenye. A hitközség 239 családban 771 lelket és 262 adófizetőt számlál. Ebből esik a kerületre 54 család, 166 lélek, 48 adófizető. Az 1927/28. évi kiadás 27,820 P. Hitéleti célokra 16,000, filantropikus célokra 930, szociális célokra 320 és kulturális célokra 6070 P.-t fordít. Szükségleteit a 6903 P.-re rúgó rendes bevételeiből és a hitközségi adójövedelemből fedezi. Jövedelmeit szaporítja még az 1904. létesített 500 P-s Bikur Cholim, az 1922. létesített 7500 P.-s és az 1919. létesített Talmud Tóra-alapítvány. Kulturális törekvését jellemzi, hogy a Talmud Tóra könyvtárának fejlesztésére évről évre költségvetésileg biztosított összeget fordított. A teherviselésben osztozkodik : 8 nagykereskedő, 58 kereskedő, 5 nagyiparos, 44 iparos, 11 gazdálkodó, 8 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 10 köztisztviselő és nyugdíjas, 33 magántisztviselő, 7 tanító, 2 vállalkozó, 35 magánzó, 11 kereskedelmi alkalmazott, 14 iparossegéd, 5 munkás, 26 egyéb. 3 munkanélküli és 10 közadakozásból él. A hitközség több tagja figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a közgazdasági életben is. Lessner Sámuel a balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója és az ő munkásságához fűződik a külföldi piac megszervezése is. Érdemes munkásságot fejtenek ki ezen a téren Schwarz és Frisch László is. Rechnitzer Rezső szeszgyárat, Freller Jenő fűrésztelepet, Ascher József téglagyárat, Freller Adolf asztalosárú telepet, Keszler Jenő ecetgyárat létesített. A világháborúban csak maga az anyaközség 164 katonát adott az országnak, 29 hősi halált halt. Tragikus fejezetet írt a hitközség történetébe az ellenforradalom, amely 11 áldozatot követelt. 1919. szept. 2. agyonlőtték és agyonverték Kell Árpád rendőrbiztost és Weiler Ignác kereskedőt. 1919. szept. 9. Breier Ignác szódagyárost, Breier Mór kereskedőt, a feleségét és Hermann nevű rokkant katonafiukat, Gartenraun Gyula tanítót, Korein Dezső kereskedőt, Lőwinger N. bádogost, aki vendégségben volt T.-n, Singer Bernátot, aki idióta volt és egy ismeretlen zsidó molnársegédet, aki Tóth molnárnál dolgozott. A hitközség vezetősége: Halper Salamon főrabbi, Berger Sándor ügyvéd, elnök; Szűcs Jenő bankig., alelnök ; Szűcs Arnold ügyvéd, iskolaszéki elnök; ifj. Lessner Mór birtokos, pénztáros; Rosner Mór nagykeresk., ellenőr: Grosz Dezső bankig., templomgondnok; Rechnitzer Rezső mészgyáros. Steiner Miksa bőrkereskedő, gondnokok; Frisch László szállótulajdonos, tb. elnök ; Kálmán Ármin igazg.-tanító, titkár; Frisch Hermann főkántor, Spitzer Lázár alkántor. A C.hevra Kadisa elnöke: Berger Sándor; alelnökei Löbl Béla és Lessner Mór, a Nőegylet elnöke: Frisch Lászlóné, a Leányegyleté: Lessner Adolfné. Az elemi iskola tanítói: Kálmán Ármin, Stern Irma.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4985. címszó a lexikon => 882. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14985.htm

CÍMSZÓ: Tapolca

SZÓCIKK: Tapolca, nagyk. Zala vm. 7055 magyar lakossal. A zsidó hitközség története 1703. kezdődik a Lőb nevű család ittvaló letelepedésével. Ez az uradalom haszonbérletét bírta. 7-8 évtizeden át nem szivárgott be más zsidó. A XVIII. sz. vége felé Direnből, a Rajna vidékéről származó Lessner és a Beledről származó Dukesz-családok ősei telepednek le, de a letelepülési engedélyt azzal a kikötéssel kapták, hogy sok gyermeket nem szabad a világra hozniuk. Valamivel később jöttek Morton Izsák, Frisch József és Frisch Bernát. Ez a két-három család persze nem élhetett még szervezett hitközségben és ünnepeit jó sokáig Keszthelyen tölti. 1813-ban Lessner Júda a saját házában zsinagógát épít és azt közhasználatra bocsátja. Az engedély-okirat korlátozó kikötése 3-4 évtized alatt feledésbe ment és a hitközség tetemesen megnövekedett. A negyvenes években környékbeli és más vidékről való zsidók is beköltöztek, úgyhogy a hitélet már szilárdabb keretbe kívánkozott. Az 1813. megalakult hitközség a harmincas években megszervezi az anyakönyvvezetést, amelynek első bejegyzése az 1831. aug. 17. T.-án született Morton Kasparra vonatkozik. A hitéletet ebben az időben Breier Izrael rabbihelyettes vezette, később pedig 1853-ig Meisel Jakab. 1853-ban rendszeresítik a rabbi-állást és erre Neuhaus Ábrahám nagyvázsonyi rabbit hívták meg, aki 1881-ig működött. Utána Rosenstein Mór, később nagykikindai rabbi következett, majd Singer Bernát 1893 - 1905., amikor Szabadkára választották meg. 1905-1911. Schönwald Károly, 1920. Miklós Bernát, 1920-1926. Eisenberger Géza, jelenlegi gödöllői rabbi és 1927-től Halpern Salamon tölti be a főrabbi stallumát. A mai hitközségi fundust 1855. Lessner Salamon és Morton Mór vették meg részvényjegyzési alapon 2400 forintért a templom céljaira. Ezt 1863. fel is építették gótikus stílusban Tarek József sümegi építész tervei szerint. Díszes freskóit egy Rosenfeld nevű keszthelyi festő festette. A templom és a hitközség történetét megírta akkor Feleki Lajos felsőnépiskolái tanár, hitközségi jegyző és a monográfia egy példányát örök emlékül a templom falában helyezték el. 1840 körül Pollák Rudolf Uriel, Dukesz Mendel Léb megalapították a Szentügyletet, amely első gondnokaiul Morton Izsákot és Lessner Ferencet választotta, meg. A Nőegyletet Dukesz Manóné, Fischer Dávidné, Friss Józsefné, J Frisch Bernátné és Lessner Adolfné 1870. alapították. A krajcár-egylet Löke Mór kezdeményezésére 1880., a leányegylet 1928. alakult. Az iskola 1845 táján létesült, 1850. hatosztályúvá bővült, a magyar nyelvű oktatást 1860. rendszeresítette benne a hitközség. A zsinagóga szószékén valamivel előbb honosította meg a magyar szót az 1853. megválasztott Neuhaus Ábrahám. A hitközség a kongresszusi irányt követi és a IX. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Kisapáti, Dinel, Balatonederics, Gulács, Gyulakeszi, Haláp, Lesenceistvánd, Lesenctoma, Káptalantóti, Szigliget, Badacsonytomaj, Tördemic, Nemesvita, Kapolcs, Monostorapáti, Talliándörögd, Csicsó, Tagyon, Szentantalfa, Balatonhenye. A hitközség 239 családban 771 lelket és 262 adófizetőt számlál. Ebből esik a kerületre 54 család, 166 lélek, 48 adófizető. Az 1927/28. évi kiadás 27,820 P. Hitéleti célokra 16,000, filantropikus célokra 930, szociális célokra 320 és kulturális célokra 6070 P.-t fordít. Szükségleteit a 6903 P.-re rúgó rendes bevételeiből és a hitközségi adójövedelemből fedezi. Jövedelmeit szaporítja még az 1904. létesített 500 P-s Bikur Cholim, az 1922. létesített 7500 P.-s és az 1919. létesített Talmud Tóra-alapítvány. Kulturális törekvését jellemzi, hogy a Talmud Tóra könyvtárának fejlesztésére évről évre költségvetésileg biztosított összeget fordított. A teherviselésben osztozkodik : 8 nagykereskedő, 58 kereskedő, 5 nagyiparos, 44 iparos, 11 gazdálkodó, 8 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 10 köztisztviselő és nyugdíjas, 33 magántisztviselő, 7 tanító, 2 vállalkozó, 35 magánzó, 11 kereskedelmi alkalmazott, 14 iparossegéd, 5 munkás, 26 egyéb. 3 munkanélküli és 10 közadakozásból él. A hitközség több tagja figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a közgazdasági életben is. Lessner Sámuel a balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója és az ő munkásságához fűződik a külföldi piac megszervezése is. Érdemes munkásságot fejtenek ki ezen a téren Schwarz és Frisch László is. Rechnitzer Rezső szeszgyárat, Freller Jenő fűrésztelepet, Ascher József téglagyárat, Freller Adolf asztalosárú telepet, Keszler Jenő ecetgyárat létesített. A világháborúban csak maga az anyaközség 164 katonát adott az országnak, 29 hősi halált halt. Tragikus fejezetet írt a hitközség történetébe az ellenforradalom, amely 11 áldozatot követelt. 1919. szept. 2. agyonlőtték és agyonverték Kell Árpád rendőrbiztost és Weiler Ignác kereskedőt. 1919. szept. 9. Breier Ignác szódagyárost, Breier Mór kereskedőt, a feleségét és Hermann nevű rokkant katonafiukat, Gartenraun Gyula tanítót, Korein Dezső kereskedőt, Lőwinger N. bádogost, aki vendégségben volt T.-n, Singer Bernátot, aki idióta volt és egy ismeretlen zsidó molnársegédet, aki Tóth molnárnál dolgozott. A hitközség vezetősége: Halper Salamon főrabbi, Berger Sándor ügyvéd, elnök; Szűcs Jenő bankig., alelnök ; Szűcs Arnold ügyvéd, iskolaszéki elnök; ifj. Lessner Mór birtokos, pénztáros; Rosner Mór nagykeresk., ellenőr: Grosz Dezső bankig., templomgondnok; Rechnitzer Rezső mészgyáros. Steiner Miksa bőrkereskedő, gondnokok; Frisch László szállótulajdonos, tb. elnök ; Kálmán Ármin igazg.-tanító, titkár; Frisch Hermann főkántor, Spitzer Lázár alkántor. A C.hevra Kadisa elnöke: Berger Sándor; alelnökei Löbl Béla és Lessner Mór, a Nőegylet elnöke: Frisch Lászlóné, a Leányegyleté: Lessner Adolfné. Az elemi iskola tanítói: Kálmán Ármin, Stern Irma.

14985.ht

CÍMSZÓ Tapolc

SZÓCIKK Tapolca nagyk Zal vm 705 magya lakossal zsid hitközsé történet 1703 kezdődi Lő nev csalá ittval letelepedésével E a uradalo haszonbérleté bírta 7- évtizede á ne szivárgot b má zsidó XVIII sz vég fel Direnből Rajn vidékérő származ Lessne é Beledrő származ Dukesz-családo őse telepedne le d letelepülés engedély azza kikötésse kapták hog so gyermeke ne szaba világr hozniuk Valamive későb jötte Morto Izsák Frisc Józse é Frisc Bernát E két-háro csalá persz ne élhetet mé szervezet hitközségbe é ünnepei j sokái Keszthelye tölti 1813-ba Lessne Júd sajá házába zsinagógá épí é az közhasználatr bocsátja A engedély-okira korlátoz kikötés 3- évtize alat feledésb men é hitközsé tetemese megnövekedett negyvene évekbe környékbel é má vidékrő val zsidó i beköltöztek úgyhog hitéle má szilárdab keretb kívánkozott A 1813 megalakul hitközsé harminca évekbe megszervez a anyakönyvvezetést amelyne els bejegyzés a 1831 aug 17 T.-á születet Morto Kasparr vonatkozik hitélete ebbe a időbe Breie Izrae rabbihelyette vezette későb pedi 1853-i Meise Jakab 1853-ba rendszeresíti rabbi-állás é err Neuhau Ábrahá nagyvázsony rabbi hívtá meg ak 1881-i működött Után Rosenstei Mór későb nagykikinda rabb következett maj Singe Berná 189 1905. amiko Szabadkár választottá meg 1905-1911 Schönwal Károly 1920 Mikló Bernát 1920-1926 Eisenberge Géza jelenleg gödöllő rabb é 1927-tő Halper Salamo tölt b főrabb stallumát ma hitközség fundus 1855 Lessne Salamo é Morto Mó vetté me részvényjegyzés alapo 240 forintér templo céljaira Ez 1863 fe i építetté gótiku stílusba Tare Józse sümeg építés terve szerint Dísze freskói eg Rosenfel nev keszthely fest festette templo é hitközsé történeté megírt akko Felek Lajo felsőnépiskolá tanár hitközség jegyz é monográfi eg példányá örö emlékü templo falába helyezté el 184 körü Pollá Rudol Uriel Dukes Mende Lé megalapítottá Szentügyletet amel els gondnokaiu Morto Izsáko é Lessne Ference választotta meg Nőegylete Dukes Manóné Fische Dávidné Fris Józsefné Frisc Bernátn é Lessne Adolfn 1870 alapították krajcár-egyle Lök Mó kezdeményezésér 1880. leányegyle 1928 alakult A iskol 184 tájá létesült 1850 hatosztályúv bővült magya nyelv oktatás 1860 rendszeresített benn hitközség zsinagóg szószéké valamive előb honosított me magya szó a 1853 megválasztot Neuhau Ábrahám hitközsé kongresszus irány követ é IX községkerülethe tartozik Anyakönyv terület kiterje Kisapáti Dinel Balatonederics Gulács Gyulakeszi Haláp Lesenceistvánd Lesenctoma Káptalantóti Szigliget Badacsonytomaj Tördemic Nemesvita Kapolcs Monostorapáti Talliándörögd Csicsó Tagyon Szentantalfa Balatonhenye hitközsé 23 családba 77 lelke é 26 adófizető számlál Ebbő esi kerületr 5 család 16 lélek 4 adófizető A 1927/28 év kiadá 27,82 P Hitélet célokr 16,000 filantropiku célokr 930 szociáli célokr 32 é kulturáli célokr 607 P.- fordít Szükségletei 690 P.-r rúg rende bevételeibő é hitközség adójövedelembő fedezi Jövedelmei szaporítj mé a 1904 létesítet 50 P- Biku Cholim a 1922 létesítet 750 P.- é a 1919 létesítet Talmu Tóra-alapítvány Kulturáli törekvésé jellemzi hog Talmu Tór könyvtárána fejlesztésér évrő évr költségvetésile biztosítot összege fordított teherviselésbe osztozkodi nagykereskedő 5 kereskedő nagyiparos 4 iparos 1 gazdálkodó ügyvéd orvos mérnök 1 köztisztvisel é nyugdíjas 3 magántisztviselő tanító vállalkozó 3 magánzó 1 kereskedelm alkalmazott 1 iparossegéd munkás 2 egyéb munkanélkül é 1 közadakozásbó él hitközsé töb tagj figyelemremélt tevékenysége fej k közgazdaság életbe is Lessne Sámue balatonmellék borkereskedele egyi felvirágoztatój é a munkásságáho fűződi külföld pia megszervezés is Érdeme munkásságo fejtene k eze tére Schwar é Frisc Lászl is Rechnitze Rezs szeszgyárat Frelle Jen fűrésztelepet Asche Józse téglagyárat Frelle Adol asztalosár telepet Keszle Jen ecetgyára létesített világháborúba csa mag a anyaközsé 16 katoná adot a országnak 2 hős halál halt Tragiku fejezete ír hitközsé történetéb a ellenforradalom amel 1 áldozato követelt 1919 szept 2 agyonlőtté é agyonverté Kel Árpá rendőrbiztos é Weile Igná kereskedőt 1919 szept 9 Breie Igná szódagyárost Breie Mó kereskedőt feleségé é Herman nev rokkan katonafiukat Gartenrau Gyul tanítót Korei Dezs kereskedőt Lőwinge N bádogost ak vendégségbe vol T.-n Singe Bernátot ak idiót vol é eg ismeretle zsid molnársegédet ak Tót molnárná dolgozott hitközsé vezetősége Halpe Salamo főrabbi Berge Sándo ügyvéd elnök Szűc Jen bankig. alelnö Szűc Arnol ügyvéd iskolaszék elnök ifj Lessne Mó birtokos pénztáros Rosne Mó nagykeresk. ellenőr Gros Dezs bankig. templomgondnok Rechnitze Rezs mészgyáros Steine Miks bőrkereskedő gondnokok Frisc Lászl szállótulajdonos tb elnö Kálmá Ármi igazg.-tanító titkár Frisc Herman főkántor Spitze Lázá alkántor C.hevr Kadis elnöke Berge Sándor alelnöke Löb Bél é Lessne Mór Nőegyle elnöke Frisc Lászlóné Leányegyleté Lessne Adolfné A elem iskol tanítói Kálmá Ármin Ster Irma

14985.h

CÍMSZ Tapol

SZÓCIK Tapolc nagy Za v 70 magy lakossa zsi hitközs történe 170 kezdőd L ne csal ittva letelepedéséve uradal haszonbérlet bírt 7 évtized n szivárgo m zsid XVII s vé fe Direnbő Raj vidékér szárma Lessn Beledr szárma Dukesz-család ős telepedn l letelepülé engedél azz kikötéss kaptá ho s gyermek n szab világ hozniu Valamiv késő jött Mort Izsá Fris Józs Fris Berná két-hár csal pers n élhete m szerveze hitközségb ünnepe soká Keszthely tölt 1813-b Lessn Jú saj házáb zsinagóg ép a közhasználat bocsátj engedély-okir korláto kiköté 3 évtiz ala feledés me hitközs tetemes megnövekedet negyven évekb környékbe m vidékr va zsid beköltözte úgyho hitél m szilárda keret kívánkozot 181 megalaku hitközs harminc évekb megszerve anyakönyvvezetés amelyn el bejegyzé 183 au 1 T.- születe Mort Kaspar vonatkozi hitélet ebb időb Brei Izra rabbihelyett vezett késő ped 1853- Meis Jaka 1853-b rendszeresít rabbi-állá er Neuha Ábrah nagyvázson rabb hívt me a 1881- működöt Utá Rosenste Mó késő nagykikind rab következet ma Sing Bern 18 1905 amik Szabadká választott me 1905-191 Schönwa Károl 192 Mikl Berná 1920-192 Eisenberg Géz jelenle gödöll rab 1927-t Halpe Salam töl főrab stallumá m hitközsé fundu 185 Lessn Salam Mort M vett m részvényjegyzé alap 24 forinté templ céljair E 186 f épített gótik stílusb Tar Józs süme építé terv szerin Dísz freskó e Rosenfe ne keszthel fes festett templ hitközs történet megír akk Fele Laj felsőnépiskol taná hitközsé jegy monográf e példány ör emlék templ faláb helyezt e 18 kör Poll Rudo Urie Duke Mend L megalapított Szentügylete ame el gondnokai Mort Izsák Lessn Ferenc választott me Nőegylet Duke Manón Fisch Dávidn Fri Józsefn Fris Bernát Lessn Adolf 187 alapítottá krajcár-egyl Lö M kezdeményezésé 1880 leányegyl 192 alakul isko 18 táj létesül 185 hatosztályú bővül magy nyel oktatá 186 rendszeresítet ben hitközsé zsinagó szószék valamiv elő honosítot m magy sz 185 megválaszto Neuha Ábrahá hitközs kongresszu irán köve I községkerületh tartozi Anyaköny terüle kiterj Kisapát Dine Balatonederic Gulác Gyulakesz Halá Lesenceistván Lesenctom Káptalantót Sziglige Badacsonytoma Tördemi Nemesvit Kapolc Monostorapát Talliándörög Csics Tagyo Szentantalf Balatonheny hitközs 2 családb 7 lelk 2 adófizet számlá Ebb es kerület csalá 1 léle adófizet 1927/2 é kiad 27,8 Hitéle célok 16,00 filantropik célok 93 szociál célok 3 kulturál célok 60 P. fordí Szükséglete 69 P.- rú rend bevételeib hitközsé adójövedelemb fedez Jövedelme szaporít m 190 létesíte 5 P Bik Choli 192 létesíte 75 P. 191 létesíte Talm Tóra-alapítván Kulturál törekvés jellemz ho Talm Tó könyvtárán fejlesztésé évr év költségvetésil biztosíto összeg fordítot teherviselésb osztozkod nagykeresked keresked nagyiparo iparo gazdálkod ügyvé orvo mérnö köztisztvise nyugdíja magántisztvisel tanít vállalkoz magánz kereskedel alkalmazot iparossegé munká egyé munkanélkü közadakozásb é hitközs tö tag figyelemremél tevékenység fe közgazdasá életb i Lessn Sámu balatonmellé borkereskedel egy felvirágoztató munkásságáh fűződ külföl pi megszervezé i Érdem munkásság fejten ez tér Schwa Fris Lász i Rechnitz Rez szeszgyára Frell Je fűrésztelepe Asch Józs téglagyára Frell Ado asztalosá telepe Keszl Je ecetgyár létesítet világháborúb cs ma anyaközs 1 katon ado országna hő halá hal Tragik fejezet í hitközs történeté ellenforradalo ame áldozat követel 191 szep agyonlőtt agyonvert Ke Árp rendőrbizto Weil Ign kereskedő 191 szep Brei Ign szódagyáros Brei M kereskedő feleség Herma ne rokka katonafiuka Gartenra Gyu tanító Kore Dez kereskedő Lőwing bádogos a vendégségb vo T.- Sing Bernáto a idió vo e ismeretl zsi molnársegéde a Tó molnárn dolgozot hitközs vezetőség Halp Salam főrabb Berg Sánd ügyvé elnö Szű Je bankig aleln Szű Arno ügyvé iskolaszé elnö if Lessn M birtoko pénztáro Rosn M nagykeresk ellenő Gro Dez bankig templomgondno Rechnitz Rez mészgyáro Stein Mik bőrkeresked gondnoko Fris Lász szállótulajdono t eln Kálm Árm igazg.-tanít titká Fris Herma főkánto Spitz Láz alkánto C.hev Kadi elnök Berg Sándo alelnök Lö Bé Lessn Mó Nőegyl elnök Fris Lászlón Leányegylet Lessn Adolfn ele isko tanító Kálm Ármi Ste Irm

14985.

CÍMS Tapo

SZÓCI Tapol nag Z 7 mag lakoss zs hitköz történ 17 kezdő n csa ittv letelepedésév urada haszonbérle bír évtize szivárg zsi XVI v f Direnb Ra vidéké szárm Less Beled szárm Dukesz-csalá ő teleped letelepül engedé az kikötés kapt h gyerme sza vilá hozni Valami kés jöt Mor Izs Fri Józ Fri Bern két-há csa per élhet szervez hitközség ünnep sok Keszthel töl 1813- Less J sa házá zsinagó é közhasznála bocsát engedély-oki korlát kiköt évti al feledé m hitköz teteme megnövekede negyve évek környékb vidék v zsi beköltözt úgyh hité szilárd kere kívánkozo 18 megalak hitköz harmin évek megszerv anyakönyvvezeté amely e bejegyz 18 a T. szület Mor Kaspa vonatkoz hitéle eb idő Bre Izr rabbihelyet vezet kés pe 1853 Mei Jak 1853- rendszeresí rabbi-áll e Neuh Ábra nagyvázso rab hív m 1881 működö Ut Rosenst M kés nagykikin ra következe m Sin Ber 1 190 ami Szabadk választot m 1905-19 Schönw Káro 19 Mik Bern 1920-19 Eisenber Gé jelenl gödöl ra 1927- Halp Sala tö főra stallum hitközs fund 18 Less Sala Mor vet részvényjegyz ala 2 forint temp céljai 18 építet góti stílus Ta Józ süm épít ter szeri Dís fresk Rosenf n keszthe fe festet temp hitköz történe megí ak Fel La felsőnépisko tan hitközs jeg monográ példán ö emlé temp falá helyez 1 kö Pol Rud Uri Duk Men megalapítot Szentügylet am e gondnoka Mor Izsá Less Feren választot m Nőegyle Duk Manó Fisc Dávid Fr József Fri Berná Less Adol 18 alapított krajcár-egy L kezdeményezés 188 leányegy 19 alaku isk 1 tá létesü 18 hatosztály bővü mag nye oktat 18 rendszeresíte be hitközs zsinag szószé valami el honosíto mag s 18 megválaszt Neuh Ábrah hitköz kongressz irá köv községkerület tartoz Anyakön terül kiter Kisapá Din Balatonederi Gulá Gyulakes Hal Lesenceistvá Lesencto Káptalantó Sziglig Badacsonytom Tördem Nemesvi Kapol Monostorapá Talliándörö Csic Tagy Szentantal Balatonhen hitköz család lel adófize száml Eb e kerüle csal lél adófize 1927/ kia 27, Hitél célo 16,0 filantropi célo 9 szociá célo kulturá célo 6 P ford Szükséglet 6 P. r ren bevételei hitközs adójövedelem fede Jövedelm szaporí 19 létesít Bi Chol 19 létesít 7 P 19 létesít Tal Tóra-alapítvá Kulturá törekvé jellem h Tal T könyvtárá fejlesztés év é költségvetési biztosít össze fordíto teherviselés osztozko nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn köztisztvis nyugdíj magántisztvise taní vállalko magán kereskede alkalmazo iparosseg munk egy munkanélk közadakozás hitköz t ta figyelemremé tevékenysé f közgazdas élet Less Sám balatonmell borkereskede eg felvirágoztat munkásságá fűző külfö p megszervez Érde munkássá fejte e té Schw Fri Lás Rechnit Re szeszgyár Frel J fűrésztelep Asc Józ téglagyár Frel Ad asztalos telep Kesz J ecetgyá létesíte világháború c m anyaköz kato ad országn h hal ha Tragi fejeze hitköz történet ellenforradal am áldoza követe 19 sze agyonlőt agyonver K Ár rendőrbizt Wei Ig keresked 19 sze Bre Ig szódagyáro Bre keresked felesé Herm n rokk katonafiuk Gartenr Gy tanít Kor De keresked Lőwin bádogo vendégség v T. Sin Bernát idi v ismeret zs molnársegéd T molnár dolgozo hitköz vezetősé Hal Sala főrab Ber Sán ügyv eln Sz J banki alel Sz Arn ügyv iskolasz eln i Less birtok pénztár Ros nagykeres ellen Gr De banki templomgondn Rechnit Re mészgyár Stei Mi bőrkereske gondnok Fri Lás szállótulajdon el Kál Ár igazg.-taní titk Fri Herm főkánt Spit Lá alkánt C.he Kad elnö Ber Sánd alelnö L B Less M Nőegy elnö Fri László Leányegyle Less Adolf el isk tanít Kál Árm St Ir

14985

CÍM Tap

SZÓC Tapo na ma lakos z hitkö törté 1 kezd cs itt letelepedésé urad haszonbérl bí évtiz szivár zs XV Diren R vidék szár Les Bele szár Dukesz-csal telepe letelepü enged a kiköté kap gyerm sz vil hozn Valam ké jö Mo Iz Fr Jó Fr Ber két-h cs pe élhe szerve hitközsé ünne so Keszthe tö 1813 Les s ház zsinag közhasznál bocsá engedély-ok korlá kikö évt a feled hitkö tetem megnöveked negyv éve környék vidé zs beköltöz úgy hit szilár ker kívánkoz 1 megala hitkö harmi éve megszer anyakönyvvezet amel bejegy 1 T szüle Mo Kasp vonatko hitél e id Br Iz rabbihelye veze ké p 185 Me Ja 1853 rendszeres rabbi-ál Neu Ábr nagyvázs ra hí 188 működ U Rosens ké nagykiki r következ Si Be 19 am Szabad választo 1905-1 Schön Kár 1 Mi Ber 1920-1 Eisenbe G jelen gödö r 1927 Hal Sal t főr stallu hitköz fun 1 Les Sal Mo ve részvényjegy al forin tem célja 1 építe gót stílu T Jó sü épí te szer Dí fres Rosen keszth f feste tem hitkö történ meg a Fe L felsőnépisk ta hitköz je monogr példá eml tem fal helye k Po Ru Ur Du Me megalapíto Szentügyle a gondnok Mo Izs Les Fere választo Nőegyl Du Man Fis Dávi F Józse Fr Bern Les Ado 1 alapítot krajcár-eg kezdeményezé 18 leányeg 1 alak is t létes 1 hatosztál bőv ma ny okta 1 rendszeresít b hitköz zsina szósz valam e honosít ma 1 megválasz Neu Ábra hitkö kongress ir kö községkerüle tarto Anyakö terü kite Kisap Di Balatoneder Gul Gyulake Ha Lesenceistv Lesenct Káptalant Szigli Badacsonyto Törde Nemesv Kapo Monostorap Talliándör Csi Tag Szentanta Balatonhe hitkö csalá le adófiz szám E kerül csa lé adófiz 1927 ki 27 Hité cél 16, filantrop cél szoci cél kultur cél for Szükségle P re bevétele hitköz adójövedele fed Jövedel szapor 1 létesí B Cho 1 létesí 1 létesí Ta Tóra-alapítv Kultur törekv jelle Ta könyvtár fejleszté é költségvetés biztosí össz fordít teherviselé osztozk nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ügy or mér köztisztvi nyugdí magántisztvis tan vállalk magá keresked alkalmaz iparosse mun eg munkanél közadakozá hitkö t figyelemrem tevékenys közgazda éle Les Sá balatonmel borkeresked e felvirágozta munkásság fűz külf megszerve Érd munkáss fejt t Sch Fr Lá Rechni R szeszgyá Fre fűrésztele As Jó téglagyá Fre A asztalo tele Kes ecetgy létesít világhábor anyakö kat a ország ha h Trag fejez hitkö történe ellenforrada a áldoz követ 1 sz agyonlő agyonve Á rendőrbiz We I kereske 1 sz Br I szódagyár Br kereske feles Her rok katonafiu Garten G taní Ko D kereske Lőwi bádog vendégsé T Si Berná id ismere z molnársegé molná dolgoz hitkö vezetős Ha Sal főra Be Sá ügy el S bank ale S Ar ügy iskolas el Les birto pénztá Ro nagykere elle G D bank templomgond Rechni R mészgyá Ste M bőrkeresk gondno Fr Lá szállótulajdo e Ká Á igazg.-tan tit Fr Her főkán Spi L alkán C.h Ka eln Be Sán aleln Les Nőeg eln Fr Lászl Leányegyl Les Adol e is taní Ká Ár S I

1498

CÍ Ta

SZÓ Tap n m lako hitk tört kez c it letelepedés ura haszonbér b évti szivá z X Dire vidé szá Le Bel szá Dukesz-csa telep letelep enge kiköt ka gyer s vi hoz Vala k j M I F J F Be két- c p élh szerv hitközs ünn s Keszth t 181 Le há zsina közhaszná bocs engedély-o korl kik év fele hitk tete megnöveke negy év környé vid z beköltö úg hi szilá ke kívánko megal hitk harm év megsze anyakönyvveze ame bejeg szül M Kas vonatk hité i B I rabbihely vez k 18 M J 185 rendszere rabbi-á Ne Áb nagyváz r h 18 műkö Rosen k nagykik követke S B 1 a Szaba választ 1905- Schö Ká M Be 1920- Eisenb jele göd 192 Ha Sa fő stall hitkö fu Le Sa M v részvényjeg a fori te célj épít gó stíl J s ép t sze D fre Rose keszt fest te hitk törté me F felsőnépis t hitkö j monog péld em te fa hely P R U D M megalapít Szentügyl gondno M Iz Le Fer választ Nőegy D Ma Fi Dáv Józs F Ber Le Ad alapíto krajcár-e kezdeményez 1 leánye ala i léte hatosztá bő m n okt rendszeresí hitkö zsin szós vala honosí m megválas Ne Ábr hitk kongres i k községkerül tart Anyak ter kit Kisa D Balatonede Gu Gyulak H Lesenceist Lesenc Káptalan Szigl Badacsonyt Törd Nemes Kap Monostora Talliándö Cs Ta Szentant Balatonh hitk csal l adófi szá kerü cs l adófi 192 k 2 Hit cé 16 filantro cé szoc cé kultu cé fo Szükségl r bevétel hitkö adójövedel fe Jövede szapo létes Ch létes létes T Tóra-alapít Kultu törek jell T könyvtá fejleszt költségveté biztos öss fordí tehervisel osztoz nagykeres keres nagyip ip gazdál üg o mé köztisztv nyugd magántisztvi ta vállal mag kereske alkalma ipaross mu e munkané közadakoz hitk figyelemre tevékeny közgazd él Le S balatonme borkereske felvirágozt munkássá fű kül megszerv Ér munkás fej Sc F L Rechn szeszgy Fr fűrésztel A J téglagy Fr asztal tel Ke ecetg létesí világhábo anyak ka orszá h Tra feje hitk történ ellenforrad áldo köve s agyonl agyonv rendőrbi W keresk s B szódagyá B keresk fele He ro katonafi Garte tan K keresk Lőw bádo vendégs S Bern i ismer molnárseg moln dolgo hitk vezető H Sa főr B S üg e ban al A üg iskola e Le birt pénzt R nagyker ell ban templomgon Rechn mészgy St bőrkeres gondn F L szállótulajd K igazg.-ta ti F He főká Sp alká C. K el B Sá alel Le Nőe el F Lász Leányegy Le Ado i tan K Á