15061.htm

CÍMSZÓ: Teológia

SZÓCIKK: Teológia az a tudomány, mely Istennek a világhoz s különösen az emberekhez való viszonyát tárgyalja s ehhez képest a vallás lényegét adja. A T. a zsidó vallás alapprincipiumait és igazságait tárja fel. A konzervatív zsidó álláspont a zsidó vallást kinyilatkoztatott vallásnak tekinti, tanításai tehát isteni eredetűek és természetfeletti eszközök útján jutottak az emberhez, ill. a kiválasztott prófétákhoz, akik közt Mózes volt a legkimagaslóbb. A vallásos igazságokat nem szükséges emberi doktrínákkal megtoldani, de nem lehet azokat megsemmisíteni sem. A vallás igazságait főképen a Szentírás tartalmazza, de azonkívül az a szóbeli hagyomány is, mely szintén Mózestől származik s amelyet nem a hagyományozás idején, hanem későbbi századokban írtak le. Jóllehet a zsidó vallásos igazság forrása maga az isteni kinyilatkoztatás, a zsidó teológusok és vallásbölcsészek mégis azt vallják, hogy a Szentírás tanításai és vallásos igazságai nem állhatnak ellentétben az emberi értelemmel, miután az szintén isteni eredetű. Az emberi értelemnek joga van az isteni tanítások értékét és jelentőségét bírálni, miután a kinyilatkoztatott vallás alapigazságait felismerte. A zsidó T. azonban nem egyszerűen absztrakt igazságok és hitágazatok rendszere, hanem alapvető vallási elveket tartalmaz, melyeken a világra és emberi életre vonatkozó zsidó koncepció nyugszik; másrészt nem csupán hitet és a tanítások elismerését kívánja, hanem az azoknak megfelelő cselekedeteket is. Minthogy a judaizmus (1. o.) akár modern, akár orthodox álláspont szerint eszmék, érzelmek, szabályok, törvények, szokások, gondolatok összesége s ezekben ennélfogva nem csupán vallás-ethikai, hanem népies jellegzetesség is van, ezért nem könnyű a népi és teológiai elemet a judaizmuson belül elkülöníteni. Számos parancsolat és szokás van, amely népi jellegű, de a Szentírás előírása folytán mégis kötelező. A zsidók többségének véleménye és álláspontja szabta meg valamely doktrína helyességét s ha azt csupán egy-két egyén védte, akkor azt minden időben magánvéleménynek tekintették s nem bírt kötelező erővel az egész zsidóságra. Alapvető tantétel, amely nélkül a zsidó valláshoz ragaszkodni nem lehet s amely nélkül az elképzelhetetlen : az Egyistenség hite. Az Egység eszméje a hagyomány szerint még a kinyilatkoztatás előtti időből származik s a pátriárkákra megy vissza. Ebben a monoteisztikus felfogásban összegeződik a zsidó vallás Isten-eszméje s egyetlen kötelező erejű dogmája: Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló Egyetlen (Deut. 6. 4., Genes. R. 98. 4.). Ezt a hitvallást mondja el a vallásos zsidó ősidőktől fogva máig naponkint háromszor és a halálos ágyon is. Ezzel a Semá -nak nevezett hitvallomással mentek máglyára a zsidóság ezrei az idők folyamán, mert monoteisztikus hitükből nem engedtek s inkább mártírhalált haltak, mintsem, hogy attól elszakadjanak. Számos más monoteisztikus felekezet eredt a zsidóból, de ily tiszta formában egyik sem tartotta azt meg. Ahogy az antropomorfizmust már az őskorban csirájában kiirtották, úgy irtották ki az Isten perszonifikálására vonatkozó képzeteket. Tulajdonságai és attribútumai Tőle nem választhatók el, mert abszolút egységes és oszthatatlan; mindenhatóságát pedig a zsidó történelem minden lapja bizonyítja. A zsidó T. szerint Isten Mindenttudó is. Ezen nyugszik az isteni gondviselés elve, amely az ember morális cselekedetére oly nagy hatást gyakorol s így a zsidó T.-nak fontos tanítása. Isten előtt nem lehet elrejteni semmiféle cselekedetet, sem senki nem rejtőzhet el előle, mert mindent lát és mindenről tud s amit ember elől el lehet rejteni, azt is látja, mert ismeri az ember gondolatát)). (Zsolt. 94.11) s nem lehet gonosz érzést sem rejteni Előtte, mert látja a szívet (Jeremiás). Ezért nem lehet titokban sem gonoszságot elkövetni. Isten az abszolút jóság s a zsidó T. tanítása szerint a lehető legjobban teremtette meg a világot (Genes. 1. 31. és Gen. Rabbach 9. 2.); minden, amit Isten tesz, jó, mégha az emberi lény előtt nem is látszik annak. Nem lehet hinni Istenről, hogy igazságtalan ítélettel sújtja az embert (Berachót 5b), tehát a vallásos zsidó kötelessége vizsgálatot tartani sajátmaga felett, hogy lássa, mennyiben okozta sajátmaga a szenvedéseit; kétségbeesni azonban sem emiatt, sem az isteni igazságszolgáltatás miatt nem szabad, hanem a szeretet szenvedésének)) (jiszurim sel ahavo) kell tekinteni a csapásokat is, mert akit Isten szeret, azt megjavítja (Példabesz. 3. 12.). A zsidó T. Isten abszolút egységéből akaratának változhatatlanságát is következteti s ez is hangsúlyozva van a Szentírásban : mert Én, az Isten, nem változom (Malachiás3 6.); Isten nem ember, hogy hazudjon, sem ember fia, hogy megbánjon (Num. 23. 19 és I. Sám. 15. 29). A büntetések szenvedések alakjában bűneikért sújtják az embereket, de csupán addig, míg meg nem térnek; a bűnbánás (tesuvó) azonban elveszi a büntetést. A bűnbánás gondolata létrejött (élt már mint engesztelő princípium az Istenben) még mielőtt a világ teremtetett volna (Peszáchim 54a) A vezeklést őszinte, benső imádság is előmozdíthatja, ha teljes szívvel és egész lélekkel) történik az. A Biblia több ilyen szívből jövő imádságot említ, így Hanna (Sám. I. 1. 10. és köv.), Jónás (Jóna 2. 2. és köv.) imáit. Imádságot csupán Istenhez lehet intézni. Ha az ember Istenhez akar közeledni, akkor nincs szüksége közvetítőre , mondja a Talmud (Jerus. Beráchót 9.13a) és mindenki imája, ha őszinte, egyformán meghallgattatik, akár Mózes az, akár a legalacsonyabb rendű (Exod. Rabba 21. 3). A tradicionális zsidóság T.-jának doktrínája a kinyilatkoztatás (1. o.) szószerinti hite, tehát az, hogy Isten Mózesnek és a prófétáknak megjelent, de a Sínai-hegyén, a Tízparancsolat adásakor az egész zsidó nép hallotta, hogy Mózeshez szólt s Mózes az Isten akaratát és parancsait tudatta az egész néppel; hiszi továbbá, hogy Mózes maga írta le halála előtt a Tórát, amellyel együtt a szóbeli hagyomány is nemzedékről nemzedékre szállt. A Tóra az emberi életet szabályozó, irányító, erkölcsi és vallási tökéletesülés felé vezető parancsok és allegóriák gyűjteménye. Ehhez képest a törvény megőrzése, megtartása s az Isten akaratának való alárendelés az ember kötelessége. A szóbeli hagyomány a Tóra interpretálója s ennek kifejtése Izrael bölcseinek volt feladata; az ő dolguk volt azoknak a korral való egyeztetése, jóllehet, maga a Törvény változtathatatlan és visszavonhatatlan; azonban kétfélék a Törvények, ú. m. chukkosz ólam (örök törvények) és ledórósz ólam (egyes nemzedékeknek szólóak), de ez utóbbiak is csak a korhoz való alkalmazkodás érdekében tűrnek el szükséges módosításokat, eltörölni azonban ezeket sem szabad. A Törvényt Isten az embernek adta földi élete irányítójául s ezáltal elébe adta a választást a helyes és helytelen közt: Az Eget és a földet tanuúl hívom, hogy elébetek tettem az életet és halált az áldást és átkot; ezért válasszátok az életet stb. (Deut. 30. 19-20), amiből a szabadakarat doktrínája következik, mint a zsidó T. egyik alkateleme (l. Akaratszabadság). Ebből viszont az ember felelőssége következik, mert Isten mindenttudó, ismeri a szív titkos érzületeit és szándékait, az ember gondolatait s a gonoszságot megbünteti. A büntetés elve feltételezi a Gondviselést (1. o.), ami alapvető doktrína a zsidó T.-ban. Az ebből levezetett isteni igazságszolgáltatás, megtorlás nagy és sokat vitatott problémája a konzervatív zsidó T.-nak is s már a prófétákat, főkép pedig a Talmudszerzőket is foglalkoztatta. Alapja a kinyilatkoztatás szavai a büntetésre és könyörületre vonatkozóan (Exod. XX. 5 - 6). De ez is nehezen magyarázható, mert Isten akarata nélkül semmi sem történhetik a világon s mégis mennyire szenvednek az istenfélő és jó emberek, ellentétben a gonoszokkal, akik jólétben élnek. Ezzel már Jeremiás (12. 1), Chabakuk (1. 13; 1. 4) Jób Könyve és a zsoltáros Ászáf (73.) is foglalkoztak, úgyszintén a Talmud (Beráchót 7a és Josef Abbi az Ikkarimban) s az eredmény a következőben foglalható össze: Az emberi ész korlátoltsága nem tudhatja megállapítani, ki a valóban igazságos és valóban bűnöző, sem az abszolút jót és abszolút rosszat nem tudja helyesen meg állapítani. Az igazak szenvedése kapcsolatban van a halhatatlanság doktrínájával. A lélek halhatatlan s a test elhalása után is él sjutalmat nyer a jövő életben. Ennek alapjait is a Bibliából véli kiolvasni a tradicionális zsidó T., jóllehet az csupán a későbbi iratokban szerepel: Ne hadd magad rábeszélni, hogy a sír menedékhely számodra (Misna, Ábót 4. 22); Akaratod ellen születtél, akaratod ellen élsz, akaratod ellen halsz meg s leszel kényszerülve, hogy számot adj életedről a Királyok Királya, a Legszentebb előtt, dicsértessék Ő . Több helyen kifejti a Talmud, hogy a jó cselekedetekért nem ezen a világon kell remélni a jutalmat, hanem a jövő életben (Abóda Zárá 3a; Kiddusin 39b) a ez a jutalmazás és büntetés csupán lelki természetű, mert a lélekre vonatkozik. A zsidó T. képzetei és doktrínái szerint anyagi gyönyör nincs a jövő életben, de a jámborok dicsőségtől ékesítve, Isten ragyogását élvezik . (Beráchót 17a); Isten közelsége és ismerete a legmagasabb jutalmazás annak, aki parancsolatai szerint él, míg akik megszegik a Törvényt és nem Isten útjait járják, azok kizáratnak közelségéből. Azonban a Törvényt nem a jutalomért és nem a büntetéstől való félelem miatt kell megtartani, hanem Isten iránti szeretetből csupán (Szóta 31b ; Abóda Zára 19a). A lélek halhatatlanságával és a megtorlással kapcsolatos a feltámadás hite, melyet a zsidó T. különfélekép magyaráz. Azt, hogy a lélek újból a testbe fog találni, a Talmud egy parabolában fejezi ki (Szanhedrin 91a, b), míg Maimonides csupán csak képletesen fogja fel a feltámadást s azt mondja, hogy ez csak a lélek halhatatlanságát jelenti, mert ez tovább él testiség nélkül. Ellenben valamennyi orthodox zsidó teológus hiszi, hogy Isten a halottakat feltámasztja, de viszont ennek részletezésével köztük soha senki nem foglalkozott ; a Bibliában Dániel próféta fejti azt ki (12. 2). Az egész feltámadási hit valamennyire nacionalista eszme a zsidóknál s összefüggésben van a választott nép (1. o.) gondolatával, amely szintén doktrínája a zsidó T.-nak. Elődei érdemeiért s mert a Törvényt elfogadta, választatott ki Izráel, melynek hivatása, hogy mint papi nép éljen a többi népek közt, hírdetve az egyistenség hitét az egész földön, amíg újra fel nem támad nemzeti függetlensége s a világ minden részéből a zsidó nép össze nem gyűl ősei földjén, Cion hegyén, hol a Messiás meg fog jelenni. Ezt a messiási hitet, a zsidó géniusz legszebb adományát Jesája és Micha próféták így fejezik ki: A zsidó népnek Megváltója fog támadni, aki össze fogja gyűjteni ősi földjére a zsidó népet; ekkor független zsidó államiságot fognak alkotni és önálló nemzeti létre fognak felébredni s valamennyi nép gyakran fogja felkeresni a Szentföldet, hogy a szereteten és igazságoságon alapuló intézményeket tanulmányozzák. Cionból fogják a többi népek megtanulni, hogy saját intézményeikben hogyan valósíthatók meg az igazságosság és felebaráti szeretet ideáljai s a legtisztultabb vallási tanítások Jeruzsálemből fognak származni (v. ö. Jesája 2. 2-4; Micha 4. 1-4). Ennek a messiási reménységnek közvetlen célja a zsidó nép mérhetetlen szenvedésének megváltása, az exilium végetvetése, távolabbi célja Izráel missziójának tudata és beteljesülése. A hit alapja Isten és Izráel szerződése, mely nem tört meg azáltal, hogy egyes generációk vétkeztek, mert Isten nem akarja sem egyének, sem népek pusztúlását. Izráel bűnbánata fogja bibliai hit és jóslat szerint előidézni állami életének restaurálását is (Deuter 30. 1-5). E gondolat részletezésével sem a Biblia, sem a Talmud nem foglalkoznak s csupán annyit állítanak, hogy akkor fog ez az idő bekövetkezni, amikor Izráel népe lelkileg elő lesz készítve annak megvalósítására (Szanhedrin 98a). Ezért kell Izráelnek fenntartani úgy vallás-ethikai, mint népi jellegét, tulajdonságait s ezért nem szabad soha, semmi körülmény között vallástalannak és népe ellenesének lennie. Ha a zsidóság hisz a megváltás eszméjében s arra törekszik szívével és cselekedeteivel, akkor ez az idő be is fog következni. Ezekben foglalható össze a tradicionális T. A modern zsidó T.-t l. Judaizmus. S. R. Irodalom. Jac. Z. Lauterbach (Jew. Encycl.); Samson Raphael Hirsch, Neunzehn Briefe v. Ben Uziel; Salomon Schechter, Studies in Judaism (Philadelphia 1896); M. Friedländer, The Jewish Religion (London 1891); Morris Joseph, Judaism as Creed and Life (u. o. 1903).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5061. címszó a lexikon => 894. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15061.htm

CÍMSZÓ: Teológia

SZÓCIKK: Teológia az a tudomány, mely Istennek a világhoz s különösen az emberekhez való viszonyát tárgyalja s ehhez képest a vallás lényegét adja. A T. a zsidó vallás alapprincipiumait és igazságait tárja fel. A konzervatív zsidó álláspont a zsidó vallást kinyilatkoztatott vallásnak tekinti, tanításai tehát isteni eredetűek és természetfeletti eszközök útján jutottak az emberhez, ill. a kiválasztott prófétákhoz, akik közt Mózes volt a legkimagaslóbb. A vallásos igazságokat nem szükséges emberi doktrínákkal megtoldani, de nem lehet azokat megsemmisíteni sem. A vallás igazságait főképen a Szentírás tartalmazza, de azonkívül az a szóbeli hagyomány is, mely szintén Mózestől származik s amelyet nem a hagyományozás idején, hanem későbbi századokban írtak le. Jóllehet a zsidó vallásos igazság forrása maga az isteni kinyilatkoztatás, a zsidó teológusok és vallásbölcsészek mégis azt vallják, hogy a Szentírás tanításai és vallásos igazságai nem állhatnak ellentétben az emberi értelemmel, miután az szintén isteni eredetű. Az emberi értelemnek joga van az isteni tanítások értékét és jelentőségét bírálni, miután a kinyilatkoztatott vallás alapigazságait felismerte. A zsidó T. azonban nem egyszerűen absztrakt igazságok és hitágazatok rendszere, hanem alapvető vallási elveket tartalmaz, melyeken a világra és emberi életre vonatkozó zsidó koncepció nyugszik; másrészt nem csupán hitet és a tanítások elismerését kívánja, hanem az azoknak megfelelő cselekedeteket is. Minthogy a judaizmus 1. o. akár modern, akár orthodox álláspont szerint eszmék, érzelmek, szabályok, törvények, szokások, gondolatok összesége s ezekben ennélfogva nem csupán vallás-ethikai, hanem népies jellegzetesség is van, ezért nem könnyű a népi és teológiai elemet a judaizmuson belül elkülöníteni. Számos parancsolat és szokás van, amely népi jellegű, de a Szentírás előírása folytán mégis kötelező. A zsidók többségének véleménye és álláspontja szabta meg valamely doktrína helyességét s ha azt csupán egy-két egyén védte, akkor azt minden időben magánvéleménynek tekintették s nem bírt kötelező erővel az egész zsidóságra. Alapvető tantétel, amely nélkül a zsidó valláshoz ragaszkodni nem lehet s amely nélkül az elképzelhetetlen : az Egyistenség hite. Az Egység eszméje a hagyomány szerint még a kinyilatkoztatás előtti időből származik s a pátriárkákra megy vissza. Ebben a monoteisztikus felfogásban összegeződik a zsidó vallás Isten-eszméje s egyetlen kötelező erejű dogmája: Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló Egyetlen Deut. 6. 4., Genes. R. 98. 4. . Ezt a hitvallást mondja el a vallásos zsidó ősidőktől fogva máig naponkint háromszor és a halálos ágyon is. Ezzel a Semá -nak nevezett hitvallomással mentek máglyára a zsidóság ezrei az idők folyamán, mert monoteisztikus hitükből nem engedtek s inkább mártírhalált haltak, mintsem, hogy attól elszakadjanak. Számos más monoteisztikus felekezet eredt a zsidóból, de ily tiszta formában egyik sem tartotta azt meg. Ahogy az antropomorfizmust már az őskorban csirájában kiirtották, úgy irtották ki az Isten perszonifikálására vonatkozó képzeteket. Tulajdonságai és attribútumai Tőle nem választhatók el, mert abszolút egységes és oszthatatlan; mindenhatóságát pedig a zsidó történelem minden lapja bizonyítja. A zsidó T. szerint Isten Mindenttudó is. Ezen nyugszik az isteni gondviselés elve, amely az ember morális cselekedetére oly nagy hatást gyakorol s így a zsidó T.-nak fontos tanítása. Isten előtt nem lehet elrejteni semmiféle cselekedetet, sem senki nem rejtőzhet el előle, mert mindent lát és mindenről tud s amit ember elől el lehet rejteni, azt is látja, mert ismeri az ember gondolatát . Zsolt. 94.11 s nem lehet gonosz érzést sem rejteni Előtte, mert látja a szívet Jeremiás . Ezért nem lehet titokban sem gonoszságot elkövetni. Isten az abszolút jóság s a zsidó T. tanítása szerint a lehető legjobban teremtette meg a világot Genes. 1. 31. és Gen. Rabbach 9. 2. ; minden, amit Isten tesz, jó, mégha az emberi lény előtt nem is látszik annak. Nem lehet hinni Istenről, hogy igazságtalan ítélettel sújtja az embert Berachót 5b , tehát a vallásos zsidó kötelessége vizsgálatot tartani sajátmaga felett, hogy lássa, mennyiben okozta sajátmaga a szenvedéseit; kétségbeesni azonban sem emiatt, sem az isteni igazságszolgáltatás miatt nem szabad, hanem a szeretet szenvedésének jiszurim sel ahavo kell tekinteni a csapásokat is, mert akit Isten szeret, azt megjavítja Példabesz. 3. 12. . A zsidó T. Isten abszolút egységéből akaratának változhatatlanságát is következteti s ez is hangsúlyozva van a Szentírásban : mert Én, az Isten, nem változom Malachiás3 6. ; Isten nem ember, hogy hazudjon, sem ember fia, hogy megbánjon Num. 23. 19 és I. Sám. 15. 29 . A büntetések szenvedések alakjában bűneikért sújtják az embereket, de csupán addig, míg meg nem térnek; a bűnbánás tesuvó azonban elveszi a büntetést. A bűnbánás gondolata létrejött élt már mint engesztelő princípium az Istenben még mielőtt a világ teremtetett volna Peszáchim 54a A vezeklést őszinte, benső imádság is előmozdíthatja, ha teljes szívvel és egész lélekkel történik az. A Biblia több ilyen szívből jövő imádságot említ, így Hanna Sám. I. 1. 10. és köv. , Jónás Jóna 2. 2. és köv. imáit. Imádságot csupán Istenhez lehet intézni. Ha az ember Istenhez akar közeledni, akkor nincs szüksége közvetítőre , mondja a Talmud Jerus. Beráchót 9.13a és mindenki imája, ha őszinte, egyformán meghallgattatik, akár Mózes az, akár a legalacsonyabb rendű Exod. Rabba 21. 3 . A tradicionális zsidóság T.-jának doktrínája a kinyilatkoztatás 1. o. szószerinti hite, tehát az, hogy Isten Mózesnek és a prófétáknak megjelent, de a Sínai-hegyén, a Tízparancsolat adásakor az egész zsidó nép hallotta, hogy Mózeshez szólt s Mózes az Isten akaratát és parancsait tudatta az egész néppel; hiszi továbbá, hogy Mózes maga írta le halála előtt a Tórát, amellyel együtt a szóbeli hagyomány is nemzedékről nemzedékre szállt. A Tóra az emberi életet szabályozó, irányító, erkölcsi és vallási tökéletesülés felé vezető parancsok és allegóriák gyűjteménye. Ehhez képest a törvény megőrzése, megtartása s az Isten akaratának való alárendelés az ember kötelessége. A szóbeli hagyomány a Tóra interpretálója s ennek kifejtése Izrael bölcseinek volt feladata; az ő dolguk volt azoknak a korral való egyeztetése, jóllehet, maga a Törvény változtathatatlan és visszavonhatatlan; azonban kétfélék a Törvények, ú. m. chukkosz ólam örök törvények és ledórósz ólam egyes nemzedékeknek szólóak , de ez utóbbiak is csak a korhoz való alkalmazkodás érdekében tűrnek el szükséges módosításokat, eltörölni azonban ezeket sem szabad. A Törvényt Isten az embernek adta földi élete irányítójául s ezáltal elébe adta a választást a helyes és helytelen közt: Az Eget és a földet tanuúl hívom, hogy elébetek tettem az életet és halált az áldást és átkot; ezért válasszátok az életet stb. Deut. 30. 19-20 , amiből a szabadakarat doktrínája következik, mint a zsidó T. egyik alkateleme l. Akaratszabadság . Ebből viszont az ember felelőssége következik, mert Isten mindenttudó, ismeri a szív titkos érzületeit és szándékait, az ember gondolatait s a gonoszságot megbünteti. A büntetés elve feltételezi a Gondviselést 1. o. , ami alapvető doktrína a zsidó T.-ban. Az ebből levezetett isteni igazságszolgáltatás, megtorlás nagy és sokat vitatott problémája a konzervatív zsidó T.-nak is s már a prófétákat, főkép pedig a Talmudszerzőket is foglalkoztatta. Alapja a kinyilatkoztatás szavai a büntetésre és könyörületre vonatkozóan Exod. XX. 5 - 6 . De ez is nehezen magyarázható, mert Isten akarata nélkül semmi sem történhetik a világon s mégis mennyire szenvednek az istenfélő és jó emberek, ellentétben a gonoszokkal, akik jólétben élnek. Ezzel már Jeremiás 12. 1 , Chabakuk 1. 13; 1. 4 Jób Könyve és a zsoltáros Ászáf 73. is foglalkoztak, úgyszintén a Talmud Beráchót 7a és Josef Abbi az Ikkarimban s az eredmény a következőben foglalható össze: Az emberi ész korlátoltsága nem tudhatja megállapítani, ki a valóban igazságos és valóban bűnöző, sem az abszolút jót és abszolút rosszat nem tudja helyesen meg állapítani. Az igazak szenvedése kapcsolatban van a halhatatlanság doktrínájával. A lélek halhatatlan s a test elhalása után is él sjutalmat nyer a jövő életben. Ennek alapjait is a Bibliából véli kiolvasni a tradicionális zsidó T., jóllehet az csupán a későbbi iratokban szerepel: Ne hadd magad rábeszélni, hogy a sír menedékhely számodra Misna, Ábót 4. 22 ; Akaratod ellen születtél, akaratod ellen élsz, akaratod ellen halsz meg s leszel kényszerülve, hogy számot adj életedről a Királyok Királya, a Legszentebb előtt, dicsértessék Ő . Több helyen kifejti a Talmud, hogy a jó cselekedetekért nem ezen a világon kell remélni a jutalmat, hanem a jövő életben Abóda Zárá 3a; Kiddusin 39b a ez a jutalmazás és büntetés csupán lelki természetű, mert a lélekre vonatkozik. A zsidó T. képzetei és doktrínái szerint anyagi gyönyör nincs a jövő életben, de a jámborok dicsőségtől ékesítve, Isten ragyogását élvezik . Beráchót 17a ; Isten közelsége és ismerete a legmagasabb jutalmazás annak, aki parancsolatai szerint él, míg akik megszegik a Törvényt és nem Isten útjait járják, azok kizáratnak közelségéből. Azonban a Törvényt nem a jutalomért és nem a büntetéstől való félelem miatt kell megtartani, hanem Isten iránti szeretetből csupán Szóta 31b ; Abóda Zára 19a . A lélek halhatatlanságával és a megtorlással kapcsolatos a feltámadás hite, melyet a zsidó T. különfélekép magyaráz. Azt, hogy a lélek újból a testbe fog találni, a Talmud egy parabolában fejezi ki Szanhedrin 91a, b , míg Maimonides csupán csak képletesen fogja fel a feltámadást s azt mondja, hogy ez csak a lélek halhatatlanságát jelenti, mert ez tovább él testiség nélkül. Ellenben valamennyi orthodox zsidó teológus hiszi, hogy Isten a halottakat feltámasztja, de viszont ennek részletezésével köztük soha senki nem foglalkozott ; a Bibliában Dániel próféta fejti azt ki 12. 2 . Az egész feltámadási hit valamennyire nacionalista eszme a zsidóknál s összefüggésben van a választott nép 1. o. gondolatával, amely szintén doktrínája a zsidó T.-nak. Elődei érdemeiért s mert a Törvényt elfogadta, választatott ki Izráel, melynek hivatása, hogy mint papi nép éljen a többi népek közt, hírdetve az egyistenség hitét az egész földön, amíg újra fel nem támad nemzeti függetlensége s a világ minden részéből a zsidó nép össze nem gyűl ősei földjén, Cion hegyén, hol a Messiás meg fog jelenni. Ezt a messiási hitet, a zsidó géniusz legszebb adományát Jesája és Micha próféták így fejezik ki: A zsidó népnek Megváltója fog támadni, aki össze fogja gyűjteni ősi földjére a zsidó népet; ekkor független zsidó államiságot fognak alkotni és önálló nemzeti létre fognak felébredni s valamennyi nép gyakran fogja felkeresni a Szentföldet, hogy a szereteten és igazságoságon alapuló intézményeket tanulmányozzák. Cionból fogják a többi népek megtanulni, hogy saját intézményeikben hogyan valósíthatók meg az igazságosság és felebaráti szeretet ideáljai s a legtisztultabb vallási tanítások Jeruzsálemből fognak származni v. ö. Jesája 2. 2-4; Micha 4. 1-4 . Ennek a messiási reménységnek közvetlen célja a zsidó nép mérhetetlen szenvedésének megváltása, az exilium végetvetése, távolabbi célja Izráel missziójának tudata és beteljesülése. A hit alapja Isten és Izráel szerződése, mely nem tört meg azáltal, hogy egyes generációk vétkeztek, mert Isten nem akarja sem egyének, sem népek pusztúlását. Izráel bűnbánata fogja bibliai hit és jóslat szerint előidézni állami életének restaurálását is Deuter 30. 1-5 . E gondolat részletezésével sem a Biblia, sem a Talmud nem foglalkoznak s csupán annyit állítanak, hogy akkor fog ez az idő bekövetkezni, amikor Izráel népe lelkileg elő lesz készítve annak megvalósítására Szanhedrin 98a . Ezért kell Izráelnek fenntartani úgy vallás-ethikai, mint népi jellegét, tulajdonságait s ezért nem szabad soha, semmi körülmény között vallástalannak és népe ellenesének lennie. Ha a zsidóság hisz a megváltás eszméjében s arra törekszik szívével és cselekedeteivel, akkor ez az idő be is fog következni. Ezekben foglalható össze a tradicionális T. A modern zsidó T.-t l. Judaizmus. S. R. Irodalom. Jac. Z. Lauterbach Jew. Encycl. ; Samson Raphael Hirsch, Neunzehn Briefe v. Ben Uziel; Salomon Schechter, Studies in Judaism Philadelphia 1896 ; M. Friedländer, The Jewish Religion London 1891 ; Morris Joseph, Judaism as Creed and Life u. o. 1903 .

15061.ht

CÍMSZÓ Teológi

SZÓCIKK Teológi a tudomány mel Istenne világho különöse a emberekhe val viszonyá tárgyalj ehhe képes vallá lényegé adja T zsid vallá alapprincipiumai é igazságai tárj fel konzervatí zsid álláspon zsid vallás kinyilatkoztatot vallásna tekinti tanítása tehá isten eredetűe é természetfelett eszközö útjá jutotta a emberhez ill kiválasztot prófétákhoz aki köz Móze vol legkimagaslóbb valláso igazságoka ne szüksége ember doktrínákka megtoldani d ne lehe azoka megsemmisíten sem vallá igazságai főképe Szentírá tartalmazza d azonkívü a szóbel hagyomán is mel szinté Mózestő származi amelye ne hagyományozá idején hane később századokba írta le Jóllehe zsid valláso igazsá forrás mag a isten kinyilatkoztatás zsid teológuso é vallásbölcsésze mégi az vallják hog Szentírá tanítása é valláso igazsága ne állhatna ellentétbe a ember értelemmel miutá a szinté isten eredetű A ember értelemne jog va a isten tanításo értéké é jelentőségé bírálni miutá kinyilatkoztatot vallá alapigazságai felismerte zsid T azonba ne egyszerűe absztrak igazságo é hitágazato rendszere hane alapvet vallás elveke tartalmaz melyeke világr é ember életr vonatkoz zsid koncepci nyugszik másrész ne csupá hite é tanításo elismerésé kívánja hane a azokna megfelel cselekedeteke is Minthog judaizmu 1 o aká modern aká orthodo álláspon szerin eszmék érzelmek szabályok törvények szokások gondolato összeség ezekbe ennélfogv ne csupá vallás-ethikai hane népie jellegzetessé i van ezér ne könny nép é teológia eleme judaizmuso belü elkülöníteni Számo parancsola é szoká van amel nép jellegű d Szentírá előírás folytá mégi kötelező zsidó többségéne vélemény é álláspontj szabt me valamel doktrín helyességé h az csupá egy-ké egyé védte akko az minde időbe magánvéleményne tekintetté ne bír kötelez erőve a egés zsidóságra Alapvet tantétel amel nélkü zsid vallásho ragaszkodn ne lehe amel nélkü a elképzelhetetle a Egyistensé hite A Egysé eszméj hagyomán szerin mé kinyilatkoztatá előtt időbő származi pátriárkákr meg vissza Ebbe monoteisztiku felfogásba összegeződi zsid vallá Isten-eszméj egyetle kötelez erej dogmája Hallja Izrael a Örökkéval m Istenünk a Örökkéval Egyetle Deut 6 4. Genes R 98 4 Ez hitvallás mondj e valláso zsid ősidőktő fogv mái naponkin háromszo é halálo ágyo is Ezze Sem -na nevezet hitvallomássa mente máglyár zsidósá ezre a idő folyamán mer monoteisztiku hitükbő ne engedte inkáb mártírhalál haltak mintsem hog attó elszakadjanak Számo má monoteisztiku felekeze ered zsidóból d il tiszt formába egyi se tartott az meg Ahog a antropomorfizmus má a őskorba csirájába kiirtották úg irtottá k a Iste perszonifikálásár vonatkoz képzeteket Tulajdonsága é attribútuma Től ne választható el mer abszolú egysége é oszthatatlan mindenhatóságá pedi zsid történele minde lapj bizonyítja zsid T szerin Iste Mindenttud is Eze nyugszi a isten gondviselé elve amel a embe moráli cselekedetér ol nag hatás gyakoro íg zsid T.-na fonto tanítása Iste előt ne lehe elrejten semmifél cselekedetet se senk ne rejtőzhe e előle mer minden lá é mindenrő tu ami embe elő e lehe rejteni az i látja mer ismer a embe gondolatá Zsolt 94.1 ne lehe gonos érzés se rejten Előtte mer látj szíve Jeremiá Ezér ne lehe titokba se gonoszságo elkövetni Iste a abszolú jósá zsid T tanítás szerin lehet legjobba teremtett me világo Genes 1 31 é Gen Rabbac 9 2 minden ami Iste tesz jó mégh a ember lén előt ne i látszi annak Ne lehe hinn Istenről hog igazságtala ítélette sújtj a ember Berachó 5 tehá valláso zsid kötelesség vizsgálato tartan sajátmag felett hog lássa mennyibe okozt sajátmag szenvedéseit kétségbeesn azonba se emiatt se a isten igazságszolgáltatá miat ne szabad hane szerete szenvedéséne jiszuri se ahav kel tekinten csapásoka is mer aki Iste szeret az megjavítj Példabesz 3 12 zsid T Iste abszolú egységébő akaratána változhatatlanságá i következtet e i hangsúlyozv va Szentírásba mer Én a Isten ne változo Malachiás 6 Iste ne ember hog hazudjon se embe fia hog megbánjo Num 23 1 é I Sám 15 2 büntetése szenvedése alakjába bűneikér sújtjá a embereket d csupá addig mí me ne térnek bűnbáná tesuv azonba elvesz büntetést bűnbáná gondolat létrejöt él má min engesztel princípiu a Istenbe mé mielőt vilá teremtetet voln Peszáchi 54 vezeklés őszinte bens imádsá i előmozdíthatja h telje szívve é egés lélekke történi az Bibli töb ilye szívbő jöv imádságo említ íg Hann Sám I 1 10 é köv Jóná Jón 2 2 é köv imáit Imádságo csupá Istenhe lehe intézni H a embe Istenhe aka közeledni akko ninc szükség közvetítőr mondj Talmu Jerus Beráchó 9.13 é mindenk imája h őszinte egyformá meghallgattatik aká Móze az aká legalacsonyab rend Exod Rabb 21 tradicionáli zsidósá T.-jána doktrínáj kinyilatkoztatá 1 o szószerint hite tehá az hog Iste Mózesne é prófétákna megjelent d Sínai-hegyén Tízparancsola adásako a egés zsid né hallotta hog Mózeshe szól Móze a Iste akaratá é parancsai tudatt a egés néppel hisz továbbá hog Móze mag írt l halál előt Tórát amellye együt szóbel hagyomán i nemzedékrő nemzedékr szállt Tór a ember élete szabályozó irányító erkölcs é vallás tökéletesülé fel vezet parancso é allegóriá gyűjteménye Ehhe képes törvén megőrzése megtartás a Iste akaratána val alárendelé a embe kötelessége szóbel hagyomán Tór interpretálój enne kifejtés Izrae bölcseine vol feladata a dolgu vol azokna korra val egyeztetése jóllehet mag Törvén változtathatatla é visszavonhatatlan azonba kétfélé Törvények ú m chukkos óla örö törvénye é ledórós óla egye nemzedékekne szólóa d e utóbbia i csa korho val alkalmazkodá érdekébe tűrne e szüksége módosításokat eltöröln azonba ezeke se szabad Törvény Iste a emberne adt föld élet irányítójáu ezálta eléb adt választás helye é helytele közt A Ege é földe tanuú hívom hog elébete tette a élete é halál a áldás é átkot ezér válasszáto a élete stb Deut 30 19-2 amibő szabadakara doktrínáj következik min zsid T egyi alkatelem l Akaratszabadsá Ebbő viszon a embe felelősség következik mer Iste mindenttudó ismer szí titko érzületei é szándékait a embe gondolatai gonoszságo megbünteti bünteté elv feltételez Gondviselés 1 o am alapvet doktrín zsid T.-ban A ebbő levezetet isten igazságszolgáltatás megtorlá nag é soka vitatot problémáj konzervatí zsid T.-na i má prófétákat főké pedi Talmudszerzőke i foglalkoztatta Alapj kinyilatkoztatá szava büntetésr é könyörületr vonatkozóa Exod XX D e i neheze magyarázható mer Iste akarat nélkü semm se történheti világo mégi mennyir szenvedne a istenfél é j emberek ellentétbe gonoszokkal aki jólétbe élnek Ezze má Jeremiá 12 Chabaku 1 13 1 Jó Könyv é zsoltáro Ászá 73 i foglalkoztak úgyszinté Talmu Beráchó 7 é Jose Abb a Ikkarimba a eredmén következőbe foglalhat össze A ember és korlátoltság ne tudhatj megállapítani k valóba igazságo é valóba bűnöző se a abszolú jó é abszolú rossza ne tudj helyese me állapítani A igaza szenvedés kapcsolatba va halhatatlansá doktrínájával léle halhatatla tes elhalás utá i é sjutalma nye jöv életben Enne alapjai i Bibliábó vél kiolvasn tradicionáli zsid T. jóllehe a csupá később iratokba szerepel N had maga rábeszélni hog sí menedékhel számodr Misna Ábó 4 2 Akarato elle születtél akarato elle élsz akarato elle hals me lesze kényszerülve hog számo ad életedrő Királyo Királya Legszenteb előtt dicsértessé Töb helye kifejt Talmud hog j cselekedetekér ne eze világo kel reméln jutalmat hane jöv életbe Abód Zár 3a Kiddusi 39 e jutalmazá é bünteté csupá lelk természetű mer lélekr vonatkozik zsid T képzete é doktríná szerin anyag gyönyö ninc jöv életben d jámboro dicsőségtő ékesítve Iste ragyogásá élvezi Beráchó 17 Iste közelség é ismeret legmagasab jutalmazá annak ak parancsolata szerin él mí aki megszegi Törvény é ne Iste útjai járják azo kizáratna közelségéből Azonba Törvény ne jutalomér é ne büntetéstő val félele miat kel megtartani hane Iste iránt szeretetbő csupá Szót 31 Abód Zár 19 léle halhatatlanságáva é megtorlássa kapcsolato feltámadá hite melye zsid T különféleké magyaráz Azt hog léle újbó testb fo találni Talmu eg parabolába fejez k Szanhedri 91a mí Maimonide csupá csa képletese fogj fe feltámadás az mondja hog e csa léle halhatatlanságá jelenti mer e továb é testisé nélkül Ellenbe valamenny orthodo zsid teológu hiszi hog Iste halottaka feltámasztja d viszon enne részletezéséve köztü soh senk ne foglalkozot Bibliába Dánie prófét fejt az k 12 A egés feltámadás hi valamennyir nacionalist eszm zsidókná összefüggésbe va választot né 1 o gondolatával amel szinté doktrínáj zsid T.-nak Előde érdemeiér mer Törvény elfogadta választatot k Izráel melyne hivatása hog min pap né élje több népe közt hírdetv a egyistensé hité a egés földön amí újr fe ne táma nemzet függetlenség vilá minde részébő zsid né össz ne gyű őse földjén Cio hegyén ho Messiá me fo jelenni Ez messiás hitet zsid génius legszeb adományá Jesáj é Mich prófétá íg fejezi ki zsid népne Megváltój fo támadni ak össz fogj gyűjten ős földjér zsid népet ekko függetle zsid államiságo fogna alkotn é önáll nemzet létr fogna felébredn valamenny né gyakra fogj felkeresn Szentföldet hog szeretete é igazságoságo alapul intézményeke tanulmányozzák Cionbó fogjá több népe megtanulni hog sajá intézményeikbe hogya valósítható me a igazságossá é felebarát szerete ideálja legtisztultab vallás tanításo Jeruzsálembő fogna származn v ö Jesáj 2 2-4 Mich 4 1- Enne messiás reménységne közvetle célj zsid né mérhetetle szenvedéséne megváltása a exiliu végetvetése távolabb célj Izráe missziójána tudat é beteljesülése hi alapj Iste é Izráe szerződése mel ne tör me azáltal hog egye generáció vétkeztek mer Iste ne akarj se egyének se népe pusztúlását Izráe bűnbánat fogj biblia hi é jósla szerin előidézn állam életéne restaurálásá i Deute 30 1- gondola részletezéséve se Biblia se Talmu ne foglalkozna csupá annyi állítanak hog akko fo e a id bekövetkezni amiko Izráe nép lelkile el les készítv anna megvalósításár Szanhedri 98 Ezér kel Izráelne fenntartan úg vallás-ethikai min nép jellegét tulajdonságai ezér ne szaba soha semm körülmén közöt vallástalanna é nép elleneséne lennie H zsidósá his megváltá eszméjébe arr törekszi szívéve é cselekedeteivel akko e a id b i fo következni Ezekbe foglalhat össz tradicionáli T moder zsid T.- l Judaizmus S R Irodalom Jac Z Lauterbac Jew Encycl Samso Raphae Hirsch Neunzeh Brief v Be Uziel Salomo Schechter Studie i Judais Philadelphi 189 M Friedländer Th Jewis Religio Londo 189 Morri Joseph Judais a Cree an Lif u o 190

15061.h

CÍMSZ Teológ

SZÓCIK Teológ tudomán me Istenn világh különös emberekh va viszony tárgyal ehh képe vall lényeg adj zsi vall alapprincipiuma igazsága tár fe konzervat zsi álláspo zsi vallá kinyilatkoztato vallásn tekint tanítás teh iste eredetű természetfelet eszköz útj jutott emberhe il kiválaszto prófétákho ak kö Móz vo legkimagaslób vallás igazságok n szükség embe doktrínákk megtoldan n leh azok megsemmisíte se vall igazsága főkép Szentír tartalmazz azonkív szóbe hagyomá i me szint Mózest származ amely n hagyományoz idejé han későb századokb írt l Jólleh zsi vallás igazs forrá ma iste kinyilatkoztatá zsi teológus vallásbölcsész még a valljá ho Szentír tanítás vallás igazság n állhatn ellentétb embe értelemme miut szint iste eredet embe értelemn jo v iste tanítás érték jelentőség bíráln miut kinyilatkoztato vall alapigazsága felismert zsi azonb n egyszerű absztra igazság hitágazat rendszer han alapve vallá elvek tartalma melyek világ embe élet vonatko zsi koncepc nyugszi másrés n csup hit tanítás elismerés kívánj han azokn megfele cselekedetek i Mintho judaizm ak moder ak orthod álláspo szeri eszmé érzelme szabályo törvénye szokáso gondolat összesé ezekb ennélfog n csup vallás-ethika han népi jellegzetess va ezé n könn né teológi elem judaizmus bel elkülöníten Szám parancsol szok va ame né jelleg Szentír előírá folyt még kötelez zsid többségén vélemén álláspont szab m valame doktrí helyesség a csup egy-k egy védt akk a mind időb magánvéleményn tekintett n bí kötele erőv egé zsidóságr Alapve tantéte ame nélk zsi vallásh ragaszkod n leh ame nélk elképzelhetetl Egyistens hit Egys eszmé hagyomá szeri m kinyilatkoztat előt időb származ pátriárkák me vissz Ebb monoteisztik felfogásb összegeződ zsi vall Isten-eszmé egyetl kötele ere dogmáj Hallj Izrae Örökkéva Istenün Örökkéva Egyetl Deu 4 Gene 9 E hitvallá mond vallás zsi ősidőkt fog má naponki háromsz halál ágy i Ezz Se -n neveze hitvallomáss ment máglyá zsidós ezr id folyamá me monoteisztik hitükb n engedt inká mártírhalá halta mintse ho att elszakadjana Szám m monoteisztik felekez ere zsidóbó i tisz formáb egy s tartot a me Aho antropomorfizmu m őskorb csirájáb kiirtottá ú irtott Ist perszonifikálásá vonatko képzeteke Tulajdonság attribútum Tő n választhat e me abszol egység oszthatatla mindenhatóság ped zsi történel mind lap bizonyítj zsi szeri Ist Mindenttu i Ez nyugsz iste gondvisel elv ame emb morál cselekedeté o na hatá gyakor í zsi T.-n font tanítás Ist elő n leh elrejte semmifé cselekedete s sen n rejtőzh elől me minde l mindenr t am emb el leh rejten a látj me isme emb gondolat Zsol 94. n leh gono érzé s rejte Előtt me lát szív Jeremi Ezé n leh titokb s gonoszság elkövetn Ist abszol jós zsi tanítá szeri lehe legjobb teremtet m világ Gene 3 Ge Rabba minde am Ist tes j még embe lé elő n látsz anna N leh hin Istenrő ho igazságtal ítélett sújt embe Berach teh vallás zsi kötelessé vizsgálat tarta sajátma felet ho láss mennyib okoz sajátma szenvedései kétségbees azonb s emiat s iste igazságszolgáltat mia n szaba han szeret szenvedésén jiszur s aha ke tekinte csapások i me ak Ist szere a megjavít Példabes 1 zsi Ist abszol egységéb akaratán változhatatlanság következte hangsúlyoz v Szentírásb me É Iste n változ Malachiá Ist n embe ho hazudjo s emb fi ho megbánj Nu 2 Sá 1 büntetés szenvedés alakjáb bűneiké sújtj embereke csup addi m m n térne bűnbán tesu azonb elves büntetés bűnbán gondola létrejö é m mi engeszte princípi Istenb m mielő vil teremtete vol Peszách 5 vezeklé őszint ben imáds előmozdíthatj telj szívv egé lélekk történ a Bibl tö ily szívb jö imádság emlí í Han Sá 1 kö Jón Jó kö imái Imádság csup Istenh leh intézn emb Istenh ak közeledn akk nin szüksé közvetítő mond Talm Jeru Berách 9.1 minden imáj őszint egyform meghallgattati ak Móz a ak legalacsonya ren Exo Rab 2 tradicionál zsidós T.-ján doktríná kinyilatkoztat szószerin hit teh a ho Ist Mózesn prófétákn megjelen Sínai-hegyé Tízparancsol adásak egé zsi n hallott ho Mózesh szó Móz Ist akarat parancsa tudat egé néppe his tovább ho Móz ma ír halá elő Tórá amelly együ szóbe hagyomá nemzedékr nemzedék száll Tó embe élet szabályoz irányít erkölc vallá tökéletesül fe veze parancs allegóri gyűjtemény Ehh képe törvé megőrzés megtartá Ist akaratán va alárendel emb kötelesség szóbe hagyomá Tó interpretáló enn kifejté Izra bölcsein vo feladat dolg vo azokn korr va egyeztetés jóllehe ma Törvé változtathatatl visszavonhatatla azonb kétfél Törvénye chukko ól ör törvény ledóró ól egy nemzedékekn szóló utóbbi cs korh va alkalmazkod érdekéb tűrn szükség módosításoka eltöröl azonb ezek s szaba Törvén Ist embern ad föl éle irányítójá ezált elé ad választá hely helytel köz Eg föld tanu hívo ho elébet tett élet halá áldá átko ezé válasszát élet st Deu 3 19- amib szabadakar doktríná következi mi zsi egy alkatele Akaratszabads Ebb viszo emb felelőssé következi me Ist mindenttud isme sz titk érzülete szándékai emb gondolata gonoszság megbüntet büntet el feltétele Gondviselé a alapve doktrí zsi T.-ba ebb levezete iste igazságszolgáltatá megtorl na sok vitato problémá konzervat zsi T.-n m prófétáka fők ped Talmudszerzők foglalkoztatt Alap kinyilatkoztat szav büntetés könyörület vonatkozó Exo X nehez magyarázhat me Ist akara nélk sem s történhet világ még mennyi szenvedn istenfé embere ellentétb gonoszokka ak jólétb élne Ezz m Jeremi 1 Chabak 1 J Köny zsoltár Ász 7 foglalkozta úgyszint Talm Berách Jos Ab Ikkarimb eredmé következőb foglalha össz embe é korlátoltsá n tudhat megállapítan valób igazság valób bűnöz s abszol j abszol rossz n tud helyes m állapítan igaz szenvedé kapcsolatb v halhatatlans doktrínájáva lél halhatatl te elhalá ut sjutalm ny jö életbe Enn alapja Bibliáb vé kiolvas tradicionál zsi T jólleh csup későb iratokb szerepe ha mag rábeszéln ho s menedékhe számod Misn Áb Akarat ell születté akarat ell éls akarat ell hal m lesz kényszerülv ho szám a életedr Király Király Legszente előt dicsértess Tö hely kifej Talmu ho cselekedeteké n ez világ ke remél jutalma han jö életb Abó Zá 3 Kiddus 3 jutalmaz büntet csup lel természet me lélek vonatkozi zsi képzet doktrín szeri anya gyöny nin jö életbe jámbor dicsőségt ékesítv Ist ragyogás élvez Berách 1 Ist közelsé ismere legmagasa jutalmaz anna a parancsolat szeri é m ak megszeg Törvén n Ist útja járjá az kizáratn közelségébő Azonb Törvén n jutalomé n büntetést va félel mia ke megtartan han Ist irán szeretetb csup Szó 3 Abó Zá 1 lél halhatatlanságáv megtorláss kapcsolat feltámad hit mely zsi különfélek magyará Az ho lél újb test f találn Talm e paraboláb feje Szanhedr 91 m Maimonid csup cs képletes fog f feltámadá a mondj ho cs lél halhatatlanság jelent me tová testis nélkü Ellenb valamenn orthod zsi teológ hisz ho Ist halottak feltámasztj viszo enn részletezésév közt so sen n foglalkozo Bibliáb Dáni prófé fej a 1 egé feltámadá h valamennyi nacionalis esz zsidókn összefüggésb v választo n gondolatáva ame szint doktríná zsi T.-na Előd érdemeié me Törvén elfogadt választato Izráe melyn hivatás ho mi pa n élj töb nép köz hírdet egyistens hit egé földö am új f n tám nemze függetlensé vil mind részéb zsi n öss n gy ős földjé Ci hegyé h Messi m f jelenn E messiá hite zsi géniu legsze adomány Jesá Mic prófét í fejez k zsi népn Megváltó f támadn a öss fog gyűjte ő földjé zsi népe ekk függetl zsi államiság fogn alkot önál nemze lét fogn felébred valamenn n gyakr fog felkeres Szentfölde ho szeretet igazságoság alapu intézmények tanulmányozzá Cionb fogj töb nép megtanuln ho saj intézményeikb hogy valósíthat m igazságoss felebará szeret ideálj legtisztulta vallá tanítás Jeruzsálemb fogn származ Jesá 2- Mic 1 Enn messiá reménységn közvetl cél zsi n mérhetetl szenvedésén megváltás exili végetvetés távolab cél Izrá misszióján tuda beteljesülés h alap Ist Izrá szerződés me n tö m azálta ho egy generáci vétkezte me Ist n akar s egyéne s nép pusztúlásá Izrá bűnbána fog bibli h jósl szeri előidéz álla életén restaurálás Deut 3 1 gondol részletezésév s Bibli s Talm n foglalkozn csup anny állítana ho akk f i bekövetkezn amik Izrá né lelkil e le készít ann megvalósításá Szanhedr 9 Ezé ke Izráeln fenntarta ú vallás-ethika mi né jellegé tulajdonsága ezé n szab soh sem körülmé közö vallástalann né ellenesén lenni zsidós hi megvált eszméjéb ar töreksz szívév cselekedeteive akk i f következn Ezekb foglalha öss tradicionál mode zsi T. Judaizmu Irodalo Ja Lauterba Je Encyc Sams Rapha Hirsc Neunze Brie B Uzie Salom Schechte Studi Judai Philadelph 18 Friedlände T Jewi Religi Lond 18 Morr Josep Judai Cre a Li 19

15061.

CÍMS Teoló

SZÓCI Teoló tudomá m Isten világ különö emberek v viszon tárgya eh kép val lénye ad zs val alapprincipium igazság tá f konzerva zs állásp zs vall kinyilatkoztat vallás tekin tanítá te ist eredet természetfele eszkö út jutot emberh i kiválaszt prófétákh a k Mó v legkimagasló vallá igazságo szüksé emb doktrínák megtolda le azo megsemmisít s val igazság főké Szentí tartalmaz azonkí szób hagyom m szin Mózes szárma amel hagyományo idej ha késő századok ír Jólle zs vallá igaz forr m ist kinyilatkoztat zs teológu vallásbölcsés mé vallj h Szentí tanítá vallá igazsá állhat ellentét emb értelemm miu szin ist erede emb értelem j ist tanítá érté jelentősé bírál miu kinyilatkoztat val alapigazság felismer zs azon egyszer absztr igazsá hitágaza rendsze ha alapv vall elve tartalm melye vilá emb éle vonatk zs koncep nyugsz másré csu hi tanítá elismeré kíván ha azok megfel cselekedete Minth judaiz a mode a ortho állásp szer eszm érzelm szabály törvény szokás gondola összes ezek ennélfo csu vallás-ethik ha nép jellegzetes v ez kön n teológ ele judaizmu be elkülöníte Szá parancso szo v am n jelle Szentí előír foly mé kötele zsi többségé vélemé álláspon sza valam doktr helyessé csu egy- eg véd ak min idő magánvélemény tekintet b kötel erő eg zsidóság Alapv tantét am nél zs vallás ragaszko le am nél elképzelhetet Egyisten hi Egy eszm hagyom szer kinyilatkozta elő idő szárma pátriárká m viss Eb monoteiszti felfogás összegező zs val Isten-eszm egyet kötel er dogmá Hall Izra Örökkév Istenü Örökkév Egyet De Gen hitvall mon vallá zs ősidők fo m naponk hároms halá ág Ez S - nevez hitvallomás men mágly zsidó ez i folyam m monoteiszti hitük enged ink mártírhal halt mints h at elszakadjan Szá monoteiszti feleke er zsidób tis formá eg tarto m Ah antropomorfizm őskor csirájá kiirtott irtot Is perszonifikálás vonatk képzetek Tulajdonsá attribútu T választha m abszo egysé oszthatatl mindenhatósá pe zs történe min la bizonyít zs szer Is Mindentt E nyugs ist gondvise el am em morá cselekedet n hat gyako zs T.- fon tanítá Is el le elrejt semmif cselekedet se rejtőz elő m mind minden a em e le rejte lát m ism em gondola Zso 94 le gon érz rejt Előt m lá szí Jerem Ez le titok gonoszsá elkövet Is abszo jó zs tanít szer leh legjob teremte vilá Gen G Rabb mind a Is te mé emb l el láts ann le hi Istenr h igazságta ítélet súj emb Berac te vallá zs köteless vizsgála tart sajátm fele h lás mennyi oko sajátm szenvedése kétségbee azon emia ist igazságszolgálta mi szab ha szere szenvedésé jiszu ah k tekint csapáso m a Is szer megjaví Példabe zs Is abszo egységé akaratá változhatatlansá következt hangsúlyo Szentírás m Ist válto Malachi Is emb h hazudj em f h megbán N S bünteté szenvedé alakjá bűneik sújt emberek csu add térn bűnbá tes azon elve bünteté bűnbá gondol létrej m engeszt princíp Isten miel vi teremtet vo Peszác vezekl őszin be imád előmozdíthat tel szív eg lélek törté Bib t il szív j imádsá eml Ha S k Jó J k imá Imádsá csu Isten le intéz em Isten a közeled ak ni szüks közvetít mon Tal Jer Berác 9. minde imá őszin egyfor meghallgattat a Mó a legalacsony re Ex Ra tradicioná zsidó T.-já doktrín kinyilatkozta szószeri hi te h Is Mózes próféták megjele Sínai-hegy Tízparancso adása eg zs hallot h Mózes sz Mó Is akara parancs tuda eg népp hi továb h Mó m í hal el Tór amell egy szób hagyom nemzedék nemzedé szál T emb éle szabályo irányí erköl vall tökéletesü f vez paranc allegór gyűjtemén Eh kép törv megőrzé megtart Is akaratá v alárende em kötelessé szób hagyom T interpretál en kifejt Izr bölcsei v felada dol v azok kor v egyezteté jólleh m Törv változtathatat visszavonhatatl azon kétfé Törvény chukk ó ö törvén ledór ó eg nemzedékek szól utóbb c kor v alkalmazko érdeké tűr szüksé módosítások eltörö azon eze szab Törvé Is ember a fö él irányítój ezál el a választ hel helyte kö E föl tan hív h elébe tet éle hal áld átk ez válasszá éle s De 19 ami szabadaka doktrín következ m zs eg alkatel Akaratszabad Eb visz em felelőss következ m Is mindenttu ism s tit érzület szándéka em gondolat gonoszsá megbünte bünte e feltétel Gondvisel alapv doktr zs T.-b eb levezet ist igazságszolgáltat megtor n so vitat problém konzerva zs T.- próféták fő pe Talmudszerző foglalkoztat Ala kinyilatkozta sza bünteté könyörüle vonatkoz Ex nehe magyarázha m Is akar nél se történhe vilá mé menny szenved istenf ember ellentét gonoszokk a jólét éln Ez Jerem Chaba Kön zsoltá Ás foglalkozt úgyszin Tal Berác Jo A Ikkarim eredm következő foglalh öss emb korlátolts tudha megállapíta való igazsá való bűnö abszo abszo ross tu helye állapíta iga szenved kapcsolat halhatatlan doktrínájáv lé halhatat t elhal u sjutal n j életb En alapj Bibliá v kiolva tradicioná zs jólle csu késő iratok szerep h ma rábeszél h menedékh számo Mis Á Akara el születt akara el él akara el ha les kényszerül h szá életed Királ Királ Legszent elő dicsértes T hel kife Talm h cselekedetek e vilá k remé jutalm ha j élet Ab Z Kiddu jutalma bünte csu le természe m léle vonatkoz zs képze doktrí szer any gyön ni j életb jámbo dicsőség ékesít Is ragyogá élve Berác Is közels ismer legmagas jutalma ann parancsola szer a megsze Törvé Is útj járj a kizárat közelségéb Azon Törvé jutalom büntetés v féle mi k megtarta ha Is irá szeretet csu Sz Ab Z lé halhatatlanságá megtorlás kapcsola feltáma hi mel zs különféle magyar A h lé új tes talál Tal parabolá fej Szanhed 9 Maimoni csu c képlete fo feltámad mond h c lé halhatatlansá jelen m tov testi nélk Ellen valamen ortho zs teoló his h Is halotta feltámaszt visz en részletezésé köz s se foglalkoz Bibliá Dán próf fe eg feltámad valamenny nacionali es zsidók összefüggés választ gondolatáv am szin doktrín zs T.-n Elő érdemei m Törvé elfogad választat Izrá mely hivatá h m p él tö né kö hírde egyisten hi eg föld a ú tá nemz függetlens vi min részé zs ös g ő földj C hegy Mess jelen messi hit zs géni legsz adomán Jes Mi prófé feje zs nép Megvált támad ös fo gyűjt földj zs nép ek függet zs államisá fog alko öná nemz lé fog felébre valamen gyak fo felkere Szentföld h szerete igazságosá alap intézménye tanulmányozz Cion fog tö né megtanul h sa intézményeik hog valósítha igazságos felebar szere ideál legtisztult vall tanítá Jeruzsálem fog szárma Jes 2 Mi En messi reménység közvet cé zs mérhetet szenvedésé megváltá exil végetveté távola cé Izr missziójá tud beteljesülé ala Is Izr szerződé m t azált h eg generác vétkezt m Is aka egyén né pusztúlás Izr bűnbán fo bibl jós szer előidé áll életé restaurálá Deu gondo részletezésé Bibl Tal foglalkoz csu ann állítan h ak bekövetkez ami Izr n lelki l készí an megvalósítás Szanhed Ez k Izráel fenntart vallás-ethik m n jelleg tulajdonság ez sza so se körülm köz vallástalan n ellenesé lenn zsidó h megvál eszméjé a töreks szívé cselekedeteiv ak következ Ezek foglalh ös tradicioná mod zs T Judaizm Irodal J Lauterb J Ency Sam Raph Hirs Neunz Bri Uzi Salo Schecht Stud Juda Philadelp 1 Friedländ Jew Relig Lon 1 Mor Jose Juda Cr L 1

15061

CÍM Teol

SZÓC Teol tudom Iste vilá külön embere viszo tárgy e ké va lény a z va alapprincipiu igazsá t konzerv z állás z val kinyilatkozta vallá teki tanít t is erede természetfel eszk ú juto ember kiválasz próféták M legkimagasl vall igazság szüks em doktríná megtold l az megsemmisí va igazsá fők Szent tartalma azonk szó hagyo szi Móze szárm ame hagyomány ide h kés százado í Jóll z vall iga for is kinyilatkozta z teológ vallásbölcsé m vall Szent tanít vall igazs állha ellenté em értelem mi szi is ered em értele is tanít ért jelentős bírá mi kinyilatkozta va alapigazsá felisme z azo egysze abszt igazs hitágaz rendsz h alap val elv tartal mely vil em él vonat z konce nyugs másr cs h tanít elismer kívá h azo megfe cselekedet Mint judai mod orth állás sze esz érzel szabál törvén szoká gondol össze eze ennélf cs vallás-ethi h né jellegzete e kö teoló el judaizm b elkülönít Sz parancs sz a jell Szent előí fol m kötel zs többség vélem álláspo sz vala dokt helyess cs egy e vé a mi id magánvélemén tekinte köte er e zsidósá Alap tanté a né z vallá ragaszk l a né elképzelhete Egyiste h Eg esz hagyo sze kinyilatkozt el id szárm pátriárk vis E monoteiszt felfogá összegez z va Isten-esz egye köte e dogm Hal Izr Örökké Isten Örökké Egye D Ge hitval mo vall z ősidő f napon három hal á E neve hitvallomá me mágl zsid e folya monoteiszt hitü enge in mártírha hal mint a elszakadja Sz monoteiszt felek e zsidó ti form e tart A antropomorfiz ősko csiráj kiirtot irto I perszonifikálá vonat képzete Tulajdons attribút választh absz egys oszthatat mindenhatós p z történ mi l bizonyí z sze I Mindent nyug is gondvis e a e mor cselekede ha gyak z T. fo tanít I e l elrej semmi cselekede s rejtő el min minde e l rejt lá is e gondol Zs 9 l go ér rej Elő l sz Jere E l tito gonoszs elköve I absz j z taní sze le legjo teremt vil Ge Rab min I t m em e lát an l h Isten igazságt ítéle sú em Bera t vall z köteles vizsgál tar saját fel lá menny ok saját szenvedés kétségbe azo emi is igazságszolgált m sza h szer szenvedés jisz a tekin csapás I sze megjav Példab z I absz egység akarat változhatatlans következ hangsúly Szentírá Is vált Malach I em hazud e megbá büntet szenved alakj bűnei súj embere cs ad tér bűnb te azo elv büntet bűnb gondo létre engesz princí Iste mie v teremte v Peszá vezek őszi b imá előmozdítha te szí e léle tört Bi i szí imáds em H J im Imáds cs Iste l inté e Iste közele a n szük közvetí mo Ta Je Berá 9 mind im őszi egyfo meghallgatta M legalacson r E R tradicion zsid T.-j doktrí kinyilatkozt szószer h t I Móze prófétá megjel Sínai-heg Tízparancs adás e z hallo Móze s M I akar paranc tud e nép h tová M ha e Tó amel eg szó hagyo nemzedé nemzed szá em él szabály irány erkö val tökéletes ve paran allegó gyűjtemé E ké tör megőrz megtar I akarat alárend e köteless szó hagyo interpretá e kifej Iz bölcse felad do azo ko egyeztet jólle Tör változtathata visszavonhatat azo kétf Törvén chuk törvé ledó e nemzedéke szó utób ko alkalmazk érdek tű szüks módosításo eltör azo ez sza Törv I embe f é irányító ezá e válasz he helyt k fö ta hí eléb te él ha ál át e válassz él D 1 am szabadak doktrí követke z e alkate Akaratszaba E vis e felelős követke I mindentt is ti érzüle szándék e gondola gonoszs megbünt bünt feltéte Gondvise alap dokt z T.- e leveze is igazságszolgálta megto s vita problé konzerv z T. prófétá f p Talmudszerz foglalkozta Al kinyilatkozt sz büntet könyörül vonatko E neh magyarázh I aka né s történh vil m menn szenve isten embe ellenté gonoszok jólé él E Jere Chab Kö zsolt Á foglalkoz úgyszi Ta Berá J Ikkari ered következ foglal ös em korlátolt tudh megállapít val igazs val bűn absz absz ros t hely állapít ig szenve kapcsola halhatatla doktrínájá l halhata elha sjuta élet E alap Bibli kiolv tradicion z jóll cs kés irato szere m rábeszé menedék szám Mi Akar e szület akar e é akar e h le kényszerü sz élete Kirá Kirá Legszen el dicsérte he kif Tal cselekedete vil rem jutal h éle A Kidd jutalm bünt cs l termész lél vonatko z képz doktr sze an gyö n élet jámb dicsősé ékesí I ragyog élv Berá I közel isme legmaga jutalm an parancsol sze megsz Törv I út jár kizára közelségé Azo Törv jutalo bünteté fél m megtart h I ir szerete cs S A l halhatatlanság megtorlá kapcsol feltám h me z különfél magya l ú te talá Ta parabol fe Szanhe Maimon cs képlet f feltáma mon l halhatatlans jele to test nél Elle valame orth z teol hi I halott feltámasz vis e részletezés kö s foglalko Bibli Dá pró f e feltáma valamenn nacional e zsidó összefüggé válasz gondolatá a szi doktrí z T.- El érdeme Törv elfoga választa Izr mel hivat é t n k hírd egyiste h e föl t nem független v mi rész z ö föld heg Mes jele mess hi z gén legs adomá Je M próf fej z né Megvál táma ö f gyűj föld z né e függe z államis fo alk ön nem l fo felébr valame gya f felker Szentföl szeret igazságos ala intézmény tanulmányoz Cio fo t n megtanu s intézményei ho valósíth igazságo feleba szer ideá legtisztul val tanít Jeruzsále fo szárm Je M E mess reménysé közve c z mérhete szenvedés megvált exi végetvet távol c Iz missziój tu beteljesül al I Iz szerződ azál e generá vétkez I ak egyé n pusztúlá Iz bűnbá f bib jó sze előid ál élet restaurál De gond részletezés Bib Ta foglalko cs an állíta a bekövetke am Iz lelk kész a megvalósítá Szanhe E Izráe fenntar vallás-ethi jelle tulajdonsá e sz s s körül kö vallástala ellenes len zsid megvá eszméj törek szív cselekedetei a követke Eze foglal ö tradicion mo z Judaiz Iroda Lauter Enc Sa Rap Hir Neun Br Uz Sal Schech Stu Jud Philadel Friedlän Je Reli Lo Mo Jos Jud C

1506

CÍ Teo

SZÓ Teo tudo Ist vil külö ember visz tárg k v lén v alapprincipi igazs konzer állá va kinyilatkozt vall tek taní i ered természetfe esz jut embe kiválas prófétá legkimagas val igazsá szük e doktrín megtol a megsemmis v igazs fő Szen tartalm azon sz hagy sz Móz szár am hagyomán id ké század Jól val ig fo i kinyilatkozt teoló vallásbölcs val Szen taní val igaz állh ellent e értele m sz i ere e értel i taní ér jelentő bír m kinyilatkozt v alapigazs felism az egysz absz igaz hitága rends ala va el tarta mel vi e é vona konc nyug más c taní elisme kív az megf cselekede Min juda mo ort állá sz es érze szabá törvé szok gondo össz ez ennél c vallás-eth n jellegzet k teol e judaiz elkülöní S paranc s jel Szen elő fo köte z többsé véle állásp s val dok helyes c eg v m i magánvélemé tekint köt e zsidós Ala tant n vall ragasz n elképzelhet Egyist E es hagy sz kinyilatkoz e i szár pátriár vi monoteisz felfog összege v Isten-es egy köt dog Ha Iz Örökk Iste Örökk Egy G hitva m val ősid napo háro ha nev hitvallom m mág zsi foly monoteisz hit eng i mártírh ha min elszakadj S monoteisz fele zsid t for tar antropomorfi ősk csirá kiirto irt perszonifikál vona képzet Tulajdon attribú választ abs egy oszthata mindenható törté m bizony sz Minden nyu i gondvi mo cseleked h gya T f taní elre semm cseleked rejt e mi mind rej l i gondo Z g é re El s Jer tit gonosz elköv abs tan sz l legj terem vi G Ra mi e lá a Iste igazság ítél s e Ber val kötele vizsgá ta sajá fe l menn o sajá szenvedé kétségb az em i igazságszolgál sz sze szenvedé jis teki csapá sz megja Példa abs egysé akara változhatatlan követke hangsúl Szentír I vál Malac e hazu megb bünte szenve alak bűne sú ember c a té bűn t az el bünte bűn gond létr enges princ Ist mi teremt Pesz veze ősz im előmozdíth t sz lél tör B sz imád e i Imád c Ist int Ist közel szü közvet m T J Ber min i ősz egyf meghallgatt legalacso tradicio zsi T.- doktr kinyilatkoz szósze Móz prófét megje Sínai-he Tízparanc adá hall Móz aka paran tu né tov h T ame e sz hagy nemzed nemze sz e é szabál irán erk va tökélete v para alleg gyűjtem k tö megőr megta akara aláren köteles sz hagy interpret kife I bölcs fela d az k egyezte jóll Tö változtathat visszavonhata az két Törvé chu törv led nemzedék sz utó k alkalmaz érde t szük módosítás eltö az e sz Tör emb irányít ez válas h hely f t h elé t é h á á válass é a szabada doktr követk alkat Akaratszab vi felelő követk mindent i t érzül szándé gondol gonosz megbün bün feltét Gondvis ala dok T. levez i igazságszolgált megt vit probl konzer T prófét Talmudszer foglalkozt A kinyilatkoz s bünte könyörü vonatk ne magyaráz ak n történ vi men szenv iste emb ellent gonoszo jól é Jer Cha K zsol foglalko úgysz T Ber Ikkar ere követke fogla ö e korlátol tud megállapí va igaz va bű abs abs ro hel állapí i szenv kapcsol halhatatl doktrínáj halhat elh sjut éle ala Bibl kiol tradicio jól c ké irat szer rábesz menedé szá M Aka szüle aka aka l kényszer s élet Kir Kir Legsze e dicsért h ki Ta cselekedet vi re juta él Kid jutal bün c termés lé vonatk kép dokt sz a gy éle jám dicsős ékes ragyo él Ber köze ism legmag jutal a parancso sz megs Tör ú já kizár közelség Az Tör jutal büntet fé megtar i szeret c halhatatlansá megtorl kapcso feltá m különfé magy t tal T parabo f Szanh Maimo c képle feltám mo halhatatlan jel t tes né Ell valam ort teo h halot feltámas vi részletezé k foglalk Bibl D pr feltám valamen naciona zsid összefügg válas gondolat sz doktr T. E érdem Tör elfog választ Iz me hiva hír egyist fö ne függetle m rés föl he Me jel mes h gé leg adom J pró fe n Megvá tám gyű föl n függ állami f al ö ne f feléb valam gy felke Szentfö szere igazságo al intézmén tanulmányo Ci f megtan intézménye h valósít igazság feleb sze ide legtisztu va taní Jeruzsál f szár J mes reménys közv mérhet szenvedé megvál ex végetve távo I misszió t beteljesü a I szerző azá gener vétke a egy pusztúl I bűnb bi j sz elői á éle restaurá D gon részletezé Bi T foglalk c a állít bekövetk a I lel kés megvalósít Szanh Izrá fennta vallás-eth jell tulajdons s körü k vallástal ellene le zsi megv eszmé töre szí cselekedete követk Ez fogla tradicio m Judai Irod Laute En S Ra Hi Neu B U Sa Schec St Ju Philade Friedlä J Rel L M Jo Ju