15513.htm

CÍMSZÓ: Zsidó könyvészet

SZÓCIKK: "Zsidó könyvészet. A Zs. a tartalmától független könyvnek a tudománya, amely a könyv előállításának különböző módjaival foglalkozik a fejlődés sorrendjében. A Zs.-ről szóló ismertetést a Biblián kell kezdenünk, amely az íráshoz szükséges különböző anyagokat sorol fel. Ezek az anyagok két csoportra oszlanak. Az elsőbe, amelynél a hetüket vésik, tartoznak a kövek és az érctáblák. A második csoportba tartoznak az írott könyvek (Széfer). Ezek nevüket egy állatbőrről kapták, amelynek egyik oldalát levakarták (szipér), kifényesítették és írásra használták. Ez az írásanyag különbözött a görögök és a rómaiak írásanyagától, mert ezek papirusz-cserjét és faháncsot használtak erre a célra. A papír használata is csakhamar elterjedt a zsidóknál, amit az elefantinuszi leletek is bizonyítanak. A zsidók mindamellett leginkább állati bőrből cserzett pergamenre írtak. A Talmud szerint a pergament gyakran madarak, halak és kígyók bőréből készült. Szokásban volt még cseréptáblára írni, ami a szamariai ásatásokból is kiderült. De a cseréptáblát csak profán célokra használták, bibliai vagy talmudi munkákat csak pergamenre volt szabad írni. A zsidó könyv legrégibb formája a tekercs (megilla), amely úgy készült, hogy több oszlopformában tele írott pergamendarabot bélhúrral összefűztek. Ez a tekercsforma - eltekintve a ma is használt Tóra-tekercstől - a Kr. utáni VIII. sz.-ig nagyon elterjedt volt, de már az V. sz.-ban használatos volt a kódexforma is. A Tóra-tekercset csak tintával volt szabad írni; Alexandriában azért volt egy arany betűkkel írott tekercs is. A pergament hátsó oldalára nem volt szabad írni. A jeruzsálemi Szentélyben használt régi Tóra-tekercsek kis alakúak voltak, csak a középkorban kezdtek áttérni a ma már általános nagy alakra. Ellentétben Rómával és Görögországgal, ahol az írásmunkákat csak rabszolgák végezték, a zsidóknál az írást már a legrégibb időkben az iskolákban tanították, úgy, hogy kezdetben nem is akadt közöttük analfabéta. Bár minden egyes zsidó vallási kötelességének tartotta, hogy saját kezűleg lemásoljon egy Tóra-példányt, - kivéve a királyokat, akiknek számára az tilos volt - mégis kifejlődött egy a talmudi időkben livlár-nak (latinul librarius), később szófer-nek. nevezett osztály, melynek tagjai a Talmud-tanulmányozáson kívül a Tóra és általában a Szentírás másolásával foglalkoztak. Ami a Tóra nyelvét és írásmódját illeti, az kezdetben héber volt, Ezra idejében az arameus nyelv és az asszír betűk léptek ezek helyébe, míg később ismét a héber lett a Tóra nyelve, de az asszír írás megmaradt. A legrégibb, dátummal ellátott héber kéziratok a Kr. utáni X. sz.-ból származnak. Egész tömegét találták az ilyen kéziratoknak Kairóban, de sok közülük nincs keltezve. A későbbi kéziratok közül sok papírra van írva, mert a XV. sz.-tól kezdve a papír használata csaknem általánossá lett. A középkorban már több elnevezése van a kezdetben széfer névvel jelölt könyvnek. Ezek: chibur, maamar; a kisebb iratokat magilla-nak, később, igeresz-nek nevezték. A könyv lapja daf és a bibliában használt ole (latinul folium), oldala ammud, tekercsformánál jerio és klóf. A kéziratok írásmódja különböző. Főcsoportjai a kvadrátírás, a rabbinikus ú. n. rasi-írás és a kurzívírás. Egy másik csoportosítás az országok után igazodik. Így ismeretes a szíriai, görög, spanyol-északafrikai, olasz, német és franciaországi héber írásmód, amelyek között azonban lényegtelen a különbség, íráshoz kezdetben szöget és palavesszőt, később nádat (kajlmajsz, görögül kalamos) használtak. A nem-zsidó könyvmásolók által oly sűrűn használt kalligráfiát (szépírás) a héber kéziratokban is megtaláljuk, amelyek gyakran művészi illusztrációkkal vannak díszítve. Különösen állatokat, oroszlánokat, medvéket és különböző madarakat ábrázoltak ezek az illusztrációk, amelyeket néha olyan nagy számban alkalmaztak, hogy - mint a reuchlini bibliai kódexnél látjuk - ezek valósággal elnyomták a szöveget. A leggyakrabban a Bibliát illusztrálták, de a zsinagógákban felolvasásra használt kéziratokban nem volt szabad illusztrációkat alkalmazni. A legváltozatosabbak és a legszínesebb fantáziáról tanúskodnak a Hagada-illusztrációk. Itt jóformán egyetlen mondat sincs, amelyet képekkel ne illusztrálták volna. A leghíresebb és művészi szempontból legértékesebb a szerajevói Hagada. Előszeretettel illusztrálták még az Eszter-könyvét és általában az imakönyveket. Szokásos volt még az iniciálék alkalmazása, azaz a könyvek vagy fejezeteik első szavának, vagy betűjének díszes formában való ábrázolása is. Az első héber ősnyomtatvány (inkunabulum) 1475-ből származik. A héber inkunabulumoknak, tehát az 1500 előtti ősnyomtatványoknak a száma 150, ami meglehetősen kevés az eddig ismert, mintegy 30,000 inkunabulumhoz képest. A könyvnyomtatás héber neve dofász, a görög tuposz szónak egyik változata. Más nevei: koszav és chokak. Kezdetben csak a kvadrát- és a rabbinikus írást használták nyomtatási célokra, a kurzív írás betűivel csak a XVIII. sz. végén kezdtek nyomtatni. Már a könyvnyomtatás kezdetén a legváltozatosabb betűtípusokkal rendelkeztek, így a mássalhangzókon kívül a magánhangzókkal a hangsúly és az interpunkció feltüntetéséhez szükséges jelekkel. A legrégibb könyvek folio vagy negyedív alakúak. Az oktáv és a kisebb formákat rituális könyveknél alkalmazták, míg a vita iratok szokásos formája a fólió volt. Az első nyomtatványok papírja nagyon erős, tartós és drága volt. Hogy a drága papírt jól kihasználják a zsidó nyomdászok, megjegyzésekkel és kommentárokkal töltötték ki az üres tereket, ami gyakran zavart okozott a szöveg megértése körül. Kezdetben pergamenre is nyomtak, mint pl. az inkunabulumok egy részét, de a pergamennyomás hamar kiment a divatból. A nyomdász héber neve madpisz, a nyomdáé b?bájisz, a korrektort nicov al hadfusz-nak, a szedőt meco- réfnek vagy meszádér-nek nevezik. A nyomtatás helyét a könyvek fedéllapjain vagy első oldalán címerformájú jelek tüntették fel. A címlapot már kezdetben díszes, többnyire figurális illusztrációkkal nyomtatták. A fametszetű iniciálék továbbra is megmaradtak. A nyomda tulajdonosok kezdetben kiadók és kereskedők is voltak. A szó szoros értelmében vett könyvkereskedelemről csak a XVIII. sz.-ban lehet beszélni. Jól megszervezett zsidókönyvkereskedelem azonban csak a XIX. sz. közepén fejlődött ki. A legjelentősebb héber könyv gyűjteményeket a következő könyvtárak tartalmazzák: az oxfordi könyvtár, amelynek a tulajdonába került: David Oppenheim, a híres prágai rabbi nagyértékű gyűjteménye, a British Museum, a leningrádi ázsiai múzeum és a Vatikán könyvtára, A legteljesebb héber könyvtár jelen leg a newyorki Jewish Theological Seminary, amelynek 80,000 kötete van. A könyvek kötési anyaga többnyire bőr, pergament vagy papír kéziratoknál azonban nagyon ritka a papírkötés. A könyvkötészet művészetet a XIV. és XV. sz.-ban érte el a tetőpontját. Speciális zsidó könyvkötészetről nem igen lehet beszélni, miután a héber könyvek kötésénél majdnem mindig az általában szokásos sémákat alkalmazták. A Zs. a XVIII. sz.-ig szépen fejlődött és lépést tartott az általános könyvművészet fejlődésével. A XIX. sz.-ban a tömeggyártás elterjedésével ezen a téren bizonyos visszaesés volt észlelhető; a héber könyveknek úgy a papírja, mint betűi, nyomása és egész kiállítása sok kívánni valót hagytak hátra. A XX. sz. elején a Zs. is nagyszerű lendületet vett, de a zsidó bibliográfia csak 1924 óta - mikor megalakult «A zsidó könyv barátainak Soncino-társasága» - mutat fel figyelemreméltó eredményeket."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5513. címszó a lexikon => 1000. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15513.htm

CÍMSZÓ: Zsidó könyvészet

SZÓCIKK: Zsidó könyvészet. A Zs. a tartalmától független könyvnek a tudománya, amely a könyv előállításának különböző módjaival foglalkozik a fejlődés sorrendjében. A Zs.-ről szóló ismertetést a Biblián kell kezdenünk, amely az íráshoz szükséges különböző anyagokat sorol fel. Ezek az anyagok két csoportra oszlanak. Az elsőbe, amelynél a hetüket vésik, tartoznak a kövek és az érctáblák. A második csoportba tartoznak az írott könyvek Széfer . Ezek nevüket egy állatbőrről kapták, amelynek egyik oldalát levakarták szipér , kifényesítették és írásra használták. Ez az írásanyag különbözött a görögök és a rómaiak írásanyagától, mert ezek papirusz-cserjét és faháncsot használtak erre a célra. A papír használata is csakhamar elterjedt a zsidóknál, amit az elefantinuszi leletek is bizonyítanak. A zsidók mindamellett leginkább állati bőrből cserzett pergamenre írtak. A Talmud szerint a pergament gyakran madarak, halak és kígyók bőréből készült. Szokásban volt még cseréptáblára írni, ami a szamariai ásatásokból is kiderült. De a cseréptáblát csak profán célokra használták, bibliai vagy talmudi munkákat csak pergamenre volt szabad írni. A zsidó könyv legrégibb formája a tekercs megilla , amely úgy készült, hogy több oszlopformában tele írott pergamendarabot bélhúrral összefűztek. Ez a tekercsforma - eltekintve a ma is használt Tóra-tekercstől - a Kr. utáni VIII. sz.-ig nagyon elterjedt volt, de már az V. sz.-ban használatos volt a kódexforma is. A Tóra-tekercset csak tintával volt szabad írni; Alexandriában azért volt egy arany betűkkel írott tekercs is. A pergament hátsó oldalára nem volt szabad írni. A jeruzsálemi Szentélyben használt régi Tóra-tekercsek kis alakúak voltak, csak a középkorban kezdtek áttérni a ma már általános nagy alakra. Ellentétben Rómával és Görögországgal, ahol az írásmunkákat csak rabszolgák végezték, a zsidóknál az írást már a legrégibb időkben az iskolákban tanították, úgy, hogy kezdetben nem is akadt közöttük analfabéta. Bár minden egyes zsidó vallási kötelességének tartotta, hogy saját kezűleg lemásoljon egy Tóra-példányt, - kivéve a királyokat, akiknek számára az tilos volt - mégis kifejlődött egy a talmudi időkben livlár-nak latinul librarius , később szófer-nek. nevezett osztály, melynek tagjai a Talmud-tanulmányozáson kívül a Tóra és általában a Szentírás másolásával foglalkoztak. Ami a Tóra nyelvét és írásmódját illeti, az kezdetben héber volt, Ezra idejében az arameus nyelv és az asszír betűk léptek ezek helyébe, míg később ismét a héber lett a Tóra nyelve, de az asszír írás megmaradt. A legrégibb, dátummal ellátott héber kéziratok a Kr. utáni X. sz.-ból származnak. Egész tömegét találták az ilyen kéziratoknak Kairóban, de sok közülük nincs keltezve. A későbbi kéziratok közül sok papírra van írva, mert a XV. sz.-tól kezdve a papír használata csaknem általánossá lett. A középkorban már több elnevezése van a kezdetben széfer névvel jelölt könyvnek. Ezek: chibur, maamar; a kisebb iratokat magilla-nak, később, igeresz-nek nevezték. A könyv lapja daf és a bibliában használt ole latinul folium , oldala ammud, tekercsformánál jerio és klóf. A kéziratok írásmódja különböző. Főcsoportjai a kvadrátírás, a rabbinikus ú. n. rasi-írás és a kurzívírás. Egy másik csoportosítás az országok után igazodik. Így ismeretes a szíriai, görög, spanyol-északafrikai, olasz, német és franciaországi héber írásmód, amelyek között azonban lényegtelen a különbség, íráshoz kezdetben szöget és palavesszőt, később nádat kajlmajsz, görögül kalamos használtak. A nem-zsidó könyvmásolók által oly sűrűn használt kalligráfiát szépírás a héber kéziratokban is megtaláljuk, amelyek gyakran művészi illusztrációkkal vannak díszítve. Különösen állatokat, oroszlánokat, medvéket és különböző madarakat ábrázoltak ezek az illusztrációk, amelyeket néha olyan nagy számban alkalmaztak, hogy - mint a reuchlini bibliai kódexnél látjuk - ezek valósággal elnyomták a szöveget. A leggyakrabban a Bibliát illusztrálták, de a zsinagógákban felolvasásra használt kéziratokban nem volt szabad illusztrációkat alkalmazni. A legváltozatosabbak és a legszínesebb fantáziáról tanúskodnak a Hagada-illusztrációk. Itt jóformán egyetlen mondat sincs, amelyet képekkel ne illusztrálták volna. A leghíresebb és művészi szempontból legértékesebb a szerajevói Hagada. Előszeretettel illusztrálták még az Eszter-könyvét és általában az imakönyveket. Szokásos volt még az iniciálék alkalmazása, azaz a könyvek vagy fejezeteik első szavának, vagy betűjének díszes formában való ábrázolása is. Az első héber ősnyomtatvány inkunabulum 1475-ből származik. A héber inkunabulumoknak, tehát az 1500 előtti ősnyomtatványoknak a száma 150, ami meglehetősen kevés az eddig ismert, mintegy 30,000 inkunabulumhoz képest. A könyvnyomtatás héber neve dofász, a görög tuposz szónak egyik változata. Más nevei: koszav és chokak. Kezdetben csak a kvadrát- és a rabbinikus írást használták nyomtatási célokra, a kurzív írás betűivel csak a XVIII. sz. végén kezdtek nyomtatni. Már a könyvnyomtatás kezdetén a legváltozatosabb betűtípusokkal rendelkeztek, így a mássalhangzókon kívül a magánhangzókkal a hangsúly és az interpunkció feltüntetéséhez szükséges jelekkel. A legrégibb könyvek folio vagy negyedív alakúak. Az oktáv és a kisebb formákat rituális könyveknél alkalmazták, míg a vita iratok szokásos formája a fólió volt. Az első nyomtatványok papírja nagyon erős, tartós és drága volt. Hogy a drága papírt jól kihasználják a zsidó nyomdászok, megjegyzésekkel és kommentárokkal töltötték ki az üres tereket, ami gyakran zavart okozott a szöveg megértése körül. Kezdetben pergamenre is nyomtak, mint pl. az inkunabulumok egy részét, de a pergamennyomás hamar kiment a divatból. A nyomdász héber neve madpisz, a nyomdáé b?bájisz, a korrektort nicov al hadfusz-nak, a szedőt meco- réfnek vagy meszádér-nek nevezik. A nyomtatás helyét a könyvek fedéllapjain vagy első oldalán címerformájú jelek tüntették fel. A címlapot már kezdetben díszes, többnyire figurális illusztrációkkal nyomtatták. A fametszetű iniciálék továbbra is megmaradtak. A nyomda tulajdonosok kezdetben kiadók és kereskedők is voltak. A szó szoros értelmében vett könyvkereskedelemről csak a XVIII. sz.-ban lehet beszélni. Jól megszervezett zsidókönyvkereskedelem azonban csak a XIX. sz. közepén fejlődött ki. A legjelentősebb héber könyv gyűjteményeket a következő könyvtárak tartalmazzák: az oxfordi könyvtár, amelynek a tulajdonába került: David Oppenheim, a híres prágai rabbi nagyértékű gyűjteménye, a British Museum, a leningrádi ázsiai múzeum és a Vatikán könyvtára, A legteljesebb héber könyvtár jelen leg a newyorki Jewish Theological Seminary, amelynek 80,000 kötete van. A könyvek kötési anyaga többnyire bőr, pergament vagy papír kéziratoknál azonban nagyon ritka a papírkötés. A könyvkötészet művészetet a XIV. és XV. sz.-ban érte el a tetőpontját. Speciális zsidó könyvkötészetről nem igen lehet beszélni, miután a héber könyvek kötésénél majdnem mindig az általában szokásos sémákat alkalmazták. A Zs. a XVIII. sz.-ig szépen fejlődött és lépést tartott az általános könyvművészet fejlődésével. A XIX. sz.-ban a tömeggyártás elterjedésével ezen a téren bizonyos visszaesés volt észlelhető; a héber könyveknek úgy a papírja, mint betűi, nyomása és egész kiállítása sok kívánni valót hagytak hátra. A XX. sz. elején a Zs. is nagyszerű lendületet vett, de a zsidó bibliográfia csak 1924 óta - mikor megalakult A zsidó könyv barátainak Soncino-társasága - mutat fel figyelemreméltó eredményeket.

15513.ht

CÍMSZÓ Zsid könyvésze

SZÓCIKK Zsid könyvészet Zs tartalmátó függetle könyvne tudománya amel köny előállításána különböz módjaiva foglalkozi fejlődé sorrendjében Zs.-rő szól ismertetés Bibliá kel kezdenünk amel a írásho szüksége különböz anyagoka soro fel Eze a anyago ké csoportr oszlanak A elsőbe amelyné hetüke vésik tartozna köve é a érctáblák másodi csoportb tartozna a írot könyve Széfe Eze nevüke eg állatbőrrő kapták amelyne egyi oldalá levakartá szipé kifényesítetté é írásr használták E a írásanya különbözöt görögö é rómaia írásanyagától mer eze papirusz-cserjé é faháncso használta err célra papí használat i csakhama elterjed zsidóknál ami a elefantinusz lelete i bizonyítanak zsidó mindamellet leginkáb állat bőrbő cserzet pergamenr írtak Talmu szerin pergamen gyakra madarak hala é kígyó bőrébő készült Szokásba vol mé cseréptáblár írni am szamaria ásatásokbó i kiderült D cseréptáblá csa profá célokr használták biblia vag talmud munkáka csa pergamenr vol szaba írni zsid köny legrégib formáj tekerc megill amel úg készült hog töb oszlopformába tel írot pergamendarabo bélhúrra összefűztek E tekercsform eltekintv m i használ Tóra-tekercstő Kr után VIII sz.-i nagyo elterjed volt d má a V sz.-ba használato vol kódexform is Tóra-tekercse csa tintáva vol szaba írni Alexandriába azér vol eg aran betűkke írot tekerc is pergamen háts oldalár ne vol szaba írni jeruzsálem Szentélybe használ rég Tóra-tekercse ki alakúa voltak csa középkorba kezdte áttérn m má általáno nag alakra Ellentétbe Rómáva é Görögországgal aho a írásmunkáka csa rabszolgá végezték zsidókná a írás má legrégib időkbe a iskolákba tanították úgy hog kezdetbe ne i akad közöttü analfabéta Bá minde egye zsid vallás kötelességéne tartotta hog sajá kezűle lemásoljo eg Tóra-példányt kivév királyokat akikne számár a tilo vol mégi kifejlődöt eg talmud időkbe livlár-na latinu librariu későb szófer-nek nevezet osztály melyne tagja Talmud-tanulmányozáso kívü Tór é általába Szentírá másolásáva foglalkoztak Am Tór nyelvé é írásmódjá illeti a kezdetbe hébe volt Ezr idejébe a arameu nyel é a asszí betű lépte eze helyébe mí későb ismé hébe let Tór nyelve d a asszí írá megmaradt legrégibb dátumma ellátot hébe kézirato Kr után X sz.-bó származnak Egés tömegé találtá a ilye kéziratokna Kairóban d so közülü ninc keltezve később kézirato közü so papírr va írva mer XV sz.-tó kezdv papí használat csakne általánoss lett középkorba má töb elnevezés va kezdetbe széfe névve jelöl könyvnek Ezek chibur maamar kiseb iratoka magilla-nak később igeresz-ne nevezték köny lapj da é bibliába használ ol latinu foliu oldal ammud tekercsformáná jeri é klóf kézirato írásmódj különböző Főcsoportja kvadrátírás rabbiniku ú n rasi-írá é kurzívírás Eg mási csoportosítá a országo utá igazodik Íg ismerete szíriai görög spanyol-északafrikai olasz néme é franciaország hébe írásmód amelye közöt azonba lényegtele különbség írásho kezdetbe szöge é palavesszőt későb náda kajlmajsz görögü kalamo használtak nem-zsid könyvmásoló álta ol sűrű használ kalligráfiá szépírá hébe kéziratokba i megtaláljuk amelye gyakra művész illusztrációkka vanna díszítve Különöse állatokat oroszlánokat medvéke é különböz madaraka ábrázolta eze a illusztrációk amelyeke néh olya nag számba alkalmaztak hog min reuchlin biblia kódexné látju eze valóságga elnyomtá szöveget leggyakrabba Bibliá illusztrálták d zsinagógákba felolvasásr használ kéziratokba ne vol szaba illusztrációka alkalmazni legváltozatosabba é legszíneseb fantáziáró tanúskodna Hagada-illusztrációk It jóformá egyetle monda sincs amelye képekke n illusztráltá volna leghíreseb é művész szempontbó legértékeseb szerajevó Hagada Előszeretette illusztráltá mé a Eszter-könyvé é általába a imakönyveket Szokáso vol mé a iniciálé alkalmazása aza könyve vag fejezetei els szavának vag betűjéne dísze formába val ábrázolás is A els hébe ősnyomtatván inkunabulu 1475-bő származik hébe inkunabulumoknak tehá a 150 előtt ősnyomtatványokna szám 150 am meglehetőse kevé a eddi ismert minteg 30,00 inkunabulumho képest könyvnyomtatá hébe nev dofász görö tupos szóna egyi változata Má nevei kosza é chokak Kezdetbe csa kvadrát é rabbiniku írás használtá nyomtatás célokra kurzí írá betűive csa XVIII sz végé kezdte nyomtatni Má könyvnyomtatá kezdeté legváltozatosab betűtípusokka rendelkeztek íg mássalhangzóko kívü magánhangzókka hangsúl é a interpunkci feltüntetéséhe szüksége jelekkel legrégib könyve foli vag negyedí alakúak A oktá é kiseb formáka rituáli könyvekné alkalmazták mí vit irato szokáso formáj fóli volt A els nyomtatványo papírj nagyo erős tartó é drág volt Hog drág papír jó kihasználjá zsid nyomdászok megjegyzésekke é kommentárokka töltötté k a üre tereket am gyakra zavar okozot szöve megértés körül Kezdetbe pergamenr i nyomtak min pl a inkunabulumo eg részét d pergamennyomá hama kimen divatból nyomdás hébe nev madpisz nyomdá b?bájisz korrektor nico a hadfusz-nak szedő meco réfne vag meszádér-ne nevezik nyomtatá helyé könyve fedéllapjai vag els oldalá címerformáj jele tüntetté fel címlapo má kezdetbe díszes többnyir figuráli illusztrációkka nyomtatták fametszet iniciálé továbbr i megmaradtak nyomd tulajdonoso kezdetbe kiadó é kereskedő i voltak sz szoro értelmébe vet könyvkereskedelemrő csa XVIII sz.-ba lehe beszélni Jó megszervezet zsidókönyvkereskedele azonba csa XIX sz közepé fejlődöt ki legjelentőseb hébe köny gyűjteményeke következ könyvtára tartalmazzák a oxford könyvtár amelyne tulajdonáb került Davi Oppenheim híre prága rabb nagyérték gyűjteménye Britis Museum leningrád ázsia múzeu é Vatiká könyvtára legteljeseb hébe könyvtá jele le newyork Jewis Theologica Seminary amelyne 80,00 kötet van könyve kötés anyag többnyir bőr pergamen vag papí kéziratokná azonba nagyo ritk papírkötés könyvkötésze művészete XIV é XV sz.-ba ért e tetőpontját Speciáli zsid könyvkötészetrő ne ige lehe beszélni miutá hébe könyve kötéséné majdne mindi a általába szokáso sémáka alkalmazták Zs XVIII sz.-i szépe fejlődöt é lépés tartot a általáno könyvművésze fejlődésével XIX sz.-ba tömeggyártá elterjedéséve eze tére bizonyo visszaesé vol észlelhető hébe könyvekne úg papírja min betűi nyomás é egés kiállítás so kívánn való hagyta hátra XX sz elejé Zs i nagyszer lendülete vett d zsid bibliográfi csa 192 ót miko megalakul zsid köny barátaina Soncino-társaság muta fe figyelemremélt eredményeket

15513.h

CÍMSZ Zsi könyvész

SZÓCIK Zsi könyvésze Z tartalmát függetl könyvn tudomány ame kön előállításán különbö módjaiv foglalkoz fejlőd sorrendjébe Zs.-r szó ismerteté Bibli ke kezdenün ame írásh szükség különbö anyagok sor fe Ez anyag k csoport oszlana elsőb amelyn hetük vési tartozn köv érctáblá másod csoport tartozn íro könyv Széf Ez nevük e állatbőrr kaptá amelyn egy oldal levakart szip kifényesített írás használtá írásany különbözö görög római írásanyagátó me ez papirusz-cserj faháncs használt er célr pap használa csakham elterje zsidókná am elefantinus lelet bizonyítana zsid mindamelle leginká álla bőrb cserze pergamen írta Talm szeri pergame gyakr madara hal kígy bőréb készül Szokásb vo m cseréptáblá írn a szamari ásatásokb kiderül cseréptábl cs prof célok használtá bibli va talmu munkák cs pergamen vo szab írn zsi kön legrégi formá teker megil ame ú készül ho tö oszlopformáb te íro pergamendarab bélhúrr összefűzte tekercsfor eltekint haszná Tóra-tekercst K utá VII sz.- nagy elterje vol m sz.-b használat vo kódexfor i Tóra-tekercs cs tintáv vo szab írn Alexandriáb azé vo e ara betűkk íro teker i pergame hát oldalá n vo szab írn jeruzsále Szentélyb haszná ré Tóra-tekercs k alakú volta cs középkorb kezdt áttér m általán na alakr Ellentétb Rómáv Görögországga ah írásmunkák cs rabszolg végezté zsidókn írá m legrégi időkb iskolákb tanítottá úg ho kezdetb n aka között analfabét B mind egy zsi vallá kötelességén tartott ho saj kezűl lemásolj e Tóra-példány kivé királyoka akikn számá til vo még kifejlődö e talmu időkb livlár-n latin librari késő szófer-ne neveze osztál melyn tagj Talmud-tanulmányozás kív Tó általáb Szentír másolásáv foglalkozta A Tó nyelv írásmódj illet kezdetb héb vol Ez idejéb arame nye assz bet lépt ez helyéb m késő ism héb le Tó nyelv assz ír megmarad legrégib dátumm elláto héb kézirat K utá sz.-b származna Egé tömeg talált ily kéziratokn Kairóba s közül nin keltezv későb kézirat köz s papír v írv me X sz.-t kezd pap használa csakn általános let középkorb m tö elnevezé v kezdetb széf névv jelö könyvne Eze chibu maama kise iratok magilla-na későb igeresz-n nevezté kön lap d bibliáb haszná o latin foli olda ammu tekercsformán jer kló kézirat írásmód különböz Főcsoportj kvadrátírá rabbinik rasi-ír kurzívírá E más csoportosít ország ut igazodi Í ismeret szíria görö spanyol-északafrika olas ném franciaorszá héb írásmó amely közö azonb lényegtel különbsé írásh kezdetb szög palavessző késő nád kajlmajs görög kalam használta nem-zsi könyvmásol ált o sűr haszná kalligráfi szépír héb kéziratokb megtalálju amely gyakr művés illusztrációkk vann díszítv Különös állatoka oroszlánoka medvék különbö madarak ábrázolt ez illusztráció amelyek né oly na számb alkalmazta ho mi reuchli bibli kódexn látj ez valóságg elnyomt szövege leggyakrabb Bibli illusztráltá zsinagógákb felolvasás haszná kéziratokb n vo szab illusztrációk alkalmazn legváltozatosabb legszínese fantáziár tanúskodn Hagada-illusztráció I jóform egyetl mond sinc amely képekk illusztrált voln leghírese művés szempontb legértékese szerajev Hagad Előszeretett illusztrált m Eszter-könyv általáb imakönyveke Szokás vo m iniciál alkalmazás az könyv va fejezete el szavána va betűjén dísz formáb va ábrázolá i el héb ősnyomtatvá inkunabul 1475-b származi héb inkunabulumokna teh 15 előt ősnyomtatványokn szá 15 a meglehetős kev edd ismer minte 30,0 inkunabulumh képes könyvnyomtat héb ne dofás gör tupo szón egy változat M neve kosz choka Kezdetb cs kvadrá rabbinik írá használt nyomtatá célokr kurz ír betűiv cs XVII s vég kezdt nyomtatn M könyvnyomtat kezdet legváltozatosa betűtípusokk rendelkezte í mássalhangzók kív magánhangzókk hangsú interpunkc feltüntetéséh szükség jelekke legrégi könyv fol va negyed alakúa okt kise formák rituál könyvekn alkalmaztá m vi irat szokás formá fól vol el nyomtatvány papír nagy erő tart drá vol Ho drá papí j kihasználj zsi nyomdászo megjegyzésekk kommentárokk töltött ür tereke a gyakr zava okozo szöv megérté körü Kezdetb pergamen nyomta mi p inkunabulum e részé pergamennyom ham kime divatbó nyomdá héb ne madpis nyomd b?bájis korrekto nic hadfusz-na szed mec réfn va meszádér-n nevezi nyomtat hely könyv fedéllapja va el oldal címerformá jel tüntett fe címlap m kezdetb dísze többnyi figurál illusztrációkk nyomtattá fametsze iniciál tovább megmaradta nyom tulajdonos kezdetb kiad keresked volta s szor értelméb ve könyvkereskedelemr cs XVII sz.-b leh beszéln J megszerveze zsidókönyvkereskedel azonb cs XI s közep fejlődö k legjelentőse héb kön gyűjtemények követke könyvtár tartalmazzá oxfor könyvtá amelyn tulajdoná kerül Dav Oppenhei hír prág rab nagyérté gyűjtemény Briti Museu leningrá ázsi múze Vatik könyvtár legteljese héb könyvt jel l newyor Jewi Theologic Seminar amelyn 80,0 köte va könyv köté anya többnyi bő pergame va pap kéziratokn azonb nagy rit papírköté könyvkötész művészet XI X sz.-b ér tetőpontjá Speciál zsi könyvkötészetr n ig leh beszéln miut héb könyv kötésén majdn mind általáb szokás sémák alkalmaztá Z XVII sz.- szép fejlődö lépé tarto általán könyvművész fejlődéséve XI sz.-b tömeggyárt elterjedésév ez tér bizony visszaes vo észlelhet héb könyvekn ú papírj mi betű nyomá egé kiállítá s kíván val hagyt hátr X s elej Z nagysze lendület vet zsi bibliográf cs 19 ó mik megalaku zsi kön barátain Soncino-társasá mut f figyelemremél eredményeke

15513.

CÍMS Zs könyvés

SZÓCI Zs könyvész tartalmá függet könyv tudomán am kö előállításá különb módjai foglalko fejlő sorrendjéb Zs.- sz ismertet Bibl k kezdenü am írás szüksé különb anyago so f E anya csopor oszlan első amely hetü vés tartoz kö érctábl máso csopor tartoz ír köny Szé E nevü állatbőr kapt amely eg olda levakar szi kifényesítet írá használt írásan különböz görö róma írásanyagát m e papirusz-cser fahánc használ e cél pa használ csakha elterj zsidókn a elefantinu lele bizonyítan zsi mindamell legink áll bőr cserz pergame írt Tal szer pergam gyak madar ha kíg bőré készü Szokás v cseréptábl ír szamar ásatások kiderü cseréptáb c pro célo használt bibl v talm munká c pergame v sza ír zs kö legrég form teke megi am készü h t oszlopformá t ír pergamendara bélhúr összefűzt tekercsfo eltekin haszn Tóra-tekercs ut VI sz. nag elterj vo sz.- használa v kódexfo Tóra-tekerc c tintá v sza ír Alexandriá az v ar betűk ír teke pergam há oldal v sza ír jeruzsál Szentély haszn r Tóra-tekerc alak volt c középkor kezd átté általá n alak Ellentét Rómá Görögországg a írásmunká c rabszol végezt zsidók ír legrég idők iskolák tanított ú h kezdet ak közöt analfabé min eg zs vall kötelességé tartot h sa kezű lemásol Tóra-példán kiv királyok akik szám ti v mé kifejlőd talm idők livlár- lati librar kés szófer-n nevez osztá mely tag Talmud-tanulmányozá kí T általá Szentí másolásá foglalkozt T nyel írásmód ille kezdet hé vo E idejé aram ny ass be lép e helyé kés is hé l T nyel ass í megmara legrégi dátum ellát hé kézira ut sz.- származn Eg töme talál il kéziratok Kairób közü ni keltez késő kézira kö papí ír m sz.- kez pa használ csak általáno le középkor t elnevez kezdet szé név jel könyvn Ez chib maam kis irato magilla-n késő igeresz- nevezt kö la bibliá haszn lati fol old amm tekercsformá je kl kézira írásmó különbö Főcsoport kvadrátír rabbini rasi-í kurzívír má csoportosí orszá u igazod ismere szíri gör spanyol-északafrik ola né franciaorsz hé írásm amel köz azon lényegte különbs írás kezdet szö palavessz kés ná kajlmaj görö kala használt nem-zs könyvmáso ál sű haszn kalligráf szépí hé kéziratok megtalálj amel gyak művé illusztrációk van díszít Különö állatok oroszlánok medvé különb madara ábrázol e illusztráci amelye n ol n szám alkalmazt h m reuchl bibl kódex lát e valóság elnyom szöveg leggyakrab Bibl illusztrált zsinagógák felolvasá haszn kéziratok v sza illusztráció alkalmaz legváltozatosab legszínes fantáziá tanúskod Hagada-illusztráci jófor egyet mon sin amel képek illusztrál vol leghíres művé szempont legértékes szeraje Haga Előszeretet illusztrál Eszter-köny általá imakönyvek Szoká v iniciá alkalmazá a köny v fejezet e szaván v betűjé dís formá v ábrázol e hé ősnyomtatv inkunabu 1475- származ hé inkunabulumokn te 1 elő ősnyomtatványok sz 1 meglehető ke ed isme mint 30, inkunabulum képe könyvnyomta hé n dofá gö tup szó eg változa nev kos chok Kezdet c kvadr rabbini ír használ nyomtat célok kur í betűi c XVI vé kezd nyomtat könyvnyomta kezde legváltozatos betűtípusok rendelkezt mássalhangzó kí magánhangzók hangs interpunk feltüntetésé szüksé jelekk legrég köny fo v negye alakú ok kis formá rituá könyvek alkalmazt v ira szoká form fó vo e nyomtatván papí nag er tar dr vo H dr pap kihasznál zs nyomdász megjegyzések kommentárok töltöt ü terek gyak zav okoz szö megért kör Kezdet pergame nyomt m inkunabulu rész pergamennyo ha kim divatb nyomd hé n madpi nyom b?báji korrekt ni hadfusz-n sze me réf v meszádér- nevez nyomta hel köny fedéllapj v e olda címerform je tüntet f címla kezdet dísz többny figurá illusztrációk nyomtatt fametsz iniciá továb megmaradt nyo tulajdono kezdet kia kereske volt szo értelmé v könyvkereskedelem c XVI sz.- le beszél megszervez zsidókönyvkereskede azon c X köze fejlőd legjelentős hé kö gyűjteménye követk könyvtá tartalmazz oxfo könyvt amely tulajdon kerü Da Oppenhe hí prá ra nagyért gyűjtemén Brit Muse leningr ázs múz Vati könyvtá legteljes hé könyv je newyo Jew Theologi Semina amely 80, köt v köny köt any többny b pergam v pa kéziratok azon nag ri papírköt könyvkötés művésze X sz.- é tetőpontj Speciá zs könyvkötészet i le beszél miu hé köny kötésé majd min általá szoká sémá alkalmazt XVI sz. szé fejlőd lép tart általá könyvművés fejlődésév X sz.- tömeggyár elterjedésé e té bizon visszae v észlelhe hé könyvek papír m bet nyom eg kiállít kívá va hagy hát ele nagysz lendüle ve zs bibliográ c 1 mi megalak zs kö barátai Soncino-társas mu figyelemremé eredmények

15513

CÍM Z könyvé

SZÓC Z könyvés tartalm függe köny tudomá a k előállítás külön módja foglalk fejl sorrendjé Zs. s ismerte Bib kezden a írá szüks külön anyag s any csopo oszla els amel het vé tarto k érctáb más csopo tarto í kön Sz nev állatbő kap amel e old levaka sz kifényesíte ír használ írása különbö gör róm írásanyagá papirusz-cse fahán haszná cé p haszná csakh elter zsidók elefantin lel bizonyíta zs mindamel legin ál bő cser pergam ír Ta sze perga gya mada h kí bőr kész Szoká cseréptáb í szama ásatáso kider cseréptá pr cél használ bib tal munk pergam sz í z k legré for tek meg a kész oszlopform í pergamendar bélhú összefűz tekercsf elteki hasz Tóra-tekerc u V sz na elter v sz. használ kódexf Tóra-teker tint sz í Alexandri a a betű í tek perga h olda sz í jeruzsá Szentél hasz Tóra-teker ala vol középko kez átt által ala Ellenté Róm Görögország írásmunk rabszo végez zsidó í legré idő iskolá tanítot kezde a közö analfab mi e z val kötelesség tarto s kez lemáso Tóra-példá ki királyo aki szá t m kifejlő tal idő livlár lat libra ké szófer- neve oszt mel ta Talmud-tanulmányoz k által Szent másolás foglalkoz nye írásmó ill kezde h v idej ara n as b lé hely ké i h nye as megmar legrég dátu ellá h kézir u sz. származ E töm talá i kézirato Kairó köz n kelte kés kézir k pap í sz. ke p haszná csa általán l középko elneve kezde sz né je könyv E chi maa ki irat magilla- kés igeresz nevez k l bibli hasz lat fo ol am tekercsform j k kézir írásm különb Főcsopor kvadrátí rabbin rasi- kurzíví m csoportos orsz igazo ismer szír gö spanyol-északafri ol n franciaors h írás ame kö azo lényegt különb írá kezde sz palavess ké n kajlma gör kal használ nem-z könyvmás á s hasz kalligrá szép h kézirato megtalál ame gya műv illusztráció va díszí Külön állato oroszláno medv külön madar ábrázo illusztrác amely o szá alkalmaz reuch bib kóde lá valósá elnyo szöve leggyakra Bib illusztrál zsinagógá felolvas hasz kézirato sz illusztráci alkalma legváltozatosa legszíne fantázi tanúsko Hagada-illusztrác jófo egye mo si ame képe illusztrá vo leghíre műv szempon legértéke szeraj Hag Előszerete illusztrá Eszter-kön által imakönyve Szok inici alkalmaz kön fejeze szavá betűj dí form ábrázo h ősnyomtat inkunab 1475 szárma h inkunabulumok t el ősnyomtatványo s meglehet k e ism min 30 inkunabulu kép könyvnyomt h dof g tu sz e változ ne ko cho Kezde kvad rabbin í haszná nyomta célo ku betű XV v kez nyomta könyvnyomt kezd legváltozato betűtípuso rendelkez mássalhangz k magánhangzó hang interpun feltüntetés szüks jelek legré kön f negy alak o ki form ritu könyve alkalmaz ir szok for f v nyomtatvá pap na e ta d v d pa kihaszná z nyomdás megjegyzése kommentáro töltö tere gya za oko sz megér kö Kezde pergam nyom inkunabul rés pergamenny h ki divat nyom h madp nyo b?báj korrek n hadfusz- sz m ré meszádér neve nyomt he kön fedéllap old címerfor j tünte címl kezde dís többn figur illusztráció nyomtat famets inici tová megmarad ny tulajdon kezde ki keresk vol sz értelm könyvkereskedele XV sz. l beszé megszerve zsidókönyvkeresked azo köz fejlő legjelentő h k gyűjtemény követ könyvt tartalmaz oxf könyv amel tulajdo ker D Oppenh h pr r nagyér gyűjtemé Bri Mus lening áz mú Vat könyvt legtelje h köny j newy Je Theolog Semin amel 80 kö kön kö an többn perga p kézirato azo na r papírkö könyvköté művész sz. tetőpont Speci z könyvkötésze l beszé mi h kön kötés maj mi által szok sém alkalmaz XV sz sz fejlő lé tar által könyvművé fejlődésé sz. tömeggyá elterjedés t bizo vissza észlelh h könyve papí be nyo e kiállí kív v hag há el nagys lendül v z bibliogr m megala z k baráta Soncino-társa m figyelemrem eredménye

1551

CÍ könyv

SZÓ könyvé tartal függ kön tudom előállítá külö módj foglal fej sorrendj Zs ismert Bi kezde ír szük külö anya an csop oszl el ame he v tart érctá má csop tart kö S ne állatb ka ame ol levak s kifényesít í haszná írás különb gö ró írásanyag papirusz-cs fahá haszn c haszn csak elte zsidó elefanti le bizonyít z mindame legi á b cse perga í T sz perg gy mad k bő kés Szok cseréptá szam ásatás kide cserépt p cé haszná bi ta mun perga s legr fo te me kés oszlopfor pergamenda bélh összefű tekercs eltek has Tóra-teker s n elte sz haszná kódex Tóra-teke tin s Alexandr bet te perg old s jeruzs Szenté has Tóra-teke al vo középk ke át álta al Ellent Ró Görögorszá írásmun rabsz vége zsid legr id iskol taníto kezd köz analfa m va kötelessé tart ke lemás Tóra-péld k király ak sz kifejl ta id livlá la libr k szófer nev osz me t Talmud-tanulmányo álta Szen másolá foglalko ny írásm il kezd ide ar a l hel k ny a megma legré dát ell kézi sz szárma tö tal kézirat Kair kö kelt ké kézi pa sz k haszn cs általá középk elnev kezd s n j köny ch ma k ira magilla ké igeres neve bibl has la f o a tekercsfor kézi írás külön Főcsopo kvadrát rabbi rasi kurzív csoporto ors igaz isme szí g spanyol-északafr o franciaor írá am k az lényeg külön ír kezd s palaves k kajlm gö ka haszná nem- könyvmá has kalligr szé kézirat megtalá am gy mű illusztráci v dísz Külö állat oroszlán med külö mada ábráz illusztrá amel sz alkalma reuc bi kód l valós elny szöv leggyakr Bi illusztrá zsinagóg felolva has kézirat s illusztrác alkalm legváltozatos legszín fantáz tanúsk Hagada-illusztrá jóf egy m s am kép illusztr v leghír mű szempo legérték szera Ha Előszeret illusztr Eszter-kö álta imakönyv Szo inic alkalma kö fejez szav betű d for ábráz ősnyomta inkuna 147 szárm inkunabulumo e ősnyomtatvány meglehe is mi 3 inkunabul ké könyvnyom do t s válto n k ch Kezd kva rabbi haszn nyomt cél k bet X ke nyomt könyvnyom kez legváltozat betűtípus rendelke mássalhang magánhangz han interpu feltünteté szük jele legr kö neg ala k for rit könyv alkalma i szo fo nyomtatv pa n t p kihaszn nyomdá megjegyzés kommentár tölt ter gy z ok s megé k Kezd perga nyo inkunabu ré pergamenn k diva nyo mad ny b?bá korre hadfusz s r meszádé nev nyom h kö fedélla ol címerfo tünt cím kezd dí több figu illusztráci nyomta famet inic tov megmara n tulajdo kezd k keres vo s értel könyvkereskedel X sz besz megszerv zsidókönyvkereske az kö fejl legjelent gyűjtemén köve könyv tartalma ox köny ame tulajd ke Oppen p nagyé gyűjtem Br Mu lenin á m Va könyv legtelj kön new J Theolo Semi ame 8 k kö k a több perg kézirat az n papírk könyvköt művés sz tetőpon Spec könyvkötész besz m kö köté ma m álta szo sé alkalma X s s fejl l ta álta könyvműv fejlődés sz tömeggy elterjedé biz vissz észlel könyv pap b ny kiáll kí ha h e nagy lendü bibliog megal barát Soncino-társ figyelemre eredmény