CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előszó
1. Miért hétnapos a hét? Az idő mérésének egységei
Az idő mérésének alapjai
Az év
A hónap
A nap
Az óra és a perc
A hét
2. Melyik a hét első napja? A sorszámnévi eredetű nevek
Kiindulópont a szombat
A šabbath vándorútja
A szombat helyét elfoglalja a vasárnap
3. Zeusz, Mars és Ódin - a görög és római istenektől a germán napnevekig. Az asztrologikus-mitologikus eredetű nevek
Az asztronómiától az asztrológiáig
Görög és római istenek és bolygók
A bolygók és a hét napjai
Germán istenek és napnevek
4. A kereszténység hatása a napok megnevezésére
A heti ünnepnap a vasárnap lesz
Az Úr napja
Szent nap
Vasárnap nem dolgozunk
A böjt napja
A vasárnap megnevezése Európa különböző nyelveiben
5. A hét feje és a kis péntek. A helyzetviszonyító nevek
Hétfő, a hét kezdete
Kedd, az üres nap
Szerda, a hét közepe
Csütörtök, a kis péntek
Szombat, a péntek utáni nap
Vasárnap, a hét vége (és kezdete)
Melyik az ünnepnap: péntek vagy vasárnap?
6. A fürdés idejétől a lóra szállásig. Jeles napok
A mosás és mosakodás napja
A vásár napja
A lóra szállás napja
A vér napja
7. Kettednaptól a vásárnapig. A magyar napnevek
A napnevek etimológiai szótára
A kisebbségi helyzetben lévő nyelvek rövid leírása
Szómutató
Irodalomjegyzék
Rövidítésjegyzék
Fülszöveg
- Vajon mindig hétnapos volt a hét? Honnan ered ez a beosztás?
- Melyik a hét első napja? A vasárnap vagy a hétfő?
- Mi köze Zeusznak a csütörtökhöz, Marsnak a keddhez, a szépség istennőjének pedig a péntekhez?
- Hogyan nevezték a hét napjait a vikingek?
- Melyik az ünnepnap: a péntek, a szombat vagy a vasárnap?
- Melyik nap a kis péntek, s melyik a hét közepe?
- Mikor van a lóra szállás napja? Melyik a vér napja?
- Mikor mosakodtak a skandinávok?
- Honnan erednek a hét napjainak magyar nevei?
Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kaphat választ e könyvből az olvasó. A kötet a hét napjainak megnevezését vizsgálja, elsősorban nyelvészeti szempontból, ami nem választható el a művelődéstörténeti háttértől. A vizsgálatba a szerző 66 nyelvet vont be az angoltól az Urál-vidéki zürjénig, a portugáltól az északi Barents-tenger mellett beszélt lappig, s szemléletesen tárja elénk azt a folyamatot, amelynek révén a héber, a görög és a latin napnevek világhódító útjukra indultak.
A kötet két részből áll: az első fele a hét napjainak tipológiai áttekintését s azok kultúrtörténeti vonatkozásait bemutató egység, a második részben pedig közel hatszáz napnév eredetéről kaphatunk információkat.