Bevezetés (részlet)

A Magyar Tudományos Akadémia 1998-ban indította útjára Kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában című stratégiai kutatási programját. Az eredetileg három célközösségre - a magyarországi nem magyar népcsoportokra, a szomszéd országokban élő magyar kisebbségekre, valamint a régió roma közösségeire - kiterjedő kutatásainkban igyekeztünk felmérni a Kárpát-medencében és annak közvetlen környezetében az etnikai és nemzeti kisebbségek legfontosabb, jellegadó sajátosságait, konfliktusait és azokat a megoldási alternatívákat, amelyeket helyzetük rendezése érdekében ők maguk vagy a többség politikai reprezentációja képviselt. A kisebbségi csoportok tipológiai különbségeinek feltérképezésére, a kisebbségi kérdés állami, nemzetközi kezelésére kidolgozott és alkalmazott modellek tekintetében kezdettől fogva szélesebb, európai kitekintésű vizsgálatokat szerveztünk.

A stratégiai kutatási program során kialakult fiatal kutatócsoport 2001. január 1-jével önálló akadémiai intézetté vált. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete a belső munkatársak egyéni és csoportos kutatásain kívül, befogadó keretintézetként működve igyekszik olyan interdiszciplináris vizsgálatokat beindítani, adatbázisokat kiépíteni, amelyek a régió alapvető etnikai folyamataival függnek össze.

[...]

Az Intézet első évében született tanulmányok válogatását közreadó évkönyvünkben a régió kisebbségi csoportjainak, illetve a magyar diaszpórák etnikai tér-, illetve identitásszerkezetében lezajlott változásokkal foglalkozó szövegek mellett a tanulmányok többsége a kétnyelvűségen, többes identitásszerkezeteken alapuló összetett etnikai önazonosságoknak a feltárását tűzte ki célul.

A régió kisebbségi közösségei ma már alapvetően etnikailag vegyes terekben élnek: a mindennapos együttélés, az interetnikus viszonyok külső megfigyelő számára láthatatlan és alig érzékelhető identitásformáló, -termelő helyi gyakorlatait csak a résztvevő megfigyelés terepmunkása, a módszertanilag és elméletileg egyaránt jól felkészült kutató tudhatja hitelt érdemlően leírni.

A kötetünkbe sorolt tanulmányok legfontosabb eredményeit ezek a kulturális antropológiai, etnoszociológiai, etnohistóriai megfigyelések, illetve az azokra alapozó elméleti következtetések jelentik. A magyarországi kisebbségek nyelv- és identitásváltási folyamatairól az itt olvasható tanulmányokban éppúgy jóval árnyaltabb képet kaphatunk a politikai tematizációk által uralt közbeszédnél, mint a Magyarország határain kívül élő magyarok határokat alig ismerő mindennapjairól, falusi és városi életvilágaik sajátosságairól, vallási életük sajátos többletfunkcióiról.

Az Intézet kiemelten fontos feladata a magyarországi cigány/roma közösségek minél elmélyültebb vizsgálata. Az évkönyvben közölt két roma tárgyú tanulmány éppen csak felvillantja azt a sokszínű és eredményes munkát, amelyet belső és külső munkatársaink ezen a nem könnyű terepen végeznek. Ugyanígy megkülönböztetett jelentősége van a nyugati és tengerentúli magyar diaszpórákra vonatkozó intézeti kutatásoknak, hiszen az elmúlt évtizedben alighanem az ő helyzetük javult a legkevésbé. Magyarországi kapcsolataik rendszeressé válásával, az elektronikus háló és a digitális média világa által kínált mindennapos közvetlen kapcsolatteremtési lehetőségeikkel mégis a nemzeti kulturális vérkeringéstől korábban jórészt elszigetelten működő diaszpórakultúra új, eddig nem ismert és nem remélt lehetőségek birtokába jutott.

A 2001. évben a kelet-közép-európai kisebbségpolitika kétségkívül legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményét a magyar országgyűlés által 2001. június 19-én elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló LXII. számú törvény jelentette. Évkönyvünk záró részében közöljük a magyar "státustörvény" teljes szövegét, valamint a régió többi országának kedvezménytörvényeit, illetve az ezeket és az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását elemző tanulmányt.

Az Intézet munkatársai már eddig is sokszor érezték a kisebbségi közösségekben élők támogatását és szeretetét munkájuk során. A többségi társadalmak értelmiségi, tudományos köreiben pedig az etnicitás, etnikai identitás kutatásával párhuzamosan szintén megnövekedett az érdeklődés és a nyitottság. Fogadják hát évkönyvünk első kötetét, amelyet reményeink szerint minden évben újabb magyar és angol nyelvű kötet követ, sok szeretettel.