Bevezetés (részlet)

Ön kezébe vette ezt a füzetet, és ezzel azt a vágyát követi, hogy belső higgadtsággal és örömmel álljon az élet forgatagában olyan esetekben is, ahol a körülményeket nem lehet "leküzdeni", a nehézségeket nem lehet az útból eltávolítani, ahol a túlterhelés elkerülhetetlen.

Ez a füzet a nőhöz szól, legyen bármilyen korú és bármilyen élethelyzetben. Egy útnak az elemeit tartalmazza, melyet Kentenich József atya, Schönstatt alapítója, a nemzetközi Schönstatt-mozgalom nőközösségeivel évtizedeken át kipróbált. Azóta a legkülönbözőbb kultúrákból a legkülönbözőbb életfázisú és életformájú nők ezrei járják ezt az utat. Mi, nők, az identitásunk, az önazonosságunk tekintetében radikális átalakulást élünk meg. A nő-kérdés, a XX. század egyik nagy kérdése, az ezredforduló tájékán ismeretlen kimenetelű kísérletté fejlődik. Gyakran tapasztalhatjuk környezetünkben, hogy szinte nincs olyan életforma, amit a nők ne próbálnának ki. Korunkban a nőket a női magazinok és más médiák egyre újabb és újabb kísérletekre biztatják testük és lelkük, kapcsolataik és tevékenységeik terén.

Ilyen háttér mellett fogalmazza meg Kentenich atya a programját. A schönstatti nőmozgalomban "az új típusú nőről" van szó, aki nem a foltmunkák (patchwork) mintájára mindenféle lehetséges kísérletből áll össze, hanem személyiségének legbelső erőforrásaiból kiindulva bontakozik ki. A harmadik évezredben a nők nagyon sok tekintetben mások lesznek és másként fognak élni, mint a régebbi korok asszonyai. De nővé kell lennie ahhoz, hogy megtalálja és beteljesítse célját! - mondja Kentenich atya.

Schönstatt alapítója ehhez az új földre vezető expedícióhoz egy iránytűt talált, mely a női kérdésekben biztosan megmutatja az irányt, anélkül, hogy részletekbe menne: ez Mária, a nő, aki túl azon, amit a kultúrák és a korok rárétegeztek, a nő eredeti, Isten által kigondolt típusa. Kentenich atya elvezette a nőket a Máriával való életközösségre - a szeretetszövetségre -, mely által a kibontakozás széles lehetőségeit biztosította számukra mindenkinek a jelleme és a személyes képességei alapján. Egyesek a családban találják meg a boldogságukat, mások a politikában. Egyesek szeretik, ha nyugalom és rend van körülöttük, mások akkor virulnak ki, ha konvenciók nélkül, avantgárd módon zajlanak a dolgok. Schönstatt alapítója felfedezte, hogy a legkülönbözőbb asszonytípusok kiválóan ki tudnak bontakozni anélkül, hogy egyoldalúvá válnának, ha megvan ez az iránytű: az életközösség Máriával.

Mi, nők, akik otthon érezzük magunkat a Schönstatt-mozgalomban, a lehető legtöbb nőnek szeretnénk a női mivolt feletti örömet közvetíteni. Ezzel a céllal jött létre ez a füzet. Ez nem elmélet akar lenni, hanem minél közvetlenebbül akarja azt továbbadni, ami személy szerint nekünk segít. Ezért a következő kilenc lépéshez egy olyan utat választunk, amelyen találkozunk egy nővel, aki ezt az utat járta, és akit ezen az úton Kentenich atya teljesen tudatosan vezetett. Schönstatt alapítója azt mondta róla, hogy ez a nő nagy mértékben elérte azt, amit ő a mai kor asszonyainak ezen az úton közvetíteni akar. Ez a nő Emilie Engel. Élete a XX. század első felében játszódik. Foglalkozása szerint tanítónő, aki a Kentenich atya által alapított Schönstatti Mária-nővérek világi intézetének kezdő generációjához tartozik. A belső egyensúlyra vonatkozó kérdésünk szempontjából az teszi fontossá személyiségét, hogy sok minden olyat hordozott magában, ami megnehezítette, hogy ezt az utat járja.

[...]

Azt ajánljuk, hogy ne olvassa végig az egész füzetet egyszerre, hanem a kilenc lépés mindegyikét nyugodtan gyakorolja be. Mindegyik lépésnek ugyanaz a felépítése: egy rövid pillantás Emilie Engelre, onnan áttekintés a nálunk felfedezhető rokon lelkiállapotokra és élethelyzetekre, és végül gyakorlati javaslatok a belső egyensúly konkrét elsajátításához.