Előszó az első fejezethez

Ez a tanulmány egy készülő és - a jelenlegi állapotában, a jelenlegi elképzelés szerint - tizenhét elméleti (és két empirikus) fejezetből álló, általános szociológiaelméleti, illetve társadalomelméleti tárgyú könyv első fejezete. A második fejezettől az ötödik fejezetig e tanulmányhoz hasonló formában már közlésre kerültek az egyes - a szokásos fejezetekhez képest terjedelmesebb - fejezetek, és várhatóan a további fejezetek közlésére is folyamatosan sor kerül.

A szóban forgó könyvben az úgynevezett intézményes szociológia elméletét (A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, 1997) dolgozom ki következetesebben és részletesebben, nagyobb mértékben figyelembe véve, és szándékom szerint egy alapvetően új szemléletmódban egyesítve a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokat. Az egyes fejezeteket azzal a tartalommal közlöm, amellyel a könyvbe szánom, ezért találhatók benne más fejezetekre történő hivatkozások. Azonban a hivatkozások a kézirat jelenlegi állapotát tükrözik, és mivel az egyes fejezetek még szerkezetüket tekintve is változhatnak, a hivatkozások részben ideigleneseknek tekinthetők. Különös tekintettel arra, hogy a közlésre kerülő fejezetek még nem lezártak, szívesen fogadom az olvasók észrevételeit és javaslatait. Valószínű, hogy ez a bevezető jellegű fejezet bizonyos mértékben még átdolgozásra kerül, miután megírtam az utolsó fejezetet is.

Felhívom a figyelmet az egyes fejezetekben megtalálható, a hatszintű vázlat utolsó szintjét képező vázlatpontokra, amelyek általában az elmélet legfőbb fogalmait és összefüggéseit emelik ki, de esetenként utalhatnak bizonyos kérdések fő megközelítési módjaira is. A vázlat, amely előadásvázlatnak is tekinthető, külön is megtalálható a tanulmány végén, arra való tekintettel, hogy megfelelő formában könnyebben ki lehessen nyomtatni.

A szociológiaelméleti irodalommal való ismerkedésünk során jó ideig az elméletek áttekinthetetlennek tűnő sokféleségével találkozhatunk. Azonban miután nagyrészt megismerkedtünk a legkülönfélébb elméletekkel, azt vesszük észre, hogy az egyes részleteikben nagyon változatos elméletek alapvető vonásaikat tekintve néhány tipikus felfogást vagy szemléletmódot képviselnek. A fejezet első részében a szociológiaelméletben kialakult tipikus szemléletmódokat, illetve paradigmákat térképezzük fel. Először a szociológia tárgya és szemléletmódja közötti összefüggéssel foglalkozunk, majd meghatározzuk a szociológiai szemléletmód tipizálásának szempontjait. Ezt követően felvázoljuk a szociológiai szemléletmód fő típusait, és röviden rámutatunk a különböző szemléletmódokat képviselő elméletekre és elméleti irányzatokra.

A fejezet második részében először röviden áttekintjük a tudományos magyarázat fő típusainak jellemzőit, és rámutatunk arra, hogy e típusok mennyiben kötődnek a különböző szociológiai szemléletmódokhoz. Ezt követően a szociológiai elméletek jellegével és szerkezetével foglalkozunk. Egyrészt rávilágítunk a deduktív és az induktív magyarázat sajátosságaira, és foglalkozunk a szociológiai elméletek érvényességének a kérdésével. Másrészt a szociológiai elméletek tartalmát képező fogalmak és összefüggések természetére mutatunk rá, és ehhez kapcsolódva megkülönböztetjük egy adott elmélet rendszeres és rendszertelen részét, valamint elvont és empirikus szintjét.

A fejezet harmadik részében bemutatjuk az általunk kidolgozott, illetve még kidolgozás alatt álló intézményes szociológia elméletének szemléletmódját, amelyet intézményes szemléletmódnak nevezünk. Először bemutatjuk, hogy hogyan történik az elmélet legfőbb fogalmainak a származtatása, majd rámutatunk az elmélet központi kutatási területére, és meghatározzuk az intézményes szociológia tárgyát. Ehhez kapcsolódva kiemeljük az általunk képviselt szemléletmód legfőbb vonásait. Végül rámutatunk arra, hogy az intézményes szemléletmódban hogyan egyesítjük a szociológiai szemléletmód fő típusait, egyrészt az elmélet elvont szintjén, másrészt az elmélet empirikus szintjén.