Bevezetés

Annak ellenére, hogy a hazai szakirodalomban az elmúlt években több turizmussal foglalkozó tanulmány, illetve szakkönyv is megjelent, az elmúlt években végzett kutatások egyik tapasztalata, hogy a turizmus jelenéről és jövőjéről döntő választott tisztségviselők, felső- és középvezetők jelentős része nem rendelkezik szakirányú ismeretekkel. Nem várható el, hogy az államigazgatás és az önkormányzatok valamennyi szintjén csupa-csupa szakember döntsön turizmusfejlesztési kérdésekről, de az igen, hogy ezt kellő megalapozottsággal tegyék - ezt segíti elő ez a munka.

Az Értekezés elkészítésének fő célja, hogy az elméleti alapokat és a mindennapok gyakorlatát ötvözve praktikus segédeszközt adjon mindazok kezébe, akiknek a kapcsolata a turizmussal és felelőssége a térség valamelyest több, mint a hétköznapi embereké.

Elsősorban azok számára hasznos ez a mű, akik a választott képviselőként vagy valamilyen országos vagy helyi testület, szervezet tagjaiként találkoznak turisztikai fejlesztési elképzelésekkel, és döntés-előkészítő, netán döntési helyzetben vannak. Segítséget jelenthet továbbá ezen testületek vagy szervezetek fő- és részfoglalkozású munkatársainak, a végrehajtó apparátusok dolgozóinak is, hogy a turizmus alapjaival megismerkedve felelősen és a külső szakértőkkel együtt gondolkodva minél eredményesebben tudják valóra váltani régiójuk, megyéjük, kistérségük, településük turizmusfejlesztéssel kapcsolatos terveit. A tervezés társadalmasítása, a közös hang megtalálása az érintettekkel és a külső szakértőkkel, és nem utolsósorban a vállalkozói szférával nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a vágyálmokból megvalósítható, pályázati kiírásokon is eséllyel induló konkrét projektek fémjelezzék a terület- és településfejlesztés idegenforgalmi vetületeit, amelyet szükségszerűen a turisztikai piac determinál a marketingszemlélet és a marketing eszközrendszerének célirányos alkalmazásával. A tanulmány első része a turizmus elméletének alapjait tekinti át alapfokon, majd ezt követi a turisztikai tervezést érintő változások bemutatása először elméleti síkon, azután pedig egy saját kutatásra támaszkodó munkára épülő gyakorlati példa levezetése.

Az értekezés harmadik részében a kutatást és annak eredményeit sajnos csak kivonatosan mutathatom be inkább a módszertanra, a vizsgálati szempontokra és a kulcsterületekre helyezve a hangsúlyt, egyrészt terjedelmi megfontolásokból, másrészt az általánosíthatóság érdekében. A használt kérdőívek, a készített interjúk mintáit a mellékletekbe soroltam be.

A tanulmány megírását az tette időszerűvé, hogy a terület- és településfejlesztésben, a vidékfejlesztésben mind nagyobb hangsúlyt kap a turizmus, egyre több a kiaknázható, de mégis kihasználatlanul maradó lehetőség. Az elmaradt haszon problematikájával szembesülünk mindinkább, amelyről köztudott, hogy nem oly egyszerű kimutatni, viszont annál könnyebb jelentéktelenné nyilvánítani. A terület- és vidékfejlesztés már csak az EU gazdasági fejlettségéhez való közelítés szándéka miatt is kulcsfontosságú, miközben a turizmus hozzá tud járulni hosszabb távon a Magyarországon a gazdasági struktúraváltás miatt felerősödött foglalkoztatási gondok megoldásához, a nem kívánatos globalizációs hatások mérsékléséhez és a magyar kulturális örökség ápolásához, gyarapításához.

Az Értekezés témaválasztása a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán és Doktori Iskolájában kifejezetten újszerű, amely tükrözi a Kar vezetőinek és neves professzorainak támogatását, valamint a társadalmi-gazdasági igények felismerését.

Sopron, 2006.