Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kentenich József
Dachau
Pokol és mennyország


TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés
Előzmények
Kentenich atya fogságban

Kentenich atya jubileumi beszédei
1942. július 16. - 1967. július 16

Előszó

1. előadás

  1. Központi elvárásunk: A schönstatti Dachau-foglyok természetfeletti élményeinek újraízlelése
  2. A négy határkő jellemzése családunk történelmében
  3. A túlvilági és naiv embernek, mint egy új, keresztény társadalmi rend hordozójának és alkotójának kiformálása
  4. A túlvilági ember eszményének megvalósítása Isten kegyelme és az ember közreműködése által

2. előadás

  1. 1942. január 20.: a Dachauban átélt Schönstatt-történelem megértésének kulcsa
    1. A második határkő jellemzése: az isteni bizalomban állva
    2. Dávid és Góliát
  2. Útmutatás a kulcs helyes használatához
    1. Dachaui huszárcsínyek
    2. Dachauról alkotott felfogásunk: A túlvilági nagyhatalmak heves összeütközése
    3. Gyümölcsök, melyeket családunk Dachautól kapott ajándékba
      1. 1942. január 20. egyik gyümölcse: A schönstattiak számára Dachau nem pokol, hanem mennyország lett
      2. Egy további gyümölcs: A Dachau-korszak a történelem csodája
  3. Dachau következménye: Schönstatt belépett egy új történelmi korszakba

3. előadás
A Családmű és a Mária-testvérek történelme

  1. Történelmi tény: A koncentrációs táborban megérett a szándék egy családmű és egy testvérközösség alapítására
    1. Előtörténet: Egyedi felismeréseken át világossá vált, hogy egy keresztény társadalmi rendet csak családmozgalommal lehet megvalósítani
    2. Központi történet
      1. Találkozás protestáns lelkészekkel: Isten felszólít a Családmű alapítására
      2. A Családmű alapítása Dr. Fritz Kühr közreműködésével; a Mária-testvérek alapítása Dr. Eduard Pesendorfer közreműködésével
      3. Bepillantás Dr. Fritz Kühr életének utolsó időszakába
    3. Utótörténet
      1. A Családmű felépítése és kiépítése Tick János atya által
      2. Egy levél Santa Mariából, kelt 1948. április 15-én, melyet a Családmű alapító okiratának neveznek
      3. Utalás Dr. Eduard Pesendorfer sorsára
  2. A történelmi események értelmezése
    1. Külső jellegű hívókiáltások
      1. Újra felépíteni az összetört keresztény társadalmi rendet
      2. A családban való természetes otthonosság által ellenhatni a vallási összeomlásnak
      3. Az egyház társadalmi létezésének gondjában a családoknak ismét át kell venniük a felelősséget
      4. A Schönstatt-család létgondjának legyőzése elegendő utánpótlásról való gondoskodás által
    2. Hívókiáltások belülről és emberi ébresztőkiáltások
  3. A történelmi felelősség
    1. Az új férfitípus és az új apatípus kiformálásának felelőssége
    2. Az apák felelősek a helyes alapviszonyokért a családban
  4. A történelmi küldetés
    1. A család élő őserőihez való hűség
    2. Hűség a történetileg létrejött fejlődéshez
    3. Hűség Schönstatt célkitűzéseihez
  5. Fogadalom és zárszó

4. beszéd
A Szűzanya a Dachau-lelkület királynője, ügyvédnője és anyja (Rövid beszéd az emlékteremben)

Jegyzetek



Bevezetés

Hol van egyáltalán Dachau? Miről nevezetes? Mi történt ott? Miért fontos a mai embernek? Miért fontos nekem?

Dachau, ez a München környéki kisváros onnan kapta hírét, hogy a határában egy nagy koncentrációs tábor működött a II. világháború alatt. Sokat hallottunk már a hitleri koncentrációs és haláltáborok borzalmairól. Nem szívesen emlékszünk rájuk, szeretnénk mielőbb elfeledni.

Most azonban egy egészen más szempontból beszélünk a dachaui KZ lágerről. A jelképpé emelt Dachauban a mai kor közállapotainak képét látjuk. Szeretnénk a fogoly Kentenich atyával és a többi schönstattival együtt mi is átélni és átvenni azokat a természetfeletti élményeket, tapasztalatokat és kegyelmeket, amelyek Dachau poklát mennyországgá változtatták át a számukra. Szeretnénk továbbá ezeket a tapasztalatokat és kegyelmeket korunkra, saját életünkre alkalmazni, hogy sikerrel léphessünk fel az általános pesszimizmus és válság, a szellemi-erkölcsi hanyatlás ellen; hogy megoldjuk és legyőzzük korunk problémáit, és utat találjunk a jövőbe magunk, gyermekeink, népünk és az egyházunk számára.

Disszonánsan, talán ellentmondásra ingerlően hangzanak ezek a szavak ma, az egység felé törekvő, modern Európában. Hiszen szabadságban élünk! Sehol sincsenek szögesdrótok, még a határokon sem! Feloszlott már régen a Gestapo, a CSEKA, az ÁVO, a Sekuritate is! Nem üldöznek senkit, nem kell meghalni senkinek sem a származása, a hite, a nemzetisége miatt!

Sajnos Magyarország és Kelet-Európa csalódott népe nagyon is látja és tapasztalja, hogy a rendszerváltás során "csöbörbol vödörbe" esett. A külsőleg ránk erőltetett diktatúrát felváltotta egy sokkal "hatékonyabb", rejtett belső diktatúra és kiszolgáltatottság. Az ellenség szinte megfoghatatlanná vált, és sok esetben az emberek önként dugják a fejüket az oroszlán szájába. Nincs azonban sokkal jobb helyzetben az irigyelt nyugati ember sem. Ott is egyre nő a bűnözés, az erkölcsi zűrzavar. A személyiségében gyenge modern tömegembert a reklámokkal, a közhangulattal remekül manipulálják, terrorizálják és kihasználják a nagy nemzetközi ipari és kereskedelmi vállalatok... A náci Németország vezetőinek a koncentrációs táborokkal az volt az elképzelésük, hogy ha az ellenségeiket itt primitív körülmények közé kényszer ítik, akkor a megfélemlített emberek is primitívekké, állativá válnak. Ezután pedig már azt tehetnek velük, amit akarnak: játszhatnak, kísérletezhetnek velük, kiirthatják őket.

A modern fogyasztói tömegtársadalom is ugyanezt teszi, csak az eszközök lettek jobbak, kifinomultabbak, és főleg hatékonyabbak. A szabadság zászlaja alatt az erkölcs és a családok szétzüllesztése folyik. A felnövekvő generáció ijesztő mértékben sérült, gyenge tömegemberekből áll, akik a nap 24 órájában a mindent átjáró "fogyasztói közhangulat" befolyása alatt élnek és nőnek fel. A modern nagyvárosokban mintha az emberréválás fordított folyamata menne végbe. A legyengült személyiség helyett az ösztönök veszik át az irányítást, az erkölcsöt kiszorítja a féktelen önzés, az igazságot az erőszak. Nemzetiszocializmus, bolsevizmus, kommunizmus és a fogyasztói tömegtársadalom mind ugyanannak a kollektivizmusnak különféle megnyilvánulási formája. Így talán már az is érthető, hogy miért ment Kelet-Európában a rendszerváltás olyan "békésen". A szellemiség ugyanaz maradt (sokfelé még a személyek is), csak az elavult módszereket cserélték ki hatékonyabbakra. Most nem kell az embereket kényszeríteni, "maguktól" (a félelemtől és az önzéstől hajtva) mennek a megszabott úton.

Ezek tehát azok a problémák, amikre választ keresünk. Ezért fordítjuk a figyelmünket Dachaura, az ott raboskodó Schönstattra. Tanulni szeretnénk tőlük; erőt és reményt meríteni természetfeletti élményeikből, tapasztalataikból, és ami a legfontosabb: szeretnénk mi is kipróbálni a módszerüket, megoldani az életünket.


×