CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
A Technika- és tudománytörténeti ismeretek fontosságáról
1. A projektmódszer
1.1. A projektmódszer kialakulásának története
1.1.1. Dewey
1.1.2. Kilpatrick
1.1.3. Projektmódszer - dióhéjban
1.2. A Projektmódszer szerkezete, felépítése
1.2.1. Hogyan épül föl egy projekt?
1.2.2. Feladatok szerkezeti felépítése
1.2.3. Az iskolákban alkalmazott tanítási projektek leggyakoribb tartalmi típusai
1.3. Projektfeladatok jellemzői
1.3.1. A módszer jellemzői
1.3.2. Az értékelés kérdései
1.3.3. A projekt előnyei és hátrányai
1.3.4. A projekt integrálása a normál iskolai munkába
1.3.5. A projektmódszer speciális formája, a Projekt Hét
1.3.6. Projektfeladat példák
1.3.7. A nemzetközi projektek sajátosságai - A Comenius-Projektek
2. A tanulóközpontúság
2.1. Tanulóközpontú oktatás
2.2. A tanulóközpontúság szükségessége a készségtárgyakban
2.3. Személyességi szempontok a tanításban
2.4. Példák a tanulóra szabott tanítás megvalósítására a különböző tantárgyakban
3. Tanulóra szabott technikatörténeti kutatómunka
3.1. Általános jellemzők
3.1.1. Az alapadatokról
3.1.2. Tevékenységi listák és határidők
3.1.3. A tanulóra szabott kutatási feladatok feldolgozást megelőző alapelemei
3.2. Tanulóra Szabott Technikatörténeti Kutatómunka-Projektek
3.2.1. Alapfeladatok
3.2.2. Technikatörténeti témájú változatok
5.2.3. Technikatörténetre visszavezethető feladatok
4. Tanulóközpontú és projektalapú iskola - futurisztikus elképzelés?
Mellékletek
Irodalomjegyzék
Felhasznált irodalmak
A témához kapcsolódó irodalmak
F/1 Technikatörténeti kutatás személyi adatlapja
F/2 Esemény párhuzamok - adatgyűjtő lap
M/1 Technikatörténeti projektfeladatokhoz felhasználható kiadványok
M/2 Technikatörténeti projektfeladatokhoz felhasználható kiadványsorozatok
M/3 A projektfeladatokhoz javasolt tájékoztató könyvtári katalógus adatok (ETO számok jegyzéke)
M/4 Technikatörténet az Interneten
Bevezetés (részlet)
Technikai környezetben élünk - generációkkal visszautazva az időben, elődeink is abban éltek, és mivel a Homo Sapiens-t ez a környezet teljesen átalakította, így meg kell, hogy állapítsuk, hogy ezek után mindig is a technikai környezetben fogunk élni. Kissé erősebb fogalmazásban azt is mondhatnánk, hogy nem mi határozzuk meg a környezetünket, hanem a környezetünk határoz meg bennünket. Másképp: az ember életének már nem csak egy része a technikai környezet, hanem az ember gyakran már csupán a technikai környezet része. Ezt a nem éppen optimista nézetet, életérzést - de nevezhetjük az emberi kultúrfejlődés aktuális helyzetének is - nagyban ellensúlyozhatja, ha egyrészt tudatosan szemléljük a környezetet - vagyis úgy, hogy nem csupán "részei", "tartozékai" vagyunk - és tudatosítjuk magunkban azt a tényt, hogy a mai civilizáció milyen fejlődéstörténetet bejárva érte el azt a formát, amit a jelenben ismerünk.
Tudatosítani kell azt a tényt, hogy nem csak belecsöppentünk ebbe a környezetbe, nem "ide tettek minket"; a környezetünk jellege, tulajdonságai az előző generációk helyes vagy téves elképzelései alapján "jó nekünk".
A szakdolgozat címe: "tanulóra szabott technikatörténeti kutatómunka" magába sűríti a legfontosabb kérdéseket, amelyeket feldolgoz. Ezek a következők: 1. Hogyan lehet a tanuló személyes szociális környezetét, ezen környezetnek a személyhez kötődő adatait saját ismereteinek a forrásaként, kiindulópontjaként felhasználni? 2. Hogyan lehet a technikához való viszonyulást időben kiterjeszteni, vagyis elérni a tanulóknál azt, hogy a fejlődést a saját életükre, életük léptékére is képesek legyenek vonatkoztatni? És 3. Hogyan tanítható az ismeretszerzésnek és az egyéni vélemény és benyomás kialakításának, és következtetések levonásának egyéni módszere?
[...]
Jelen dolgozat e felgyorsult változás (ami sajnos számos esetben nem fejlődést, hanem a gazdasági profit érdekeken alapuló változatosság növekedését jelenti) sajátos szemléletét kialakító, projekt-jellegű feladattípust mutat be, mely elősegítheti a 12-17 éves, serdülő korosztály számára, hogy a technikai környezet gyors változásait tudatosabban legyenek képesek szemlélni.
A dolgozat alapvető célja, hogy részletes és használható útmutatást adjon: (1) a projektmódszerhez, annak felépítéséről és lehetőségeiről; (2) a tanulóközpontúság (valóban tanulóra szabott) gyakorlati alkalmazhatóságához; és (3) a technikatörténet olyan újszerű megközelítéséhez, ami kiemelheti a mai felgyorsult fejlődésű világunkban abból a mostohán kezelt állapotából, ami azt az illúziót kelti a jelenleg felnövő generációban, hogy a fejlődés felgyorsulása már a közelmúltat is egyre gyorsuló ütemben és egyre nagyobb mértékben tekinti egyfajta barbár korszaknak, holott az ipari forradalom óta inkább beszélhetünk egymást követő, és egyre letisztultabb virágkorokról, mintsem egyre nagyobb mértékű fejlődésről. A dolgozatban bemutatott feladattípusok ezt a félresiklott nézetet szeretnék oly módon korrigálni, hogy ha nem is megszerettetni, de legalábbis a diákokkal megismertetni igyekszik a szüleik és nagyszüleik generációjakor virágzó, és már akkoriban is sokszínű, és gazdag tudomány- és technikatörténeti eseményeket, tényeket, személyeket.